Szerző: CSEJTEI ORSOLYA
2019.12.07.
2019. december 7., szombat
ÉS BOLDOGAN ÉLTEK, AMÍG... - MESÉS TALÁLKOZÁS GARACZI LÁSZLÓVAL, HÁY JÁNOSSAL ÉS TOTTH BENEDEKKEL
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CSEJTEI ORSOLYA
2019.12.07.
Mi történik a mesék hőseivel, miután jól ismert kalandjaik véget érnek? Mi lett a vadásszal, aki megkegyelmezett Hófehérkének? Milyen sors várt Kukára? Milyen körülmények között cseperedett fel Jancsi és Juliska? Tényleg boldogan éltek? A Cser Kiadó gondozásában tavaly megjelent És boldogan éltek? – Mesehősnők utóélete című női antológia után most a férfiak is megadják kíméletlen, cseppet sem gyerekbarát válaszaikat a kérdésre. Az Ők is boldogan éltek? szerzői közül ezúttal Háy Jánost, Garaczi Lászlót és Totth Benedeket kérdeztük a mesékhez való viszonyulásukról...
Szerző: CSEJTEI ORSOLYA
2019.12.07.
LATTMANN TAMÁS: KONCEPCIÓS ELJÁRÁS INDULT ELLENEM
HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2019.12.07.
Egy komment miatt rúgták ki Lattmann Tamást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről. Az indoklás szerint Lattmann szexista kijelentést tett, a nemzetközi jogász koncepciós eljárásnak nevezte a döntést a Hírklikknek adott nyilatkozatában.
A közvéleményt teljesen meglepte, hogy önt kirúgták a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről. Ezt csak ma tudta meg?
Lényegében igen, váratlanul is ért.
Pedig a nyilvánosság elé tárt dokumentumokból kiolvasható, hogy az egyetem rektora, Koltay András egy hónapja létrehozott egy bizottságot, amely az ön Facebook posztjait kívánta tanulmányozni.
Kétségtelen, a rektor azt kifogásolta, hogy Párkányi Eszter nevű hölgyre azt találtam mondani, hogy az „Alapjogokért Központ az a hely, ahol az alapszakos diplomájukat sem megszerzett „elemzők” osztják az okosságot a propaganda médiában. Igaz, legalább csinosak.Vajon milyen funkciójuk van még?
Ez sérthette a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorát, esetleg magát az egyetemet?
Nem hiszem, hisz a poszt további részében egyértelművé tettem, hogy nem „arra” gondolok.
De szexistának minősítették a megjegyzését?
Igen, lehetett is ilyen olvasata, de a komment-folyamban később jeleztem, hogy semmi olyasmire nem gondolok, mint amit az egyik propaganda kiadvány próbált belemagyarázni. Egyébként erre a rektor figyelmét is felhívtam, mert a „tényállás” teljes értékeléséhez ez is hozzátartozik.
A ma reggel kézhez vett rektori határozatból azonban kiderült, hogy a megjegyzésemet figyelmen kívül hagyta. Illetve a felmondólevelében nem is egy, hanem több, szerinte gyalázkodó megjegyzésről ír, ami tényszerűen nem igaz. Az eljárás alapja, egy darab komment volt csupán! Ez teljesen egyértelmű, hogy koncepciós eljárás indult ellenem.
Egyébként önnek is joga van a véleménynyilvánításhoz, vagy a nemzetinek tartott egyetemen aláírt olyan papírt, hogy nem bírál fideszes propagandistát?
Természetesen ilyen kötelezettséget nem írtam alá, a szólás szabadsága mindenkit megillet. Egyébként, ha az egyetem vezetésének magatartássommal kapcsolatban bármilyen gondja is van, akkor vagy etikai, vagy fegyelmi eljárást lehet indítani. Ellenem viszont „érdemtelenségi” eljárást kezdőtött, s emiatt rúgtak ki, pedig ilyen nem is szerepel az egyetem szabályzatában. Emiatt a levélben nem is található egyetlen jogszabályi hely sem, ami a vizsgálat alapját képezhetné. Vagyis az egész eljárás nélkülözi a jogalapot, amit az első meghallgatásomon jeleztem is. Ez több, mint gáz!
...
TÜNTETÉST SZERVEZ HÉTFŐ ESTÉRE A SZÍNHÁZAKÉRT ÉS A KULTÚRA FÜGGETLENSÉGÉÉRT A KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ
444.HU
Szerző: haszanz
2019.12.07.
A Katona József Színház teljes társulata kiáll az igazgató Máté Gábor mellett. Ezt közleményben tudatták, visszautasítva a kormánypárti politikai támadásokat, és az erre hivatkozva megkezdett kultúrpolitikai központosítást.
A Katonában kipattant Gothár-féle zaklatási ügy miatt pénteken Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már többes számban zaklatószínházazni kezdett, és a kultúrfinanszírozás teljes átalakítását követelte.
A Katona társulata válaszul azt írja: „Szeretnénk világossá tenni, hogy a Gothár-ügyben a vezetőség a társulat egyöntetű támogatásával a hivatalos eljárásrendnek megfelelően járt el, ezt független szakértők bevonásával lefolytatott vizsgálat is igazolta. Felnőtt emberekként színházunkban nyíltan kommunikálunk, semmilyen kényszerítő erő alatt nem álltunk és nem állunk. A színház minden valótlan híresztelés esetén megteszi a szükséges jogi lépéseket. Kijelentjük, hogy a Katona József Színház további működését Máté Gábor személyében látjuk biztosítottnak”...
Szerző: haszanz
2019.12.07.
A Katonában kipattant Gothár-féle zaklatási ügy miatt pénteken Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már többes számban zaklatószínházazni kezdett, és a kultúrfinanszírozás teljes átalakítását követelte.
A Katona társulata válaszul azt írja: „Szeretnénk világossá tenni, hogy a Gothár-ügyben a vezetőség a társulat egyöntetű támogatásával a hivatalos eljárásrendnek megfelelően járt el, ezt független szakértők bevonásával lefolytatott vizsgálat is igazolta. Felnőtt emberekként színházunkban nyíltan kommunikálunk, semmilyen kényszerítő erő alatt nem álltunk és nem állunk. A színház minden valótlan híresztelés esetén megteszi a szükséges jogi lépéseket. Kijelentjük, hogy a Katona József Színház további működését Máté Gábor személyében látjuk biztosítottnak”...
TEGYÜK FEL VÉGRE A KÉRDÉST: BESZÉLHETÜNK-E EGYÁLTALÁN ÖNÁLLÓ KDNP-RŐL?
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.12.07.
A demokrácia alapelveire hivatkozva akarja megváltoztatni a Fidesz a frakcióalakítási szabályokat az országgyűlésben, ugyanakkor súlyosan sérti ezzel a népképviseleti elveket. Olyan, általuk törpe pártoknak nevezett formációkat akarnak kiszorítani a parlament falai közül, melyek az ellenzéki összefogásnak köszönhetően jutottak mandátumokhoz. Akkor viszont felvetődik a kérdés: milyen alapon küld képviselőket a törvényhozásba az a párt, melynek népszerűségét évtizedek óta nem mérték, a társadalmi támogatottsága pedig a Fidesz által elrettentő példaként felhozott Párbeszédéhez lehet hasonlatos? Kereszténydemokrata Néppárt, üdv a való világban!
A politikailag hatékony, széles ellenzéki összefogást tulajdonképpen a Fidesz találta ki a 2000-es évek derekán, amikor egyrészt ledarálta azokat a jobboldali pártokat, melyek nem akartak beolvadni a narancsos világba, másrészt Orbán Viktor biodíszletként beemelte maga mellé Semjén Zsoltot, és KDNP-s csipetcsapatát, hogy hitelesítse egykori liberális pártja kereszténydemokrata elköteleződését. Azóta két részből áll a jelenlegi kormánypártok parlamenti frakciójának neve, ugyanakkor elvileg továbbra is két különálló politikai erő alkotja a kormánykoalíciót.
Eddig nem is nagyon firtatta az ellenzék, milyen felhatalmazás alapján kapnak KDNP-s politikusok fontos kormányzati pozíciókat, hiszen ez a párt már nagyon régóta nem mérettette meg magát külön a különböző választásokon, a közvélemény-kutatások pedig mindig a nagy testvérrel, a Fidesszel együtt mutatják ki a támogatottságukat. A KDNP fű alatt, mondhatni sutyiban foglal el miniszteri, államtitkári, helyhatósági és egyéb közigazgatási pozíciókat annak köszönhetően, hogy úgy tapad a párt a Fideszre, mint az éhes pióca. Van ebből haszna persze a nagyobbik kormánypártnak is, hiszen ha a keresztény nemzeti értékeket kell fényezni, akkor előre küldik a KDNP-s csapatot Semjén Zsolttal, Harrach Péterrel és Rétvári Bencével, akik talán valamivel hitelesebben tudják ezt az eszmerendszert képviselni, mint mondjuk Németh Szilárd vagy Kósa Lajos...
Szerző: SZEKA
2019.12.07.
A politikailag hatékony, széles ellenzéki összefogást tulajdonképpen a Fidesz találta ki a 2000-es évek derekán, amikor egyrészt ledarálta azokat a jobboldali pártokat, melyek nem akartak beolvadni a narancsos világba, másrészt Orbán Viktor biodíszletként beemelte maga mellé Semjén Zsoltot, és KDNP-s csipetcsapatát, hogy hitelesítse egykori liberális pártja kereszténydemokrata elköteleződését. Azóta két részből áll a jelenlegi kormánypártok parlamenti frakciójának neve, ugyanakkor elvileg továbbra is két különálló politikai erő alkotja a kormánykoalíciót.
Eddig nem is nagyon firtatta az ellenzék, milyen felhatalmazás alapján kapnak KDNP-s politikusok fontos kormányzati pozíciókat, hiszen ez a párt már nagyon régóta nem mérettette meg magát külön a különböző választásokon, a közvélemény-kutatások pedig mindig a nagy testvérrel, a Fidesszel együtt mutatják ki a támogatottságukat. A KDNP fű alatt, mondhatni sutyiban foglal el miniszteri, államtitkári, helyhatósági és egyéb közigazgatási pozíciókat annak köszönhetően, hogy úgy tapad a párt a Fideszre, mint az éhes pióca. Van ebből haszna persze a nagyobbik kormánypártnak is, hiszen ha a keresztény nemzeti értékeket kell fényezni, akkor előre küldik a KDNP-s csapatot Semjén Zsolttal, Harrach Péterrel és Rétvári Bencével, akik talán valamivel hitelesebben tudják ezt az eszmerendszert képviselni, mint mondjuk Németh Szilárd vagy Kósa Lajos...
KÉT KAPITALIZMUS MAGYARORSZÁGON?
MÉRCE
Szerző: SZALAI ERZSÉBET
2019.12.07.
A közelmúltban két kiemelkedő társadalomtudományi monográfia látott napvilágot – a Napvilág Kiadó gondozásában, és a Társadalomelméleti Műhely kutatási és publikációs programjának keretében. Az egyik Scheiring Gábor Egy demokrácia halála. Az autoriter kapitalizmus és a felhalmozó állam felemelkedése Magyarországon című műve, a másik Sebők Miklós Paradigmák fogságában. Elitek és ideológiák a magyar pénzügyi kapitalizmusban című alkotása. Mindkét mű a magyarországi rendszerváltás óta eltelt harminc év társadalmi folyamatainak döntően politikai gazdaságtani elemzésén nyugszik, tehát fókuszában a gazdasági és politikai hatalmi folyamatok összefüggésrendszere áll. Mindazonáltal tartalmaz komoly társadalom-lélektani aspektusokat is.
