A MAGYAR KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS BEBETONOZZA A GYEREKEK KÖZÖTTI KÜLÖNBSÉGEKET

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2020.01.27.

Nemzetközi összehasonlításban jól teljesít a magyar munkaerőpiac, akár a teljes népességet, akár a fiatal munkavállalókat nézzük – akik a fejlett országokban hagyományosan és jól körülírható okokból nagyobb arányban munkanélküliek, mint az idősebb korosztályok. A válság óta eltelt időszakban, 2012 és 2018 között a 30–34 éves magyar férfiak foglalkoztatási rátája 85 százalékról 92 százaléka nőtt, eközben a 15–29 éveseké 38-ról 53-ra. 

A Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) szakértői mégis arra figyelmeztettek a Munkaerő-piaci tükör 2018 című, 264 oldalas kiadvány pénteki bemutatóján, hogy a fiatal korosztály iskolázottsági mutatói viszont romlottak az elmúlt években, ami középtávon már nagyobb bukást kódol magában. Ahogy Scharle Ágota, a Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet munkatársa, a kötet egyik szerzője és szerkesztője fogalmazott, a nagyon hiányos kompetenciájú fiatalokat (akik szerencsére kevesen vannak), ma a közmunka szívja fel, az alacsony kompetenciájúakat pedig a munkaerőhiány és az állami bértámogatások rendszere. De mindkét csoport bajban lesz abban az eléggé valószínű esetben, ha beüt egy válság, hosszú távon pedig azért, mert a technológiai változások miatt elveszíthetik munkájukat, hiányos készségeik pedig nem lesznek elegendők ahhoz, hogy alkalmazkodjanak a kötet egyik tanulmányában is felvázolt munkaerő-piaci változásokhoz...

ITT OLVASHATÓ