2019. október 4., péntek

A TÉVEDÉSEK ELKERÜLÉSE VÉGETT TISZTÁZZUK: SEMMI SEM INGYENES

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.10.03.


Választási kampányokban előszeretettel hangoztatják a kormánypártok és a kormány, hogy mennyi mindennel segítették a polgárokat az utóbbi években. Az önkormányzati választás sem kivétel e gyakorlat alól, hiszen az elért eredmények harsogása és a juttatások felsorolása rutinszerű feladat a kormánypárti politikusok részéről. Vendégszerzőnk - aki egyszerűen csak Adófizetőnek nevezi magát - igyekszik tisztázni, hogy a politikusok olyan adományokkal dobálóznak ilyenkor, melyeket tőlünk kaptak. Adófizető az alábbi írásában különleges kéréssel fordul a médiához, az államhoz és minden magyar polgárhoz.

Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen, tehát ne tegyenek úgy a politikusok, mintha tőlük kaptuk volna a mennyei mannát. Lássuk például a következő híreket:

„A kormány támogatásával külföldön tanulhatnak nyelvet a középiskolások”

„Állami CSOK támogatás vehető igénybe lakás vásárlásakor”

“Itt az 59 új autó, amire az Orbán-kormány most milliókat ad. “

“43,3 milliárd forint beruházási támogatást osztott ki a kormány az idén”

“A kormány a 2014 és 2020 közötti időszakban 160 milliárd forintot fordít az egészségügy fejlesztésére”

Ezekkel az a probléma, hogy az államnak, kormánynak nincs pénzt termő fája, saját pénze és minden fenti tétel a költségvetésből, a valóságban az adófizetők által befizetett adóból kerül kifizetésre.

Az adókat büntetés, börtön fenyegetése mellet mindenkinek be kell fizetnie, a behajtást a NAV és a rendőrség biztosítják. A kormány tehát az egyik kezével, elveszi a pénzt, a másik kezével ugyanezt, különböző szempontok szerint szétosztja.

De nézzünk újabb hírmorzsákat!

HIÁBA DICSEKSZIK A KORMÁNY, SZÉP LASSAN LEÉPÜLNEK AZ ÓVODÁK IS

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.10.04.


Törvénytelen helyzetbe kényszeríti az óvodapedagógus-hiány azokat az intézményeket, ahol nem tudják biztosítani, hogy az előírtak szerint két óvónő dolgozzon egy-egy csoporttal. Így sok gyerekkel az óvodában délután csak pedagógiai asszisztensek foglalkoznak, akik ugyan kiválóan vigyáznak a gyerekekre, de fejlesztő munkát nem végeznek velük. Az egyedül maradó pedagógusra ráadásul óriási teher hárul, ha egyedül kell végeznie a hagyományosan párban ellátott feladatokat. Vannak intézmények, ahol a helyettesítéssel eltöltött túlórák nem számítanak túlórának. Szakmai szervezetek attól tartanak, a kialakult helyzetnek az lesz a vége, hogy legalizálják: délutánra legyen elég középfokú végzettségű szakember az óvodások mellé.

Az országos pedagógushiány az óvodapedagógus szakmát is érinti. Az interneten, főleg az óvodapedagógusoknak szóló Facebook-csoportokban egymást követik az óvónői álláshirdetések. Nem csak a hagyományosan a pedagógusi munkaerőhiánnyal jobban érintett elmaradottabb térségek óvodáiba, hanem akár fővárosi intézményekbe is lázasan keresik az óvodapedagógusokat. Budapesten a 13. és a 14. kerületekben tűnik a legnagyobbnak a hiány.

Mindez olyan helyzetekhez vezet a munkaerőhiánnyal küzdő óvodákban, hogy a törvényben előírt kettő helyett egy szakképzett óvodapedagógus visz egy 20-25 fős gyerekcsoportot, mellette pedig csupán egy középfokú végzettséggel rendelkező pedagógiai asszisztens vigyáz a gyerekekre. Hogy ez pontosan hány óvodát, és ezeken belül hány óvodás csoportot érint, azt nem tudni, de az internetes visszajelzések alapján elterjedtnek tűnik a probléma. Sőt, tudomást szereztünk olyan ovikról is, ahol a napközben nem dolgozó szülőket megkérik, délután vigyék haza a gyerekeiket.

