Szerző: LŐRINC LÁSZLÓ
2020.01.07.
A Harry Potter népirtásra lelkesítésben tényleg nem valami jó.
„...ránk-hozták / Gyógyítónak a Háborút, a Rémet / Sírjukban is megátkozott gazok” – emlékezett Ady Endre annak a háborúnak az elejére, melyet idén száz éve zártak le. De hát kik voltak azok a bizonyos gazok? Nem utolsósorban olyan sima modorú urak, akik a maguk kényelmes és biztonságos dolgozószobáiból évtizedeken át adagolták gyereknek és felnőttnek, iskolákban, sajtóban, laktanyákban a „hazafiságot”. Például azokkal a katonanótákkal, melyekkel Maróth Miklós az „erkölcsi kiállást sugalló” népmesék mellett, és a Harry Potter helyett a mai gyerekeket nevelné. Amiket nagypapája énekelt. „Tudtuk, hogy a nagypapa a hazát védte a fronton ... A hazafias nevelés: helytállás” – érvelt az MTA-kutatóhálózat-vezető.
Ma már kevesen ismerik az első világháborús katonanótákat, köztük is a legemblematikusabbat, a Megállj, megállj, kutya Szerbiát. Ez a konfliktus indoklásával kezdődik: „Boszniának hegyei, / A fekete kövei / Az magyar királyé. / Mégis az a Szerbia, / Az a kutya Szerbia / El akarja venni”. A dal hazafiságának megítéléséhez tudni kell, hogy Boszniát a korábbi nemzetközi egyezményekkel ellentétesen kebelezte be az Osztrák-Magyar Monarchia 1908-ban. Magyarok nem laktak ott, a kétmilliót közelítő lakosságot: szerbeket, bosnyákokat és horvátokat akaratuk ellenére terelték ide. Fővárosa az a Szarajevó volt, ahová a bekebelezők trónörököse, Ferenc Ferdinánd 1914-ben hadgyakorlatra érkezett (jó érzékkel a szerbek nemzeti gyásznapját, június 28-át választva erre), és ahol őt erre egy szerb merénylő lelőtte. Bár a trónörököst sem az uralkodó, sem a magyarok nem szerették (tudták, hogy a Monarchián belüli pozíciójukat szerette volna megingatni), mégis a Monarchia a magyar elit és közvélemény lelkesedése közepette támadta meg bosszúból Szerbiát. „Megrohanjuk a sáncot, / Pusztítjuk a vad rácot, / Míg hírmondó marad” – vagyis amíg ki nem irtják őket, a vad kutyákat, közli a nóta. A támadást követő hetekben 3500–4000 szerb civilt (!) gyilkoltak le a Monarchia katonái. (Tízszer annyit, mint amennyit a hazai vörös terror. Ebben a katonaáldozatok nincsenek benne.) És hátra volt még négy év háború.
Így nézett ki hát az a fenyegető támadás, amelytől a nagypapának erkölcsi kiállással a hazát kellett védenie. Igaz, ami igaz: a Harry Potter népirtásra lelkesítésben tényleg nem valami jó...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.