HÍRKLIKK
Szerző: LOVÁS PÉTER
2019.10.20.
„Világossá kell tenni, hogy nálunk bizonyos dolgok nem férnek bele“ - mondta a választások után a miniszterelnök. S ez nagyon is érthető. A keresztény szabadság, vagyis a Fidesz legutóbb meghirdetett - no, minek is nevezzük - magatartási kódexe egészen más erkölcsi kereteket szab Borkai Zsolt számára, mint amelyekről a nagy nyilvánosság holmi személyes videókból tudomást szerezhetett.
No, Borkai aztán kapott mindent, ami belefér. Választás előtt az ellenzéktől és a neten bolyongóktól, választás után a Fidesztől és a kormányfőtől. Nem érdekelt kívülállónak az lehet a benyomása, hogy a keresztény szabadság választás előtt más értékrendet diktál, mint annak utána, de az is lehet, hogy a miniszterelnök úr akkortájt éppen sűrű elfoglaltságai miatt nem talált megfelelő pillanatot, hogy nyilvánosan közölje súlyos mondatát, vagyis hogy vannak dolgok amelyek náluk már nem férnek bele.
Borkai Zsolt erre távozott a Fideszből, de maradt polgármester, ha már a győriek megválasztották. Azt hihetnénk, hogy a Fidesz-tagság, mint állapot, magasabb erkölcsi követelményeket támaszt a jelölttel szemben, mint a győri polgármesteri funkció, ami azért elég furcsa értelmezése a keresztény szabadságnak, mint erkölcsi mércének. Hanem hát van, ami belefér, és van, ami nem. Ennek zsinórmértékét nyilván a pártelnök és a miniszterelnök jelöli ki, és van úgy hogy nem feltétlenül értenek egyet.
Ez persze badarság, valójában csak én nem értem ezt a sajátos mértéket. Talán az is szerepet játszhat Borkai hivatali beosztásának megőrzésében, hogy a Fidesznek igenis fontos Győr város irányításának megőrzése. Ez pedig némiképp befolyásolhatja a mégoly igényes erkölcsi ítészek álláspontját is. Már hogy mi az, ami belefér, és mi az, ami nem.
A könnyebb érthetőség kedvéért idézzünk fel néhány közismert példát, amely pénzügyileg is súlyosan megterheli a közkasszát, de a közvéleményben mégis inkább erkölcsi visszatetszést kelt, ám azért még a Fidesz kódexbe belefér. Ilyen apróság például, hogy a honvédség repülőgépeket vesz súlyos pénzekért, s a gépekkel jobbára a miniszterelnök és kis csapata repked focimeccsekre közköltségen. Ja! És a foci! A kormány százmilliárdokat költött és költ el az aranylábúak jólétére, akik jobbára legális migránsként érkezve felveszik a nagy pénzt, és nem mutatnak érte jóformán semmit. Ez az egész istenverte sportmánia mélyen erkölcstelen, és rettenetesen drága, de a jelek szerint még belefér a Fidesz erkölcsi rendjébe...
ITT OLVASHATÓ
2019. október 20., vasárnap
MEGTANULNI ELENGEDNI
HVG ONLINE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.10.20.
Talán most már tudok írni róla. Mert nem volt egyszerű nekem sem feldolgozni érzelmileg, no meg értelmezni az egészet, és megtalálni a továbblépést is.
Abban, hogy kell megjelenni egy szegregátumban, hogyan lehet elérni, hogy ne hatóságként, hanem partnerként tekintsenek az emberre, egyáltalán, hogyan lehet egy közösségben bizalmat építeni, változásokat elindítani, nem volt példa, módszertan előttem. Mondhatom nyugodtan úgy, a saját káromon tanultam meg mindent, közben pedig olyan tapasztalatokra tettem szert, ami azt hiszem, nélkülözhetetlen a megoldás kereséséhez.
Magának a problémának az összetettsége, beágyazódása a településbe és az intézményrendszerbe is rémesen bonyolult, és ehhez jön a politikai rendszer, az általa generált változások, amivel legalább olyan nehéz megbirkózni, mint a helyi szintű folyamatokkal.
Az elmúlt tíz év tanulása sokkal többet adott nekem, mint az egyetem, ráadásul folyamatosan tanulásra sarkall, mivel annyi rejtve maradó problémát találok ma is, ami kezeletlen. Ezek ott vannak az élethelyzetekben, állapotokban, próbálok mindig többfelé körülnézni, hogy értsem, egyedi, vagy tipikus a gond. Nem mintha egyediségében nem kellene kezelni valahogy, ám rengeteg terület van, ahol tipikus a baj, és a rendszerszintű beavatkozás eredményre vezetne, ha lenne. Nehezen viselem az összehangolatlanságot, mikor egy-egy területre, két, három program is irányul, a nélkül, hogy tudnának egymásról, és nagyon bánt az is, hogy ami sikeres lehetne, ott is egy távol kitalált menet szerint bonyolítják le, aminek a hatékonysága kicsi, mert helyben másképp kellene. Bánt, hogy egy sor területen nincs a rendszerben hatékonyságmérés, átgondolása az eredménynek, vagy eredménytelenségnek.
Na, de most nem erről akarok írni, hanem a helyiekről. Mert a helyi tapasztalatok mentén tudtam felállítani egy stratégiát, amit emberekre építve gondoltam végig. Ebben fontos volt, hogy olyan kulcsember legyen a közösségben, aki ért engem, minket, akire építhetek. Hamar megtaláltam őt, akkorra már döntési kényszerben voltam, hogy a romungro vagy az oláh cigány családokra támaszkodok inkább. Akkor már értettem a különbözőségüket, erejüket, kommunikációjukat. Tisztában voltam a nagycsaládok felépítésével, összetartásával, széthúzásával is. És persze, mint velem gyakran megesik, az élet is a kezem alá dolgozott, egy tragédia után találtam rá az asszonyra, akin abban az életszakaszában biztosan tudom, hogy segített a kulcspozícióba helyezés.
Nagyon sokat tanultunk egymástól, hatottunk egymásra, kölcsönösen. A roma kérdés rengeteg szegmensét világította meg nekem, amit nélküle nem láthattam. Vittem, ahova tudtam, elképesztően gyorsan nyílt a világ előtte, amire ő remekül reagált, hihetetlenül sokat fejlődött a kommunikációja, szervezőképessége. Elindultunk a részvételi demokráciát erősítő úton is vele, értette az érdekképviseletet, sokat vitatkoztunk, mit, hogyan, és hol lehet a legjobban képviselni. Mindenben partner volt, elkezdte a középiskolát is, sokáig úgy éreztem, ennek ez a sikeres menete, találni valakit, aki alkalmas, segíteni, tanítani, helyzetbe hozni, támogatni, hogy építse magát, közösségi vezetővé tenni, és el lehet engedni a történetet, mert működőképes.
Nagyon szép lett volna, ha így marad. De nem ez történt. Az, amit nyertem vele, hogy behozta az alapítvány körébe a nagycsaládot, mint támogató közeget, az elején nélkülözhetetlen volt. Mert akkor mindenki erőből akart mindent, és ebben bizony nagy szükségem volt rájuk. Sokszor kellett megvédenünk egymást, kölcsönösen. De ez a nagycsalád sem egyszerű. Benne vannak a hatalomvágytól átitatott, ám ehhez megfelelő tudással nem rendelkező viszonyulások, a szürke-fekete zónában szerzett jövedelmek, a kriminalizáció, azoknak a túlélési stratégiáknak az átörökítései, melyek egyre többször kerültek összeütközésbe az Igazgyöngy által képviselt értékrenddel.
Ezek az ellentmondások pedig azok számára is nehezen viselhetők lennének, akik megfelelő tudással és elköteleződéssel bírnak, nemhogy egy olyan embernek, mint ő, aki felnőttként, ebből a társadalmi státuszból indult el egy másféle vezető úton. Meg kellett felelnie nekünk, és közben megfelelni a családnak is. Egy darabig győztünk mi, aztán lassan felülkerekedett a család hatása.
Minden volt ebben. Azt hiszem, az volt a legnagyobb baj, hogy családot próbálta pozicionálni az Igazgyöngyben, és nem az Igazgyöngyöt a családban. De ha ezt tette volna, akkor is nehéz lett volna, mert a családi kötelékekkel nem tudott, és nem is akart szakítani. Ezt nem is kértük volna sosem tőle. Mert iszonyúan nehéz ez, ha könnyen menne, akkor sokkal több roma nő lenne más helyzetben, mint most. Meg az is lehet, hogy túl gyors volt minden. És lassan az, ami miatt ő kulcsember lehetett, hogy mögénk állítja a a nagycsaládot, az szűnt meg. Akik nem voltak a családja részei, velük állandó volt a konfliktus, de közben a nagycsaládon belül is, hiszen az összetartás közöttük sincsen meg… végül már szinte senki sem maradt, akivel dolgozhatott volna.
Még sokáig próbáltam más területen felépíteni, perspektívát nyitni neki a közösségszervezésben, de egyre reménytelenebbül. Abban sem tudott maga mellé állítani embereket, nem is gyúrt már rá. Mert abban a viszonylatban, amit a családja képvisel, nem lehet közösségépítő “igazgyöngyös” munkát végezni. Mert ebben nem lehet “a sapkákat cserélgetni”, ide következetesen egyféle “sapka” kell, ami pozitív, átlátható, előremutató. Amiben nincsenek függések, vagyis nem úgy, ahogy tőlük függenek a többiek.
Nagyon nehezen engedtem el. Pedig menni akart, de mindig kerestem valami okot, amivel újra magam mellett tarthattam. Végül el kellett fogadnom, hogy így döntött. Visszament oda, ahonnan elindultunk. Azok közé, akik nemrég még feljelentették az alapítványt, és próbálták kikényszeríteni, hogy mondjak fel neki. Mert ők akartak a helyére kerülni.
Most beült abba a képbe, és abba a viszonyulásba, közéjük, ami ellen nyolc évig harcolt velünk.
Ahogy elment, változott a helyzet. Azok, akik eddig miatta hátrébb léptek, most jönnek. Az ő nagycsaládja marad most távol, de nem mindentől persze, szerencsére a gyerekekkel kapcsolatban vagyunk.
Most kaptam valakitől egy képet. Ez van ráírva: Soha nem veszítek. Vagy nyerek, vagy tanulok.
Most ebből én azt tanultam, hogy nem a személyekhez kell ragaszkodnunk, hanem az ügy megoldásához. A cél a legfontosabb, azt kell szem előtt tartani. A szegregátumok világában a felnőttekkel már túl nagy változásokat nem remélhetünk. Ha el tudjuk érni azt, hogy a gyerekeik neveléséhez másféle módon viszonyuljanak, egy más életminőséget elérése érdekében, már nyertünk. Ebben a folyamatban pedig az emberek jönnek-mennek körülöttünk. Próbálnak dolgozni, bekapcsolódnak a közösségépítésbe, aztán váratlanul kilépnek…utána megint vissza. Ebben vagyunk tíz éve. Mindig nyitva a kapunk. És visszatérnek. A visszatérőkkel pedig sosem onnan indulunk, mint az első találkozáskor. Mindig kicsit jobb helyzetből.
Mindig azokkal kell építenünk az utat, akik épp olyan döntést hoznak, hogy most velünk vannak. A számuk pedig mindig növekszik. Nem csökken. Már közösség van, akkor is, ha egy-egy család néha kilép. Akkor is, ha mások kerülnek kulcspozícióba. A folyamat már működik, és a személyek cseréjétől már nem szakad meg. Nem is szabad megszakadnia.
Szóval, nem szabad túlzottan ragaszkodni valamihez, ami nem működik. Még akkor sem, ha az olyan szépen illett a történetbe. Be kell ismerni, ha valami nem megy, és változtatni kell. A hibázás nem baj. Tanulni kell belőle. És nem feladni. Sosem.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.10.20.
Talán most már tudok írni róla. Mert nem volt egyszerű nekem sem feldolgozni érzelmileg, no meg értelmezni az egészet, és megtalálni a továbblépést is.
Abban, hogy kell megjelenni egy szegregátumban, hogyan lehet elérni, hogy ne hatóságként, hanem partnerként tekintsenek az emberre, egyáltalán, hogyan lehet egy közösségben bizalmat építeni, változásokat elindítani, nem volt példa, módszertan előttem. Mondhatom nyugodtan úgy, a saját káromon tanultam meg mindent, közben pedig olyan tapasztalatokra tettem szert, ami azt hiszem, nélkülözhetetlen a megoldás kereséséhez.
Magának a problémának az összetettsége, beágyazódása a településbe és az intézményrendszerbe is rémesen bonyolult, és ehhez jön a politikai rendszer, az általa generált változások, amivel legalább olyan nehéz megbirkózni, mint a helyi szintű folyamatokkal.
Az elmúlt tíz év tanulása sokkal többet adott nekem, mint az egyetem, ráadásul folyamatosan tanulásra sarkall, mivel annyi rejtve maradó problémát találok ma is, ami kezeletlen. Ezek ott vannak az élethelyzetekben, állapotokban, próbálok mindig többfelé körülnézni, hogy értsem, egyedi, vagy tipikus a gond. Nem mintha egyediségében nem kellene kezelni valahogy, ám rengeteg terület van, ahol tipikus a baj, és a rendszerszintű beavatkozás eredményre vezetne, ha lenne. Nehezen viselem az összehangolatlanságot, mikor egy-egy területre, két, három program is irányul, a nélkül, hogy tudnának egymásról, és nagyon bánt az is, hogy ami sikeres lehetne, ott is egy távol kitalált menet szerint bonyolítják le, aminek a hatékonysága kicsi, mert helyben másképp kellene. Bánt, hogy egy sor területen nincs a rendszerben hatékonyságmérés, átgondolása az eredménynek, vagy eredménytelenségnek.
Na, de most nem erről akarok írni, hanem a helyiekről. Mert a helyi tapasztalatok mentén tudtam felállítani egy stratégiát, amit emberekre építve gondoltam végig. Ebben fontos volt, hogy olyan kulcsember legyen a közösségben, aki ért engem, minket, akire építhetek. Hamar megtaláltam őt, akkorra már döntési kényszerben voltam, hogy a romungro vagy az oláh cigány családokra támaszkodok inkább. Akkor már értettem a különbözőségüket, erejüket, kommunikációjukat. Tisztában voltam a nagycsaládok felépítésével, összetartásával, széthúzásával is. És persze, mint velem gyakran megesik, az élet is a kezem alá dolgozott, egy tragédia után találtam rá az asszonyra, akin abban az életszakaszában biztosan tudom, hogy segített a kulcspozícióba helyezés.
