FRISS PISA-EREDMÉNYEK: A MAGYAR ISKOLARENDSZER TELJESÍTMÉNYE STAGNÁL, A DIÁKOK SZEGREGÁCIÓJA VISZONT EGYRE NŐ

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2019.12.03.



...A tavaly kitöltött tesztek alapján Magyarországot az alábbi pontokon emeli ki az OECD részletes elemzése:

- A magyar iskolarendszerre (a némettel, a szlovákkal, a hollanddal és a törökkel együtt) jellemző, hogy a nagyon rosszul teljesítő diákok egy-egy földrajzi területre vagy iskolatípusba tömörülnek.

- Az iskolai teljesítmény Magyarországon kiemelkedően nagy mértékben függ a szociális háttértől.

- A rossz szociális háttérből jövő gyerekek Magyarországon adott iskolatípusokban szegregálódnak.

- A legrosszabb és a legjobb szociális hátterű gyerekek szövegértési teljesítménye között Magyarországon átlagosan 170 pontos eltérést mértek.

- Magyarországon kiemelkedő a diákok nemek szerinti megkülönböztetése: a lányokat a fiúknál kevésbé motiválják, hogy matematikából vagy természettudományokból jól teljesítsenek.

- A szövegértési képességekben mért nemek szerinti különbségek csökkentek ugyan Magyarországon, de ez nem azért történt, mert a fiúk teljesítménye javult, hanem azért, mert a lányoké romlott...

A globális folyamatokról azt sem tudjuk mit nem tudunk

Az utóbbi három PISA-ciklusban speciális, a tudásterületeken átívelő kompetenciákat is mértek. 2012-ben a komplex problémamegoldási készségeikről, 2015-ben a kollaboratív problémamegoldási, vagyis az együttműködési készségeikről, a tavalyi, idén kiértékelt tesztekben a globális folyamatokról alkotott képükről adtak számot a diákok. Magyarország a komplex, képességterületeken átívelő, fakultatív kérdőív kitöltésére nem vállalkozott. Ahol kitöltötték, a 15 éveseket például arról kérdezték, tisztában vannak-e a globális felmelegedés vagy az idegengyűlölet veszélyeivel, fontos-e számukra az emberi méltóság és a sokféleség tisztelete...

ITT OLVASHATÓ

VALLÁSTALANUL BOLDOGABB? MAGYARORSZÁG ITT IS ROSSZUL TELJESÍT

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.12.04.

A kivételek ellenére kutatások szerint erős korreláció mutatkozik egy ország fejlettsége (fejlődőképessége) és vallástalansága (elvallástalanodása) között.

Ugyan a fejlődésnek és a vallásosságnak is megvannak a maguk árnyoldalai, egy harmadik típusú mérés, a boldogságindexek, mégis inkább a fejlettséggel korrelálnak, azaz -- leegyszerűsítve, szisztematikus egybeesést feltételezve -- az emberek inkább boldogok lennének, mint vallásosak. Erre meg lehet azt mondani, hogy az emberiség a saját sírját ássa -- mert milyen áron boldog és milyen a boldogsága minősége? --, de ez egy következő probléma. (A linkelt kimutatásokat látva szembetűnő Magyarország unikális helyzete: elég vallástalan, mégis erősen boldogtalan. Vessük aztán össze ezzel a kormányzati propagandát és -- adekvát módon -- sírjunk.)

Mégis meg kell mondani, a vallásosság (hit) és a boldogság kapcsolatát illetően ellentmondó kutatások láttak napvilágot az utóbbi időben (itt és itt és itt). Van, amelyik a pozitív korrelációt egyértelműsíti, van, amelyik nem. Intuitíve az ember vele született és kulturális igényei a transzcendenciára igazolhatják a pozitív viszonyt, akár a kauzalitást is (a hit boldogabbá tesz)...

ITT OLVASHATÓ

MEGSZÜNTETHETIK A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPOT, JÖHET AZ ÚJABB KÖZPONTOSÍTÁS

INDEX
Szerző: -KB-
2019.12.04.

Az Index több forrása megerősítette, hogy a kormányzat egy kulturális törvénymódosítás-csomag elfogadását tervezi, amely szerint január elsejével teljesen megszűnne az állami kulturális támogatások jelentős részét eddig szétosztó Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a minősítéssel nem rendelkező, azaz független színházak a jövőben nem kapnának működési támogatást, a színházigazgatók kinevezésében pedig vétójoga lenne Kásler Miklós miniszternek, aminek a vidéki színházakon kívül komoly jelentősége lenne a nemrég ellenzékivé vált fővárosban is, ahol a legtöbb színház fenntartója a Karácsony Gergely vezette fővárosi önkormányzat.

A kiszivárgott információról elsőként az Artportal írt, de hivatalosan senki nem erősítette vagy cáfolta meg. Az Index megkereste a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetőjét, Demeter Szilárdot, mert úgy tudjuk, neki is szerepe lehetett a tervezet kidolgozásában. Demeter azonban elhárította a kérdésünket, azt felelve: „Döntés-előkészítői anyagokról amúgy sem állna módomban nyilatkozni, ha egyébként formálisan lenne közöm hozzá.”

Az állítólag megszűnésre ítélt NKA alelnöke, a szervezetet ténylegesen vezető Lőrinczy György (az NKA elnöke formálisan a miniszter, Kásler Miklós) azzal hárította el érdeklődésünket, hogy a törvénymódosításokat nem az NKA-ban készítik, hivatalos tájékoztatást csak az Emberi Erőforrások Minisztériuma tudna adni. Az EMMI sajtóosztályának nem szokása válaszolni az Index megkereséseire, de ha mégis megtennék, frissítjük a cikket. Az NKA-val együttműködő Magyar Művészeti Akadémiában sem akartak nyilatkozni addig, ameddig nincs szó hivatalosan közzétett tervekről.

Információink szerint, ha gyorsított eljárásban, már jövő héten elfogadják a törvényt, akkor 2020. január elsejével szűnne meg az NKA, és helyette egy „kultúrstratégiai tanács” kezelné azt a pénzt, amellyel eddig az NKA rendelkezett. A tanács ágazatonként egy-egy kiemelt intézmény vezetőiből állna össze, fölöttük Kásler Miklós emberi erőforrás-miniszter állna.

A salátatörvény egy lényeges ponton módosítaná az előadó-művészeti törvényt is: kikerülne a szövegből a minősítéssel nem rendelkező, független színházak működési támogatására vonatkozó kitétel, azaz ezek a társulatok az éves működésre nem, csak egyes produkciókra pályázhatnának. Független színházi forrásaink szerint ezt a komolyabb infrastruktúrával – akár épülettel – rendelkező társulatok egészen biztosan nem élnék túl, mert az egyes előadások költségeit fedező támogatásokból nem tudnák kigazdálkodni a további költségeket, vagy pedig az új fővárosi önkormányzatra hárulna a kieső források pótlása. Ugyanez a rendelkezés vonatkozna a szabadtéri és a nemzetiségi színházakra is.

Forrásunk szerint az intézkedést anyagi okokkal nehéz lenne indokolni, mivel

NAGYJÁBÓL 1 MILLIÁRD FORINT KÖRÜLI ÖSSZEGRŐL VAN SZÓ. EHHEZ KÉPEST A KORMÁNY ÁLTAL CSAK A KULTÚRTAO-KOMPENZÁCIÓRA FORDÍTOTT ÖSSZEG TÖBB MINT 37 MILLIÁRD FORINT.

A módosítás harmadik eleme az lenne, hogy a színházigazgatók kinevezésével kapcsolatban „egyetértési”, azaz lényegében vétójogot kapna az emberi erőforrás-miniszter. Az eddigi rendszer szerint az igazgatói pályázatok elbírálásának végső döntnöke a fenntartó, azaz a legtöbb esetben az adott város önkormányzata volt, így Budapesten például a legutóbbi választás óta már az ellenzéki Karácsony Gergely. Az új terv szerint ezeket a döntéseket felülbírálhatná a miniszter...