A két könyv közös reflexióját az inspiráló közegen és a témaválasztás közelségén túl más tényezők is indokolják.
Szemben a mai magyar társadalomtudományok pozitivizmusával, pontosabban az elméleti tevékenység és az empirikus kutatások egymástól való elszigeteltségével, Scheiring és Sebők műveiben elmélet és empíria szerves egységet alkot: könyveik elején a szerzők ismertetik azokat az elméleteket, és elméleti újításokat, melyek az empirikus anyag „kezelésének” orientációs alapjai lesznek, majd részben már a gazdag terepmunka és eredményeinek bemutatása során (mely terepmunkában a kvalitatív és kvantitatív módszerek széles tárházát alkalmazzák), de döntően összegzésképpen, mindketten új teóriát, teóriákat, alkotnak. Végül a témáikhoz kapcsolódó további kutatásaik irányait és hipotéziseit ismertetik.
Szintén a pozitivizmussal szembeni lázadás, hogy mindketten nyíltan vállalják értékeiket – mégpedig baloldali értékelkötelezettségüket. Ami nem zárja ki azt, hogy ennek deklarálása után a lehető legobjektívebb elemzésre, elméletalkotásra törekedjenek. (Myrdal szerint a társadalomtudományokban pontosan és csakis ez a kettősség teszi lehetővé az olvasó számára a tárgy lehető legelfogulatlanabb megismerését: ironikusan megfogalmazva, a mű befogadója már az elején tisztában lehet azzal, hogy a szöveg megismerése során mitől kell elvonatkoztatnia.)
Mindkét mű szerzője a politikai rendszerváltástól 2010-ig tartó, majd a 2010 után érvényes politikai, gazdasági és ideológiai viszonyok szembenállásaként írja le Magyarország elmúlt harminc évének történetét, bár a hangsúlyokat a három elem közül mindketten máshová teszik: Scheiringnél a gazdasági és politikai elem, Sebőknél az ideológiai elem a domináns.
A művek elméleti megközelítése Jeffry Alexander fogalomalkotása alapján ötvözi a kollektivista és individualista elemeket, vagyis a szerzők egyszerre gondolkodnak struktúrákban és cselekvő aktorokban. Ezzel függ össze, hogy állításuk szerint az elmúlt harminc év politikai és gazdasági folyamatainak volt alternatívája, tehát az aktorok felelőssége felvethető...
Szerző: SZALAI ERZSÉBET
2019.12.07.
A két könyv közös reflexióját az inspiráló közegen és a témaválasztás közelségén túl más tényezők is indokolják.
Szemben a mai magyar társadalomtudományok pozitivizmusával, pontosabban az elméleti tevékenység és az empirikus kutatások egymástól való elszigeteltségével, Scheiring és Sebők műveiben elmélet és empíria szerves egységet alkot: könyveik elején a szerzők ismertetik azokat az elméleteket, és elméleti újításokat, melyek az empirikus anyag „kezelésének” orientációs alapjai lesznek, majd részben már a gazdag terepmunka és eredményeinek bemutatása során (mely terepmunkában a kvalitatív és kvantitatív módszerek széles tárházát alkalmazzák), de döntően összegzésképpen, mindketten új teóriát, teóriákat, alkotnak. Végül a témáikhoz kapcsolódó további kutatásaik irányait és hipotéziseit ismertetik.
Szintén a pozitivizmussal szembeni lázadás, hogy mindketten nyíltan vállalják értékeiket – mégpedig baloldali értékelkötelezettségüket. Ami nem zárja ki azt, hogy ennek deklarálása után a lehető legobjektívebb elemzésre, elméletalkotásra törekedjenek. (Myrdal szerint a társadalomtudományokban pontosan és csakis ez a kettősség teszi lehetővé az olvasó számára a tárgy lehető legelfogulatlanabb megismerését: ironikusan megfogalmazva, a mű befogadója már az elején tisztában lehet azzal, hogy a szöveg megismerése során mitől kell elvonatkoztatnia.)
Mindkét mű szerzője a politikai rendszerváltástól 2010-ig tartó, majd a 2010 után érvényes politikai, gazdasági és ideológiai viszonyok szembenállásaként írja le Magyarország elmúlt harminc évének történetét, bár a hangsúlyokat a három elem közül mindketten máshová teszik: Scheiringnél a gazdasági és politikai elem, Sebőknél az ideológiai elem a domináns.
A művek elméleti megközelítése Jeffry Alexander fogalomalkotása alapján ötvözi a kollektivista és individualista elemeket, vagyis a szerzők egyszerre gondolkodnak struktúrákban és cselekvő aktorokban. Ezzel függ össze, hogy állításuk szerint az elmúlt harminc év politikai és gazdasági folyamatainak volt alternatívája, tehát az aktorok felelőssége felvethető...
PIKÓ: SÁRA BOTONDÉK 150 MILLIÓ FORINTOT KÖLTÖTTEK AUTÓHASZNÁLATRA
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.12.07.
A polgármester azt állítja, hogy látott havi 120 ezres üzemanyag-elszámolásokat is. A hét hivatali autóból csak kettőt tartanak meg a Józsefvárosban, a többit máshol fogják használni.
Pikó András, a VIII. kerület polgármestere a Facebookon számolt be arról, hogy az előző fideszes városvezetés autóhasználatára az elmúlt öt évben összesen 150 millió forint közpénzt költött.
Pikó azt írta, a volt polgármesternek, Sára Botondnak a személyi használatra kapott önkormányzati autó mellett egy saját sofőrrel ellátott hivatali autója is volt. Az egyik alpolgármester személyi használatra kapott egy autót, a másik alpolgármestert egy sofőrrel ellátott hivatali autó szállította, és a polgármester kabinetfőnökét is egy személyi használatra átadott autó segítette a munkájában...
Szerző: hvg.hu
2019.12.07.
Pikó András, a VIII. kerület polgármestere a Facebookon számolt be arról, hogy az előző fideszes városvezetés autóhasználatára az elmúlt öt évben összesen 150 millió forint közpénzt költött.
Pikó azt írta, a volt polgármesternek, Sára Botondnak a személyi használatra kapott önkormányzati autó mellett egy saját sofőrrel ellátott hivatali autója is volt. Az egyik alpolgármester személyi használatra kapott egy autót, a másik alpolgármestert egy sofőrrel ellátott hivatali autó szállította, és a polgármester kabinetfőnökét is egy személyi használatra átadott autó segítette a munkájában...
ÉVENTE 46 EZER EMBER AZ EGÉSZSÉGÜGY MŰKÖDÉSI ZAVARAI MIATT HAL MEG MAGYARORSZÁGON
HÍRKLIKK
Mielőtt azonban a kisvárosnyi ember pusztulását kizárólag az egészségügy zavaraira vezetnénk vissza, előre kell bocsájtani, hogy a becslések szerint a halál oka elsősorban a helytelen táplálkozásra, dohányzásra és a nagymértékű alkoholfogyasztásra, illetve a mozgáshiányra vezethető vissza. Az emberek egyéni felelőssége tehát megkerülhetetlen.
A legutóbbi felmérések szerint halálozás közel 30 százaléka – 34 ezer ember – az étrenddel összefüggő betegség áldozata lett. Ideértve a csekély zöldség- és gyümölcsfogyasztást, illetve a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek, valamint és a sok egészségtelen hús fogyasztását. A dohányzás az összes haláleset 21 százalékában – 25.500 – játszott szerepet, az alkoholfogyasztás, megközelítőleg 10 százalék – 12.000 – ami a legmagasabb az Unióban...
Szerző: KARDOS ERNŐ
2019.12.07.
Az interneten is megtalálható már az uniós tanulmány, amelyet Európai Bizottság szakértői készítettek, s amiből kiderült, hogy a magyarok átlagéletkora 5 évvel rövidebb, mint az európai átlag. Elvileg ugyan nálunk ingyenes az egészségügyi ellátás, de a gyógyulásra fordított kiadások egyharmadát ma a saját zsebükből fizetik a betegek. És noha elvileg javul a magyar gazdaság teljesítménye, az egészségügyre a kormány a szükségesnél és az unió átlagánál jóval kevesebbet költ. Ugyanakkor az is igaz, hogy történtek kezdeményezések az egészségügy fejlesztésére, de ennek ellenére évente egy kisvárosnyi ember halálát egy jobb rendszerrel meg lehetne akadályozni.
Mielőtt azonban a kisvárosnyi ember pusztulását kizárólag az egészségügy zavaraira vezetnénk vissza, előre kell bocsájtani, hogy a becslések szerint a halál oka elsősorban a helytelen táplálkozásra, dohányzásra és a nagymértékű alkoholfogyasztásra, illetve a mozgáshiányra vezethető vissza. Az emberek egyéni felelőssége tehát megkerülhetetlen.
A legutóbbi felmérések szerint halálozás közel 30 százaléka – 34 ezer ember – az étrenddel összefüggő betegség áldozata lett. Ideértve a csekély zöldség- és gyümölcsfogyasztást, illetve a magas só- és cukortartalmú élelmiszerek, valamint és a sok egészségtelen hús fogyasztását. A dohányzás az összes haláleset 21 százalékában – 25.500 – játszott szerepet, az alkoholfogyasztás, megközelítőleg 10 százalék – 12.000 – ami a legmagasabb az Unióban...
A HAGYOMÁNYOS AUTOKRÁCIA A TERMINÁTOR, ORBÁNÉK MÁR A TERMINÁTOR 2
444.HU
Szerző: plankog
2019.12.07.
- Az információt mostanra már nem lehet teljesen elzárni a közönség elől, a cenzúra új eszköze így a zaj lett.
Szerző: plankog
2019.12.07.
- Ha sikerül teljesen összezavarni és cinikussá tenni az embereket, az éppen olyan hatékony fegyver tud lenni, mint a szigorú tiltás.
- Az új autokráciák sokkal rugalmasabbak, jobban tudnak alkalmazkodni egy gyorsan változó környezethez, mint a hagyományos, merev diktatúrák.
- Mindehhez az is kellett, hogy a nagy világmagyarázatok elvesztették erejüket.
Interjú Peter Pomerantsevvel, aki két könyvet is írt a témában.
„Semmi nem igaz, bármi lehetséges.” Ez volt a Kijevben született brit író és tévéproducer, Peter Pomerantsev első könyvének címe. Pomerantsev tíz évet töltött az éppen átalakuló Oroszországban 2001 és 2010 között, a tévéiparban figyelte meg az éppen formálódó putyinizmus szürreális világát, ahol a látszat teljesen maga alá gyűrte a valóságot, és kialakult egy újfajta politikai harcmodor...
Interjú Peter Pomerantsevvel, aki két könyvet is írt a témában.
„Semmi nem igaz, bármi lehetséges.” Ez volt a Kijevben született brit író és tévéproducer, Peter Pomerantsev első könyvének címe. Pomerantsev tíz évet töltött az éppen átalakuló Oroszországban 2001 és 2010 között, a tévéiparban figyelte meg az éppen formálódó putyinizmus szürreális világát, ahol a látszat teljesen maga alá gyűrte a valóságot, és kialakult egy újfajta politikai harcmodor...
MIKOR SZABADULUNK MEG A FÜSTOKÁDÓ VÁROSI BUSZOKTÓL?
G7.HU
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2019.12.07.
Rég volt már, amikor magyar cégek érdemi mennyiségben adtak el autóbuszt külföldre, a régi idők dicsősége azonban még mindig segíti a magyar buszok exportját. Csak éppen ma már leginkább közlekedésbarátok, megszállott gyűjtők érdeklődnek az Ikarusok iránt, igaz, arra is volt példa az utóbbi években, hogy gyerekszállítási céllal vettek meg néhány Budapesten leharcolt járművet. Ennél is kalandosabb lesz egy a fővárosban majdnem kilenc évet lehúzó Van Hool sorsa: a korábban Brüsszelben szolgáló csuklós visszatér a belga fővárosba, hogy nosztalgiajárműként folytassa pályafutását.