“Kerületi szinten majdnem mindegyik óvodában van ilyen probléma” – mondta az Abcúgnak Réka, egy Budapest 14. kerületében, Zuglóban dolgozó óvónő, akinek a nevét kérésére megváltoztattuk. Réka munkahelyén az összesen hétből három csoport működik csak egy óvónővel a kettő helyett. Köztük Réka csoportja is. A betöltetlen pozíciókra ráadásul több mint két éve nem tudnak felvenni óvodapedagógust.

“Ha ketten lennénk, váltott műszakban dolgoznánk. Egyszer én vagyok délelőttös, én tartom a délelőtti tevékenységeket. Ilyenkor a párom 11-re jön, és marad a gyerekekkel a nap végéig. Aztán cserélünk. Így, hogy egyedül vagyok, mindig délelőtt dolgozom, elalvásig vagyok a gyerekekkel, délután pedig csak a pedagógiai asszisztens van velük”

– magyarázta Réka, hogy néz ki egy napja. Óvónőpár híján mindig neki kell megterveznie a foglalkozásokat, megtartania a szülői értekezleteket, fogadóórákat, ráadásul dokumentálni a gyerekek fejlődését a róluk vezetett egyéni fejlődést követő lapokon. “Azért egy 25 fős csoportban nem mindegy, hogy mindezeket egyedül, vagy ketten kell megcsinálni.”...

ÍGY CSALNAK A FIKTÍV LAKCÍMEKKEL A VÁLASZTÁSON

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.10.04.


"A Fidesz olyan mértékig deformálta a választási törvényt, hogy teljesen átláthatatlanok és tisztázatlanok a választások Magyarországon, az lesz a mostani, október 13-i önkormányzati választás is, ezt borítékolni lehet” – szögezte le megkeresésünkre Tóth Zoltán választási szakértő. A keleti országrészben bizonyítottan – és a választási bizottságok által is elismerten – fiktív lakcímmel rendelkező kárpátukrajnaiak ügye csak egy eleme a választási csalásnak mondható cselekedeteknek – derül ki a szavaiból. Ez is egy előre megfontolt rendszerhiba a közigazgatásban – ismerte el felvetésünkre.

„A Fidesz hozta létre azt a rendszerhibát, azokat a rendszerhibákat a közigazgatásban, a választási törvényben, ami miatt kialakulhatott ez a helyzet” – szögezte le Tóth Zoltán. Azzal az anomáliával kapcsolatban kerestük meg, hogy az ország keleti részében irdatlan magas a választói névjegyzékbe felvett olyan magyarok száma, akik nem Magyarországon élnek, fiktív lakcímekre vannak bejelentve, s csak a választások idején járnak át szavazni a határ túlsó oldaláról. Ere számos bizonyíték van, s nem egy, ezt beismerő határozat is.

Legutóbb például a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Területi Választási Bizottság (TVB), adott helyt az MSZP kifogásának, miszerint a szavazóköri névjegyzék adataiból kitűnik, hogy Tiszabecsen több olyan lakóház is található, amelyek esetén az ott lakók névjegyzékben szereplő száma egyértelműen összeegyeztethetetlen az adott ingatlan befogadóképességével. Becslések szerint a már említett Tiszabecsen (ahogy azt egyébként Partizán legfrissebb riportfilmje is bemutatja) 29, Záhonyban pedig 10 százalék lehet az ukrán-magyar kettős állampolgároknak a száma, akik a túloldalon élnek, de itt is szavaznak...


ITT OLVASHATÓ

A JÖVŐ ELKEZDŐDIK? – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2019.10.03.


Október 4-től kapható a Magyar Hang 2019. évi 40. száma! Olvasnivaló egész hétre, ezúttal 36 oldalon! Keresse péntektől a következő csütörtökig az újságárusoknál a legkedvezőbb árú független közéleti hetilapot!

A TARTALOMBÓL:

Karácsony Gergely: Nem hiszem, hogy Orbán Viktor majd a homlokára csap, hogy „Ez a Gergő milyen rendes srác!” – Az ellenzéki, így mások mellett az MSZP támogatását bíró főpolgármester-jelölt szerint a róla kiszivárgott hangfelvételnek még haszna is volt. Interjú

Puzsér Róbert: Karácsony fontos pillére az Orbán-rendszernek – „Idén októberben aligha leszek főpolgármester, de ez nem változtat azon, hogy a programomat képviseljem”. Interjú (Tarlós Istvánt hiába kértük fel interjúra, válaszra sem méltatta lapunkat. Győr és Székesfehérvár fideszes vezetője sem kívánta tájékoztatni olvasóinkat.)