ITT OLVASHATÓ

TÓTA W.: SKYWALKER ÉL, LENIN HALOTT, ÉS A FIDELITAS SEM ÉRZI JÓL MAGÁT

HVG ONLINE / ITTHON

Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD

2019.12.04.

...Két év múlva szavazni fognak. Bárkire, aki ezeknél többet felfog az életből, amit élnek, aki nem megállítani próbálja az időt, aki nem azt üzeni, hogy az ő ízlésük, életmódjuk, világképük, ügyeik mind tévesek. Bárkire, aki szóba áll velük, és annyit megígér, hogy hagyja őket élni. Élni azzal, akit szeretnek, annyi gyerekkel, amennyit ők akarnak. Arra, aki képviseli őket, és nem a nádpálcát suhogtatja.

A kommunisták azért nem tudtak elhajolni a változó idő elől, mert szétfeszítette volna szűkre szabott világnézetüket. Nem ismerhették el, hogy a kapitalista Nyugat jobb filmeket, játékokat és együtteseket termel ki, mert ez szétverte volna az egész rendszer alapját. A Fidesz ugyanígy szorította be magát egy szűk zsákutcába. Kétmilliós szubkultúráját nemzeti romantika és vulgarizált ájtatosság disznótápján tartja huszonöt éve, és nekik ez a menü ízlik. Csakhogy ebbe a konyhaművészetbe lehetetlen beleszorítani mindazt, ami történt azóta, hogy a recepteket megírták. Nem arról van szó, hogy a fiatalok mind olyanok. Hanem sokfélék. Sokféleségüknek nagyon is megfelelő platform a mobiljukon elérhető internet, és nagyon nem megfelelő a Fidesz. Különösen taszítóak azok, akik fiatal létükre szolgálják őket – mert a bajszos szarokról még hihető, hogy tényleg ilyen sajnálatos fosszíliák, de aki huszonévesen nyomja a Soros-mantrát, az tuti hazudik, pénzért és kiváltságokért.

Százezrek jönnek, és kurva dühösek. Tíz év alatt egymillió szavazó érkezett meg. Meg fogják bosszulni az iskolák ellen elkövetett merényleteket, a szétrohadt tudatú vén hülyék basáskodását, a versenyképtelen tudásért végigszenvedett éveket. Bosszút állnak a kultúrájukra, a szabadságukra, a párválasztásukra kimondott ítéletekért, az elrabolt gyerekkorukért, minden dörgedelmes pedellustempóért. Fogják a Pajtás újságotokat, kitörlik vele a seggüket, és aztán megetetik veletek. Kicsavarják a kezetekből a nádpálcát, és akkor nagyon jó játék lesz az, hogy tyiüüü... baing.

ITT OLVASHATÓ

JÖN A KIBERVASFÜGGÖNY, OROSZORSZÁG A LEGMAGASABB FOKOZATRA KAPCSOLTA AZ INTERNET CENZÚRÁJÁ

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2019.12.04.

Kínai mintára épül az oroszok internete, ahol az állam törvényesen blokkolhat bármilyen oldalt és tartalmat. Vlagyimir Putyin közben a magánkézben lévő orosz techcégeket is kinézte magának. A közös jelszó: külföldről támadnak, védjük meg az országot!

November másodikán életbe lépett Oroszországban az a törvény, amely az internet szuverenitásáról szól, vagyis lehetőséget ad a hatóságoknak arra, hogy korlátozzák az államnak nem tetsző oldalak és tartalmak elérhetőségét. A hivatalos magyarázat szerint ez a külföldi (főként amerikai) kibertámadások elleni intézkedéseket könnyíti meg, vagyis az internetező népet szolgálja, de szakértők a kínai típusú cenzúra másolását látják a lépésben.

A törvény értelmében az orosz internetszolgáltatóknak olyan, úgynevezett mélyreható adatcsomag-elemzési (DPI) eszközöket kell telepíteniük a hálózati végpontokon, amik képesek felismerni az adatforgalom forrását, és kiszűrik a nem kívánatos tartalmakat. Mivel így az internetes forgalom a jövőben államilag ellenőrzött pontokon halad át, az orosz internet kevésbé függ majd a külföldi szerverektől, vagyis tényleg csak az jut el az állampolgárokhoz, amit a kormány jónak lát.

Emellett az internet legnagyobb szabadon szerkeszthető tudástárát, a Wikipédiát is lecserélnék egy saját változatra – szintén kínai mintára. A nagy orosz enciklopédia digitalizálására 1,7 milliárd rubelt (kb. 8 milliárd forintot) különített el az állam, ez 2022-ig váltaná fel a túl szabad Wikipédiát...

ITT OLVASHATÓ

BÁNKI GYÖRGY: SZÉTSZAGGATJA A NEMZETET A NER

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2019.12.04. 

Ha úgy tekintünk az országra, mint „anyaföldre”, ha a hazának anyafunkciót tulajdonítunk, akkor az van, hogy az anyánk nem figyel ránk, és ez óriási csalódás – mondja Bánki György pszichiáter, a nárcisztikus személyiségzavar ismert kutatója, akivel a többi között arról beszélgettünk, hogy a szenvedéstörténeteink versenyben állnak egymással, hogy legtöbbször a saját meggyőződéseinkhez keresünk társakat és megerősítő információkat, de arról is szót ejtettünk, miért durvul a politika és a közbeszéd.

A közbeszéd radikalizálódása már-már közhely: a véleménytáborok tagjai nem vitapartnernek, hanem ellenségnek tekintik egymást. Sokan már nem is mernek kommenteket olvasni egy kényesebb kérdésről szóló cikk vagy poszt alatt, olyan mértékűre duzzadt a verbális agresszivitás.

Ezt részben a mai technológia teszi lehetővé, hiszen képesek vagyunk úgy kommunikálni, hogy nem az arcunkat adjuk valamihez, hanem a „profilunkat”. Elbújhatunk akár álnév mögé, vagy lehet az arcképünk egy koalás bögre. Ez csökkenti a személyes felelősségvállalás súlyát, és ahogy az egyéni jellemzőink jelenléte csökken, úgy enyészik el a kritikai érzék és a megfontoltság is. A Legyek Urában akkor tudják megölni a gyerekek a malackát, amikor befestik az arcukat. A másik ok, hogy gyorsan teszünk meg dolgokat, mert gyorsan lehet. Amikor egy kommentcunami közepén találjuk magunkat, kapkodunk, nincs idő megállni, lehiggadni. Lehetetlen ilyenkor megítélni, hogyan hatottunk a résztvevőkre, és sokszor nem is figyeljük a másik ember érzéseit.

Ugyanez nagyban: az amerikai elnök csípőből tweetel, és közli a pillanatnyi hangulatát tükröző álláspontját. Nincs belső fékrendszere, minden felbukkanó ötletéről azt hiszi, meg is kell cselekednie. Felteszem, régebben egy elnöki nyilatkozatot hosszas, közös töprengések előztek meg. Az igazán demokratikus működések valójában lassúak: egyezkedéseket igényelnek, a tények részletes megismerését, a vélemények összevetését és alapos vitát. Ezt tanulni kell. Nehezebb út, de jobb helyre visz, mint az ilyen rövidzárlatok.

A házelnök mondta nemrég, hogy „a fékek és ellensúlyok rendszere hülyeség”, vagyis nem kell ilyesmivel pepecselni.

Az autokrácia egyik csábítása az erő, a hatékonyság. A választók egy részének ez kellemes, mert helyettük gondolkoznak, és azt hiszik, értük. Nincs pepecselés. Ez rövid távon működik is. De hosszú távon a közösség fejlődésképessége látja kárát, hiszen autonóm elmék és óriási csoportok maradnak ki a döntések befolyásolásából. De ez nemcsak nálunk van így, mindenfelé erősödik a radikális populizmus, ami a tömegek csalódottságát, biztonságvágyát meg az egyszerű világértelmezések iránti igényét lovagolja meg. S ahogy erősödik a nyugtalanság, úgy nő az úgynevezett toxikus vezetők és a nyers, harci megoldások iránti vonzódás. Olyan hatalmak diktálnak, mint Oroszország, vagy a másik barátunk, Kína, amely Auschwitz-szerű táborokban tart egy amúgy türk népet, és ahol körömletépés, erőszaktevés és gyilkosság folyik. Közben össze vagyunk kötve: ha egy amerikai kosaras rosszat szól Kínára, összeomolhat a csapata szponzorációja. Az erkölcs és a messzebb mutató cél tehát a pillanatnyi működőképesség áldozata lesz...