Nem lenne meglepő, ha a következő évben hallanánk még ilyen történeteket, hiszen az utóbbi évtizedben rengeteg busz került használtan Budapestre. Nem mintha a BKV nem tudott volna elég munkát adni a szerelőinek, de csak erre volt pénz. A budapesti buszállomány elöregedése már Demszky Gábor polgármesterségének vége felé is egyre nagyobb probléma volt, ami csak súlyosbodott a mostani évtized elején, hiszen új járművekre továbbra sem futotta.
Jól látszik ez az alábbi, a helyi (településen belüli) közlekedést lebonyolító közszolgáltató vállalatok újbusz-beszerzéseit mutató grafikon első harmadában. Ezen amúgy Budapesten kívül érdemi járműmennyiséggel más város csak elvétve szerepel: 2015-ben Miskolc és Kaposvár (előbbi 75, utóbbi 40 darab sűrített földgázzal üzemelő buszt rendelt az MAN-től), 2017-ben pedig Tatabánya (23 Credót és 14 MAN-t vett). Akit érdekelnek a finomabb részletek, a csillagra kattintva olvashat róluk...
Szerző: VÁCZI ISTVÁN
2019.12.07.
Rég volt már, amikor magyar cégek érdemi mennyiségben adtak el autóbuszt külföldre, a régi idők dicsősége azonban még mindig segíti a magyar buszok exportját. Csak éppen ma már leginkább közlekedésbarátok, megszállott gyűjtők érdeklődnek az Ikarusok iránt, igaz, arra is volt példa az utóbbi években, hogy gyerekszállítási céllal vettek meg néhány Budapesten leharcolt járművet. Ennél is kalandosabb lesz egy a fővárosban majdnem kilenc évet lehúzó Van Hool sorsa: a korábban Brüsszelben szolgáló csuklós visszatér a belga fővárosba, hogy nosztalgiajárműként folytassa pályafutását.Nem lenne meglepő, ha a következő évben hallanánk még ilyen történeteket, hiszen az utóbbi évtizedben rengeteg busz került használtan Budapestre. Nem mintha a BKV nem tudott volna elég munkát adni a szerelőinek, de csak erre volt pénz. A budapesti buszállomány elöregedése már Demszky Gábor polgármesterségének vége felé is egyre nagyobb probléma volt, ami csak súlyosbodott a mostani évtized elején, hiszen új járművekre továbbra sem futotta.
Jól látszik ez az alábbi, a helyi (településen belüli) közlekedést lebonyolító közszolgáltató vállalatok újbusz-beszerzéseit mutató grafikon első harmadában. Ezen amúgy Budapesten kívül érdemi járműmennyiséggel más város csak elvétve szerepel: 2015-ben Miskolc és Kaposvár (előbbi 75, utóbbi 40 darab sűrített földgázzal üzemelő buszt rendelt az MAN-től), 2017-ben pedig Tatabánya (23 Credót és 14 MAN-t vett). Akit érdekelnek a finomabb részletek, a csillagra kattintva olvashat róluk...
ÁNGYÁN JÓZSEF ÚJABB FIDESZES FÖLDMUTYIKAT TÁRT FÖ
24.HU
Szerző: 24.hu
2019.12.07.
Ángyán József a második Orbán-kormányban, 2010 és 2012 között a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti ügyekért felelős államtitkára, vagyis hozzá tartoztak a földügyek.
A gödöllői professzort azzal az ígérettel hívta kabinetjébe a miniszterelnök, hogy a nagyüzemi termelés felől a családi gazdaságok felé mozdíthatja a rendszert.
Ehhez képest, ahogy annak idején több interjúnkban is dokumentáltuk, Ángyán konfliktusról konfliktusra bukdácsolt,míg végül két év államtitkárkodás után úgy távolították el posztjáról, hogy még csak nem is beszélhetett Orbán Viktorral.Parlamenti ciklusát független képviselőként kitöltötte, 2014-ben nem jutott be a Házba.
Akkor vette fejébe, hogy megyéről megyére haladva sorra veszi a fideszes földmutyikat.
Néhány megállapítás a jelentésből:
Szerző: 24.hu
2019.12.07.
A gödöllői professzort azzal az ígérettel hívta kabinetjébe a miniszterelnök, hogy a nagyüzemi termelés felől a családi gazdaságok felé mozdíthatja a rendszert.
Ehhez képest, ahogy annak idején több interjúnkban is dokumentáltuk, Ángyán konfliktusról konfliktusra bukdácsolt,míg végül két év államtitkárkodás után úgy távolították el posztjáról, hogy még csak nem is beszélhetett Orbán Viktorral.Parlamenti ciklusát független képviselőként kitöltötte, 2014-ben nem jutott be a Házba.
Akkor vette fejébe, hogy megyéről megyére haladva sorra veszi a fideszes földmutyikat.
Ángyán: Orbánnak üzenem
Ő az az ember, aki sokat tud, de kevésről beszél. Legalábbis egyelőre. Most nagyinterjúnkban üzen Orbánnak. Hosszú cikkre tessék számítani.
Az első elemzést 2016 áprilisában tette közzé; a munka aktuális, tizenegyedik állomása Veszprém megye.
Így most az elárverezett összes állami terület (182.200 hektár) 77 százaléka (141.000 hektár) adatainak feldolgozásával elkészült.
Idézünk a lapunk birtokában lévő dokumentum ajánlásából:
Az államra bízott közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolításból következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell a meghirdetett választási- majd kormányprogrammal szöges ellentétben az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait elemezni.
Veszprém megye, írja Ángyán professzor, az állami földprivatizáció terén a meghirdetett (14.401 hektár) és az elárverezett (9.347 hektár) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik.
A dolgozat részletesen vizsgálja:
Ő az az ember, aki sokat tud, de kevésről beszél. Legalábbis egyelőre. Most nagyinterjúnkban üzen Orbánnak. Hosszú cikkre tessék számítani.
Az első elemzést 2016 áprilisában tette közzé; a munka aktuális, tizenegyedik állomása Veszprém megye.
Így most az elárverezett összes állami terület (182.200 hektár) 77 százaléka (141.000 hektár) adatainak feldolgozásával elkészült.
Idézünk a lapunk birtokában lévő dokumentum ajánlásából:
Az államra bízott közös nemzeti földvagyonunk – a villámgyors lebonyolításból következtethetően bizonyára hosszasan előkészített, majd 2015 nyarán, a „migrációs válság” árnyékában, hirtelen bejelentett – kiárusítását a kormányzat részéről sok valótlanságot és a közvéleményt félrevezető csúsztatást tartalmazó propagandakampány kísérte. Arra az egyszerű kérdésre azonban, hogy miért is kell a meghirdetett választási- majd kormányprogrammal szöges ellentétben az állami földeket dobra verni, arra észérvek, értelmes magyarázatok alig születtek. Ahhoz, hogy a tényleges érdekeket, szándékokat és folyamatokat, a lépés valóságos – az egész társadalmat érintő – hatásait megértsük, érdemes a „Földet a gazdáknak!” program 2015 novembere és 2016 júliusa között, három hullámban lebonyolított, majd 2016 őszén törvénnyel lezárt árveréses földértékesítési eljárásának tényadatait elemezni.
Veszprém megye, írja Ángyán professzor, az állami földprivatizáció terén a meghirdetett (14.401 hektár) és az elárverezett (9.347 hektár) területei alapján a megyék rangsorában a középmezőnybe tartozik.
A dolgozat részletesen vizsgálja:
- a megyében meghirdetett és elárverezett állami területeket
- az állam tényleges bevételeit
- az árverésekkel érintett településeket
- a helyi lakosok szereplését
- a lakhely és a birtoktest közti távolságokat
- a földbérlők és árverezők, valamint a kikiáltási árak és a nyertes árajánlatok viszonyát
- az árverseny kérdését
- a nyertes árverezők és érdekeltségek, továbbá az általuk megszerzett területek jellemzőit
- a legnagyobb nyerteseket és érdekeltségeket részletesen is bemutatja, javaslatokat fogalmaz meg.
- az állam tényleges bevételeit
- az árverésekkel érintett településeket
- a helyi lakosok szereplését
- a lakhely és a birtoktest közti távolságokat
- a földbérlők és árverezők, valamint a kikiáltási árak és a nyertes árajánlatok viszonyát
- az árverseny kérdését
- a nyertes árverezők és érdekeltségek, továbbá az általuk megszerzett területek jellemzőit
- a legnagyobb nyerteseket és érdekeltségeket részletesen is bemutatja, javaslatokat fogalmaz meg.
...
ÁTADTÁK AZ IDEI PRIMA PRIMISSIMA DÍJAKAT
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2019.12.07.
...Idén az alábbiak szerint alakult a nyertesek névsora:
- Magyar építészet és építőművészet kategóriában Bachman Gábor építész-tervezőművész
Szerző: Portfolio
2019.12.07.
- Magyar tudomány kategóriában Ádám Veronika orvos, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja
- Magyar sajtó kategóriában Exterde Tibor szerkesztő-műsorvezető
- Magyar képzőművészet kategóriában Bak Imre festőművész
- Magyar oktatás és köznevelés kategóriában Neuwirth Anna Mária néptáncpedagógus
- Magyar sport kategóriában Kotsis Attiláné Kincsesy Gabriella nyugalmazott testnevelő tanár és röplabda mesteredző
- Magyar irodalom kategóriában Ferdinandy György író, költő
- Magyar népművészet és közművelődés kategóriában Balogh Kálmán cimbalomművész
- Magyar zeneművészet kategóriában Dés László előadóművész, zeneszerző
- Magyar színház- és filmművészet kategóriában pedig Tóth Ildikó színművész
kapta az egyenként 15 millió forinttal járó Príma Primissima díjat. Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat Keresztes Ilonának, a Kossuth Rádió vezető szerkesztőjének ítélték oda a szavazók...
kapta az egyenként 15 millió forinttal járó Príma Primissima díjat. Az ugyanekkora összeggel járó Közönségdíjat Keresztes Ilonának, a Kossuth Rádió vezető szerkesztőjének ítélték oda a szavazók...
MI MA A NAGYOBB PROBLÉMA: AZ ALKOHOLIZMUS VAGY A MIGRÁCIÓ?
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.12.07.
Miközben a fél ország retteg – 2015 óta minden egyes nap, megállás nélkül – az egyébként hazánkba már évek óta a lábukat is alig betevő menekültektől, addig ártatlanok halnak meg szinte havi rendszerességgel az utcán azért, mert valaki jó poénnak gondolta megviccelni, esetleg nem érdekelte, hogy az utcán fekvő férfi vagy nő él, vagy hal. A halálesetekkel a legtöbbször összefüggésben van az a tény is, hogy a magyar vidéken (és nem csak ott) nagy divatja van az alkoholizmusnak. A legtöbb településen lehet hogy nincs iskola, orvosi rendelő vagy élelmiszerbolt, de hogy kocsma van, az teljesen biztos. A magyar ember megszokta – ez persze tőlünk keletre is nagy divat -, hogy ha nincs mit csinálni, akkor lemegy inni a kocsmába. Újabban a fiatalok már nem a kocsmába mennek le, ha nincs mit csinálniuk – munkalehetőség hiánya, szórakozóhelyek és kikapcsolódásra lehetőséget adó létesítmények hiánya –, hanem beszereznek egy kis bio füvet, aminek egyébként az égvilágon semmi köze nincs a marihuannához, és kiütik magukat teljesen.
