RÁADÁS: VILÁGTALÁLKOZÓ- KÁNYA KATA ÉS LACKFI JÁNOS

KLUBRÁDIÓ / YOUTUBE
Szerző: KADARKAI ENDRE
2019.11.02.

  A Világtalálkozó egy olyan rádióműsor, ahol 
  mindig két teljesen eltérő értékrendű, 
  habitusú embert ültetünk egy asztalhoz. Két 
  olyan karaktert, akik nem biztos, hogy 
  nélkülünk találkoztak volna. Nem    
  vitaműsorra készülünk, hanem három ember 
  jóízű beszélgetésére. 

  A műsor a Klubrádióban hallható minden 
  szombaton 12 órától...

  ITT NÉZHETŐ MEG 

RÁADÁS: VILÁGTALÁLKOZÓ - CSÁNYI VILMOS ÉS GANXSTA ZOLEE (RÁDIÓMŰSOR)

KLUBRÁDIÓ / YOUTUBE
Szerző: KADARKAI ENDRE
2019.10.19.

  A Világtalálkozó egy olyan rádióműsor, ahol 
  mindig két teljesen eltérő értékrendű, 
  habitusú embert ültetünk egy asztalhoz. Két 
  olyan karaktert, akik nem biztos, hogy 
  nélkülünk találkoztak volna. Nem   
  vitaműsorra készülünk, hanem három ember 
  jóízű beszélgetésére. 

  A műsor a Klubrádióban hallható minden 
  szombaton 12 órától. 

  ITT NÉZHETŐ MEG

MEGHALT KARINTHY MÁRTON

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.11.06.

Életének 71. évében meghalt Karinthy Márton Kossuth-díjas színigazgató, színházrendező, író, a Karinthy Színház és ennek elődje, a Hököm Színpad, alapító igazgatója volt, Karinthy Ferenc író fia, Karinthy Frigyes író unokája – közölte szerdán a Karinthy Színház.

Karinthy Márton 1949-ben született Budapesten, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői szakát 1973-ban végezte el, Marton Endre és Kazán István, később Babarczy László osztályában

1973-1975 között a Békéscsabai Jókai Színház, 1975-1977 között a Pécsi Nemzeti Színház, 1977-1980 között a Thália Színház, 1980-1982 között a Népszínház rendezője. 1978-1980 között a Gorsiumi Nyári Játékok rendezőjeként is dolgozott. Részt vett a Reflektor Színpad és a Játékszín létrehozásában.

1982-ben megalapította a Hököm Színpadot, a háború utáni első magánszínházat, amelynek rendezője és igazgatója volt. 1988-ban a teátrum nevét Karinthy Színházra változtatva költöztek a mai helyre, a volt Haladás mozi épületébe a Bartók Béla út 130. alá. A helyiség felújítását a vállalkozás maga finanszírozta. A színház az elmúlt évtizedek alatt sokat fejlődött, legutóbb 2010 nyarán bővült csaknem kétszeresére az előcsarnok, új közönségforgalmi terekkel kiegészülve, a színpadra forgószínpad, süllyesztő került. 2011-ben a színház feletti lakást kényelmes próbateremmé alakították, amely stúdió előadások megtartására is alkalmas. 2012 őszére a két szintet egybenyitották, a terem pedig a Hököm Stúdió nevet kapta.

A színház változatos repertoárjából ő rendezte többek között a Büszkeség és balítéletet, az Arzén és levendulát, a Tanút, a Bástyasétány 77-et és a Szellemidézést, amelynek bemutatója tisztelgés volt apja, a darab szerzője és nagyapja családja, akikről a darab szól, emléke előtt.

2003-ban jelent meg nagy sikerű könyve, az Ördöggörcs, amely elsősorban Karinthy Gáborról, a nagybátyjáról szól, az ő történetével kapcsolatban pedig önmagáról, a családról is. A könyv 2012-ben svédül is megjelent. 2007 végén A vihar kapuja címmel jelent meg kötete, amely Karinthy rendező osztályának (1968-1973) történetét meséli el. A 2012-es könyvhétre került a boltokba a Magyarnak lenni sorozatban az Okosan kell szeretni magyarságunkat című kötete.

2013-ban munkája elismeréseként Kossuth-díjat kapott sajátos szellemiségű, nagy közönségsikernek örvendő színházi műhely létrehozásáért, három évtizedes vezetői és rendezői tevékenységéért, írói munkásságáért, a Karinthy-hagyomány és -szellemiség ápolásáért, továbbviteléért. 2016-ban Vámos László-díjat kapott.

A közlemény szerint Karinthy úgy rendelkezett, hogy lánya, Karinthy Vera és két közeli munkatársa viszi tovább a Karinthy Színházat, mely ezután is folytatni kívánja a Karinthy Márton által megalapozott szellemiségű, polgári, szórakoztató színházat.

Karinthy egy idén szeptemberben készült riportfilmben többek között arról beszélt, hogy nem szereti a modern darabokat.

Vörös posztó, ami alapján mentem, hogy én a korszerűtlen színházat szeretem. (…) Én a jó darabokat szeretem a legmagasabb szinten megvalósítani.

Hozzátette azt is:

Ami lehetőség van Magyarországon, azt én kimerítettem. Kicsit élvezni kell tudni azt, ami van.

ITT OLVASHATÓ

A VILÁG 11 EZER TUDÓSA KIÁLTVÁNYBAN KÖNYÖRÖG, HOGY VEGYÜK KOMOLYAN A KLÍMAVÁLTOZÁST

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2019.11.06.

„A tudósoknak erkölcsi kötelességük egyértelműen figyelmeztetni az emberiséget bármilyen katasztrofális fenyegetésre, (...) ezért mi, a világ több mint 11 ezer tudósa tisztán és egybehangzóan kijelentjük, hogy a Föld bolygó klímavészhelyzettel néz szembe” – fogalmaz a BioScience nevű folyóiratban megjelent kiáltvány, amely néhány látványos grafikon és pár közérthetően megfogalmazott bekezdés kíséretében figyelmeztet a veszélyre.

Az állásfoglalás időzítése két okból is aktuális: az idei évre esett a világ első klímakonferenciájának 40. évfordulója (ezt a Meteorológiai Világszervezet rendezte Genfben, 1979 februárjában), valamint az Egyesült Államok most hétfőn tájékoztatta formálisan is az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy kilép a klímaváltozás hatásainak mérséklését segítő párizsi egyezményből.

A szöveg szerint már az 1979-es konferencián megegyeztek a világ nemzetei, hogy az éghajlatváltozás hatásait fel kell térképezni, és minél előbb cselekedni kell, de később több nemzetközi megállapodás is született a Föld megmentésére: az 1992-es riói egyezmény, az 1997-es kiotói jegyzőkönyv, végül a 2015-ben aláírt párizsi klímaegyezmény.

„Mindezek ellenére az üvegházhatású gázok kibocsátása még mindig gyorsan nő, egyre károsabb hatásokkal a Föld éghajlatára. Jelentősen meg kell növelnünk a bioszféránk védelme érdekében tett erőfeszítéseinket, hogy elkerüljük a klímaváltozás okozta elmondhatatlan szenvedést.”...

ITT OLVASHATÓ

IDŐ KELL, HOGY ELTŰNJÖN A KÉPZELETBELI ÜVEGPLAFON A KANADAI ROMA DIÁKOK FEJE FÖLÜL

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.11.06.

A Torontóban élő roma családok a kisebb gyerekeiken látják igazán, hogy javukra válik a kivándorlás, nekik megy a leggyorsabban a beilleszkedés az új környezetükbe. A velük foglalkozó szakemberek szerint azonban nekik is időre van szükségük ahhoz, hogy az a képzeletbeli üvegplafon, amit itthon generációk tapasztalata rögzített fölöttük, eltűnjön a fejükből, és egyáltalán álmodni merjenek – továbbtanulásról, magas presztízsű szakmákról. Az iskolák látszólag mindent megtesznek. Magyarul tanuló tanárok, tolmács és roma mediátorok segítik az újonc roma iskolások beilleszkedését. Az első továbbtanuló fecskék már megérkeztek, de még mindig inkább a középiskola sikeres elvégzéséért kell szurkolni a legtöbb roma diáknak.

A Torontóban letelepedett roma menekültekkel, menedékkérőkkel beszélgetve egy dolog biztosan feltűnik: az egész családjukban általában a legfiatalabb gyerekeikről beszélnek a legpozitívabban. Nem a kivételezésről van szó, a felnőttek a legkisebbeken látják igazán, hogy profitálnak a kivándorlásból. Úgy érzik, nekik megy a leggyorsabban a beilleszkedés az új környezetükbe.

Ahogyan az cikksorozatunk előző részében bemutattuk, akik felnőttként, angol nyelvtudás és szakképzettség nélkül érkeznek az országba, igazából nagyon ritkán tudnak egyről a kettőre jutni. Ők leginkább gyerekeikre nézve tudják nyugodt szívvel azt mondani: megérte megtenni ezt a nagy és félelmetes lépést, és Kanadában kezdeni új életet...