ITT OLVASHATÓ

KEVÉS DOLOG MUTATHATNÁ JOBBAN, HOGY AZ ORVOSOKNAK MENNYIRE ELEGÜK VAN

INDEX
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.12.04.

16 év után nem Éger István vezeti a Magyar Orvosi Kamarát. Az új elnök, Kincses Gyula korábban dolgozott Orbán Viktor és Gyurcsány Ferenc kormányában államtitkárként, most a szervezet megreformálását ígéri. Keményebb fellépés a bértárgyalásokon, a gazdasági működés átvilágítása és az etikai szabályok szigorítása szerepel a tervek között. Mi vezetett Éger bukásához? Számít-e a betegeknek, hogy ki vezeti az orvosi kamarát?

Lezárult egy korszak a Magyar Orvosi Kamara (MOK) történetében: a szombati tisztújító ülésen leváltották a 16 évig regnáló elnököt, Éger Istvánt. Utódja Kincses Gyula lett, 202-120 szavazataránnyal győzte le a korábbi elnököt.

Nem túlzás korszakváltásról beszélni, mert nem csak az elnök személye változott, szinte az egész testület vezetése kicserélődött.

A 31 FŐS ÚJ VEZETÉSBŐL 28-AN A KAMARA MEGREFORMÁLÁSÁT SÜRGETŐ ÚJRATERVEZÉS NEVŰ CSOPORTOSULÁS TAGJAI VOLTAK, AHOGYAN KINCSES IS. A LEGFONTOSABB DÖNTÉSHOZÓ TESTÜLETEK, AZ ORSZÁGOS ETIKAI BIZOTTSÁG, AZ ORSZÁGOS FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG ÉS AZ ETIKAI KOLLÉGIUM ÉLÉRE IS ÚJRATERVEZÉSES JELÖLT KERÜLT, AZ ÚJONNAN MEGVÁLASZTOTT ALELNÖKÖK ÉS A TITKÁROK IS MIND REFORMPÁRTIAK. 

Onnan indultak, hogy nem kérnek a hálapénzből

A tisztújítás tehát elsöprő győzelmet hozott az Újratervezésnek. A kezdeményezés az 1001 orvos hálapénz nélkül nevű Facebook-csoportból nőtt ki, Kincses Gyula új elnök, Hegedűs Zsolt etikai kollégiumi elnök, Lénárd Rita és Álmos Péter alelnök mind meghatározó szereplői az online szerveződésnek. A több mint 3500 főt számláló csoport 2015 decemberében alakult, tagjai deklaráltan nem fogadnak el hálapénzt. Az alapítók akkor nyílt levélben fordultak Ónodi-Szűcs Zoltán akkori államtitkárhoz a hazai egészségügy kritikus helyzete miatt, néhány nap alatt több százan írták alá a petíciót.

A csoport éveken keresztül hallatta hangját az egészségügyet érintő kérdésekben. Időközben világossá vált, hogy egy Facebook-csoport nem elég a változáshoz, ezért döntöttek úgy, hogy belülről, a kamara döntéshozó testületeinek tagjaiként küzdenek tovább az egészségügy jobbá tételéért.

Voltak előjelei Éger bukásának, a szavazást megelőző napon a küldöttek nem fogadták el a beszámolóját, amire nem volt példa korábban. Ha nem is teljesen váratlan, mégis meglepetés Kincses győzelme, főleg annak aránya. Az Újratervezés 146 tagot delegált a 380 fős küldöttgyűlésbe, ami a kamara elnökét és legfontosabb tisztségviselőit választja. Kincses több mint 200 szavazatot kapott, tehát nem csak az Újratervezés színeiben induló jelöltek érezték úgy, hogy Égernek mennie kell, ennél szélesebb körű volt az elégedetlenség. (Nem minden delegált volt jelent a gyűlésen, ezért volt csak 320 szavazat.)...

ITT OLVASHATÓ

KOVÁCS ZOLTÁN: A SAJTÓNAK NEM FELADATA A HATALOM ELLENŐRZÉSE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.12.04.



Az IPS, vagyis az International Press Institute több szervezet bevonásával jelentést készített a magyar sajtó helyzetéről. A jelentésből pontosan kiderül az, hogy a magyar sajtó helyzete az Európai Unión belül egyedüli, hiszen ilyen szintű cenzúra és kormányzati propaganda egyetlen másik országban sem működik az EU területén. Noha a megállapítás szerint – mint azt egyébként persze mi is tudtuk – még nem zárnak börtönbe kritikus újságírókat, és az eltűnésükről sem kell beszámolni, ettől függetlenül nem túl rózsás a helyzet. Akit csak tönkre tudtak tenni, azt tönkre is tettek. Orbán meghagyott egy sor kritikusabb lapot mutatóba, hogy valamivel azért takarózhasson, ha megkérdezik tőle, mégis mit művelt a magyar sajtóval az elmúlt közel 10 évben. Az, hogy a HVG, a 24.hu vagy épp az Index még létezhet, Orbán Viktor kegyének köszönhető, hiszen a Népszabadság mintájára ezeket is simán eltaposhatta volna.

De nem tette, hiszen a többségében városi lakosság ezt vélhetően már nem tűrte volna. Elég volt az, hogy a megyei lapokat megkaparintsa, ezzel mosva a vidékiek agyát. Arról már nem is beszélve, hogy a köztévé mellett már nincs szüksége egyéb propaganda csatornákra sem (azért a Hír Tv áldásos tevékenysége sem elhanyagolható), hiszen annak költségvetését az egekig emelve magyarok millióihoz juttathatja el mondanivalóját. Magyarországon ma sajtószabadságról nem beszélhetünk, noha valóban vannak olyanok, akiket a hatalom bizonyos keretek között ugyan, de “élni” hagy. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne figyelnék minden lépésüket. A Népszabadságot is egyik percről a másikra gyilkolták le, sokan ezt sem látták jönni. Amit akkor megtettek, megtehetik bármelyik pillanatban, hiszen kétharmados hatalommal tényleg teljhatalmat kaptak, amivel élnek is elég sűrűn.

A jelentés tegnap délután jött ki, a Népszava viszont már reggel megszellőztette azt, és idézett is belőle. Több sem kellett Kovács Zoltánnak, azonnal a sajtószabadság egyértelmű példájának állította be ezt a tényt. Mármint azt, hogy a jelentés egyáltalán elkészülhetett és megjelenhetett. Olyan ez, minthogy én most leírhatom a gondolataimat szabadon, ezért Magyarországon sajtószabadság van. Az emberek egy része komolyan úgy hiszi, hogy a dolgok így működnek: ha nem tartóztatnak le a véleményemért, akkor szabadság van. Hát hogyne...

ITT OLVASHATÓ

OLYAT LÁTOTT ORBÁN MAGYARORSZÁGÁN, AMILYET MÁSHOL MÉG NEM

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.12.04.

Magyarország helyzete nem kap annyi figyelmet, amennyit megérdemelne – véli a Nemzetközi Sajtóintézet igazgatóhelyettese, aki a tényfeltáró úton járt Budapesten. Varga Judit igazságügyi miniszter közben több tiszteletet vár az EU-tól. Egy brit történész pedig az érelmeszesedésben szenvedő NATO nyugdíjérettségéről beszél. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

Hat nemzetközi médiaintézmény közös megállapítása szerint Magyarország az Európai Unión belül példátlan módon elfojtja a független médiát, és ellenőrzés alá helyezi az újságírókat.

A minap a hat szervezet – köztük a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI), az Újságírókat Védelmező Bizottság (CPJ), illetve a Riporterek Határok Nélkül – közös tényfeltáró küldöttséget menesztett Magyarországra. Az út során szerzett tapasztalatokat összegző jelentésről a londoni székhelyű Reuters hírügynökség számol be, és azt ismerteti többek közt a New York Times.