Az alkoholizmus Magyarország egyik legsúlyosabb olyan problémája, amellyel szinte egyetlen kormány sem kívánt, és a jelenlegi sem kíván foglalkozni. Orbán ha lehet, még rontott is a helyzeten azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tette a házi pálinka előállítását. Ezáltal még olcsóbban, még rosszabb minőségű alkoholhoz juthatnak a magyarok, amellett, hogy a minőségi pálinkafőzést és az ezzel foglalkozó cégeket is lassú halálra ítélték. A magyar ember iszik, ha kell, ha nem. A cikk apropóját az a tegnapi eset szolgáltatta, ami igencsak hasonló azzal az esettel, ami nem egészen egy héttel ezelőtt történt és szintén egy ember értelmetlen halálához vezetett.
Az első tragédia – legalábbis amiből országos hír lett – a nagylóki kocsma teraszán történt, ahol „poénból” késő este szigetelőszalaggal kikötöztek a székéhez egy alvó, ittas férfit a nulla fok alatti hőmérsékletben. Az ember ugyan megpróbálta magát kiszabadítani, de nem járt sikerrel. A székkel együtt felborult, és reggelre halálra fagyott. A férfi 4 gyermeket hagyott maga után. A történetben a feltételezések szerint legalább négyen vettek részt, mégsem tett egyikük sem semmit azért, hogy a férfi ne fagyjon halálra a hideg betonon. Ezt követte egy tegnapi eset Kenderesen, ahol a kocsma bezárását követően egy férfit két másik vendég egyszerűen kivitte az utcára, ott a járdára fektette, majd mint akik jól végezték dolgukat, ott is hagyták. A pultos miután elindult haza, még látta a vélhetően magatehetetlen férfit a hideg betonon, de nem tett semmit. Másnap reggel már csak a halál beálltát tudták megállapítani a hatóságok...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.12.07.
Az alkoholizmus Magyarország egyik legsúlyosabb olyan problémája, amellyel szinte egyetlen kormány sem kívánt, és a jelenlegi sem kíván foglalkozni. Orbán ha lehet, még rontott is a helyzeten azzal, hogy mindenki számára elérhetővé tette a házi pálinka előállítását. Ezáltal még olcsóbban, még rosszabb minőségű alkoholhoz juthatnak a magyarok, amellett, hogy a minőségi pálinkafőzést és az ezzel foglalkozó cégeket is lassú halálra ítélték. A magyar ember iszik, ha kell, ha nem. A cikk apropóját az a tegnapi eset szolgáltatta, ami igencsak hasonló azzal az esettel, ami nem egészen egy héttel ezelőtt történt és szintén egy ember értelmetlen halálához vezetett.
Az első tragédia – legalábbis amiből országos hír lett – a nagylóki kocsma teraszán történt, ahol „poénból” késő este szigetelőszalaggal kikötöztek a székéhez egy alvó, ittas férfit a nulla fok alatti hőmérsékletben. Az ember ugyan megpróbálta magát kiszabadítani, de nem járt sikerrel. A székkel együtt felborult, és reggelre halálra fagyott. A férfi 4 gyermeket hagyott maga után. A történetben a feltételezések szerint legalább négyen vettek részt, mégsem tett egyikük sem semmit azért, hogy a férfi ne fagyjon halálra a hideg betonon. Ezt követte egy tegnapi eset Kenderesen, ahol a kocsma bezárását követően egy férfit két másik vendég egyszerűen kivitte az utcára, ott a járdára fektette, majd mint akik jól végezték dolgukat, ott is hagyták. A pultos miután elindult haza, még látta a vélhetően magatehetetlen férfit a hideg betonon, de nem tett semmit. Másnap reggel már csak a halál beálltát tudták megállapítani a hatóságok...
RÁCZ ZSÓFIA, AZ ÚJ HELYETTES ÁLLAMTITKÁR TÖKÉLETES FIDESZ-KÁDER
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERIC
2019.12.07.
...A 22 éves Zsófiáról annyit tudni, hogy jelenleg joghallgató, és a hatályos törvények szerint nem lehetne belőle államtitkár, ezért módosítják a törvényt a kedvéért. Azt is lehet még róla tudni, hogy 2017-2018-ban Magyarország ifjúsági küldötteként pallérozódott az ENSZ-nél. Igen, a “bevándorlásbarát, sorosista” ENSZ-nél!!
Emellett a hölgy nemrég tért vissza Washingtonból, ahol egy féléves ösztöndíjprogramban is részt vett. A két időszak között pedig itthon dolgozott politikai elemzőként az Alapjogokért Központnál, és ezen minőségében rendszeres szereplője volt a HírTV Címlap című, ellenzékgyalázó beszélgetős műsorának is. Az igazi politikai elemzőktől elnézést kérek!
A Címlapban Zsófiának heti rendszerességgel lehetősége volt hűséget fogadni a pártnak, és felmondani a sarkított és csúsztatásokkal teli Fidesz-narratívákat. Szemlézzünk kicsit belőle:...
Szerző: ERIC
2019.12.07.
Emellett a hölgy nemrég tért vissza Washingtonból, ahol egy féléves ösztöndíjprogramban is részt vett. A két időszak között pedig itthon dolgozott politikai elemzőként az Alapjogokért Központnál, és ezen minőségében rendszeres szereplője volt a HírTV Címlap című, ellenzékgyalázó beszélgetős műsorának is. Az igazi politikai elemzőktől elnézést kérek!
A Címlapban Zsófiának heti rendszerességgel lehetősége volt hűséget fogadni a pártnak, és felmondani a sarkított és csúsztatásokkal teli Fidesz-narratívákat. Szemlézzünk kicsit belőle:...
KENTAURBESZÉD - MARKÓ BÉLA: SZERPENTIN A KÁRPÁTOKBAN
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BÉLA
2019.12.07.
...A lényeg: alig egy hónappal a romániai forradalom harmincéves évfordulója előtt egy erdélyi német politikus másodszor is elnöke lett a kommunista diktatúrától annak idején súlyos véráldozat árán megszabadult Romániának. Forradalom volt? Népfelkelés? Államcsíny? Valószínűleg mindhárom. Ám ezt még sokáig fogják vitatni, hiszen errefelé évszázadok óta soha nem sikerül megnyugtatóan tisztázni a múltat. Befejezett múlt idő csak a nyelvtankönyvekben van minálunk, nem a történelmi krónikákban.
Szerző: MARKÓ BÉLA
2019.12.07.
Annyi biztos, hogy egy emberöltővel a nemzeti elnyomás legrafináltabb módszereit használó rezsim bukása után, íme, másodjára is kisebbségi elnöke van Romániának. Minden jó, minden szép ezek szerint? Semmi sem jó, semmi sem szép, mondanám kedvem szerint, de nem szeretek sarkítani.
Maradjunk annyiban, hogy ez az emberöltőnyi idő tényleg sok változást hozott, többek közt a román-magyar viszonyban is, jobb az alkotmány, jobbak a törvények, van számos oktatási és művelődési intézményünk, és visszaszereztük az államosított javak jelentős részét. Csakhogy közben megint elkezdődött itt is, akárcsak a környező országokban, egy újabb nemzetállam-építés, sőt, újabban mintha az egypártrendszer is kezdene kívánatos lenni sokaknak. Úgy tűnik, belefáradtunk a demokráciába, a parlamenti huzavonába, a helyi és megyei önkormányzatok korrupciójába, egy-egy hosszú éveken át épülő falusi híd látványába, a kormányról kormányra módosuló, de továbbra is csapnivaló oktatási és egészségügyi rendszerbe.
Kettészakadt ország...
Klaus Iohannist első alkalommal, 2014-ben talán azért is választották meg, mert nyugati mentalitásra, németes fegyelemre, kisebbségi érzékenységre számítottak tőle, de másodszor már nem erről volt szó, hanem egy központosított, már-már egyszemélyes államvezetés ígéretéről, a lassan-lassan alkotmánymódosítás nélkül is kialakuló elnöki-félelnöki rendszerről. Lehetséges-e ez? Természetesen igen. A román alkotmány kellőképpen sok ellentmondást tartalmaz ahhoz, hogy némi ügyészi, bírói segédlettel folytatni lehessen a hatalmi viszonyok átrendezését, ami egyébként nemcsak Klaus Iohannis előző mandátuma alatt, hanem korábban, Traian Băsescu idején is zajlott.
A második fordulóban valószínűleg azért is volt olyan alacsony a magyar részvétel, mert a választóknak rá kellett jönniük, hogy nem azt kínálja az elnök, amit elvártak tőle. Éveken át minden alkalmat megragadott, hogy az egyébként is rendkívül rossz hatásfokkal működő és még rosszabbul kommunikáló, nagyjából félévente cserélődő szociáldemokrata kormányok intézkedéseit elakassza, de ugyanakkor kisebbségi kérdésekben egyáltalán nem szólalt meg, sem a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, sem a szintén marosvásárhelyi római-katolikus középiskola, sem az úzvölgyi katonatemető miatt kirobbant konfliktusra nem reagált. Sőt, az RMDSZ 2015-ös kolozsvári kongresszusához intézett üzenetéből, amelyet közben már el is juttattak a sajtónak, az utolsó pillanatban kikerült egy olyan obligát mondat, ami az addigi elnökök hasonló szövegeiben mindig szerepelt valamilyen formában: „Számos kérdést kell még megoldani annak érdekében, hogy a kisebbségek törvény által szavatolt jogait mindenki tiszteletben tartsa, és hogy nemzeti identitásuk megőrzését és kinyilvánítását teljes mértékben biztosítsák.” Vagyis Klaus Iohannisnak már az is sok volt, hogy úgymond vannak még problémák a többség-kisebbség viszonyában. Le is mondott nagyhamar az elnöki hivatal szóvivője, bár azt senki sem ismerte be, hogy emiatt.
Kettészakadt ország...
BEINDULT AZ ÉV VÉGI KÖLTEKEZÉS: TÖBB SZÁZ MILLIÁRDOT OSZTHAT SZÉT A KORMÁNY EGYEDI DÖNTÉSEK ALAPJÁN
NÉPSZAVA ONLINE
...Még nem késő megfogadni az uniós intelmet, annak ellenére sem, hogy a kormány a fel nem használt pénzek elosztását már november végén megkezdte, amikor mintegy 53 milliárd forintot csoportosított át olyan célokra, amely eredetileg nem szerepelt a költségvetési törvényben. A pénzt részint a költségvetés tartalékából, az Országvédelmi Alapból vonták el, de 12,6 milliárdot vettek el a Paks 2 építésére tervezett 106 milliárd forintból, illetve 15,8 milliárddal csökkentették a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) tervezett kiadásait. A paksi építésre elkülönített keretből eddig csupán 10 milliárdot költöttek el, így csak ebből a forrásból decemberben még további 80 milliárdot csoportosíthat át a kormány. És ez csak egyetlen példa arra, hogyan keletkezik akár 500 milliárdnyi maradvány a büdzsében az év utolsó heteire.
Szerző: PAPP ZSOLT
2019.12.07.
Hiába szólítottak fel az uniós pénzügyminiszterek a költségvetési hiány csökkentésére...
...Még nem késő megfogadni az uniós intelmet, annak ellenére sem, hogy a kormány a fel nem használt pénzek elosztását már november végén megkezdte, amikor mintegy 53 milliárd forintot csoportosított át olyan célokra, amely eredetileg nem szerepelt a költségvetési törvényben. A pénzt részint a költségvetés tartalékából, az Országvédelmi Alapból vonták el, de 12,6 milliárdot vettek el a Paks 2 építésére tervezett 106 milliárd forintból, illetve 15,8 milliárddal csökkentették a gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP) tervezett kiadásait. A paksi építésre elkülönített keretből eddig csupán 10 milliárdot költöttek el, így csak ebből a forrásból decemberben még további 80 milliárdot csoportosíthat át a kormány. És ez csak egyetlen példa arra, hogyan keletkezik akár 500 milliárdnyi maradvány a büdzsében az év utolsó heteire.
