SZABAD SZEMMEL: ADDIG DICSÉRTE ORBÁNT, MÍG BELEBUKOTT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.07.



Financial Times 

Éles bírálatoknak tette ki magát a brit miniszterelnök egyik választási tanácsadója, amiért nemrégiben, a budapesti Duna Intézet konferenciáján dicsérte Orbán Viktor politikáját. Tim Montgomerie, aki szociális ügyekben segítette Johnsont a kampány során, egészen pontosan azzal vívta ki a Munkáspárt haragját, hogy azt közölte: a Downing Street különleges kapcsolatokat akar kialakítani a tekintélyelvű magyar vezetővel és dicsérte, hogy a Fidesz meglehetősen korán elgondolkodott a liberalizmus korlátain. Úgy értékelte, hogy mindkét politikus (Orbán és Johnson) populista programot követ. A lap emlékeztet arra, hogy uniós tagállamok bírálják Orbánt, amiért aláássa a bíróságok és a sajtó függetlenségét, továbbá fellép több kisebbség ellen is. Montgomerie szerint azonban a magyar miniszterelnök csupán ugyanarra a közhangulatra épít, mint Johnson, Trump és Farage. Mint mondta, amit a politikus csinál, az még belefér a hagyományos konzervativizmusba. Merthogy a nemzet az egyént tartja fontosnak, és nem, mondjuk, a bevándorlókat. Arra is kitért, hogy a globalizáció sokszor fenyegetést jelent a nemzet számára, ezt is jól látja a magyar kormánypárt. A populizmus pedig hosszú távú gazdasági és kulturális irányzatokról szól, amelyek befolyásolják, miként szerveződnek meg az emberek. Johnson szóvivője nem kívánta kommentálni a megjegyzéseket, csupán annyit közölt, hogy a szakértő már nem dolgozik a politikusnak. Bár nem zárta ki, hogy kap valamilyen megbízatást. A Munkáspárt viszont úgy foglalt állást, hogy a vélemény alávaló, és a tanácsadó egy olyan hatalomhoz dörgölődzött, amely antiszemita és iszlámellenes retorikával házal, menekülteket támad és korlátozza a bíróságok, valamint a média önállóságát.

Guardian 

A szegénység sújtotta magyarok - főleg a romák - könnyen esnek áldozatul az emberkereskedőknek a világhálón. A bűnözők általában a jobb élet ígéretével csalják csapdába áldozataikat. Helyszíni, így Miskolcon és Bagon szerzett tapasztalatai alapján a szerző úgy látja, hogy nálunk a cigányság javarésze a társadalom peremén él, a többség kerüli és potenciális bűnözőkként bélyegzi meg őket. Ezért sokan elvándoroltak, nem egyszer beugorva bűnbandák jól hangzó hirdetéseinek a Facebookon. Általában tisztában vannak a kockázatokkal, mégis belevágnak, de gyakorta modern rabszolgaként végzik. A Baptista Szeretetszolgálat illetékese szerint főként a fiatal nőkre csapnak le előszeretettel a kufárok. Prostitúcióra kényszerítik őket, kihasználva, hogy senkit és semmit nem ismernek az új környezetben, a nyelvet sem. Egy isten háta mögötti faluból elszármazva pedig azt sem tudják, hogy volna más, jobb út is. Sok ezer magyarnak ez a sorsa Európában. Magyarországon pedig az uzsorások zsarolják a nincstelen családokat. És ha azok egy idő után nem tudnak fizetni, akkor jön a kérdés, hogy nincs-e a rokonok között egy fiatal lány. Mert akkor megszabadulhatnak az adósságtól. A kiszemelt hozzátartozó ezek után kimegy, mondjuk, Angliába, ám ott azt közlik vele, hogy tartozik az útért. Erőszakkal fenyegetik, elveszik a megkeresett pénzét. Másokat viszont futtatnak. Az ENSZ és a Bizottság szerint a magyarok fő célpontja mind inkább Nagy-Britannia, és az emberkereskedők legtöbbször szexmunkásnak viszik a lányokat, asszonyokat. De akkor is kizsákmányolják őket, ha normális tevékenységet végeznek. És teljesen mindegy, hogy romák-e vagy sem. Egy magyar szakértő szerint sorsukat a szegénység, az alacsony iskolázottság és a nagy munkanélküliség határozza meg. A miskolci roma önkormányzat vezetője azt mondja, sokak számára még így a kiutat jelenti a szegénységből, ha a testüket árulják külföldön. A családot ugyan némi sajnálat övezi, amiért a gyerekük ilyesmire kényszerül, de ez az utolsó szalmaszál. És hát a lányok egy hónap alatt annyit keresnek, mint amennyit a tisztségviselő fél év alatt. Hát, akkor hogyan mondhatná nekik, hogy ne csinálják?

Yahoo/Guardian 

Az eltelt évtized a szélsőjobb időszaka volt, ez az évszázad első 10 évének gyászos öröksége, írja Cas Mudde, aki a szélsőséges mozgalmak elismert kutatója a Georgiai Egyetemen. Igazolásul megemlíti, hogy jelenleg szélsőjobbos vezető áll a világ 3 legnagyobb demokráciájának élén, az USÁ-ban, Indiában és Brazíliában. Európában megtizedelődtek a középbal pártok. A hagyományos jobboldalnak leginkább csak az segített, hogy átvette a radikális jobb politikáját, leszámítva Németországot, de lehet, hogy ott is hamar megváltoznak a dolgok e tekintetben. A gondok fő okát abban látja, hogy a pénzügyi válság elültével a hangsúly a bevándorlásra és a biztonságra tevődött át. Ebben kulcsszerepe volt a migránsválságnak. És bár a tavalyi EP-választás nem hozta meg a várt áttörést a szélsőjobbnak, ám annak eredménye minden korábbinál jobb lett. De az egész évtizedben jóval nagyobb volt a befolyása, mint tényleges politikai súlya, köszönhetően a liberális demokratikus pártok ideológiai gyengeségének. Azonban a szakember nem gondolja, hogy folytatódni fog az erősödés. Hiszen a szélsőjobb valójában a hangos kisebbséget alkotja és a fő áramlat balos erői közül már több is hozzálátott, hogy kialakítsa új ideológiáját a gazdasági egyenlőtlenségek, illetve a növekedés alapján. A jobboldal idáig sikeresnek bizonyult a radikális politika felvizezett változatával, de a továbbiakban csak akkor szerepelhet jól a választásokon, ha teljesen átalakul radikális irányzattá, ahogyan az Magyarországon, Izraelben és az Egyesült Államokban történt. Az egyetlen más utat viszont az jelenti számára, ha visszatér a konzervatív, kereszténydemokrata vonalhoz, vigyáz a liberális demokrácia rendszerére és értékeire. Az Európai Néppártban is egyre többen kezdenek rájönni, hogy nem ők játszanak a szélsőjobbal, hanem az játszik velük. Hogy ez ne így legyen, ahhoz az kell, hogy a liberális demokrácia védelmét állítsák a harc középpontjába...

ITT OLVASHATÓ