Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.02.21.
- Horváth László, „a gyöngyöspataihoz hasonló konfliktusos helyzetek” megoldására kinevezett miniszterelnöki biztos mégis valami ilyesmit javasol.
- Horváth nyíltan kritizálta az iskolai integrációt, de pontosan mi az, amit visszahozna a múltból, és miért jó mégis együtt tanítani a különböző hátterű gyerekeket?
Könnyen lehet, hogy a kormány az iskolarendészet felállításán és az osztálytermek bekamerázásán túl is hozzányúlna az oktatáshoz. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a konfliktusügyi miniszterelnöki megbízottá kinevezett képviselő, Horváth László azt mondta, úgy kell átalakítani „a jogi és a pedagógiai környezetet, hogy legyen lehetőség újból felzárkóztató pedagógiára”...
Könnyen lehet, hogy a kormány az iskolarendészet felállításán és az osztálytermek bekamerázásán túl is hozzányúlna az oktatáshoz. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy a konfliktusügyi miniszterelnöki megbízottá kinevezett képviselő, Horváth László azt mondta, úgy kell átalakítani „a jogi és a pedagógiai környezetet, hogy legyen lehetőség újból felzárkóztató pedagógiára”...
...Horváth egyszerre két dolgot említ: felzárkóztató osztályokat és kisegítőket. Talán az előbbiről lehet szó, mert a kisegítő iskolákat - amiket hivatalosan 1985 óta nem így hívnak - az értelmi fogyatékossággal élő gyerekek számára hozták létre, tehát nem a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására.
„Ez általában úgy nézett ki, hogy volt egy közepes iskolaépület, és mellette egy másik, lerohadt, vizes, borzalmas épület. Az volt a kisegítő”
- mondta Zolnay János oktatáskutató, aki sokat foglalkozik az iskolai szegregáció és az esélyegyenlőség kérdésével. A hetvenes évektől egyre világosabbá vált, hogy a gyakorlatban ezek az iskolák a roma gyerekek elkülönített intézményeiként működtek. Őket sokkal nagyobb arányban nyilvánították fogyatékosnak, mint másokat, és ez a névváltoztatás ellenére is így maradt. 2003-ban minden ötödik roma gyerek kisegítőbe, vagyis gyógypedagógiai, speciális osztályokba, iskolákba járt. A CFCF Alapítvány - amely a gyöngyöspatai pert is indította - már 2006-ban bíróságra ment az indokolatlan fogyatékossá nyilvánítások miatt. Sőt, 2016-ban is kimondta az Egri Törvényszék, hogy Heves megyében tömegesen utalják speciális intézménybe a roma gyerekeket.
A felzárkóztató osztályok viszont a 90-es évek közepén jöttek létre, miután az MSZP-SZDSZ-kormány bevezette a felzárkóztató normatívát. Az volt az elképzelés, hogy a kis létszámú, pénzzel megtámogatott általános iskolai osztályok majd segítenek felhozni a lemaradókat. 2002 után mégis megszüntették ezt a gyakorlatot, mert úgy látták, a felzárkóztatási pénzekből valójában bújtatott cigányosztályokat hoztak létre az iskolákban. Ehelyett jött az integrációs normatíva, hogy azokat az iskolákat támogassák, ahol együtt nevelik a gyerekeket.
Közben beleírták az esélyegyenlőségi törvénybe, hogy a jogellenes elkülönítés sérti az egyenlő bánásmódot, ami lehetőséget adott a CFCF-nek, hogy perelni kezdje a szegregáló iskolafenntartókat. (Néhány éve, a Huszár-telepi iskola ügye miatt, Balog Zoltán Emmi-minisztersége idején törvénybe iktatták, hogy egyházi iskolák esetében kivételt lehet tenni esélyegyenlőségi kérdésekben.)
2006 és 2008 közt valamelyest visszaszorult az iskolán belüli elkülönítés mértéke, ami távolról sem jelenti azt, hogy teljesen eltűnt volna. A bíróság például Gyöngyöspata esetében is 2004 és 2017 közt állapította meg a szegregációt.
Az iskolák közti szegregációt főleg a városokban sikerült csökkenteni azzal, hogy időnként bezárták a szegregálódott iskolákat. Ez történt például Miskolcon, szintén a CFCF nyomására, vagy Hódmezővásárhelyen, ahol a Lázár János vezette önkormányzat az integráció élharcosának számított.