Pellengérre állítás. De azon túl?

A dokumentum cselekvésre szólítja fel az EU-t – nem pusztán általánosságban, hanem konkrétan arra tekintettel, hogy a jövő héten az uniós országok kormányainak az EU-ügyekben illetékes tárcavezetői – az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsa – év végi megbeszélést tart Brüsszelben, és azon a leköszönő finn rotációs elnökség kezdeményezésére – megvitatják a Magyarország ellen az Európai Parlament által megindított eljárást.

Az uniós alapszerződés sokat emlegetett hetedik cikke az európai alapértékek súlyos, módszeres megsértése, illetve veszélyeztetése esetén teszi lehetővé a fellépést valamely tagállam ellen – bár a teljesség kedvéért meg kell jegyezni, hogy a pellengérre állításon túl, érdemi büntetés csak akkor lehetséges, ha abban az össze többi tagállam egyetért – márpedig ugyanilyen eljárás indult Brüsszelben Lengyelország ellen is, amiből következően Varsó és Budapest kölcsönösen megvétózhatja a másik elmarasztalását.

Példa nélkül álló egy EU-tagállamban

Mindenesetre most december tizedikén legalább napirenden lesz az európai értékek, a jogállamiság magyarországi helyzete. A hat médiaintézmény közös jelentése megállapítja: „A magyar kormány módszeresen lebontja a média függetlenségét, szabadságát és pluralizmusát. Eltorzítja a médiapiacot, és megosztja az ország újságíró közösségét. Olyan mértékű médiaellenőrzést valósít meg, ami példa nélkül álló egy EU-tagállamban”.

A Reuters tudósítása kitér arra, hogy Kovács Zoltán, a kormány kommunikációs illetékese Twitter-bejegyzésben utasította vissza a bírálatot. Azzal támasztotta alá a vádak tagadását, hogy a legnagyobb nézettségű tévécsatorna, a legolvasottabb hírportál és a legnagyobb hetilap egyaránt „világosan ellenzékpárti”...

ITT OLVASHATÓ

GYARAPÍTSA PÉNZÉT ÁLLAMI FORINTOKKAL! - TIPPEK A LEHETŐSÉGEK JOBB KIHASZNÁLÁSÁHOZ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.12.04.

A pénztári befizetések után érvényesíthető 20 százalékos, maximum évi 150 ezer forintos adókedvezményt a különböző élet- és anyagi helyzetben levők eltérő módon tudják a legkedvezőbben kihasználni. A stratégia tehát más és más lehet, de az biztos, hogy a legrosszabbul azok járnak el, akik semmit sem csinálnak.

Az év utolsó hónapjai – állítja Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) elnöke – jó alkalmat kínálnak a nyugdíjpénztári belépésre, illetve a pénztártagsággal már rendelkezők számára a megtakarításuk gyarapítására, hiszen az év végéig teljesített befizetések mind jogosítanak az akár 150 ezer forintos adójóváírásra. Ilyenkor a tagoknak a félretett pénz állami támogatással növelésére csak pár hónapot kell várniuk, mivel tavasszal az adóbevallásukban érvényesíthetik is az adókedvezményt.

Nem mellékes, hogy az állami forintok mennyire gyorsan kezdenek az elért hozamokkal hízni. Az önkéntes nyugdíjpénztárak 2019 első három negyedévében igencsak imponáló, átlagosan 7,6 százalékos hozamot értek el, ami november végéig tovább nőtt. Az egy tagra jutó átlagvagyon meghaladta az 1,3 millió forintot, ami az öt évvel ezelőttihez képest 47 százalékos emelkedés. Az ÖPOSZ szerint a megtakarítók számára éppen ezért az önkéntes nyugdíjpénztárak nemcsak az adójóváírás miatt jelentenek jó választást.

Tapasztalataink szerint a tehetősebbek közül sokan az egész kedvezményt „letudva” 750 ezer forinttal gyarapítják nyugdíjpénztári megtakarításukat. Ekkora summa félretételét (még ha ez nagyon is jól jönne az aktív kor utáni években) nem mindenki engedheti meg magának. Tény, hogy az adókedvezményt a különböző élet- és anyagi helyzetben levők eltérő módon tudják a legkedvezőbben kihasználni, de az biztos, hogy a legrosszabbul azok járnak el, akik semmit sem csinálnak...

ITT OLVASHATÓ

A BERLINI ÉLET NAPOS ÉS SÖTÉT OLDALAI

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő /  Bella
2019.12.04.

A német fővárosban élni sokak vágya, ám Berlinnek (minden más városhoz hasonlóan) nem csak napos, de sötétebb oldalai is vannak. A lassan négy hónapja ott élő Belláék mindkettőt megtapasztalták már, akadnak köztük egészen meglepő dolgok is. (A képeket külön is köszönöm neki.)

„Lassan 4 hónapja lesz, hogy Berlinben élünk. Gondoltam, megírom, az előző cikkem óta milyen új, érdekes dolgokat tapasztaltunk itt.

A közvilágítás
A közvilágítás sokkal halványabb, mint Budapesten. Mi egy belváros melletti Újlipótváros szerű környéken élünk és 5 után már alig látni bármit az utcán.

Ami jó a parkok élőlényeinek és energiatakarékos is, járókelőként viszont nemcsak kicsit félelmetes, de balesetveszélyes is (pl. a világítás nélküli biciklisek, kiálló utcakövek miatt).

Konkrétan a közelünkben levő nagy parkban délután fél 5 után már nem tudunk játszóterezni, mert egyáltalán nem látunk tovább az orrunknál.

Az emberek

Én magam 158 cm vagyok. Magyarországon is alacsonynak számítok, de amit itt tapasztalok, az eddigi életemben példátlan! Az emberek elsodornak az utcán, gyakorlatilag keresztülmennek rajtam sokszor. Egyébként is mindenki úgy közlekedik itt, mintha egy vonalon haladna, amit nem keresztezhetnének más emberek.

Az autóforgalom

Berlin elképesztően autóbarát közlekedésű város, viszont sokkal kevesebb az autó az itteni belvárosban, mint a budapestiben volt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy végtelen ideig vársz egy csomó nem nagy forgalmú kereszteződésben, míg átjutsz gyalogosként, pedig kevés az autó.

Sok helyen viszont amikor neked zöld van gyalogosként, a kanyarodó autók várnak, míg átmész, és nekik csak azután lesz zöld. Vagyis nem kanyarodnak ránk siettetve vagy életveszélybe sodorva bennünket, mint pl. a körút és a mellékutcák kereszteződéseiben Budapesten. A taxisok viszont itt is ugyanolyan durvák!

Graffitik

Minden tele van graffitizve. A parkok, a játszóterek, a padok, a házfalak, minden. És bár a középületekről ezeket többnyire lemossák, az emberek nem törődnek ezzel a dologgal a hétköznapokban.

Parkhasználat

Budapesten - legalábbis abban a két kerületben, ahol mi a legtöbbször mozgolódtunk - a játszótereket lezárják, amíg egy-egy ovis, bölcsis csoport használja. Itt ez nincs.

Így gyakran tudunk orosz, német, magyar ovisok közé keveredni ezeken a helyeken, így azok a gyerekek is tudnak más gyerekek között játszani, akik még otthon vannak a szülőjükkel...

ITT OLVASHATÓ

MÉG TÖBB EU-PÉNZT BUKHAT EL MAGYARORSZÁG AZ ÚJ KÖLTSÉGVETÉSI JAVASLATTAL

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.12.04.

A finn elnökség terve még az Európai Bizottságénál is szűkmarkúbb, márpedig a kormány már azt is mereven elutasította.

Még a bizottság javaslatánál is kevesebb uniós forrás juthat Magyarországnak 2020 után, ha a tagok elfogadják a hétéves költségvetési keretre vonatkozó friss javaslatot. Ezt a féléves soros elnökséget adó Finnország terjesztette be a jövő heti EU-csúcs elé, a legfontosabb szám pedig ez:

1,07%.

