EZÉRT NEM HISZED EL, HOGY ALACSONY AZ INFLÁCIÓ MAGYARORSZÁGON

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.01.15.

A hivatalos inflációnál jóval magasabb drágulási érzetünk részben abból fakadhat, hogy "mindennapi vásárlásaink" során valóban sokkal nagyobb áremelkedést tapasztalhatunk - mutattuk meg nemrégiben. Azóta véget ért a 2019-es év, így megnéztük, hogy vajon enyhült-e az ellentmondás. A rövid válasz: nem, sőt a boltokban lassan 8% felé kúszik a drágulás üteme.

A hétköznapokban többnyire a boltokban ért vásárlási élményeink alapján értékeljük, mekkora drágulással kell szembenéznie a családi büdzsének. És valóban: ha megnézzük, hogy a tipikus napi, heti bevásárlás számlája hogyan alakult, akkor érthetővé válik, hogy miért nyelik le sokan nehezen a 3% körüli inflációról szóló híreket - írtuk még a tél elején. Akkor a 3% körüli infláció mellett 7%-hoz közeli "étkezési árindexet" számoltunk.

Most megnéztük, hogyan alakult a kétféle mutató 2019 egészében. Ehhez újra kiszámoltuk, hogy a tipikus „étkezési számla” mennyivel emelkedett. A hús-, tej-, zöldség- és gyümölcsfélék, szeszes ital és dohány, valamint a házon kívüli étkezés árváltozásait vettük figyelembe azokkal a súlyokkal, amelyeket a KSH a fogyasztóiár-index számításához használ. Eszerint az egy évre visszatekintő „étkezési” árindex 7,6%-ra emelkedett. Ebben benne van a sertéshús 24%-os, a felvágottak 13%-os, a cukor 12%-os, a büféáruk 9%-os, drágulása, de tartalmazza a jóval átlag alatti ütemben dráguló baromfihúst (2%), a tejet (-1%) és az étolajat (-1%) is.

Vagyis az ellentmondás nem igazán enyhült. Miközben a hivatalos infláció 2,9%-ról 4%-ra emelkedett két hónap alatt, az "étkezési" árindex 6,8%-ról 7,6%-ra ugrott, vagyis maradt a közel kétszeres drágulási tempó...

ITT OLVASHATÓ