Szerző: SZÜLŐI HANG KÖZÖSSÉG
2019.11.26.
- Bár az Oktatási Hivatalnak van lehetősége arra, hogy a pedagógiai szakszolgálat szakérőit is bevonja a vizsgálatba, erre vélhetően csak az esetek kis részében kerülhet sor, hiszen az országban közismerten nincs elegendő szakértő az összes érintett gyermek megvizsgálásához.
- A Szülői Hang Közösség online tiltakozó akciót indít az elfogadhatatlan törvény és kormányrendelet ellen, melyben saját magunkról készült fotókat teszünk közzé.
Bár a minisztérium közleménye a gyermekek érdekeire hivatkozik, a kormányzat által kijelölt Oktatási Hivatal alkalmatlan arra, hogy a gyermekek érdekeit szolgáló döntéseket hozzon a gyermek ismerete nélkül, pusztán papírok alapján. Az Oktatási Hivatalnak ugyan van lehetősége arra, hogy a pedagógiai szakszolgálat szakérőit is bevonja a vizsgálatba, erre vélhetően csak az esetek kis részében kerülhet sor, hiszen az országban közismerten nincs elegendő szakértő az összes érintett gyermek megvizsgálásához. A várakozási idők jellemzően normál esetben is több hetesek, míg a vonatkozó kormányrendelet 15 napon belüli vizsgálatot ír elő a szakszolgálat számára a tömegesen beérkező kérelmek mellett is; ez csak akkor teljesíthető, ha a hivatal a gyermekek nagy részénél a szakszolgálat bevonása nélkül dönt. A rendelkezés szerint továbbá „ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibáján kívül nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított öt napon belüli időpontra.” Túl azon, hogy a rendelkezésből nem derül ki, mi számít önhibának, ez azt is jelenti, hogy a szülőnek akár betegen is el kell vinnie gyermekét a vizsgálatra, hiszen öt napon belül gyakran nem gyógyulnak meg a gyerekek. Ez embertelen és elfogadhatatlan rendelkezés, ami szintén ahhoz vezethet, hogy a gyermekek éretlenül kerülnek az iskolába a szakértői vizsgálat elmulasztása következtében.
Óriási a különbség a hat éves gyermekek között: az óvodapedagógusok és szülők egybehangzó véleménye szerint a hat éves gyermekek jelentős része még nem érett az iskolakezdésre a mai magyar iskolarendszerben. Ezzel szemben a minisztérium közleménye szerint „a tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett”, a minisztérium tehát nem hallgat a szakértő pedagógusok véleményére. Ennek alapján várható, hogy a hivatali döntés során is így fognak eljárni, sok esetben felülbírálva a szülők és óvodapedagógusok véleményét. Az óvodapedagógusok rendelkeznek az iskolaérettség megállapításához szükséges szakértelemmel, ezért elfogadhatatlan, hogy a szülő és óvodapedagógus közös álláspontját a hivatalban bárki megváltoztassa a gyermek alapos ismerete nélkül...
Bár a minisztérium közleménye a gyermekek érdekeire hivatkozik, a kormányzat által kijelölt Oktatási Hivatal alkalmatlan arra, hogy a gyermekek érdekeit szolgáló döntéseket hozzon a gyermek ismerete nélkül, pusztán papírok alapján. Az Oktatási Hivatalnak ugyan van lehetősége arra, hogy a pedagógiai szakszolgálat szakérőit is bevonja a vizsgálatba, erre vélhetően csak az esetek kis részében kerülhet sor, hiszen az országban közismerten nincs elegendő szakértő az összes érintett gyermek megvizsgálásához. A várakozási idők jellemzően normál esetben is több hetesek, míg a vonatkozó kormányrendelet 15 napon belüli vizsgálatot ír elő a szakszolgálat számára a tömegesen beérkező kérelmek mellett is; ez csak akkor teljesíthető, ha a hivatal a gyermekek nagy részénél a szakszolgálat bevonása nélkül dönt. A rendelkezés szerint továbbá „ha a szülő a szakértői vizsgálat időpontjában önhibáján kívül nem jelenik meg, további egy alkalommal kell számára vizsgálati időpontot biztosítani az elmulasztott vizsgálati időpontot követő naptól számított öt napon belüli időpontra.” Túl azon, hogy a rendelkezésből nem derül ki, mi számít önhibának, ez azt is jelenti, hogy a szülőnek akár betegen is el kell vinnie gyermekét a vizsgálatra, hiszen öt napon belül gyakran nem gyógyulnak meg a gyerekek. Ez embertelen és elfogadhatatlan rendelkezés, ami szintén ahhoz vezethet, hogy a gyermekek éretlenül kerülnek az iskolába a szakértői vizsgálat elmulasztása következtében.
Óriási a különbség a hat éves gyermekek között: az óvodapedagógusok és szülők egybehangzó véleménye szerint a hat éves gyermekek jelentős része még nem érett az iskolakezdésre a mai magyar iskolarendszerben. Ezzel szemben a minisztérium közleménye szerint „a tanköteles korú gyermekek döntő része iskolaérett”, a minisztérium tehát nem hallgat a szakértő pedagógusok véleményére. Ennek alapján várható, hogy a hivatali döntés során is így fognak eljárni, sok esetben felülbírálva a szülők és óvodapedagógusok véleményét. Az óvodapedagógusok rendelkeznek az iskolaérettség megállapításához szükséges szakértelemmel, ezért elfogadhatatlan, hogy a szülő és óvodapedagógus közös álláspontját a hivatalban bárki megváltoztassa a gyermek alapos ismerete nélkül...
