A SVÉDEK ÉS A PÉNZ

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.01.08.

A jómód, a magas fizetés a legtöbb országban a siker fokmérője, amivel ha dicsekedni nem is feltétlenül illik, de szégyellni sem kell. Svédországban ugyanakkor nem nagyon beszélnek ezekről a dolgokról, aminek oka egy mélyen gyökerező kulturális kód, a Jantelagen.

Östermalm Stockholm egyik leggazdagabb környéke, a kikötőben magánjachtok ringatóznak, a fák övezte boulevard, a Strandvägen a svéd főváros egyik legdrágább utcája, tele exkluzív üzletekkel és éttermekkel, csak tagoknak szóló bárokkal és luxusirodaházakkal.

Mindenről üvölt a gazdagság, ezzel együtt a BBC riportja szerint szinte lehetetlen olyan embert találni, akivel lehetne egy kicsit a pénzről és a jómódról beszélgetni.

„Nem árulom el, mennyit keresek, nem tudom, miért kellene. A pénzemet részvényekre költöm, szeretek befektetni” – mondta például a 30 éves Robert Ingemarsson, aki marketing területen tölt be vezető pozíciót.

Miközben Svédország kapcsán előszeretettel emlegetik a magas adókat és a társadalmi egyenlőségre törekvést (nem alaptalanul, teszem hozzá), addig az 1990-es évekhez képest a skandináv államban is egyre nagyobbra nyílt az olló gazdagok és szegények között. A legfelső 20 százalék négyszer annyit keres, mint a társadalom legalsó ötöde.

Talán a társadalmi egyenlőség az oka, hogy a BBC tudósítójának is kőkemény feladatot jelentett megszólaltatni jómódú, sikeres svédeket. Pontosabban felvételen kívül szívesen beszéltek hatalmas nyaralókról, családi jachtokról, sportautókról és az éjszakai életről, ám ha ugyanezt felvételre kellett volna elmondani, rögtön bezárkóztak.

„Úgy érzem, kérkedésnek hatna, amit nem szeretnék” – mondta ki az egyik tervezett interjúalany, míg mások egyszerűen a túl sok elfoglaltságra hivatkozva nem beszéltek vagy csak simán nem válaszoltak a megkeresésre...

ITT OLVASHATÓ