ITT OLVASHATÓ

KARÁCSONYRA RENDELNE? EZEKRŐL MÁR LECSÚSZOTT! - A RUTINOS NETES VÁSÁRLÓK RÁSZÁMÍTANAK A HATÁRIDŐKRE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.11.07.

Némelyik nagy nemzetközi webshopban már most találni árucikkeket, amelyek szállítását csak december végére, január elejére ígérik. Száguld az online rendelés, amit esetenként már nem tudnak követni a kereskedők.

A boltokban már megjelentek a szaloncukrok, jelezve a karácsonyi ünnepek közeledtét. Ez a kereskedelmi forgalomban minden évben a csúcsot jelenti, ez érvényes az e-kereskedelemre is. Felmérések szerint a webshopok éves forgalmuk 35-37 százalékát az ünnepi időszakban realizálják, de akad köztük, amely akár 60 százalékát is. Az elmúlt években a magyarok csak a hazai webshopokból tavaly 669 milliárd forint értékben vásároltak, amihez becslések szerint mintegy 400-420 milliárd forintnyi külföldi rendelés adódott hozzá. Idén vélhetőleg további növekedés várható, ami meghaladhatja a 10-15 százalékot.

Másfél hónap lévén hátra, még időben vannak azok, akik így szándékoznak beszerezni az idén is a karácsonyi ajándékokat. A hazai boltok többsége többnyire 1-5 napos szállítási határidőt vállal, legfeljebb abban az esetben kell esetleg egyes cikkekre várni 2-3 hetet, ha nem készleten levő árut vásárol valaki, hanem olyat, amit a kereskedő csak a vásárlási szándék regisztrációja után rendel meg, többnyire valahonnan a Távol-Keletről.

Nem késtek el még azok sem, akik valamelyik nagy külföldi online áruházból akarnak vásárolni, nekik azonban már nem ajánlatos sokáig habozni. Sok függ persze attól is, hogy a nagy piactereken kínált árutömeget böngészve melyik eladóra sikerül rábukkanni. Némelyik nagy nemzetközi webshopban már most találni árucikkeket, amelyek szállítását csak december végére, január elejére - „jobb” esetben december eleje és január eleje között - ígérik...

ITT OLVASHATÓ

KETTŐS TÖRTÉNELEM

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: JÁNOSSY ANDRÁS
2019.10.31.

Az önkormányzati választásokon az egyesült ellenzék megszerezte a 23 megyei jogú városból 10-nek, a 23 fővárosi kerületből 14-nek, továbbá magának Budapestnek a vezetését, összesen 15-tel növelve vezető helyeinek számát. Ezzel elkerülte a szétesést és megsemmisülést, amivel az járt volna, ha nem sikerül érzékelhető arányú mandátumszám-növekedést elérni azokon a helyeken, ahova koncentrálta a kampányát. A vidéki településeken és a megyei önkormányzatokban ugyanis ta­rolt a Fidesz, és országos összesítésben, ha a szavazatokat országgyűlési választáson adták volna le, a kormánypártok a kétharmadhoz szükséges 133-ból 129 mandátumot szereztek volna, de a Nézőpont Intézet hozzáteszi, hogy egy tényleges parlamenti választáson valószínűleg maradna a 2/3.

Ennek ellenére az ellenzék meglepően átütő erejű győzelméről ír Csizmadia Ervin (Miért nyert Karácsony? – ÉS, 2019/42., okt. 18.). Ez az ellenzék retorikájának átvétele. Ahogy átvétel a következő jövendölés is: „Az elmúlt évtizedben sok sebből vérző, elgyötört ellenzék végre sikerélményhez juthatott, és most joggal bízhat abban, hogy győzelmével megtette az első lépést a 2022. évi országgyűlési választások megnyerése felé.”

Az elemző adós marad a cikkben két dologgal: annak bizonyításával, hogy az ellenzék a következő két és fél évben szükségképpen egységes marad, valamint annak megmutatásával, hogy miért következik a mostani választás eredményéből a jövendő országgyűlési választások ellenzék általi megnyerése.

Ezek a vélelmek nemcsak hogy nem igazoltak, de nagyon kétségesek is több okból, melyek egy részét egy október 15-én megjelent írásomban kimutattam (Őszödibb őszödi beszédeket!, nepszava.hu). Szükségesnek látszik egy megjegyzés: súlyos baj van a közgondolkodásban, ha én, aki az ismert ellenzéki politikusok jelentős részével baráti, jó ismerősi vagy korrekt partneri viszonyt ápolok, szét tudom választani azt, ami bizonyított, attól, ami csupán csak remélt, viszont a pártatlanságáról híres, a műveiben elvont szempontok alapján vizsgálódó elemzőt magával ragadja a hozzá egyébként nem túlságosan közelálló ellenzéki pártok és szavazóik eufóriája. Mivel ez megfigyelhető az ellenzéki beállítottságú elemzők és megfigyelők írásaiban is, én az alábbiakban Csizmadia Ervin dolgozatát bírálva mások felé is a realitás tudomásulvételéért emelek szót.

A fent bemutatott két hiányossághoz közvetlenül kapcsolódik az, ahogyan a szerző a politikusi „történetmesélés”, „programpont”-hirdetés, „identitás” (értsd: önmeghatározás) kérdését kezeli, szembeállítva Karácsony Gergely fellépésének újszerűségét az ellenzék eddigi gyakorlatával. Nos – túl azon, hogy Karácsony Gergely budapesti győzelmének kommunikációs összetevőiből nem vezethetők le a más ellenzéki politikusok által a kerületekben és a nagyvárosokban elért győzelmek (és a kudarcok sem) –, a valóságban a narratívája szövegesen sem az volt, amit az elemző neki tulajdonít, és nem volt független az ellenzék eddigi mondanivalójától.

Az ellenzéknek volt/van értelmes narratívája az ország állapotáról, tendenciáiról, valamint volt/van a narratívához illeszkedő üzenete. Az ellenzék narratívája az, hogy a 2010-ben hatalomra került Fidesz lényegében felszámolta a demokráciát és a jogállamiságot a politikában és a közéletben – a kulturális életben (színházak, múzeumok), a tudományos életben (MTA), az egyetemi életben (CEU) s a többi –, a gazdasági életben pedig a piaci működés helyett a (fideszes és velük partner) politikusok által vezérelt machinációkat tette jóformán uralkodóvá (maffiállammá építve át az országot). Jóllehet ezt a történetet az országon kívül is így látják – egyebek között az EU intézményeiben –, Csizmadia Ervin tagadja a jelentőségét, ő egy másik történetről tud (amit történelmi realitásnak nevez), és annak igyekszik a cikkében olyan megfogalmazást adni, „hogy a baloldali és liberális olvasók ne szörnyülködjenek nagyon”...

ITT OLVASHATÓ

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/44. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

KŐKEMÉNY HÉTKÖZNAPOK A FÜLÖP-SZIGETEKEN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.11.07.

A távoli, egzotikus országokból sokszor csak annyit látunk, amennyit turistaként megtapasztalunk. A valóság persze nagyon más, ezért érdekes néha betekinteni kicsit abba, miként is élnek a helyiek. Például a Fülöp-szigeteken, ahová most Steve (és egy érdekes beszélgetés) segítségével látogatunk el.

„Az árnyékban feküdtem egyedül. A nyugágyon. Egy nádtetős ernyő tákolmány alatt. A hőség miatt másutt nem lehetett kibírni. Ebéd után volt, januári, rekkenő, trópusi meleg.

A fiam Hongkongban él. Őket látogattuk és most velük a közeli Fülöp-szigetekre jöttünk fiam családjával, unokáinkkal, öt napra, egy szálloda komplexumba. Cebu városához közel, egy óra repülővel, délre Manilától, Mactan szigetén.

Akár hiszed akár nem, a portugál felfedező, Ferdinánd Magellán, itt, egy köpésnyire a hotelunktól, halt meg, egy, a bennszülöttekkel vívott csatában. 1521 áprilisában. Építettek neki egy emlékművet, meg is néztük...

ITT OLVASHATÓ

TÖRTÉNELEMHAMISÍTÁS A PARLAMENTBEN

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: b1 blog
2019.11.06.



„adjátok is tovább, de kizárólag általatok ismert, megbízható címekre” – írja a levélíró, többek között a „Tormay Cecile Kör” képviselője. És, hogy miért csak megbízható, ismerős címekre szabad továbbküldeni egy tudományos(nak látszó) konferenciára szóló meghívót, még ha azt demonstrative a parlament üléstermében rendezik is? A magyarázat szerint, mert

„ Az ellenérdekek komoly aknamunkát fejtenek ki, hogy bebizonyítsák, nincs erre a témára érdeklődő, mert szerintük nem is bizonyított. Ne hagyjuk annyiban! „

Miről is van szó. Tudományos értekezlet, vagy politikai demonstráció?

ITT OLVASHATÓ

MÁR CSAK A VÍZUMMENTESSÉG A CÉL – A 168 ÓRA 2019. NOVEMBER 7-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2019.11.06.

