2019. november 1., péntek

RÁADÁS: BRIENZ ROTHORN BAHN (SWITZERLAND) - DRIVERS EYE VIEW

YOUTUBE
Szerző: Timsvideochannel1
2015.12.27.




  Brienz Rothorn Bahn (Switzerland)

RÁADÁS: BERNINA EXPRESS

YOUTUBE
Szerző: RBDe 560
2017.12.25.




  Bernina Express Fuhrerstand 
  Tirano - St. Moritz

„AZ EMBERISÉG BÖLCSŐJÉBEN FOLYAMATOSAN PITTYEGETT A TELEFONUNK, SZÜRREÁLIS ÉLMÉNY VOLT”

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: FICSOR BENEDEK
2019.11.01.



Tíz éve indult el az On the Spot dokumentumfilm-sorozat. A számtalan hazai és nemzetközi díjjal elismert produkció egy évtized alatt a háborús övezetektől a megközelíthetetlennek hitt vezetők irodáján át az őserdő közepén megbúvó törzsi kunyhókig bejárta az egész világot. Az alkotók, Cseke Eszter és S. Takács András különleges filmmel ünneplik az évfordulót. A páros hét éve egy etiópiai törzsnél forgatott, ahol a kamerájuk előtt jött világra egy kislány. Az újszülöttet Esthernek nevezték el a vendégek tiszteletére, akiket az apa felkért, hogy amikor a lánya eléri a megfelelő kort, térjenek vissza hozzájuk, és segítsenek az iskoláztatásában. Eltelt hét év, és a filmesek immár közös gyermekükkel együtt visszatértek Etiópiába, útjukat az Esther, a törzs lánya című filmben örökítették meg.

Minden eddiginél személyesebb filmet alkottak. Eredetileg is így tervezték, vagy menet közben vált ennyire bensőségessé?

S. Takács András: Nem terveztünk semmit előre, a helyszínen alakult így. Az egyik főszereplőnk számunkra is váratlanul a kamera előtt gyorsan összefoglalta az életünk történetét: filmeket csináltunk, együtt utaztunk, férj és feleség lettünk, és immár a gyermekünkkel hárman járjuk a világot. Mint egy szavannai bulvármagazin.
Cseke Eszter: Amikor tíz éve elindult a sorozat, még sok időt töltöttünk a kamera előtt, szinte kézen fogva vezettük a nézőt a történetekben. Később egyre inkább a háttérbe húzódtunk, a Diktátorok gyermekei sorozatunkból már teljesen kivágtuk magunkat, mert úgy éreztük, erősebbek a történetek nélkülünk. Amikor a születésről szóló 9 hónap alatt a Föld körül évadunk forgatása közben kiderült, hogy nekünk is lesz egy gyerekünk, újra megjelentünk a filmekben, hiszen így még személyesebb és őszintébb lett az egész utazás.
S. T. A.: Ez az etióp film is olyannyira személyes ügy, hogy nem lett volna hiteles, ha távol tartjuk magunktól a történetet, és egyáltalán nem jelenünk meg benne. Hiszen ott voltunk, amikor a kislány megszületett, ráadásul Eszter után kapta a nevét.
Cs. E.: És így a történet részévé váltunk. Ezért sem kellett kitalálni semmit előre, hiszen mi ugyanolyan szereplői voltunk a filmnek, mint az etióp törzs tagjai.

Hét éve megígérték, hogy visszatérnek. Mennyire volt ez reális cél?

SZAVAZATVÁSÁRLÁS, LÁNCSZAVAZÁS, VOKSTURIZMUS – CSALÁSOK ÉS GYANÚS ESETEK AZ ŐSZI VÁLASZTÁSOKON

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2019.11.01.


Kis mértékben, helyi szinten befolyásolhatják a választások eredményét a szavazatvásárlások, láncszavazások és más, törvénytelen praktikák, ezekre az őszi önkormányzati választáson is volt példa. Országos szintű, központilag szervezett csalást a jelenlegi rendszerben aligha lehetne végrehajtani, de a kisebb léptékű trükköket a számlálóbiztosok nehezen tudják kiszűrni.

Számos tévhit él arról, hogyan csalhatják el a választásokat valamelyik politikai oldal emberei – legendák keringenek az eltűnő tintáról, szavazólapok meghamisításáról a számlálás során, vagy a választási szerverekre felkerülő adatok manipulálásáról. Valójában a már leadott szavazatokkal nehéz lenne trükközni – bár idén erre is volt példa, ki is derült a szabálytalanság.

A szavazókörökbe és a választási bizottságokba küldött civil és pártdelegált számlálók viszonylag hatékonyan tudják ellenőrizni egymás munkáját, azonban arra alig van rálátásuk, mi történik a szavazókörökön kívül. A legtöbb csalást, a szavazatvásárlásos, láncszavazásos eseteket pedig legfeljebb az utcán lehet leleplezni.

Az idei önkormányzati választásokon több településen is történtek szabálytalanságok, ami miatt van, ahol meg kell ismételni a választást. A legtöbbször szavazatvásárlás, láncszavazás, választók szállítása merült fel, egy esetben pedig a szavazatszámláló bizottság egy tagja manipulálhatta az eredményt.
Hogyan történhet csalás?

A választási csalásokat alapvetően két csoportba sorolhatjuk, az elsőbe tartoznak azok a jogsértések, amiket a számlálásáért felelős szervezet tagjai követhetnek el. A második csoportba pedig azokat a szabálytalanságokat sorolhatjuk, amelyeket harmadik fél (például egy jelölt aktivistája, vagy maga a jelölt) követ el, gyakran az által, hogy valamilyen módon nyomást gyakorol a választópolgárokra.

A választási csalás legszélsőségesebb formája az eredmény meghamisítása, vagyis, hogy a szavazatokat számláló szervezet egyszerűen hamis számokat közöl. Ennek egy fokkal kifinomultabb, szintén a szavazatszámlálók által elkövethető változata a leadott szavazólapok manipulálása, például szavazatok érvénytelenné tétele, eltüntetése vagy módosítása. Ha választási csalásról van szó, a legtöbben ilyesmikre gondolnak, azonban a magyarországi választási rendszerben nem igazán lenne lehetőség ennyire durva manipulációra, lebukás nélkül.

A 2018-as országgyűlési választáson nagy vihart kavart a valasztas.hu szervereinek leállása, sokan úgy gondolták, a leállás alatt a Nemzeti Választási Iroda emberei átírták az eredményt úgy, hogy az a Fidesznek kedvezzen. Valójában, ha így lett volna, hamar kiderült volna a csalás, hiszen a szavazóhelyiségekben dolgozó szavazatszámláló delegáltak – köztük civil ellenőrök és az ellenzéki pártok által delegált tagok – tisztában vannak azzal, hogy az adott körzetben ki hány szavazatot kapott, az eredményről hivatalos jegyzőkönyvet is kapnak. Gyorsan kiderülne tehát, ha valamelyik választókerületről hamis eredményeket közölne az országos választási iroda...

