Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.25.
Káosz kezd kialakulni a lengyel bíróságokon, tárgyalások maradnak el a kormánnyal kialakult vita miatt, és megfigyelők attól tartanak, hogy párhuzamos jogrendszer jön létre az országban. Az egyiket azok a bírák alkalmazzák, akik a hatalmi ág függetlenségét hangsúlyozzák. Az ellentábor a javarészt a PiS híveiből álló Alkotmánybíróság körül tömörül, annak vezetőjét Kaczynski nemrég a barátjának nevezte. A Szejm átfogó felhatalmazást adott a politikának az igazságszolgáltatás fölött, amit megütközéssel fogadott a Legfelsőbb Bíróság, valamint az EU is. Előbbi úgy foglalt állást, hogy törvénytelenek a PiS által végrehajtott bírói kinevezések, ám ezt a szakminiszter a jog durva megszegésének minősítette. A Bizottság tegnap kezdeményezte az Európai Bíróságnál, hogy az függessze fel az igencsak vitatott varsói döntést a bírák megfegyelmezése kapcsán. A brüsszeli szóvivő azt közölte: nem fognak habozni, hogy megvédjék a jogállamot.
Európa szembekerül Lengyelországgal, miután az lábbal tapodja a demokráciát – neve ellenére a kormánypárt nem a bírói függetlenség híve. A lengyel emberi jogi biztos azt mondja, ma megint ott tartunk, mint a kommunizmus idején, vagyis a bíró kezdhet félni, ha netán valamilyen politikai ügy kerül az asztalára, mert nagy valószínűséggel hamarosan jön a beavatkozási próbálkozás a hatalom részéről. A PiS a napokban elfogadta, hogy fegyelmi tanács jöjjön létre a Legfelsőbb Bíróságon, amely azonban makacsul ellenáll a hivatalos ellenőrzési kísérletnek. Az új testület bírákat függeszthet fel és újakat nevezhet ki helyettük, de hogy kit, azt már a kormány mondhatja meg. Az államfő szerint az EU hiába ugrál, itt belügyről van szó. Ám valójában inkább az ellenkezője az igaz. És Brüsszel arra figyelmeztet, hogy ha egy tagállam politikai befolyás alá vonja az igazságszolgáltatást, akkor a többi ország megteheti, hogy nem fogadja el az ott hozott ítéleteket. Ez pedig veszélyeztetheti a jogi erőt, ami összetartja az uniót. A Jog és Igazságosság sok mindent a Fidesztől koppintott. A magyar párt csinálta azt először, hogy a gyakorlati lépéseket innen-onnan összeszedte, majd azokat egy új minőséggé gyúrta össze. Ily módon meg lehet téveszteni a laikusokat, ám a szakértőket nem. Kim Lane Sheppele frankensteini módszernek hívja ezt a módszert. A varsói bíróság egyik bírája arról számol be, hogy egyes kollégái ellen máris indul az eljárás, mert a hatalom szemszögéből rossz ítéleteket hoztak. Adminisztratív okokra hivatkozva vegzálják, illetve áthelyezik őket máshová. Illetve most már ott tart a dolog, hogy az új jogszabály alapján a bírák nem is fordulhatnak az Európai Bírósághoz, ha kétség merül bennük fel , hogy valamely jogszabály összhangban van-e az uniós joggal. Az EU szabályokra épül, úgyhogy különösen súlyos volna, ha Lengyelország felszámolná az elfogulatlan bíráskodást.
