INFLARE NECESSE EST?

PÉNZ BESZÉL BLOG
Szerző: JAKSITY GYÖRY
2020.01.15.

A hivatalos adatokban a jegybanki lazítás ellenére alacsonynak látszik, de a valóságban alighanem több országban is magasabb az infláció, mint amit a hivatalos adatok mutatnak. Ez pedig önmagában is jelentős társadalmi konfliktusforrás, miközben ugyanis a közkeletű, "a gazdagok nem, vagy alig fizetnek adót" mondás nem igaz, az igen, hogy az általuk elérhető befektetések nyújtottak a leginkább védelmet az infláció, a vagyonok leértékelődése ellen. A középosztály azonban lecsúszást, vagyonértéktelenedést élt meg – megdöbbentően mutatja ezt, hogy a német háztartások megtakarításainak értéke alacsonyabb szinten van, mint a görögöké.
A 2008-09-es válság óta zajló monetáris kaland sokat vitatott kérdései közül kiemelkedik egy, ez pedig a „jegybanki pénznyomtatás” (sic) ellenére viszonylag alacsony infláció problémája. Amennyiben egy kérdésre nincs egyértelmű válasz érdemes elgondolkodni, hogy a kérdésben megbújó feltételezés, hipotézis vajon igaz-e. Nos, az inflációt tekintve úgy tűnik magas labdát kapunk, hiszen több ország esetében bontakozott ki heves vita az inflációs mutatók helyességét tekintve,

ÉS SOKAKBAN, ÍGY BENNEM IS ÉL A VÉLELEM, HOGY AZ ÁREMELKEDÉS VALÓS ÜTEME MAGASABB A HIVATALOS ADATOKNÁL.

A nagy monetáris lazítás reálgazdasági eredményei szintén erősen vitatottak, de abban talán egyetértés mutatkozik, hogy ha máshoz nem is, de az eszközárak emelkedéséhez (ld. 1. grafikon) jelentősen hozzájárult a jegybanki lazaság, és valószínű ezen keresztül fejtett ki némi reálgazdasági hatást.

De mi van az inflációval? Azon túl, hogy valószínűleg magasabb (nálunk jelentősen), mint a hivatalos számbavétel sugallja, továbbra is maradnak tényezők, amelyek úgy tűnik szembe mennek a jegybankok szándékával inflációs céljuk megvalósítása érdekében...

ITT OLVASHATÓ