Nagyon sokat tanultunk egymástól, hatottunk egymásra, kölcsönösen. A roma kérdés rengeteg szegmensét világította meg nekem, amit nélküle nem láthattam. Vittem, ahova tudtam, elképesztően gyorsan nyílt a világ előtte, amire ő remekül reagált, hihetetlenül sokat fejlődött a kommunikációja, szervezőképessége. Elindultunk a részvételi demokráciát erősítő úton is vele, értette az érdekképviseletet, sokat vitatkoztunk, mit, hogyan, és hol lehet a legjobban képviselni. Mindenben partner volt, elkezdte a középiskolát is, sokáig úgy éreztem, ennek ez a sikeres menete, találni valakit, aki alkalmas, segíteni, tanítani, helyzetbe hozni, támogatni, hogy építse magát, közösségi vezetővé tenni, és el lehet engedni a történetet, mert működőképes.
Nagyon szép lett volna, ha így marad. De nem ez történt. Az, amit nyertem vele, hogy behozta az alapítvány körébe a nagycsaládot, mint támogató közeget, az elején nélkülözhetetlen volt. Mert akkor mindenki erőből akart mindent, és ebben bizony nagy szükségem volt rájuk. Sokszor kellett megvédenünk egymást, kölcsönösen. De ez a nagycsalád sem egyszerű. Benne vannak a hatalomvágytól átitatott, ám ehhez megfelelő tudással nem rendelkező viszonyulások, a szürke-fekete zónában szerzett jövedelmek, a kriminalizáció, azoknak a túlélési stratégiáknak az átörökítései, melyek egyre többször kerültek összeütközésbe az Igazgyöngy által képviselt értékrenddel.
Ezek az ellentmondások pedig azok számára is nehezen viselhetők lennének, akik megfelelő tudással és elköteleződéssel bírnak, nemhogy egy olyan embernek, mint ő, aki felnőttként, ebből a társadalmi státuszból indult el egy másféle vezető úton. Meg kellett felelnie nekünk, és közben megfelelni a családnak is. Egy darabig győztünk mi, aztán lassan felülkerekedett a család hatása.
Minden volt ebben. Azt hiszem, az volt a legnagyobb baj, hogy családot próbálta pozicionálni az Igazgyöngyben, és nem az Igazgyöngyöt a családban. De ha ezt tette volna, akkor is nehéz lett volna, mert a családi kötelékekkel nem tudott, és nem is akart szakítani. Ezt nem is kértük volna sosem tőle. Mert iszonyúan nehéz ez, ha könnyen menne, akkor sokkal több roma nő lenne más helyzetben, mint most. Meg az is lehet, hogy túl gyors volt minden. És lassan az, ami miatt ő kulcsember lehetett, hogy mögénk állítja a a nagycsaládot, az szűnt meg. Akik nem voltak a családja részei, velük állandó volt a konfliktus, de közben a nagycsaládon belül is, hiszen az összetartás közöttük sincsen meg… végül már szinte senki sem maradt, akivel dolgozhatott volna.
Még sokáig próbáltam más területen felépíteni, perspektívát nyitni neki a közösségszervezésben, de egyre reménytelenebbül. Abban sem tudott maga mellé állítani embereket, nem is gyúrt már rá. Mert abban a viszonylatban, amit a családja képvisel, nem lehet közösségépítő “igazgyöngyös” munkát végezni. Mert ebben nem lehet “a sapkákat cserélgetni”, ide következetesen egyféle “sapka” kell, ami pozitív, átlátható, előremutató. Amiben nincsenek függések, vagyis nem úgy, ahogy tőlük függenek a többiek.
Nagyon nehezen engedtem el. Pedig menni akart, de mindig kerestem valami okot, amivel újra magam mellett tarthattam. Végül el kellett fogadnom, hogy így döntött. Visszament oda, ahonnan elindultunk. Azok közé, akik nemrég még feljelentették az alapítványt, és próbálták kikényszeríteni, hogy mondjak fel neki. Mert ők akartak a helyére kerülni.
Most beült abba a képbe, és abba a viszonyulásba, közéjük, ami ellen nyolc évig harcolt velünk.
Ahogy elment, változott a helyzet. Azok, akik eddig miatta hátrébb léptek, most jönnek. Az ő nagycsaládja marad most távol, de nem mindentől persze, szerencsére a gyerekekkel kapcsolatban vagyunk.
Most kaptam valakitől egy képet. Ez van ráírva: Soha nem veszítek. Vagy nyerek, vagy tanulok.
Most ebből én azt tanultam, hogy nem a személyekhez kell ragaszkodnunk, hanem az ügy megoldásához. A cél a legfontosabb, azt kell szem előtt tartani. A szegregátumok világában a felnőttekkel már túl nagy változásokat nem remélhetünk. Ha el tudjuk érni azt, hogy a gyerekeik neveléséhez másféle módon viszonyuljanak, egy más életminőséget elérése érdekében, már nyertünk. Ebben a folyamatban pedig az emberek jönnek-mennek körülöttünk. Próbálnak dolgozni, bekapcsolódnak a közösségépítésbe, aztán váratlanul kilépnek…utána megint vissza. Ebben vagyunk tíz éve. Mindig nyitva a kapunk. És visszatérnek. A visszatérőkkel pedig sosem onnan indulunk, mint az első találkozáskor. Mindig kicsit jobb helyzetből.
Mindig azokkal kell építenünk az utat, akik épp olyan döntést hoznak, hogy most velünk vannak. A számuk pedig mindig növekszik. Nem csökken. Már közösség van, akkor is, ha egy-egy család néha kilép. Akkor is, ha mások kerülnek kulcspozícióba. A folyamat már működik, és a személyek cseréjétől már nem szakad meg. Nem is szabad megszakadnia.
Szóval, nem szabad túlzottan ragaszkodni valamihez, ami nem működik. Még akkor sem, ha az olyan szépen illett a történetbe. Be kell ismerni, ha valami nem megy, és változtatni kell. A hibázás nem baj. Tanulni kell belőle. És nem feladni. Sosem.
MAGYARORSZÁGON A NÉPESSÉG ÖTÖDÉT FENYEGETI SZEGÉNYSÉG
QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2019.10.18.
Tavalyi adatokból készített statisztikát az EU-s szegénységről az Eurostat az október 17-i szegénység napjára. Eszerint az uniós állampolgárok 21,7 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, Magyarországon ennél valamivel kedvezőbb, 19,6 százalékos az arány.
Bulgáriában és Romániában csaknem minden harmadik embert fenyeget a lecsúszás, míg a legkedvezőbb arányt (12,2 százalék) Csehországban találták, amit Szlovénia, Norvégia, Finnország és Hollandia követ, utóbbi még mindig csak 16,7 százalékkal...
EU-szerte jellemző, hogy a szegénység jobban fenyegeti
- a munkanélkülieket, mint a dolgozókat (64,9 százalék vs. 11,4 százalék)...
Szerző: QUBIT.HU
2019.10.18.
Tavalyi adatokból készített statisztikát az EU-s szegénységről az Eurostat az október 17-i szegénység napjára. Eszerint az uniós állampolgárok 21,7 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség, Magyarországon ennél valamivel kedvezőbb, 19,6 százalékos az arány.
Bulgáriában és Romániában csaknem minden harmadik embert fenyeget a lecsúszás, míg a legkedvezőbb arányt (12,2 százalék) Csehországban találták, amit Szlovénia, Norvégia, Finnország és Hollandia követ, utóbbi még mindig csak 16,7 százalékkal...
EU-szerte jellemző, hogy a szegénység jobban fenyegeti
- a nőket, mint a férfiakat (a nők 22,6, a férfiak 20,7 százaléka veszélyeztetett),
- a 18 év alatti fiatalokat, mint a 65 év feletti időseket (24 százalék vs. 18,3 százalék)
- a gyerekeseket, mint a gyerekteleneket (22,3 vs. 21 százalék),
- a munkanélkülieket, mint a dolgozókat (64,9 százalék vs. 11,4 százalék)...
KARAFIÁTH: NE BASZTASSÁTOK KARÁCSONYT!
24.HU / POSZT-ITT
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2019.10.19.
...Budapest új főpolgármestere még csak most költözik be az irodájába, egyes kerületi polgármestereket pedig nem engednek a székükhöz. Mit lehet ennyi idő után számon kérni? Mire föl akarjuk rögtön benyújtani a számlát?
Elszomorít, hogy sokan a kulturális élet képviselői közül is egyből csak azon ujjonganak: végre lesz pénz!
Amit a másik oldalon borzalmasnak bélyegeztek. Az is, nem vitás.
De ha a baloldal követeli ugyanezt, az mindjárt helyénvaló. És itt nem arra a szégyenteljes metódusra gondolok, amivel kivéreztették a független színházat. Hanem arra a rögtöni revánsvágyra, hogy na, akkor most takarítunk. Persze ennek alaposan megágyazott az előző garnitúra, szilaj kultúrharcos kedvükben szétcsesztek mindent maguk körül – de ez nem lehet indok arra, hogy most a másik oldal képviselői is ebben a szellemben tevékenykedjenek.
Attól, hogy a morálküszöb lesüllyedt, nem lehet cél épphogy csak felette lenni.Szóval nem díjazom, ahogy most kinyúl a sok kéz, és el akarja venni, ami úgymond jár.És a legszebb, hogy mindezt az erkölcs magas trónusáról, olyan jelszavakkal teszi, hogy „kérem, ne szúrjátok el”. Mi bíztunk bennetek, azért szavaztunk meg titeteket. Kérjük is a jussunkat rögtön. A tisztesség nevében fegyvert szegezni valaki mellkasának úgy, hogy gyakorlatilag még arra sem volt ideje, hogy felfogja, ami történt, nem tisztességtelen.
Mutassatok példát, álljatok előttünk! Igen, alapvetően minden képviselőnek ez lenne a feladata. Tudjuk, hogy a most megválasztott ellenzékieknek olyan nehéz dolguk lesz, mint eddig tán soha.
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2019.10.19.
...Budapest új főpolgármestere még csak most költözik be az irodájába, egyes kerületi polgármestereket pedig nem engednek a székükhöz. Mit lehet ennyi idő után számon kérni? Mire föl akarjuk rögtön benyújtani a számlát?
Elszomorít, hogy sokan a kulturális élet képviselői közül is egyből csak azon ujjonganak: végre lesz pénz!
Adjanak pénzt, és még egy kis pénzt. Most. Rögtön.
Még csak be se tolta a biciklijét az új vezető, és máris azt kérik, szórja a milliókat két kézzel a kiéhezettek közé. Semmi egyéb ne számítson, csak az, hogy eddig nem kaptak, és hogy mennyire voltak úgymond hűségesek: tehát politikai alapon.
Amit a másik oldalon borzalmasnak bélyegeztek. Az is, nem vitás.
De ha a baloldal követeli ugyanezt, az mindjárt helyénvaló. És itt nem arra a szégyenteljes metódusra gondolok, amivel kivéreztették a független színházat. Hanem arra a rögtöni revánsvágyra, hogy na, akkor most takarítunk. Persze ennek alaposan megágyazott az előző garnitúra, szilaj kultúrharcos kedvükben szétcsesztek mindent maguk körül – de ez nem lehet indok arra, hogy most a másik oldal képviselői is ebben a szellemben tevékenykedjenek.
Attól, hogy a morálküszöb lesüllyedt, nem lehet cél épphogy csak felette lenni.Szóval nem díjazom, ahogy most kinyúl a sok kéz, és el akarja venni, ami úgymond jár.És a legszebb, hogy mindezt az erkölcs magas trónusáról, olyan jelszavakkal teszi, hogy „kérem, ne szúrjátok el”. Mi bíztunk bennetek, azért szavaztunk meg titeteket. Kérjük is a jussunkat rögtön. A tisztesség nevében fegyvert szegezni valaki mellkasának úgy, hogy gyakorlatilag még arra sem volt ideje, hogy felfogja, ami történt, nem tisztességtelen.
Mutassatok példát, álljatok előttünk! Igen, alapvetően minden képviselőnek ez lenne a feladata. Tudjuk, hogy a most megválasztott ellenzékieknek olyan nehéz dolguk lesz, mint eddig tán soha.
Láttuk, mire képes a NER.
Képes gyűlölködő, acsarkodó hordát csinálni tömegekből, képes ember alatti szintre süllyedni, és aztán képes ezzel együtt is megtartani a pozíciót, amit zsarolással, hízelgéssel, cinizmussal és hazugsággal vívott ki magának. Miért gondoljuk, hogy ha ilyen eszköztáruk van a nemtelen eszközökből, akkor eztán nemesen fognak viselkedni? És miből gondoljuk, hogy az aljas eszközeik ellen cérnakesztyűben is eredményesen küzdhetünk?
Persze fontos, hogy megtörjön az urizáló, tolvaj, a választókat semmibe vevő norma, a kurvázós, krumpliosztós, munkahellyel, támogatásokkal sakkban tartott világ, a régi elit uralma.
Persze fontos, hogy megtörjön az urizáló, tolvaj, a választókat semmibe vevő norma, a kurvázós, krumpliosztós, munkahellyel, támogatásokkal sakkban tartott világ, a régi elit uralma.
A NER nem pillanatok alatt épült fel, lebontani sem lehet pillanatok alatt.
A morális deficitet nehéz lesz kompenzálni. Mélybe rántottak egy egész országot, még azt a részét is, amelyik ellenáll.
Sok múlik szimbolikus ügyeken és a kommunikáció formáján: szívből remélem (és azért a lelkem mélyén ezt az egyet nem tartom csodavárásnak), hogy ez működni fog. A többi lassú harc és kemény munka eredménye lehet. Ne nehezítsük irreális elvárásokkal, toroknak tartott késekkel.
Baj, hogy megint apafigurát keresnek sokan: erős vezetőt, aki majd így meg úgy tarol.Pedig épp egy ilyen rossz apa van a nyakunkon, a haverjaival, akik betörtek az életünkbe, beültek a nappalinkba, a munkahelyünkre, velünk vannak mindenütt, képtelenség elkerülni őket.