MÚLTMÁSÍTÓ KFT.

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.11.01. 


Orbán Viktor a 2010-es választások előtt más országot ígért a magyaroknak. Azt mondta, hogy a választás másnapján olyan országban ébredünk, amelyre rá sem ismerünk. Kivételesen igazat mondott: 2010 óta nem Magyarországon, hanem Másországban élünk.

Akkor még csak a jelenről és a jövőről beszélt Orbán, a múltról szó sem esett. Azóta kiderült, hogy semmi sem változik olyan gyorsan, mint a múlt. Folyamatosan és egyre gyorsabb ütemben, csak kapkodjuk a fejünket, nehogy lemaradjunk néhány brosúrával. Lám, Nagy Imrét és 1956 valódi hőseit is milyen szépen eltüntették a történelmi tablókról és a közterekről.

Utólag minden megmásítható. Szó, szöveg, történelem, bármi. A hazaárulóból hős lesz, a barátból gonosz összeesküvő, ellenség, az üldözőből üldözött. A múltmásítók a nemzet kihagyó emlékezetére utaznak. Ha valaki, ők tudják, hogy milyen a magyar ember. A magyar ember karakán és nem lesz gyarmat, viszont bármit képes elfelejteni. Ha megkérdeznék a magyar embert (nem kérdezi a kutya sem), arra sem emlékezne, melyik volt az a párt, amelynek képviselői az Antall kormány idején kivonultak a parlamentből, amikor bejelentették a Trianon emléknapot...

A BELSŐ BIZTONSÁG CSAK ORBÁN FEDŐSZTORIJA VOLT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.11.01.


A magyarok, a lengyelek és csehek is vesztésre állnak a kvótaperben, aminek a vége egy súlyos pénzbüntetés is lehet.

Az EU menekültpolitikája mellett tette le a garast az Európai Bíróság tanácsadója, amikor előzetes véleményében úgy foglalt állást, hogy a magyar, a lengyel és a cseh kormány a menekültkvóták elutasításával megszegte az unió döntését, írja a Bloomberg. Az Európai Bíróság főügyésze rámutat, hogy a három országnak eleget kellett volna tennie a menedékkérők ideiglenes befogadását célzó határozatnak, mivel a tagállamok közti tisztességes együttműködés feltételezi, hogy az egyes kormányok végrehajtják kötelezettségeiket. Ám ez esetben kifejezetten nem ez történt, ami viszont veszedelmes precedenst teremt és az első lépést jelenti, hogy összeomoljon a jogállam által vezérelt, rendezett társadalom. Merthogy – tette hozzá Sharpeston – a szolidaritás az európai terv alapja. A közös jó érdekében részt kell vállalni a kollektív felelősségből és terhekből...

KI MÉTELYEZI AZ IFJÚSÁGOT?

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.10.31.


(Platón: Szókratész védőbeszéde, részlet)

MATOLCSY MEGPÖRGETTE A PÉNZHELIKOPTERT - MUTATJUK, KIK ÁLLTAK ALÁ

NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2019.10.31. 


A Növekedési Kötvényprogramban (NKP) már 65,3 milliárd forintot költött el a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Mészáros Lőrinc Opusa 14,3 milliárd, Szíjj László Duna Aszfaltja 15 milliárd, Garancsi István Market Építője pedig 10 milliárd forintnyi finanszírozást kapott.

Frissítette az NKP-s kötvényprogrammal kapcsolatos vásárlásairól szóló listát az MNB. A programban már 23 hazai vállalat vesz részt, a legutolsó, amelyik elnyerte a megfelelő hitelminősítést, a Jászai Gellérhez és Mészáros Lőrinchez köthető 4iG volt. A programban részt vevő cégek elég nagy hányada kormányközelinek tartott vállalkozás, ezek is bőven részesedtek a jegybank forrásaiból...

ITT OLVASHATÓ

HA EZ ÍGY MARAD, NEM LESZNEK VELÜNK SOKÁIG A BÉRROLLEREK

INDEX
Szerző: E.F.
2019.11.01.


Nem nagyon van megosztóbb városi jelenség mostanában elektromos rollereknél. Egyesek a közlekedést forradalmasító eszközt látnak benne, mások szerint veszélyes vagy idegesítő, a hatóságok meg – Magyarországon legalábbis – nem tudnak mit kezdeni a szabályozásával, és ebből mindenféle bénaságok, például életveszélyes javaslatok jönnek ki.

Az e-rollerezők közül sokan a sajátjukat használják, de tavasz óta Budapesten is elérhetők a Lime nevű kaliforniai cég közrollerei, és a szolgáltatás érzékelhetően megnyomta az amúgy is felívelő trendet,

ŐSSZEL MÁR LÉPTEN-NYOMON ROLLEREZŐKBE ÉS SZANASZÉT HAGYOTT LIME-OKBA LEHETETT BOTLANI.

A cég többek között azzal reklámozza magát, hogy környezetbarát közlekedési módot kínál, a valóságban azonban több okból is kérdéses, mennyire klímabarát és mennyire fenntartható üzletileg a rollermegosztás modellje.
Nem az autósok szállnak rollerre

A Lime idén szeptemberben közleményben adta hírül, hogy globálisan már 100 millió felett jár a bérelhető rollereikkel megtett utak száma, ebből 40 millió kilométernyi utazás autót helyettesített. A Lime szerint emiatt összesen 9 ezer tonnával csökkentették a városi szén-dioxid-kibocsátást. A bökkenő ezzel a számítással ott van, hogy azokkal az utakkal nem számol, amelyek nem kocsikázást váltanak ki, hanem például sétát, biciklizést vagy közösségi közlekedést.

Márpedig az e-rollerezés környezetbarátságával kapcsolatban tényleg az a kulcskérdés, milyen más városi közlekedési eszközt helyettesít, és csak egyetlen esetben jön ki jól az összehasonlításból: az autóval szemben. Csakhogy az eddigi adatok alapján a gépkocsi mint kiváltott eszköz alig jön a képbe, még a Lime saját számai is alacsony arányt jeleznek: a cég mérése szerint minden negyedik rollerezéssel váltottak ki autózást a felhasználók. Emellett a közelmúltban egy német állami és egy francia kutatás is arra jutott, hogy
A ROLLEREK JELLEMZŐEN BICIKLIS ÉS GYALOGOS UTAKAT VÁLTANAK KI.

Ez teljesen logikus akár csak abból kiindulva, hogy a bérrollerek fő célcsoportját a turisták adják, akik a legritkább esetben ülnének kocsiba (hacsak nem taxiba), elérhető rollerek nélkül inkább sétálnának és tömegközlekednének, vagy biciklit bérelnének. A francia felmérés adatai alapján ha nem lennének elérhető bérrollerek, a felhasználók 44 százaléka sétált, 12 százaléka biciklizett, és 30 százaléka tömegközlekedéssel ment volna...
ITT OLVASHATÓ

SZÁRMAZÁSUNKRÓL

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ILLE ISTVÁN
2019.10.30.



