EZÉRT NAGYON NAGY BAJ, HOGY ROSSZUL SZEREPLÜNK A KOMPETENCIATESZTEKEN

INDEX
Szerző: E.F.
2020.01.30.

A kompetenciamérések elterjedésével végre pontosabban képet kaphatunk arról, milyen hatást gyakorol az emberek későbbi lehetőségeire a képzés minősége, a Munkaerőpiaci Tükör egyik idei tanulmányában ezt ki is számolták az MTA közgazdász kutatói.

A Hermann Zoltán, Horn Dániel, Köllő János, Sebők Anna, Semjén András és Varga Júlia által jegyzett cikk állítása teljesen logikus, annyiban ugyanakkor mindenképp mérföldkő, hogy hazai adatokkal alátámasztva eddig még sosem láthattuk:

A KOMPETENCIAMÉRÉSEKEN ELÉRT MAGASABB TESZTPONTSZÁMOK AZ ÉLETPÁLYA SORÁN JÓL SZÁMSZERŰSÍTHETŐ ELŐNYÖKKEL JÁRNAK MAGYARORSZÁGON IS.

Amerikában a hasonló kutatások arra jutottak, hogy a tesztpontszámok egységnyi javulása átlagosan mintegy 12 százalékkal növeli a felnőttkori éves kereseteket. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés, hogy valójában mekkora az oktatás szerepe a dologban, hogyan zárjuk ki, hogy nem pusztán a veleszületett magasabb intelligencia okozza mind a jobb teszteredményeket, mind a későbbi jobb fizetést.

Egyes vizsgálatok eredményei azonban arra mutatnak, hogy az általános intelligencia szintje nem határozza meg teljes egészében a későbbi munkapiaci eredményeket, a tanulás ugyanis javítja a kognitív készségeket - és ezen keresztül az intelligenciatesztek eredményeit is -, még ha nem is növeli magát az általános intelligenciát. Egyértelmű tehát, hogy az oktatásnak komoly szerep jut (vagy inkább juthat) a készségfejlesztésben, a készségeknek pedig nagy hatása van a későbbi esélyekre. Ezért érdemes tanulmányozni, hogy néznek ki ezek az összefüggések a magyar diákok és fiatal felnőttek esetében...

ITT OLVASHATÓ