Nem új apa kell, akihez mehetünk reklamálni. A mi részünkről türelem kell és bizalom, a civilektől továbbra is kritikus jelenlét, egymásra figyelés, szolidaritás és kitartás. Bár nem tudom, ekkora elvárásoknak ki tudna megfelelni. Kevesebb is elég az összeroppanáshoz.
Sok múlik szimbolikus ügyeken és a kommunikáció formáján: szívből remélem (és azért a lelkem mélyén ezt az egyet nem tartom csodavárásnak), hogy ez működni fog. A többi lassú harc és kemény munka eredménye lehet. Ne nehezítsük irreális elvárásokkal, toroknak tartott késekkel.
Baj, hogy megint apafigurát keresnek sokan: erős vezetőt, aki majd így meg úgy tarol.Pedig épp egy ilyen rossz apa van a nyakunkon, a haverjaival, akik betörtek az életünkbe, beültek a nappalinkba, a munkahelyünkre, velünk vannak mindenütt, képtelenség elkerülni őket.
Nem új apa kell, akihez mehetünk reklamálni. A mi részünkről türelem kell és bizalom, a civilektől továbbra is kritikus jelenlét, egymásra figyelés, szolidaritás és kitartás. Bár nem tudom, ekkora elvárásoknak ki tudna megfelelni. Kevesebb is elég az összeroppanáshoz.
AZ ERKÖLCS VISSZANYAL
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2019.10.20.
Őszöd óta a magyar belpolitika axiómája, hogy nincs annál veszélyesebb szituáció, mint amikor a hatalom morálja a közmorál alá zuhan.
Volt egy ígéret 2010-ben a morális rendszerváltásról – mára annyi maradt belőle, hogy „de Gyurcsányék is loptak”. Teljes joggal teszi föl a kérdést az egyszeri szavazó: „akkor tehát az elveszett szabadságért, a régiós leszakadásért, a zuhanó forintért, a kitántorgott százezrekért, az állami betegség- és butításügyért cserébe mindössze annyit kaptunk, hogy a baloldali tolvajokat jobboldali tolvajokra cserélhettük?”
Szerző: HARGITAI MIKLÓS
2019.10.20.
Őszöd óta a magyar belpolitika axiómája, hogy nincs annál veszélyesebb szituáció, mint amikor a hatalom morálja a közmorál alá zuhan.
Volt egy ígéret 2010-ben a morális rendszerváltásról – mára annyi maradt belőle, hogy „de Gyurcsányék is loptak”. Teljes joggal teszi föl a kérdést az egyszeri szavazó: „akkor tehát az elveszett szabadságért, a régiós leszakadásért, a zuhanó forintért, a kitántorgott százezrekért, az állami betegség- és butításügyért cserébe mindössze annyit kaptunk, hogy a baloldali tolvajokat jobboldali tolvajokra cserélhettük?”
Ez egy keresztény ország, az igazmondó miniszterelnök szavaiból tudjuk. Azt viszont immár a gyakorlatból, hogy a népesség igen nagy hányada néz pornót, abban az esetben mindenképp, ha ismert fideszes politikus a főszereplő. Legalább négy-ötmillió embernek lett meg napok alatt, hogy a nős Borkai Zsoltnak megvolt egy másik szőke hölgy – ez olyasfajta üzenet-célbajuttatási hatékonyság, amiről az állami sajtóval, az összes megyei lappal, Origóval, TV2-vel meg a foci- és Forma1-közvetítésekbe ékelt instant híradókkal együtt is csak álmodozni tud az állampárt.
Kommunikációval foglalkozó emberként azt gondolom, hogy méltatlanul alulértékeljük e rövidfilm hatását. Csak néhány momentum (a jó ízlés határain belül) arról, hogy mi van a képeken. 1. Viszonylag ritkán járok orgiákra, ezért megkérdeztem egy szexuálpszichológiával foglalkozó ismerőst, hogyan viselkedik ilyen helyzetben az, aki először csöppen bele a társas szexbe. A válasz: valahogy úgy, mint a kezdő nudista a textilfrei kempingben. Nos, akik látták, azt mesélik, hogy ez a fajta zavar sem Borkai Zsolton, sem a mellette gyurmázó úriemberen nem látszik, ami máris kizárja azt a fideszes narratívát, hogy egyszeri botlásról volt szó. Összeszokott, sokadjára együtt vigadó, egymás előtt minden gátlás nélkül meztelenkedő és koitáló csapatot mutatnak a világhírűvé vált képkockák. 2. Az is ugyanilyen beszédes, ami hiányzik: sem szenvedély, sem bűntudat nincs az arcokon. Mint egy szexjelenet Tarantinónál: a lány gondolatban talán keresztrejtvényt fejt, de mindenképpen máshol jár, a fiúk meg mintha vicceket mesélnének egymásnak. Valahogy másképp képzelem azt a helyzetet, amikor az esendő ember kísértésbe esik, és a lelkiismeretével vívott csatában elbukik. Itt bizony begyakorolt, sokadjára elpróbált szituációban kapták lencsevégre a magyar felnőttfilm szcéna új csillagait. Ezek a köztiszteletben álló politikus és nemzeti tőkés urak alkalmi oldalbordáikkal így szoktak mulatozni a pénzünkön - mármint a pénzünk azon a részén, amit még nem utaltak Luxemburgba.
Egy éles váltással fordítsuk most a kamerát és a mikrofont Magyarország kormányfője felé. Magabiztos, a saját igazságát évek óta kellő átéléssel hirdető politikust látunk/hallunk. A szemét tágra nyitja, a homloka ráncba gyűrődik, miközben megpróbál komoly maradni:
Kommunikációval foglalkozó emberként azt gondolom, hogy méltatlanul alulértékeljük e rövidfilm hatását. Csak néhány momentum (a jó ízlés határain belül) arról, hogy mi van a képeken. 1. Viszonylag ritkán járok orgiákra, ezért megkérdeztem egy szexuálpszichológiával foglalkozó ismerőst, hogyan viselkedik ilyen helyzetben az, aki először csöppen bele a társas szexbe. A válasz: valahogy úgy, mint a kezdő nudista a textilfrei kempingben. Nos, akik látták, azt mesélik, hogy ez a fajta zavar sem Borkai Zsolton, sem a mellette gyurmázó úriemberen nem látszik, ami máris kizárja azt a fideszes narratívát, hogy egyszeri botlásról volt szó. Összeszokott, sokadjára együtt vigadó, egymás előtt minden gátlás nélkül meztelenkedő és koitáló csapatot mutatnak a világhírűvé vált képkockák. 2. Az is ugyanilyen beszédes, ami hiányzik: sem szenvedély, sem bűntudat nincs az arcokon. Mint egy szexjelenet Tarantinónál: a lány gondolatban talán keresztrejtvényt fejt, de mindenképpen máshol jár, a fiúk meg mintha vicceket mesélnének egymásnak. Valahogy másképp képzelem azt a helyzetet, amikor az esendő ember kísértésbe esik, és a lelkiismeretével vívott csatában elbukik. Itt bizony begyakorolt, sokadjára elpróbált szituációban kapták lencsevégre a magyar felnőttfilm szcéna új csillagait. Ezek a köztiszteletben álló politikus és nemzeti tőkés urak alkalmi oldalbordáikkal így szoktak mulatozni a pénzünkön - mármint a pénzünk azon a részén, amit még nem utaltak Luxemburgba.
Egy éles váltással fordítsuk most a kamerát és a mikrofont Magyarország kormányfője felé. Magabiztos, a saját igazságát évek óta kellő átéléssel hirdető politikust látunk/hallunk. A szemét tágra nyitja, a homloka ráncba gyűrődik, miközben megpróbál komoly maradni:
„Nem véletlenül érezzük erkölcsi fölényben magunkat Nyugat-Európához képest.”
„Magyarország, ahogy régen, úgy most is, az európai kereszténység védőbástyája. Én vagyok a legkeresztényebb, tehát a legeurópaibb az európaiak között.”
„Nőjünk fel ehhez a küldetéshez, teremtsük meg magunknak és mutassuk meg a világnak, milyen is az igazi, mély és magasabb rendű élet, amelyet a keresztény szabadság eszményére építettünk.”
„Ezért kellett megtörténnie a második rendszerváltásnak 2010-ben (...) Keresztény rendszerváltás, ami kereszténydemokráciát eredményezett (…) Nyugaton el kell fogadniuk, hogy nekünk jogunk van a keresztény szabadság törvényei szerint berendezni az életünket.”...
ÚTBAN VAN A KULTÚRA
MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2019.10.20.
Csökkenő állami források, elmaradt fejlesztések, felmondó munkatársak, megtelt raktárak, azbesztpor és bizonytalanság – válságos állapotban az írott magyar kultúrkincs jelentős részét őrző Országos Széchényi Könyvtár, amelynek a Nemzeti Hauszmann Terv miatt kell mennie a budai Várból.
„Már az állagmegóvás is problémás, a raktárak tele, a folyosókon is könyvek állnak, nem tartják be a tűzvédelmi szabályokat, a liftek rendszeresen elromlanak, mondhatjuk, hogy kritikus a helyzet. Víz- és gázcsövek mennek át a raktárokon, ezekre évtizedek óta nem költöttek egy fillért sem. Az épület gépészete, szellőzési rendszere a hetvenes években készült.
A digitális robbanás óta a könyvtár nem felel meg az új felhasználói igényeknek, elavult infrastruktúra és meghaladott működési koncepció jellemzi” – sorolja egy, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) működését jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrás, aki szerint a Hauszmann Terv beindulása óta az OSZK elveszítette érdekérvényesítő képességét. „Azóta a politika csak akadályt lát bennünk” – mondja.
Egy másik, szintén névtelenséget kérő forrás úgy fogalmazott, hogy „a könyvtár falain belül 1982-ben megállt az idő”. A Népszavának egy munkatárs pedig így nyilatkozott néhány hónappal ezelőtt: „Az ablakok 1985 óta nem láttak új festést, szétszikkadtak, van, ahol telente ujjnyi réseken fújja be a szél a havat. Tisztasági festés 20 éve nem volt az épületben, három belső lift már nem működik, hónapok óta nincs pénz a szerelők kifizetésére.
A dologi költségvetés az elmúlt években 150 millió forintra csökkent, miközben legalább 500 millióra volna szükség.” Az üzemeltetési működési hiány elérte a 800 millió forintot, a villanyszámlát legutóbb minisztériumi utasításra fizette ki az OSZK, mert már az Elmű fenyegetőzött, hogy kikapcsolja az áramot. Megkezdődött viszont „az irodabútorok cseréje, új bútorok, új számítógépek érkeztek, de az informatikusok zsinórban mennek el. A dolgozók negyven százaléka a garantált minimálbéren van, további húsz százalék 250 ezer forint alatt keres.”...
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2019.10.20.
Csökkenő állami források, elmaradt fejlesztések, felmondó munkatársak, megtelt raktárak, azbesztpor és bizonytalanság – válságos állapotban az írott magyar kultúrkincs jelentős részét őrző Országos Széchényi Könyvtár, amelynek a Nemzeti Hauszmann Terv miatt kell mennie a budai Várból.
„Már az állagmegóvás is problémás, a raktárak tele, a folyosókon is könyvek állnak, nem tartják be a tűzvédelmi szabályokat, a liftek rendszeresen elromlanak, mondhatjuk, hogy kritikus a helyzet. Víz- és gázcsövek mennek át a raktárokon, ezekre évtizedek óta nem költöttek egy fillért sem. Az épület gépészete, szellőzési rendszere a hetvenes években készült.
A digitális robbanás óta a könyvtár nem felel meg az új felhasználói igényeknek, elavult infrastruktúra és meghaladott működési koncepció jellemzi” – sorolja egy, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) működését jól ismerő, neve elhallgatását kérő forrás, aki szerint a Hauszmann Terv beindulása óta az OSZK elveszítette érdekérvényesítő képességét. „Azóta a politika csak akadályt lát bennünk” – mondja.
Egy másik, szintén névtelenséget kérő forrás úgy fogalmazott, hogy „a könyvtár falain belül 1982-ben megállt az idő”. A Népszavának egy munkatárs pedig így nyilatkozott néhány hónappal ezelőtt: „Az ablakok 1985 óta nem láttak új festést, szétszikkadtak, van, ahol telente ujjnyi réseken fújja be a szél a havat. Tisztasági festés 20 éve nem volt az épületben, három belső lift már nem működik, hónapok óta nincs pénz a szerelők kifizetésére.
A dologi költségvetés az elmúlt években 150 millió forintra csökkent, miközben legalább 500 millióra volna szükség.” Az üzemeltetési működési hiány elérte a 800 millió forintot, a villanyszámlát legutóbb minisztériumi utasításra fizette ki az OSZK, mert már az Elmű fenyegetőzött, hogy kikapcsolja az áramot. Megkezdődött viszont „az irodabútorok cseréje, új bútorok, új számítógépek érkeztek, de az informatikusok zsinórban mennek el. A dolgozók negyven százaléka a garantált minimálbéren van, további húsz százalék 250 ezer forint alatt keres.”...
SZABAD SZEMMEL: A BORKAI-BOTRÁNY EGY IDŐRE MEGAKASZTOTTA AZ ORBÁNI HATALMI GÉPEZETET – A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.10.20.
Spiegel
A hetilap úgy látja, hogy korai még az eufória a magyar ellenzék számára, a választási sikertől függetlenül. A győzelem széleskörű összefogás eredménye volt a nagyvárosokban a sokszorosan korruptnak és önteltnek leírt kormányjelöltekkel szemben. Ám országos szinten nehéz elképzelni egy ugyanilyen szövetséget. Ráadásul a Fidesz a tavalyi eredményhez képest nem veszített, sőt inkább további voksokat gyűjtött. Továbbá hosszú távon egyébként is Orbánnál van az előny: az engedetlen polgármestereket a költségvetési juttatások megkurtításával taníthatja móresre. Az, hogy Karácsony a kampány során az isztambuli és varsói polgármestertől kért tanácsot, sokat elárult jövőbeli irányvonaláról. Ám hogy a két másik főváros ellenzéki kezekben van, az nem gátolja Kaczynskit és Erdogant abban, hogy zavartalanul mozgassa a szálakat.