Tarik Demirkan, a budapesti Türkinfo portál főszerkesztője a 168 Órának adott interjúban hangsúlyozta: nemcsak az EU zárkózik el Ankara tagfelvételétől, hanem a török közvélemény számára sem olyan vonzó már az EU-tagság, mint tíz-húsz éve.

Már csak a vízummentesség a cél
Tarik Demirkan, a budapesti Türkinfo portál főszerkesztője a 168 Órának adott interjúban hangsúlyozta: nemcsak az EU zárkózik el Ankara tagfelvételétől, hanem a török közvélemény számára sem olyan vonzó már az EU-tagság, mint tíz-húsz éve.

Betagolt nevelőszülők

A legfrissebb adatok szerint 2018-ban 15 386 gyermek élt nevelőszülőknél, akiknek a száma úgy 5500 fő körül ingadozik. Viszont az látszik, hogy egyre kevesebben választják ezt a hivatást, s ez, ahogy Ónody-Molnár Dóra riportjából kiderül, nem véletlen: a nevelőszülőknek nemcsak a társadalom előítéleteit és a megalázóan csekély anyagi ellenszolgáltatást kell eltűrniük, hanem a rendszer méltatlan bánásmódját is.

Repedések a szövetségben

Természetes jelenség, hogy feszültségek keletkeztek az amúgy is tagolt ellenzéki oldal képviselői között, a konfliktusok a rivális pártok között erősödni fognak, és a Fidesz mindent megtesz majd azért, hogy elmélyüljenek az ellentéteik – vélik a lapunknak nyilatkozó elemzők.

Lényeges momentumok

Igazán sikeres „bevándorló”, mondhatnánk a tizenegy éve Újpesten élő momentumos polgármesterről, Déri Tiborról. A harmincnégy éves tanárember az egyesült ellenzék közös polgármesterjelöltjeként indult, s dinamikus kampányával meglepetésre legyőzte a megdönthetetlennek látszó Wintermantel Zsoltot, a Fidesz nyolc éve regnáló polgármesterét.

A választás Orbán Sztálingrádja volt

Lengyel László: Létre kell hozni a Szabad Városok Szövetségét

Felszámolható-e az agresszió kultusza?

Történelmi tapasztalat, hogy az agresszív emberek hírnévre számíthatnak. Szeretjük látni, hogy az egyik legyőzi a másikat, és ezt sok esetben magasztos eszmék sem igazolják. Nehéz kimutatni, hogy az agresszió és a médiaerőszak között ok-okozati összefüggés lenne, és az is kérdéses, hogy a probléma társadalmi méretű-e – mondja Haller József neurobiológus, egyetemi tanár, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Kriminálpszichológia Tanszékének vezetője.

Orwell mégsem tévedett

2010 óta a kormány több milliárd forint pályázati pénzt biztosított a településeknek közterületikamera-telepítési célokra. A miskolci önkormányzat is kapva kapott az alkalmon. A város közbiztonságának javítására hivatkozva sebtében hozzá is láttak a megvalósításhoz.

Zavargások a mintaállamban

Rég nem látott kormányellenes tüntetések voltak a minap Azerbajdzsánban. Az ellenzéki pártok aktivistái – a Szabad Európa Rádió szerint mintegy 220-an – az első megmozduláson a politikai foglyok szabadon engedéséért és a kilátásba helyezett megszorító intézkedések ellen tiltakoztak. Nem tartott sokáig az akció, a hatóságok hamarosan feloszlatták a gyűlést, és mintegy hatvan főt előállítottak. Az őrszobán megverték, majd elengedték őket.

A vizsgálat fogságában

Ukrajna nyakig benne van nem csupán az Egyesült Államok és Oroszország bonyolult viszonyában, hanem még az amerikai belpolitikában is, miközben megoldást próbálna keresni a kelet-ukrajnai (krími) helyzetre.

Mit írtok ti?

Van-e jelentősége a magyar irodalomnak egy olyan világban, amelyben a művészetek karizmája enyhén megkopott? Teljesített-e annyit a kortárs magyar irodalom a rendszerváltás óta, mint a hazai gazdaság? Lehet-e írói mű tárgya az irodalom története? Irodalomtörténetről, esetleg tudományról van-e szó, vagy újraélesztési kísérletről, mumifikálódott arcok, művek újrafelfedezéséről? Komoly sajtóvitákat gerjeszt egy ideje Háy János könyve, a Kik vagytok ti?, amely az újraolvasott magyar irodalom metszetét portrészerű fejezetekben próbálta megrajzolni. Tiltakoztak az irodalomtanárok, hibajegyzéket szerkesztettek a szerkesztők, és várható volt, hogy megsértődik a súlyosan vegzált szerző. Mások szerint Háy könyvének veszélye, hogy „túl egyéni”, s félő, hogy állításai átszivárognak az oktatásba.

Történelmi királycselek

Nemrég jelent meg Gárdos Péter új regénye: a Királyi játék. Ez a műve is játékfilmnek készült volna eredetileg, ám a megvalósításra egyelőre nincs pénz a filmalapnál. A történet a világhírű magyar tudósról, Kempelen Farkasról és a rejtélyes sakkozógépéről szól. Kultúrtörténeti krimi a felvilágosodás korából, ugyanakkor két zseni barátságának sűrű drámája.

Most tél van, és csend és hó és halál

Ha most hirtelen megkérdeznének, érdekelne-e egy brassói zsaru tragikus múltja által motivált szívós nyomozása és ehhez kapcsolódó, stricikkel és lányaikat gátlástalanul prostitúcióba bocsátó szarházi apákkal történő verekedéssorozata egy romániai exbányavárosban, kapásból rávágnám, hogy nem. Szerencsére azonban kortárs magyar, illetve koprodukcióban készülő filmeket nem kizárólag a jól-rosszul sikerült beharangozók alapján néz meg az ember, hanem akár azért is, mert a nála hozzáértőbbek felhívják rá a figyelmet. Így történt ez jelen esetben az első filmes Bagota Béla Valan – Az angyalok völgye című mozijával is, amelynek látványa és látványtervezője a szolnoki Alexandre Trauner Art/Film Fesztiválon aratott nem is akármilyen babérokat: az európai nagyjátékfilmek kategóriájában nyert megosztott második díjat.

ITT OLVASHATÓ

ÖNMAGÁBÓL KIFORDULT, PERVERZ VILÁG

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.11.07.

Jó reggelt kívánok mindenkinek! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének sokadik évfordulója van ma. Nagy nap ez a nemzetikereszténynek álcázott kormány életében is, hiszen újra egy tetőtől talpig háborús gyilkos érkezik ma Budapestre, a diplomáciai fennforgás miatt pedig nem csak a (tömeg)közlekedés áll a feje tetejére, de a Széchényi Könyvtár is zárva tart. Egész nap. Putyin elvtárs helyében én módfelett meg lennék sértődve. Szerintem jól emlékszem: ilyen totálbrutál felhajtást még az ő kedvéért sem csapott az állampárt múlt héten. Meg máskor sem.

Szóval jön a török szultán, a világ egyik legjobban őrzött, egyik legparanoiásabb autokratája, a látogatást pedig nem csak az útlezárások, parkolási tiltások, terelt vagy rövidített járatok sora nyomja bele a pofánkba, hanem az ország egy részének szégyenkezése is (Oktogon – 14 óra). Ugyanakkor a hatalom, az ideológiai agy- és pénzmosó intézetek, a propaganda szerint ez a helyes hozzáállás. Aki szégyenkezik, dühös vagy felhábordott, az hozzá nem értő hülye, aki fontos dolgokba szól bele. Itt az egyik miheztartás:

"… a politika nem becsület, meg szimpátia, hanem érdek (hazánk esetében túlélés) dolga. Törökország globálisan egy középhatalom, regionálisan pedig nagyhatalom, szerepe felértékelődött a migrációs válság miatt. Az USA megteheti, hogy kekeckedjen velük, mi viszont nem. Pont"...

Amikor Európa dübörgő gazdasági motorja, keresztény bástyája (ha már itt tartunk: egy muszlim hatalommániás elmebeteg lúdtalpai előtt térdre borulva) előadja, hogy ő valójában egy parányi légyszar a térképen, az mindig szép. Ja, és az örményeket is zömmel a kurdok nyírták ki, úgyhogy nem ám itt picsogni, és könnyeket hullajtani olyan népek sorsa iránt, akikről mi, hülyék azt sem tudtuk pár hónapja, hogy léteznek. Az ellenzéki pártok pedig szintén megrohadhatnak, hiszen tiltakozásukkal szembemennek a magyar érdekekkel. Holott Törökország bármikor ránk szabadíthatja a menekülteket, aztán megnézhetjük magunkat. Tehát (via XXI. Század Intézet) a magyar külpolitika 2010 óta világos álláspontot képvisel: igyekszik nem beavatkozni olyan konfliktusokba, amelyekre nincsen érdemi ráhatása, illetve minden nagyhatalommal igyekszik kiegyensúlyozott, jó kapcsolatra törekedni. Törökországgal felesleges nyílt konfliktusokba belemenni, a kurdok meg különben is terroristák.