...Mi, kérem, kipcsakok vagyunk úgy leginkább. Miért? Csak. Mert főkipcsakunk úgy látja, hogy ez az eredetünk. Mert hát, biza, vannak köztünk, akikben kipcsak vér folyik. Igaz, hogy a kipcsakoknak a történelmi kutatások szerint leginkább a kunokhoz – akik, ugyebár, szintén nem magyarok – van némi közük, annyira, hogy őket nevezték Európa ebben a felében annak – de kétségtelen, hogy az akkoriban megszokott közösködés – majdnem közösülést írtam – eredményezhetett kipcsakosodást.

Az orbáni tézis az arányokról nem beszél. Nehéz is lenne, pláne, ha Árpád ősisége tekintetében a magyarok fajába még a kazárokat is belevesszük. A tatárjárás utáni szittya vérhígulásról meg jobb, ha nem is beszélünk.

De hát van itt ez a türk nyelvűség. Mi másért hívnák országunkat Macarisztánnak? Igaz, az Orbanisztán elnevezés találóbb lenne, de a szótő, ugyebár, nem stimmel.

Üzbegisztánt üzbégek, Pakisztánt pakisztánok, Türkmenisztánt türkmének, stb. Lakják, Orbanisztánt azonban nem orbánok, így hát marad a Macarisztán. De kik is a macarik?

Türk nyelvűek, ugyebár. Vagy nem. Valószínűsíthető származásuk a korabeli Itália területére tehető, hiszen a latin nyelvű népcsoportok – a latin–faliszkuszi, illetve az oscus–umber (umber, szamnisz, szabin, volscus, hernicus, aequus, marsus és lucanus ) népek jelentős migrációs képességgel rendelkeztek. Ráadásul egyértelmű etimológiai levezetés: macari = a macaroni közismert rövidülése, leginkább szabin dialektusban. Igen sok ősi macarisztáni település régészeti feltárásain lehetett találkozni a családi tűzhelyek üstjeinek törmelékeire tapadt, odaégett makaróni maradékokkal. Kell ennél több bizonyíték?

Leszögezhetjük tehát, hogy származásunk minden eddigi elmélete megdőlt, főleg a szíriuszi.

Ja, és türk nyelvűek azután végképp nem vagyunk. De akkor mit keresett Bakuban Orbán?

ÍGY NEVELD OLVASÓVÁ A GYEREKEDET

KÖNYVESBLOG
Szerző: konyves.blog.hu
2019.10.31.


Az olvasóvá nevelés fontosságát és gyakorlati megvalósításának lehetséges módjait közvetíti közérthető, könnyed, már-már játékos formában a nagyközönség felé a magyar startup BOOKR Kids és a Magyar Olvasótársaság együttműködéséből született Így mesélj, hogy olvasson című könyv. A 300 ajándék digitális mesét is tartalmazó, Dr. Pompor Zoltán alkotószerkesztő nevéhez fűződő kötethez egy tucat hiteles, ismert személyiség adta arcát, nevét, gondolatait. 

A BOOKR Kids gondozásában jelent meg az Így mesélj, hogy olvasson című könyv, amelynek szerzői az olvasás ügye iránt elkötelezett szakértők, közös bennük, hogy mindannyian a Magyar Olvasástársaság tagjai. Az egyes fejezetekben a tudomány legfrissebb eredményei mellett saját tapasztalataikat is leírják, ötleteket, praktikus tanácsokat adnak az olvasás megszerettetéséhez. A fejezetek konkrét könyv és szakirodalmi ajánlókkal zárulnak...

A BRAILLE-ÍRÁS EREDETILEG NEM VAKOKNAK, HANEM KATONÁKNAK KÉSZÜLT

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2019.11.01.


Ugyan a teljes esélyegyenlőségtől még távol vagyunk, az elmúlt évszázadokban sokat javult a vakok helyzete a társadalomban. A világ hatalmas köszönettel tartozik Louis Braille-nek (aki maga is vak volt, egy gyerekkori balesetben vesztette el a látását), aki 15 évesen fejlesztette ki az írásmódot, ami a mai napig szinte változatlan formában segíti rengeteg ember életét.


Az írni és olvasni tudás rendkívül fontos szerepet tölt be a társadalmunkban. A tudásunk jelentős részét olvasva sajátítjuk el, és ez a 19. századig elég nehéz volt a vakok és gyengénlátók számára. Braille a párizsi Vak Fiatalok Nemzeti Intézetében kezdte meg tanulmányait, ahol akkoriban az úgynevezett Haüy-módszert használták az írott szöveg megjelenítésére, ami abból állt, hogy a latin betűs írást dombornyomással emelték ki, nagyjából úgy, ahogy ma a dombornyomott bankkártyákon a kártyaszámot. Ez egy látó ember számára logikus megoldásnak tűnhet, de a gyakorlatban nem olyan könnyű a betűk íveit kivenni tapintással, ráadásul a könyvek drágák és nagyon sérülékenyek voltak. Az iskola indulásakor mindössze három ilyen könyve volt az egész intézetnek...

ELMÚLNAK AZ ÜNNEPEK - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE / ITTHON 
Szerző: NAGY GÁBOR
2019.10.31.


Kis Karácsony, nagy Karácsony – közhelyes szóviccel a gyerekdal szövegéből vett idézettel latolgathatjuk, mit hoz az ellenzéki színekben főpolgármesteri posztot nyert politikus és szövetségesei számára a következő időszak. S azt is, hogy az egészen pontosan meddig tart: a 2022-es parlamenti vagy a 2024-es önkormányzati választásig. Vagyis Karácsony Gergely megelégszik-e a főpolgármesteri poszttal, esetleg újra megpróbálkozik elnyerni a miniszterelnökit – ezt elemzi többek között Fókuszban rovatunk. És azt is mérlegre teszi, vajon Budapest, illetve az ellenzéki vezetésűvé lett más városok hogyan élnek majd a lehetőséggel, a szép ígéreteket követik-e vállalható tettek. Vagy érvényesül a gyerekdal szövegének folytatása, aminek eredeti bohósága mohósággá válhat a politikai színpadon: „Kisült-e már a kalácsom? / Ha kisült már, ide véle, / Hadd egyem meg melegébe.” Így vélték ezt Pesterzsébeten, ahol a falánkság láttán a Momentum önkormányzati képviselői máris kiléptek a koalícióból. Fekete-Győr András, a párt elnöke a Magyarország rovatban megjelent interjújában ennek kapcsán arra inti önmagukat és a most összefogni képes ellenzéket is, hogy

"ha a hosszú éhezés után a nagy zabálás időszakát nyitják meg, akkor nem tudnak élni a megelőlegezett bizalommal, s nem lesz esélyük 2022-ben, az országgyűlési választáson".

