Szerző. ZSILÁK SZILVIA
2020.02.05.
A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Nagyon úgy tűnik, hogy hiba volt az állatkertre bízni egy ekkora beruházás lebonyolítását.
A Liget-projekt keretében zajló építkezések árnyékában sokáig kevesebb figyelem jutott a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházására, az Állatkert bővítéseként épülő Pannon Parkra, és annak központi építményére, a Biodómra. Azonban tavaly decemberben mindenki felkapta a fejét, amikor Persányi Miklós, a FÁNK igazgatója közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park, és benne a Biodóm építésének befejezéséhez. Az eredetileg nettó 12 milliárd forintra becsült projekt ötszörös drágulása még a folyamatosan emelkedő költségű állami beruházások közül is kitűnik.
Ha már építünk, legyen a miénk a legnagyobb
A Biodóm egy monumentális építkezés, „mert ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb” – hangoztatta egy korábbi interjúban az igazgató. A Pannon Park a Vidámpark helyén, mintegy öthektárnyi területen helyezkedik el. A nem egészen 11 hektáros állatkert a volt Vidámpark megszerzésével 6,53 hektárnyi területtel gyarapodott.
A fő attrakció, a Biodóm egy hatalmas méretű, átlátszó óriáskupola, ami négy összefüggő „buborékból” áll. Alapterülete 17 ezer négyzetméter, ami vetekszik a Parlament alapterületével, és több mint három focipálya. A kupola legnagyobb magassága 36 méter, ami nagyjából egy 10 emeletes panelház magasságának felel meg. Az épületben helyet kapott egy 2,5 millió literes medence is, aminek a vizével körülbelül ezer olimpiai medencét lehetne feltölteni.
A Biodómhoz egyébként kitaláltak egy sztorit is: az épület belseje a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti majd fel, s mivel azok az ősállatok már rég kihaltak, így csak a leszármazottjaikat, illetve a hozzájuk hasonlító rokonaikat fogják bemutatni. A szubtrópusi dzsungelben élő állatok közt lesz például manátusz (tengeri tehén), csimpánz, bonobó (törpecsimpánz) is, az elefántok pedig nagyobb kifutót kapnak. Az épületben helyet kap a Pannon-tenger akvárium is, aminek része többek között egy több mint kétmillió literes cápamedence, ami Közép-Európa legnagyobbja lesz...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.