Értem, a kurdok terroristák, az Iszlám Állam török agresszió nyomán szabadlábra került terroristái viszont nem terroristák, ők meg is ígérték, hogy nem jönnek Magyarországra, a nemzeti érdekbe pedig belefér a kegyetlenség, a népirtás, a gyilkolás támogatása is, mert ez lenne a kiegyensúlyozott, jó kapcsolat a nagyhatalmakkal. Ha úgy tetszik, Orbán nemzeti gazdasági érdeke. Amely nagyhatalmak a kezükbe nyomott pénz ellenére is zsarolnak, úgyhogy mi ne kekeckedjünk velük. Mi a láthatatlan ellenségekkel szoktunk kekeckedni, akik nem tudnak visszaütni. Undorító és szégyenteljes. Pedig arról még szót sem ejtettünk, hogy ha Várhelyi megkapja a bővítési portfóliót (úgy néz ki, hogy megkapja), azt Orbán már korábban tálcán kínálta a félázsiai diktátornak Törökország évtizedek óta sehova nem vezető uniós csatlakozási tárgyalásainak előmozdítására. Bel sem sem merek gondolni, hogy Recep Tayyip Törökországának mi a büdös franc keresnivalója lenne az Európai Unióban, és milyen utolsó gazemberek azok, akik komolyan is gondolják, hogy keresnivalója van ott...

ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL: ITT AZ IDEJE, HOGY MEGREFORMÁLJÁK EZT AZ ŐRÜLETES KORRUPCIÓS GÉPEZETET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.07.

New York Times

„Közép-Európában az olyan demagógok mint Orbán Viktor elítélik az uniót, ám korrupt módon kihasználják az agrártámogatásokat”. Ezt vezércikkben állapítja meg a világ egyik vezető lapja, pár nappal azután, hogy tényfeltáró írásban leplezte le a mezőgazdasági szubvenciók körüli szervezett csalásokat az új tagállamokban. Különösen felháborítónak nevezi, hogy milyen nyíltan csinálja mindezt a magyar miniszterelnök, aki egyrészt az EU-t okolja mindenért, ha úgy képzeli, hogy megsértették a magyarok méltóságát, vagy beleavatkoznak azok ügyeibe, másfelől viszont milliárdokat markol fel Brüsszeltől, hogy kitömje a vazallusok zsebét és megtámogassa illiberális uralmát. De nincs egyedül, mert a térségben homályos ügyletek révén cinikus módon más kormányok is hasznot húznak a szervezet nagyvonalúságából, a zöldbárók új osztályát hízlalva ily módon.

Talán még keményebb, hogy az unió tud minderről, de inkább becsukja a szemét és a fülét, nehogy ártson a kétes kötelékeknek, amik összetartják a tagállamoknak. Az egyik ilyen fő szabály, hogy amennyire csak lehet, enged a nemzeti vezetőknek, mert igyekszik elkerülni a vádat, mármint hogy megsérti a tagok függetlenségét, amit amúgy a populista vezérek nagy előszeretettel hangoztatnak az egész földrészen. Az agráralapok azonban az új tagországokban – kellő felügyelet híján – gyakran a politikai bennfentesek céljait szolgálják, hogy azok gazdagságot halmozzanak fel és megszilárdítsák hatalmukat. Így Magyarországon is, ahol Orbán elintézte, hogy szövetségesei és családtagjai állami földeket vásároljanak fel, majd utána zsebre tegyék az utánuk járó EU-s támogatásokat, miközben a politikus nyilvánosan Brüsszelt ostorozza, mert az szerinte el akarja venni ezeket az alapokat, és a pénzen migránsokat kíván behozni Európába.

Sok oka van annak, hogy a volt szocialista országokban termékeny talajra talált a haveri kapitalizmus. A régióban már a rendszerváltás előtt divat volt becsapni az államot. Azon felül az olyanok, mint Orbán, azt is kiaknázták, hogy ezek a társadalmak úgy érzik: a Nyugat gyámkodik felettük, ugyanakkor átnéz rajtuk, miközben idegen és dekadens hozzáállást igyekszik rájuk kényszeríteni. Ily módon azután a populisták könnyen úgy állíthatják be, hogy az EU is diktál, ahogy az a kommunizmus idején szokás volt, miközben ezek az erők természetesnek veszik a brüsszeli forrásokat.

Csakhogy, amikor az EU nem hajlandó szembenézni a nyugati adófizetők pénze körüli visszaélésekkel, akkor szükségtelen, gyámkodó és a saját érdekei ellen dolgozó engedményeket tesz. Korrupt vezetőket fizet meg, hogy az európai táborban tartsa őket, még akkor is, ha azok élénken szembemennek a közös migrációs politikával, a jogállammal és a korrupció felszámolásának programjával.

Az uniónak az olyan reformereket kellene segítenie, mint Ángyán József, ám ehelyett módszeresen elzárkózik attól, hogy átalakítsák a támogatási rendszert. Az illetékesek eltitkolták az újságtól a kért adatokat. Majd úgy reagáltak a megjelent leleplezésekre, hogy ők nem járhatnak el az egyes kormányok helyett, de azt megteszik, amire szól a jogosítványuk. Lehetséges, hogy így van, ám ettől még a biztosok és az EP-képviselők felvethetnék, miként is osztják el a közalapokat, továbbá hozhatnának olyan szabályokat, amelyek megakadályoznák a legrosszabb visszaéléseket. Brüsszelnek nem kellene benne lennie olyan buliban, amely olyan politikusoknak nyújt támaszt, akik szántszándékkal megsértik a közösségi támogatások céljait.

Die Presse

Az újság az uniós korrupció motorjának minősíti az agrártámogatásokat, mivel az a nyugati adófizetők pénzéből oligarchák és korrupt politikus vagyonát hízlalja, illetve a nagy mezőgazdasági vállalkozások céljait szolgálja. Ez persze közismert, csak az nem, hogy milyen méretűek a csalások, különösen Keleten. A levont adókból pl. Orbán és Babis családja és baráti köre gyarapodik. Brüsszel azonban nem izgatja magát a jelenség miatt, mert teljesen legálisan nyúlják le a szubvenciókat, hiszen a kifizetések alapja a földek tulajdonjoga.

Keleten a termőterületek privatizálásával sajátságos módon a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező oligarchák, illetve azok politikai gyámjai kerültek helyzetbe. Elsősorban Magyarországon, Bulgáriában és Szlovákiában. A New York Times kutatásai szerint a földeket főként a Fidesz csókosai szerezték meg. Vagyis az elosztás során a pénz a kiadózóktól az oligarchákhoz, enyveskezű politikusokhoz kerül. Természetesen tisztán látják a helyzetet az EU agrárszakértői, csak éppen nyugati kormányoknak sincs sok kedvük a rendszer átalakításához, mert még a német kabinet sem szeretne ujjat húzni a nagy mezőgazdasági cégekkel az egykori NDK-ban.

Itt az ideje, hogy alapvetően megreformálják ezt az őrületes korrupciós gépezetet. Az uniós kiadások 40 %-áról van szó, és itt végre meg kellene követelni, hogy ésszerűen költsék el a pénzt. Nem pedig azért, hogy multimilliomosok csak még jobban éljenek.

Washington Post

A szerkesztőségi vélemény bevallja, téves volt annak idején azt hinni, hogy 1989-cel a szabadság új hajnala jött el. De hát Fukuyama is azt hitte a Berlini fal leomlása, illetve a Szovjetunió megszűnte után, hogy itt a történelem vége. Általános volt a vélemény, hogy a jövő immár mindenütt szabad lesz. Jelenleg a világ sokkal jobban áll, mint a hidegháború sötét éveiben, de a szabadságot ma nagyobb támadások érik, mint ahogy azt 3 évtizede feltételezni lehetett. Kína nem halad a demokrácia felé, Oroszország visszatért a tekintélyelvűséghez. Új demokráciák jöttek ugyan létre, de közülük pl. a magyarok, lengyelek, szerbek visszacsúsznak. Jönnek fel az autoriter populisták.

Itt valójában arról van szó, hogy új, életképes alternatíva alakult ki a szabadpiaci demokráciával szemben. Kína gazdaságilag egyfolytában növekszik, miközben az oroszokhoz hasonlóan alkalmazza a politikai elnyomás és a vállalkozások szabadságának modelljét. Az orosz rendszer ugyanolyan despota, mint a szovjet időkben, csak most sokkal több a fogyasztási cikkek összmennyisége. És nincs jele annak, hogy Kínában a gazdasági gyarapodással párhuzamosan nőne a szabadság tere. Viszont más diktatúrák is átvették a módszert, amivel Peking körmönfontan figyeli a saját lakosságát.