Míg az ellenzék abban bízik, Budapesttel lehet a szó szoros és átvitt értelmében is friss levegőre vágyók számára élhető és szerethető, s ami a legfontosabb, választható alternatívát kínálni városállamként a NER rendszerének hűbéresi rengetegében, addig Orbán Viktor azon ügyködik majd, hogy a jelképpé vált Karácsony ne nagy, hanem kis legyen. A jelek szerint – boncolgatja a címlapsztorink – azt még nem döntötte el a miniszterelnök, hogy támad vagy együttműködik, mert mindkettőben ott rejtőzik a politikai vereség lehetősége.

"Budapest kiéheztetése éppúgy csapda lehet neki és a pártjának, mint a sikeressége."

Az biztos azonban – derül ki a Gazdaság rovat írásából –, hogy a kormány- és Orbán-közeli oligarcháknak nem fog nagyon fájni, hogy több várost is elveszítettek, mert a zsíros falatokat, s hozzájuk a meleg kalácsot továbbra is az állam osztogatja.

Az önkormányzati választás után a belpolitikában hátrébb lépni tűnő Orbán a külpolitikában vigasztalódhat. Ám amit ő ezen a téren sikernek és a mindenben meglátott magyar érdek védelmének mond, az a külvilág jó részének szemében nem más, mint egy hasznos idióta ámokfutása a Kreml eszközeként – állapítja meg a Magyarország rovat cikke. Az elemzés szerint ebben méltó társa David Cornstein budapesti amerikai nagykövet, aki a The New York Times napilap újságírójának dicsekedett el azzal, hogy olyan bizalmi a viszonya a magyar miniszterelnökkel, hogy a fehér házi látogatásról Orbán gépén hazatérve alsóneműre vetkőzve vitatták meg a világ dolgait – és ez a kép nem csak a politikát követők agyába éghetett bele. Azt pedig az egyik véleményírásunk szerzője gondolja úgy Orbán és a NER külpolitikáját látva, hogy: „Nincs az a sok száz millió eurós hitelkeret, nincs az a kereskedelmimérleg-javulás, ami ennyi árulást legitimálhatna.”

Azt azonban nem lehet mondani, hogy a NER gépezete leállt volna. Hiszen Áder János újabb kilenc évre Polt Pétert javasolja legfőbb ügyésznek, Handó Tünde pedig az Országos Bírósági Hivatalból abba az Alkotmánybíróságba kerül, amely – mint a HVG-ben olvasható – visszafordíthatatlanul kádertemetővé süllyedt. Amin egyáltalán nincs mit ünnepelni...

ISTEN NEM VER BOTTAL, CSAK SZÓVIVŐVEL

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN ANNA
2019.10.31.


Nincs mese, BBC-t nézni és hallgatni kell, és nem csak azért, mert szerintem az egyik legobjektívabb média, a szakma krémjét képviselő újságírókkal, szerkesztőkkel. Tematikus gazdagságuk, kiváló forgatócsoportjaik és technikai eszközeik révén nagyszerű műsorokat gyártanak, sokat lehet tanulni (és megtudni) tőlük.

Különösen, ha olyan nagyszerű riportalanyra bukkannak, mint a magyar kormány nemzetközi kommunikációjáért felelős államtitkár, Kovács Zoltán őnagyszerűsége. (Az angoltudása valóban az, meg kell hagyni.) Steve Rosenberg, a BBC újságírója később úgy értékelte a beszélgetést, hogy az érdekes tapasztalat volt. Semmi perc alatt megkapta, hogy ő és/vagy a kérdései abszurdak, buták, félrevezetőek, nevetségesek, amit akár hülyének, illetve finomabban ostobának szoktak fordítani.

Mély levegőt vettem, amikor elkezdődött az interjú, mert azonnal beugrott egy hasonló helyzet, amikor még a Kovácsnál is kiválóbb magyar külügyér ült be a BBC egyik stúdiójába, pár hónappal ezelőtt. Nehezen hevertem ki azt a szégyenkezést, amit éreztem azután az adás után, tehát próbáltam felkészülni amire lehet. Kevés eredménnyel, be kell valljam...

A MINDENSÉG ELMÉLETÉT KEZDTE ÍRNI, MÉGIS ELFELEDETTEN HALT MEG AZ ELSŐ MAGYAR ZSENI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2019.10.30.


Ha nagy, korszakalkotó magyar természettudósokról beszélünk, Teller Edére, Neumann Jánosra vagy 20. századi Nobel-díjasainkra gondolunk. Pedig jóval előttük élt egy erdélyi matematikus, aki az emberi gondolkodás történetének egyik legragyogóbb eredményét érte el. Bolyairól sok mindent neveztek el, de a legtöbbször azt sem tudjuk, hogy Farkasról vagy Jánosról. Leérettségizünk anélkül, hogy egy szót hallanánk gondolataiból. Most új regény állítja középpontba Bolyai János hányattatott életét. Láng Zsolt könyvéből egy olyan tudós képe bontakozik ki, aki a teljes elutasítottság dacára sem adta fel hitét, hogy a természet titkai megfejthetők, és a tudás a boldogság szolgálatába állítható...

HONNAN ÉRKEZIK A SZOLGALELKEK SEREGE?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.10.31.


A hétvégén Tokaj-vidéken jártunk, sikerült is megszállni egy felcsúti tulajdonú szállodában, de hát manapság alig lehet valaki az országban, aki napi rendszerességgel ne támogatná a rezsim élenjáróit -- ezzel hozzájárulva a NER fenntartásához -- valamilyen vásárlásával a villanytól kezdve az élelmiszeren át a szállodákig. De, gondolom, ez is cél volt. Elérték.

Útközben - a pataki kollégium előtt, most épp a debreceni református kollégium közvetlen szomszédságából írva - elgondolkodtam, mit adtak nekünk ezek a híres intézmények vagy más elit iskolánk, a magyar szellem legjobb történeti inkubátorházai. Hagyjuk most, hogy éppen hol tanyáznak a gimnáziumi rangsorokban, és hol tanyáznak ma magyar felsőoktatási intézmények a nemzetközi rangsorokban, mert amit keresek, az éppen nem fog megmutatkozni a rangsorokban, legföljebb áttételes köze van hozzájuk.

Ezek az iskolák -- és a nem említett híres alma máterek szerte az országban -- szándékaik szerint nem elsősorban a jövő tudósait képezték, hanem -- összhangban a gimnázium klasszikus európai hivatásával -- embereket emberré neveltek, sokan még azt is beleértették, hogy ezt a közösségeik és az ország javára. Biológiai lényeket erkölcsi lényekké -- jellemekké -- a legjobb antik-keresztény-európai tradíció szerint...

BÖDŐCS MEGINT OSZTJA AZ ÉSZT


444.HU
Szerző: Drakulics elvtárs
2019.11.01.


