NINCS B BOLYGÓ, NINCS B TERV!

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM, PÓSFAI ORSI, BOGATIN BENCE ÉS CSENGEL KARINA

2019.12.05.

  Pénteken tartották a IV. Globális 
  Klímasztrájkot, melynek keretében a világ 
  számos országában rengeteg városban, így 
  Magyarországon több településen szervezett 
  tüntetést a Fridays for Future – mi pedig 
  kimentünk a budapestire, és amellett, hogy 
  élőben közvetítettünk a helyszínről, interjúkat 
  is készítettünk a résztvevőkkel.

  Jelenleg is zajlik a COP25, az ENSZ éves 
  klímakonferenciája, mely előtt Antonio 
  Guterres, a szervezet főtitkára szokatlanul 
  éles szavakkal kritizálta társadalmi-
  gazdasági berendezkedésünket és az 
  eliteket, melyek a tőke féktelen szaporításának oltárán áldozzák fel néhány ember érdekében egész civilizációnk jövőjét.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

ARANYCSAPAT - MA

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2019.12.05.

Bánki Erik (kapus)
Hollik I., Bayer Zs., Kovács Z., Hidvéghi B., Rogán A., Kövér L., Orbán V. (csk.), Gulyás G., Kósa L., Németh Sz.

Cserék: Hende Cs., Kubatov G., Lázár J. és még sokan mások

Szövetségi edző: Áder János, a hallgatag horgász

Mérkőzésvezető: Az Alkotmánybíróság


A két előretolt két ék közül az egyik, Kósa Lajos az elmúlt napokban három „remekszabott” találattal büszkélkedhetett.

1. Először is sikerült neki a teljes magyar társadalmat – beleértve zsidó honfitársainkat is – vérig sértenie. Ennek megfelelően a MAZSIHISZ elnöke (Heisler András) és az EMIH elnöke (Köves Slomó) erősen megintette (sárga lap), de nem sok híja volt, hogy a pályát is el kelljen hagynia a debreceni hősnek. A csapatkapitány és a szövetségi edző nem szólalt meg az ügyben, így a megtévedt csatár továbbra is küzdőtéren maradhatott...

ITT OLVASHATÓ

BUDAPESTRE JÖTT NYOMOZNI TRUMP ÜGYVÉDJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.12.05.

Magyarországon járt Rudy Giuliani, az amerikai elnök ügyvédje, a Trump elleni impeachment eljárás ügyében. Giuliani állítólag a volt ukrán főügyésszel és más ukrán hivatalos személyekkel is találkozott, valamint együtt vacsorázott David B Cornstein nagykövettel. Guiliani sajtósa azt ígérte, hogy egy budapesti interjúnak is köszönhetően, hamarosan rendkívüli, bizonyító erejű tanúvallomást láthatnak az amerikai tévénézők Trump védelmében.

Budapesten és Kijevben járt a héten Rudolph Giuliani, az alkotmányos vádeljárással szembenéző amerikai elnök, Donald Trump személyes ügyvédje, hogy volt ukrán ügyészekkel tárgyaljon, és olyan bizonyítékokat gyűjtsön be, amelyek cáfolhatják a Trump ellen indított kongresszusi nyomozás jogosságát – írta meg értesüléseit a New York Times.

Magyarországon kedden találkozott Jurij Lucenko, volt ukrán főügyésszel, aki kulcsfigurája lett az amerikai kongresszus hírszerzési bizottsága vizsgálódásainak. Szerdán pedig már Kijevben tárgyalt két ukrán ügyésszel, akik Joe Biden, volt demokrata alelnököt korrupcióval vádolták, ellenben el akarták boronálni Trump volt kampánymenedzserének, Paul Manafortnak az ukrán bizniszeit.

Egyébiránt Manafort már börtönben ül. A kijevi ügyészek ellen – nem mellesleg – szintén korrupciós nyomozás folyt. Nem titok most már az sem, hogy Giuliani európai turnéja kapcsolatban van a konzervatív irányultságú One America News tévétársaság által készülő dokumentumfilmmel, amely az impeachment eljárás alá vont Trump védelmében gyűjt anyagokat. Céljuk, hogy bemutassák, Trump politikai ellenfeleinek, így Joe Bidennek milyen sötét, Ukrajnához köthető ügyei vannak. Budapesten a tévéstáb egyik tagja le is forgatott a több részből álló sorozat számára egy Lucenko-interjút. (A volt ukrán fúügyészt annai idején hivatali hatalommal való visszaélés vádjával távolították el a posztjáról.)

Kifejezetten magánjellegű

Giuliani szintén Budapesten találkozott további két ukrán hivatalos személlyel, Andrij Telizsenkóval és Andrij V. Artemenkóval, aki Trump támogatóinak számítanak. Kedd este pedig David B Cornstein amerikai nagykövettel vacsorázott, aki nemcsak Trumpnak, de Giulianinak is jó barátja. A cikk megjegyzi, hogy Cornstein udvarolgat Magyarország autoriter kormányfőjének, Orbán Viktornak, aki cserébe megpróbálta alátámasztani Trumpnak az ukrajnai rendszer korruptságáról szóló nézeteit.

A budapesti amerikai követség szóvivője közleményt adott ki a hír kirobbanása után, amelyben leszögezi, hogy az ominózus vacsora kifejezetten magánjellegű volt Cornstein régi jó barátjával. Senki más nem vett részt a vacsorán.

A New York Times értesüléseit a CNN is megerősítette, hozzátéve: Guiliani sajtósától azt az információt kapták, hogy a budapesti interjúnak is köszönhetően, hamarosan rendkívüli, bizonyító erejű tanúvallomást láthatnak a tévénézők – csak addig biztonságosan haza is érjenek a stáb tagjai és maga Giuliani is.

A hír dagad, egyre több sajtóorgánum veszi át a New York Times cikkét.

Orbán és botrányba keveredett mestere

A Trump elnök szócsövének számító Breibart News beszámol arról, hogy Orbán Viktor Londonban kedden átadta Roger Scrutonnak a Magyar Érdemrend középkeresztje a csillaggal polgári tagozata kitüntetést.

Az amerikai konzervatív portál a világ egyik legnagyobb filozófusának titulálja Scrutont, akit nemrég a brit kormány fake news botránnyal hozott hírbe és szégyenített meg. A fiatal Orbánt antikommunista aktivistaként írta le, aki a 80-as években Scruton tanítványa volt. Megtudtuk a cikkből azt is, hogy a nyár folyamán hasonló kitüntetést kapott a filozófus a lengyel kormánytól is.

A Breibart-anyagot a londoni magyar követségen készült fotókkal és videóval is illusztrálták, valamint Orbán Facebook profiljáról beágyazták azt a rövid felvételt, amelyen az látható hogyan pózol a magyar kormányfő a Downing Street 10. előtt, ahol aztán ajtót nyitnak neki, hogy beléphessen a brit miniszterelnök rezidenciájára...

ITT OLVASHATÓ

EGY ÚR AZ ŰRBE - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE
Szerző: HAMVAY PÉTER
2019.12.05.

Szubjektív lapajánló.

Nagyon hiányozhat Orbán Viktornak Arthur Finkelstein kampányguru, akinek az elméjéből kipattant Soros-tervvel sikerült megnyernie a Fidesznek a 2018-as választást. Legjobb magyar tanítványai, Rogán Antal és Habony Árpád egyelőre nem voltak képesek olyan újabb, nagyszabású őrületet az országra szabadítani, ami mobilizálhatná a Fidesz táborán kívülieket is, és eltakarná a korrupció egyre inkább kilógó lólábát.

Nem valószínű ugyanis, hogy az újabb magyar űrutazás ötletét bárki is komolyan veszi, amit ráadásul akkor sikerült bedobni, amikor néhány centi hó megbénította a fél országot. Mire öt év múlva orosz barátaink újra magyar űrhajóst vinnének fel a csillagok közé, már valószínűleg menetrendszerű járatok indulnak oda gazdag turistákkal a fedélzetükön.

Címlapsztorink felidézi Farkas Bertalan űrutazását is, elismerve, hogy nemcsak a kalocsai motívumokkal díszített pörköltkonzervek voltak a hozadékai az útjának, hanem számos, később nagy karriert befutott műszer is, melyből egy még mindig a nemzetközi űrállomáson van. Sőt a rendszerváltás óta is több orosz és amerikai programban részt vesznek magyar tudósok, s az is kiderül, hogy

Musk Teslája után a magyarok és az oroszok Trabantot juttatnak az űrbe.