A legriasztóbb azonban az, hogy a szabadság ostrom alatt áll annak hazájában, az USA-ban is. Ki gondolta volna 30 éve, hogy olyan elnök irányítja, aki emberi szemétnek, a nép ellenségének minősíti bírálóit, akadályozza az igazságszolgáltatást, nagy ívben tesz a törvényhozásra, támadja a sajtót, lehetővé teszi a külföldi beavatkozást a választás folyamatába, nyílt korrupciós ügyekbe bonyolódik, ketrecekbe zárat gyerekeket, a fehér felsőbbrendűséget hangoztatja és diktátoroknak hízeleg? Ráadásul a felmérések szerint legközelebb simán nyerhet, noha kikezdi a demokratikus normákat. Vagy éppen azért?

A tanulság az, hogy nem szabad készpénznek venni a demokráciát, harcolni kell a szabadságért, bár semmi garancia nincs arra, hogy az elnyomás elleni szakadatlan küzdelem a végén happy enddel jár.

FT

A kommentár úgy ítéli meg, hogy a tekintélyelvű rendszerek megerősödése előtt-utóbb véget vet a nyugat fölényének a világban, azaz lebomlik a rend, amely a szabályokra épült a 2. világháború után, és már nem is fog visszatérni. Az írás, amely az autokrácia nyugati, demokratikus unokatestvérének nevezi a jobboldali populizmust, érthetőnek tartja az aggályokat, hogy végzetes hanyatlás felé tart a liberális értékrend és a jogállam. Ezzel együtt nem sima az olyan államok, mint Kína és Oroszország, illetve az amerikai, olasz és más nyugati vezetők útja. Sorsuk vegyes és ez azt mutatja, hogy egyelőre korai leírni a globális irányítás kilátásait, habár azt kétségtelen, hogy szétesőben van a háború után világrend.

Az elemzés hivatkozik a Freedom House-ra, amely arra jutott legutóbbi éves jelentésében, hogy a szabadság immár 13 éve folyamatosan esik vissza. A washingtoni World Justice Project nevű civil szervezet pedig az állapította meg, hogy jelentősen meggyengültek a fékek és ellensúlyok a többi közt Kínában, Egyiptomban, Magyarországon, a Fülöp-szigeteken és Törökországban, mégpedig a jog elferdítésével. Ezzel együtt az autokraták és a jobboldali populisták sok helyütt fokozódó ellenállásba ütköztek. Ezt bizonyítja Salvini népszerűségének hanyatlása. És vélhetően Trump is most éli át elnöksége legnehezebb időszakát az ukrán ügy miatt. És akkor még ott vannak a hong kongi tiltakozások, de 8 év alatt Moszkvában sem volt akkora tüntetés, mint az idén, miután a hatalom korlátozta az ellenzéki jelöltek indulási jogát.

Putyin népszerűsége általában véve is esik, mert egyre többen elégedetlenek az életszínvonalukkal, a nyugdíjrendszer megváltoztatása miatt, a környezeti károk láttán és a rendőrség, illetve a biztonsági szolgálatok basáskodó fellépése folytán. Európában azonban sokkal kevésbé tűrik el a hatósági önkényt, amit bizonyítanak Szlovákiában a kettős újságíró-gyilkosság fejleményei.

Ha a jobboldali populizmus nem tud jobban benyomulni a nyugati politikai rendszerekbe, tekintve az irreális ígéreteket, illetve a zűrzavart, amit ezek az erők kormányon kiváltottak, vélhetően lelassul a háború utáni rend szétverésének folyamata. Különösen érvényes ez az Egyesült Államokra, ha megbukik Trump. Utána ugyanis a Fehér Ház a mostaninál sokkal kevésbé lesz ellenséges a nemzetközi szervezetekkel szemben. A belső kihívások az olyan államokban, mint Oroszország és Törökország csak ráerősíthetnek az irányzatra. Viszont a másik oldalon ott van Kína felemelkedése és a globális gazdasági hatalom eltolódása az ázsiai-csendes-óceáni térség felé. A Nyugatnak nem azzal kell szembesülnie, hogy győz majd a tekintélyelvűség, hanem hogy 500 év után véget ér a nyugati fensőbbség...

ITT OLVASHATÓ

NE ÉLJETEK VISSZA A BIZALMUNKKAL!

MÉRCE
Szerző: JÁMBOR ANDRÁS
2019.11.06.

"Most óriási, talán sok esetben nem is megérdemelt bizalmat kaptak ezek az ellenzéki politikusok, és ezzel a bizalommal nem kéne visszaélni."

Ezt írtam a választások estéjén, október 13-án, az ellenzéki győzelem után. Akkor is azt gondoltam, hogy erre a mondatra sajnos majd hivatkoznom kell, de azt azért nem gondoltam volna, hogy ehhez alig 22 napra lesz szükségem.

Mert Horváth Csaba első ügyét, a visszaélésekre okot adó SZMSZ módosítását még iszonyatos jóindulattal be lehetett tudni bénázásnak, vagy átgondolatlanságnak, de a szerdai két ügy már a bizalommal való abszolút visszaélés.

A ferencvárosi parkolási mutyiba, és ezzel a fideszes összejátszás vádjába folyton belekerülő, a választásokon megbukó, a Baranyi Krisztinát folyamatosan támadó szocialista Pál Tibor a főváros költségvetési bizottságába való jelölése okkal vágja ki minden ellenzéki szavazónál a biztosítékot. De az, hogy Horváth Csaba a parkolási maffiából ismert Kupertől vesz vélhetően fölöslegesen parkolóórákat Zuglónak, az tényleg mindennek a teteje. És lehet arra hivatkozni, hogy még az előző városvezetés döntött (valójában nem döntött, hanem átadta a döntést a következő testületnek), hogy olcsóbb mint az eddigi drága, és hogy a lakosság tényleg akar új zónákat. De ez a mostani bérlés is drága, az ügylet korrupciógyanús, az eszközkezelés elavult, és a lakosok tuti tudnának várni pár hetet, ha utána jobb megoldást kapnának. Főleg, hogy Horváth is azt hangsúlyozza, hogy egységes budapesti parkolás kell, de azért gyorsan még bővíti a zuglóit. Ha ez se elég, érdemes elolvasni a 444 cikkét a témában...

ITT OLVASHATÓ

VILÁGHÍRŰ LETT BORKAI BOTRÁNYA, TOVÁBB GYŰRŰZIK A HUAWEI-ÜGY - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / KLUBRÁDIÓ
2019.11.07.

Borkai Zsolt győri fideszes polgármester botrányai után lemondása is eljutott például az amerikai sajtóig, a Guardian az illiberalizmus erősödését elemzi, a New York Times a Huawei magyarországi térnyerésének, a Voice of America pedig a Budapesten berendezkedő orosz bank tevékenységének kockázatait taglalja. Csernyánszky Judit lapszemléje.

Miután túlélte szex- és korrupciós botrányát, és negyedszerre is polgármesterré választották, lemondott Borkai Zsolt – számol be a többi között az amerikai Bloomberg hírügynökség, mivelhogy a nemzetközi sajtó a kezdetektől fogva rajta tartotta szemét Győr első számú vezetőjén. Idézi nyilvános levelét, amelyből azt emeli ki a cikk, hogy erkölcsileg tarthatatlannak vélte a helyzetet, s ez vezetett a végső döntéshez. Az írás szerint az ellenzék a kampányban középpontba állította a Borkait-ügyet, mintegy illusztrálva ezzel a 9 éve kormányon lévő Orbán-kormány morális züllését.

Vajon hová vezethető vissza az illiberális tendenciák megerősödése Kelet-Európában? A liberalizmus halálával magyarázható, amit az átmenet be nem teljesült ígéretei idéztek elő? Esetleg a nyugati modernizáció mímelése? Vagy az integráció helyett a sikertelen asszimiláció az ok? – teszi fel a kérdést a brit Guardian, amely az utóbbi időben egyre többet foglalkozik a szélsőjobbtól eredő populizmus terjedésével, mint globális trenddel. Két nézetet ütköztet egymással az írás. Az egyik szerint – ami Magyarország és Lengyelország példáján mutatható ki a legegyértelműbben - a rendszerváltás utáni fásultság, helyenkénti düh alakult át a felzárkózunk a nyugathoz-narratívával szembeni ellenállássá és szülte meg a szélsőjobb irányából jött populizmust. A másik szerint azonban másról van szó. Noha az igaz, hogy óriási ellentét feszült az 1989-es rendszerváltás ígéretei és a két évtized elteltével megvalósultak között, ami megágyazott a szélsőjobbnak és a demokráciából kiábrándulásnak, de a kettő között még sincs egyenes összefüggés. Mert a demokrácia iránti illúzióvesztés nálunk sem volt súlyosabb, mint bármelyik más uniós országban. Elzbieta Korolczuk, a lengyel származású szociológus szerint a liberális demokrácia és a neoliberalizmus közti különbséget nem lehet nem észrevenni. Mert például a lengyelek zöme a ’70-es években a svéd jóléti államról álmodozott, ami együtt járt volna az egyéni és a gazdasági szabadság kivívásával. Ehelyett egy az amerikai-szerű modellhez jutottak el, amelyet a társadalmi egyenlőtlenség, valamint a tőke dominanciája jellemez a munkával szemben. Nem vették figyelembe azt az erősödő nemzetközi ultrakonzervatív vonulatot sem, amely a Kelet tükrében szereti láttatni magát, és mint ilyen, szembeszállt a Nyugat nemi egyenlőséget hirdető forradalmával és liberalizmusával is. Ezek az ultrakonzervatívok testesítik meg a nyugati szélsőjobbosokat...

