AKI FUT, SOKÁIG ÉL – VAN-E MÉG REMÉNY AZ OKTATÁSBAN?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2020.02.05.

Minden szülő elemi érdeke, hogy a gyerekének olyan jövőt biztosítson, amelyben megtalálja önmagát, a boldogulását. A magyar oktatási rendszer ezt nemcsak hogy nem segíti, hanem épp szembe is megy vele – nyilatkozza lapunknak Vass Vilmos egyetemi docens, a kompetenciafejlesztő pedagógia egyik vezető hazai kutatója.

- A legutóbbi PISA-felmérésből kiderül, hogy a magyar diákok eredményeiben nem történt lényeges változás. Vannak, akik szerint ezt nem kell misztifikálni.

- A PISA-mérés az egyik legfontosabb olyan nemzetközi teszt, amelyből kiindulva véleményt lehet formálni a magyar oktatás minőségéről. A tényekre alapozott oktatáspolitika a fejlett világ egyik jellemzője.

- A tények a hazai oktatáspolitikát nemigen zavarják. Holott ez a negyedik ipari forradalom ideje, ami az élet minden területén, így az oktatásban is változást hoz.

- A PISA-mérés kialakulása a kilencvenes évekre, a harmadik ipari forradalom idejére datálható. Az oktatási rendszerek azzal szembesültek, hogy a tudás gazdasági érték, s egyre nagyobb igény mutatkozott a gyakorlatias tudás iránt. Nem meglepő tehát a PISA-mérés koncepciója: mérjük meg, tudják-e használni a tizenöt éves diákok azt, amit tanulnak az iskolában, elsősorban a szövegértés, a matematika és a természettudomány területén. A PISA a kezdetektől fogva a kiválóságot (az excellence-t) és az egyenlőséget (az equityt) méri. Magyarországon, kisebb-nagyobb hullámhegyektől és hullámvölgyektől eltekintve egyik területen, azaz a szövegértés, a matematika, a természettudomány területén sem léptünk előre, a diákok az átlag alatt teljesítenek. Volt ugyan 2009-ig egyfajta fölívelő tendencia, de 2010-től egészen tragikus folyamatok zajlottak.

- Mert a Hoffman Rózsa-féle fordulat szakított a kompetenciaalapú oktatással?

- Igen, a kompetencia szitokszóvá vált. Az elmúlt tíz évben az oktatás rendszerébe voluntarista módon nyúltak bele. Ez nagyon nagy baj, mert a beavatkozások nem vettek tudomást a PISA-mérés adatairól, miközben azok az országok, amelyek ahhoz igazítva változtattak, azóta minőségibb oktatást nyújtanak. Magyarországon már nem egyszerűen csak a PISA-tesztek eredményein kellene javítani, ennél jóval mélyebb átalakításra volna szükség. Holott a magyar oktatási rendszer erőn felül teljesít, a szülők lehetőségeikhez képest, néha még annál is jobban támogatják a gyerekeiket. A pedagógusok még ebben a kaotikus, zűrzavaros helyzetben is igyekeznek minőségi munkát végezni. Viszont még a harmadik ipari forradalom kihívásaira sem találta meg a választ a hazai rendszer, miközben már itt a negyedik...

ITT OLVASHATÓ