Ez annak a műholdnak a neve, aminek műszereit idehaza fejlesztik. De az is világos, hogy Farkas Bertalanhoz hasonló hős gyártása helyett itt a földön hatékonyabban be lehet bekapcsolódni az űrbizniszbe és a tudományos kutatásba. Utóbbit Tech-Tud rovatunk is megerősíti, elmagyarázva, hogy a debreceni Atommagkutató Intézetben hogyan jutottak közelebb a sötét anyag titkához. A magyar ember újabb űrbe juttatására szánt 10 milliárd forintot valószínűleg hasznosabban is el lehetne költeni olyan országban, ahol a legfrissebb PISA-teszt eredménye szerint a diákok negyede funkcionális analfabétának számít. A helyzet csak rosszabbodni fog: Magyarország rovatunk cikke szerint ugyanis a kormány

azért vetett véget hatalmi szóval az iskolába kerülés késleltetésének, mert ezzel jelentős számban szabadulnak fel óvodai férőhelyek,

ami egy családbarát kormány számára fontos mutató. Az, hogy a beiskolázási szigor hány diákban okoz életre szóló kudarcot, már nem érdekli a kormányt.

Pedig mire ezek a gyerekek felnőnek, már nem sok hely lesz a magyar gazdaságot mozgató német autógyárak összeszerelő sorai mellett. Legalábbis ez derül ki Gazdaság rovatunk cikkéből, amely megmutatja, hogy a német autóipar a remek eladási statisztikák mögött súlyos válsággal küzd. Alaposan elmaradt az önvezető technológiák fejlesztésében, és most hirtelen elbocsátásokkal próbálják előteremteni rá a pénzt, miközben egyre nagyobb nyomás helyeződik rájuk, hogy elárasztják a világot a „benzinzabáló terepjáróikkal”.

Pedig az újabb generációk számára lassan minden termék esetében a környezetvédelmi szempontok lesznek a döntők. Divat mellékletünkből kiderül, hogy egyre inkább az a cipő trendi, amellyel nem hagyunk nyomot, legalábbis a természetben, mert ananászlevélből, gombafonalakból készülnek. Igaz, ezek beszerzése egyelőre gyakran ugyanúgy megterheli a Földet, mint ha hagyományos alapanyagból készülnének.

ITT OLVASHATÓ

A MAGYAR NARANCS 2019.12.05-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

MAGYAR NARANCS ONLNE
Szerző: Magyar Narancs
2019.12.05.

Interjú
„Keserves évek várnak Orbánra”

Cseh Katalin (Momentum) és Dobrev Klára (DK) európai parlamenti képviselők

Hogyan látják Orbán európai manővereit a legerősebb ellenzéki pártok EP-képviselői? Cseh Katalint és Dobrev Klárát Várhelyi Olivér bővítési biztossá választásáról, a menekültek tengeri mentéséről és az önkormányzati választások utáni ellenzéki belviszályokról is kérdeztük.

VÉLEMÉNY

Bauer Tamás: Büszkén a nemre

A kettős állampolgárságról szóló, 2004-es népszavazás

Tizenöt éve, hogy a Magyarok Világszövetsége kezdeményezésére, a Fidesz támogatásával népszavazást tartottak Magyarországon arról, hogy az országon kívül élő, az országban letelepülni nem kívánó magyar nemzetiségű személyek magyar állampolgárok lehessenek.

Zolnay János: Szamárpadba zárva

Miért életbe vágó a tankötelezettségi korhatár eltörlése?

A magyar közoktatásban egyre növekszik azoknak a diákoknak az aránya, akik sem érettségit, sem szakképesítést nem szereznek; a diákok kompetenciaeredményei egy évtizede folyamatosan romlanak, ötödük pedig funkcionális analfabéta.

Várhegyi Éva: Ekotrip

Növekedési humbug

A szerk.
Aranylabda: a legjobb helyen

Aki nézte nyáron a franciaországi női labdarúgó világbajnokságot, láthatta, hogy hol tart ma a női labdarúgás: a legjobb csapatok lendületes, technikás és nem utolsósorban szórakoztató focit játszanak, olyat, amit öröm nézni is, akár kint a stadionban, akár televízión.

A szerk.
A jövő katonái

A hétvégén tisztújító kongresszust tartott a Fidesz ifjúsági szervezete. Az eseményen leg­inkább Kósa Lajos félmondata hagyott mély nyomot, miszerint az önkormányzati választáson a „zsidók” is a „nyilasokra” szavaztak, de Kósa azóta nyilvánosan megbánta ezt a mondást.

A szerk.
Jobban teljesít?

Minden területen javult a 15 éves magyar tanulók teljesítménye – büszkélkedett Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár a tavaly felvett legfrissebb PISA-teszt kedden közzétett eredményével. E kijelentéssel szűken vett számszaki értelemben nehéz lenne vitatkozni, a magyar diákok a 2015-ös adatokhoz képest szövegértési pontszámukat 470-ről 476-ra tornázták fel, matematikai és természettudományos teljesítményük 477-ről 481 pontra emelkedett.

POLITIKA

Interjú
„Nem értik a dal lényegét”

Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselő, a Párbeszéd pártigazgatója

Trianonról mondott valamit egy konferencián, mire rászállt a kormánymédia és durva rasszista megjegyzésekkel illették a kormány nem hivatalos csatornájának számító Hír Tv-n. Nemzetpolitikáról, magyarságról és a neki címzett beszólásokról is megkérdeztük.

Kórházi fertőzések
Rosszkor, rossz helyen

Tavaly legkevesebb 541-en haltak meg kórházi fertőzés következtében. Az adatok bár nyilvánosak, nehezen értelmezhetők; az okok sokrétűek, a megoldási javaslatok egyszerűek, csak szándék kellene a megvalósításukhoz.

Módosítanák az Országgyűlésről szóló törvényt
Pecek a szájba

A jövő év elejétől jelentősen csorbulnak a képviselői jogok: előzetes bejelentés nélkül nem ellenőrizhetik az állami intézményeket, valamint súlyos fizetésmegvonással és kitiltással sújthatják azokat, akik úgymond megzavarják a parlamenti üléseket.

KULTÚRA

Godot Kortárs Művészeti Intézet
Falat törnek

Új művészeti intézmény nyílt októberben az óbudai Goldberger gyár valahai mosócsarnokában, ahol a műveket, a művészeket és a közönséget szokatlan helyen, szokatlan formában kötik össze, „gerillaáron” kínálva a kortárs műtárgyakat.

Lemez
World music: háromklasszikus: száműzöttek, migránsok, zsidók.

Lemez
Nem édesre éhes

Három női előadó

Interjú
„A német tükör”

John Green író

A fiatal felnőtteknek szóló irodalom első számú sztárját is elérte a tévéforradalom, sorozat lett első regényéből: az Alaska nyomában az HBO GO-n látható. Híres utolsó szavak, depresszió, iskolai cenzúra – a bestsellerszerzővel telefonon beszélgettünk.

KÖNYVMELLÉKLET
Mi van velünk?

minimum tizenegyes!

a magyar narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom

Rádió
Instant manna

Reggeli műsor a Manna FM-en

Mint arról magunk is említést tettünk az év elején, idén februárban kezdte meg a budapesti rádiós paletta egyik legkülönösebb adója, a Manna FM a sugárzást.

Interjú
„A másik oldal sem tehetetlen”

Kovalik Balázs rendező

Hosszú idő után újra itthon rendez, igaz, nem operát, hanem prózai színházat. Arról beszélgettünk vele, hogy aktuális-e ma Magyarországon Lót története, miért nincs okostelefonja, mi a színház szerepe a társadalmi változásokban.

Színház
Róma, 11 óra

Egy különleges nap

Az olasz filmeket nemcsak mi szeretjük, de a magyar színházcsinálók is. A Legyetek jók, ha tudtok sztorija jelenleg a Pesti Magyar Színház színpadán állomásozik, a Teljesen idegenek premierjét most tartotta a Játékszín, az évtizedes vígszínházi sikerdarab, az Össztánc mögött pedig ott munkált Ettore Scola A bál című filmjének serkentő hatása.

ÉLET + MÓD

Az első csuklós Ikarus
Próbaidő felfüggesztve

Az Ikarus első csuklós buszát 1961-ben mutatták be, a hetvenes években vált hétköznapivá a fővárosban, de 1980-ra az összeset leselejtezték.

Kínai kontra nyugati orvoslás
Lehet egy csível több?

Az európai tudományos és orvosi akadémiák nemrég aggodalmakkal teli állásfoglalásban reagáltak az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon döntésére, amellyel diagnosztikai kódrendszerébe felvette a hagyományos kínai orvoslás fogalmait.

