„ORBÁN VIKTOR SZABADON ENGEDTE A SZÉLSŐJOBBOLDALI KUTYÁIT” – INTERJÚ SETÉT JENŐVEL

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.02.21.

11 évvel ezelőtt, 2009. február 23-án történt a tatárszentgyörgyi kettős gyilkosság, amely egy – hat emberéletet követelő – cigányok elleni, rasszista gyilkosságsorozat része volt. Az áldozatok mellett azonban arról sem feledkezhetünk meg, hogy idén az Orbán-kormány kommunikációjának egyik főszereplőjévé vált a cigányság. A gyöngyöspatai szegregációs perrel kapcsolatban a miniszterelnök súlyos, általánosító állításokat fogalmazott meg a cigányokkal szemben, mindeközben pedig nemzeti konzultációval próbál legitimációt szerezni (vagy legalábbis úgy tenni) egy jogerős bírósági ítélet megtagadására. Az erősödő cigányellenes retorikáról, a társadalmi béke és az igazságszolgáltatás veszélybe kerüléséről és az emiatt szervezett tüntetésről Setét Jenővel, az Idetartozunk Egyesület elnökével beszélgettünk.

Mérce: Vasárnap lesz 11 éve, hogy neonáci támadás ért egy tatárszentgyörgyi cigány családot, melynek következtében meghalt egy kisfiú és édesapja. Hogyan alakult azóta a cigányság helyzete Magyarországon? Mit gondol Orbán Viktor közelmúltbeli megszólalásairól a cigánysággal kapcsolatban?

Setét Jenő: A változás nehezen tetten érhető, pozitív irányú változásról nehezen lehetne beszámolni, kiváltképp úgy, hogy véleményem szerint az, aminek most tanúi vagyunk, az elmúlt 30 év legdurvább kormányzati támadása a bíróságok függetlensége és a cigány közösségek ellen is. A helyzet kétségbeejtő, mert legyenek bármilyen nehéz társadalmi problémák, szociális kérdések vagy feszültségek, egy működő demokráciában, egy működő intézményrendszer mellett a diktatúra és az autokrácia gyanúja nélkül sokkal inkább kezelhetőek ezek a kérdések. Egy ilyen társadalmi klímában, egy ilyen viszonyrendszerben rendkívül veszélyes dolog, amikor a kormány azt gondolja, hogy a saját országa polgárainak egy részére rátámadhat vagy relativizálhatja a jogbiztonságot és az igazságszolgáltatás intézményrendszerét.

Nem láttam arra az 1990-es rendszerváltás óta egyetlen kormányzattól sem példát, hogy a regnáló kormányfő egy folyamatban lévő bírósági perben nagyon határozott álláspontot foglaljon, és azt negatívan értékelje. Ez egy rendkívül veszélyes dolog, ugyanis a hatalmi ágak szétválasztását nem véletlenül találták ki néhány száz évvel ezelőtt. Van ebben egy nagyon ésszerű és logikus magyarázat, mégpedig, hogy nem lehet minden hatalom egyetlen ember kezében centralizálva, mert az önkényuralomhoz vezet. Ezért most Magyarországon a 10 milliós honfitársi közösség dolga fenntartani a demokráciát és a hatalmi ágak szétválasztását, és azt mondani, hogy léteznek olyan társadalmi konszenzussal megszabott határok, amelyeket senki nem léphet át.

Függetlenül attól, hogy gyári munkás vagy miniszterelnök, egy bírói ítélet mindenkire kell, hogy vonatkozzon.

Úgy tűnik, az egyre sokasodó nem roma szövetségeseink ugyanezt gondolják, sőt azt látom, hogy a baloldali és mérsékelt jobboldali gondolkodók, értelmiségiek (és még például a pszichológus szakma) is. Nagyon világos a keretrendszer: nem más a cél, mint elkölteni az ügyben megítélt 100 millió forintos kártérítés sokszorosát, a nemzeti konzultáció ugyanis körülbelül 5 milliárd forintba fog kerülni, miközben tudjuk, hogy egyetlen nemzeti konzultáció sem volt valódi kérdéssor, nem volt valódi hatékonysága, a mostani is csak arra alkalmas, hogy szítsa a cigányokkal szembeni előítéleteket, indulatokat. Csak most éppen a kormány teszi azt, amit a tatárszentgyörgyi sorozatgyilkosságot megelőzően a szélsőjobboldal politikai ereje és néhány véleményformáló tett.

Nem véletlenül raktuk a tüntetésünket február 23-ára: a sorozatgyilkosságot követően Gyöngyöspata volt az első olyan emblematikus hely, ahol a szélsőjobb több hónapra foglyul ejtette az ott élő roma közösséget, és arra kényszerítette, hogy elviselje az ellene irányuló szóbeli, fizikai atrocitásokat és terrort.

És most van egy Gyöngyöspata kettő, csak most nem a szélsőjobboldali milíciák, hanem maga a kormány a támadó.

A tatárszentgyörgyi sorozatgyilkosság tizedik évfordulójára 2019-ben több cikkel is megemlékeztünk, amiket itt lehet elolvasni...

ITT OLVASHATÓ