ITT OLVASHATÓ

„BÁNTÓ, SÍRI CSEND URALKODOTT”

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2019.11.07.

Örömet jelent, hogy mi, akik nem hallgattunk, sikert értünk el – kommentálta a győri polgármester lemondásának hírét Gégény István, a keresztény SZEMlélek portál főszerkesztője. Az egyházban közben úgy tettek, mintha meg se történt volna a Borkai-ügy. 

Blogként indult, ma már – saját meghatározása szerint – keresztény értékmagazinként működik a SZEMlélek. Gégény István főszerkesztő katolikus nagycsaládban nevelkedett Nyíregyházán, a helyi katolikus gimnáziumban érettségizett. Budapesten civil (laikus) teológiai, katolikus hittanári végzettséget szerzett.

Jelenleg a Győr mellett lévő Győrújfaluban él. Elkötelezett a keresztény értékrend iránt, ezért is várta, hogy katolikus méltóságok vagy egyházi szervezetek véleményt nyilvánítsanak a Borkai-féle botrányról.

Miután kiderült, hogy Borkai Zsolt, Győr fideszes polgármestere szexpartin vett részt egy jachton, és az „Ördög ügyvédje” blog ismeretlen szerzője súlyos korrupciós vádakat is megfogalmazott vele szemben, lapunk megkereste Veres András győri püspököt, a katolikus püspöki kar elnökét. A polgármester és a püspök ugyanis számos rendezvényen együtt szerepelt. Kapcsolatuk nem korlátozódott vallási eseményekre: idén tavasszal a női kézilabdások meccsén is közös fotó készült róluk.

Veres püspök nem kívánt nyilatkozni. Makláry Ákos, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke sem mutatta jelét felháborodásnak. „A választási kampány során nyilvánosságra hozott, a jelöltek magánéletét érintő, beazonosíthatatlan forrásból származó információk nem a választás tétjéről szólnak. Káros és romboló ezeket terjeszteni, a közvéleményt ilyen módon sokkolni” – közölte kérdésünkre.

Pedig a Borkai-botrány kirobbanása előtt közzétett választási felhívásában a KÉSZ még fontosnak tartotta annak vizsgálatát, hogy a jelöltek „az elmúlt években figyelembe vették-e a keresztény értékeket, mint például a keresztény erkölcsöt”. Makláry Ákos azonban lapunk értésére adta, hogy a felhívásukban megfogalmazott szempontok a „politikai tevékenységre” vonatkoztak.

Mivel a remélve várt egyházi megszólalás elmaradt, a SZEMlélek szerkesztősége úgy döntött, maga jelentet meg állásfoglalást. „Ami velünk most történik, nem magánügy. Különösen akkor nem, ha a keresztény jelző nem csupán időnként kerül elő politikai szereplők részéről, hanem rendszerszintű hivatkozási ponttá teszik országunk vezetői” – olvasható a szerkesztőségi dokumentumban.

Ha nem is kezdeményezője, Gégény István később egyik szervezője és aláírója volt annak a petíciónak, amelyben „Győr igen, Borkai nem!” címmel győri polgárok Borkai Zsolt távozását követelték. A petícióhoz eddig mintegy kétezren csatlakoztak.

Gégény István szerint az igazi kérdés nem az, hogy a győriek kis szavazatkülönbséggel miért választották újra polgármesterré (a Fideszből időközben kilépett) Borkait. Ennél lényegesebb: hogyan fordulhatott elő egyáltalán, hogy elindult a választáson?

Valami nagyon eldurvult, a Borkai-ügy csak a jéghegy csúcsa. Egyre-másra esnek ki a csontvázak és az aranyrögök a szekrényből – utalt a kampányban előkerült magánéleti és korrupciógyanús botrányokra a főszerkesztő...

ITT OLVASHATÓ

NOSZF – NER

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.11.07.

Olyan harmincöt évvel ezelőtt lehetett ezen a napon, mégpedig november 7-én, hogy az éjszakás műszakban ücsörögtünk a fűtőmmel a kazánház mélyiben, rohadt nagy köd volt, a gépek meg dübörögtek, hogy a szocialista jómunkásember segge be ne fagyjon. A Március 15. téren volt ez a kazánház, s valami különös okból kifolyólag Lenin szobor állt a téren kezében szorongatva a sapkáját, a másikkal előre mutatva, de ebben nem vagyok biztos már. Mármint, hogy mutogatott az a szobor. Általában mutogatni szoktak.

Kádár rendőrsége éberen vigyázta ezt a műalkotást, hogy valami méltatlanság ne érje, bár elég baja volt így is, mert ahol galambok vannak, ott a szobrok biztonságban nincsenek. Mert ez már a konszolidáció ideje volt, a szobrot senki le sem szarta magunk közt szólván (a galambokon kívül), a rendőrök is, akiket a védelmére rendeltek, reggelig sakkoztak velünk, mert jobb volt ott a melegben, mint kint a hidegben a szoborral. Szólt a vókitóki egyfolytában, és két játszma közt a rend éber őrei jelentették, hogy nincsen semmi baj.

Pedig, ha tudták volna, milyen veszélyes alakkal kvaterkáznak, háromszor is meggondolták volna, hogy sakkozzanak vele. Az én fűtőm ugyanis büntetett előéletű volt, de nem ám szimpla lopás vagy gyilkosság miatt vették el régebben a szabadságát, hanem politikából kifolyólag. Ő ugyanis egy részeg éjszakán a Március 15. tér melletti Pelikán parkban lévő szovjet hősi temető obeliszkjének csúcsáról leverte a veres csillagot. Ezért kapott pár évet, és akkoriban, amikor vele dolgoztam, élénken olvasta Nietzschét meg Szabó Dezsőt.

Ilyen volt az eszmei gusztusa neki abban az abszurdban, amiben ücsörögtünk. Mert gondoljuk meg, az ellenálló sakkozik a Lenint őrző rendőrökkel bűntényének szomszédságában, amely állam ellenes bűnöket veres csillag ellen követett el a parkban, aminek a neve Pelikán. Már csak Virág elvtárs hiányzott a komplett színdarabhoz, de nélküle is egészen élvezetes volt az élet, akkoriban már nem kellett Lenin apánkat tanulmányozni, ahogyan dolgozik, az elvtársak kitüntették egymást, és kész is volt az egész nyüves ünnep...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN ÉS ERDOGAN: 10 KÖZÖS PONT, AMI UTÁN NEM CSODA, HOGY ILYEN JÓL MEGÉRTIK EGYMÁST

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS, plankog, KISS BENCE
2019.11.06.

- A héten Budapestre látogat Recep Tayyip Erdogan török elnök.

- Miközben az EU elítéli a törökök hadműveleteit, a magyar kormány nemzeti érdeket lát bennük.

- De miért van ilyen látványosan jóban Orbán és Erdogan?

A felvétel a Studio H-ban készült.

ITT NÉZHETŐ MEG

MIÉRT LETT AZ ISZLAMISTA ERDOGAN SZÖVETSÉGESE A KERESZTÉNYSÉGET VÉDELMEZŐ ORBÁN?

24.HU
Szerző: BILLAY GÁBOR
2019.11.07.

Erdogan elnök, a török illiberalizmus mestere régen keresi azokat a politikusokat, akikkel szövetkezhet a nyugat ellen: Orbán Viktor a lehető legjobb alany erre, hiszen az EU egyik tagállamának miniszterelnöke. Az is biztosan összeköti a két politikust, hogy egykori mesteréből faragott utóbb ellenséget: Erdogan Fethullah Gülenből, Orbán pedig Soros Györgyből.

A török politikát meghatározó szekuláris és konzervatív pártok nem csak a vallás kérdésében nem értenek egyet, legalább ennyire megosztja őket Törökország nagypolitikában játszott szerepének kérdése is. Az első világháborúból vesztesen kikerült Oszmán Birodalom helyébe lépő Török Köztársaság alapítója Mustafa Kemal Atatürk rájött, hogy hazájának azzal tesz a legjobbat, ha elkerüli a nagypolitika zűrzavarát...

ITT OLVASHATÓ

BAJUSZOSOK ÉS GÜLENISTÁK MINDENHOL: ERDOGAN ÉS TÖRÖKORSZÁG VILÁGPOLITIKAI SÚLYA

HVG ONLINE
Szerző: KERESZTES IMRE
2019.11.06.

