NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.19.
Die Zeit
Az EP rábólintott Várhelyi Olivérre, miután az megígérte, hogy biztosként nem befolyásolja majd, miket mond egy kormányfő, és annak kijelentései őt semmire sem kötelezik. Így nagyot javultak az esélyek, hogy a következő Bizottság már nem egészen két hét múlva hozzáfoghat a munkához. A magyar jelölt azért kényszerült pótvizsgára, mert a múlt héten a Külügyi Bizottságban kétségek merültek fel, hogy új tisztségében mennyire lesz független Orbán Viktortól. A képviselők azonban most elfogadták írásos válaszát a szóbeli meghallgatás után kapott öt kérdésre.
Várhelyi Olivér megkapta Strasbourgtól a zöld jelzést, így döntő szakaszon jutott túl a leendő Bizottság. De hát az EP-képviselőket nyugtalanította, hogy az eddigi magyar EU-nagykövet nagyon is közel áll Orbán Viktorhoz, ezért pótkérdéseket küldtek neki, hogy megbizonyosodjanak róla: új tisztségében valóban független lesz Budapesttől. A bővítéssel foglalkozik majd, ami ez esetben azért nagyon kényes, mert a jogállamiság alapvető kérdésnek számít, és tudnivaló, hogy e területen Magyarország nem éppen az éltanulók közé tartozik – állapítja meg a konzervatív újság. A nyugtalanságot csak fokozta, hogy Orbán Viktor Bakuban megerősítette: támogatni kívánja Azerbajdzsánt és Törökországot, ha magyar kézbe kerül az unió bővítésének előkészítése. Ám a válaszokból az tűnik ki, hogy Várhelyi elhatárolódott ettől a kijelentéstől. Egyébként a jelölt nem teljesen maga dolgozta ki állásfoglalását, mert a múlt heti kudarc után nem szeretett volna ismét felsülni. Ezért megkérte a Bizottságot, az készítse elő az alapokat. Utána a végleges változatot azonban már ő alkotta meg. Arra az EPP is áldását adta, így a politikus vette az akadályt, de nem csak a kereszténydemokraták, hanem a szocialisták, a liberálisok és a konzervatívok voksaival is.
Egy magas rangú fideszes EP-képviselő nem hiszi, hogy Várhelyi Olivér tényleg ki tudja magát vonni Orbán Viktor hatása alól, bár még ez is elképzelhető. A bírálók azt vetik a magyar kormányfő szemére, hogy beleavatkozik a balkáni ügyekbe, nyíltan nagyon közeli viszonyt tart fenn Vlagyimir Putyinnal és emellett még fittyet hány alapvető közösségi normákra is. Utána már csak hab volt a tortán bakui kijelentése. Ám ennek kapcsán a jelölt elhatárolta magát. Egészen pontosan azt írta, hogy az EU kulcsfontosságú kereskedelmi partner Azerbajdzsán számára, és kölcsönös érdek az együttműködés az energetikában is. Ám biztosként nem fog visszariadni attól, hogy még a legmagasabb szinten is szóba hozza az emberi jogok ottani helyzetét, ideértve a politikai foglyokat, a gyülekezési és szólásszabadságot. Ugyanezt a vonalat kívánja érvényesíteni Törökországgal szemben is. Ezért egyértelmű üzeneteken szándékozik küldeni Ankarának a jogállam, az alapvető szabadságjogok, a Földközi-tengeren végzett illegális fúrások, valamint a szíriai katonai beavatkozás kapcsán, mutatott rá.
Elhárult a fő akadály, hogy a Bizottság végre megkezdje munkáját, miután az Európai Parlament elfogadta a magyar jelölt írásos válaszát a pótlólag feltett kérdésekre. Az EP szóvivője azt közölte, hogy a frakcióvezetők immár azt javasolják tagjaiknak: hagyják jóvá Várhelyi Olivér személyét. A Bizottság illetékese pedig úgy nyilatkozott, hogy a testület december 1-én hozzáláthat feladatához, annál is inkább, mivel Ursula von der Leyen erősen ragaszkodik ehhez az időponthoz. A szavazás előreláthatólag a jövő szerdán lesz Strasbourgban.
Osztrák EP-képviselők vegyesen reagáltak arra, hogy Várhelyi Olivér vette az akadályt Brüsszelben. A Néppárt strasbourgi külpolitikai szóvivője bejelentette, hogy gondosan figyelemmel kísérik majd a biztos ténykedését, és a körmére néznek. A zöldek delegációvezetője kifejtette, hogy majd meglátják, mennyire tartja be a diplomata azt az ígéretét, miszerint lojális lesz az EU iránt, mert neki az emberi jogokat, a demokráciát és a jogállamot kell képviselnie a leendő tagokkal szemben. Ugyanezt feszegette a NEOS egyik képviselője is, mármint hogy a biztosoknak az egész unió, és nem saját országuk érdekeit kell szem előtt tartaniuk. A szociáldemokraták küldöttségének első embere fontosnak nevezte, hogy a magyar politikus hamar kijavítsa a hibát, mármint hogy a szervezet egyelőre nem kíván belépési tárgyalásokat kezdeni Észak-Macedóniával, illetve Albániával. A szélsőséges FPÖ megbízottja támogatásáról biztosította Várhelyit, éspedig abban a reményben, hogy vele ésszerű hang jelenik meg a bővítési politikában.
Paul Lendvai úgy ítéli meg, hogy Emmanuel Macron drámai fordulatot hajtott végre Oroszország, illetve Magyarország kapcsán és különutas külpolitikájával egyre nagyobb aggodalmat kelt. Olyannyira, hogy az Economistnak adott hosszú interjú miatt mind Angela Merkel, mind Donald Tusk, az Európa Tanács távozó elnöke helyreutasította. A francia elnök úgy vélte: vége a NATO-nak, ezért új stratégiai autonómiát kell felépíteni – Franciaországgal az élen. Ennek keretében azután fel kell vizsgálni a viszonyt Moszkvával, ám Tusk szerint a Kreml nem stratégiai partner, hanem stratégiai gond. Az államfő az ősszel még arról beszélt, hogy Putyin szét akarja verni az EU-t, Orbánt – az orosz vezető legfőbb keleti barátját pedig a maga első számú ellenfelének nevezte az unióban. Az interjúban viszont azt állította, hogy ő és a magyar miniszterelnök hasonlóképpen ítélik meg az orosz kérdést. És hogy mivel a magyar politikus kulcsszerepet tölt be, talán sikerült meggyőznie a V4-eket, azon belül is elsősorban Lengyelországot kettejük felfogásának helyességéről. Mindez jól rávilágít, hová jutott Macron egy év alatt. Azt pedig Lendvai vétkes elbizakodottságnak tartja, hogy az elnök nemrégiben a párizsi békefórumon elhangzott felszólalását egy Heller Ágnes idézettel zárta, noha a filozófusnő Orbán legádázabb ellenfele volt. Ugyanide kapcsolódik, hogy megvétózta Észak-Macedónia és Albánia esetében a felvételi párbeszéd megindítását. Ugyanakkor a márciusi helyi választások előtt mindenáron sikert igyekszik felmutatni, ezért türelmetlen és kiszámíthatatlan, és pontosan emiatt nem tájékoztatta előre Merkelt új biztonságpolitikai elgondolásáról. Ezek után azonban nem több uniós frázisnál von der Leyennek az a felhívása, hogy Európának meg kell tanulnia a hatalom nyelvét...