Helsinki szerint a tagországoknak bruttó nemzeti jövedelmük (GNI) ekkora hányadát kellene befizetni a brüsszeli kasszába (hivatalos nevén ez a kötelezettségvállalás, a tényleges kifizetést ennél valamivel alacsonyabb szintre tervezik – összegben ez nagyjából egymilliárd eurót jelent a 27-ek számára, 2018-as árakon).

Ez több, mint a jelenlegi, 1 százalék körüli érték, ám jóval kevesebb, mint amennyit Magyarország (az EU-támogatások egyik fő kedvezményezettje) kész lenne fizetni (1,3%), és kevesebb annál az 1,114 százaléknál is, amely az Európai Bizottság által tavaly májusban beterjesztett eredeti költségvetési javaslatban szerepelt.

Hogy mi magyarázza a csökkenést? Az, hogy a nagy befizetők továbbra sem szeretnének 1 százaléknál többet fizetni. Elsősorban az EU legnagyobb gazdaságának, Németországnak a vezetése korlátozná a hozzájárulást: bár Berlin a tárgyalások kezdetekor még bőkezűnek bizonyult, ám azóta gyakorlatilag leállt a GDP-növekedés az országban, ez pedig a szigorú gazdálkodáshoz szokott Merkel-kormányzatot is óvatosságra inti.

Arra pedig még egyszerűbb a magyarázat, miért nem elég a mostani hozzájárulás: a britek kilépésével egyik legfontosabb befizetőjét veszíti el az unió (nem véletlen, hogy miért folyt olyan komoly harc a Brexit-tárgyalások során azért, hogy 2020 végéig, vagyis a 2014-2020-as finanszírozási időszak lezárultáig London megfizesse azt, amiről még 2013-ban megállapodtak a tagállamok). A brit befizetés kompenzálására szolgálna a plusz, a bizottság és az EP is pártolná ugyanakkor egyéb források bevonását. A finn elnökség ezt két formában tartja elképzelhetőnek: egyrészt a nem újrafelhasznált műanyag hulladék megadóztatásából (ilyen termékdíj létezik nálunk is, a változás az lenne, hogy a bevételből az EU is részesedne), illetve az uniós kibocsátáskereskedelemből származna bevétele a büdzsének...

ITT OLVASHATÓ

A KÖZVAGYONÉRT FELELŐS MINISZTERT NEM ZAVARJA, HOGY AZ ÁLLAMOT MILLIÁRDOKKAL KÁROSÍTÓ CÉGHÁLÓ MŰKÖDÖTT A LAKÁSÁBAN

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN
2019.12.04.

A tavaly áprilisi parlamenti választás után jelentették be, hogy Bártfai-Mager Andrea lesz a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter. Ezt követően vettük észre, hogy Bártfai-Mager rózsadombi lakására mintegy 60 cég volt bejegyezve a 2010-es években, amelyek több százmillió forinttal károsították meg az államot.

A cégháló Bártfai-Mager volt férjéhez, Balogh Sándorhoz kötődött, aki ellen két elfogatóparancsot is kiadtak a napokban. A szereplést a közelmúltig hiperaktívan kereső Balogh törölte magát az Instagramról, és a hétfőn még elérhető, mintegy 13 ezer követővel rendelkező Facebook-oldala sem működik már. Hasonló sorsa jutott személyes honlapja, a baloghsandor.com is.

Az elfogatóparancs komoly fordulat ahhoz képest, hogy Balogh mennyire sérthetetlennek mutatta magát. Lényegében leplezetlenül alakított ki egy olyan céghálót, amelynek vállalatai összesen több milliárd forint adótartozást halmoztak fel az elmúlt évtizedekben. Ezzel párhuzamosan számos állami támogatást szerzett meg, és komoly állami pozíciókhoz jutott. A gyakorlatban ő volt a legfontosabb döntéshozója a budapesti vizes világbajnokságot szervező Bp2017 Kft.-nek, elnökként irányította a Magyar Szinkronúszó Szövetséget, a Magyar Ökölvívó Szakszövetségben pedig most is elnökségi tag. Folyamatosan kereste a szereplést, leginkább az érdekeltségébe tartozó médiacsatornákon vagy a közmédiában jelent meg...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY MEGSZÜNTETNÉ A NEMZETI KULTURÁLIS ALAPOT, HOGY MÉG JOBBAN ELLENŐRIZHESSE A KULTÚRÁT

MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2019.12.04.



„Kultúrstratégiai tanácsra” cserélné a kormány a Nemzeti Kulturális Alapot (NKA) a kulturális törvényjavaslatként emlegetett salátatörvény elfogadásával az Artportal értesülései szerint.

A portál szerint az új tanács alá rendelnék a pénzeket, melyekkel jelenleg az NKA gazdálkodik, vezetői pedig ágazatonként egy-egy kiemelt intézményből kerülnének ki, és az emberi erőforrás-miniszter alá felügyelné.

Ahogy a lap írja, 1993-ban hozták létre az intézményt, hogy demokratikusan, a kultúra önkormányzó működése útján támogasson a szervezet kuratóriuma szerint érdemesnek talált művészeti és kulturális kezdeményezéseket, a mindenkori kormányzat által meghatározott költségvetéstől függetlenül, azonban közpénzből. Eredetileg a kulturális járulékból finanszírozták a támogatott projekteket, később az ötöslottó játékadójából.

A Nemzeti Kulturális Alap a 2010 óta tartó fideszes kormányzás alatt fokozatosan vesztette el kezdeti önállóságát. Ahogy a lap írja, kuratóriumában többségbe kerültek a Fekete György nevével fémjelzett Magyar Művészeti Akadémia (MMA, nem összetévesztendő a ketrecharcos küzdősporttal) tagjai, valamint a kormány delegáltjai, 2016 óta pedig a kormány, azon belül az EMMI felügyelete alatt áll.

Az NKA-t a Fidesz-éra előtt is vádolták azzal, hogy az uralkodó művészeti kánon ízlésének megfelelő művészeket, kulturális kezdeményezéseket támogat a rábízott forrásokból, azonban az intézményen keresztül rengeteg olyan projekt kapott támogatásokat, melyek egyébként források hiányában működésképtelenek lettek volna...

ITT OLVASHATÓ

ERŐS MAGYARORSZÁG, KOMOLY ORSZÁG, MI?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.12.04.

Magas vérnyomástól mentes jó reggelt kívánok mindenkinek! Nem baj, ha már olvasták, hallották, megismétlem. Tehát hogy is mondta az Erős Pistával feltuningolt szaloncukor reklámarca, amikor az elcseszett gyerekkoráért újabb elégtételt vett a 200 milliárdos futballtemploma avatóján?

"Ha 10 millió ember nem tud megépíteni egy stadiont, akkor csukjuk be a boltot. (…) Ne vicceljünk már, ez egy komoly ország!"

Rohadtul nincs kedvem viccelődni, az az igazság, úgyhogy egy kérdésem van: erős Magyarország, komoly ország, mi? Csak a kardiológián nincs hőmérő és tisztálkodószer. A belgyógyászaton nincs vérnyomásmérő és lázmérő. A gyermeksebészeten nincs törülköző és zuhanycsaptelep. A gyermekosztályon nincs kéztörlő, mosószer, szalvéta. Az ápolási osztályon nincs egyszerhasználatos pohár, kanál, tusfürdő. A belgyógyászaton nincs pelenka, a tüdőgondozóban meg egy zárható fém öltözőszekrény is luxus. Nem Afganisztán-Alsón és nem is Ghána-Felsőn, baszki. Hanem a budapesti Szent János Kórházban.