Le Monde
A Borkai-féle orgia egy időre megakasztotta az orbáni hatalmi gépezetet, miután a győri polgármester olyan botrányba keveredett, amelyből kevés politikus képes kimászni. A Fidesz őt tartja felelősnek a történelmi pofonért. A videó minden köntörfalazás nélkül megmutatta, amint a tisztes családapa rossz lányokkal akciózott, de volt ott alkohol és kábítószer is. Egy olyan ultrakonzervatív párt számára, amely fő programjának a keresztény identitás védelmét választotta, az ilyen képek különösen sokkolóak. Ráadásul az, aki feltette a mozit a világhálóra, azt állítja, hogy a kompromittáló kirándulást korrupcióból származó pénzekből fedezték. Szóval szex, üzleti összejátszás, drog – nehéz ennél zajosabb botrányt elképzelni a kampány kellős közepén. A Fidesz az elején a szokásos agyonhallgatással próbálkozott. Ám utána a párton belül többen, és Tarlós is úgy ítélték meg, hogy nem elegendő Borkai szabadkozása, ezért a városvezetőnek mennie kell. Utána következett, hogy a politikus meghirdette a sajtótájékoztató, majd lemondta, a Magyar Nemzet pedig eltüntette a cikkét, amelyben a polgármester távozását követelte. Idáig nemigen lehetett ilyen zavart tapasztalni a hatalom kommunikációs apparátusában. Borkai végül marad, bár kénytelen volt kilépni a Fideszből. Orbán azonban még messze van a bukástól.
The Times
A recenzióban Victor Sebestyén, a magyar származású elemző úgy mutatja be Paul Lendvai Orbán Viktorról, Európa új erős emberéről írott könyvét, hogy az kitűnőben vezeti le, miként változtatta meg egy igen okos politikus a széljárást Magyarországot. Ezen felül igen pontosan ábrázolja, mi történt másutt az elmúlt években az egykori keleti tömbön belül, miközben a földrész többi része csak lesett. Arra is kitér, hogy a szerző időnként túloz: Orbán ugyan nem börtönzött be ellenzékieket, nemrégiben nagy tüntetések voltak a rendszere ellen. Ám aki ismeri a magyar helyzetet, az tudja, hogy az ország jelenleg kevésbé szabad, viszont elnyomóbb, mint az utóbbi két évtizedben bármikor.
Foreign Affairs
A tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a szélsőjobbos populisták DNS-ében gyárilag benne van a bukás, így Európában mostanában az egyik veszít a másik után. Éspedig azért, mert politikájukból következően zavaró hibákat követnek el. Ugyanis irányvonalukat zavaros szűklátókörűség és megalapozatlan, túlzott önbizalom jellemzi. Áll ez Strachéra, az Osztrák Szabadságpárt korábbi vezérére, Salvinire, az olasz Liga élén, valamint Boris Johnsonra. Áldozatul estek saját nagyképűségüknek, a legyőzhetetlenség hamis érzetének, valamint annak a hajlamuknak, hogy készek igen kockázatos húzásokba is belemenni. Vagyis ami hatalomra segíti őket: az erő kisugárzása, a saját maguk körül kialakított személyi kultusz, valamint a bonyolult kérdésekre gyártott egyszerű válaszok miatt egy idő után elszakadnak a valóságtól, és végül visszazuhannak a földre. A jobbos demagógia azonban erős marad Európában. De ahogy az említett három párt defenzívába szorult, az utal arra, hogy alapvetően sebezhetőek, és így különösen hajlamosak végzetes melléfogásokra. Pedig nemrégiben még úgy látszott, hogy az ilyen populisták igencsak jönnek fel a földrészen. Ám Ausztriában és Olaszországban útjukat állta az erős, demokratikus intézményrendszer. Ez azonban nem igaz a magyarokra és a lengyelekre, ott a folyamatos támadások meggyengítették a szabad sajtót és a független bíróságokat. Ezért a hatalmon lévő szélsőségesek minden ellensúly nélkül maradtak. A szélsőjobbos populistákba genetikailag bele van kódolva a végük. Ellenfeleik reményt meríthetnek ebből a megfigyelésből. A mi-vagy-ők felfogás korlátozza helyzetfelismerő képességüket, ami azután hiányos információkat és rossz döntéseket eredményez. A másikkal szemben érzett megvetés következménye az lehet, hogy a normákra fittyet hányó vezető átgázol intézményeken és ez azután végzetesnek bizonyul számukra. Főleg ha az intézmények elég szilárdak ahhoz, hogy kivédjék a rohamokat. Az önhittség lényege esetükben az, hogy úgy érzik: történelmileg elkerülhetetlenek és ez már eleve beharangozza kudarcukat. Mert könnyebb felvillanyozni a tömeget azzal, hogy „Vegyük vissza Nagy-Britanniát” vagy hogy Olaszország mindenek előtt”, mint azt hirdetni, hogy térjünk vissza a normális állapotokhoz. Legalábbis egyelőre.
ITT OLVASHATÓ
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.10.20.
Spiegel
A hetilap úgy látja, hogy korai még az eufória a magyar ellenzék számára, a választási sikertől függetlenül. A győzelem széleskörű összefogás eredménye volt a nagyvárosokban a sokszorosan korruptnak és önteltnek leírt kormányjelöltekkel szemben. Ám országos szinten nehéz elképzelni egy ugyanilyen szövetséget. Ráadásul a Fidesz a tavalyi eredményhez képest nem veszített, sőt inkább további voksokat gyűjtött. Továbbá hosszú távon egyébként is Orbánnál van az előny: az engedetlen polgármestereket a költségvetési juttatások megkurtításával taníthatja móresre. Az, hogy Karácsony a kampány során az isztambuli és varsói polgármestertől kért tanácsot, sokat elárult jövőbeli irányvonaláról. Ám hogy a két másik főváros ellenzéki kezekben van, az nem gátolja Kaczynskit és Erdogant abban, hogy zavartalanul mozgassa a szálakat.
Le Monde
A Borkai-féle orgia egy időre megakasztotta az orbáni hatalmi gépezetet, miután a győri polgármester olyan botrányba keveredett, amelyből kevés politikus képes kimászni. A Fidesz őt tartja felelősnek a történelmi pofonért. A videó minden köntörfalazás nélkül megmutatta, amint a tisztes családapa rossz lányokkal akciózott, de volt ott alkohol és kábítószer is. Egy olyan ultrakonzervatív párt számára, amely fő programjának a keresztény identitás védelmét választotta, az ilyen képek különösen sokkolóak. Ráadásul az, aki feltette a mozit a világhálóra, azt állítja, hogy a kompromittáló kirándulást korrupcióból származó pénzekből fedezték. Szóval szex, üzleti összejátszás, drog – nehéz ennél zajosabb botrányt elképzelni a kampány kellős közepén. A Fidesz az elején a szokásos agyonhallgatással próbálkozott. Ám utána a párton belül többen, és Tarlós is úgy ítélték meg, hogy nem elegendő Borkai szabadkozása, ezért a városvezetőnek mennie kell. Utána következett, hogy a politikus meghirdette a sajtótájékoztató, majd lemondta, a Magyar Nemzet pedig eltüntette a cikkét, amelyben a polgármester távozását követelte. Idáig nemigen lehetett ilyen zavart tapasztalni a hatalom kommunikációs apparátusában. Borkai végül marad, bár kénytelen volt kilépni a Fideszből. Orbán azonban még messze van a bukástól.
The Times
A recenzióban Victor Sebestyén, a magyar származású elemző úgy mutatja be Paul Lendvai Orbán Viktorról, Európa új erős emberéről írott könyvét, hogy az kitűnőben vezeti le, miként változtatta meg egy igen okos politikus a széljárást Magyarországot. Ezen felül igen pontosan ábrázolja, mi történt másutt az elmúlt években az egykori keleti tömbön belül, miközben a földrész többi része csak lesett. Arra is kitér, hogy a szerző időnként túloz: Orbán ugyan nem börtönzött be ellenzékieket, nemrégiben nagy tüntetések voltak a rendszere ellen. Ám aki ismeri a magyar helyzetet, az tudja, hogy az ország jelenleg kevésbé szabad, viszont elnyomóbb, mint az utóbbi két évtizedben bármikor.
Foreign Affairs
A tanulmány azt hangsúlyozza, hogy a szélsőjobbos populisták DNS-ében gyárilag benne van a bukás, így Európában mostanában az egyik veszít a másik után. Éspedig azért, mert politikájukból következően zavaró hibákat követnek el. Ugyanis irányvonalukat zavaros szűklátókörűség és megalapozatlan, túlzott önbizalom jellemzi. Áll ez Strachéra, az Osztrák Szabadságpárt korábbi vezérére, Salvinire, az olasz Liga élén, valamint Boris Johnsonra. Áldozatul estek saját nagyképűségüknek, a legyőzhetetlenség hamis érzetének, valamint annak a hajlamuknak, hogy készek igen kockázatos húzásokba is belemenni. Vagyis ami hatalomra segíti őket: az erő kisugárzása, a saját maguk körül kialakított személyi kultusz, valamint a bonyolult kérdésekre gyártott egyszerű válaszok miatt egy idő után elszakadnak a valóságtól, és végül visszazuhannak a földre. A jobbos demagógia azonban erős marad Európában. De ahogy az említett három párt defenzívába szorult, az utal arra, hogy alapvetően sebezhetőek, és így különösen hajlamosak végzetes melléfogásokra. Pedig nemrégiben még úgy látszott, hogy az ilyen populisták igencsak jönnek fel a földrészen. Ám Ausztriában és Olaszországban útjukat állta az erős, demokratikus intézményrendszer. Ez azonban nem igaz a magyarokra és a lengyelekre, ott a folyamatos támadások meggyengítették a szabad sajtót és a független bíróságokat. Ezért a hatalmon lévő szélsőségesek minden ellensúly nélkül maradtak. A szélsőjobbos populistákba genetikailag bele van kódolva a végük. Ellenfeleik reményt meríthetnek ebből a megfigyelésből. A mi-vagy-ők felfogás korlátozza helyzetfelismerő képességüket, ami azután hiányos információkat és rossz döntéseket eredményez. A másikkal szemben érzett megvetés következménye az lehet, hogy a normákra fittyet hányó vezető átgázol intézményeken és ez azután végzetesnek bizonyul számukra. Főleg ha az intézmények elég szilárdak ahhoz, hogy kivédjék a rohamokat. Az önhittség lényege esetükben az, hogy úgy érzik: történelmileg elkerülhetetlenek és ez már eleve beharangozza kudarcukat. Mert könnyebb felvillanyozni a tömeget azzal, hogy „Vegyük vissza Nagy-Britanniát” vagy hogy Olaszország mindenek előtt”, mint azt hirdetni, hogy térjünk vissza a normális állapotokhoz. Legalábbis egyelőre.
ITT OLVASHATÓ
ZAVAR AZ ERŐBEN, AVAGY A FIDESZ VEZETŐI SEM TUDJÁK, MERRE TOVÁBB
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
A Fidesz még veszíteni sem tud méltósággal. Erről árulkodik például a kormánypárti média reakciója a kormánypárt váratlan, és sok esetben teljesen megsemmisítő veresége után. A központi direktíva szerint azt kell sulykolni a kormánypárti (és nem kormánypárti) polgárokba, hogy továbbra is a Fidesz a legerősebb politikai erő Magyarországon. Ha pusztán a számokat vesszük, tényleg így van, hiszen a Fidesz jelentős térvesztése ellenére 13 megyei jogú városban továbbra is ők irányítanak, a kisebb települések támogatásának köszönhetően pedig a politikailag súlytalan megyei közgyűlésekben is ők viszik a prímet.
Ám az eredeti célkitűzés az volt, hogy a még ellenálló városokban meg kell törni az ellenzék erejét, így vissza kell hódítani Szegedet, Hódmezővásárhelyt, Salgótarjánt, ugyanakkor meg kell tartani Budapestet. Ebből semmi sem valósult meg, sőt újabb hét nagyvárost bukott el Orbán Viktor csapata, és a kisebb településeken is megtörni látszik a kormánypárti hegemónia. A tendenciákat nézve tehát aligha reális győztesnek kihozni a Fidesz-KDNP tandemét, hiszen az általuk törékenynek vélt ellenzéki összefogás felnőtt a feladathoz, és sikerre vitte például Karácsony Gergely kampányát...
Szerző: SZEKA
2019.10.20.
Ahogy várható volt, beindultak az iratmegsemmisítők azoknál az önkormányzatoknál, ahol az ellenzék veheti át a település irányítását. A nagy balhék azonban így sem tűnnek elkerülhetőnek, hiszen a párton belül is nagy a tanácstalanság, mit is kezdjenek a számukra szokatlan helyzettel. A Fidesz ugyanis a 2006-os országgyűlési választáson szenvedett utoljára vereséget, azóta lényegében minden politikai megmérettetésen letarolták az országot. Mostanáig. Az ellenzék új esélyt kapott most arra, hogy az önkormányzatokban szerzett pozícióit kihasználva fokozatosan lebontsa a Nemzeti Együttműködés Rendszerét.
A Fidesz még veszíteni sem tud méltósággal. Erről árulkodik például a kormánypárti média reakciója a kormánypárt váratlan, és sok esetben teljesen megsemmisítő veresége után. A központi direktíva szerint azt kell sulykolni a kormánypárti (és nem kormánypárti) polgárokba, hogy továbbra is a Fidesz a legerősebb politikai erő Magyarországon. Ha pusztán a számokat vesszük, tényleg így van, hiszen a Fidesz jelentős térvesztése ellenére 13 megyei jogú városban továbbra is ők irányítanak, a kisebb települések támogatásának köszönhetően pedig a politikailag súlytalan megyei közgyűlésekben is ők viszik a prímet.
Ám az eredeti célkitűzés az volt, hogy a még ellenálló városokban meg kell törni az ellenzék erejét, így vissza kell hódítani Szegedet, Hódmezővásárhelyt, Salgótarjánt, ugyanakkor meg kell tartani Budapestet. Ebből semmi sem valósult meg, sőt újabb hét nagyvárost bukott el Orbán Viktor csapata, és a kisebb településeken is megtörni látszik a kormánypárti hegemónia. A tendenciákat nézve tehát aligha reális győztesnek kihozni a Fidesz-KDNP tandemét, hiszen az általuk törékenynek vélt ellenzéki összefogás felnőtt a feladathoz, és sikerre vitte például Karácsony Gergely kampányát...
