7 ALKALOM, AMIKOR A FORINTGYENGÜLÉST MEGPRÓBÁLTÁK MEGMAGYARÁZNI

HVG ONLINE
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.02.03.

A forint gyengülése miatt hibáztatták már a médiát, hivatkoztak a szilveszteri buliból józanodó spekulánsokra, de azt is mondták, hogy örülnünk kellene a gyengülésnek. Összegyűjtöttük, hogy az elmúlt évtizedek nagy forintgyengüléseire mit reagáltak a politikusok és a gazdasági döntéshozók.



2003: Jó is a gyenge forint

2003 nyara óriási forintgyengüléssel kezdődött: június első napjaiban 245-250 forintról tíz nap alatt 268,5-re ugrott egy euró ára – akkor még ez volt az új történelmi mélypont. Az árfolyam esésének oka egyértelmű volt: a Járai Zsigmond vezette MNB és a Medgyessy-kormány közös döntéssel június 4-én eltolta a forint ingadozási sávját (azaz a sávot, amelyből ha kilép az árfolyam, be kell avatkozni – ezt a rendszert végül 2008-ban törölték el), a kormány pedig ezzel együtt 76 milliárd forintos „takarékossági intézkedést” jelentett be, ezt pedig a vártnál sokkal rosszabbul fogadta a piac.

Így számoltunk

A cikkünkben – a 2010-es eset kivételével – azokat az eseteket mutatjuk be, amikor a forint újabb történelmi mélypontra került. Az MNB adatait vettük figyelembe, méghozzá az euróhoz képest mért napi középértéket. Ez a szám általában egy kicsit az alatt van, ami a médiában történelmi mélypontként megjelenik, a hírekben ugyanis az is szerepel, amikor egy napon belül van egy-egy kiugró szám, de a nap egészében alacsonyabb az átlagos árfolyam. Például ezekben a napokban szinte minden nap 338,4-338,7 körül van a mélypont, a 24 órás átlag viszont 337,6-337,9 közötti.

A döntést azzal indokolták, hogy a gyengébb forintra szükség van, mert ez jelent nagyobb biztonságot azoknak, akik külföldre adnának el termékeket. Járai és a kormány is úgy számolt, hogy a 240-nél erősebb forint már káros volna a gazdaságunk számára...

ITT OLVASHATÓ