Bödőcs Putyinról, kokaindílerekről és Csíksomolyóról beszél, de akkor sem ijed meg, ha vámpírral találkozik. Pedig mindenki találkozik néha vámpírral, csak nem tudja, nem veszi észre… vagy már nincs ideje elmondani. A Drakulics elvtárs című, kémfilmbe oltott retróvígjáték október 31-től a mozikban!

ITT OLVASHATÓ




A 2019-ES HELYHATÓSÁGI VÁLASZTÁSOK TISZAVASVÁRIBAN: A JOBBIK EGYKORI FŐVÁROSA A FIDESZ JÁTSZÓTERE LETT

MÉRCE
Szerző: BALÁZS ANNA, HAIN FERENC
2019.11.01.


Az október 13-i önkormányzati választások után a HVG elemző cikke az országos viszonylatok vonatkozásában azt írta: hallgat a mély…. a nagyvárosi világ alatt egy szinte mozdulatlan Magyarország található.

A mozdulatlan Magyarország talán legmozdulatlanabb szegletének egyik pontján találjuk Tiszavasvárit. A választások előtt 3 részes sorozatban írtunk a Mércén a készülődésről: a tágabb történeti és politikai kontextusról, a helyi nyilvánosságról és az önkormányzat működéséről...

MÁSODIK GENERÁCIÓ

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.11.01.


Egyre több az olyan magyar gyerek, aki vagy külföldön született vagy egészen kiskorában került ki a szüleivel – azaz lassan felnövőben a határátkelők új generációja. De egyáltalán határátkelőnek számítanak-e, tényleg ők a kivándorlók második generációja?

Az első generáció körül nincsenek nagy kérdőjelek, ők azok, akik külföldre költözve keresik a boldogulásukat. Jellemzően a magyar határátkelők legnagyobb része ilyen.

A definíció ezt követően kezd bonyolódni, olyannyira, hogy még a kérdéskörrel foglalkozó szakemberek sem értenek egyet abban, hogy például a határátkelők gyermekeit hova sorolják.

A másfeledik generáció

A 1.5 generáció (vagy az egyszerűség kedvéért 1.5G) azokra utal, akik gyermekként (azaz tizenegynehányéves koruk, azaz tinédzseréveik előtt) költöznek külföldre.

Azért másfeledik generáció ők, mert magukkal viszik (vagy megtartják) a hazájukra jellemző karaktervonásokat, miközben persze szüleiknél jobban asszimilálódnak és illeszkednek be a fogadó ország társadalmába.

Egészen kicsi gyerekek esetén ez akár némi zavarhoz is vezethet például az anyanyelvük és az új hazában honos nyelv használatában. Az identitásuk így aztán egyfajta keveréke a régi és új nyelvnek-kultúrának.

Nyilván ez a „másfeledik generáció” sem egységes, nagyon sok függ attól, hogy hány évesen érkeznek meg az adott országban, milyen közösségben telepednek le, meddig jutottak otthon a tanulmányaikban és még sorolhatnánk.

A másfeledik generáció tagjai gyakran kétnyelvűek és könnyebben illeszkednek be a helyi kultúrába és társadalomba, mint a felnőtt határátkelők. Sokan közülük összeolvasztják az otthonról hozott és az új helyen felszedett kultúrát.

A második generáció

Második generációnak általában azokat tartják, akik már az új országban születtek. Ez elsőre egyszerűnek tűnik, ám nem az, ugyanis sokan nem értenek ezzel egyet, mégpedig azon megfontolásból, hogy szerintük a második generációs határátkelők voltaképpen már nem is határátkelők, csak a szüleik azok.

(Arról nem beszélve, hogy ezek a generációs meghatározások egészen faramuci helyzetekhez vezethetnek. Például akkor, ha egy család két gyermekkel lesz határátkelő, majd külföldön születik még egy gyerekük és ekkor már teljes a kavar, hogy a testvérek közül ki hányadik generációnak számít.)...

ELLENSZÉLBEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2019.10.31.



...A változáshoz alapvető szükség volt arra, hogy a szavazók tényleges alternatívát lássanak az ellenzéki kínálatban. Ehhez nélkülözhetetlen volt, hogy az ellenzéki pártok együttműködése hiteles legyen a választók szemében, azt érezzék, hogy itt valódi összefogásról van szó, és nem csupán olyan kényszerházasságról, amelynek már megkötésekor fenik a késüket egymás ellen a résztvevők. Hogy ne legyen kikacsintgatás, kibeszélés, állandó nyilvános gyanúsítgatás és veszekedés. Szükség volt arra, hogy az összefogás vezető ereje ne az ezerszer lejáratódott MSZP legyen, és arra is, hogy a Momentumot ne afféle „ellenzéki ifjúsági szervezetként”, hanem tényleges politikai súlyának megfelelően, egyenrangú politikai szereplőként kezelje a többi párt. Ehhez pedig szükség volt az EU-s választások végeredményére, amely alapvetően átstrukturálta az ellenzéki oldalt. Azáltal ugyanis, hogy Momentum a második legerősebb ellenzéki párt lett, sok fiatal számára, akik egyébként nem mentek volna el szavazni, olyan alternatíva képződött, amelyre jó szívvel adhatták voksukat. 