MICHNIK: NÁLUNK IS JÖN MAJD A LAVINA
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: GALAVITS PATRIK / KLUBRÁDIÓ
2019.10.19.
Újbóli megválasztása után a Jog és Igazságosság (PiS) tovább másolhatja az illiberális magyar módszereket, de Adam Michnik, a lengyel rendszerváltás kiemelkedő alakja és a ma is legolvasottabb politikai napilap, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője mit sem veszít optimizmusából – derült ki a Klubrádiónak Varsóban adott interjújából. A lengyel választások mellett a katolikus egyház befolyásáról, Donald Tusk elnöki ambícióiról, Orbán Viktorról, hungarofíliájáról és Jarosław Kaczyński macskáiról is kérdeztük. Galavits Patrik interjúját olvashatják, hallgathatják.
Habár többen figyelmeztettek, hogy nem könnyű beszélgetőpartner, végül az előbb hallott jó hangulatban telt a beszélgetésünk Adam Michnikkel. A közös nyelvet tolmács segítségével kellett megtalálnunk, de az hamar kiderült, hogy a Gazeta Wyborcza főszerkesztőjénél különösen jó ajánlólevél, ha valaki magyarként érkezik hozzá. (Adam Michnik magyar hangja az interjúban: Gálvölgyi János.)
A lengyelek jól élnek, ráadásul a PiS által erőltetett identitáspolitika is tetszik nekik, ezért a hétvégi választás eredménye sem meglepő – nagyjából így lehet összefoglalni a külföldi, így a magyar sajtó legegyszerűbb értelmezését is a lengyel választásokról. Egyetért a megállapítással?
Ez sikerpropaganda, amivel Orbán tábora meghajol Kaczyński előtt. A szavazatszámokból viszont az látszik, hogy nagyon megosztott a lengyel társadalom. Részben igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy a választás kimenetele borítékolható volt – az elemzői várakozások nagyon hasonló végeredményt vártak, mint ami végül lett. De nem hiszem, hogy Kaczyński egyértelmű győzelmeként és az ellenzék sima vereségeként értékelhetjük a vasárnapot. Természetesen a PiS tábora sikerről beszélhet, elvégre ők nyerték meg a választásokat. De a küzdelem nem volt kiegyenlített, a kormánypártnak sokkal több erőforrása volt, amibe beletartozik a közmédia is. Ugyanakkor hangsúlyozom: a demokratikus ellenzék összességében több szavazatot gyűjtött, és a szenátusban szűk többséget is sikerült szereznie a kormánypárttal szemben.
Akárhogy is, PiS győzelmet aratott. Tett egy újabb lépést ezzel Varsó Budapest felé, ahogy azt régebben Kaczyński célként kitűzte maga elé?
Ha ezt a példát veszi alapul Kaczyński, akkor arról se feledkezzen meg, hogy Budapesten éppen ellenzéki főpolgármestert választottak.
Ez viccnek jó, bár Varsóban sem kormánypárti főpolgármestert választottak tavaly. Inkább arra gondolok, hogy az eddigi jogi és bírósági reformokat és a kormánytól független média elleni támadásokat tovább folytathatja-e ezután a PiS?
Persze. Kaczyński egyértelműen az Orbán Viktor által kijelölt úton halad, ő pedig Putyint másolja. Kaczyński és Orbán cinikusak és semmilyen korlátot nem ismernek. Annyi a különbség köztük, hogy Orbán okosabb. Ráadásul nem csak a hatalmat szereti, hanem a pénzt is. Kaczyńskit ugyanakkor csak a hatalom- és a bosszúvágy vezérli.
No meg a macskák.
Ha se a fiúk, se a lányok nem érdeklik, akkor maradnak a macskák...
Szerző: GALAVITS PATRIK / KLUBRÁDIÓ
2019.10.19.
Újbóli megválasztása után a Jog és Igazságosság (PiS) tovább másolhatja az illiberális magyar módszereket, de Adam Michnik, a lengyel rendszerváltás kiemelkedő alakja és a ma is legolvasottabb politikai napilap, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője mit sem veszít optimizmusából – derült ki a Klubrádiónak Varsóban adott interjújából. A lengyel választások mellett a katolikus egyház befolyásáról, Donald Tusk elnöki ambícióiról, Orbán Viktorról, hungarofíliájáról és Jarosław Kaczyński macskáiról is kérdeztük. Galavits Patrik interjúját olvashatják, hallgathatják.
Habár többen figyelmeztettek, hogy nem könnyű beszélgetőpartner, végül az előbb hallott jó hangulatban telt a beszélgetésünk Adam Michnikkel. A közös nyelvet tolmács segítségével kellett megtalálnunk, de az hamar kiderült, hogy a Gazeta Wyborcza főszerkesztőjénél különösen jó ajánlólevél, ha valaki magyarként érkezik hozzá. (Adam Michnik magyar hangja az interjúban: Gálvölgyi János.)
A lengyelek jól élnek, ráadásul a PiS által erőltetett identitáspolitika is tetszik nekik, ezért a hétvégi választás eredménye sem meglepő – nagyjából így lehet összefoglalni a külföldi, így a magyar sajtó legegyszerűbb értelmezését is a lengyel választásokról. Egyetért a megállapítással?
Ez sikerpropaganda, amivel Orbán tábora meghajol Kaczyński előtt. A szavazatszámokból viszont az látszik, hogy nagyon megosztott a lengyel társadalom. Részben igaza van azoknak, akik azt mondják, hogy a választás kimenetele borítékolható volt – az elemzői várakozások nagyon hasonló végeredményt vártak, mint ami végül lett. De nem hiszem, hogy Kaczyński egyértelmű győzelmeként és az ellenzék sima vereségeként értékelhetjük a vasárnapot. Természetesen a PiS tábora sikerről beszélhet, elvégre ők nyerték meg a választásokat. De a küzdelem nem volt kiegyenlített, a kormánypártnak sokkal több erőforrása volt, amibe beletartozik a közmédia is. Ugyanakkor hangsúlyozom: a demokratikus ellenzék összességében több szavazatot gyűjtött, és a szenátusban szűk többséget is sikerült szereznie a kormánypárttal szemben.
Akárhogy is, PiS győzelmet aratott. Tett egy újabb lépést ezzel Varsó Budapest felé, ahogy azt régebben Kaczyński célként kitűzte maga elé?
Ha ezt a példát veszi alapul Kaczyński, akkor arról se feledkezzen meg, hogy Budapesten éppen ellenzéki főpolgármestert választottak.
Ez viccnek jó, bár Varsóban sem kormánypárti főpolgármestert választottak tavaly. Inkább arra gondolok, hogy az eddigi jogi és bírósági reformokat és a kormánytól független média elleni támadásokat tovább folytathatja-e ezután a PiS?
Persze. Kaczyński egyértelműen az Orbán Viktor által kijelölt úton halad, ő pedig Putyint másolja. Kaczyński és Orbán cinikusak és semmilyen korlátot nem ismernek. Annyi a különbség köztük, hogy Orbán okosabb. Ráadásul nem csak a hatalmat szereti, hanem a pénzt is. Kaczyńskit ugyanakkor csak a hatalom- és a bosszúvágy vezérli.
No meg a macskák.
Ha se a fiúk, se a lányok nem érdeklik, akkor maradnak a macskák...
ÚJPEST, 1956 - A TÖMEG MEGMOZDUL
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: EÖRSI LÁSZLÓ
2019.10.18.
Október 23‑án késő este – a belvárosi események nyomán – Újpesten tömegek követelték a szovjetek kivonulását, az ÁVH lefegyverzését, a begyűjtés eltörlését, Rákosi és Gerő felelősségre vonását. „A 80 000 lakosú kerületben mintegy vezényszóra összeálltak a régi rend levitézlett elemei, a csavargók, a huligánok és a munkásárulók” – az akkori hivatalos verzió szerint.
23‑án éjféltájban nagy tömeg vonult a Megyeri Folyami Flottilla laktanyája elé fegyverekért, mivelhogy a „városban az ÁVH‑sok gyilkolják a honvédtiszteket és a munkásokat”. Ám követelésüket nem teljesítették, sőt elzavarták onnan őket.
A következő napon a tömeg – főleg fegyverszerzési célból – többször megtámadta a kerületi rendőrkapitányságot, amelyet katonai alakulattal erősítettek meg. Egy támadó halálos lövést kapott. Az elégedetlenkedők más fontos objektumba is igyekeztek behatolni. A Gheorghiu Dej Hajógyár őrségével csaptak össze, ám amikor harckocsis katonai osztag közeledett, szétszaladtak. Délután a rendőri egységekkel megerősített Egyesült Izzó udvarára hajtott be négy teherautónyi fegyveres – többen álarcban –, azt követelve, hogy engedjék ki a dolgozókat, akik az üzemekben már kihirdették a sztrájkot. Itt is tűzharc bontakozott ki, a gyengébben felfegyverzett támadók ezt a gyárat sem tudták elfoglalni.
Október 25‑én reggel már 4‑5 ezer főnyi tömeg közeledett az újpesti rendőrkapitányság felé. Kopácsi Sándor ezredes megtiltotta a tüntetőkkel szemben a fegyverhasználatot, és azt az utasítást adta Hanzlik Pál alezredesnek, a kerületi kapitányság vezetőjének, hogy beosztottaival vonuljon át a Megyeri Folyami Flottilla laktanyájába. „Eközben felhívtam Marosán elvtársat, aki azt mondta, tegyek belátásom szerint” – vallotta 1957‑ben Hanzlik.
A felkelők hamarosan elfoglalták az objektumot. Az ottmaradt rendőrtisztek egyike letépte a homlokzaton lévő vörös zászlót, és a beosztottai helyeslése közepette kijelentette: „A magyar testvérek közé tartozunk, követelésetekkel egyetértünk.” A sapkájukról letépték a vörös csillagot. Ezt a felkelők megéljeneztek, majd a közeli államvédelmi iskola személyzetét is lefegyverezték. A tanácsházát és a kerületi pártházat is megszállták. A folyamőrség is – legalább részben – átállt, az említett nagy gyárak védelmére kirendelt katonai parancsnokok is tárgyalásba bocsátkoztak...
Szerző: EÖRSI LÁSZLÓ
2019.10.18.
Október 23‑án késő este – a belvárosi események nyomán – Újpesten tömegek követelték a szovjetek kivonulását, az ÁVH lefegyverzését, a begyűjtés eltörlését, Rákosi és Gerő felelősségre vonását. „A 80 000 lakosú kerületben mintegy vezényszóra összeálltak a régi rend levitézlett elemei, a csavargók, a huligánok és a munkásárulók” – az akkori hivatalos verzió szerint.
23‑án éjféltájban nagy tömeg vonult a Megyeri Folyami Flottilla laktanyája elé fegyverekért, mivelhogy a „városban az ÁVH‑sok gyilkolják a honvédtiszteket és a munkásokat”. Ám követelésüket nem teljesítették, sőt elzavarták onnan őket.
A következő napon a tömeg – főleg fegyverszerzési célból – többször megtámadta a kerületi rendőrkapitányságot, amelyet katonai alakulattal erősítettek meg. Egy támadó halálos lövést kapott. Az elégedetlenkedők más fontos objektumba is igyekeztek behatolni. A Gheorghiu Dej Hajógyár őrségével csaptak össze, ám amikor harckocsis katonai osztag közeledett, szétszaladtak. Délután a rendőri egységekkel megerősített Egyesült Izzó udvarára hajtott be négy teherautónyi fegyveres – többen álarcban –, azt követelve, hogy engedjék ki a dolgozókat, akik az üzemekben már kihirdették a sztrájkot. Itt is tűzharc bontakozott ki, a gyengébben felfegyverzett támadók ezt a gyárat sem tudták elfoglalni.
Október 25‑én reggel már 4‑5 ezer főnyi tömeg közeledett az újpesti rendőrkapitányság felé. Kopácsi Sándor ezredes megtiltotta a tüntetőkkel szemben a fegyverhasználatot, és azt az utasítást adta Hanzlik Pál alezredesnek, a kerületi kapitányság vezetőjének, hogy beosztottaival vonuljon át a Megyeri Folyami Flottilla laktanyájába. „Eközben felhívtam Marosán elvtársat, aki azt mondta, tegyek belátásom szerint” – vallotta 1957‑ben Hanzlik.
A felkelők hamarosan elfoglalták az objektumot. Az ottmaradt rendőrtisztek egyike letépte a homlokzaton lévő vörös zászlót, és a beosztottai helyeslése közepette kijelentette: „A magyar testvérek közé tartozunk, követelésetekkel egyetértünk.” A sapkájukról letépték a vörös csillagot. Ezt a felkelők megéljeneztek, majd a közeli államvédelmi iskola személyzetét is lefegyverezték. A tanácsházát és a kerületi pártházat is megszállták. A folyamőrség is – legalább részben – átállt, az említett nagy gyárak védelmére kirendelt katonai parancsnokok is tárgyalásba bocsátkoztak...
MEGSZÜLETTEK A MAGYARÁZATOK, HOGYAN NYERTE MEG EZT A VÁLASZTÁST A FIDESZT
444.HU
Szerző: haszanz
201910.20.
...Saját táborának – ha nem túl nagy merészséggel annak tekintjük a köztévé nézőit – a Fidesz úgy igyekezett megmagyarázni a történteket, hogy a párt politikusai helyett a „szellemi holdudvarát” küldte a stúdióba. Egymásnak adta a szót Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a szintén alapjogokért központos Törcsi Péter kutatási igazgató, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője, Farkas Örs, az Oeconomus igazgatója, de bevetették még ifjabb Lomnici „Kérték, hogy mondjuk el” Zoltánt is.
A központi üzenet:
Szerző: haszanz
201910.20.
...Saját táborának – ha nem túl nagy merészséggel annak tekintjük a köztévé nézőit – a Fidesz úgy igyekezett megmagyarázni a történteket, hogy a párt politikusai helyett a „szellemi holdudvarát” küldte a stúdióba. Egymásnak adta a szót Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője, Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igazgatója, a szintén alapjogokért központos Törcsi Péter kutatási igazgató, Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Csoport vezetője, Farkas Örs, az Oeconomus igazgatója, de bevetették még ifjabb Lomnici „Kérték, hogy mondjuk el” Zoltánt is.
