Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.01.04.
Egyes szakértők szerint ezt csak azért tehetik meg, mert bár az engedélyezés főbb szabályait az Atomtörvény rendezi, a kiadás sorrendjét csak a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat tartalmazó kormányrendelet határozza meg. Vagyis ez esetben kikerülhető a parlamenti „macera”. Bár az ügyről már tavalyelőtt élénk megbeszélések zajlottak, a Népszava úgy tudja, a magyar kormány csak nemrég kezdeményezte ennek három hónapig tartó hivatalos uniós vizsgálatát.
Csakhogy a rendelet nem véletlenül határozza meg szigorúan a hatósági hozzájárulások sorrendjét: nincs ugyanis biztosíték arra, hogy egy később engedélyezett erőmű pontosan „passzoljon” egy korábban már jóváhagyott gödörbe.
Süli János, a Paks 2 beruházásért felelős tárca nélküli miniszter decemberben még azzal igyekezett tompítani a problémát, hogy a gödörásási papírokat az erőmű létesítési engedélykérelmének benyújtása után három hónappal adnák be az OAH-hoz. A munkagödörre vonatkozó kérelmet a hatóság a létesítési engedélynél jóval rövidebb idő, három hónap alatt bírálhatja el. A miniszter szerint tehát az OAH ennyi ideig párhuzamosan vizsgálhatja – így akár összefésülve – a gödör és a majdan fölé építendő erőmű terveit. Süli szerint ebben támpontul szolgálhatnak a hatóság számára az akkorra szerinte már elkészülő, Paks 2-höz hasonló orosz atomerőművek is .
A Népszavának nyilatkozó szakértők viszont ennek kapcsán felvetik, felmerül-e felelősség vagy akár kártérítés kérdése, ha az OAH egy, a gödörre kiadott engedély után mégse engedélyezi az atomerőművet, vagy ha mégis, akkor az nem követi a gödör körvonalait...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.