Felbecsülhetetlen segítséget nyújtott az ellenzék jó szerepléséhez a kormánypártokból áradó önhittség, önteltség és ezzel párhuzamosan az önreflexióra való képesség elvesztése, vagyis a hübrisz, ami minden zsarnoki hatalmat utolér. Motivációját tekintve én ugyanis nem sok különbséget látok az apró felcsúti parasztház mellé épített hatalmas futballkomplexum és Caligula konzullá kinevezett lova között. A fideszes politikusok pökhendisége, pimaszsága, telhetetlensége, a mértéktartás teljes hiánya, a lopás, csalás, hazudozás most törte át a béketűrés határát az állampolgárok nem elhanyagolható részénél. Erre számomra a legeklatánsabb példa Hódmezővásárhely és Lázár János esete. Vajon hogy történhetett meg, hogy Németh László városában, a hagyományosan jobboldali, korábban a Fidesz egyik fellegvárának számító településen, amelyet többnyire kétharmados többséggel vezettek a hagyományos jobboldali pártok, október 13-án elsöprő győzelmet arathatott az ellenzéki összefogás jelöltje. És a képviselő-testületben is, a város történetében először, kisebbségbe szorultak a Fidesz–KDNP és egy helyi civilszervezet delegáltjai, Lázár János pedig, aki 2010-ben még megszerezte a szavazatok több mint kétharmadát, jobbnak látta, ha el sem indul a polgármesteri címért. Pedig a Fidesz-kormány regnálása idején a város dinamikusan fejlődött, és a kampány során fűt-fát ígértek a kormánypártok jelöltjei győzelmük esetén, és súlyos retorziókat vázoltak arra az esetre, ha „rosszul” szavaznak a polgárok. Csakhogy a hódmezővásárhelyiek nem felejtették el Lázár ars poeticával felérő „mindenki annyit ér, amennyije van” beszólását és az ezzel szinkronban lévő viselkedését, a volt polgármester telkén felépült kastéllyal kapcsolatos, egyre kínosabbá váló hazudozást, a városban egyre látványosabban virágzó korrupciót, amelynek egyik legeklatánsabb példája az volt, hogy éppen itt nyert először közvilágítási tendert a miniszterelnök vejének cége, az ELIOS. És a város polgárait nyilván egyre inkább bőszítette a volt városvezető pökhendi, nagyképű önhittsége. Így annak ellenére választották újra az ellenzék jelöltjét, Márki-Zay Pétert, hogy az előző másfél évben belekóstolhattak abba, milyen retorziók várnak arra a városra, amely ellenzéki vezetőt választ magának. Úgy látszik azonban, hogy az eszközökben nem válogató folyamatos lejárató kampány, amelyet Márki-Zay Péterrel szemben folytattak a kormánypártok, és a polgármester másfél éves működése elutasítás helyett rokonszenvet ébresztett sok olyan hódmezővásárhelyi polgárban is, akik egyébként nem mentek volna el szavazni. Így azután hiába kapott a kormánypártok jelöltje csaknem pontosan ugyanannyi szavazatot, mint Lázár 2010-ben, Márki-Zayra – az egész országban legnagyobb részvétel mellett – 15 százalékkal többen szavaztak. A kormánypártok arroganciája ugyanis saját tábora helyett az ellenzék szavazóit mozgósította. És ez történhetett számos más településen és fővárosi kerületben is, ahol az ellenzéki összefogás győzött. Abban, hogy a korábban csaknem reménytelennek tartott VIII. kerületben végül Pikó András javára billent a mérleg, meggyőződésem szerint döntő szerepe volt a minden tisztességes embert felháborító rendőrségi intézkedésnek, de Baranyi Krisztinának és a többi ellenzéki jelöltnek is sokat segített az ellenük indított kormánypárti lejárató kampány. Ahogy például a VII. kerületi jelöltnek, Niedermüller Péternek nemkevés szavazatot hozhatott a két, nyilvánvalóan esélytelen, álellenzéki jelölt indulása. És a kormánypárti média által sztárolt „herevasaló” Berki Krisztián indítása is inkább hozott, mint vitt szavazatot Karácsony Gergelynek. Hiszen a választáson Berkinek az állítólag általa megszerzett 10 ezer támogató aláírás felét sem sikerült szavazatra váltania.

Meggyőződésem szerint Karácsony Gergely, Pikó András, Baranyi Krisztina, Örsi Gergely, V. Naszályi Márta, Matkovich Ilona, Veres Pál, Márki-Zay Péter, László Imre és a többiek nem azért nyerték meg a választásokat, mert kipattant a Borkai-ügy, és még a Fidesz bicskanyitogató hatalomgyakorlási stílusa, a mindent elárasztó korrupció, a nepotizmus és a maffiaszerű működés, az elképesztő pazarlás, a közszolgáltatások lerohasztása, a tébolyult központosítások, az oktatás és az egészségügy kiszárítása sem lett volna elég a győzelemhez. Ehhez szükség volt azokra a hiteles jelöltekre, akik segítőikkel elképesztő munkát és kreativitást fektettek a kampányba, és akik hátrányos helyzetükből előnyt tudtak faragni. Lenyűgöző kreativitással, munkabírással és lelkesedéssel lettek úrrá a források szűkősségén, korábban alig használt kampányeszközök – közösségi média, door to door kampány – intenzív alkalmazásával. Az „emberi erőforrás” minőségét, a hitelesség, a munkabefektetés és a kreativitás szerepét alábecsülni a sikerben méltatlan és igazságtalan.

Az eddig elmondottak fényében érdemes elgondolkodni azon is, vajon hogyan végződtek volna az önkormányzati választások, ha nincs ilyen elképesztő egyenlőtlenség a kormánypártok és az ellenzék lehetőségei, erőforrásai között. Ha egy viszonylag kiegyensúlyozott médiahelyzetben, nagyjából azonos erőforrásokkal és pártatlan, elfogulatlan választási intézményi háttérrel zajlik a kampány. Vagyis hogy mi lett volna a végeredmény, ha demokratikus választások lettek volna Magyarországon 2019. október 13‑án? Talán nem járok messze az igazságtól, ha azt gondolom, hogy ha azonos feltételek mellett szállhattak volna ringbe az ellenzéki pártok, ha tisztességes és fair választások lettek volna, akkor akár a 2006-os földcsuszamláshoz hasonló eredménnyel zárulhattak volna az önkormányzati választások – az ellenzéki összefogás javára.


NAP, HOLD, CSILLAGOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.11.01.


Tihamér, az egér ücsörgött a kesztyűje ajtaja előtt kényelmesen hátradőlve a hintaszékben, s mivel kissé hűvös volt már, sőt, egyenesen hidegnek mondható az idő, egész testét becsomagolta – a’la Hans Castorp – meleg gyapjútakaróba, kezében szivar és szívében rőzse dalok. Mert elcsöndesült a ház és az udvar is, nehéz virágszag ült meg mindent, és lassabban telt az idő. Még Tibi úr is, aki, mint emlékezhetünk, Horváthné lakásába költözött, még Tibi úr is visszavett a tempójából, és nem a saját üteme szerint élte most az életét, hanem konvenciók szerint, még az udvarra sem járt pisálni. S ha ivott is, magának ivott, mintegy befelé volt részeg, utat keresve a saját végtelenjébe, de, hogy ott mit talált, az a saját titka maradt.

Horváthné, szegény Horváthné, merengett el Tihamér, amikor idáig jutott a bámészkodásban, mert a magányos özvegy szinte a karjai közt halt meg egy éve tán. És most, bár eddig nem vallotta be, de fel kellett fedeznie, hogy luk van a szívében Horváthné helyén, egy bozontos üreg, amit Tibi úr nem tudott betölteni, mert hogy is lett volna képes erre. És pláne még az öreg, rövidlátó hangya minapi halála, meg a ház virágszaga, a csöndek, a ködök, kezében a szivar, gyapjútakaró a teste körül, és a csontjaiból áradó melankólia mind arra hívták, hogy gondolkozzon el élet és halál dolgai felől. De nem azért, mert ennek volt a napja, hanem, mert voltaképp egyfolytában ezen gondolkozott, de most minden adott volt ahhoz, hogy teljesen átadja magát a kétségbeesésnek vagy a megvilágosodásnak gusztus szerint...

ORBÁN ELÁRULTA, MIRE JÓ A KDNP

444.HU
Szerző: RÉNYI PÁL DÁNIEL
2019.10.31.


...A kormányfő szerint ez a szövetség „túl a barátságon” megold egy nagyon nehéz problémát, a modern politika egyik nehéz problémáját, amit úgy neveznek, „az igazság és a többség problémája”, mert a jó cselekedethez nem elég a többség, kell hozzá igazság is. Azaz valami olyasmire utalt, hogy lehet ugyan, hogy a KDNP alig létezik, viszont miatta van igaza a kormánynak: 

...a többség ugyanis igazság nélkül értelmetlenné válik, mert elveszíti morális alapjait és az igazi tágas, szellemi horizontot; (...) az igazság többség nélkül »béna« , nem tud hatni a politikában.