A központi üzenet:
- nincs átrendeződés, a Fidesz a legerősebb párt (ami pont ugyanaz, mint amit Orbán Viktor mondott a választás éjszakáján);
- a Fidesz még növelni is tudta a támogatottságát az EP-választáshoz képest;
- lehet, hogy Budapesten erősnek tűnik az ellenzék, de ez nyugati trend;
- pár vidéki város ellenzéki lett ugyan, de azok eleve baloldaliak voltak, és nagyon-nagyon szoros eredményt döntött csak;
- a Borkai-ügy miatt az ellenzéki szavazók aktivizálódtak;
- az ellenzék szét fog esni.
Nem is nagyon variálták, ezt mondták el mindannyian a köztévé stúdiójában. Azért persze mindenki szólózhatott egy kicsit. Deák Dániel,a XXI. Század Intézet vezető elemzője például azt mondta a főpolgármester-választás másnapján, hogy Tarlós népszerűbb Karácsony Gergelynél, de szerencséje volt az ellenzéknek a Borkai-üggyel...
Nem is nagyon variálták, ezt mondták el mindannyian a köztévé stúdiójában. Azért persze mindenki szólózhatott egy kicsit. Deák Dániel,a XXI. Század Intézet vezető elemzője például azt mondta a főpolgármester-választás másnapján, hogy Tarlós népszerűbb Karácsony Gergelynél, de szerencséje volt az ellenzéknek a Borkai-üggyel...
.
A HATÁRNYITÁS EMLÉKEZETE – NÉMETH MIKLÓS: TUDTAM, HOGY NEM LESZ VÉRONTÁS
168 ÓRA
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.10.20.
A díjátadó ünnepségen megjelent többek közt Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament korábbi elnöke és Lothar de Maizière, aki 1990-ben az NDK egyetlen demokratikusan megválasztott miniszterelnöke volt. Annegret Kramp-Karrenbauer, a német kereszténydemokraták elnöke személyes üzenetében méltatta a harminc évvel ezelőtti magyar lépés bátorságát. Németh Miklós telefonon nyilatkozott a 168 Órának.
- Berlinben most arról emlékeztek meg, hogy az ön kormánya 1989 szeptemberében szabaddá tette az utat Nyugat felé az összes, mintegy hetvenezer NDK-menekültnek. Amikor úgy döntött, hogy felkeresi Kohl kancellárt, és személyesen tájékoztatja, és augusztus 25-én helikopterrel a gymnichi kastély felé tartott, kockázatosnak érezte-e ezt az elhatározását?
- Nem, én akkor már százszázalékos biztonsággal mondhattam Kohl kérdéseire, hogy Gorbacsov és a Szovjetunió semleges, tartózkodó magatartást fog tanúsítani, annak ellenére hogy még nyolcvanezer szovjet katona állomásozott Magyarország területén, hogy a silókban még ott voltak a nukleáris töltetekkel felszerelt közép-hatótávolságú rakéták, illetve hogy még körülbelül hatvanezer munkásőr volt felfegyverkezve. És amiatt sem izgultam, hogy a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi ügynökei lepték el június vége óta az országot. Elmondtam Kohlnak, biztos vagyok abban, hogy nem lesz szovjet beavatkozás, nem lesz vérontás.
- Előzetesen milyen személyi kört avatott be a határnyitási szándékába? Találkozott-e tiltakozással, ellenvéleménnyel?
- Az augusztus 17-i kormányülésen Horn Gyula még hezitált, nem állt a döntés mellett százszázalékosan. Ez benne van Oplatka Andrásnak (a Neue Zürcher Zeitung korábbi újságírójának – A szerk.) a kormányülések jegyzőkönyvei alapján készült könyvében is. Kivártam a döntéssel, húztam-halasztottam az ügyet, hogy legyen egység a kormányban. Amikor Horn Gyula is odaállt, akkor mondtam, hogy üljön össze az a hat ember, akire a lebonyolítás tartozik. A jogi oldalnak védhető módon szilárd talajon kellett állnia. Még Hans-Dietrich Genscher (akkori nyugatnémet külügyminiszter – A szerk.) is háromszor látogatott meg akkor, és kérdezte, hogy miért nem mondom fel az NDK-val kötött kétoldalú szerződést, mert az szerintük azonnal lehetővé tenné az NDK-sok kiengedését. Csakhogy amelyik kormány a jogállamról beszél, annak a jogot tisztelnie kell. És abban a kétoldalú szerződésben az állt, hogy ha az egyik fél azt felmondja, az csak a felmondást követő hatodik hónap letelte után lép érvénybe. Ha én felmondom, akkor az nekem átviszi az NDK-sokat a következő év tavaszára. Ki tud ennyi embert élelemmel, szociálisan, egészségügyileg ellátni abban a helyzetben? Ezért ki kellett találnunk, hogy a felmondás helyett a szerződés mely két pontja teszi lehetővé számunkra azt, hogy nemzetközileg védhető módon a jog talaján álljunk. Amikor mindez tisztázódott, akkor a következő hat ember ülte körbe az asztalt Gymnich előtt: a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter képviseletében az államtitkár, jómagam, a külügyminiszter és a két tanácsadóm...
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2019.10.20.
A díjátadó ünnepségen megjelent többek közt Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament korábbi elnöke és Lothar de Maizière, aki 1990-ben az NDK egyetlen demokratikusan megválasztott miniszterelnöke volt. Annegret Kramp-Karrenbauer, a német kereszténydemokraták elnöke személyes üzenetében méltatta a harminc évvel ezelőtti magyar lépés bátorságát. Németh Miklós telefonon nyilatkozott a 168 Órának.
- Berlinben most arról emlékeztek meg, hogy az ön kormánya 1989 szeptemberében szabaddá tette az utat Nyugat felé az összes, mintegy hetvenezer NDK-menekültnek. Amikor úgy döntött, hogy felkeresi Kohl kancellárt, és személyesen tájékoztatja, és augusztus 25-én helikopterrel a gymnichi kastély felé tartott, kockázatosnak érezte-e ezt az elhatározását?
- Nem, én akkor már százszázalékos biztonsággal mondhattam Kohl kérdéseire, hogy Gorbacsov és a Szovjetunió semleges, tartózkodó magatartást fog tanúsítani, annak ellenére hogy még nyolcvanezer szovjet katona állomásozott Magyarország területén, hogy a silókban még ott voltak a nukleáris töltetekkel felszerelt közép-hatótávolságú rakéták, illetve hogy még körülbelül hatvanezer munkásőr volt felfegyverkezve. És amiatt sem izgultam, hogy a keletnémet titkosszolgálat, a Stasi ügynökei lepték el június vége óta az országot. Elmondtam Kohlnak, biztos vagyok abban, hogy nem lesz szovjet beavatkozás, nem lesz vérontás.
- Előzetesen milyen személyi kört avatott be a határnyitási szándékába? Találkozott-e tiltakozással, ellenvéleménnyel?
- Az augusztus 17-i kormányülésen Horn Gyula még hezitált, nem állt a döntés mellett százszázalékosan. Ez benne van Oplatka Andrásnak (a Neue Zürcher Zeitung korábbi újságírójának – A szerk.) a kormányülések jegyzőkönyvei alapján készült könyvében is. Kivártam a döntéssel, húztam-halasztottam az ügyet, hogy legyen egység a kormányban. Amikor Horn Gyula is odaállt, akkor mondtam, hogy üljön össze az a hat ember, akire a lebonyolítás tartozik. A jogi oldalnak védhető módon szilárd talajon kellett állnia. Még Hans-Dietrich Genscher (akkori nyugatnémet külügyminiszter – A szerk.) is háromszor látogatott meg akkor, és kérdezte, hogy miért nem mondom fel az NDK-val kötött kétoldalú szerződést, mert az szerintük azonnal lehetővé tenné az NDK-sok kiengedését. Csakhogy amelyik kormány a jogállamról beszél, annak a jogot tisztelnie kell. És abban a kétoldalú szerződésben az állt, hogy ha az egyik fél azt felmondja, az csak a felmondást követő hatodik hónap letelte után lép érvénybe. Ha én felmondom, akkor az nekem átviszi az NDK-sokat a következő év tavaszára. Ki tud ennyi embert élelemmel, szociálisan, egészségügyileg ellátni abban a helyzetben? Ezért ki kellett találnunk, hogy a felmondás helyett a szerződés mely két pontja teszi lehetővé számunkra azt, hogy nemzetközileg védhető módon a jog talaján álljunk. Amikor mindez tisztázódott, akkor a következő hat ember ülte körbe az asztalt Gymnich előtt: a belügyminiszter, az igazságügyi miniszter képviseletében az államtitkár, jómagam, a külügyminiszter és a két tanácsadóm...
AKI LACKNERT VISSZAVÁRJA, BORKAIT IS VISSZAVÁRHATNÁ
24.HU
Szerző: TAMÁS ERVIN
2019.10.20.
Öt nap kellett ahhoz, hogy a kispesti önkormányzatba ismét beválasztott Lackner Csabát főnöke felismerje a közzétett videón, amelyen egyebek mellett arról beszél, „vannak olyan emberek, akik a kerületi politikában azt mondják, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy”. A „mindenkit hülyének nézünk” címmel előadott társasjáték kísértetiesen hasonlított a nagy előd, Borkai Zsolt és pártja politikai színpadra vitt produkciójához, bár nem annyira grandiózus, mindenképp szomorú.
Időhúzás, esetlen magyarázkodás a „megvágták, kiragadták szövegkörnyezetéből” kitaposott ösvényén, bízva abban, hogy a közéleti dzsungelben idővel elveszik a lényeg. Azzal, hogy Borkai, Győr újrázó polgármestere csak a Fideszből lépett ki, Lackner pedig „alapos megfontolás” után szintén nem elnyert tisztségétől válik meg, hanem felfüggesztette MSZP-tagságát – a döntéshozók mindkettőt hagyták önszántukból távozni, ami persze megint csak néphülyítés, a cécó gyávábbik változata.
Mintha a váratlan választási eredménnyel kapcsolatos megannyi okosság eltakarná mind a kormánypártok, mind az ellenzék elől a legfőbb tanulságot: az Elég! tört magának leginkább utat a városokban és a kerületekben
s talán ott lapulhat az érzés a kisebb települések lakóiban is, akik kiszolgáltatottabbak, ezért befolyásolhatóbbak, engedelmesebbek, mint a városiak.
Az emberek tömege lett torkig a hatalom túlkapásaival, s bár nehéz volt megjósolni, hogy ennek mikor lesz látványos nyoma, az uniós választáskor már mutatkoztak ennek halvány jelei. Persze, kellett ehhez az ellenzéki együttműködés, végre egy komoly munkával végigvitt kampány, csípős fűszerként a Borkai-ügy, de az Elég! dominált, ami mindenre érvényes, amit a hatalom úgy értelmezett, hogy mindent megtehet a rezsivédelem, vagy a migránsveszély hecckampánya alá bújva, néhány valóban kedvező gazdasági mutató árnyékában. Győzelemre lendítő erő volt még az is, ha valaki nem az úrhatnám kompánia tagja. Az alaposan felfrissült csapattól pontosan azt várja el a meglehetősen heterogén szavazótábor, amit hiányolt a távozóktól – a leltárt könnyű összeállítani.
Hogy miként reagál erre a kormány, illetve a kormányfő, nehéz kiszámítani, mivel szekerüket sok oknál és érzelemnél fogva nehéz új irányba fordítani...
Szerző: TAMÁS ERVIN
2019.10.20.
Öt nap kellett ahhoz, hogy a kispesti önkormányzatba ismét beválasztott Lackner Csabát főnöke felismerje a közzétett videón, amelyen egyebek mellett arról beszél, „vannak olyan emberek, akik a kerületi politikában azt mondják, ha évente nem keresed meg a százmillió forintot, akkor hülye vagy”. A „mindenkit hülyének nézünk” címmel előadott társasjáték kísértetiesen hasonlított a nagy előd, Borkai Zsolt és pártja politikai színpadra vitt produkciójához, bár nem annyira grandiózus, mindenképp szomorú.
Időhúzás, esetlen magyarázkodás a „megvágták, kiragadták szövegkörnyezetéből” kitaposott ösvényén, bízva abban, hogy a közéleti dzsungelben idővel elveszik a lényeg. Azzal, hogy Borkai, Győr újrázó polgármestere csak a Fideszből lépett ki, Lackner pedig „alapos megfontolás” után szintén nem elnyert tisztségétől válik meg, hanem felfüggesztette MSZP-tagságát – a döntéshozók mindkettőt hagyták önszántukból távozni, ami persze megint csak néphülyítés, a cécó gyávábbik változata.
Mintha a váratlan választási eredménnyel kapcsolatos megannyi okosság eltakarná mind a kormánypártok, mind az ellenzék elől a legfőbb tanulságot: az Elég! tört magának leginkább utat a városokban és a kerületekben
s talán ott lapulhat az érzés a kisebb települések lakóiban is, akik kiszolgáltatottabbak, ezért befolyásolhatóbbak, engedelmesebbek, mint a városiak.
Az emberek tömege lett torkig a hatalom túlkapásaival, s bár nehéz volt megjósolni, hogy ennek mikor lesz látványos nyoma, az uniós választáskor már mutatkoztak ennek halvány jelei. Persze, kellett ehhez az ellenzéki együttműködés, végre egy komoly munkával végigvitt kampány, csípős fűszerként a Borkai-ügy, de az Elég! dominált, ami mindenre érvényes, amit a hatalom úgy értelmezett, hogy mindent megtehet a rezsivédelem, vagy a migránsveszély hecckampánya alá bújva, néhány valóban kedvező gazdasági mutató árnyékában. Győzelemre lendítő erő volt még az is, ha valaki nem az úrhatnám kompánia tagja. Az alaposan felfrissült csapattól pontosan azt várja el a meglehetősen heterogén szavazótábor, amit hiányolt a távozóktól – a leltárt könnyű összeállítani.
Hogy miként reagál erre a kormány, illetve a kormányfő, nehéz kiszámítani, mivel szekerüket sok oknál és érzelemnél fogva nehéz új irányba fordítani...
