Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2020.02.05.
Tiltakozási hullám indult be a Facebookon, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Nemzeti alaptanterv miatt hívta fel erre a tanárokat. Szűcs Tamást, a PDSZ elnökét kérdeztük – mit remélnek ettől?
Újszerű, a mai technikát felhasználó figyelemfelhívás, amely eddig még nem fogadta a NAT-ot. Önmagában az már eredmény, hogy emberek arccal vállalják, hogy ez a NAT gyerekellenes; azt nem tudja, hol lesz a vége a tiltakozásnak. A PDSZ fontolgatja, hogy a sztrájktárgyaláson felveszi követelései közé a NAT elhalasztását, két új alternatíva kidolgozását és azt, hogy ezekből a szakma választhasson.
Átlépett egy tűréshatárt a NAT körüli bohóckodás, az alaptanterv szakmailag vállalhatatlan, ideológiailag „túlhajtott”, szerinte még azokat a célokat se szolgálja, amelyeket az alkotók – akik biztos nem a tizenévesek világában élnek – el akarnak érni.
Úgy fogalmazott: ne álljunk bele ideológiai vitákba, szakmailag is borzasztó gyenge a tervezet, alkalmatlan arra, hogy új tartalmakat közvetítsen. Kertész Imre hiánya óriási gond (műsorvezetőnk, Para-Kovács Imre szerint ez az irodalomtanítás „zsidótlanítása”), de ha elmennek az egyes szerzők, mint Wass Albert személye felé, megosztják a tiltakozókat.
A szakmai problémák között hangsúlyozta, hogy nem vágták vissza a tartalmakat, enélkül nem lehet korszerű pedagógiai módszereket alkalmazni, projektmunkákat végezni, csak a frontális tanításra alkalmas. Teljesíthetetlenek a lexikális követelmények, ezzel a tanterv kirekeszti a magyar társadalom 60-70 százalékát. Ezek az igazán nagy gondok, ez egy poros NAT, amelyen átlépett az idő, amelyből nem lehet korszerű oktatást felépíteni.
Pedig a gyermekek érdeke az életközeli, alkalmazható tudás megszerzése, ehhez képest a rendszerváltás óta a legkorszerűtlenebb irányba indult el az alaptanterv. Kompetenciákat kellene tanítani, nem annyira tartalmakat. Fel lehet vetni, hogy ez teljesen tudatos kormányzati politika az alapján, amit látunk az oktatásban.
A 2018-as NAT-tervezet jobb volt, nem volt átideologizálva, egyértelműben benne voltak a preambulumában azok a korszerű elvárások, amelyek most hiányoznak. Ezzel együtt ott se jelent meg markánsan a tehercsökkenés a diákoknál. Paradigmaváltáshoz tehát az se volt elég, de ez visszalépés a Csépe Valéria-féle tervezethez képest. („Az a lehetőség, hogy Finnországgá váljunk, most csúszik ki a kezünkből, és sokkal inkább Azerbajdzsán felé indulunk” – tette hozzá Para-Kovács Imre.)
Szűcs Tamás közölte, tudomásul kell venni, hogy az az anyag, amit ő magyar-történelem szakosként megtanult, és amit tisztel is, már nem fér bele olyan arányban az oktatásba, mert szembefordítja a gyerekeket az iskolával, ha teljesíthetetlen és számukra érdektelen feladatokat írnak elő nekik.
Az új NAT-ot is pedagógusok készítették, de folyamatosan szorultak ki azok, akiket a szakma elismer, és jöttek be olyanok, akikről lehet tudni, hogy poros szemléletet képviselnek – tette hozzá.
Átlépett egy tűréshatárt a NAT körüli bohóckodás, az alaptanterv szakmailag vállalhatatlan, ideológiailag „túlhajtott”, szerinte még azokat a célokat se szolgálja, amelyeket az alkotók – akik biztos nem a tizenévesek világában élnek – el akarnak érni.
Úgy fogalmazott: ne álljunk bele ideológiai vitákba, szakmailag is borzasztó gyenge a tervezet, alkalmatlan arra, hogy új tartalmakat közvetítsen. Kertész Imre hiánya óriási gond (műsorvezetőnk, Para-Kovács Imre szerint ez az irodalomtanítás „zsidótlanítása”), de ha elmennek az egyes szerzők, mint Wass Albert személye felé, megosztják a tiltakozókat.
A szakmai problémák között hangsúlyozta, hogy nem vágták vissza a tartalmakat, enélkül nem lehet korszerű pedagógiai módszereket alkalmazni, projektmunkákat végezni, csak a frontális tanításra alkalmas. Teljesíthetetlenek a lexikális követelmények, ezzel a tanterv kirekeszti a magyar társadalom 60-70 százalékát. Ezek az igazán nagy gondok, ez egy poros NAT, amelyen átlépett az idő, amelyből nem lehet korszerű oktatást felépíteni.
Pedig a gyermekek érdeke az életközeli, alkalmazható tudás megszerzése, ehhez képest a rendszerváltás óta a legkorszerűtlenebb irányba indult el az alaptanterv. Kompetenciákat kellene tanítani, nem annyira tartalmakat. Fel lehet vetni, hogy ez teljesen tudatos kormányzati politika az alapján, amit látunk az oktatásban.
A 2018-as NAT-tervezet jobb volt, nem volt átideologizálva, egyértelműben benne voltak a preambulumában azok a korszerű elvárások, amelyek most hiányoznak. Ezzel együtt ott se jelent meg markánsan a tehercsökkenés a diákoknál. Paradigmaváltáshoz tehát az se volt elég, de ez visszalépés a Csépe Valéria-féle tervezethez képest. („Az a lehetőség, hogy Finnországgá váljunk, most csúszik ki a kezünkből, és sokkal inkább Azerbajdzsán felé indulunk” – tette hozzá Para-Kovács Imre.)
Szűcs Tamás közölte, tudomásul kell venni, hogy az az anyag, amit ő magyar-történelem szakosként megtanult, és amit tisztel is, már nem fér bele olyan arányban az oktatásba, mert szembefordítja a gyerekeket az iskolával, ha teljesíthetetlen és számukra érdektelen feladatokat írnak elő nekik.
Az új NAT-ot is pedagógusok készítették, de folyamatosan szorultak ki azok, akiket a szakma elismer, és jöttek be olyanok, akikről lehet tudni, hogy poros szemléletet képviselnek – tette hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.