Szerző: BOLLA RITA
2020.01.25.
Nagyon nem akartam megnyilvánulni a Norbis témában (még a barátaim között sem voltam maradéktalanul népszerű a véleményemmel), de most, hogy azt látom, hogy olyan ismerőseim – akik a büdös életben – egy demonstráción sem voltak még jelen, feljelentkeznek a „Kritikus tömeggé hízás közösen, majd szakítás Norbival” elnevezésű eseményre a Kossuth térre (másik 21,2 ezer érdeklődővel/résztvevővel) elkapott a harci ideg.
Norbitól kevés embert ver ki jobban a víz, mint engem, bár korábban a csodálatos autójának valamelyik részét az én pénzemből vehette meg. Aztán a 2014-es választás éjszakáján, amikor a tévé előtt állva, a nagy narancssárga térképre meredve még mindig abban bíztam, hogy az csak valami technikai hiba lehet, akkor Norbi posztolt a Facebookra. Valami ilyesmit: „Szeretettel gratulálok régi-új miniszterelnökünknek! Köszönöm, hogy vele együtt ünnepelhetem meg a győzelmet.” Lokáció: Bálna – Budapest. Akkor hisztériás rohamot kaptam. Vállalhatatlanul káromkodtam, Norbira zúdítottam minden utálatomat és elkeseredésemet. Egy mozdulattal kitöröltem őt az ismerőseim közül, kivágtam az összes Update terméket a kukába (azóta sem vettem semmit), szidtam az összes mimagyart, és közben Kertész Ákost idéztem mantraszerűen, zokogva.
Ám a mostani videót erősen máshogy látom, mint a legtöbben, akik ebben a témában megszólaltak. Norbi nem annyira okos és vadparaszt módon fejezi ki magát, ráadásul erős fogalmi zavarokkal (félárva) tarkítja a mondandóját, ám én értettem mire gondolt. Nem a túlsúlyos nőket ekézte, sem a frissen szült kismamákat. Azokról a nőkről beszélt, akikből körülöttem is fellelhető volt már jó néhány. Olyanokról, akik csinos barátnőként pompáznak 50 kilósan csillogó shortokban a jó fizetésű szerelmeik mellett a kerti partikon, majd egyszercsak átmennek feleségbe. A következő nyáron már, mint szoptatós anyuka vannak jelen plusz húsz kilóval, a rákövetkezőn pedig már egy újabb babával és már plusz harminc kilóval. Zsákruhát hordanak, strandpapucsot, hajuk furcsa, zilált copfban van, és többnyire a férjeiket pattogtatják sértődötten. Egyszerűen “megfeleségesednek”. Kész. Lett férj, szép ház, jó élet, egy gyerek, két gyerek, három gyerek, ami be is biztosítja – szerintük – azt, hogy ez a helyzet az idők végéig így marad. A kinézetüket, a testüket ugyan utálják – és ezzel szinkronban mindenkit, akire még rámegy a csillogós short -, ám felmentik magukat fáradtságra, a gyerekek nevelésére, a háztartás vezetésére vagy a bejárónő eligazítására hivatkozva az alól, hogy változtassanak a kinézetükön. Maximum méregdrága kozmetikusra és fodrászra költenek. Ezzel egyenes arányban megindul a féltékenykedés a férjekre, cirkuszok, jelenetek, feszültség. Van ez a típus. Erről beszélt Norbi...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.