VIZES SPORTOK HÁZA, SAMSUNG-GYÁR, POSTÁS STRAND – EZEK MIATT TAROLT AZ ELLENZÉK A DUNA-KANYARBAN
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2019.10.18.
Pest megye sok településén búcsúzik a fideszes vezetés a hatalomtól. Az új összetételű testületekben számos helyen kerültek fölénybe az ellenzéki pártok vagy helyi civil egyesületek jelöltjei, s a most felsorolt településeken mindenhol ellenzéki polgármesterek fognak irányítani. Cikkünkben összeszedtük azokat a legfontosabb botrányokat, amik az önkormányzatok korábbi tevékenységét jellemezték.
Vácott újságíró lett a polgármester
Fölényes győzelmet arattak Vácott az ellenzéki összefogás jelöltjei, akikkel szemben a Fidesz-KDNP indulói egy körzet kivételével mindenhol alulmaradtak. Az ellenzék polgármester-jelöltje, Matkovich Ilona a szavazatok 41,25 %-át kapta meg, míg a 2010 óta a város élén álló Fördős Attilára (Fidesz-KDNP) csak a szavazók 28,6 %-a voksolt. Matkovich Ilona újságíró 2014 óta tagja a váci testületnek, a SZAVAD–Szövetség a Városért A Demokráciáért nevű civil egyesület képviseletében került be az önkormányzatba. Mögötte a mostani választásokon a Mi Hazánk kivételével felsorakozott az összes ellenzéki párt, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom és két civil egyesület.
Helyzetét azonban rontotta, hogy a DK és az MSZP helyi szervezetének tagjai nem fogadták el pártjaik döntését és intenzív lejárató kampányba kezdtek ellene. A szocik és az egykori kisgazdák saját, „független” jelölteket indítottak, megosztva ezzel az ellenzéki szavazókat. Ennek fényében különösen nagy sikernek tekinthető Matkovichék győzelme. Az új testületbe a volt fideszes önkormányzatból csak négyen jutottak be; a Váci Szívvel Mozgalom egy delegáltja mellett az ellenzéki összefogás kilenc képviselővel fogja támogatni az új polgármestert...
A Fördős-vezette testület választási kudarcának azért voltak előzményei. Főként az utóbbi időben kapcsolódott sok botrány és fiaskó a fideszes önkormányzat tevékenységéhez:...
Szerző: BODNÁR ZSUZSA
2019.10.18.
Pest megye sok településén búcsúzik a fideszes vezetés a hatalomtól. Az új összetételű testületekben számos helyen kerültek fölénybe az ellenzéki pártok vagy helyi civil egyesületek jelöltjei, s a most felsorolt településeken mindenhol ellenzéki polgármesterek fognak irányítani. Cikkünkben összeszedtük azokat a legfontosabb botrányokat, amik az önkormányzatok korábbi tevékenységét jellemezték.
Vácott újságíró lett a polgármester
Fölényes győzelmet arattak Vácott az ellenzéki összefogás jelöltjei, akikkel szemben a Fidesz-KDNP indulói egy körzet kivételével mindenhol alulmaradtak. Az ellenzék polgármester-jelöltje, Matkovich Ilona a szavazatok 41,25 %-át kapta meg, míg a 2010 óta a város élén álló Fördős Attilára (Fidesz-KDNP) csak a szavazók 28,6 %-a voksolt. Matkovich Ilona újságíró 2014 óta tagja a váci testületnek, a SZAVAD–Szövetség a Városért A Demokráciáért nevű civil egyesület képviseletében került be az önkormányzatba. Mögötte a mostani választásokon a Mi Hazánk kivételével felsorakozott az összes ellenzéki párt, valamint a Mindenki Magyarországa Mozgalom és két civil egyesület.
Helyzetét azonban rontotta, hogy a DK és az MSZP helyi szervezetének tagjai nem fogadták el pártjaik döntését és intenzív lejárató kampányba kezdtek ellene. A szocik és az egykori kisgazdák saját, „független” jelölteket indítottak, megosztva ezzel az ellenzéki szavazókat. Ennek fényében különösen nagy sikernek tekinthető Matkovichék győzelme. Az új testületbe a volt fideszes önkormányzatból csak négyen jutottak be; a Váci Szívvel Mozgalom egy delegáltja mellett az ellenzéki összefogás kilenc képviselővel fogja támogatni az új polgármestert...
A Fördős-vezette testület választási kudarcának azért voltak előzményei. Főként az utóbbi időben kapcsolódott sok botrány és fiaskó a fideszes önkormányzat tevékenységéhez:...
PIKÓ ANDRÁST MEGNYUGTATTA A JÓZSEFVÁROSI JEGYZŐ, MINDEN MŰKÖDIK A HIVATALBA LÉPÉSÉIG IS
INDEX
Szerző: birom
2019.10.19.
Péntek délután a józsefvárosi jegyző, Rimán Edina arról tájékoztatta, hogy biztosított az önkormányzati cégeknél az aláírásra jogosult vezetők helyettesítése, illetve a holdingokat irányító vezető megoldja a szükséges utalásokat a polgármestersége jogerőre emelkedéséig, írja Pikó András Facebook-bejegyzésében.
Ez jó hír, a politikai váltás nem akaszthatja meg a mindennapi életet
– tette egyértelművé a megválasztott józsefvárosi polgármester, aki ugyanakkor, mint megírtuk, még nem léphetett hivatalba, mert a helyi Fidesz jogorvoslati kérelemmel élt a választási eredménnyel szemben. Pikó ezt követően úgy értesült, a jogi sakk-matt helyzet megakaszthatja a kerületi cégek, vagyongazdálkodás és üzemeltetés munkáját. A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) az önkormányzati lakásgazdálkodásért, a helyi közutak, közterek és parkok kezeléséért, fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős önkormányzati vállalat, Pikó értesülései szerint ott merülhettek volna fel problémák.
Már cikkünk megjelenése után tájékoztatott azonban a JGK jogi képviselője (ezzel pontosítottuk eredeti cikkünket is), hogy
Kovács Barbara, mint a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatóságának elnöke továbbra is önálló cégjegyzéki joggal rendelkezik, így a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. működése továbbra is biztosított.
Pikó most arról ír, hogy éppen a működőképesség biztosítása a célja. "Segítő civilként érkeztem a politikába, az önkéntes munkám során rengeteg fajta kiszolgáltatottsággal, embereket megbetegítő frusztráló helyzettel találkoztam és próbáltam enyhíteni a bajokon. Attól, hogy polgármesterükké választottak a józsefvárosiak, nem változtam meg."...
Szerző: birom
2019.10.19.
Péntek délután a józsefvárosi jegyző, Rimán Edina arról tájékoztatta, hogy biztosított az önkormányzati cégeknél az aláírásra jogosult vezetők helyettesítése, illetve a holdingokat irányító vezető megoldja a szükséges utalásokat a polgármestersége jogerőre emelkedéséig, írja Pikó András Facebook-bejegyzésében.
Ez jó hír, a politikai váltás nem akaszthatja meg a mindennapi életet
– tette egyértelművé a megválasztott józsefvárosi polgármester, aki ugyanakkor, mint megírtuk, még nem léphetett hivatalba, mert a helyi Fidesz jogorvoslati kérelemmel élt a választási eredménnyel szemben. Pikó ezt követően úgy értesült, a jogi sakk-matt helyzet megakaszthatja a kerületi cégek, vagyongazdálkodás és üzemeltetés munkáját. A Józsefvárosi Gazdálkodási Központ (JGK) az önkormányzati lakásgazdálkodásért, a helyi közutak, közterek és parkok kezeléséért, fejlesztéséért és üzemeltetéséért felelős önkormányzati vállalat, Pikó értesülései szerint ott merülhettek volna fel problémák.
Már cikkünk megjelenése után tájékoztatott azonban a JGK jogi képviselője (ezzel pontosítottuk eredeti cikkünket is), hogy
Kovács Barbara, mint a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. igazgatóságának elnöke továbbra is önálló cégjegyzéki joggal rendelkezik, így a Józsefvárosi Gazdálkodási Központ Zrt. működése továbbra is biztosított.
Pikó most arról ír, hogy éppen a működőképesség biztosítása a célja. "Segítő civilként érkeztem a politikába, az önkéntes munkám során rengeteg fajta kiszolgáltatottsággal, embereket megbetegítő frusztráló helyzettel találkoztam és próbáltam enyhíteni a bajokon. Attól, hogy polgármesterükké választottak a józsefvárosiak, nem változtam meg."...
MÁSFÉL HÓNAPOT TÚLÓRÁZIK EGY ÁTLAGRENDŐR, OLYAN NAGY AZ EMBERHIÁNY
24.HU
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2019.10.20.
Rengetegen szerelnek le mostanában, olyanok is, akik régóta a rendőrségen dolgoznak, és olyanok is, akik csak nemrégen léptek be, jelentős a munkaerőhiány, sok a túlóra – hallottuk rendőröktől. Az ORFK sem tagadta, hogy vannak gondok, és ezt jelzik a statisztikák is.
Szerző: TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2019.10.20.
Rengetegen szerelnek le mostanában, olyanok is, akik régóta a rendőrségen dolgoznak, és olyanok is, akik csak nemrégen léptek be, jelentős a munkaerőhiány, sok a túlóra – hallottuk rendőröktől. Az ORFK sem tagadta, hogy vannak gondok, és ezt jelzik a statisztikák is.
A leszerelők fele csak pár évet tölt a rendőrségnél
A rendőrség adatai szerint 2018-ban összesen 2012 hivatásos rendőr jogviszonya szűnt meg. A leszerelők 65 százaléka tíz évnél kevesebb időt töltött hivatásos állományban – derült ki az ORFK Kommunikációs Szolgálatának válaszából. És ha az alábbi táblázatot megnézzük, az is látszik, hogy
a leszerelők 44 százaléka legfeljebb négy évig volt rendőr....
A rendőrség adatai szerint 2018-ban összesen 2012 hivatásos rendőr jogviszonya szűnt meg. A leszerelők 65 százaléka tíz évnél kevesebb időt töltött hivatásos állományban – derült ki az ORFK Kommunikációs Szolgálatának válaszából. És ha az alábbi táblázatot megnézzük, az is látszik, hogy
a leszerelők 44 százaléka legfeljebb négy évig volt rendőr....
ÉS AKKOR KARÁCSONY MÉLY SÓHAJJAL BELENÉZETT A FŐVÁROS KASSZÁJÁBA - A HVG HETI GADASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.10.20.
Új polgármesterek készülnek az első hivatali napjaikra Budapesten és sok vidéki városban is; folytatódik a Brexit-történet; vizsgálja az Európai Bizottság, szabályosan támogatja-e a Samsung gödi beruházását a magyar kormány. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Karácsony Gergely lett Budapest új főpolgármestere, és elvileg a Fővárosi Önkormányzatban is ellenzéki lesz a többség – de arra, hogy ez hivatalos legyen, még várni kell, míg jónéhány kerületben végigmegy az utolsó pillanatokban (már már hullámszerűen) elindított jogorvoslati eljárás. 1998 után most először fordult elő, hogy a budapestiek ellenzéki főpolgármestert válasszanak, át is tekintettük, mi az, amit a főváros vezetői megtehetnek, milyen hatáskörük van a kerületeknek, és mi lesz az kormány dolga Budapesten.
De a hatásköröknél is sokkal fontosabb szempont a pénz. E tekintetben pedig a főváros a kormányra van utalva: főleg a tömegközlekedés fejlesztéséhez – sőt, egyáltalán a mostani szint fenntartására – elengedhetetlen az államtól érkező évi több tízmilliárd forint. A kormánynak lehetősége van bedönteni a tömegközlekedést,cserébe a főpolgármester a közgyűlési többséggel elérheti, hogy a szakszervezetek sztrájkkal fenyegetőzzenek. A legvalószínűbb, hogy csatározásokkal tarkított, kényszerű együttműködés lesz a következő években...
Szerző: hvg.hu
2019.10.20.
Új polgármesterek készülnek az első hivatali napjaikra Budapesten és sok vidéki városban is; folytatódik a Brexit-történet; vizsgálja az Európai Bizottság, szabályosan támogatja-e a Samsung gödi beruházását a magyar kormány. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Karácsony Gergely lett Budapest új főpolgármestere, és elvileg a Fővárosi Önkormányzatban is ellenzéki lesz a többség – de arra, hogy ez hivatalos legyen, még várni kell, míg jónéhány kerületben végigmegy az utolsó pillanatokban (már már hullámszerűen) elindított jogorvoslati eljárás. 1998 után most először fordult elő, hogy a budapestiek ellenzéki főpolgármestert válasszanak, át is tekintettük, mi az, amit a főváros vezetői megtehetnek, milyen hatáskörük van a kerületeknek, és mi lesz az kormány dolga Budapesten.
De a hatásköröknél is sokkal fontosabb szempont a pénz. E tekintetben pedig a főváros a kormányra van utalva: főleg a tömegközlekedés fejlesztéséhez – sőt, egyáltalán a mostani szint fenntartására – elengedhetetlen az államtól érkező évi több tízmilliárd forint. A kormánynak lehetősége van bedönteni a tömegközlekedést,cserébe a főpolgármester a közgyűlési többséggel elérheti, hogy a szakszervezetek sztrájkkal fenyegetőzzenek. A legvalószínűbb, hogy csatározásokkal tarkított, kényszerű együttműködés lesz a következő években...
A BORKAI-BOTRÁNY TANULSÁGA: A GAZDASÁGI ÜGYEKKEL IS FOGLALKOZNIA KELL ORBÁNNAK
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KERESZTY ANDRÁS
2019.10.19.
Hiába válaszolja mindig a fideszes oligarchák gazdagodására vonatkozó kérdésre Orbán, hogy gazdasági ügyekkel nem foglalkozik, nagyon is kellene. A Borkai-ügy ugyanis jóval többről szól, mint szexről, csajokról, meg drogról.
