Szerző: BENKE ÁGNES
2020.02.03.
Orvosok beszéltek a 24.hu-nak arról, miként torzítja az egészségügy működését a hálapénz.
Újra felélénkült a vita a hálapénzről, pontosabban arról, hogyan kellene megszüntetni. Két lehetőség került előtérbe:
- az orvosok béremelése,
- illetve a paraszolvencia büntethetősége beteg és orvos részéről is.
A 24.hu által megkérdezett orvosok szerint azonban a probléma ennél sokkal összetettebb, a tiszta viszonyok megteremtéséhez a finanszírozás átalakítása, a magán- és az állami ellátás határvonalainak tisztázása szükséges. Vagyis a hálapénzmentes egészségügy eléréséhez rendszerszintű átalakítás kellene, ami társadalmi és politikai konfliktusokkal járna.
Cikkünkben két aneszteziológus és egy nőgyógyász beszél
A 24.hu által megkérdezett orvosok szerint azonban a probléma ennél sokkal összetettebb, a tiszta viszonyok megteremtéséhez a finanszírozás átalakítása, a magán- és az állami ellátás határvonalainak tisztázása szükséges. Vagyis a hálapénzmentes egészségügy eléréséhez rendszerszintű átalakítás kellene, ami társadalmi és politikai konfliktusokkal járna.
Cikkünkben két aneszteziológus és egy nőgyógyász beszél
- a lehetőségekről,
- arról, hogy milyen torzulást okoz a paraszolvencia, ami egyáltalán nem jelent garanciát a jobb és/vagy gyorsabb ellátásra,
- de azt is elmagyarázzák, hogy a hálapénz miért akadályozza a fejlődést és a változást.
Jogi vagy etikai kérdés?
"A paraszolvencia nem a baja, hanem a tünete az egészségügyi rendszer működési hibájának"
– sűríti egy mondatba Sári Tamás, az orvoskamara etikai bizottságának tagja a hálapénz-problematikát, ami vagy hetven éve gúzsba köti az ellátási rendszert.
Egy húsz évvel ezelőtti Tárki-kutatás 29 milliárd, a 2017-es Hegymenet című kötetben megjelent, Lantos Gabriella által írt tanulmány pedig már
70 milliárdra teszi éves szinten azt az összeget, ami törvénytelen és adózatlan jövedelemként vándorol láthatatlanul a betegektől az orvosok zsebébe.
Eddig senki sem merte igazán megpiszkálni a kérdést, most az új vezetésű Magyar Orvosi Kamara tette az asztalra a kényes témát. Kincses Gyuláék egyebek között nagyarányú béremeléssel és büntethetőséggel képzelik a hálapénz-mentesítést, a minisztérium azonban azt mondja, a hálapénz nem büntetőjogi, hanem etikai kérdés, és első lépésként az orvosoknak, nem a döntéshozóknak kell határozniuk arról, büntethető legyen-e adni, illetve elfogadni...
– sűríti egy mondatba Sári Tamás, az orvoskamara etikai bizottságának tagja a hálapénz-problematikát, ami vagy hetven éve gúzsba köti az ellátási rendszert.
Egy húsz évvel ezelőtti Tárki-kutatás 29 milliárd, a 2017-es Hegymenet című kötetben megjelent, Lantos Gabriella által írt tanulmány pedig már
70 milliárdra teszi éves szinten azt az összeget, ami törvénytelen és adózatlan jövedelemként vándorol láthatatlanul a betegektől az orvosok zsebébe.
Eddig senki sem merte igazán megpiszkálni a kérdést, most az új vezetésű Magyar Orvosi Kamara tette az asztalra a kényes témát. Kincses Gyuláék egyebek között nagyarányú béremeléssel és büntethetőséggel képzelik a hálapénz-mentesítést, a minisztérium azonban azt mondja, a hálapénz nem büntetőjogi, hanem etikai kérdés, és első lépésként az orvosoknak, nem a döntéshozóknak kell határozniuk arról, büntethető legyen-e adni, illetve elfogadni...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.