AMIKOR A TÚLÉLŐK IS TÁVOZNAK – JOGALKOTÁSI FELHÍVÁS AZ EURÓPAI TÖRVÉNYHOZÓKHOZ

168 ÓRA ONLINE
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.01.28.

Nem csupán történelemoktatási, hanem átfogó nevelési, személyiségfejlesztési tennivalókkal néz szembe az, aki küzdeni akar az antiszemitizmus ellen – ez volt az egyik visszatérő gondolata annak a nemzetközi szemináriumnak, amelyet hétfőn tartottak Krakkóban az Európai Zsidó Szövetség szervezésében, az auschwitzi haláltábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából. Elhangzott az is, hogy az interneten keringő hamis tényállítások – amikor lényegében bárki előállíthat és terjeszthet információkat, ugyanakkor a vészkorszak túlélői már egyre kisebb számban vannak közöttünk – hatalmas kihívást jelentenek a hiteles ismeretek átadása szempontjából. A szeminárium résztvevői kedden megtekintették az egykori auschwitz-birkenaui tábor helyén létesített emlékmúzeumot

A krakkói rendezvényt megnyitó beszédében Menachem Margolin rabbi, a brüsszeli székhelyű Európai Zsidó Szövetség elnöke elmondta: 75 évvel a vészkorszak borzalmai után a megdöbbentő jelenlegi trend az, hogy a kontinensen ismét növekvőben van az antiszemitizmus. A szemináriumon később több hozzászóló kitért arra, hogy az antiszemitizmus nem ritkán az Izrael-ellenesség formáját ölti.

Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija, a Tett és Védelem Alapítvány kezdeményezője Szegedi Csanád történetével ismertette meg hallgatóságát. Amikor a volt jobbikos politikus – miután ráébredt, hogy saját nagyanyja is holokauszttúlélő zsidó – megkereste őt, a rabbi feltette a kérdést, hogyan volt egyáltalán lehetséges, hogy olyan gyűlölködő gondolatokat tápláljon korábban a zsidósággal szemben. Köves ezzel az esettel illusztrálta, hogy mennyi teendő van még az eszmék terén vívott küzdelemben.

Az EMIH vezető rabbija három pontban foglalta össze a ma is megmutatkozó antiszemitizmus elleni küzdelem kulcskérdéseit: szerinte először is egységet kell teremteni az ügy érdekében fellépők között, másodsorban „tanulmányozni kell a harcmezőt”,

mert az antiszemitizmus olyan vírus, amely országonként eltérő mutációban jelentkezik, harmadrészt pedig tudatosítani kell azt, hogy a leghatásosabb fegyver a nevelés.

Mintegy ezt a gondolatot fűzte tovább Ejal Kaminka, az izraeli Jad Vasem holokauszttanulmányokkal foglalkozó nemzetközi oktatási intézményének az igazgatója. Arról beszélt, hogy a digitális forradalom korában egyáltalán nem mindegy, kitől is származnak az információk – lehetséges ugyanis, hogy az úgynevezett influenszerek ezreitől. Mint hangsúlyozta, nem kizárólag hivatalos, formális keretekre van szükség a holokauszt oktatásához, hanem átfogóbb nevelési feladatról van szó...

ITT OLVASHATÓ