És jönnek futószalagon, dúlt kebellel a kommunistázó sunyi, félművelt parasztok (Márai örök), és oktatásegészségügyezve-karigerizve gúnyolódnak, hogy a CT az új lélegeztetőgép a demagóg sorosistáknak, akik a hazájuk ellen fordultak és idegen zsoldban állnak. Milyen CT, basszátok meg (és igen, el lehet tartani a morális fölénybe mártott jobb kisujjakat meg a bal kisujjakat is, hogy a stílus maga az ember, és én vagyok a gyűlölködő fasz, aki szégyent hozok a nemzetemre), amikor a mindennapi betegellátás biztosításához is adományokat kényszerül kuncsorogni egy fővárosi kórház? Mindennapi betegállátás, nem arany vécékefe, nem 152 centis átmérőjű full HD plazma tévé, nem kacsalábon forgó dohányzóasztal a lábadozóba, hanem vérnyomásmérő nincs, vécédeszka nincs? A nemzetfélrevezető meg közben idilli hóesésről, meg csípőspaprikakrémmel töltött szaloncukorról posztolgat, hogy tartsa meg nekünk a Jóisten még vagy húsz évig és adjon jó étvágyat neki mindenhez, amit megzabál...

ITT OLVASHATÓ

EURONEWS: CSALÁS NÉLKÜL NEM LETT VOLNA KÉTHARMADA ORBÁNNAK

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.12.04.

Egy civil szervezet egy évig tartó kutatómunkát végzett, állítják, a parlament összetétele nem tükrözi teljesen a választói akaratot.

A Fidesznek nem lenne abszolút többsége csalás és manipuláció nélkül az Unhack Democracy Europe aktivistái és kutatása szerint – írja az Euronews.

A civil szervezet aktivistái 170 interjút készítettek szavazókörökben ellenzéki szavazatszámlálókkal. Egyikük, Banuta Zsófia arról beszélt, az interjúk azt mutatták, hogy "sok helyen volt rossz gyakorlat, rendellenesség és volt csalás is országszerte, beleérte a szavazatvásárlást, a szavazók és a szavazatszámlálók megfélemlítését. Láttunk hamisított szavazási naplókat és buszokkal szállított szavazókat Szerbiából, Ukrajnából és Romániából".

A civilek szerint rendszerszintű visszaélésekről volt szó, de arra nincs bizonyíték, hogy ezeket a kormány rendelte meg, ám állítják: a parlament összetétele nem tükrözi teljesen a választói akaratot.

"Többen beszéltek a központból érkező nyomásról és az incidensek mintázata arra utal, hogy nem egy-két elszigetelt ügyről, hanem országos jelenségről volt szó" – ezt már a szervezet vezetője, Garvan Walshe mondta az Euronews szerint...

ITT OLVASHATÓ

"FILOZÓFIÁM TÖRTÉNETE"

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: BRANCZEIZ ANNA
2019.11.29.

Georg Hauptfeld: A véletlen értéke: Heller Ágnes – életéről és koráról. Fordította Bartók Imre. Noran Libro Kiadó, Budapest, 2019, 256 oldal, 3990 Ft

E könyv németül 2018 őszén, magyarul – Bartók Imre fordításában – 2019-ben, de még Heller Ágnes életében jelent meg, ami nem elhanyagolható szempont a kötet megítélését tekintve. Felvetődhet ugyanis a kérdés, vajon ad-e mást, ad-e újat az olvasó számára a Bicikliző majomhoz képest, azon kívül, hogy feldolgozza a ’96 óta eltelt időszak eseményeit is. Meglátásom szerint igen.

„Lukács valamikor azt mondta, az elbeszélés jobb, mint a leírás: az a jó regény, ahol nem azt írják le, mi volt, hanem azt, mi történt benne. [...] Ez érvényes rám is: nem tudom leírni a gyermekkori környezetemet, de azt annál inkább, mi történt velem, amikor kitört rajtam a bárányhimlő, és belázasodtam – és akkor mit láttam az ablakon át” – mondja Heller Ágnes még az 1996‑ban készült interjújában Kőbányai Jánosnak (Bicikliző majom, Múlt és Jövő, Budapest, 1999, 3. kiadás, 12.). A véletlen értéke is egy beszélgetés nyomán született meg: Heller Ágnes életútja a Georg Hauptfeld kérdéseire adott válaszaiból épül fel. Elmeséli, mi történt vele, mit érzett akkor, amikor 1944‑ben bevonultak a németek; amikor a zsidó gimnáziumba került; amikor ’57‑ben már fiatal oktatóként kizárták az egyetemről és 5 évre eltiltották a publikálástól; amikor arra kényszerült, hogy emigráljon; amikor a rendszerváltás után újra visszatérhetett; és felidézi azt is, akkor mit látott az ablakon át. Az ablakon át, ami Magyarországra és a világra nyílott...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/48. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

„A HEGEDŰ HIBÁTLAN FOGSORÚ MESTERE” – KONZERVATÍV ZENÉSZEK LÁZADÁSA A MÁGA-JELENSÉG ELLEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2019.12.03.



Kiverte a biztosítékot Mága Zoltán 350 milliós kormányzati kistafírozása a kultúrelit hagyományosan jobbosnak tartott tagjainál is – a Válasz Online érdeklődésére nemcsak Horváth László Fonó-igazgató, de Agócs Gergely és a Csík Zenekar prímása is nemtetszésének ad hangot. S hogy miért most? Mi változott az egyébként sok-sok éve sztárolt hegedűssel kapcsolatban? Cikkünkből kiderül. Ahogy az is, mely fontos szereplőnek nincs baja a Mága-döntéssel, s miért nem valószínű, hogy a kormányzati kultúrdöntnökök bármilyen értékalapú érvelés hatására leszállnának a Mága-vonatról.

Október végén telt be a pohár. Az utolsó csepp a határon túl pottyant bele, de akkor aztán kicsordult az abban rég gyűlő méreg. „Mága Zoltán pont olyan vírus a magyarság kulturális térképén, mint anno a 3+2 együttes volt” – írták közleményben a vajdasági A Dombos Fest alapítói, közölve: küzdeni fognak az ellen, hogy Mága visszatérjen a Vajdaságba. Fesztiváljukkal ugyanis 20 éve azért harcolnak, „hogy a vajdasági magyaroknak ne a lakodalmas rock legyen az identitásuk”.

A történet önmagában lehetne a szűkös vajdasági magyar kultúrtér helyi érdekű torzsalkodása, ám ennél jóval többről van szó. „Talán annak is ideje van, hogy ezt az őt útra indítók is észrevegyék…” – zárul a Dombos-alapítók Mága-ügyi közleménye, amely tehát már kifejezetten a magyar kormány kultúrdöntnökeinek szól.

Hogy utóbbiak épp most lettek címzettek és felelősök az eddig legfeljebb a rendszer hibakódjaként kezelt Mága-jelenséggel kapcsolatban, annak oka elég egyértelmű. Noha a Dombos-alapító, szintén vajdasági, ám főként a Fonó Budai Zeneház vezetőjeként ismert Horváth László már négy éve is beszélt a Heti Válaszban arról, hogy „bármelyik színháznak jár több százmillió forint, sőt még Havasi és Mága Zoltán koncertjeire is elmegy ennyi közpénz, nekünk pedig ebben az évben például 14 millió forint jutott”, a tao-rendszer fennállásáig legfeljebb az egyébként még szocialista időkben bevezetett szisztémát lehetett hibáztatni. Az egy éve eltörölt szabály szerint ugyanis nagy cégek úszhatták meg a társaságiadó-fizetést, ha az összeget kulturális célokra fordították. Ez aztán a visszaélések melegágya lett...

ITT OLVASHATÓ

ÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁG, ERŐSÖDŐ EURÓPAI PARLAMENT

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: SZICHERLE PATRIK
2019.12.03.

Megszavazta az Európai Parlament az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottságot. A testület kinevezését 461 EP-képviselő támogatta, 157 nem és 89 tartózkodás mellett, ami azt jelenti, hogy az új Bizottság december 1-jétől megkezdhette működését. A Bizottságnak a jövőben nem csak számos kihívással kell szembenéznie, de intézményi konfliktusok is nehezíthetik majd a munkáját, mivel az Európai Parlament szerepe egyre jobban felértékelődik. A Political Capital öt pontja az új Európai Bizottság megválasztásával kapcsolatban.