A világ legjobban őrzött politikai vezetői között tartják számon Recep Tayyip Erdogan török elnököt. Bár Ankara szerint a 2016-os puccskísérlet során a lázadók Erdogan életére akartak törni, arról nem tudni, hogy hosszú pályafutása során kíséreltek-e meg ellene merényletet. Az autokratikus török elnök mindenesetre a világ egyik leghatalmasabb vezetőjének tartja magát, és kétségtelen, hogy az egykori szerény isztambuli polgármesterből politikai óriás lett, aki nagyobb mértékben formálta át Törökországot, mint bárki a világi köztársaság alapítója, Kemal Atatürk óta.

Tayyip Erdogan mindig is „nagy elnök” akart lenni – mondogatták a HVG tudósítójának Izmirben, Törökország egyik legliberálisabb városában 2015-ben a menekülthullám kellős közepén. Erdogan akkor már elnök volt, miután megnyerte az egy évvel korábban tartott államfőválasztást a kormányfői székben eltöltött 11 év után. Az izmiriek nem tévedtek, hiszen a 2017-es, némiképp vitatott népszavazáson olyan új alkotmányt fogadtak el, amely szinte korlátlan hatalmat adott az elnök kezébe. Az új prezidenciális rendszer a tavaly tartott elnökválasztással életbe is lépett, Erdogan újra nyert, és azóta teljhatalmat élvez.

„Nagy elnök” lett tehát, amit a 65 éves politikus a külsőségekben is szeret érzékeltetni. Nemcsak a grandiózus építkezésekkel, futballstadionok felhúzásával, világraszóló sportesemények megrendezésével. Hanem például az Ankarában több mint 600 millió dollárért felépített ezerszobás, impozáns elnöki rezidenciával.

A Fehér Palotában Erdogan úgy élhet, mint egy szultán, akit legalább 2300, teljes munkaidőben foglalkoztatott személy szolgál ki...

ITT OLVASHATÓ

BARÁTOK KÖZT ERDOGAN

NÉPSZAVA ONLINE

Szerző: Népszava

2019.11.07.

A magyar kormány jó kapcsolata Törökországgal és személyesen a török elnökkel túlmutat a gazdasági érdekeken.

Ismét Budapestre érkezik ma Recep Tayyip Erdogan török elnök a hangzatos nevű „magyar-török felső szintű stratégiai tanács” újabb ülésére. Az üzletemberek népes delegációját megmozgató egyeztetés célja, hogy élénkítsék a két ország kereskedelmét, közelebb kerüljenek az évekkel ezelőtt megfogalmazott 5 milliárd dolláros forgalomhoz. Ettől egyelőre messze állunk, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly 538,4 milliárd forint kivitel mellé 297,7 milliárd forintos behozatal társult, azaz még a 3 milliárd dollárt sem értük el. Az elmúlt években a kétoldalú kereskedelem lassan, de folyamatosan bővült, bár 2018-ban a kivitel némileg visszaesett. 

A török-magyar kapcsolatok azonban jócskán túlmutatnak a gazdasági lehetőségeken. Orbán Viktor és Erdogan meglehetősen gyakorta találkoznak: nincs egy hónapja sem, hogy a Türk Tanács bakui ülésén egyeztettek, bő egy éve a török elnök Gül Baba felújított türbéjének átadására volt hivatalos, tavaly júliusban a magyar kormányfő egyedüli uniós vezetőként vett részt Erdogan beiktatásán, előző évben Ankarában ölelgették egymást szívélyesen. Régóta tervben van az is, hogy a török államfő egy hosszabb látogatás során Szulejmán szultán Szigetvár mellett megtalált sírját is felkeresi, ám erre eddig nem sikerült időt szakítania. A két ország külügyminisztere is személyes jó viszonyt ápol, Szijjártó Péter az elsők között telefonált és ajánlotta fel segítségét Mevlüt Cavusoglunak a 2016-os puccskísérlet idején. 

A magyar kormány a nemzetközi konfliktusokban is rendre kiáll a törökök védelmében. Az Európai Parlamentben a kormánypárti képviselők akár a néppárti frakciófegyelmet felrúgva sem szoktak Törökországot elítélő határozatot megszavazni, vagy legalábbis tartózkodnak. Az uniós csatlakozásukat tekintve Szijjártó Péter általában gyakorlatias álláspontot képviselve „őszinte beszédet” követel. Barátságos diplomáciai gesztusként értékelhető, hogy 2014-ben az Észak-Ciprusi Török Köztársaság is képviseleti irodát nyithatott Budapesten. Nemrégiben pedig nagy port kavart, hogy egy ideig Magyarország érdekeire hivatkozva az észak-szíriai török offenzívát elítélő közös uniós állásfoglalást sem voltunk hajlandók elfogadni. 

A sűrű találkozók ellenére konkrét, égető ügyekből nem sok lehet az asztalon. Mindig téma az energiabiztonság, de a Török Áramlaton a derűlátó tervek szerint is csak 2021-től érkezhetne gáz hazánkba. Emellett a török sajtó már eldöntött tényként kezeli, hogy a török Nurol Makina által gyártott Ejder Yalcin páncélozott harci járműveket vásárolunk, melyek többek között már a budaörsi Honvédelem Napján is bemutatkoztak. A HVG információi alapján a 3,5 milliárd forint értékű beszerzést nem közvetlenül az állammal, hanem egy Mészáros Lőrinc üzlettársához köthető magyar-török vegyesvállalaton keresztül bonyolítanák le. 

A török-magyar kapcsolatok kapcsán a sajtóban gyakran bukkan még fel Adnan Polat neve, mint aki egyaránt jó viszonyt ápol Orbán Viktorral és Erdogannal is. Az oknyomozó cikkekből az egyértelműen kiderül, hogy a török üzletember rendkívül aktív vállalkozó: ő nyerte el például az azóta bezárt törökországi kereskedőházak üzemeltetésének jogait, számos ingatlanüzletben érdekelt, legújabban pedig a napelem szektorban terjeszkedik. Közben személyes jó kapcsolat fűzi a miniszterelnökhöz és családjához, nézett már együtt focimeccset Orbán Viktorral, kapták lencsevégre Orbán Ráhellel, és egy ideig közösen üzletelt Tiborcz Istvánnal...

ITT OLVASHATÓ

MAGZATVÉDŐ AKTIVISTA BÍRÁLJA ABORTUSZOS CIKKÜNKET – ELMAGYARÁZZUK A FÉLREÉRTÉSEKET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: A szerk.
2019.11.06.

Dilemmába ütköztünk. Közöljünk-e olyan választ, amely az északír abortusztörvényről írt cikkünkre érkezett, de számos ponton téves állításokkal igazítaná helyre írásunkat. Végül azért döntöttünk a közlés mellett, mert a hozzászólás ténybeli tévedései egy eltérő megközelítés és vitakultúra részét képezik. Végső soron azt az alapállásunkat vitatja a szerző, hogy a magzati élet védelme a meggyőzés, a megismertetés és esetenként az elfogadás szelíd eszközeivel történjen, és azt az álláspontot képviseli, hogy a tiltás, és a tiltakozás keményebb eszköztárát kell alkalmazni. Schittl-Zaymus Eszter írásának helyt adunk tehát, de vitacikként fogjuk fel. Ha az északír helyzetről egy ilyen tapasztalt magzatvédővel is vitába bonyolódunk, akkor biztosan igaz az a megállapítása: „Mivel rengeteg egymásnak ellentmondó információ jelent meg az utóbbi hetekben a kérdés kapcsán, valóban nehéz kiigazodnunk”. Közös kísérletet teszünk rá. Schittle-Zaymus Eszter hozzászólásában meghagytuk az általa belinkelt cikkeket, sorai között vastagon szedve olvashatják a Válasz Online álláspontját, amelyet most is Élő Anita fogalmaz meg. Schittle-Zaymus Eszter kommentárjainkkal ellátott írása következik tehát...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTOR NEM ÚGY BESZÉL, MINT VLAGYIMIR PUTYIN, HANEM SOKKAL INKÁBB ÚGY, MINT EMMANUEL MACRON

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.11.06.

Az európai parlamenti választások kampányában a legfőbb attrakció Orbán Viktor és Emmanuel Macron látványos és többmenetes összecsapása volt. Mintha kiállított gladiátorként szimbolikusan is vívtak volna saját táborukért. Utólag viszont azt lehetett hallani, hogy a háttérben előre megegyeztek: egymást mutatják fel mindannak megtestesítőjeként, amivel nem értenek egyet – le voltak osztva a szerepek. A francia elnök és a magyar kormányfő ellentmondásos viszonyáról Lakatos Júliát, a Méltányosság Politikaelemző Intézet nemzetközi igazgatóját kérdeztük.

– Kiderült, hogy Emmauel Macron és Orbán Viktor nem is ellenfelek, hanem egymás szövetségesei?

– Ez nem valamiféle folyosói pletyka, hiszen korábban nyilvánosan többször is dicsérték már egymást. Én az ő viszonyukat kölcsönösen tiszteletteljes kapcsolatnak látom. Nem kritika nélkülinek, de az ellenfélnek is kijár a megbecsülés. Értik, hogy a másik mit szeretne, és kölcsönösen előnyösnek tartják, hogy a partner az övéktől eltérő módszerekkel ugyan, de valójában hasonló folyamatokat kíván az Európai Unión belül elindítani. Változást. A folytonosan vitázó kapcsolattal valójában támogatják egymás tevékenységét...

