HOGYAN LEHETNE IGAZSÁGOSABB A MAGYAR NYUGDÍJRENDSZER?

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: RÁTESI MARGIT
2020.01.19.

Hajjaj! Parazsat gyűjtök a fejemre – de nem először. Kering Magyarországon egy népszavazási kezdeményezés négy kérdéssel – és egyik kérdéssel se értek egyet. A magyarországi nyugdíjrendszerről lenne szó. De olyan kérdésekkel, amik felérnek a 2008-as, hátsó szándékkal elkövetett „szociális népszavazás” hamisságával a vizitdíjról, a kórházi napidíjról és a tandíjról.

Nézzük sorban. (A megszólított alany nyilvánvalóan a jelenlegi kormány.)

„Hozza létre az Idősek Jogainak Biztosa intézményét;”

Erről nekem Murphy törvénye jut eszembe, miszerint – ha nem tudsz, vagy nem akarsz megoldani egy problémát, hozzál létre egy testületet. Arról nem is beszélve, sokféle idősügyi szervezet működik – a kormány mellett az Idősügyi Tanács, de van Nyugdíjas parlament stb. Egy ombudsmannak sincs hatósági jogköre – pusztán észrevételezhet, tanácsolhat. Szerintem fölösleges – különben is: akkor miért nincs ”fiatalügyi” ombudsman, esetleg tinikori jogvédő? Ne komolytalankodjunk!

„Bővítse ki a kiegészítő szolgálati idő beszámíthatóságának lehetőségét;”

Itt arról van szó, hogy ha valaki a főállása mellett kiegészítő munkát vállalt, (pl. egyéni vállalkozóként), és abból is vonták a járulékot, be kell-e számítani a nyugdíj összegébe? A 97-es nyugdíjtörvény alapján csak egy jogviszonyból származhat járadék, és ez szerintem a nálunk működő felosztó-kirovó rendszerben rendben van, és méltányos. A magyar nyugdíjrendszer NEM BIZTOSÍTÁS ALAPÚ, bár társadalombiztosításnak hívják...

ITT OLVASHATÓ