A GINOP 15,8 milliárd forintját az autóbuszos közlekedési cégek többlettámogatására költi el a kormány, a cégek ezt működési kiadásokra kapják, vagyis akár béremelésre is futhatja belőle. Első látásra jelentős ez a plusz pénz, ám ezen az összegen mintegy egy tucat cég osztozik. A novemberi kormányhatározatban 3,4 milliárd forinttal megemelték a kormányhű közmédia 74 milliárdos éves támogatását, a plusz pénzt a televíziós fim mecenatúra kapja, amelyre így idén 10,3 milliárd forint jut.
Az egyházak most sem maradtak ki a költségvetési áldásból, több soron összesen szűk egymilliárdot csoportosítottak át közelebbről meg nem nevezett egyházak beruházásaira és egyéb dologi beszerzéseire. De jutott újabb kétmilliárd forint a 2021-es Vadászati világkiállítás előkészítésére – így erre a célra csak idén már ötmilliárdot költenek, de ebben még nincs benne az a 4 milliárd forint, amely a világkiállítás helyszínéül szolgáló Hungexpo fejlesztésére fordított 2019-ben a kormány.
Az idei költségvetésben nem tervezték be a februárban bejelentett és júliusban elindult a családpolitikai intézkedések forrásait. Így most összesen 8,9 milliárd forintot szavazott meg a kormány a nagycsaládosok autótámogatásra, illetve a babaváró-hitelekkel kapcsolatos kiadásokra. Ezen költésekhez képest már csak aprópénz az a kétmilliárd forint plusz, amely a kormányzati propagandára megy, így az idén, ha nem lesz újabb emelés még év végéig, a magyar kormány 44 milliárd forintot költhet el, ami másfél stadion ára még a jelenlegi erősen túlárazott gazdasági környezetben is.
Feltűnő, ám nem szokatlan, hogy a Fidesz-kormány a pluszpénzekből mely terültekre nem ad: sem az oktatás, sem az egészségügy egy fillér plusz támogatást sem kapott...
HAZATÉRÉS MAGYARORSZÁGRA: AZ OPTIMIZMUS ELVESZTÉSE?
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.12.07.
Vajon képes-e az ember megtartani a külföldön felszedett optimizmust Magyarországra hazaköltözve is, vagy a közeg óhatatlanul hatással van ránk? Mennyire nehéz visszailleszkedni egy elvileg ismerős, pár év után mégis sok szempontból megváltozott közegbe? Egyebek mellett erről is szól a mai poszt.
Corfmat Zsófi két évet élt francia férjével Nantes-ban, ahol a magyartól eltérő gondolkodásmód és kultúra fogadta. Aztán bő egy évvel ezelőtt visszaköltöztek Magyarországra (eleve is ez volt a terv), tele pozitív életszemlélettel és optimizmussal.
Aztán pár héttel ezelőtt Zsófi írt egy posztot a blogjára, benne a következő bekezdéssel: „Eddig tartott a nyugaton felszedett optimizmusom. Lássuk be, hogy mégis számít a környezet, amiben az ember benne van. Vagy a környezet hiánya. Nantes-ban mindenkiben a lelkesedés szikrája pislogott, a munkanélküliben, a betegben és a sok gyerekesben egyaránt. Ezzel egymást erősítették. Ezt a lendületet, bizakodást és tenniakarást hoztam haza magammal egy évvel ezelőtt Budapestre bízva abban, hogy ha hasonló gondolkodású emberekkel veszem körül magam, akkor megmarad mindez bennem.”
Miután elolvastam ezt a vallomást, arra gondoltam, érdemes lenne leülni és kicsit részletesebben is beszélgetni minderről. Először azonban a francia élményekkel kezdtük.
Nantes – mélypontok, optimizmussal
Nantes-ban egy évbe telt, mire sikerült annyira felhozni a nyelvtudást és beilleszkedni, mire a férje családján kívül saját barátokat, ismerősöket tudott szerezni.
Nantes-ban 3-4 havonta jött egy mélypont, jellemzően olyankor, amikor kudarcok érték. „Voltam állásinterjúkon, találtam olyan pozíciót, ahová magyar nyelvtudás kellett. Egy videójátékok-forgalmazó cégnél, akik tíz nyelvre fordítottak. Csakhogy a játék kamaszoknak szólt, nekem pedig nem volt meg a mai kamaszok szókincse, így nem voltam elég jó” – hozott fel egy példát Zsófi...
Szerző: Határátkelő
2019.12.07.
Corfmat Zsófi két évet élt francia férjével Nantes-ban, ahol a magyartól eltérő gondolkodásmód és kultúra fogadta. Aztán bő egy évvel ezelőtt visszaköltöztek Magyarországra (eleve is ez volt a terv), tele pozitív életszemlélettel és optimizmussal.
Aztán pár héttel ezelőtt Zsófi írt egy posztot a blogjára, benne a következő bekezdéssel: „Eddig tartott a nyugaton felszedett optimizmusom. Lássuk be, hogy mégis számít a környezet, amiben az ember benne van. Vagy a környezet hiánya. Nantes-ban mindenkiben a lelkesedés szikrája pislogott, a munkanélküliben, a betegben és a sok gyerekesben egyaránt. Ezzel egymást erősítették. Ezt a lendületet, bizakodást és tenniakarást hoztam haza magammal egy évvel ezelőtt Budapestre bízva abban, hogy ha hasonló gondolkodású emberekkel veszem körül magam, akkor megmarad mindez bennem.”
Miután elolvastam ezt a vallomást, arra gondoltam, érdemes lenne leülni és kicsit részletesebben is beszélgetni minderről. Először azonban a francia élményekkel kezdtük.
Nantes – mélypontok, optimizmussal
Nantes-ban egy évbe telt, mire sikerült annyira felhozni a nyelvtudást és beilleszkedni, mire a férje családján kívül saját barátokat, ismerősöket tudott szerezni.
Nantes-ban 3-4 havonta jött egy mélypont, jellemzően olyankor, amikor kudarcok érték. „Voltam állásinterjúkon, találtam olyan pozíciót, ahová magyar nyelvtudás kellett. Egy videójátékok-forgalmazó cégnél, akik tíz nyelvre fordítottak. Csakhogy a játék kamaszoknak szólt, nekem pedig nem volt meg a mai kamaszok szókincse, így nem voltam elég jó” – hozott fel egy példát Zsófi...
CSAKIS A LEGDEREKABBAK ELÉ
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.12.06.
Lőrinc barát két évvel ezelőtt nagyobbacska erőművet vásárolt. Nincs ebben semmi furcsa, falusi gázszerelő erőmű híján féleszű óriás. Nem volt jó vétel, vagy legalábbis nem látszott annak. Nagyrészt széntüzelésű, ezért CO2 kvótákat kell fizetnie, azoknak az ára pedig mostanában nagyon felment. Egyébként pedig halom ócskavas az egész, még működik ugyan, de az üzemeltetési költségek nőnek, az első két blokk élettartama két év múlva lejár. És evvel csak a felszínt kapirgáltuk, a mélye sokkal randább (lásd például a Rettegnek az emberek a Mátrai Erőmű környékén című anyagot a 24.hun), viszont a valódi üzletember épp arról ismerszik meg, hogy elnéz a csip-csup pénzügyi-gazdasági részletek fölött, és egyetlen pillantással ragadja meg a lényeget. Ez egyfajta clairvoyance, vagyis szuperhumán képesség, a kiválasztottak sajátja, az olyanoké, mint Lőrinc barát és Viktor barát, Felcsút legnagyobb szülöttei, akik lelki és erkölcsi kvalitásaikat tekintve oly közel állnak egymáshoz, hogy távolról nézvést már egynek látszanak, mint a kettőscsillagok. A külső szemlélő akár esküdni is merne rá, hogy hazánk e két kiválósága gazdasági tekintetben egy és ugyanaz a személy, Felcsút fénylő csillaga, aki hol a Lőrinc, hol a Viktor nevet viseli.
Fénylő csillagunk az erőművet mondhatni bagóért vásárolta, 5,9 milliárd forintot adott érte, ez még a föntebb leírtak ismeretében is igen decens árnak minősül, különös tekintettel arra, hogy Lőrinc barát a cégből a vételárnak már a dupláját vette ki. Nem azért, mert az erőmű azt megtermelte, hanem mert eleve benne volt. Eszközállománya százmilliárdos, és volt csaknem hatvanmilliárdnyi eredménytartaléka, a fénylő csillag ebből vett ki tizenegymilliárdot, de a többit is érdeklődve nézegeti. Az erőmű előző, német tulajdonosai viszont azt is látták, hogy a portékájuk egy csődtömeg, amitől meg kell szabadulniuk, egyébként a következő évtizedben rámegy a gatyájuk is. Lőrinc barát úgy jött nekik, mint mentőangyal, ami nem véletlen, az ő lényében eleve van valami angyalszerű vonás, amit képtelen leplezni, noha iparkodik...
Szerző: VÁNCSA ISTVÁN
2019.12.06.
Fénylő csillagunk az erőművet mondhatni bagóért vásárolta, 5,9 milliárd forintot adott érte, ez még a föntebb leírtak ismeretében is igen decens árnak minősül, különös tekintettel arra, hogy Lőrinc barát a cégből a vételárnak már a dupláját vette ki. Nem azért, mert az erőmű azt megtermelte, hanem mert eleve benne volt. Eszközállománya százmilliárdos, és volt csaknem hatvanmilliárdnyi eredménytartaléka, a fénylő csillag ebből vett ki tizenegymilliárdot, de a többit is érdeklődve nézegeti. Az erőmű előző, német tulajdonosai viszont azt is látták, hogy a portékájuk egy csődtömeg, amitől meg kell szabadulniuk, egyébként a következő évtizedben rámegy a gatyájuk is. Lőrinc barát úgy jött nekik, mint mentőangyal, ami nem véletlen, az ő lényében eleve van valami angyalszerű vonás, amit képtelen leplezni, noha iparkodik...
TÚLKÖZELSÉG – NÉMETH SÁNDOR MEGSZABTA A HÍVEINEK, HOGY MIT NE CSINÁLJANAK, PONT, MINT A NER
168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2019.12.07.
Mennyi gyerek szülessen, mekkora lakásban éljen az ember, milyen autóval járjon, milyen iskolát preferáljon, kire szavazzon, hogyan gyógyíttassa magát, milyen sportot szeressen, hogyan takarítsa meg és mibe fektesse be a pénzét – szinte bármeddig lehetne sorolni, hogy a mindennapi élet mely területein és milyen mértékben van jelen az állam és a politika. Ez a központi viselkedés sokakat felbátorít. Például Németh Sándort, a Hit Gyülekezetének vezetőjét, aki nyugodt szívvel ment neki egy több ezer éves vallásnak és a jógának. De elvezet oda is, hogy túlszabályoznak olyan területeket, amelyek magánügynek számítanak.
Nem az a baj, hogy Németh Sándor szerint a jógázás nem egészséges, hogy ez a mozgáskultúra a keleti okkult világ része, és eredendően a démonok tiszteletére volt szánva, hogy démonokat idéz meg és biztosít számukra energiát, hanem az, hogy ezt a véleményét nagy nyilvánosság előtt mondta.