ITT OLVASHATÓ

MEGLELENT A MAGYAR NARANCS 2019/45. SZÁMA - LAPAJÁNLÓ

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: Magyar Narancs
2019.11.07.

Polt Péter újraválasztott legfőbb ügyész kilenc kényelmes éve

Életfogytig maradhat
A mai magyar jogrendben végső soron a legfőbb ügyész dönt arról, melyik korrupciós eset kerül a bíróság elé és melyik nem. Polt Péter az elmúlt kilenc évben nem törte össze magát a Fidesznek kényelmetlen ügyek felderítéséért.

VÉLEMÉNY

Zolnay János: Lendül az inga?

Véget vethetnek a szegényellenes politikának az ellenzéki önkormányzatok

Vajon az önkormányzati választások után elkezdett lassan visszafelé lendülni az inga, vagy pedig a lehetetlent kísérti néhány vakmerő ellenzéki polgármester, amikor a megmaradt önkormányzati kompetenciák keretein belül szolidáris és emberséges társadalompolitikát ígér?

Váradi Balázs: Csak semmi politika!

Karácsony Gergely és Henry George

Az új főpolgármester egyik (balos fülnek jól hangzó, de szerintem több implementációs és politikai sebből vérző) ígérete a névadó részéről feljelentést is kiprovokáló, a félmilliárd forintnál nagyobb értékű lakóingatlanokra kivetendő Tiborcz-adó bevezetése volt.

A szerk.: „Valaki beteg lett”

Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő a magán- és az állami egészségügyi ellátásról

Mi jár egy biztosított betegnek, ha állami intézménybe megy? Miért kell fizetnie, egyáltalán miért kérhetnek tőle pénzt legálisan? Tudjuk-e, hogy mi van az alapellátási csomagban? Az útvesztőben az egészségpolitikai szakértővel keressük a válaszokat.

A szerk.: Az első csata

A Fővárosi Közgyűlés hétfőn elfogadta a főpolgármester előterjesztését arról, hogy milyen álláspontot képviseljen mondott tisztségviselő a kormánnyal többek közt a budapesti Városligetről folytatott egyeztetések során.

A szerk.: Ejtőernyővel felfelé

Hétfőn alkotmánybíróvá választották Handó Tündét, ezért mandátumának lejárta előtt távozni kényszerül az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöki posztjáról. Nagy győzelem ez a Handó főbírói törvénytelenségeit közel két éve napirenden tartó Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak, és közvetve az őket megválasztó teljes magyar bírói karnak.

POLITIKA

Gyász: Mesterünk volt

Jeney Zoltán (1943–2019)

„Amíg a zeneszerző él, átírhatja a műveit” – mondta Jeney Zoltán egy májusi beszélgetésünkkor. Lakonikus kijelentésnek tűnt, nagyjából azzal a hangsúllyal mondta, mintha csak arról csevegnénk, hogy „amíg az ember él, belebújhat a papucsába”.

Interjú: „Még mindig van egy feudális arca”

Meleg János, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke a MÁV helyzetéről

Egyre nő az utasok elégedetlensége a MÁV szolgáltatásai miatt. A baj már olyan nagy a vállalaton belül, hogy csak augusztusban 30 járat maradt ki, mert nem volt rá személyzet. A szakszervezeti elnökkel a MÁV-nál uralkodó állapotokról beszélgettünk.

Országjáró abortuszellenes program az iskolákban
Sokkterápia

Több ezer magyar diákhoz jutott el egy nemzetközi missziós szervezet tulajdonában lévő busz, amely megrázó videót vetít a gyerekeknek az abortuszról. A szervezők állítják, ők a prevencióért dolgoznak, azonban nem mindenhol örülnek ennek, vannak olyan iskolák, amelyek nem engedték be a programot.

Kelet-Közép-Európa 1989-ben
A csodálatos év

Kulcsfontosságú év volt 1989 Magyarország és a teljes kelet-közép-európai térség számára. Még akkor is, ha a régió polgárai alighanem félreérthették mind a Nyugat, mind Moszkva szándékait.

KULTÚRA

rés a présen
„Ne lehessen kellemesen”

Pápai Zsanett dalszerző, énekes

Interjú
„Édesbús hangulat”

Joey Burns, Calexico

Az Arizona állambeli Tucsonból származó zenekar régi barátjával, az Iron & Wine néven működő Sam Beammal lép fel november 12-én a Müpában. A Calexico énekes-gitáros dalszerzőjét otthonában értük el telefonon.

Könyv
Árva lelkem

Ivana Bodrožić: Hotel Zagorje

A rövid regény első kiadása 2010-ben jelent meg Zágrábban, s nemcsak otthoni díjakat gyűjtött be szép számmal, de számos nyelvre is lefordították.

Interjú
„Kicsit bohóckodni”

Cristiana Pedersoli

Apám, Piedone címmel a német kiadás után magyarul is megjelent Bud Spencer lányának a könyve. Cristiana Pedersolit a budapesti könyvbemutató előtt értük el, hogy a mozik közismert mázsás bunyókirályáról és az ismeretlen családapáról beszélgessünk.

ÉLET + MÓD

Építészet
Derékszögű zagyvaság

Még egyszer a MOME új campusáról

Nem világszínvonalú és emblematikus dizájnpalota, sokkal inkább a kiaknázatlan lehetőségek és rossz kompromisszumok sorozata.

Lehet-e rasszista a mesterséges intelligencia?
Szemét be, szemét ki

Azokat az MI-s rendszereket tartják rasszistának, amelyek előítéletesen bánnak a feketékkel, ázsiaiakkal, illetve bárkivel, aki nem fehér.

Interjú
„A király beleállt”

Bíró Dalma emberi jogi aktivista a gyilkos robotok elleni kampányról

A Campaign to Stop Killer Robots, vagyis az Állítsuk meg a gyilkos robotokat kezdeményezés 2012-ben indult, és eddig 60 ország 129 civil szervezete csatlakozott hozzá. A magyarországi kampány koordinátorával beszélgettünk.

Autonóm fegyverek
Irgalom nélkül

A mesterséges intelligencia segítségével önállóan döntő fegyverek nem csupán a jövő eszközei: már most is bevetésre készek. Sokan inkább betiltanák ezeket.

BLOG

VERZIÓ 16
Gettó Balboa

VERZIÓ 16
Még mindig forog

VERZIÓ 16
Minden rendben

VERZIÓ 16
Alla Zingara

Interjú
„Senki nem mert semmit mondani”

Cseke Eszter és S. Takács András televíziós műsorkészítők

10 éves az On the Spot. Munkával ünnepelnek: készül az első egész estés dokumentumfilmjük, s lesz egy műsoruk Geréb Ágnesről is. Gyerekvállalásról, népességnövelő propagandáról, illetve a Másállapotot a Szülészetben nevű mozgalomról beszélgettünk.

VERZIÓ 16
Csupa arany

Ostrom alatt

Körmöcről aranyat, Selmecről ezüstöt hozatott a magyar, ha úgy szottyant a kedve bármikor a történelem valamiért boldognak tűnő szakaszában.

VERZIÓ 16
A sas lezuhant

Hammarskjöld, Döglött Akták

58 éve halt meg Dag Hammarskjöld, az ENSZ akkori svéd főtitkára: 1961. szeptember 18. óta nem tudjuk, miért zuhant le a gépe az észak-rodéziai Ndola mellett.

VERZIÓ 16
Főtéma az inferno

3 film „A negyedik hatalmi ág” nevű szekcióból

Van-e értelme a tényfeltáró újságírásnak a post-truth korszakban, amelyben minden állítás hitelteleníthető egy fake news minősítéssel, legalábbis saját táboron belül? Többek között erre keresi a választ ez a filmválogatás.

VERZIÓ 16
„Hazudtak nekünk”

Alexander Nanau rendező

A Colectiv nevű bukaresti szórakozóhely több mint hatvan halálos áldozatot követelő tragédiája mélyen megrázta a román társadalmat, s tömegeket vitt az utcára 2015-ben – az erről készített film nyitja a fesztivált.

Film
A múlt terhei

Bodzsár Márk: Drakulics elvtárs

Egykori kommunista érkezik haza a 70-es évek krumplistészta-szagú Magyarországára. Fábián elvtárs Kádárt még Csermanek Jancsiként ismeri, de Fidel Castro is puszipajtása, hiszen amikor Amerikába dobbantott, vállt vállnak vetve harcoltak a kubai forradalomban.

Víg Mihály: A társaság fénylő csillaga

Xantus János születésnapjára

Ahogyan nincsenek nagy öregjeink, mint volt Kodály vagy Arany János, ugyanúgy nem szoktak kalaplevéve, szeretettel emlékezni a nemrég még köztünk élő kortársakra, mert mindent elsodor a zagyva zsivaj, és lassan elfelejtkezünk olyan fontos dolgokról, mint például a barátság.

ITT OLVASHATÓ