JOGOSAN VAN KIAKADVA A KORMÁNY A GAZDASÁGKUTATÓKRA?

G7.HU
Szerzők: STUBNYA BENCE, HAJDU MIKLÓS
2020.01.20.

2019 második felében a magyar gazdaságpolitika egyik jelentős kérdése volt, hogy az eurózóna gyengélkedése okoz-e lassulást, visszaesést a magyar gazdaságban, és ha igen, akkor mekkorát. Orbán Viktor év eleji sajtótájékoztatóján egyértelműen amellett foglalt állást, hogy ha az eurózónában 2020-ban stagnálás lesz, akkor Magyarország sem úszhatja meg a gazdasági növekedés lassulása nélkül. A kormány ezért gazdaságvédelmi akciótervet dolgoz ki. Az, hogy ez mire lesz elég, sőt, hogy egyáltalán szükség lesz-e rá, a következő hónapokban fog kiderülni.

A gazdaság szereplőinek, gazdaságpolitikusoknak azonban az ilyen helyzetekben is kell valamilyen elképzeléssel rendelkezniük arról, hogy mire lehet számítani. Ilyenkor jönnek képbe a különféle elemzőintézetek, nemzetközi szervezetek, amelyek rendelkeznek előrejelzéssel a következő évi gazdasági növekedés mértékére vonatkozóan is.

De mennyire lehet ezekben az előrejelzésekben megbízni? Mely elemzők a legpontosabbak, és ha hibáznak, akkor inkább alul- vagy felülbecslik az eredményeket? Mi igaz a politikai elfogultsággal kapcsolatos vádakból? Például a kormánypártiak közül azokból, miszerint a nemzetközi szervezetek nem hisznek a magyar gazdaságban. Mennyire van alapja a KDNP-s Hollik István (akkor még kormányszóvivő) pár hónappal ezelőtti kifakadásának, ami szerint a GKI az utóbbi években mindig csak riogat? És az ellenzéki hitetlenkedésnek a Pénzügyminisztérium és az MNB elmúlt években kiadott előrejelzéseivel kapcsolatban? A 2004 és 2018 között eltelt 15 évre vonatkozó előrejelzéseket elemezve próbáltunk meg ezekre a kérdésekre válaszolni...

ITT OLVASHATÓ