Közben pedig nemcsak egy vallást és egy már Krisztus előtt is létező mozgásformát minősített, hanem azokat is, akik ma élnek vele. Szerinte ugyanis: „Világosan lehet látni, hogy a jógaszalonokba járó hölgyek, kisasszonyok, akik nagyon szépek akarnak lenni, nagyon figyelnek külsejükre, hatalmas pénzeket költenek el. Nem véletlenül, hogy Budapest legdrágább negyedeiben a legnépszerűbb a jógázás.” Kijelentéseivel megszabta a híveinek, hogy mit ne szeressenek, ismerjenek el és lehetőleg mit ne csináljanak a szabadidejükben.
Pont, mint a NER...
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2019.12.07.
Nem az a baj, hogy Németh Sándor szerint a jógázás nem egészséges, hogy ez a mozgáskultúra a keleti okkult világ része, és eredendően a démonok tiszteletére volt szánva, hogy démonokat idéz meg és biztosít számukra energiát, hanem az, hogy ezt a véleményét nagy nyilvánosság előtt mondta.
Közben pedig nemcsak egy vallást és egy már Krisztus előtt is létező mozgásformát minősített, hanem azokat is, akik ma élnek vele. Szerinte ugyanis: „Világosan lehet látni, hogy a jógaszalonokba járó hölgyek, kisasszonyok, akik nagyon szépek akarnak lenni, nagyon figyelnek külsejükre, hatalmas pénzeket költenek el. Nem véletlenül, hogy Budapest legdrágább negyedeiben a legnépszerűbb a jógázás.” Kijelentéseivel megszabta a híveinek, hogy mit ne szeressenek, ismerjenek el és lehetőleg mit ne csináljanak a szabadidejükben.
Pont, mint a NER...
EGY VÁROSNYI EMBERT MENTHETETT VOLNA MEG A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY
INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.12.06.
Magyarországon több területen történtek lépések az egészségügy és a lakosság egészségi állapotának javítására, de a mutatók nagy részében még mindig az uniós átlag alatt vagyunk, derül ki az Európai Bizottság szakértői által készített országjelentésből. Ugyan egyre tovább élünk, de a magyarok várható élettartama még mindig 5 évvel az EU-átlag alatt van. Hiába állítjuk, hogy nálunk ingyenes az orvosi ellátás, ha a kiadások közel egyharmadát a lakosság saját zsebből fizeti. Hiába javult a magyar gazdaság teljesítménye, és nőtt az orvosok bére, az egészségügy alulfinanszírozott. Az ellátás még mindig erősen kórházközpontú, sokkal több beteget kellene kezelni a háziorvosi praxisokban és a szakrendelőkben. A magyarok korai halálozásának fő oka az egészségtelen életmód, de szűrésekkel és jobban szervezett egészségügyi ellátással egy közepes magyar város lakosságát, 46 ezer embert meg lehetett volna megmenteni.
A Millenárison, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének székházában Federico Pratellesi szakreferens és Guillaume Dedet az OECD egészségpolitikai elemzője pénteken mutatta be az európai és a magyarországi egészségügy helyzetéről szóló jelentést. A magyarországi egészségügy profilja a hivatalos OECD-, WHO- és egyéb adatbázisok alapján készült, ezt egészítették ki a szakértők összehasonlításokkal és elemzésekkel. Külön érdekesség, hogy épp előző nap szervezett a kormányközeli Nézőpont Intézet egy olyan konferenciát, amelyen elsősorban a magyar egészségügy pozitívumait akarták bemutatni. A most bemutatott jelentés több esetben elismeri a magyar kormány lépéseit, de nem fest túl hízelgő képet a helyzetről.
Ha össze akarja hasonlítani, mire képes a többi országhoz képest a magyar egészségügy, nézze meg a lejjebb látható első grafikont. Ez azt mutatja, hány ember életét lehetett volna megmenteni 2016-ban a különböző európai országokban megelőzéssel és jobb egészségügyi ellátással. Mint látható, Magyarországon volt a 3. legmagasabb a megelőzhető halálozás, és az 5. legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban. Magyarországon ugyanebben az évben közel 30 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal, és további 16 ezer halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással, írják a szerzők.
Az Országos Onkológiai Intézet éléről miniszterré lett Kásler Miklós gyakran beszél az általa elindított országos szűrőprogramokról, de a jelentés ezekről elég kritikusan szól. "Az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén", írják. Az emlő- és méhnyakrák szűrések aránya a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban, a Kásler Miklós által elindított vastagbélrákszűrési programról pedig az olvasható, hogy annak beindítását többször elhalasztották, a kidolgozási fázisban jelentős problémák adódtak, például az egészségügyi szakemberek nem megfelelő felkészítettsége, a tesztelésre szolgáló anyagok hiánya vagy a megnövekedett számú diagnosztikai vastagbéltükrözés ellátásához szükséges HR-kapacitás hiány miatt. A program végül 2019-ben indult el, 2020-ban 2,4 millió 50-70 éves emberre terjesztik ki. Azt várják, hogy 3 év alatt 10 százalékkal csökkenti a vatagbéldaganatok miatti halálozást...
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.12.06.
A Millenárison, az Európai Bizottság magyarországi képviseletének székházában Federico Pratellesi szakreferens és Guillaume Dedet az OECD egészségpolitikai elemzője pénteken mutatta be az európai és a magyarországi egészségügy helyzetéről szóló jelentést. A magyarországi egészségügy profilja a hivatalos OECD-, WHO- és egyéb adatbázisok alapján készült, ezt egészítették ki a szakértők összehasonlításokkal és elemzésekkel. Külön érdekesség, hogy épp előző nap szervezett a kormányközeli Nézőpont Intézet egy olyan konferenciát, amelyen elsősorban a magyar egészségügy pozitívumait akarták bemutatni. A most bemutatott jelentés több esetben elismeri a magyar kormány lépéseit, de nem fest túl hízelgő képet a helyzetről.
Ha össze akarja hasonlítani, mire képes a többi országhoz képest a magyar egészségügy, nézze meg a lejjebb látható első grafikont. Ez azt mutatja, hány ember életét lehetett volna megmenteni 2016-ban a különböző európai országokban megelőzéssel és jobb egészségügyi ellátással. Mint látható, Magyarországon volt a 3. legmagasabb a megelőzhető halálozás, és az 5. legmagasabb a megfelelő kezeléssel elkerülhető halálozás az EU-ban. Magyarországon ugyanebben az évben közel 30 ezer halálesetet lehetett volna elkerülni hatékonyabb népegészségügyi és prevenciós beavatkozásokkal, és további 16 ezer halálesetet lehetett volna megelőzni eredményesebb és időben nyújtott egészségügyi ellátással, írják a szerzők.
Az Országos Onkológiai Intézet éléről miniszterré lett Kásler Miklós gyakran beszél az általa elindított országos szűrőprogramokról, de a jelentés ezekről elég kritikusan szól. "Az országnak nagyok a hiányosságai a rák megelőzése, felismerése és kezelése terén", írják. Az emlő- és méhnyakrák szűrések aránya a legalacsonyabbak között vannak az EU-ban, a Kásler Miklós által elindított vastagbélrákszűrési programról pedig az olvasható, hogy annak beindítását többször elhalasztották, a kidolgozási fázisban jelentős problémák adódtak, például az egészségügyi szakemberek nem megfelelő felkészítettsége, a tesztelésre szolgáló anyagok hiánya vagy a megnövekedett számú diagnosztikai vastagbéltükrözés ellátásához szükséges HR-kapacitás hiány miatt. A program végül 2019-ben indult el, 2020-ban 2,4 millió 50-70 éves emberre terjesztik ki. Azt várják, hogy 3 év alatt 10 százalékkal csökkenti a vatagbéldaganatok miatti halálozást...
A KÖVETKEZŐ KÉT ÉVBEN ELŐKÉSZÍTIK, HOGY ORBÁN ELNÖK LEGYEN
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.12.07.
„Mosolygok azokon, akik azt gondolják, hogy Orbán majd elmegy magától, mondjuk tíz év múlva. Orbán sose fog elmenni, ha csak el nem zavarják, vagy egyébként az élet ezt nem rendezi el. Mert ennek a rendszernek ez a természete. Az önkényuralom, tudod, az olyan, hogy nincs visszafordulási lehetőség” – mondta Csintalan Sándor a Hírklikknek. Aztán azt is mondta, hogy „az igazi atombomba pont az volt, hogy Simicska felmondta azt a politikai alkut, amiben együttműködött Orbánnal. Hogy ez nem volt elég? Hát nem. Még ma is vannak olyanok, akik azt állítják: 2018-ban Simicska akadályozta meg, hogy legyen kormányváltás. Ez egy vicc.”
- Az előbb, még mielőtt elkezdtük volna az interjút, azt mondtad nekem, hogy ifjú kommunista voltál valamikor. Most mi vagy?
- Csintalan Sanyi.
- Ez politikailag értelmezhető?
- Szerintem igen. Persze tudom, hogy nagyképűen hangzik, de igen. És én személy szerint is így élem meg. Belülről így élem meg. A Ratkó-generációnak vagyok a tagja, 65 elmúltam. 1982-ben léptem be a KISZ Központi Bizottságának székházába, ott kezdtem a politikai pályafutásomat, bár előtte főiskolai KISZ-titkár is voltam. Sok minden megtörtént velem, velünk, sok mindennek lehettem a részese. Ami itt Kelet-Európában és Magyarországon történt, az nem valamiféle tankönyvi módon történt. Például, hogy egy vértelen rendszerváltásban vehettünk részt, márpedig ilyenre a történelemben se nagyon volt példa; egy ekkora felfordulás nem szokott vér nélkül lezajlani. Mellesleg erre igazán büszke lehetne Európa, meg Magyarország, meg persze a polgárok… De azért mondtam neked azt, hogy Csintalan Sanyi vagyok, mert számomra mindig nagyon fontos volt, hogy személyes válaszaim legyenek. Nem volt hajlandó soha elfogadni a divatos, vagy mainstream válaszokat, mindig maradt bennem egy csomó kérdés. Talán ebből is fakadt, hogy 1990 után, leszámítva azt a két évet, amikor alelnök voltam az MSZP-ben, a politika sűrűjében mozogva rendre szakítottam az aktuális hatalommal; először az MSZP-vel, később pedig a Fidesszel...
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.12.07.
- Az előbb, még mielőtt elkezdtük volna az interjút, azt mondtad nekem, hogy ifjú kommunista voltál valamikor. Most mi vagy?
- Csintalan Sanyi.
- Szerintem igen. Persze tudom, hogy nagyképűen hangzik, de igen. És én személy szerint is így élem meg. Belülről így élem meg. A Ratkó-generációnak vagyok a tagja, 65 elmúltam. 1982-ben léptem be a KISZ Központi Bizottságának székházába, ott kezdtem a politikai pályafutásomat, bár előtte főiskolai KISZ-titkár is voltam. Sok minden megtörtént velem, velünk, sok mindennek lehettem a részese. Ami itt Kelet-Európában és Magyarországon történt, az nem valamiféle tankönyvi módon történt. Például, hogy egy vértelen rendszerváltásban vehettünk részt, márpedig ilyenre a történelemben se nagyon volt példa; egy ekkora felfordulás nem szokott vér nélkül lezajlani. Mellesleg erre igazán büszke lehetne Európa, meg Magyarország, meg persze a polgárok… De azért mondtam neked azt, hogy Csintalan Sanyi vagyok, mert számomra mindig nagyon fontos volt, hogy személyes válaszaim legyenek. Nem volt hajlandó soha elfogadni a divatos, vagy mainstream válaszokat, mindig maradt bennem egy csomó kérdés. Talán ebből is fakadt, hogy 1990 után, leszámítva azt a két évet, amikor alelnök voltam az MSZP-ben, a politika sűrűjében mozogva rendre szakítottam az aktuális hatalommal; először az MSZP-vel, később pedig a Fidesszel...