ITT OLVASHATÓ

TITKOS ÜZLETEK – A 168 ÓRA 2019. DECEMBER 5-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2019.12.04.

Ismét német tankok jönnek Magyarországra. Ezúttal persze nem megszállásról van szó, ellenkezőleg, az ország védelmi képességének növeléséről. Kicsit drága, viszont nem kicsit titkos fegyvervásárlásokba fogott a kormány, tehát német tankok, osztrák aknavetők, amerikai helikopterek, török lövegek jönnek sorban úgy, hogy a parlament honvédelmi bizottságának fideszes többsége sem a technikai részleteket, sem a tényleges költségeket nem látva rábólint az üzletekre.

Állami fegyvervásárlás maszekban

Ismét német tankok jönnek Magyarországra. Ezúttal persze nem megszállásról van szó, ellenkezőleg, az ország védelmi képességének növeléséről. Kicsit drága, viszont nem kicsit titkos fegyvervásárlásokba fogott a kormány, tehát német tankok, osztrák aknavetők, amerikai helikopterek, török lövegek jönnek sorban úgy, hogy a parlament honvédelmi bizottságának fideszes többsége sem a technikai részleteket, sem a tényleges költségeket nem látva rábólint az üzletekre. A recept ismerős a NER-ben; az állami beszerzések mögött magánközvetítők húzzák le a hasznot.

DOKU – Új korszak előtt a Magyar Orvosi Kamara

Valós befolyást az egészségpolitika alakításába csak akkor nyerhetnek az orvosok, ha alulról építkezve újrateremtik szakmai szervezetüket. A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hétvégi elnökválasztásának ez volt a legfontosabb üzenete.

Agykontroll a NATO-ban

Amerikai nyomás, törtök zsarolás – felhők a szervezet csúcstalálkozója felett. A magyarok nincsenek egyedül, amikor az Ukrajnával kialakult nézeteltérésüket mintegy „beviszik a szövetségbe”, és bénítják annak cselekvőképességét. Ráadásul a török haderő – az Egyesült Államok után a NATO legnagyobbika – nagyságrendekkel fajsúlyosabb tényező, mint a magyar.

Régi kapcsok, új érdekek

A kurdok lakta szír területek elleni török invázió megrázta az izraeli közvéleményt. A zsidó államban sokan szolidárisak a kurd néppel, és ez nem csak szavakban nyilvánul meg: a török vérengzések sebesültjeinek ápolásából izraeli kórházak is kivették a részüket.

Brexit-járat

A három éve levegőben lebegő Brexit sok mindent megváltoztatott. A másfél órás kompozás végén, Dover fehér sziklái tövében, szigorúbb és gyakoribb lett a szúrópróbaszerű gépkocsi-ellenőrzés; alkalmanként a kormánykerékről és a sofőr kezéről is mintát vesznek, kábítószer vagy robbanóanyag nyomai után kutatva. A London felé vezető M20-as sztrádán Dovertől Maidenheadig elkészült a betonelemekből kirakott alacsony terelőfal. Az úgynevezett Operation Stack kidolgozói ezzel osztják majd ketté az autópályát, ha a Brexit utáni fokozott vámellenőrzés miatt az út hatalmas kamionparkolóvá válik. Látványos változások ezek, amelyek mindenkit idegesebbé tesznek.

Túlközelség

Mennyi gyerek szülessen, mekkora lakásban éljen az ember, milyen autóval járjon, milyen iskolát preferáljon, kire szavazzon, hogyan gyógyíttassa magát, milyen sportot szeressen, hogyan takarítsa meg és mibe fektesse be a pénzét – szinte bármeddig lehetne sorolni, hogy a mindennapi élet mely területein és milyen mértékben van jelen az állam és a politika. Ez a központosítás sokakat felbátorít. Például Németh Sándort, a Hit Gyülekezetének vezetőjét, aki nyugodt szívvel ment neki egy több ezer éves vallásnak és a jógának. De elvezet oda is, hogy túlszabályoznak olyan területeket, amelyek magánügynek számítanak.

Veszélyes álhírek

Nyolcszázhatvan oktatási intézménybe küldtek kérdőíveket, és kétszáztíz tanár válaszolt a kérdésekre. A diákokkal pedig úgynevezett fókuszcsoportokban találkoztak, hogy megismerjék véleményüket napjaink egyik legtöbbet tárgyalt témájáról, az álhírek jelenségéről. Mindezt azért, hogy felmérjék, mennyire pusztít a dezinformáció és a manipuláció az iskolákban, és hogy az érintettek miképpen látják az ellene lehetséges fellépést. A napokban ismertetett kutatás három intézmény munkáját dicséri, de a téma természetesen nem csupán az oktatást érinti, hanem az egész társadalmat.

A győztes nem visz mindent

Szokatlan összeállítás kerekedett három interjúból; Keszthelyi András politikai elemző, Wiener György történész és Csepeli György szociológus nyilatkozott a 168 Órának az önkormányzati választás nyomán kialakult ellenzéki lehetőségekről. Amikor a szerzők – sorrendben Rózsa Péter, Buják Attila és Somfai Péter – összevetették a kéziratok tartalmát, úgy találták, érdemes az olvasónak is egymást követően megismerkedni a három szakember gondolataival, vízióival.

A gasztronómia Puskás Öcsije

A magyar származású Kövi Pál New Yorkban vált világhírű vendéglőssé, ő vezette a Four Seasons éttermet, ahol Kissinger, Muhammad Ali és Woody Allen is szívesen falatozott. Emellett húsz évig kutatta az ősi erdélyi recepteket, és az Erdélyi lakoma című kötetbe gyűjtötte őket. Jóval több ez, mint egy szakácskönyv: azt a békebeli multikulturális erdélyi világot mutatja be, amely a könyv megjelenésekor, a Ceaușescu-diktatúrában már nem létezett.

ITT OLVASHATÓ

A JÁNOS KÓRHÁZ LEVELE A JÉZUSKÁHOZ

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.12.05.

Kedves Jézuska! Tudom, olvastad a Facebookon a kívánságlistámat. Bejelöltelek a múltkor, ismerősök vagyunk. Lázmérőket kérek tőled karácsonyra kedves Jézuska, lehetőleg minden mennyiségben. Meg hozz lécci pelenkát, amennyit csak bírsz, gumikesztyűt, párnát, takarót. Ja, és kellene vérnyomásmérő, mosószer, tisztítószer, villanykörte, WC-deszka, zuhanyrózsa, csaptelep, gégecső. Ez minden, kedves Jézuska, ezeken kívül már csak WC-papírra, vízforralóra, törülközőre, fénymásoló papírra volna szükségem.


Látszólag sok, amit kérek, de ne hidd, hogy telhetetlen vagyok, egy elkényeztetett dög. Ha tudnád, hogy ezeken kívül mi minden hiányzik még ahhoz, hogy a gyógyulni vágyó betegeket valóban meggyógyíthassam! Képzeld kedves Jézuska, kellene egy csomó ápoló, hogy legyen, aki a betegekkel foglalkozik. Meg hát orvos is kellene, lassan ott tartunk, hogy ha valaki befekszik hozzánk, vagy valamelyik másik kórházba, annak orvost is kell magával hoznia. Kellenének még korszerű gépek, nemcsak nekem, de a többi kórháznak is. Ők sincsenek jobban eleresztve, mint én. Ja, ha ágyakat is tudnál hozni karácsonyra, megköszönném. Meg gyógyszereket. Lécci.

Tényleg nem kérnék tőled semmit, kedves Jézuska, ha tehetném, megvenném magamnak, amire szükségem van. Csak hát az a helyzet, hogy momentán nincs pénzem. Adósságom van helyette. A beszállítók már idegesek, és közölték, hogy ameddig ki nem fizetem, amivel tartozom nekik, addig nem szállítanak nekem semmit...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN AZT MONDTA, HOGY EZT MEG KELL CSINÁLNI

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS, SZILLI TAMÁS, BÓNA SAMU, LENGYEL-SZABÓ PÉTER
2019.12.05.

Borkatedrális, Bibliaház, turul alakú lovarda és társai. Lezsák Sándorral, az országgyűlés alelnökével megnéztük a magyar emigráció központjának induló, ma már 30 milliárdból épülő Hungarikum Ligetet.

ITT NÉZHETŐ MEG

A DEBRECENI POLGÁRMESTER ELÁRULTA, HOGYAN LEHET VÁROSÁBÓL FŐVÁROS

HVG ONLINE
Szerző: BALLA GYÖRGYI
2019.12.

