MEGVAN AZ ÉVI HATSZÁZ MILLIÁRDOS PLUSZFORRÁS AZ EGÉSZSÉGÜGYRE

HÍRKLIKK
Szerző:N VADÁSZ ZSUZSA
2020.01.24.

Folyamatos téma a közéletben az egészségügy helyzete. Politikusok, orvosok, szakértők nyilvánulnak meg, tíz- és százmilliárd forintokkal dobálózva. A budapesti szuperkórháztól kezdve, az egészségügyi béremelésig bezáróan, nap mint nap hallhatunk véleményeket a szükséges fejlesztésekről, a bérrendezésről – mindezek finanszírozási igényéről. De mi lehet az igazság? Az egészségüggyel hosszú ideje foglalkozó, „kívülálló” szakembert, Pősze Lajost kérdeztük az ágazat elkövetkező három-négy évben várható forrásigényéről. Pősze már 2010-ben, az Országgyűlés gazdasági bizottságának jobbikos alelnökeként, elsőként nyújtott be javaslatot az egészségügyi dolgozók rendkívüli, jelentős béremeléséről. A kormánypárti többség ezt persze leszavazta.

Folyamatosak a viták a magyar közéletben az egészségügyről, arról, hogyan, milyen feltételekkel lehetne orvosolni az ágazat krónikus betegségeit. A bérszínvonal – és részben az annak folyományaként tapasztalható szakember-elvándorlás – az egyik örökzöld téma, amiről a napokban ismét fellángolt a vita. Ön szerint mennyi lenne az annyi?

A cél – és ebben egyetértek a Magyar Orvosi Kamara által készített és nyilvánosságra hozott koncepcióval –, hogy meg kell duplázni az orvosok és a szakápolók, továbbá a kisegítő személyzet bérét. Hozzáteszem, az is csak arra lesz elegendő, hogy az elvándorlás jelentősen csökkenjen. Arra még nem, hogy az orvosok egy munkahelyen próbálják megkeresni a megélhetőségüket. Számoljunk! Jelenleg ez a bértömeg éves szinten 500 milliárd forint, azaz ehhez kellene ugyanennyi plusz forrás. Megjegyzendő azonban, hogy ennek a pluszpénznek mintegy a fele (azaz 250 milliárd) visszakerül az államhoz a munkáltatót és a munkavállalót terhelő különféle adók és járulékok formájában. Hogy egy példán vezessem ezt le: egy idei egyszeri béremelés esetén, csak 250 milliárdot kellene biztosítani erre az évre, ám persze ez az összeg innentől már a jövőben minden esztendőben megjelenik a költségvetés kiadási sorain. Ha három évet nézünk, akkor 750 milliárd, ha négyet, akkor pedig ezer milliárd tehát a béremelés forrásigénye. Az összeg attól is függ, hogy milyen ütemezésben – egy lépcsőben, több lépcsőben, stb. – hajtják végre az emelést...

ITT OLVASHATÓ