MEGSZÓLALT. LÉVAI ANIKÓ A MEGMONDHATÓJA, HOGY A FÖLD NAGY KINCS. VAJON EGÉSZEN KONKRÉTAN MENNYIRE GONDOLT?
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.12.06.
...Megszólalt Orbán Viktor felesége. Végre. Már nagyon vártuk. Arra gondoltam, hogy mostanában annyi, de annyi politikusnő mondja az okosságait, hogy nem győzzük kapkodni a fejünket. Orbán Viktor felesége pedig nagyon okos nő, csak igen hallgatag mostanában. Nem villog nagyon férje mellett, csak csendben teszi a dolgát kedves feleségként meg anyaként. Azért néha szeretnénk tudni, hogy Lévai Anikó mit is gondol a világról, az orbáni világról. Ne maradjon családi titok. Éppen olyan közügy és éppen olyan kíváncsian várjuk, mint az Orbánt. Hátha tud valamilyen számunkra is használható, érdekes dolgot mondani.
Tudott. A Konyha szerkesztőbizottságának elnöke a gasztronómiai magazin és a Stílusos Vidéki Éttermiség A piac konyhája című székesfehérvári konferenciáján szólalt meg a nemzet ritkán látott, hallott Anikójaként. A fenntarthatóság és a klímaváltozás jegyében rendezett eseményen azt mondta,
kincs van a birtokában annak, akinek földje van, azonban aki tudja, hogyan kell megművelni a földet, a túlélés zálogát tartja a kezében.
A fejlődés szemmel látható eredményei közé sorolta, hogy egyre több nemzetközileg elismert étterem van Magyarországon. Egy-egy étterem színvonalának alfája és omegája az alapanyagok minősége – mondta, és megjegyezte: míg tíz éve még külföldről kellett behozni jó minőségű húst és alapanyagokat, ma már ezek a hazai kínálatban is elérhetők.
A föld. Van akinek csak ideiglenesen jut belőle, amikor az aluljáróban, a parkban lépeget hajléktalanként. Nyilván nem rájuk gondolt a magát csak egyszerű háziasszonynak nevező Lévai. A föld. Van, akinek jut néhány négyzetméter is belőle, azon a háza, viskója, ahogy tetszik. Rájuk sem gondolhatott Orbán felesége. A föld. Vannak, akik kényszerből vagy hobbiból zöldségeket termelnek a kis kertjükben, nem igazán a nagy gasztronómiai élvezetekért, hanem azért, hogy legyen egy kis paradicsom, répa, káposzta, paprika a család asztalán. Kiegészítendő a rohadt magas fizetéseket. Például a túlélés zálogaként.
A föld. Abban is igen jó a Fidesz, úgy osztották ki agyba-főbe a csókosoknak a hektárokat, mint Zsuzsi a születésnapi tortáját. Jócskán kaptak belőle azok is, akik életükben még kaszát sem láttak. Föld lett, aztán a magyar jobbágyok művelik nekik. Akiktől pedig elvették, beledöglöttek, mert az életüket vették el tőlük.
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.12.06.
Tudott. A Konyha szerkesztőbizottságának elnöke a gasztronómiai magazin és a Stílusos Vidéki Éttermiség A piac konyhája című székesfehérvári konferenciáján szólalt meg a nemzet ritkán látott, hallott Anikójaként. A fenntarthatóság és a klímaváltozás jegyében rendezett eseményen azt mondta,
kincs van a birtokában annak, akinek földje van, azonban aki tudja, hogyan kell megművelni a földet, a túlélés zálogát tartja a kezében.
A fejlődés szemmel látható eredményei közé sorolta, hogy egyre több nemzetközileg elismert étterem van Magyarországon. Egy-egy étterem színvonalának alfája és omegája az alapanyagok minősége – mondta, és megjegyezte: míg tíz éve még külföldről kellett behozni jó minőségű húst és alapanyagokat, ma már ezek a hazai kínálatban is elérhetők.
A föld. Van akinek csak ideiglenesen jut belőle, amikor az aluljáróban, a parkban lépeget hajléktalanként. Nyilván nem rájuk gondolt a magát csak egyszerű háziasszonynak nevező Lévai. A föld. Van, akinek jut néhány négyzetméter is belőle, azon a háza, viskója, ahogy tetszik. Rájuk sem gondolhatott Orbán felesége. A föld. Vannak, akik kényszerből vagy hobbiból zöldségeket termelnek a kis kertjükben, nem igazán a nagy gasztronómiai élvezetekért, hanem azért, hogy legyen egy kis paradicsom, répa, káposzta, paprika a család asztalán. Kiegészítendő a rohadt magas fizetéseket. Például a túlélés zálogaként.
A föld. Abban is igen jó a Fidesz, úgy osztották ki agyba-főbe a csókosoknak a hektárokat, mint Zsuzsi a születésnapi tortáját. Jócskán kaptak belőle azok is, akik életükben még kaszát sem láttak. Föld lett, aztán a magyar jobbágyok művelik nekik. Akiktől pedig elvették, beledöglöttek, mert az életüket vették el tőlük.
Rohadt rosszul szólt a kedves Lévai Anikó. Az lehet, hogy szakácskönyvébe remek recepteket írt bele, de az nyilván kimaradt belőle, hogy kedves férje meg a férje klánja milyen recept szerint jutottak a magyar föld nem kis darabjához. Az a szakácskönyvekben nem szokott szerepelni, hogy végy egy adag korrupciót, adjál hozzá sok-sok rokont, barátot, ismerőst, még néhány milliárd közpénzt, és máris kész a kincs...
FIDESZES ÖSSZTŰZ A KULTÚRÁRA
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: TÖLGYESI GÁBOR
2019.12.07.
A Katona József Színházban történt zaklatási ügyre hivatkozva Mao-féle kulturális forradalmat hirdet az Orbán-kormány.
Karácsony Gergelyhez is eljutott az a kormányzati előterjesztés, ami megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alap eddigi rendszerét, az előadó-művészeti törvényt pedig többek között úgy módosítaná, hogy a független színházak ne kaphassanak állami támogatást a működésükre. A főpolgármester péntek délután nyílt levélben szólította meg Gulyás Gergely kancelláriaminisztert. Karácsony Gergely szerint a salátatörvény tervezete „sérti a művészi és az önkormányzati autonómiát azzal, hogy a művészi szabadságot kiszolgáltatja a politikai kinevezetteknek. Mivel a javaslat megengedhetetlen módon alakítaná át például a fővárosban működő színházak finanszírozását, a színházigazgatók státuszát, ezért ilyen javaslat a miniszterelnök úr által is megerősített módon érvényben lévő kormány–Budapest megállapodás szerint nem születhetett volna a Fővárosi Önkormányzattal történő egyeztetés nélkül. Ugyanakkor az előadóművészek képviselőivel sem történt semmiféle egyeztetés.”
Szerző: TÖLGYESI GÁBOR
2019.12.07.
Karácsony Gergelyhez is eljutott az a kormányzati előterjesztés, ami megszüntetné a Nemzeti Kulturális Alap eddigi rendszerét, az előadó-művészeti törvényt pedig többek között úgy módosítaná, hogy a független színházak ne kaphassanak állami támogatást a működésükre. A főpolgármester péntek délután nyílt levélben szólította meg Gulyás Gergely kancelláriaminisztert. Karácsony Gergely szerint a salátatörvény tervezete „sérti a művészi és az önkormányzati autonómiát azzal, hogy a művészi szabadságot kiszolgáltatja a politikai kinevezetteknek. Mivel a javaslat megengedhetetlen módon alakítaná át például a fővárosban működő színházak finanszírozását, a színházigazgatók státuszát, ezért ilyen javaslat a miniszterelnök úr által is megerősített módon érvényben lévő kormány–Budapest megállapodás szerint nem születhetett volna a Fővárosi Önkormányzattal történő egyeztetés nélkül. Ugyanakkor az előadóművészek képviselőivel sem történt semmiféle egyeztetés.”
A Miniszterelnökség azonnal reagált, a közleményéből kiderül: a taopótló támogatásokért cserébe a kormány bele akar szólni a színházigazgatói kinevezésekbe. A Fidesz frakcióvezetője, Kocsis Máté arról értekezett: „a Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket.”...
MÉG VARGA MIHÁLYÉK IS KIAKADTAK: 6 MILLIÁRDBÓL RENDEZNÉNK LOVAS EB-T BUDAPESTEN
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2019.12.07.
Több mint 6 milliárd forintba kerülne a 2021-es budapesti lovas Eb megrendezése, ráadásul a költségek túlnyomó részét a kormánynak kellene állnia közpénzből – derült ki a birtokunkba került, nem nyilvános jelentésből. A Pénzügyminisztérium ellenzi a költekezést, de a Semjén Zsolt vadászati világkiállításához kapcsolódó sporteseményt mindenképp Budapesten akarják tető alá hozni. Pedig ehhez még pályákat, mobillelátókat, akadálypályákat és egy sor létesítményt kell két helyszínen felépíteni, miközben a szilvásváradi lovasstadiont elvileg pont a nagy versenyekre hivatkozva betonozták a Bükk szívébe.
Idén nyáron nyerte el a Magyar Lovassport Szövetség a 2021. évi Európai Lovas Játékok, vagy ahogyan csak emlegetik, a lovas Eb rendezési jogát, ami összekapcsolódik majd a 2021-es vadászati világkiállítással. Utóbbi a vadászkalandjai miatt emlékezetes botrányokba keveredett Semjén Zsolt régi álma, bár már most látszik, hogy a kísérő rendezvényekkel együtt több tízmilliárdos kiadást jelentenek majd két év múlva az országnak.
Tavaly az általános miniszterelnök-helyettes Semjén poénkodott is azzal, hogy még nem gyűjtötte össze a bátorságát ahhoz, hogy megmutassa a vadászati kiállítás költségvetését Varga Mihály gazdasági miniszternek (aki ma már pénzügyminiszter). Ellenben az ehhez kapcsolódó lovas Eb-ről szóló, a hvg.hu által megszerzett anyagból világosan kiderül, hogy Varga ennek büdzséjét nemhogy látta már, hanem a tárcája egyből ellenezte is, hogy állami büdzséből ekkora forrást biztosítsanak rá.
A birtokunkba került jelentést a Kásler Miklós vezette Emmi sportállamtitkársága készítette a kormány számára hivatalos tájékoztatásképpen. Az ebben szereplő költségvetés alapján a lovas Eb pontosan 6 687 125 000 forintba kerülne, és a rendező lovasszövetség szerint ebből alig több mint 1 milliárd forintot lehet a bevételből finanszírozni, számításaik szerint ennyi jönne be a szponzori, reklám, jegybevételből, illetve a nevezési díjakból.
Az egész fennmaradó részt, vagyis 5,6 milliárd forintot a kormánynak kellene hozzátenni két évre elosztva: már 2020-ban 1,8 milliárd, majd a rendezés évében 3,8 milliárd forintot...
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2019.12.07.
Idén nyáron nyerte el a Magyar Lovassport Szövetség a 2021. évi Európai Lovas Játékok, vagy ahogyan csak emlegetik, a lovas Eb rendezési jogát, ami összekapcsolódik majd a 2021-es vadászati világkiállítással. Utóbbi a vadászkalandjai miatt emlékezetes botrányokba keveredett Semjén Zsolt régi álma, bár már most látszik, hogy a kísérő rendezvényekkel együtt több tízmilliárdos kiadást jelentenek majd két év múlva az országnak.