1. Komoly szakpolitikai kihívásokkal néz majd szembe az új testület. Ursula von der Leyen ígéretei szerint mandátuma első 100 napjában a Bizottság törvényjavaslatokat nyújthat be klímapolitikai, illetve digitális- és szociálpolitikai témákban. Szimbolikus lépés, hogy von der Leyen első munkanapját az ENSZ klímacsúcsán tölti. Az elnöknek szembe kell néznie továbbá a britekkel ápolt jövőbeli viszonnyal, a migráció, valamint a következő uniós keretköltségvetés kérdéseivel is. Egyes ügyekben a Bizottságon belül sincs egyetértés. A tagállamok és az uniós intézmények között továbbra is nehéz lesz megtalálni az egyensúlyt, különösen a fentebb felsorolt kulcsfontosságú szakterületek esetében. Ha azonban sikerül kölcsönösen előnyös kompromisszumokat kötni, az EU kezdeményező világpolitikai szereplővé léphet elő a globális környezeti problémák elleni küzdelem és a digitális nagyvállalatok szabályzása terén is.

2. Fókuszban az Európai Unió jövője. Hamarosan megkezdődhet az „Európai Unió Jövőjéről szóló Konferencia” szervezése. A tervezetről már született egy közös német-francia javaslat is, ami szerint a konferenciának uniós és tagállami intézmények, szakértők és az európai állampolgárok bevonásával kellene döntenie az uniós szakpolitikák jövőjéről, esetleges alapszerződés-módosításokról és az EU hatékonyabb működéséről. Manfred Weber a konferencián vár döntést a jövő bizottsági elnökeinek jogilag kötelező erejű kiválasztási folyamatáról, de vélhetően leküzdhetetlen tagállami ellenállásba fog ütközni. Az Unión belül már most vitatéma, hogy megnyissák-e a szerződés-módosítás lehetőségét, illetve hogy ki legyen a konferencia elnöke. Az uniós és tagállami szereplőknek figyelmet kell majd fordítaniuk arra, hogy az átlag uniós állampolgárok széles körben hallathassák hangukat és kézzelfogható eredményei legyenek a konferenciának, ez ugyanis javíthatná a szervezetbe vetett bizalmat, és erős választ adna több, az unió demokratikus legitimitását megkérdőjelező dezinformációs narratívára is...

ITT OLVASHATÓ

TÖBB MILLIÓ MAGYAR ÉL TARTALÉK NÉLKÜL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2019.12.04.

A háztartásoknak mindössze 8 százaléka képes rendszeres megtakarításokra – derül ki a Publicus Intézet legújabb kutatásából.

A lakosság 36 százaléka akkora tartalékkal sem rendelkezik, hogy a következő hónapot átvészelje, ha elveszítené a jelenlegi rendszeres jövedelmét, munkabérét vagy nyugdíját. Majdnem ugyanennyien 1-2 hónapig tudnák fedezni kiadásaikat, 8 százalék bírná talán egy évig és mindössze 6 százaléknak van annyi pénze, hogy még 12 hónap után is lenne mihez nyúlnia – derült ki a Publicus Intézet Népszava felkérésére készített közvélemény-kutatásából. 

A tartalékokat illetően az átlagnál is kiszolgáltatottabbak a nők, az alacsony végzettségűek, a 60 évnél idősebbek és azok, akik csak a nyugdíjukból élnek. Utóbbiak közül majdnem minden második embernek teljesen elfogy a pénze a hó végére, ha átmenetileg elmaradna vagy késne a kifizetés, már élelmet sem tudna venni magának a következő hónapban...

ITT OLVASHATÓ

AMI HIÁNYZIK A MAGYAR ISKOLÁKBÓL: EZÉRT BRILLÍROZNAK AZ ÉSZTEK A PISA-TESZTEKEN

HVG ONLINE
Szerző: LENGYEL MIKLÓS
2019.12.04.

Több titka van annak, miért sikeres a balti ország oktatási rendszere.

A legfrissebb, 2018-as PISA felmérés közzétételének napján Észtországból közölt riportot a BBC. Az oktatás stratégiai ágazat a kis balti államban, mely az informatikai forradalomban megelőzi a nála jóval gazdagabb uniós államokat is. A BBC

utánajárt az észt sikernek, és arra jutott:

az óvoda a siker kulcsa.

Majdnem minden gyerek jár oviba Észtországban, de ez önmagában még nem olyan nagy szenzáció, hanem az az igazán érdekes, ami egy óvodában történik. A gyerekeket tanulni tanítják. Nem egy tudásanyagot akarnak a fejükbe verni, hanem arra nevelik őket, hogy játszva tanuljanak, élvezzék a tanulást, mint a világ megismerésének folyamatát.

Nemcsak szellemileg, de közösségileg is felkészült a hatéves gyerek az általános iskolára - mesélte egy édesanya a BBC riporterének. Ezen elsősorban azt értette, hogy

a gyerek mer és tud kérdezni

Erre buzdítják már egészen kis koruktól kezdve a kicsiket az óvodákban Észtországban. Ennek következtében a hatéves iskola érett gyerekek bátran kérdeznek később is. Kreatív gondolkodásra, az összefüggések felismerésére nevelik őket nem pedig egy tudásanyag bemagolására...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN EGYETLEN ELLENZÉKIT SEM ENGEDETT A MÉDIATANÁCSBA

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2019.12.04.

A demokrácia megcsúfolásának nevezte az ellenzék, hogy a Médiatanácsba újra csak fideszes pártkatonák kerültek be – ezt közös sajtótájékoztatón jelentette be a parlamenti ellenzék. A Hírklikk Polyák Gábor, médiajogászt, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetőjét kérte hírmagyarázatra.

- Az ön számára világos, hogy legalább egy független szakértőt miért nem engedett a Fidesz a Médiatanácsba?

- Túl nagy a tét! A független jelölt Urbán Ágnes, aki a teljes ellenzék bizalmát élvezte, nem is kerülhetett be a testületbe. Mert igaz, hogy egyes döntéseknél simán leszavazhatták volna, de ő ért a médiához. És ha átnézhette volna a Médiatanács elmúlt kilenc évben született döntéseit, akkor fény derülhetett volna a testület minden vitatható döntésére.

- A Médiatanács döntéseinek zöme a kormányközeli médiát hozta előnyös helyzetbe. Gondolja, hogy a döntéseinél a testület törvényt is sértett?

- Nyilván ilyen bizonyítékom nincs, de azt jól tudjuk, hogy szinte teljes kontroll nélkül zajlott a frekvencia tenderek odaítélése, illetve a médiapiac felvásárlása. A korábbi Médiatanács láthatóan trehány munkát végzett, mert tudták, hogy a döntéseket senki nem bolygathatja. Korábban sem lehetett ellenzéki tagja a Médiatanácsnak, és a következőkben sem lesz. Nincs tanú! Arra játszottak, hogy az ügyek háttere, a félhomályban lévő szereplők soha nem kaptak nyilvánosságot, és a hibák, vagy a szándékos tévedések sem lesznek ellenőrizhetőek. Ez a későbbiekben is így lesz, hisz senkit nem engedtek az információ közelébe.

- A látszat ellenére tudjuk, hogy mi történik, hisz a média szinte teljes mértékben a kormányt szolgálja. A független szerkesztőségek pedig a túlélésért, a fennmaradásért harcolnak. Világos itt minden, nem gondolja?

- Igen, de azt nem látjuk, hogy hány döntést kapnak készen a politika csúcsairól. Nem tudjuk, hogy a médiapályázatokból miért zárnak ki független szerkesztőségeket, s a kormánypártiakat miért engedik tovább. Kétségkívül a végeredményt látjuk, azt viszont nem, hogy mi történik a színfalak mögött.

- A végeredmény az, hogy a Fidesz bekebelezte az összes megszerezhető médiát, és a pletyka szerint addig folytatják, amíg marad csírája a szabad médiának. Ez a folyamat vége?

- Valóban, a Fidesz stratégiája ez: mindent ide! Ezt csinálják már évek óta, és a döntésekre nem engednek semmilyen rálátást! Nagyjából ez a két mondat a kormány médiapolitikája, s persze még az, hogy az egész rendszer működésébe durván beavatkozik...

