EGY POKOLI FÉLÉV TÖRTÉNETE

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.01.29.

Zsuzsanna és családja egy éve költözött Svájcba, ahol egy nap borzasztó hírt kaptak. Története sokkal több, mint leírás arról, milyen tapasztalatokat szerez egy család a svájci gyermekkórházakban.

„2019 legelején költöztünk ki négy gyermekünkkel Svájcba, Zug kantonba. Négyéves kislányunkat júniusban rosszindulatú májdaganattal diagnosztizálták. Ritka fajta, kisgyermekkori betegség, ami az ő esetében egy életmentő műtéttel kezdődött, majd hét hónap folytonos kórházi tartózkodással folytatódott.

Ugyanis a műtétből majdnem három hónap kellett, hogy valamelyest felépüljön, mindeközben rettentő sok és erős kemoterápiás kezelést kapott, plusz két tüdőműtéten is átesett.

Mivel a kemo nem hozta meg a várt hatást, májtranszplantációra volt szükség, aminek a svájci központja Genf. Ott is eltöltöttünk mostanáig körülbelül hat hetet. Azután újabb felépülés és posztkemo következett, ami a mai napig tart.

Röviden summázva ez pokolian nehéz elmúlt fél évünk története. Legnagyobb bánatunkra igazán nagy tapasztalattal bírunk a Zürichi Gyerekkórházzal (Zürich Kinderspital) és a Genfi Gyermekmájközponttal (L’ Hospital des Enfant) kapcsolatosan.

Ennek az időszaknak nagy részét a zürichi kórház onkológiai részlegén töltöttük, de megismertünk három szint sebészetet, két intenzív osztályt és számtalan műtőt az altató orvosaival. Ugyanezt Genfben is. Szóval elég sok osztállyal, orvossal, nővérrel kerültünk kapcsolatba.

Gyors, szervezett, felkészült

Általánosságban elmondható, hogy itt minden gyorsan, szervezetten, jól felkészülten történik. Semmilyen vizsgálatra (CT, MRI, röntgen) nem vártunk 1-2 napnál többet, de sokszor aznapra megszervezték.

Az eredmények is mindig hamar a kezünkben vannak. Az orvosaink nemzetközi orvoscsoporttal együttműködve dolgoznak és mindig tájékoztatnak minket mindenről.

Ez úgy történik, hogy akár napi szinten bejönnek hozzánk, leülünk, beszélgetünk, kérdezünk, válaszolnak. Nyugodtak, ráérnek – vagy legalábbis úgy csinálnak.

Olykor egy fél óra, óra elteltével bocsánatunkat kérve kéredzkednek el tőlünk. Tudják, hogy mi sokat kérdezünk, mindent tudni szeretnénk. Elfogadják és eszerint látnak el információval minket...

ITT OLVASHATÓ