Szerző: BONTA MIKLÓS
2020.02.20.
Az új költségvetés elfogadása előtt érdemes számvetést készíteni, a belépésünk óta eltelt másfél évtizedben mekkora uniós támogatáshoz jutottunk? Mint az Európai Számvevőszék egykori tagja elég pontos számokkal szolgálhatok, ez az összeg elérte a nettó 50 milliárd eurót, hozzávetőlegesen a 15000 milliárd forintot. A támogatás különösen a 2008-2009-es gazdasági világválságot követően volt létfontosságú hazánk számra. Ezekből valósult meg a magyarországi fejlesztések 80-90 százaléka. Ugyanakkor vannak olyan vélemények is, hogy az uniós támogatások igazi nyertesei a nettó befizető országok vállalatai, Magyarország esetében a német cégek voltak. Elég csak a különböző útépítő vállalkozásokra utalni, ahol az volt a jellemző, hogy az általuk kivitelezett beruházások uniós támogatásokból valósultak meg.
Orbán Viktor újabban gyakran kér tiszteletet hazánknak az Európai Uniótól. Korábban enélkül is volt respektje Magyarországnak. Hogy látja?
Amióta Magyarország 2004-ben belépett az európai országok közösségébe két hétéves uniós költségvetésről történt döntés, a jelenlegi ennek az évnek a végén zárul. Mielőtt a számunkra első, 2007-ben indult ciklust elfogadták - Magyarországot akkor valóban nagy tisztelet övezte - engem, mint európai parlamenti bizottsági elnököt ért az a megtiszteltetés, hogy részese lehettem annak az 50 tagú testületnek, amely ezt a költségvetést előkészítette. Akkor nemcsak a költségvetést, és ezen belül a minket megillető támogatás összegét dolgoztuk ki, hanem egyben az új országok számára fontos felhasználási feltételeket is. Nagy viták árán sikerült elérnünk, hogy a kétéves elszámolási időt három évre bővítsék. Az önrészesedés mérséklése mellet azt is eredményként könyvelem el, hogy bár a régebbi tagok között volt némi ellenállás, de végül az áfát is beszámították a visszatérítésére nem jogosult önkormányzatok számára. Ha ez nem történik meg, akkor például egy híd megépítése a nálunk kiugróan magas 27 százalékos áfa miatt - az önrészesedést is figyelembe véve -, az önkormányzatok számára lehetetlenné vált volna.
Hazánk kedvező elbírálásához minden bizonnyal hozzájárult az is, hogy több, nálunk gazdaságilag fejletlenebb ország akkor még nem volt az Európai Unió tagja.
Valóban, az, hogy Románia és Bulgária, majd Horvátország csak később csatlakozott az Európai Unióhoz viszonylag előnyösebb helyzetet teremtett a számunkra. Így jelentős összeget sikerült a felzárkózásunkat szolgáló kohéziós és regionális támogatás céljára elérni. Ha azt is figyelembe vesszük, hogy Nagy-Britannia 2020. február 1-jén távozott az Európai Unióból, akkor egyértelműen meg lehet állapítani, hogy most Magyarország helyzete a várható támogatások szempontjából nem annyira kedvező, mint amilyen az előző két ciklus alatt volt, hiszen a brexittel az Európai Unió harmadik legnagyobb befizetője lépett ki...
ITT OLVASHATÓ
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.