Az októberben újraválasztott Papp László interjút adott a hvg.hu-nak. Szóba került az atlétikai világbajnokság, a BMW építkezése, a közbeszerzések kedvenc befutója, a Hunép, illetve a debreceni repülőtér. A polgármester azt is elárulta, kik dolgoznak majd a német autógyárban, illetve megbánta-e, hogy 8 éves gyerekét abba a nemzetközi iskolába íratta, ahol milliós a tandíj.

hvg.hu: Eldőlt, nem Debrecenben lesz a 2023-as atlétikai világbajnokság, hanem ahogyan eredetileg is tervezték, Budapesten. Csalódott?

Papp László: Egyáltalán nem vagyok csalódott. Örülök, hogy Magyarország nem engedi el ezt a lehetőséget.

hvg.hu: Rögtön az első közgyűlésen sietett elfogadtatni egy szándéknyilatkozatot, hogy ha Budapest esetleg visszalépne, Debrecen hajlandó megrendezni a vb-t. Mire volt jó ez a repülőrajt?

P. L.: Fontosnak tartom, hogy ha Magyarország megnyerte a világ egyik legnagyobb sporteseményének rendezési jogát, akkor azt ne engedjük át másnak, tartsuk országon belül. Szerettem volna érzékeltetni, hogy Budapest ebben a tekintetben nincs egyedül a pályán, Debrecen is képes ezt a rendezvényt lebonyolítani, valószínűleg nagyobb költségviselés mellett, mint Budapest. Ha a regionális szállodapiaci helyzetet nézzük, bizonyára kellett volna fejlesztéseket indítani.

hvg.hu: Kiszámolta, hogy mennyivel került volna többe az adófizetőknek, ha Debrecen a befutó?

P. L.: Ilyen számításunk nem volt, egy szándéknyilatkozatot fogadott el a város közgyűlése, és azt gondolom, jótékony hatással voltunk az ügyre, mert talán Budapesten is érzékelték, hogy van alkalmas város, amelyik képes az atlétikai vb lebonyolítására...

ITT OLVASHATÓ

HOGY, HOGY NEM, ORBÁN KÖLTÖZÖTT ODA A PARLAMENTBEN, AHONNAN KITILTOTTÁK A SAJTÓT

AZONNALI.HU
Szerző: HUTTER MARIANNA
2019.12.04.

Október óta vannak kitiltva az újságírók a korábbi parlamenti sajtófolyosóról, amelytől, mint az Azonnali megtudta, csak pár lépésre lesz Orbán Viktor négy szobából álló parlamenti irodája. Így a miniszterelnöknek most majd biztosan nem kell újságírókat kerülgetnie, miközben az ülésterembe igyekszik.

Ugyan arra hivatkozva költözött a Karmelita kolostorba Orbán Viktor, hogy a törvényhozás és a végrehajtás ne legyen egy épületben, továbbra is van irodája a parlamentben. Ráadásul a miniszterelnök új szobát is kapott, ami éppen attól a folyosótól van pár lépésre, ahol korábban a sajtó kérdezhette a politikusokat, de ma már tilos odamenniük – értesült az Azonnali.

Még Ádernek is költöznie kellett Orbán miatt

„A miniszterelnök kolostorba vonul” – ezzel viccelt még egy korábbi kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, mielőtt még Orbán Viktor a többmilliárd forintos költségen átépített Karmelita kolostorba költözött volna a Budai Várban. A 168 óra tudósítása szerint a miniszter ekkor arról is beszélt, „rossz, kommunista örökség”, hogy a törvényhozás és a végrehajtás egy épületben van. 

Ehhez képest hiába költözött el azóta a miniszterelnök, neki és titkárságának időközben gyakorlatilag saját folyosószakasza lett a parlamentben, ahol úgy tudjuk, négy terem is rendelkezésükre áll.

Azt, hogy Orbán Viktor dolgozószobája új helyre került, azt is jelzi, hogy az érintett folyosószakasz egyik ajtajára már ki is került a „miniszterelnök” felirat. A miniszterelnök korábbi irodáját információink szerint Kövér László házelnök használja azóta...

ITT OLVASHATÓ

KITÖRT A VIDÉKI MÉDIAHÁBORÚ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DORORS JUDIT, UNGÁR TAMÁS, VAS ANDRÁS
2019.12.05.

Sorra mondja fel a helyi televíziókkal kötött szerződéseket a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) azokban a városokban, ahol az ellenzék került hatalomra.

„A Szolnok TV Zrt. és az MTVA között hosszú évek óta szerződés van, mely alapján a szolnoki helyi tévé az MTV részére is készít tudósításokat. Ez évente nagyjából 20 millió forint bevételt jelent a helyi tévének. Most ezt a szerződést mondta fel indoklás nélkül az MTVA. Ez a Fidesz válasza arra, hogy eltávolítottuk a tévé éléről kedvenc vezérigazgatójukat.” Ez a bejegyzés jelent meg a napokban az ellenzéki Szolnoki Többség közösségi oldalán nem sokkal azután, hogy a fideszes polgármester vezette, de valójában az ellenzéki többségű önkormányzat által irányított városban leváltották a helyi televízió korábbi vezérigazgató-főszerkesztőjét. Az MTVA produkciós igazgatója és operatív vezérigazgató-helyettese által aláírt, november 26-án keltezett levélben arról írtak, hogy az év végig hatályos szerződésben foglalt együttműködést 2020 januárjától már nem kívánják fenntartani. Noha lapunk birtokába került a szerződés felmondásáról szóló levél, az MTVA sajtóosztálya érdeklődésünkre azt állította: semmilyen szerződést nem bontottak fel a Szolnok TV Zrt.-vel, sőt, a 2019 december 31-éig érvényben lévő szerződés újratárgyalását kezdeményezték. Ez utóbbit megerősítette Tóth József, a szolnoki tévé új vezetője: kinevezése után nem sokkal valóban kapott egy emailt a szerkesztőség központi címére, amelyben az MTVA jelezte egyfajta tárgyalási szándékát, de ennél bővebbet egyelőre nem tudott. Egy helyi portál szerint a város fideszes polgármestere Szalay Ferenc járt közben az MTVA-nál, hogy gondolják újra a szerződés felbontását.

Az MTVA-t megkérdeztük arról is, hogy az országban hány helyi televízióval, és mekkora összegben szerződtek tudósítások készítésére évente, s ezek közül mennyit mondtak fel az októberi önkormányzati választásokat követően. Erre nem kaptunk választ. Körkérdésünk nyomán azonban kiderült: a szolnokihoz hasonló tartalmú felmondólevelet kapott több más olyan nagyváros helyi televíziója is, ahol az őszi önkormányzati választásokat követően vezetőváltás történt. Ezeknél a televízióknál sehol nem kaptak a szolnokihoz hasonló értesítést arról, hogy az MTVA esetleg még tárgyalna a szerződéshosszabbításról.
Varga Zoltán, a Miskolci Kommunikációs Nonprofit Kft. vezetője a Népszavának azt mondta, ők tegnap kapták meg a szerződésbontásról szóló értesítést, s mivel most zajlik az átadás-átvétel, egyelőre nem tudja, mekkora bevételkisesét okoz majd ez a szerkesztőségnek...

ITT OLVASHATÓ

DARÁZSFÉSZEKBE NYÚLTUNK A MÁGA-ÜGGYEL, A VITA FOLYTATÓDIK: „MI A KÖVETKEZŐ? A KOSSUTH-DÍJ?”

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2019.12.05.

Két darázsfészekbe is belenyúltunk keddi, a Mága Zoltán-jelenséget bemutató cikkünkkel, amelyre most az érintett válaszát és egy viszonválaszt is közlünk. A magyar sajtóban elsőként számoltunk be kedden a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) átalakításának tervéről is. Friss értesüléseink szerint mégsem szűnik meg az NKA, de valóban az a kör kapja meg, amelyről cikkünkben írtunk.

Zentai illetőségű művész telefonál, hogy megköszönje cikkünket, katolikus teológus ír hasonló szellemben és kikéri magának, hogy szakrális helyeket, templomokat tegyenek profán koncertek helyszínévé – a Mága-jeleségről szóló keddi cikkünk számunkra is meglepően sok és heves reakciót eredményezett.

A kormánypárt kérlelhetetlen kultúrharcosa például a cikkünkben megszólaló Fonó-vezetőnek rongyolt neki „Inkább tízezer Mága Zoltán, mint egy Horváth László!”-felkiáltással, sőt, Szakács Árpád szerint „Mága Zoltán minden magyar példaképe lehet”.

Az érintett maga is tollat ragadott, szerkesztőségünknek is megküldve válaszát. (Levelét változtatás nélkül lejjebb közöljük.)

