Szerző: CZENE GÁBOR
2020.01.25.
Kutatásában azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a katolikus és protestáns hívek a politikához, mit várnak el saját egyházuktól. Az eredmény önt is meglepte.
A kutatás a havonta többször templomba járó és rendszeresen imádkozó egyháztagok, az egyházhoz szorosan kötődő és a vallás iránt érdeklődő értelmiségiek körében készült. Kiderült, hogy egészen mások az elvárásaik, ha az egyházra nemzeti vagy globális intézményként tekintenek, mint akkor, amikor a lokális, helyi vallási közösségük szerepvállalása a kérdés. A meglepő az, hogy míg az intézményes egyháztól országos ügyekben erős közéleti aktivitást vár el az elkötelezett hívek többsége, helyben arra van igény, hogy a közösség tartson távolságot a közügyektől.
Mi következik ebből?
A vizsgálatunk megerősítette azokat a korábbi felméréseket, amelyek szerint jellemzően a hívek is azt szeretnék: az egyház központilag ne politizáljon, amennyiben kormány- és pártpolitikáról van szó, de igenis politizáljon, ha ki kell állni a szegényekért. A válaszolók 84 százaléka elvárja, hogy az egyházak nyilatkozzanak a „növekvő társadalmi különbségekről”. A kormány politikáját csak 39 százalékuk tekinti olyan területnek, ahol az egyházaknak illetékességük lehet. Érdekes módon az már nem elvárás a hívek részéről, hogy a helyi pap vagy lelkész cselekedjen a szegények érdekében, fellépjen az önkormányzat rossz döntéseivel, hiányos szociális intézkedéseivel szemben. A kutatásunknak ez a legfőbb újdonsága és tanulsága. Az adatainkból levonható az a következtetés, hogy egymásnak ellentmondó, hasított egyházkép létezik Magyarországon.
Nevezhetjük akár skizofrénnek is?
Inkább az előbbi jelzőnél maradok. Nem szívesen használnék olyan kifejezést, ami összefüggésbe hozható mentális betegségekkel.
A kutatás szerint a legtöbben lelki feltöltődést, istenélményt, elmélyülést, nyugalmat keresnek a vallási közösségükben, és nem politikai iránymutatást. Pedig a hívek 70 százalékát egyébként határozottan érdekli a politika.
Az egyházi közösségben ennek ellenére csak harmaduk szokott politikai kérdésekről beszélgetni, a vallási vezetőkkel csupán 16 százalékuk. A legtöbben az elektronikus sajtóból és a Facebookról tájékozódnak. Egészen elhanyagolható, még a fél százalékot sem éri el azok aránya, akik kifejezetten a politikai tisztánlátást remélve járnak vallási közösségbe. Idézem a kutatásunk megállapítását: „az egyház a válaszolók számára társadalmi intézmény, amelynek vannak társadalmi kötelezettségei. A vallási közösség azonban valami egész mást jelent számukra, a bensőségesség és az elmélyülés tere. Annak, ami az egyház vonatkozásában jelentős és elvárt, itt nincsen helye.” A helyi közösségek alig játszanak szerepet a társadalmi-politikai érdeklődésben és tájékozódásban. Az egyháztagok azt akarják, hogy kisimuljon a lelkük, ha betérnek a templom csöndjébe. A túlnyomó többség valóban kizárólag lelki harmóniára, egyfajta spirituális wellness szolgáltatásra vágyik...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.