Be lehet venni Pécset egy csavargóllal? Riport

„A bevándorlók szétvernék a Lyukót” – A kormányerőknek elég nagyok a tartalékaik a miskolci posztapokaliptikus környezetben. Riport

Örsi Gergely: Csilivili szökőkút helyett a kerületiekre kell költeni a pénzt – Ahol csak lehetséges, feltörné a Széll Kálmán teret beborító betont, és fákat ültetne a helyére a második kerület ellenzéki polgármesterjelöltje. Interjú

Nemény András: Pontosan tudjuk, hogy a Fidesz verhető – Egy applikáción keresztül jelezhetnék az emberek bármilyen problémájukat – interjú a Szombathely polgármesteri posztjáért induló ellenzéki jelölttel

Mirkóczki Ádám: Nagyon tudatos és nagyon aljas fideszes hazugság, hogy egy nagyváros kárát látja, ha ellenzéki vezetője van – Elektronikus népszavazás, a polgármesteri fogadóórák azonnali visszaállítása, a laktanya megszerzése és ott bérlakások kialakítása – ezekre készül, ha elnyeri Eger polgármesteri posztját. Interjú

Orbán nélkül össze fog dőlni a rendszer – Mellár Tamás szerint az ellenzéknek a nemzeti érzelműeket kell megnyerni a hatalomra kerüléshez. Interjú

„Minek bűnözzek, amikor itt már mindent elloptak?” – Tarnabodi protesthangulat: a falu négyszáz szavazópolgára öt polgármesterjelölt közül választhat. Riport

– „Az akolmelegben elvész a szabadság” – Egy zenésznek veszélyes terep a politizálás, mégsem fogadhatja el azt a gyűlöletet, amely a társadalom számára evidens beszédmóddá vált – állítja Beck Zoltán, a 30Y együttes alapítója Interjú

Ötcsillagos ügyeskedés – Közvetítőn keresztül szerzett meg egy másik értékes ingatlant is a debreceni önkormányzati cégvezető

A politikában nem szabad rövid távon gondolkodni – Kiss Ulrich jezsuita szerzetessel a szocialista tervgazdálkodásról a kapitalista piacgazdaságra való áttérés nehézségeiről, a növekedés törvényszerűségéről, a migráció okozta sokkhatásról, az európai populista pártok erősödéséről beszélgettünk.

Szerintük mi vagyunk a csótányok – Egy névtelenséget kérő Hős utcai lakó szomorú monológja – A koszos pokróctól a kisajátításig

Szeméthegyek és patkányok „Felcsút elővárosában” – Kinyílt a bicska a bicskeiek zsebében a hulladékhelyzet miatt

Értékesíthetik a Neckermannt – Külföldi és hazai befektetők már érdeklődnek

Még mindig lehetnek elvarratlan szálak – 2009: elfogták a romák elleni gyilkosságsorozat elkövetőit – Harminc év, harminc történet

Összeomlás előtt – Tíz-tizenkét évünk van a cselekvésre a másfél Celsius-foknál nagyobb globális felmelegedés elkerülésére

Belebukhat-e Trump az Ukrgate-be? A demokraták nyomás alatt tartanák az elnököt annak árán is, hogy a kampány így végképp maga alá temeti az amerikai külpolitikát

Mélyrepülés után újra a porondon – Összeszedte magát, és megerősödve kezdheti elnöksége második felvonását Emmanuel Macron

Eljött az arabok ideje Izraelben – Különös helyzet állt elő, miután a két legnagyobb politikai erő, Benjamin Netanjahu Likudja és Beni Ganc Kék-fehér nevű pártja még a szövetségeseivel együtt sem volt képes többséget szerezni

Brüsszelben elzárnák a pénzcsapot – Javában zajlanak az Európai Parlamentben a biztosjelölti meghallgatások

Akik le akarták lőni Ceausescut – Nem hallott a történetről? Nem véletlenül, Romániában is csak a legutóbbi időben került be az újságokba az eset

„Idegrendszeri szempontból sokfélék vagyunk” – Greta Thunberg klímaaktivistát előszeretettel nevezik beteg kislánynak, de vajon valóban betegség az Asperger-szindróma? Szakértőt kérdeztünk a fejlődési zavar tüneteiről, a tévhitekről és az előítéletekről

Miért kövessük el ugyanazt a hibát megint? – Ódor Péter erdőökológus az Amazonas-medencéről, az őserdőkről, a klímaválságról és a fenntartható fakitermelésről

Mi marad az irodalmi Nobel-díjból? – Milyen szimbolikus üzenete lesz a nyertesek személyének, felülkerekedhet-e az ideológia a művészeti értéken?

