Szerző: Határátkelő
2020.01.04.
Az év eleje mindig a fogadalmakkal telik, amiket aztán persze az ember viszonylag gyorsan fel is ad (kalaplengetős tisztelet a kivételeknek). Így van ez természetesen a határátkelők esetében is.
Amikor a távolban élsz, a szeretteid meg akarnak védeni, de ez csak addig tart, amíg belépsz az ajtón. Egy határátkelő számára az újévi fogadalom nem (vagy nem csak) a rendszeres testmozgásról, tudatosabb étkezésről szól, hanem egészen más dolgokról.
Például arról, hogy várjuk, mikor beszélhetünk már végre Skype-on, mikor ér rá mindenki (különösen, ha nagy az időeltolódás), miközben azon töprengünk, mi történik otthon, miből maradunk ki.
Mindenesetre Bri összeírta, mi az a három dolog, amit újévi fogadalomként ajánl a hozzá hasonló határátkelőknek. Nyilván lehet vitatkozni vele, de szerintem akad köztük megfontolásra érdemes.
„1. A holmid nem mások felelőssége
Amikor két bőröndbe pakolod az életed, akkor sok mindent magad után hagysz. Én a szüleimhez küldtem a dolgaimat. Amikor legközelebb hazamentem, nagy részük sehol sem volt.
„Ó, kidobáltam a szemetet” - mondta az anyukám. És tényleg, kidobott ruhákat, ékszereket, szerelmes leveleket, halott barátok fényképeit.
Ugyanakkor megtartott több szállodai tollat. „Hasznosak, egy jó toll mindig jól jön” - indokolt, és még csak vitatkozni sem tudtam vele, mert egy jó szállodai toll nagyon hasznos.
Szegény exem volt az, aki az összes holmimat elvitte a szüleimhez. „Körbe szigszalagoztam a dobozokat, hogy az anyukád ne nyúlkáljon bennük” - mondta a maga ausztrál gondolkodása alapján.
Miközben Ausztráliában családok veszítik el éppen mindenüket, én hálás vagyok azért, ami egyáltalán megmaradt. Megfogadtam, hogy idén nem vitatkozom majd az anyukámmal holmi felbontott dobozok miatt.
Átsiklok majd a tényen, hogy kidobta a holmim egy részét, többet pedig nem hajlandó beengedni az otthonába, mert ott nincs helye a „rendetlenségnek”, miközben persze a rengeteg miniatűr teáscsésze-dísz elfér.
Lehet, hogy a ruháimnak annyi, de az ágyon friss lepedő vár, új törülközők és még egy vadonatúj hálóing is üdvözöl, amikor hazaérek. És végül is az ember nem tárgyakat, hanem embereket látogat meg...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.