ITT OLVASHATÓ

GUETTA: ORBÁN EGY CINIKUS DEMAGÓG, DE ÁTLÁTJA A NEMZETKÖZI POLITIKÁT

INDEX
Szerző: SZŰCS ÁGNES
2019.12.04.

A francia sztár DJ féltestvére európai parlamenti képviselő, akinek tavasszal a magyar politikáról jelent meg könyve. Guetta ötvenéves újságíró tapasztalat alapján azt állítja: az illiberális mozgalmak hamarosan kifulladhatnak, mert a társadalmi igazságosság politikája hitelesebb válaszokat ad.

„Meglep, mennyire máshogy beszélnek az önkormányzati választások után a magyar barátaim, mint másfél éve, mikor a könyvemhez gyűjtöttem anyagot. Akkor fásultak voltak, arra készültek, hogy Orbán még ötven évig hatalomban lesz. Most felélénkültek” – nyilatkozta az EUrologusnak Bernard Guetta francia EP-képviselő.

A névazonosság nem véletlen: a Megújuló Európa EP-frakció politikusa a francia sztár DJ David Guetta féltestvére. Annyit árul csak el az öccsével való kapcsolatáról, hogy "szeretjük egymást, de mi olyanok vagyunk, mint a nappal és az éj."

A márciusban megjelent L’enquête hongroise (puis polonaise, italienne et autrichienne) című könyvéről azonban annál szívesebben mesél. Magyarul még ki nem adott riportkötet címet úgy lehet fordítani: Nyomozás Magyarországon (aztán Lengyelországban, Olaszországban és Ausztriában).

Guetta ötvenéves újságírói tapasztalat után döntött úgy, hogy az európai politikában is kipróbálja magát: „kihívást akartam, mert már csukott szemmel is tudtam cikket írni.” Az 1979-1990 közötti sorsfordító időszakban dolgozott tudósítóként a Le Monde francia napilapnak. Az évtized elején Lengyelországból számolt be a Szolidaritás mozgalom megszületéséről, 1983-tól Washingtonból a hidegháború végének amerikai politikájáról tudósította a francia olvasókat, majd 1987-től négy éven át Moszkvából mutatta be a Szovjetunió széthullásához vezető társadalmi-gazdasági folyamatokat. 1991-től France Inter rádió reggeli műsorát vezette. Számos más francia lap szerkesztőjeként és munkatársaként is dolgozott az elmúlt harminc évben.

Magyarországról szóló könyve olyan, mint egy hosszú riport egy minőségi lapban: minden oldalt megkérdez, mindenkit meghallgat, néha közbeveti a megfigyeléseit, majd finoman értelmezi az elhangzottakat. Az eredmény értelemszerűen szubjektív, de igen plasztikus és nyugati olvasó számára jól érthető magyarázata annak, ami a 2010-es évek végének Magyarországán történik. Guetta odafigyel a Figyelő főszerkesztőjének, Lánczi Tamásnak vagy épp Hegedűs Zsuzsa szociológus és miniszterelnöki tanácsadónak szavaira, de a liberális demokrácia iránti elkötelezettsége megingathatatlan marad...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: VARGA JUDIT BŐSZEN VÉDI A FIDESZ POLITIKÁJÁT ÉS MAGASZTALJA ORBÁNT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.12.04.

Welt 

A magyar igazságügyi miniszter úgy véli, hogy Európában két politikus képes jövőt felvázolni a kontinens számára, az egyik közülük Orbán Viktor. Varga Judit a lapnak adott hosszú interjúban egyben reményét fejezte ki, hogy von der Leyen alatt új fejezet indul Budapest és Brüsszel viszonyában, bár mint kifejtette, ő a régen esedékes reformokat inkább mástól várja. A politikus, aki a magyar uniós irányvonalért is felelős, a jövőben sem tartja elkerülhetőnek az ütközéseket az EU-val, de azt kedvezőnek gondolja, hogy a Bizottság új első embere nyitott az új tagok érdekeire és gondjaira. Vagyis nem kioktat, hanem igyekszik megérteni ezeket az országokat. A miniszter nem ért egyet azzal, hogy von der Leyen egyszerűen csak meg akarja köszönni Kelet-Európának a megválasztásához nyújtott támogatást. Sőt, nagyon ígéretesnek tekinti annak első megnyilatkozásait. Merthogy újra kell építeni a bizalmat. Szerinte a folyamatot nem akadályozza, hogy Magyarország nem fogad be menedékkérőket, mert más területeken kiveszi részét a szolidaritásból. Hozzáteszi viszont, hogy nem jó az, amikor Brüsszel egyik pillanatról a másikra akar megoldásokat rákényszeríteni a tagokra, ahogy az a kvótákkal is történt. A jogállammal kapcsolatos aggályokra Varga Judit azt mondja, hogy a kormány folyamatosan tárgyal az unióval és a Velencei Bizottsággal, és végrehajtja az Európai Bíróság ítéleteit. Azon kívül feladta a közigazgatási bíróságok tervét. Ugyanakkor nem tudja elfogadni, hogy Magyarországot minden konkrétum nélkül, csak úgy, pellengérre állítsák. Amikor a Fidesz átírta az alaptörvényt, felkérte az ellenzéki pártokat, hogy működjenek közre, ám azok elvetették a lehetőséget. Azt is felhozza a miniszter, hogy a jogállamnak nincs általánosan elfogadott meghatározása, és éppenséggel másutt is lehetne találni komoly gondokat. Tagadja ugyanakkor, hogy a kormány ellenőrizné a sajtó túlnyomó részét, szerinte itt optikai csalódásról, megtévesztésről van szó, mert főként a netes portálok nagy többsége a rendszert bírálja. A Fidesz csupán a médiaegyensúlyt igyekszik megteremteni, a sajtó pedig piaci alapon működik. Azt azonban nem pártolja, hogy az EU a jövőben kétharmaddal határozzon külpolitikai kérdésekben, mert félő, hogy ily módon veszélybe kerülnek a kisebb tagállamok érdekei és aggályai. A Huawei erőteljes magyarországi jelenlétében ellenben nem lát veszélyt. A beszélgetésnek ennél a pontjánál került elő, hogy két vezető képes fazont adni a földrész jövőjének: Macron és Orbán, hála stabil belpolitikai hátterüknek. Mindketten azon vannak, hogy Európa jusson egyezségre az ügyben, miként viszonyuljon az oroszok, amerikaiakhoz és a kínaiakhoz.

New York Times 

Ivan Krasztev szerint a NATO eheti, jubileumi csúcstalálkozója megmutatja, milyen mély törésvonal húzódik a felszín alatt, mert kétséges, hogy Európa a jövőben bármikor is újra megbízik Amerikában. A tekintélyes bolgár elemző a vendégkommentárban rámutat, hogy minden eltérő vélemény ellenére ez ügyben konszenzus van kialakulóban az EU-ban és ez nagy változást vetít előre, noha vannak, akik abban bíznak, hogy Trump jövőre veszít és akkor valahogy minden visszazökken a régi kerékvágásba. Persze az olyan kormányok, mint a magyar és a lengyel azért szurkolnak, hogy az elnök nyerjen, ám a liberálisok feladják a reményt. Kezdenek rájönni, hogy az unió külpolitikája nem függhet attól, ki a Fehér Ház lakója. A magyarázat az, hogy számukra nyugtalanítóak a Demokrata-párti reménységek bezárkózó törekvései is, mellesleg a sort Obama kezdte. Azon kívül megrémíti őket a hidegháborút idéző összecsapás az USA és Kína között. Európa ugyanis gazdaságilag erősen kötődik Pekinghez, amit Washington nehezen tud elfogadni. Lásd a Huawei ügyét. De a legfőbb ok, hogy az itteni liberálisok rájöttek: az amerikai demokrácia immár nem a megszokott egyetértésen alapuló politikát produkálja, a hozzátartozó, kiszámítható külpolitikát is beleértve. Egy új elnökkel új rezsim érkezik és egyáltalán nem kizárt, hogy legközelebb, akár 5 év múlva megint nem olyasvalakit választanak a tengerentúlon, aki szintén ellenségnek tekinti az EU-t...

ITT OLVASHATÓ