Szerző: MARNITZ JÓZSEF
2020.01.07.
A kissé homályos meghatározás szerint innentől fokozottan figyelik, hogy a cég szervezeti kultúrája megfelel-e a működésükre vonatkozó etikai és jogszabályi elveknek, hogy a dolgozók a társaság elfogadott céljai szerint fejtik-e ki tevékenységüket, illetve a működés átlátható-e és nincs-e összeférhetetlenség.
Minderre „megfelelési tanácsadókból” álló szervezeti egységet alakítanak ki (ami különösen indokolt esetben állhat egy személyből is). A megfelelési tanácsadó – aki lehet külső megbízott is – nem dolgozhat az általa ellenőrzött területen és nem tölthet be vezető posztokat a cégnél. A belső ellenőrzés módszertana nem pontosított, de annak rendjét az általános szabályok, a cég első számú vezetője és a felügyelőbizottság határozzák meg. A fő cél „a kockázatok, hiányosságok csökkentése, a szabálytalanságok és visszaélések megelőzése, feltárása”, az eredményesség növelése, valamint a belső visszacsatolások javítása. Másutt megjelenik célként a korrupció és a visszaélés hatékony megelőzése is. A „megfelelési felelős” dolga többek között a helyes működést „sértő, korrupciós és visszaélésgyanús eseményekre vagy kockázatokra vonatkozó bejelentések fogadása és kivizsgálása” is. A belső ellenőrzési vezető irányítása alatt állók vizsgálódásaik során jogosultak helyiségekbe belépni, kérdezni, illetve akár titkosnak minősített iratokat is megtekinteni és lemásolni. A hatóságok bűncselekménygyanúval kapcsolatos bevonására nem térnek ki. A rendelet rögzíti, hogy a kormány az új szabállyal EU-kötelezettségét teljesíti...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.