„Őszintén kívánom azoknak a zenészeknek, a Dombosfeszt koncertszervezőjének és mindazoknak, akik információhiányukból, vagy más okból próbálnak engem negatív színben feltüntetni, hogy művészi teljesítményük alapján érdemeljék ki azt, hogy őket is meghívják a világ legrangosabb színpadjaira, és éljék át azt a felemelő érzést, amikor a világ legnagyobb művészeivel együtt a világ legjelentősebb zenei intézményeiben teltházas koncertet adhatnak, vagy éppen kis falvak templomaiban fogadhassák a boldogságtól sugárzó szegény családok semmihez nem fogható, mély érzésekkel teli köszönetnyilvánítását” – fogalmaz a szerkesztőségünk mellett a magyar sajtó egészének megküldött levelében Mága Zoltán.

A megszólított Dombos-alapító Horváth László a Válasz Online-hoz eljuttatott rövid reakcióját alább olvashatják.

„Mága Zoltán művészi teljesítménye alapján soha nem kaphat meghívást a világ legrangosabb színpadaira, legfeljebb bérelheti azokat. Itthon a Zeneakadémia vagy a Müpa színpadára sem teheti be a lábát (vannak még intézmények itthon, amelyek pénzzel nem vehetők be), de a külföld már enged a kísértésnek. Mága Zoltán Liszt-díja kapcsán is úgy mutogatott már egymásra Kásler miniszter és Fekete Péter államtitkár, mintha menekülnének eme értékvállalás pehelysúlyú terhe alól. Március 15-én vajon ki adja majd át a ranglétra következő stációján a Kossuth-díjat Mágának? (Vagy ki éri meg az eseményt egyáltalán?) Magyarország ennél talán tényleg többet érdemel.”...

ITT OLVASHATÓ

KÁLMÁN OLGA: EZ A KORMÁNY PITI BOSSZÚJA BUDAPEST ELVESZTÉSÉÉRT?

HVG ONLINE / KULT
Szerző: hvg.hu
2019.12.04.

Nagyon sok kérdést felvet a fővárosi színházak jövőjéről az Emberi Erőforrások Minisztériumának terve.

A kormány bosszújának tartja Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes, és tanácsadója, Kálmán Olga is a színházakat érintő változást. Egy szakportál úgy tudja, a kormány meg akarja szüntetni a Nemzeti Kulturális Alapot, ami helyett egy "kultúrstratégiai tanács" jönne létre, megszűnne a független színházak működési támogatása, a kőszínházak igazgatói kinevezéseinél pedig egyetértési jogot kapna az Emberi Erőforrások minisztere.

Az Emmi később ezzel kapcsolatban azt közölte, az NKA nem szűnik meg, hanem "megújul", a javaslat nem változtat az önkormányzatok kötelező és önként vállalt feladatain a kultúrában sem, szerintük csak a színházak lehetséges működési modellje lesz átláthatóbb. Hozzátették,

színházat önként vállalt feladataként fenntarthat egy önkormányzat, vagy fenntarthat az állam, de lehet vegyes - önkormányzati és állami - fenntartású és finanszírozású is, és ennek megfelelően alakulnának a fenntartói jogok is. Tehát egy, a Fővárosi Önkormányzat által fenntartott és finanszírozott fővárosi színház működésébe az állam, a minisztérium nem szól bele. Így nemhogy csökkenne az önkormányzatok önállósága ezen a téren, hanem nő.

Ez a rész nehezen értelmezhető, Kálmán Olga szerint több kérdést is felvet. Például, hogy ezt úgy kell-e érteni, hogy az önállóság nő, de nem lesz állami támogatás, csak a közösen fenntartott színházak esetében, a támogatásért cserébe viszont Kásler Miklós mondja meg, ki az igazgató?

Értsük úgy, hogy ha a színházak életben akarnak maradni akkor csak ideológiailag kedves vezetők kerülhetnek az intézmények élére? Értsük úgy, hogy ez egy piti bosszú?

...

ITT OLVASHATÓ

ELLENZÉKI EP-KÉPVISELŐK: "ORBÁN TOXIKUS ANYAGGÁ KEZD VÁLNI AZ EU-BAN"

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: TECZÁR SZILÁRD
2019.12.04.

A Narancs egy asztalhoz ültette Cseh Katalint és Dobrev Klárát.

Hogyan látják Orbán európai manővereit a legerősebb ellenzéki pártok EP-képviselői? Cseh Katalint és Dobrev Klárát a csütörtökön megjelenő Magyar Narancsban Várhelyi Olivér bővítési biztossá választásáról, a menekültek tengeri mentéséről és az önkormányzati választások utáni ellenzéki belviszályokról is kérdeztük.

Néhány részlet az interjúból:

Magyar Narancs: Orbán Viktor az elmúlt tíz év legnagyobb diplomáciai sikereként értékelte Várhelyi megválasztását.

Cseh Katalin: Ez sokat elmond arról, mit gondol a miniszterelnök eddigi kormányzása diplomáciai eredményeiről. Első biztosjelöltjét, Trócsányi Lászlót elutasították, és Várhelyit is csak komoly fenntartások mellett, pótvizsgán engedték át. Ez a vigaszág vigaszága, jól mutatja, hogy Orbán messze nem ott áll az európai politikában, ahol képzeli.

Dobrev Klára: Izzadtságszagú, kétségbe­esett próbálkozásai vannak, hogy magát továbbra is nagy európai politikusként láttassa, de az egész biztosi vesszőfutás valójában pofon volt Orbánnak. És mi jött utána? Donald Tusk az Európai Néppárt (EPP) kongresszusán azt nyilatkozta, hogy Orbán magát zárja ki a pártcsaládból; a parlamentben Manfred Weber gyakorlatilag elhatárolódott tőle, sőt Macron szemére vetette, hogy miért fogadta a magyar miniszterelnököt. Orbán Viktor toxikus anyaggá kezd válni az EU-ban, senki nem akarja, hogy köze legyen hozzá. (...)

MN: Az EP-frakciók együttműködésében mérföldkő lesz, ha az EPP végül kizárja a Fideszt?

Cseh Katalin: Az EPP jelenleg nehezen tekinthető kiszámítható partnernek. Manfred Weber frakcióvezető az elmúlt években számos alkalommal beszélt vörös vonalakról, a parlamentben mégis azzal kell szembesülnöm, hogy az Európai Néppárt padsoraiban Szájer József mutogatja, hogyan szavazzanak a képviselők. A Néppárt fele, az északiak, a Benelux államokból érkező politikusok a hátuk közepére sem kívánják a Fideszt. De az EPP vezetésének is fel kell ismernie, hogy két opciója van: egy Európa- és demokráciapárti frakció építése, vagy a Fidesz táboron belül tartása. Ha a Fideszt választják, abból nekik is problémáik lesznek. Az igazságügyi bizottság alelnöki posztja például továbbra is betöltetlen, mert a tagok nem hajlandók megszavazni a fideszes Hidvéghi Balázst. A Néppárt viszont nem jelöl mást, ezért károk érik, veszít a befolyásából. Ha a Fidesz fontosabb lesz nekik, mint az európai értékek védelme, a jövőben is veszteségekre számíthatnak.

Dobrev Klára: Azt látom, hogy a pohár lassan betelik, bár sosem lehet tudni, melyik lesz az utolsó csepp. Az EP alelnökeként naponta találkozom néppártiakkal, volt, aki azt mondta, hogy anno sokra tartotta Orbánt, de ma már kezet sem fogna vele. Igaz, hogy az elmúlt években érthetetlenül sok türelmet kapott a Fidesz, de azt is érzem, hogy változnak a szelek. Orbán Viktor napjai meg vannak számlálva az EPP-ben, a teljes jogú tagságot biztosan nem adják vissza neki, maximum a felfüggesztést tartják még fenn, de ennek is kicsi az esélye. Orbán pont akkor válik befolyás nélküli senkivé Európában, amikor élesbe fordulnak a költségvetési tárgyalások, és egy jó kapcsolatrendszerrel rendelkező miniszterelnökre lenne szüksége az országnak, aki a lehető legjobb feltételeket tudja kiharcolni.

A teljes cikket a Magyar Narancs december 5-i számában olvashatja. ha előfizetne a Narancsra, itt megteheti...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN KEZDHETI A NEMZETI FÜGGETLENSÉGET AZ UNIÓS PÉNZ HELYETT AZ ÖNRÉSZ NÖVELÉSÉVEL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.12.04.

