A GYŰLÖLET ISKOLAPÉLDÁJA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerzők: BALASSA TAMÁS, F. SZABÓ KATA, KÖVESDI PÉTER
2020.01.26.

Gyöngyöspatai cigányoknak ítélt 99 millió forintot a bíróság elkülönített, alacsonyabb minőségű oktatás miatt, amire az Orbán-kormány – közvetlenül a közvéleményszonda után – a szívéhez kapott, és úgy döntött, oktatással fizet. Mintha nem tanult volna semmiből. Vagy nagyon is. A végtelenül abszurd történet egyvalamire megtaníthat: az iskolai szegregáció a szegények, közte a cigányok gettósodásának egyenes következménye, és ez többe kerül az országnak, mint amennyit a szégyenletes nyomor elviselésének a felszámolása igényelne. De a Fidesz a szegény- és cigányellenes utat választja, egyebek között a magyar rasszizmusindex miatt.

Felforrtak az indulatok az öt évig tartó pereskedést lezáró ítélet után. Miután a kormány megneszelte, hogy a többségi társadalom nem venné jó néven a cigányoknak adott ajándékpénzt, úgy gondolta, hasznot húz a helyzetből. Ha már senki nem figyel, majd fizet, de addig kielégíti a közvélemény vele egyetértő részének gyűlöletigényét. 

Setét Jenő civil jogvédő aktivista szerint a Fidesz-kormány nem először igyekszik beleavatkozni folyamatban lévő bírósági ügyekbe vagy bírál döntéseket azzal az indokkal, hogy az ítélet vagy a lehetséges verdikt sérti az emberek igazságérzetét. „Ott volt Devecser, ott volt a meggyilkolt győri kézilabdázó esete, vagy amikor Balog Zoltán, akkor még miniszterként önként ment el a nyíregyházi bíróságra, hogy megvédje a kormány „szeretetteljes” szegregációs politikáját. Gyöngyöspata és a börtönkártérítések ügye arról szól, hogy mindig lehet találni a társadalomban olyan csoportokat, akiket ellenségnek lehet beállítani, ha a hatalomnak arra van szüksége. Most eljött a gonosz, nyerészkedő ügyvédek ideje, ők kerültek fel a céltáblára. Hála istennek csak a kilences kört kapták, a tízes még mindig a romáké” – mondja ironikusan az aktivista. Szerinte „ez a társadalom sajnos igen nyitott arra, hogy az olyan konszenzuális ügyeket is beáldozza, mint a bírói függetlenség, ha közben a rasszista indulatait kiélheti”. 

Havas Gábor szociológus úgy látja: a megítélt gyöngyöspatai kártérítésekkel kapcsolatban a társadalomban meglévő cigányellenesség motiválhatja a kormányt. „Ez egy tudatosan felépített kommunikációs stratégiának tűnik. Valószínűleg van mérésük arról, hogy így további híveket lehet szerezni vagy a már-már elpártolókat vissza lehet csábítani” – véli a szociológus. 

A probléma a miniszterelnök kijelentései nélkül is súlyos L. Ritók Nóra szerint. A terepen dolgozó szakember úgy látja, a rendszerváltás óta mulasztások sora vezetett a jelenlegi helyzethez. Nem volt olyan kormány, amely felvállalta volna a hosszú távú stratégia kialakítását. Bár kisebb-nagyobb hatékonyságú programok mindig voltak, ezek minden kormányváltásnál törlődtek. „A szembenézés a szegregációval sosem történt meg, de a jelenlegi kormány alatt tovább romlik a helyzet. A romák integrációjához rengeteg előítélet tapad, és rossz megoldási kísérletek vezettek oda, hogy ezzel az üggyel nem lehet szavazatokat szerezni. A gyöngyöspatai ügybe az ellenzék sem áll bele annyira, mint a szakértők, civilek. Tudják, hogy a szavazók jelentős része előítéletes, nem érti a probléma mélységét. Nehéz megértetni velük, hogy azok a dolgok, amik miatt ők elutasítják a generációs szegénységben élő, zömében roma családokat, nem személyes döntéseken alapulnak, hanem a rossz rendszerből fakadó szükségszerűségek, kényszerek. Kívülről, a tünetek alapján úgy tűnhet, mintha ezek – például a több gyerek vállalása – a szabad akarat körébe tartozó, szándékos döntések lennének. Pedig a terepen azt látjuk, hogy éppen az akarás képessége tűnt el. Éspedig azért, mert soha nem kaptak olyan oktatást, amely elmozdíthatta volna őket a holtpontról. A baloldali kormányok sem tudtak végigvinni ígéretes programokat, a mostani kormánynál már a kísérleteket sem látjuk, helyette sokszorosára erősödött az oktatási szegregáció” – mondja L. Ritók Nóra...

ITT OLVASHATÓ