Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2019.11.04.
A Közép-európai Egyetem (CEU) Határtalan tudás című sorozatának november 4-i előadásai a gazdasági válságok természetével, működési mechanizmusával, előzményeivel, következményeivel és gazdasági hasznával foglalkoznak. A rendezvény fő előadója Csaba László akadémikus, a CEU közgazdász professzora, akit a Qubit arról kérdezett, hogyan hat kölcsönösen egymásra gazdaság és politika, mikor jön és milyen következményekkel járhat a következő nagyobb gazdasági válság. A Qubit a Határtalan tudás médiapartnere.
Qubit: A köz- és világgazdaságtan szaktekintélyeként, akadémikusként mit gondol, a magyar gazdaság jól, mi több, jobban teljesít?
Csaba László: Közel sem teljesít olyan jól, mint ahogy azt a kormányzati propaganda kommunikálja. A magyar gazdaságnak sem a viszonylagos, vagyis az ország saját ligájában játszó államokhoz képesti teljesítménye, sem az ország egyedi mutatóival mérhető teljesítménye nem mondható jónak. Az azonos ligában játszó országokhoz, Romániához, Lettországhoz, Észtországhoz, Szlovákiához és a többi hasonló állam gazdaságához képest szinte minden mutatóban jelentős a lemaradás, az egy főre jutó jövedelemben éppúgy, mint a versenyképességi mutatókban. Az észtek látványosan előttünk járnak minden mutatóban, miközben 1990-ben országuk még az orosz birodalom perifériája volt. Egykori éllovas pozíciónk az előző évtizedben egyértelműen elveszett, a mostani évtized pedig, aminek a végét tapossuk, egyértelműen elvesztegetett évtized volt, minden lehetséges mutató szerint. Nemhogy nem zárkózunk fel, de még jobban lemaradtunk.
Az a tény önmagában figyelmeztető, hogy a foglalkoztatottak 10-15 százaléka külföldre távozott ebben az évtizedben. Ez egy rettenetesen magas arány, ez Moldova, Litvánia szintje. Az országon belül nincs megfelelő mennyiségű befektetési lehetőség. A nemzeti bank apparátusa, még ha szépen becsomagolva is, évek óta azt kommunikálja, hogy ha nem változik a gazdaságpolitika, nagyon nagy baj lesz. Nemzeti banki elemzők szerint a bankon kívül vélhetően el sem olvassák a jelentéseiket. A kormánypropaganda mindig 3-6 hónapos távra tekint, emiatt szinte kizárólag hamis adatokkal operálnak, ilyen rövid időtáv ugyanis semmit nem mond a fenntarthatóságról. A Gyurcsány-korszakban ugyanez történt. A 2010 utáni évtizedről pedig még azt sem lehet elmondani, hogy a minőségi tényezők kompenzálták volna a mennyiségi növekedés lassulását. Ahová a 2008-2009-es gazdasági válság után elértünk, az nagyjából a 2006-2007-es szint. Ez nem egy nagy teljesítmény, a víz tetejére a leszorított labda általában magától is visszatér. Mindez nem arra utal, hogy akkora sikertörténet lenne a magyar...