Remek javaslatot készített a soros (kisbetűvel) finn elnökség a következő hétéves uniós támogatásokról, amelynek örvendeznie kellene Orbán úgynevezett kormányának, de nem fog: a gyarmatosító uniós támogatásokat radikálisan csökkentenék, és a beruházásoknál a magyar állami önrész mértékét növelnék. Nagyszerű hír a nemzeti függetlenség hirdetőinek, mert mivel kezdhetnék a nemzeti önállóságot növelni és visszaszerezni a globalista Brüsszeltől, mint az uniós pénzek csökkentésével és a nemzeti önerő növelésével?

Nincs gyarmatosítóbb eszköz, mint az ingyen pénz, amelynek versenyt torzító, korrupciót növelő és demoralizáló hatása van. Brüsszel eddig a rengeteg pénzzel rombolta a keresztény magyar nemzetet, amely ennek hatására olyan károkat szenvedett el, hogy egyébként erkölcsös keresztény kormánya államilag szervezte a lopást és a korrupciót, a Szent István nyomdokaiba lépett magyar király miniszterelnök pedig egész strómanhálózatot hozott létre, saját tőkésosztályt nevelt ki, a milliárdossá gazdagodott saját családjával együtt.

Orbán Viktor egyelőre csak lojalitásból nem tette szóvá az erkölcsromboló és a nemzeti teljesítményre is negatívan ható gyarmatosító brüsszeli ingyenpénz problémáját, eddig csak a nemzeti függetlenség hangsúlyozásával burkoltan utalt erre. Egyelőre csak azt tette szóvá, hogy Brüsszel a pénz fejében beleszól a jogállamiság kérdésébe, megkérdőjelezve a NER jogállamiságát, amelyben pedig a jogot maga a miniszterelnök felügyeli és adagolja. Ha Brüsszel kevesebb pénzzel korrumpálná a keresztény magyar államot, akkor nyilván kisebb mértékben is szólhatna bele a jogállamiságba.

Ezért Orbán Viktor a pénz elutasításának ezt a közvetett módját kénytelen választani, hogy a jogállamiságot felszámolja, a díszletei megtartásával paródiává zülleszti, hogy ezáltal gyakoroljon nyomást az EU-ra, hogy csökkentse a gyarmatosító ingyenpénzt, az euromilliárdokat, amelyeket nem könnyű Mészáros Lőrinc és Tiborcz István nevén ebben a mennyiségben megsarcolni. A finn soros elnökség megértette ezt az üzenetet, és részben a jogállamisághoz kötné a kifizetéseket, bizonyítva az összefüggést a pénz és a beleszólás joga között. Másrészt a nagy befizetők befizetésének csökkentésével kevesebb lenne a pénz...

ITT OLVASHATÓ

KIÉ AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG?

INDEX
Szerző: KARSAI DÁNIEL
2019.12.05.

A Kormány nevében az igazságügyi miniszter egy törvényjavaslatot nyújtott be, melynek értelmében a jövőben közhatalmat gyakorló szervek is az Alkotmánybírósághoz fordulhatnának, ha egy bírói döntés Alaptörvényben biztosított jogukat sérti vagy hatáskörüket Alaptörvénybe ütköző módon korlátozza. A tervet élesen kritizálta a civil szféra, illetőleg a tudomány több jeles képviselője is.

Az Indexen Szabó Máté Dániel, a TASZ szakmai igazgatója nemrégiben megjelent vélemény-cikkében határozottan elutasította a tervezett módosítást. Álláspontja szerint az Alkotmánybíróság feladata csak és kizárólag az egyén védelme az államhatalom túlkapásaival szemben, ezért kizárt, hogy az állami szervek forduljanak az Alkotmánybírósághoz, mert az Alkotmány funkciója kizárólag a közhatalom korlátok közé szorítása, ezért annak normáira az AB előtt az állami szervek nem, hanem csakis a polgárok hivatkozhatnak.

Szabó Máté Dániel publicisztikájának megjelenése után a magyar közéletben nagyon ritka és meglepő dolog történt. Az írás nem maradt magányos, hanem arra Orbán Balázs Miniszterelnökségi miniszterhelyettes válaszolt egy hosszú cikkben, szintén az Indexen. Azaz érdemi vita kezdődött egy kormányjavaslatról és abban a Kormány egyik képviselője is részt vesz, ráadásul nem a szokásos kormánypárti akolmelegben, hanem valódi diskurzusra lehetőséget nyújtó közegben. Reménykedjünk benne, hogy ez nem elszeparált jelenség lesz, még akkor is, ha erre valószínűleg az önkormányzati választásokon kapott pofon kényszeríti rá a NER-t – de igazság szerint számomra majdhogynem közömbös, hogy milyen megfontolásból cselekszik valaki helyesen.

Úgy vélem, mind Szabó Máté, mind Orbán Balázs álláspontjával szemben komoly kritikák vethetők fel. Mindezért elsőként általánosságban, elvi alapon fogom vizsgálni, hogy mi is a szerepe az Alkotmánybíróságnak egy jogállamban, különös tekintettel arra, hogy kik fordulhatnak hozzá alkotmányjogi panasszal. Ezt követően megvizsgálom, hogy a jelen realitásai között hogyan érdemes viszonyulni a Kormány által tervezett alkotmánybírósági hatáskör-módosításhoz...

ITT OLVASHATÓ

ISKOLAÉRETTSÉG: KÉT HÉT HALADÉKOT KAPHATNAK A SZÜLŐK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2019.12.05.

Belátták, hogy lehetetlent írtak elő, így több időt adnának a szülőknek arra, hogy kérelmezhessék hatéves gyermekük beiskolázásának halasztását. De még ez sem segítene sokakon.

Átmeneti jelleggel január 15-ről január 31-re módosulhat az iskolahalasztási kérelmek benyújtásának határideje, ha a parlament elfogadja azt a módosító javaslatot, amit a múlt héten nyújtott be Hende Csaba, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának elnöke. A módosító csomag egyébként a nemrégiben szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott szakképzési törvényre vonatkozik, de a köznevelési törvényt érintő javaslatok is találhatóak benne. 

A köznevelési törvényen még júliusban változtattak. Elvették például a szülők és az óvodapedagógusok jogát annak eldöntésére, a törvény szerint tankötelessé váló, tehát adott év augusztus 31-éig hatodik életévüket betöltő gyerekek valóban iskolaérettek-e, nem tenne-e jobbat nekik, ha egy évet még óvodában maradnának. Január 1-től csak az Oktatási Hivatal (OH) dönthet erről közigazgatási hatósági eljárás keretében, ami a szülők és a szakmai szervezetek körében is felháborodást okozott. 

A helyzetet bonyolította, hogy az új eljárást részletező kormányrendelet csak hónapokkal később, november 22-én jelent meg, az OH pedig november 26-án közölt bővebb tájékoztatót. Ebből derült ki, hogy a halasztási kérelmeket január 1-e és 15-e között kell benyújtani, de aki még 15-e előtt tud az iskolakezdés halasztását javasló szakvéleményt szerezni az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál, annak már nem kell külön az OH-hoz is fordulnia. Ha a fenti javaslatot megszavazza a parlament, ennek a határideje is változhat, így a szülők január végéig kaphatnak időt arra, hogy a dokumentumokat beszerezzék. Ám ez legfeljebb csak azokon segíthet, akik előrelátóan még a kormányrendelet megjelenése előtt a szakszolgálatokhoz fordultak – ha valaki most kezdeményezné a szakértői vizsgálatot, szinte esélytelen, hogy január végéig megkapja a szakvéleményt.

Aggódó szülőként felkerestük az egyik budapesti szakszolgálatot, ahol azt javasolták: jobban járunk, ha januárban az OH-ra bízzuk magunkat. Ugyanis, miután benyújtottuk a kérelmet a vizsgálathoz (egy négyoldalas dokumentumot, amit az óvodának is le kell pecsételnie), a legjobb esetben is két hét, mire időpontot tudnak adni. A vizsgálat után legalább 21 nap, mire elkészül a szakvélemény, s további 15 nap, míg jogerőre emelkedik. 

Nem jobb a helyzet a magán diagnosztikai központokban sem: hiába kell több tízezer forintot fizetni egy szakértői vizsgálatért, decemberben, januárban már lehetetlen időpontot szerezni. Vagyis hiába van jogi kiskapu, aki csak most vagy az utóbbi 1-2 hétben kapott észbe, de azt szeretné, hogy hatéves gyermeke jövő szeptemberben még óvodában maradhasson, annak már nem nagyon van más lehetősége, mint az OH bürokratikus eljárása...

ITT OLVASHATÓ

„AZ IGAZI SZÖRNYŰSÉGET NEM LEHET MEGMUTATNI, CSAK AZ EMBERT BENNE” – EMMY-DÍJAT KAPOTT A MAGYAR GULÁGFILM

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RUTAI LILI
2019.12.05.