„Ha valaki 6-7 évesen szegregált iskolába kerül, töredékére csökken az esélye, hogy továbbtanuljon. Ha ezt megspékelnék még felzárkóztató osztályokkal, csak súlyosabbá válna a helyzet. Ettől még természetesen létezik felzárkóztató pedagógia, de ezt csakis integrált körülmények közt lehet megcsinálni. Különprogramokkal, tanodákkal, akár könnyített feladatokkal, de kizárólag integrált körülmények közt”
A felzárkóztató osztályok viszont a 90-es évek közepén jöttek létre, miután az MSZP-SZDSZ-kormány bevezette a felzárkóztató normatívát. Az volt az elképzelés, hogy a kis létszámú, pénzzel megtámogatott általános iskolai osztályok majd segítenek felhozni a lemaradókat. 2002 után mégis megszüntették ezt a gyakorlatot, mert úgy látták, a felzárkóztatási pénzekből valójában bújtatott cigányosztályokat hoztak létre az iskolákban. Ehelyett jött az integrációs normatíva, hogy azokat az iskolákat támogassák, ahol együtt nevelik a gyerekeket.
Közben beleírták az esélyegyenlőségi törvénybe, hogy a jogellenes elkülönítés sérti az egyenlő bánásmódot, ami lehetőséget adott a CFCF-nek, hogy perelni kezdje a szegregáló iskolafenntartókat. (Néhány éve, a Huszár-telepi iskola ügye miatt, Balog Zoltán Emmi-minisztersége idején törvénybe iktatták, hogy egyházi iskolák esetében kivételt lehet tenni esélyegyenlőségi kérdésekben.)
2006 és 2008 közt valamelyest visszaszorult az iskolán belüli elkülönítés mértéke, ami távolról sem jelenti azt, hogy teljesen eltűnt volna. A bíróság például Gyöngyöspata esetében is 2004 és 2017 közt állapította meg a szegregációt.
Az iskolák közti szegregációt főleg a városokban sikerült csökkenteni azzal, hogy időnként bezárták a szegregálódott iskolákat. Ez történt például Miskolcon, szintén a CFCF nyomására, vagy Hódmezővásárhelyen, ahol a Lázár János vezette önkormányzat az integráció élharcosának számított.
„Ha valaki 6-7 évesen szegregált iskolába kerül, töredékére csökken az esélye, hogy továbbtanuljon. Ha ezt megspékelnék még felzárkóztató osztályokkal, csak súlyosabbá válna a helyzet. Ettől még természetesen létezik felzárkóztató pedagógia, de ezt csakis integrált körülmények közt lehet megcsinálni. Különprogramokkal, tanodákkal, akár könnyített feladatokkal, de kizárólag integrált körülmények közt”
- mondta Zolnay. Nem véletlen, hogy az iskolai egyenlőtlenségekkel foglalkozó nemzetközi mérések is azt nézik, mekkora az esélye annak, hogy egy szegénységből érkező gyerek a szerencsésebbekhez hasonló oktatást kapjon. Az OECD-országok oktatási rendszereit vizsgáló PISA-mérés 2019-es kötete is végigveszi a szegregáció káros hatásait:
- ha a jobb és rosszabb hátterű gyerekeknek nincs esélyük találkozni egymással, az a társadalmi kohéziónak sem tesz jót,
- ha sok rosszul teljesítő diákot tesznek egy osztályba, az az összes gyerek teljesítményét lehúzza.
Innen általában egyenes út vezet az elkallódáshoz, sokan kiesnek az iskolából, és később is egész életükben alacsony státuszú, rosszul fizető munkákat végeznek. A szegregált iskolákban több a nehezen kezelhető, problémás gyerek, ami megnehezíti a tanárok munkáját, sokan közülük inkább másik iskolába mennek, ami tovább rontja a színvonalat.
Innen általában egyenes út vezet az elkallódáshoz, sokan kiesnek az iskolából, és később is egész életükben alacsony státuszú, rosszul fizető munkákat végeznek. A szegregált iskolákban több a nehezen kezelhető, problémás gyerek, ami megnehezíti a tanárok munkáját, sokan közülük inkább másik iskolába mennek, ami tovább rontja a színvonalat.
Ezt méri például a szegregációs index, ami egy százas skálán mutatja, hogy „a kisebbséghez és a többséghez tartozó tanulók közötti lehetséges kontaktusok hány százaléka hiúsul meg az iskolai elkülönülés következtében” - írja a Közgazdaság-tudományi Intézet idén megjelent kötete. Vagyis az értéke akkor 100, ha totális az elkölönítés, és akkor nulla, ha minden egyes általános iskolában azonos a kisebbségi tanulók aránya.
A kisebbség itt nem a romákat, hanem a halmozottan hátrányos helyzetűeket (HHH), a hátrányos helyzetűeket (HH) és a sajátos nevelési igényűeket (SNI) jelenti. (A szegregációnak ettől függetlenül sokszor etnikai vonatkozása is van, hiszen a romák jelentős része sokkal rosszabb körülmények közt él a nem romákhoz képest.)
Az ábrán látszik, hogy a magyar oktatás most is erősen szegregál, az első két kategóriában évek óta egyre inkább. Bár a szerzők szerint a növekedés egy része betudható annak, hogy 2013-ban megváltoztatták a HH és a HHH státusz feltételeit, a tendencia 2014 után is folytatódott. ..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.