Tavaly az általános miniszterelnök-helyettes Semjén poénkodott is azzal, hogy még nem gyűjtötte össze a bátorságát ahhoz, hogy megmutassa a vadászati kiállítás költségvetését Varga Mihály gazdasági miniszternek (aki ma már pénzügyminiszter). Ellenben az ehhez kapcsolódó lovas Eb-ről szóló, a hvg.hu által megszerzett anyagból világosan kiderül, hogy Varga ennek büdzséjét nemhogy látta már, hanem a tárcája egyből ellenezte is, hogy állami büdzséből ekkora forrást biztosítsanak rá.
A birtokunkba került jelentést a Kásler Miklós vezette Emmi sportállamtitkársága készítette a kormány számára hivatalos tájékoztatásképpen. Az ebben szereplő költségvetés alapján a lovas Eb pontosan 6 687 125 000 forintba kerülne, és a rendező lovasszövetség szerint ebből alig több mint 1 milliárd forintot lehet a bevételből finanszírozni, számításaik szerint ennyi jönne be a szponzori, reklám, jegybevételből, illetve a nevezési díjakból.
Az egész fennmaradó részt, vagyis 5,6 milliárd forintot a kormánynak kellene hozzátenni két évre elosztva: már 2020-ban 1,8 milliárd, majd a rendezés évében 3,8 milliárd forintot...
SZABAD SZEMMEL: EGÉSZ EURÓPÁBAN VESZÉLYBEN A SAJTÓSZABADSÁG, KÜLÖNÖSEN ROSSZ A HELYZET MAGYARORSZÁGON - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.07.
Der Standard
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.07.
Der Standard
Európában veszélyben van a sajtószabadság, meg kell védeni a média sokszínűségét, ezen belül különösen rossz a helyzet Magyarországon. Így foglaltak állást a részvevők Párizsban, az Európai Újságírók Szövetségének éves kongresszusán. A szervezet felhívást intézett az EU-hoz, mert úgy ítéli meg, hogy a földrészen rohamosan romlanak az állapotok. Egyben sürgeti, hogy az unió jelöljön ki külön sajtóügyi biztost, azon kívül álljon ki a tagállamokban a közmédia önállóságáért. Továbbá hatékony védelmi rendszert kell kialakítani a politikai beavatkozások ellen. Ami a magyar viszonyokat illeti, a jelentés azt állapítja meg, hogy Orbán Viktor következetesen végrehajtja elképzelését az illiberális demokrácia megteremtésére. Folyamatosan támadások érik a sajtópluralizmust, a közmédia a kormány ellenőrzése alatt áll, a kereskedelmi orgánumokat, egy-két kivételt leszámítva, Fidesz-barát üzletemberek vásárolták fel. Nem vonatkozik ez az RTL Klubra és az ATV-re, viszont a Klubrádiótól eltekintve az összes helyi rádiót a hatalom felügyeli. A netes portálok még úgy-ahogy függetlenül tudnak működni. De mennek a próbálkozások, hogy közülük a legnépszerűbbeket bizonyos körök megszerezzék és ezáltal módosítsák azok irányvonalát. Az utóbbi időben 14 újságíró vesztette életét a kontinensen, nem ritka a fizikai bántalmazás sem. Az ilyen jogsértések 57 százaléka a hatóságoktól indult ki. Különösen nagy veszélyben vannak azok a sajtómunkások, akik oknyomozó munkát végeznek. Politikusokon kívül bűnbandák is fenyegetik őket, hogy elvegyék a bátorságukat. Vagy ha nem is lépik át a büntetőjog határait, a hivatalosságok sokszor ellenségnek minősítik a sajtót. A közösségi oldalakon keresztül mozgósítják a híveiket a nekik nem tetsző szerkesztőségek ellen. Sokszor beperlik az újságírókat, hogy ily módon is akadályozzák azok munkáját. A következmény az, hogy a társadalmak még inkább megosztódnak, a közbeszéd hangneme mind durvább lesz.
Spiegel
Spiegel
Trumpban, Erdoganban, Orbánban, Kaczynskiban és a többiekben az a közös, hogy az idegenellenes nacionalizmust hirdetik, tekintélyelvűek és populisták, utóbbi azt jelenti, hogy korrupt elitre és az egyszerű népre osztják a társadalmat. Így látja a helyzetet a populizmus egyik neves szakértője. Cas Mudde a Georgia-i Egyetem tanára hozzáteszi, hogy valamennyien a radikális jobboldalhoz tartoznak. Az egymás követő válságok járultak hozzá felemelkedésükhöz, mivel a bizonytalanság mély érzete maradt hátra utánuk. Kapóra jött nekik, hogy a politika fő áramlata jobbra tolódott. Tehát elmosódik a határ a konzervatívok és a jobbos radikálisok között, főleg a bevándorlás kapcsán. Utóbbiak mára szalonképesnek számítanak, bekerültek több kormányba is, lásd az FPÖ-t. Ezek a pártok azt hiszik, hogy minden gondot képes megoldani az állam, ha kellőképpen erős. Ennek megfelelően igyekeznek korlátozni a sajtó vagy a bíróságok függetlenségét. A szemükben itt az ellenséges erők erődjeiről van szó, és szerintük azok ellenségesek a nép igazi akaratával szemben. Kelet-Európában sokan gondolják, hogy ellopták a forradalmat. Azaz nem teljesedett ki a rendszerváltás, mert megakadályozta a köpönyegforgató kommunisták és az egykori ellenzékiek szövetsége. Ehhez társul még a vád, hogy az EU nem gondoskodik a kisemberről, noha a szerkezeti támogatás formájában milliárdok érkeznek. De itt az értékek ütközéséről van szó, kulturális ellentétekről. A menedékkérők elutasítása mögött a saját identitás kihangsúlyozása, a multikulturalizmus elvetése húzódik meg. A keleti lakosságot a meggazdagodás érdekli, nem pedig az, hogy toleránsabb legyen. A sorozatos korrupciós botrányok azért nem ártanak Orbánnak és Erdogannak, mert a közvélemény e tekintetben eleve rossznak könyveli el a politikusokat. Viszont azt látja, hogy a populisták legalább adnak valamit a népnek, magasabb nyugdíjak és minimálbérek, áramdíjtámogatás formájában. Ráadásul a jobboldal áldozatnak állítja be magát, és ez segít, amikor a vesztegetési vádakat az ellenfelek összeesküvésének tudja be. Kérdés persze, hogy mi lenne a Fideszből Orbán nélkül, de azért másutt azt látni, hogy ezek az erők a vezér eltűnése után is megőrzik befolyásukat. Azaz a probléma nem oldódik meg magától. Ahhoz, hogy a magyar vagy a török kormánypártot lenyomják, az egész ellenzéknek össze kell állnia. Itt ugyanis nem igazi demokráciákról van szó. De fontos, hogy az ellentábor egyúttal a liberális demokráciát is támogassa, ne egyszerűen a jobboldal ellen hirdessen harcot. Merthogy a kisebbség védelme nélkül nem megy. Továbbá pozitív üzenetet kell kigondolni, például arról, hogy a migráció mindenki számára nyereséget jelent. Nem szabad megengedni, hogy a jobboldal határozza meg a közbeszédet. A környezetvédelmet, a jobb infrastruktúrát, az egészségügy és az oktatás reformját kell előtérbe helyezni, mivel ezekre nézve a populistáknak nincs semmiféle ötletük.
Wall Street Journal
Wall Street Journal
Ha Boris Johnson győz a csütörtöki választáson, akkor azt a konzervatívok behatóan tanulmányozzák majd az egész nyugaton, mert ez esetben populista forradalom kerekedik felül a szigetországban. Nagy-Britannia persze évek óta olyan politikai káoszba süpped, ami leginkább Dél-Európára jellemző. A népszavazás rengeteget ártott nem csupán a nemzet hírnevének, hanem a társadalmi összefogásnak és az erkölcsnek is. De ha a toryk vesztenek, az csak prolongálja a Brexit körüli huzavonát. Ám messze nem csupán ez a tét, a korszerű nyugati politikai egyik kulcseseményéről van szó a populizmus korában, és a következmények jócskán túlmutatnak a brit partokon. Itt egy bejáratott, régi párt vált át a gazdasági demagógiára és nacionalizmusra. A konzervatívok szavazóbázisa immár radikálisan kicserélődött. Távoztak a magasan képzett, gazdaságilag sikeres rétegek, a maguk liberális közgazdasági és társadalmi nézeteivel, és helyüket olyanok foglalták el, akik nem annyira tanultak, nem igazán jutottak sokra az életben, viszont talajt vesztettek a növekvő egyenlőtlenségek korában. Főleg a munkásság soraiból. Támogatják a protekcionizmust, a bevándorlás korlátozását és a nemzeti szuverenitás elsődlegességét. A választás ugyanakkor talán az utolsó lehetőség, hogy a nemzetközi együttműködés liberális hívei - siker esetén - új népszavazást kényszerítsenek ki és így elérjék az uniós tagság fenntartását. A Brexit mögött ugyanazok az erők állnak, mint amelyek elősegítették Trump győzelmét, illetve a jobbos pártok nyomulását a magyaroknál, lengyeleknél, olaszoknál, németeknél és franciáknál. A fő ok nagyjából mindenütt azonos: sokan úgy érezték, hogy a politikai elit magára hagyta, sőt meg is veti őket. Elbizonytalanodtak a nyugati kulturális normák villámgyors változása láttán. Olyasmit hirdetnek, ami pár éve még tabu volt jobb körökben, ideértve, hogy ne engedjenek be akárkit az országba, a közszolgáltatásoknál részesüljenek előnyben mindazok, akik ott születtek, szorítsák vissza a bűnözést és el az olyan nemzetközi szervezetektől, mint az EU és az ENSZ.
Megint felsült az Osztrák Szabadságpárt volt vezére, ezúttal azért, mert büntetőeljárást akart a lap több munkatársa ellen, miután azok nyilvánosságra hozták az Ibizán készült titkos videót Strachéről. A müncheni ügyészség szerint azonban kiemelkedő közérdek volt, hogy a nagyközönség megismerje a felvételt, hiszen az igen súlyos dolgokat tartalmazott. A szerkesztők pedig nem csináltak semmi olyasmit, amiért felelősségre kellene vonni őket. Mint emlékezetes, a filmen az akkori alkancellár azt ígérte egy feltételezett orosz milliárdosnőnek, hogy az állami megbízásokat kap, ha segíti az FPÖ kampányát, továbbá kijelentette, hogy Ausztriában olyan médiaviszonyokat kell teremteni, mint amilyenek Magyarországon vannak. A politikus már az Ibizagate kirobbanásának napján kénytelen volt lemondani. Megbukott a koalíció, új választások jöttek. A bajor vádhatóság az indoklásban kifejtette, hogy alapvetően büntetendő, ha valaki illegálisan készült felvételt tesz közzé. Ám itt most az a döntő, hogy egy demokratikus jogállamban a sajtó- és véleményszabadság különösen fontos, így felülírt minden mást, hogy a nagyközönség megismerhesse, milyen komoly jogsértésekre volna hajlandó az osztrák vezető. Strachénak az az érve is megbukott, hogy a legszemélyesebb szférája sérült. Közben Ausztriában arra jutott a rendőrség különbizottsága, hogy a csapdát nem bűnszövetkezetek vagy külföldi titkosszolgálatok állították.
Spiegel
Spiegel
Az Orbán-kormány az önkormányzati választásokon elszenvedett vereség után maga akarja eldönteni, kiből lehet színházigazgató a városokban. Az elképzelés értelmében a jog az emberi erőforrások miniszterét illetné meg, azaz még inkább központosítanák a kultúra támogatását, hiszen eddig a kinevezésekről az érintett települések határozhattak. A javaslat akár már a jövő héten az Országgyűlés elé kerülhet, bár a szövegen még módosíthatnak...