Az Örök tél a hazai filmművészet egyik leghitelesebb, legőszintébb és legvalódibb darabja. A külföldi díjakkal is elismert dráma most újra ingyenesen elérhető a Médiaklikken.

A filmet Szász Attila rendezte, Havasi János Lánykák, az idő eljárt című, az édesanyja visszaemlékezéseiből írt könyve, és Köbli Norbert forgatókönyve alapján a Gulág Emlékbizottság támogatásával. 2018 február 25-én játszotta először a Duna Televízió a a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján.

A filmbeli alakításáért 2019 novemberében Gera Marina legjobb színésző kategóriában Emmy díjat nyert. Az Örök tél 2018-ban a Prix Európa legjobb tévéfilm díját nyerte el, Szász Attila pedig a montreáli filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó díjat vehette át érte. A címben szereplő mondat a film tavaly téli premierjéhez kapcsolódó sajtótájékoztatón hangzott el, amiről a kormánypárti és az ellenzéki sajtó is lelkesen számolt be.

A rendező és forgatókönyvíró páros gyakorlott történelmi drámák terén: Szász Attila és Köbli Norbert nevéhez kapcsolódik a 2014-ben megjelent, 1958-as berni túszdráma történetét feldolgó film, A berni követ, a 2015-ös, 1914-ben játszódó Félvilág, és az Apró mesék, a második világháborús, 2019-ben megjelent dráma is. A páros az Örök télre a Balog Zoltán nevéhez köthető Gulág Emlékbizottság pályázatán nyert több, mint 400 milliós támogatást.

A film története 1944-ben kezdődik, amikor egy Tolnai megyei településről, Szekcsőről összegyűjtik a nőket, és három hét kukoricatörésre viszik őket. Köztük van Irén (Gera Marina), a lelkész lánya, aki Budapesten élt, mielőtt lebombázták a házát, és aki most szülei házában, lányával együtt a férjét várja a frontól.

A nőket, akikben semmi közös nincs azon kívül, hogy svábok, nem három hétre, és nem kukoricát törni viszik, hanem marhavagonon több ezer kilométer messzire, egy donyecki táborba szenet bányászni.

A tábori életet, a nélkülözést, a brutális életet, az otthon hiányát, a betegségeket, a lehetetlen elvárásokat, és a félelmet mutatja be a film bagatellizálás vagy túlzó érzelmesség nélkül, Irén szemszögéből. A nő az úton ismeri meg Annát (Döbrösi Laurát) és Évát (Kiss Diána Magdolna), majd a táborban Rajmundot (Csányi Sándor).

Nem is annyira a tábor bemutatásán, vagy a brutalitáson van a hangsúly, mint a jellemfejlődésen: a főszereplő eleinte a saját életét is kockára teszi társaiért, főleg a siket Annáért. Miután a lány meghal és maga Irén is életveszélyes állapotba kerül, Rajmund segítségével megtanulja Bibliába tekert dohánnyal megvásárolni a jobb sorsot, és mások hátrahagyásával túlélni a tábori életet...

ITT OLVASHATÓ

CSEPELI GYÖRGY: HA MEGBUKHATTAK MISKOLCON, SZENTENDRÉN VAGY ÉRDEN, MEG FOGNAK BUKNI MAGYARORSZÁGON IS

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BUJÁK ATTILA
2019.12.05.

– Tulajdonképpen nem csodálkozhatunk azon, ha a tízéves győzelmi sorozat megszakad.

– Túlságosan rábízták magukat a business as usualre, amikor azt hisszük, magától megy minden. De ez jellemző azokra a rendszerekre, amelyek elkényelmesedtek, kikapcsolták vészjelző berendezéseiket.

– Három kétharmad zsinórban jóleshetett, de nem használ a harckészségnek.

– Teljesen leépültek, és a politikában ez látszik. A jóllakottság, az önismétlés bénít, a rendszert önnön torzképévé teszi. Hiányzott belőlük a ragadozóösztön, ezt a Borkai-botrány bizonyította. Egyértelmű lett volna, hogy lépni kell, de lebénultak. Az első számú vezető nem szólalt meg, amitől a botrány hullámai átcsaptak magán a rendszeren. Hogy a balhé ilyen kiadós lett, abba belejátszik a Borkai-ügy, máshol a helyi események. Hódmezővásárhelynek nyilván elege lett abból, hogy a külvilág a várost Lázár János belbirtokának tartja. A budai zöld sziget megdönthetetlennek látszott, most váratlanul kiderült, simán le lehet verni őket. Az innováció hiánya az 1985 utáni szocializmusra emlékeztet, amikor mindennap kijelentették: az irány jó, legfeljebb korrigálni kell. De a kopás, az anyagfáradás nem csak a politikára, a káderekre is kihat. Annyira pedig nem halt el a demokrácia, hogy ez következmények nélkül maradjon. Új gondolatok abszolút nincsenek. Épülnek az új stadionok. Lehet űrhajóst küldeni a kozmoszba, az akadémiai autonómia maradványait fel lehet számolni. Ezzel ki is merültek az agytröszt ötletei.

– Kornai János 2013-ra tette azt az időpontot, amikortól a rendszert választásokon nem lehet megbuktatni.

– Most láthattuk, hogy lehet. Bajban vannak. Ha megbukhattak Miskolcon, Szentendrén vagy Érden, meg fognak bukni Magyarországon is. Persze hogy hátrányban van mindenki, aki a kormány ellen ügyködik. De mivel a lélektani tényezők nem a kormány oldalán vannak, az nyer, aki ezt megérzi, jól használja a közösségi médiát és megtalálja a fontos szavakat.

Az interjú teljes változatát a 168 Óra ma, december 5-én megjelent számában olvashatják el. Keressék az újságárusoknál!

ITT OLVASHATÓ

A KIVÁNDORLÓ MAGYAROK KÉTHARMADA AZT MONDJA, HOGY SOKKAL JOBB NEKI KÜLFÖLDÖN, MINT ITTHON VOLT

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2019.12.05.

Mekkorára becsülhető a külföldre települt magyarok közössége, és mi hajtotta el őket az országból? Hogyan élnek, milyen intézményeken keresztül tudják hatékonyan ápolni magyar identitásukat? Az MTA Humán Tudományok Kutatóházában november közepén rendezett társadalmi integrációról és egyenlőtlenségekről szóló konferencián külön szekciót szenteltek azoknak a kutatásoknak, amelyek közelebb visznek e keveset kutatott réteg megismeréséhez.

Kovács Eszter, Kováts András és Papp Z. Attila (a Társadalomtudományi Kutatóközpont két tudományos segédmunkatársa, valamint tudományos tanácsadója-intézetigazgatója) Magyarok külföldön – egy online felmérés tanulságai című kutatása egy igen nagy mintás, de nem reprezentatív, önbevallásos felmérés eredményeiből igyekezett képet adni a külföldre települt magyarok helyzetéről, közérzetéről, társadalmi integráltságáról.

120 vagy 637 ezer? Nem tudni biztosan, csak hogy lassul a kivándorlás

Már azt is igen nehéz megbecsülni, hányan lehetnek a külföldön élő magyarok, ami a definíciós nehézségekből is adódik: az is ide számít, aki kint dolgozik, de a családja itthon maradt? Az is, aki minden hétvégén hazajár? Ide veendők-e a diaszpórában élő, korábban kitelepült magyarok? Az utolsó kiterjedt felmérés, amely a külföldre települtek csoportját vizsgálta, a KSH 2016-os mikrocenzusa volt, amely azonban jellegénél fogva nem mérte azokat, akik teljes háztartással költöztek ki. A jelen kutatás szerzői azért összevetették ezeket a három évvel ezelőtti adatokat azokkal, amelyeket a 2019. júniusban közzétett kérdőívükre érkezett 18 ezer válaszból nyertek...

ITT OLVASHATÓ

ENNEK OLY JÓ RÉSZE LENNI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.12.05.

Most készülnek szétverni a színházakat. Már gyűrik föl az inget a karjukon. Olyan lesz, úgy képzelik, ahogyan az újságokkal is, hogy van látszólag sokfajta, de mindegyik ugyanazt a központi nótát fújja, a tőlük függetleneket pedig kivéreztetik, megveszik, bezárják vagy éhen dögölesztik. Már készül a törvényjavaslat, és még ebben az évben el is akarják fogadtatni azt, miszerint megszűnnének a független színházak támogatásai, a kőszínházak igazgatói kinevezéseiben pedig az emberi erőforrások minisztere kapna egyetértési jogot.