Orbán Viktor persze nem lenne Orbán Viktor, ha nem próbálná okfejtését becsomagolni úgy, hogy azt minden kereszténydemokrata el tudja képzelni vizuálisan is:

...a KDNP dolga, hogy képviselje azokat az eszméket és értékeket, amelyek horgonyként rögzítik a pártszövetségüket. A Fidesznek pedig az a dolga, hogy a horgonykötél okos méretezésével olyan kört fusson be, amelynek segítségével begyűjtheti a többséghez szükséges szavazatokat. Így meglesz a többség és a horgony miatt sohasem veszíthetik el a szilárd szellemi, erkölcsi alapjaikat.

Hogy ennek a horgonyfunkciónak mekkora jelentősége van, azt Orbán szerint szépen demonstrálja, hogy Európa még egy olyan sikeres pártszövetséget nem látott, mint az övék. A miniszterelnök végezetül – üdvözletét zárván, a születésnapi gratulációt nem elmulasztva – megsúgta a bajtársaknak: lélekben, valahol, ő is kereszténydemokratának tartja magát...

MAGYAROK TÍZEZREI HALNAK MEG ÉVENTE ÚGY, HOGY MEGELŐZHETŐ LETT VOLNA A HALÁLUK

24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2019.11.01. 


Ha csak a hazai statisztikákat nézzük, nem feltétlenül látszik, mennyire nem tesz Magyarország eleget azért, hogy kevesebben haljanak meg olyan ok miatt, ami megelőzhető lett volna. Pedig egyértelmű az összefüggés az egészségügyi kiadások és a között, hogy meddig élnek az emberek, és azon belül meddig élnek egészségesen.

Magyarország népessége 1980-ban volt a csúcson, akkor 10,7 millióan voltunk – azóta folyamatosan csökken a lélekszám. Tízmillió fölé 1961-ben kerültünk, és utoljára 2010-ben értük meg ezt. Jelenleg nagyjából annyian élünk az országban, mint az ötvenes évek közepén. Elég egyértelmű a trend:...


HALOTTAK NAPJA ELÉ – KEMÉNY ÉVÜNK VOLT ...

KLUBRÁDIÓ 
Szerző: Klubrádió
2019.10.31.



Pénteken, mindenszenttekkor emlékezzenek velünk idén elhunyt nagyjainkra, a teljesség igénye nélkül, persze.. Kemény évünk volt, ami a veszteségeket illeti.

Reggel 6-7 közt Vass Éva színművészre az április 17-i Dobszerda-beli interjújával emlékezünk,


7-8-ig megismételjük a július 18-i Folyt. Köv. – Volt egyszer egy Népszabadság című műsor Heller Ágnessel készült interjúját,

10-től az Ötösben Gálvölgyi János 2010-es, Horváth Ádámmal és 2009-es, Ungvári Tamással készült interjúját hallhatják újra,

12-13 óráig Váradi Júlia műsorvezető a Dobszerda ismétlőadásában Kardos András filozófussal beszélget arról, hogyan lehet élni Konrád, Heller, Rajk nélkül... ,

14-15-ig ismét Rajk Lászlóra emlékezünk, a Szabadság, Elvtársak című műsor április 12-ei adásának ismétlésével.

A Reggeli gyors kivételesen 8-10-ig robog Pálinkás Szüts Róberttel,

16 órától pedig Lang Györgyivel és Falusi Mariannal beszélgethetnek a Megdumáljuk! Című betelefonálós műsorunkban.

KÁRTYAVÁRKÉNT OMOLHAT ÖSSZE A CIVILIZÁCIÓ

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2019.10.31.


Lázas semmittevésben van a világ, ezerszám tartanak hiábavaló konferenciákat, a hatásuk azonban nulla – kissé fura ezt éppen egy konferencia bevezető előadásában hallani, de a klímaválság már csak ilyen ellentmondásos dolog. Miközben egyértelmű tudományos konszenzus van az ember által okozott éghajlatváltozásról, és a következő évtizedekre vonatkozó előrejelzések egyre borúsabbak, a klímaügy körül a média tele van álvitákkal, hömpölyögnek a tudományos evidenciákat relativizáló álmegoldások, egyszerre túl sok és túl kevés információ kering az utóbbi egy-két évben berobbanó témáról.

Erről persze legkevésbé a konferenciák tehetnek, és azokon a hasonló alkalmakon, amiken az utóbbi időben részt vettem, úgy tűnt, nagyon is szükség van még az alapszintű tájékoztatásra is. A „lázas semmittevés” diagnózisát most csütörtökön Vida Gábor biológus állította fel annak kapcsán, hogy a globális szén-dioxid-kibocsátás a szólamok ellenére egyelőre nem hogy nem csökkent, még növekszik is évről-évre. „A gazdasági növekedés közben a Föld fikarcnyit nem nő, a természet bajban van. A bioszféra 10 millió éves távlatban regenerálja magát, de az embernek nincs ennyi ideje” – mondta a felelős értelmiségnek a Széchenyi-díjas akadémikus...

600 EZER NYUGDÍJAS KERÜLT SZORULT HELYZETBE

NAPI.HU
Szerző: SZABÓ DÁNIEL
2019.10.31.


Nő a nyugdíjasok jelenléte a munkaerőpiacon, de nincs valódi ösztönzés az idősek továbbfoglalkoztatására. Csak kihalásos alapon csökken a 100 ezer forint alatti ellátásból élők száma, de a számuk még így is eléri a 600 ezer főt - mondta el az ATV műsorában Hegyesiné Orsós Éva, az Életet az Éveknek Országos Szövetség elnöke.

Nagyjából 600 ezer idős ember nyugdíja nem éri el a 100 ezer forintot. Bár számuk csökken, de azt senki nem teszi hozzá a kormányoldalon, hogy azért, mert meghalnak - fogalmazott a műsorban Hegyesiné Orsós Éva, aki szerint ez rengeteg nyugdíjast kényszerít döntési helyzetbe: a 60-70 ezres ellátást kapóknak például a gyógyszerek kiváltása, vagy a rezsifizetés között kell választania...

ITT OLVASHATÓ

A KLÍMAVÁLSÁG KÜSZÖBÉN MAGYARORSZÁGON SZINTE A NULLÁRÓL KELL ÚJRAKEZDENI AZ ÖNTÖZÉSES MŰVELÉST

168 ÓRA
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2019.11.01.


A kormány kedden nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely alapul szolgálhat az öntözéses földművelés újjáélesztéséhez. Óriási erőfeszítésekre lesz szükség, mert Magyarországon jelenleg csak a művelhető területek 2 százaléka áll öntözés alatt.