Ami a lengyel bíróságok körül zajlik, az beleillik az általános irányzatba: sok helyütt bomlik le a jog, noha az a társadalom vázát képezi. Ám még nem késő megerősíteni a jogrendet – mutat rá a kommentár. Mint írja, Lengyelországban már odáig jutottak a dolgok, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnök asszonya valóságos hősnek számít, amiért nem tágít a törvényektől. Harca most éppen magasabb szintre lép a PiS-szel szemben. Mert ő és sok más szakember úgy látja, hogy a hatalom által kinevezett bírák közül sokan nem függetlenek, ezért nem hozhatnak ítéleteket. Velük szemben olyan jogszabály született, amely börtönnel fenyegeti a bírákat, akik kétségbe vonják, hogy egyes kollégáik legálisan kerültek tisztségükbe. Pedig az Európai Bíróság a kételkedőknek adott igazat és a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti szabályokkal szemben. Ám ez lengyel földön ma már cseppet sem magától értetődő. De hát sok helyütt nem csupán a demokrácia, hanem a jog is nagy nyomásnak van kitéve. Mind a nemzetközi, mind az európai, mind pedig a nemzeti jog. Lásd, amikor Amerika 17 éve megtámadta Irakot, vagy a Krím orosz megszállását, illetve a Kelet-Ukrajna elleni hadviselést. Nem is beszélve Szíriáról, ahol idegen kormányok azt tesznek, ami éppen eszükbe jut. Európában Lengyelország nincs egyedül: itt van pélául Magyarország, amelynek tekintélyelvű vezére éppen azon fáradozik, hogy ellenőrzése alá vonja a kultúrát, a tudományt és a sajtót, továbbá lerombolja a jogállamot. Ami pedig a nemzeti jogot illeti, Törökország visszafelé, a diktatúra felé menetel. Németországban politikusokat fenyegetnek és támadnak meg. Az utcákon embereket bántalmaznak, származásuk, vallásuk (kipa!) vagy nemük miatt. Az internet habzik a gyűlölettől és ez megmérgezi a társadalmat. A történelem nagy tanulsága azonban az, hogy a jogállamnak időben és határozottan védekeznie kell, ha ellen akar állni az ellenségeinek. Mert ahol a jog már nem érvényes, ott hamarosan nem sokat ér a szabadság, a méltóság és az élet sem.
A német parlament elnöke nyitotta meg a berlini Történeti Múzeumban azt a kiállítást, amelyen egy magyar túlélő eredeti, 1944-ben, titokban készült naplóját mutatták be. Az 54 oldalt a szerző, a most 90 éves Sheindi Ehrenwald-Miller Galántán kezdte írni, amikor egész családját deportálták és még Auschwitzban, a legnagyobb életveszély közepette is folytatta. Wolfgang Schäuble azt mondta, ezek a lapok felbecsülhetetlen történelmi értéket jelentenek, megrázóak, a segítenek, hogy ne merüljenek feledésbe az akkori események. A bemutató, amelyhez film is készült a németek bevonulásakor mindössze 14 éves lányról, része a hivatalos megemlékezés-sorozatnak, amelyet Németország a haláltábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából szervezett. Az asszony a háború után Izraelben telepedett le és a naplót 70 éven át a konyhaszekrényben tartotta. Azt mondja, még a gyerekeinek sem tudott mesélni a holokausztról, nemhogy közzétenni arról saját írásos emlékét. Álláspontját az változtatta meg, hogy látja: erősödik a világban az antiszemitizmus. Most úgy gondolja, harcának megkoronázása, hogy a foszladozott, megsárgult papíron rögzített rettenetes élmények megjelenhettek német földön. Egyébként megmenekülését annak idején részben annak köszönhette, hogy átvezényelték egy másik lágerbe bombákat gyártani. Az akkori cég ma is létezik és jó 20 évvel ezelőtt 5 ezer dollárnak megfelelő összeget utalt át az asszonynak, de jogi felelősségét nem ismerte el. Ez a levél is látható a tárlaton. A vállalat szóvivője most úgy nyilatkozott, hogy nem kétséges, a jóvátételi alapot megkésve hozták létre, de előtte ilyesmire senki más nem volt hajlandó Németországban. Egyébként pedig üdvözölte mind a kiállítást, mind a könyvet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.