Most gondoljunk bele Kásler elborult agyába, az ezer éves kun-szíriuszi, lovasnomád, rovásírásos kereszténységbe, koszos körmökkel fogdosott tízparancsolatba, és képzeljük el, amint színházigazgatók felett ítélkezik. Balázs Péter ahhoz képest kutyafasza lesz, de a móka kedvéért azért fölidézem a szervilizmusnak azt az undorító fokát, amit ez a bohózatkirály elkövetett, hogy színházigazgató legyen Szolnokon. A Magyar Narancsot kell citálnom, miszerint “a mostani kampányban a benyalós, leguggolós műfajban egészen újat alakított”.

„Bő egy évtizeddel ezelőtt magam se gondoltam volna, hogy hosszú pályafutásom egy új szakasza kezdődik meg itt Szolnokon…Ebben a baráti, inspiráló környezetben ismertem meg dr. Kállay Máriát, Szolnok alpolgármesterét…Szolnok, ez a hangulatos Tisza-parti város oly sok csodát teremtett az elmúlt másfél évtizedben… a sok épülő gyár, megújuló utak, kórházak, iskolák… mellett épp a kulturális területen lépett előre a legnagyobbat…és ennek oly jó része lenni…megtisztelő olyan emberekkel építeni a mi szolnoki csodánkat, mint Kállay Marika… bocsánat, dr. Kállay Mária, aki az emberek őszinte szolgálatára esküdött fel. Tehát, tessék rá szavazni!”

Ilyeneket mondott Balázs Péter, és mindezek után pedig földig hajolt. Azért az embernek legyen tartása, ha igazgató is. Hogy mindezt fölidéztem, annak csak egy oka volt, hogy megmutassam, milyen emberekből lesz direktor, és még csak nem is ez a legnagyobb baj, mert kit érdekel, ha szolgalelkű is, ha jó színházat csinál. Ám, mivel szolgalelkű, nem fog jó jó színházat csinálni, hanem meg fog felelni az elvárásoknak. Ezek pedig azok, hogy zenés-táncos darabok legyenek a színházban, komolynak meg Trianon fölötti búsongás. És még a talpaknak is egymásra kell lépniük, ezt se feledjük...

ITT OLVASHATÓ

ÁDER FELESÉGE IS KAPHAT NAPIDÍJAT, TITKÁRSÁGOT ÉS HIVATALI AUTÓT JANUÁRTÓL

HVG ONLINE

Szerző: hvg.hu

2019.12.05.

A köztársasági elnök családjának is komoly pluszjuttatások járhatnak a jövő évtől kezdve. Utazás első osztályon, költségtérítés, kíséret és napidíj is szerepel egy törvényjavaslatban, amit Gulyás Gergely nyújtott be.

Nem csak az Áder János köztársasági elnök és több állami intézmény vezetőjének illetményét emelnék meg januártól, hanem az államfő házastársának és gyerekének is pluszjuttatásokat állapítanak meg egy törvényjavaslat szerint - írja a Blikk.

A Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter által benyújtott javaslat szerint az elnök felesége, ha kéri, jogosult lesz saját, kétfős titkárság alkalmazására és hivatali gépkocsi használatára akár saját célból is. Külföldi utazásai esetén napidíjra, költségtérítésre és kíséretre tarthat igényt, ha hivatalos programon vesz részt. A cikk szerint emellett első osztályon utazhat repülőn és vasúton is. A tervezet szerint külföldi programjaik esetén ugyanazok a jogosultságok járnak a gyerekeiknek is, mint az államfőnek, vagyis napidíjat és költségtérítést is kaphatnak.

Az özvegyi ellátásra is kitér a törvényjavaslat, az államfő özvegye az elnöki illetmény 60 százalékára jogosult, ha nincs saját nyugdíja. Ez januártól havi 2 millió forintot jelenthet.

A volt köztársasági elnökökre is kitér a törvényjavaslat, Schmitt Pál és Sólyom László bővítheti a stábját, az eddigi kétfős titkárság helyett már három főt alkalmazhatnak. Külföldi útjaik során kérhetnek költségtérítést, valamint első osztályt is igénybe vehetnek a repülőn.

Nem csak a köztársasági elnökök számíthatnak több pénzre, mint kedden megírtuk, több állami szerv, hivatal, intézmény vezetője és helyettesei részesülhetnek hatalmas fizetésemelésekben...

ITT OLVASHATÓ

SZÁZMILLIÓS BALATONI NYARALÓJA VAN KOCSIS MÁTÉ FELESÉGÉNEK

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2019.12.05.

Újabb ügy mutat rá arra, hogy a képviselők vagyonnyilatkozata nem feltétlenül ad teljes képet a politikusok és a velük egy háztartásban élők vagyoni helyzetéről.

Nagy értékű balatoni ingatlan van Kocsis Máté felesége, Kocsisné Márkus Szilvia tulajdonában – tudta meg a 24.hu. A 200 négyzetméteres, úszómedencés révfülöpi nyaraló kizárólagos birtokosa a Fidesz frakcióvezetőjének házastársa, aki két állami cégben is pozíciót tölt be. Az ingatlan tulajdoni lapja szerint Kocsisné 2014-ben vásárolta meg a két szomszédos telek egyesítésével létrejött 1100 négyzetméteres területet, ahova 2017-ben építettek fel üdülőt.

Az ingatlan így értelemszerűen nem szerepel Kocsis Máté vagyonnyilatkozatában. Noha a képviselő házastársának is van vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége, az általa az Országgyűlésnek leadott dokumentum nem nyilvános...

ITT OLVASHATÓ

MERT EZ ITT JOGÁLLAM. MÓDOSÍTJÁK A TÖRVÉNYT, HOGY A FIDESZ-CSÓKOS EGYETEMISTA HELYETTES ÁLLAMTITKÁR LEHESSEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.12.05.

...Micsoda karrier! Ülni az egyetemi előadóterem padjában, és egyszer csak lenni helyettes államtitkár. Hiába, a tehetség jól jövedelmező. Na-na, nem mindenkinek. Ahhoz nagyon közel kell ülni, állni a Fidesz-kosárhoz. A pórnép gyereke pedig várja ki a sorát, ha a szakmájában el akar érni valamit. Nem értjük mi ezt: nagyon-nagyon sürgősen pótolni kellett Illés Boglárkát, aki a Fidelitas elnöke lett. Aztán milyen ország az, ahol helyettes államtitkár nélkül maradnak az emberek. Izgultak is, hogy mi a büdös franc lesz az ifjúsággal: ki foglalkozik velük; ki kutatja meg és fel, hogyan élnek Orbánisztánban a fiatalok. Jól. Jól élnek kicsi törpikeként a Nagy testvér hónalja alatt. Mások pedig inkább elrepülnek valamelyik nyűglődő demokrácia szárnyai alá.

Végy egy Novák Katalin államtitkárt, és ő bemutatja az utódot. Nem nagyon hivatalosan, csak úgy a Facebookon. Rácz Zsófia lesz az EMMI ifjúságpolitikáért és esélyteremtésért felelős helyettes államtitkára. Joghallgató, 22 éves. Nem találtak olyan embert, aki gyűjtött már némi tapasztalatot arról, hogy mi is az munka. Nem baj, hátha a helyettes államtitkároknak ilyen nem kell, ők a tanulásból ki/befolyólag már mindent tudnak...

Jaj, hát, ne legyünk igazságtalanok, Rácz korábban Magyarország ENSZ ifjúsági küldötte volt, dolgozott politikai elemzőként is. Tudják hol? Ez az igazi ajánlólevél: az Alapjogokért Központ nevű fideszes „elemzőintézetnél”. Időnként a Hit Gyülekezetét alapító Németh Sándor újságjában, a Hetekben is publikál, de láthattuk (láthatták) már a független Hír tv Címlap műsorában.

Csak azt tudnám, hogy akkor mikor tanul, jogászként mikor lesz ideje utánajárni annak, hogy hová tüntetett el négymilliárd forintot az elődjéhez tartozó Új Nemzedék Központ. Mert az is a mi pénzünk volt, de szőrén szálán nyoma veszett. Annak a négymilliárd forintnak is. Már most annyi dolga van Rácznak, mint Orbán Viktornak. Talán olyan keveset is alszik. Nem baj, fiatal meg pártkatona is. Azért térjünk még egy kicsit vissza arra a bizonyos Alapjogokért Központra. Ha nem tudják, elárulom, ez olyasmi, mint az állami 100 milliókból működő Civil Összefogás Fórum, szép nevén: CÖF...

ITT OLVASHATÓ