2024-re 100 ezer hektárral több öntözhető területet kell produkálni, ez a jelenleg öntözött területeknek a megduplázását jelenti.

– válaszolta Juhász Anikó agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár a 168 Órának, amikor a Budapesti Víz Világtalálkozón kérdeztük a klímaváltozás miatt kulcsfontosságú öntözésfejlesztésekről. Bár a szám ambiciózusnak tűnhet, valójában ez egy apró lépés az egykor európai színvonalú, kiszámítható terméshozamú művelés visszaállításához. Ugyanis a 70-es és 80-as években öntözött területek méretét ezekkel a fejlesztésekkel sem érné el a mezőgazdaság – ismerte el az államtitkár. A rendszerváltás előtt a termőterületek 6-7 százaléka volt öntözött, ami akkor nemzetközi összehasonlításban is jelentős volt. Napjainkban a Magyarországhoz hasonlóan aszálynak kitett országokban lényegesen magasabb az öntözhető területek aránya: Spanyolországban 17, Olaszországban 32 százalék, vagyis nagy a versenybeli lemaradásunk.

A fejlesztések elsősorban azokra a területekre koncentrálnának, ahol korábban már volt öntözés, csak az évtizedek során leromlott infrastruktúra miatt elveszett az öntözés lehetősége.

Az Orbán-kormány évi 17 milliárd forintot biztosít 2020-tól, hogy a nagy állami csatornarendszereket, valamint a vízátemelő műveket és az azokhoz közvetlenül kapcsolódó csatornákat fejlesszék. A régi infrastruktúrára alapozva így néhány év alatt több egykor öntözött terület újra víznyerési lehetőséghez juthat – ismertette Juhász Anikó... 

ÚJSÁGÍRÁST SEGÍTŐ ESZKÖZÖKNEK INDÍTOTT GYŰJTŐOLDALT AZ ÁTLÁTSZÓ

ÁTLÁTSZÓ / ADATÚJSÁGÍRÁS
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2019.10.31.


A Tooltartón jelenleg 41 magyar és külföldi az újságírást segítő online eszközt lehet közvetetten elérni. Az oldalon az eszköz típusa és ára szerint is lehet szűrni. A kínálatot folyamatosan bővítjük.

Ha újságíróként, vagy civilként problémát okozott az, hogyan lehetne leszedni valamilyen adatot a netről, probléma volt, hogy miképpen lehetne PDF-ből Excelbe konvertálni egy táblázatot vagy idővonalkészítő szoftvert kerestél, akkor a Tooltartót neked készítettük.

Akkor is jó hasznát veszed, ha egyszerű, vagy kicsit nehezebb adatvizualizációs vagy térképkészítő szoftvert keresel. Illetve a Tooltartó arra is jó, ha magyar vonatkozású adatbázisokat, monitorozó alkalmazásokat keresel.

A szájton jelenleg negyvenegy eszköz található, amelyeket a használatuk és az áruk szerint szűrhetsz. Minden eszköznél találhatsz továbbá egy rövid leírást arról, hogy mire való.

A Tooltartót folyamatosan frissítjük, de mivel mi sem tudhatunk mindenről, ezért nyugodtan küldhetsz nekünk javaslatokat is. Távlatosabb célunk, hogy a szájton található eszközökhöz kívülről is hozzá lehessen adni újakat.

BALESET UTÁN – CSAK OKOSAN!

KLUBRÁDIÓ / ÉLŐBEN A VÁROSBÓL 2.0
Szerző: FÁBIÁN LÁSZLÓ / KLUBRÁDIÓ
2019.10.30.


Egy helyszínelő ad praktikus tanácsokat az autósoknak arról, hogy mit kellene tenni egy baleset után, illetve mit nem célszerű csinálni.

Egy balesetnél három fontos teendője van egy gépjárművezetőnek. Először is meg kell állni. Másodszor meg kell győződnie arról, hogy megsérült-e valaki akár a saját járműben, akár a másik autóban. Amennyiben igen, akkor mentőt, rendőrt kell hívni. Harmadszor el kell kerülni a további baleseteket. Ezek a szabályok.

Vörös László baleseti helyszínelő részletezte, hogy praktikusan hogyan kell eljárni, ha nem akarunk több bajt, kellemetlenséget. Semmiképp ne álljunk félre a baleset után azonnal, akkor sem, ha a másik érintett sofőr unszol, akkor sem, ha mögöttünk már kilométeres az autósor. Vegyük elő a sárga mellényt, amit célszerű az ajtó zsebében tartani, és fényképezzük le a járművek helyzetét. Távolabbról is készítsünk képeket, jó ha látszik rajtuk tábla, vagy más közúti jelzés, egy jellegzetes tereptárgy, féknyom. Olyan képekre van szükségünk amelyek alapján az autót vissza lehetne tenni ugyanarra a helyre, ahol a balesetkor állt. A kocsin lévő sérüléseket közelről ráérünk később is lefotózni.

Ennyi idő alatt egy kicsit meg is nyugszik az ember, s ha ezzel megvagyunk, akkor félre lehet állni, hogy a forgalom megindulhasson. Legyen az autóban baleseti bejelentő, ezt már nyugodtabb állapotban, nyugodtabb helyen töltsük ki. Ha vitába keveredünk a másik gépkocsivezetővel, akkor lehet rendőrt hívni, de arra számítanunk kell, hogy akkor bizony valakinek fizetnie kell, mert a rendőr nagy valószínűséggel bírságolni fog. Ha külföldivel ütközünk és nem értjük egymást, akkor a 112-es telefonszámon lehet segítséget kérni, ott még tolmácsolnak is a két fél között.

Vörös László szerint nem érdemes belemenni abba a megoldásba, hogy a károkozást elismerő fél a helyszínen fizessen x összeget és ezzel el van intézve. Ha mondjuk nincs komoly sérülés a kocsin, csak letörött a tükör például, akkor szoktak ilyennel előállni. Azért veszélyes, mert aki fizet, később visszaélhet ezzel, és vannak olyan sérülések, amelyek szabad szemmel elsőre nem látszanak, majd később egy szerelő veszi csak észre, és ezek százezres nagyságrendű károk is lehetnek.

Amennyiben parkoló járműben okoztunk kárt, amelynek nincs ott a vezetője, akkor is a 112 kínál megoldást, ott be lehet jelenteni, hogy mi történt, és ha kérünk kiértesítést, akkor eléri egymást a károsult és a károkozó. Jobb, mint az adatainkat meghagyni egy cetlin az ablaktörlő alatt.

Még ha közhelyesen hangzik is, tény, hogy a legjobb megoldás természetesen a belesetek megelőzése. Vörös László szerint jó, ha az ember megnéz pár videót, amelyek segítenek megérteni, hogy mi vezet egy balesethez, de még jobb, ha időnként felkeres egy vezetéstechnikai centrumot. Már néhány órás képzés után is másképp fogja látni a közlekedés világát és a saját képességeit.