Szerző: Határátkelő
2020.01.10.
Folytatódnak Viki és Dani kalandjai, akik maguk mögött hagyták Thaiföldet, hogy Vietnámban folytassák útjukat. Mint írták, útjuk kezdete óta teljes lendülettel keresgélik az állukat, ám a Vietnámban tapasztalt ellentétekre még így sem nagyon találnak szavakat.
„A vízesés-mániánkat kielégítendő, megnéztük a Dalat-tól 30km-re található zuhogó elefánt-vízesést, és a mellette lévő buddhista templomot (Chua Linh Án) az 54 m magas Buddha-szoborral.
A szoborba fel lehet menni, gyönyörű a kilátás. A vízesés ereje elementáris, hatalmas robajjal zúdul le, mögé is be lehet menni, ebben hasonlít a Niagarára. De a víz saras, büdös és rengeteg szemetet visz le magával. Itt ez a hagyomány, elhajítják a szemetet, ami régen banánlevél volt, most műanyag.
El szerettünk volna menni az ország állítólag legszebb vízeséséhez (Pongour) is, de olyan zergeverte utakon vitt a navigáció, hogy a cél előtt 10 km-rel visszafordultunk.
Hazafelé azért útbaejtettünk egy harmadikat (Prenn), ahova már nem kellett belépőt fizetni, mert már öt óra volt. Ezek a belépők 500-1000 Ft körüliek, jóval alacsonyabbak, mint a Thaiföldön fizetendő, akár 4000 Ft-ok...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.