A külföldi szerverek között ugrándozó ördög ügyvédje első bejegyzésében a pornográf felvételeken túl politikai botrányt is ígért: „Ügyvéd vagyok, ahogy fideszes barátaim és megbízóim hívnak, az Ördög Ügyvédje. Nem én vagyok az egyetlen, aki a piszkos ügyeiket intézi, de azért a legrázósabbakat rám bízták. (...) Van pénze a minisztériumnak egyébként felesleges tanulmányt íratni? Semmi gond! Szólnak nekem, szerzek cégeket, akiket meghívnak, a nyertes engem bíz meg a képviseletével, majd besétálok a minisztériumba, a kedves helyettes államtitkár fogad, elém tolja a tárgyalóban a nyertes cég általuk elkészített tanulmányait, amit aláírok, visszaadom. Majd utalnak. Aprópénz az ügyvezetőnek, aprópénz nekem, a többi vissza táskában a minisztériumba. (...) Mutyi érdekében törvénymódosítást kell készíteni, és valaki fizet érte? Semmi gond! Megmondják, mennyit kell kérnem a vállalkozótól, és melyik fideszes országgyűlési képviselő lesz a gazdája a módosításnak. A törvénymódosítás szövegéért persze besétálok a minisztériumba, vagy ha nagyon fontos és sürgős nekik, házhoz hozzák. Aprópénz nekem, a többit futár kapja táskában. Ügy megoldva.”
Szerző: KERESZTY ANDRÁS
2019.10.19.
Hiába válaszolja mindig a fideszes oligarchák gazdagodására vonatkozó kérdésre Orbán, hogy gazdasági ügyekkel nem foglalkozik, nagyon is kellene. A Borkai-ügy ugyanis jóval többről szól, mint szexről, csajokról, meg drogról.
A külföldi szerverek között ugrándozó ördög ügyvédje első bejegyzésében a pornográf felvételeken túl politikai botrányt is ígért: „Ügyvéd vagyok, ahogy fideszes barátaim és megbízóim hívnak, az Ördög Ügyvédje. Nem én vagyok az egyetlen, aki a piszkos ügyeiket intézi, de azért a legrázósabbakat rám bízták. (...) Van pénze a minisztériumnak egyébként felesleges tanulmányt íratni? Semmi gond! Szólnak nekem, szerzek cégeket, akiket meghívnak, a nyertes engem bíz meg a képviseletével, majd besétálok a minisztériumba, a kedves helyettes államtitkár fogad, elém tolja a tárgyalóban a nyertes cég általuk elkészített tanulmányait, amit aláírok, visszaadom. Majd utalnak. Aprópénz az ügyvezetőnek, aprópénz nekem, a többi vissza táskában a minisztériumba. (...) Mutyi érdekében törvénymódosítást kell készíteni, és valaki fizet érte? Semmi gond! Megmondják, mennyit kell kérnem a vállalkozótól, és melyik fideszes országgyűlési képviselő lesz a gazdája a módosításnak. A törvénymódosítás szövegéért persze besétálok a minisztériumba, vagy ha nagyon fontos és sürgős nekik, házhoz hozzák. Aprópénz nekem, a többit futár kapja táskában. Ügy megoldva.”
„Pénzt kell mosni? Semmi gond! Megmondják, melyik kínai bankban nyissak bankszámlákat a közbeszerzésekben nagyon sikeres cég alvállalkozóinak, mint megbízottjuk, majd kiutazok diplomata útlevéllel, ahol úgy fogadnak, mintha az atyaúristen érkezne. Szívélyesen közlik, hogy a bank 20 százalékot kér, és gondoskodnak arról, hogy az utalt összeg készpénz formájában visszaérkezzen Magyarországra, hiszen nekik nagyon fontos a két ország közötti gyümölcsöző együttműködés. Igen, tudják hova kell vinni, én ahhoz már nem kellek. Fő a diszkréció.”
Azóta csak a pornóról, a csajozásról, a drogról volt szó. Eléggé röhejes, hogy az említett politikai-gazdasági ügyek csupán csalogatónak kellettek a pornográf történethez. Igen ám, de a botrány felélesztette a sajtónak azt a részét, amely még mindig tisztességgel látja el a feladatát. Lassan előjönnek régi ügyek.
Győr városának földhivatala engedélyezte egy termőföld-terület „termőföldrész más célú végleges hasznosítását ipari-kereskedelmi terület kialakítása céljából”. A szántók eladóit titoktartásra kötelezték, és a szerződésben azt is kikötötték, hogy az eladók nem támadhatják meg a megállapodást, akkor sem, ha később kiderül, rossz üzletet kötöttek. A földeket az Audinak adták el. 4-5 milliárdot keresett az üzleten a vásárló-eladó. Kik is voltak ők?
...
SOROS HELYETT ERDOGAN NYIT ISKOLÁT BUDAPESTEN
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.10.19.
Nemzetközileg elismert rangos egyetem helyett nívótlan terroristaképzőt, tudás helyett propagandát, világnézeti szemlegesség helyett iszlám radikalizmust hoz Orbán Budapestre, amikor a CEU-t a török diktátorhoz, Erdoganhoz köthető “magániskola” váltja Budapesten. A 24.hu információi szerint a Magyarországra költöző iskolában az Iszlám Államot éltették. Ha van a muszlim hódításnak “terve”, akkor az nem a nem létező “Soros-terv”, hanem a nagyon is valóságos “Erdogan-terv”, amelynek egyik eszköze a Maarif Alapítvány iskolája, amely hamarosan Budapestre költözik.
A lap információja szerint ezek elsősorban nem iskolák a szó hagyományos értelmében, hanem vallási intézmények, amelyek a radikális iszlám ideológiáját terjesztik az egész világon. Német megfelelője ennek a mozgalomnak, amely a Török Vallásügyi Minisztérium alá tartozik, nemzetbiztonsági megfigyelés alatt áll. Nincs az a menekült, aki valaha olyan károkat okozhat, mint ez a központilag szervezett muszlim propaganda, amely a radikális iszlám ideológiáját hirdeti. Orbán a határon megszűri a szúnyogot, majd Budapest szívébe beengedi az ellefántot.
Mindez éppen akkor, amikor a törökök hamis indokkal a kurdok lemészárlására irányuló hadműveletet hajtanak végre, amelynek során áldozatul esnek a térségben élő keresztények is. De Orbánt ez nem zavarja, mert a háborútól menekültválásgot remél, amely megerősítheti a jogállami liberális demokratikus Európára nehezedő nyomást, és fegyvert ad velük szemben a szélsőjobboldal kezébe. Miközben Orbán a magyar keresztény identitásról papol, a muszlim bevándorlástól félti az országot a menekültjogok megsértése közben, ő maga török diktátor barátja iszamlizációjának legfőbb támogatója.
Orbán hazudott, amikor Soros Györgyöt az iszlám terjesztésével, a muszlim hódítás támogatásával vádolta, hogy így rombolja le a keresztény nemzeti identitást Magyarországon és Európában. Soros György semmi ilyet nem tett, hanem a menekültekkel szembeni emberséges és törvényes bánásmódra és a menekültválság kezelésére tett javaslatokat, mert az életüket mentő embereken segíteni kell. Menekültnek, életveszélyben levő embernek nincs vallása, amivel megkülönböztetni lehet. Erdogan “iskolái” viszont valóban a muszlim ideológia, annak is radikális és szélsőséges formáinak támogatását célozzák...
Szerző: Amerikai Népszava
2019.10.19.
Nemzetközileg elismert rangos egyetem helyett nívótlan terroristaképzőt, tudás helyett propagandát, világnézeti szemlegesség helyett iszlám radikalizmust hoz Orbán Budapestre, amikor a CEU-t a török diktátorhoz, Erdoganhoz köthető “magániskola” váltja Budapesten. A 24.hu információi szerint a Magyarországra költöző iskolában az Iszlám Államot éltették. Ha van a muszlim hódításnak “terve”, akkor az nem a nem létező “Soros-terv”, hanem a nagyon is valóságos “Erdogan-terv”, amelynek egyik eszköze a Maarif Alapítvány iskolája, amely hamarosan Budapestre költözik.
A lap információja szerint ezek elsősorban nem iskolák a szó hagyományos értelmében, hanem vallási intézmények, amelyek a radikális iszlám ideológiáját terjesztik az egész világon. Német megfelelője ennek a mozgalomnak, amely a Török Vallásügyi Minisztérium alá tartozik, nemzetbiztonsági megfigyelés alatt áll. Nincs az a menekült, aki valaha olyan károkat okozhat, mint ez a központilag szervezett muszlim propaganda, amely a radikális iszlám ideológiáját hirdeti. Orbán a határon megszűri a szúnyogot, majd Budapest szívébe beengedi az ellefántot.
Mindez éppen akkor, amikor a törökök hamis indokkal a kurdok lemészárlására irányuló hadműveletet hajtanak végre, amelynek során áldozatul esnek a térségben élő keresztények is. De Orbánt ez nem zavarja, mert a háborútól menekültválásgot remél, amely megerősítheti a jogállami liberális demokratikus Európára nehezedő nyomást, és fegyvert ad velük szemben a szélsőjobboldal kezébe. Miközben Orbán a magyar keresztény identitásról papol, a muszlim bevándorlástól félti az országot a menekültjogok megsértése közben, ő maga török diktátor barátja iszamlizációjának legfőbb támogatója.
Orbán hazudott, amikor Soros Györgyöt az iszlám terjesztésével, a muszlim hódítás támogatásával vádolta, hogy így rombolja le a keresztény nemzeti identitást Magyarországon és Európában. Soros György semmi ilyet nem tett, hanem a menekültekkel szembeni emberséges és törvényes bánásmódra és a menekültválság kezelésére tett javaslatokat, mert az életüket mentő embereken segíteni kell. Menekültnek, életveszélyben levő embernek nincs vallása, amivel megkülönböztetni lehet. Erdogan “iskolái” viszont valóban a muszlim ideológia, annak is radikális és szélsőséges formáinak támogatását célozzák...
KURD ZÁSZLÓ
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.10.20.
Karácsony, friss, ropogós főpolgármester tegnap kitűzte hivatalára a kurd zászlót, amivel – mint mondta – békepártiságát és a kurdok melletti kiállását szimbolizálta. Karácsony, friss, ropogós főpolgármester ezzel szembement a nemzeti érdekkel. Mert, mint emlékezhetünk, Erdogan öldöklése Szíriában az Szíjjártó külügyes szíves közlése szerint. Következésképp Karácsony főpolgármester hazaáruló. Hallatlan, pedig még meg sem melegedett a valaga a karosszékben.
Innen már csak egy lépés, hogy beteljesítse ördögi tervét, és migráncsokkal ültesse be a nemzeti emlékezés gödrét, és mecsetté tegye a bazilikát. Ja, nem, az az Orbán, aki iszlám iskolákat nyittat keresztény kultúránk közepén azzal az Erdogannal, aki háborús bűnöket követ el Szíriában, civileket gyilkol, hogy már százezren el is hagyták az otthonukat. Íme, a nemzeti érdek, hátha föltűnik egypár a határon, lehet visítani és Karácsony főpolgármesterre mutogatni, hogy na, ugye.
Hozza a migráncsokat. A prostisrácok is megírta tegnap, hogy míg Erdogan kaszabolja a terroristákat, ez a Karácsony élteti őket és a zászlajukat hurcolássza-limbálja ahelyett, hogy üldözött székely zászlókba burkolózna, az uniósat pedig fölgyújtaná, ahogyan az böcsületes magyar emberhez illik. Ebből is látszik, hogy ez a Karácsony nem magyar, idegen hatalmak zsoldjában áll, a tuggyukkikében. Ilyen is volt olvasható róla, pedig még egy hete sincs hivatalban.
Mégis elképesztő dolgai vannak, leállítja a kilakoltatásokat meg barátkozik. Hogyan lehet barátkozni a vérzivatarban, ezt nem lehet ép ésszel fölfogni. Meg október 23-át is meggyalázza, semmi fennkölt sóhajtozás, összevont szemöldök, Dózsa László 1942-, se Mariska és komcsik szidása, ruszkik hazazavarása és keresztény szabadság, hanem buli a városháza parkolójában a Quimbyvel. Buli, cseszmeg, hát milyen romlott lelkű liberális az ilyen? Meg kell a szívnek szakadni...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Rezeda
2019.10.20.
Karácsony, friss, ropogós főpolgármester tegnap kitűzte hivatalára a kurd zászlót, amivel – mint mondta – békepártiságát és a kurdok melletti kiállását szimbolizálta. Karácsony, friss, ropogós főpolgármester ezzel szembement a nemzeti érdekkel. Mert, mint emlékezhetünk, Erdogan öldöklése Szíriában az Szíjjártó külügyes szíves közlése szerint. Következésképp Karácsony főpolgármester hazaáruló. Hallatlan, pedig még meg sem melegedett a valaga a karosszékben.
Innen már csak egy lépés, hogy beteljesítse ördögi tervét, és migráncsokkal ültesse be a nemzeti emlékezés gödrét, és mecsetté tegye a bazilikát. Ja, nem, az az Orbán, aki iszlám iskolákat nyittat keresztény kultúránk közepén azzal az Erdogannal, aki háborús bűnöket követ el Szíriában, civileket gyilkol, hogy már százezren el is hagyták az otthonukat. Íme, a nemzeti érdek, hátha föltűnik egypár a határon, lehet visítani és Karácsony főpolgármesterre mutogatni, hogy na, ugye.
Hozza a migráncsokat. A prostisrácok is megírta tegnap, hogy míg Erdogan kaszabolja a terroristákat, ez a Karácsony élteti őket és a zászlajukat hurcolássza-limbálja ahelyett, hogy üldözött székely zászlókba burkolózna, az uniósat pedig fölgyújtaná, ahogyan az böcsületes magyar emberhez illik. Ebből is látszik, hogy ez a Karácsony nem magyar, idegen hatalmak zsoldjában áll, a tuggyukkikében. Ilyen is volt olvasható róla, pedig még egy hete sincs hivatalban.
Mégis elképesztő dolgai vannak, leállítja a kilakoltatásokat meg barátkozik. Hogyan lehet barátkozni a vérzivatarban, ezt nem lehet ép ésszel fölfogni. Meg október 23-át is meggyalázza, semmi fennkölt sóhajtozás, összevont szemöldök, Dózsa László 1942-, se Mariska és komcsik szidása, ruszkik hazazavarása és keresztény szabadság, hanem buli a városháza parkolójában a Quimbyvel. Buli, cseszmeg, hát milyen romlott lelkű liberális az ilyen? Meg kell a szívnek szakadni...
ITT OLVASHATÓ