Rejtélyes Janus Pannonius-kézirat az ifjabb Kolumbusz könyvtárában

A köhögés, ami leterítette Petőfit

Mindenki azt várja, ki lesz a következő! – Tömegesen buknak le a doppingoló súlyemelők, komplett nemzeti csapatokat zárnak ki a versenyekről

Észak-koreai módszer: napi öt jelentés faxon – Észak-koreai kenusok kalandjai Magyarországon

Publicisztika:

Pápay György: Amikor az Orbán-rendszer megingott: emlékezzünk 2015 tavaszára
Gulyás Balázs: Tavasszal eltett, ősszel elővett ruhák
Szerető Szabolcs: Választási ökölszabály
B. Kiss Csaba: Önkormányzatiság és politikai szabadság
Dévényi István: A szú – Helyzet-Kép
Lackfi János: Nem is fáj
Híd Jenő rajzol: Szerény javaslat
Benedek Szabolcs: Liverpool
Wekerle Szabolcs: A lakosság nagy örömére – Újbeszél
Gazda Albert: Apapat
Torkos Matild: Becsületbeli ügyek
Marabu: Attrakcióóó!

Kritika:

– Nyomunkban kék farkasok – Csáky Zoltán: Nyomomban kék farkasok
– Ország a plakátok alatt – Tódor János: Menekültek, csicskák, közmunkások – Nemzeti konzultáció hét tételben
– Nevezzük párbeszédnek – Pető Péter: Félúton
– Korunk Szent Johannája vagy politikai báb? – Greta Thunberg – Svante Thunberg – Beata Ernman – Malena Ernman: Ég a házunk
– A testépítés Bibliája – Michael Matthews: Izmosabb, szálkásabb, erősebb
– Emberhez méltó életet mindenkinek – Malala Yousafzai: Nincs más út

NEMCSAK A PLAKÁTJAIKAT TÉPTÉK LE, BRUTÁLIS SZÁMLÁT IS KAPOTT EZÉRT A NYÍREGYHÁZI ELLENZÉK

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: BOD TAMÁS
2019.10.03.



Nyíregyházán a városüzemeltetési cég kiszámlázta a hatósági erővel leszedett ellenzéki plakátok eltávolításának árát és a tárolási költséget. Közben az ellenzéknek adott árajánlatokkal számolva több mint 80 millió forint értékben van kint Fidesz-plakát a szabolcsi megyeszékhelyen. Az ellenzék nem tudja plakátjait kihelyezni.

„Tájékoztatom, hogy valamennyi leszedett és beszállított plakátot (570 db) átvehetik társaságunk telephelyén. A leszedéssel és a beszállítással kapcsolatos költségek: 500,- Ft + ÁFA/plakát, azaz összesen: 570 db x 500,- Ft + ÁFA = 285.000,- Ft + ÁFA összeg, melyet a plakátok átvétele előtt kell készpénzben befizetniük, a fenti telephelyen található házi pénztárunkba” – áll abban a levélben, amit a nyíregyházi városüzemeltetési cég ügyvezetője írt szerdán a szabolcsi megyeszékhely ellenzéki pártjainak .

Ezek után – mivel megítélésük szerint nincs más lehetőség a plakátolásra – Jeszenszki András ellenzéki polgármesterjelölt a Nyíregyházi emberek segítségét kéri. Kezdeményezése szerint a velük egyetértő emberek a saját tulajdonú ingatlanjuk kerítésére, ablakába helyezzék ki a plakátokat. Ezek csütörtöktől a Benczúr tér 8. szám alatt irodából elvihetőek és igényelhetőek az ellenzéki szövetség képviselő jelöltjeitől is...

MINDEN DRÁGUL, DE AZ MNB MÉG MINDIG NYUGODT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PAPP ZSOLT
2019.10.04.


Öt és féléves csúcsra emelkedett a lakosság inflációs várakozása. Kutatók szerint a gyengülő forintot, és az emelkedő olajárakat látva az MNB nyugalma nem indokolt.

Túl nyugodt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) az inflációs várakozásokat tekintve, mi ugyanis nem látjuk azokat a csökkenés irányában mutató kockázatokat, amiről a jegybank szakértői beszélnek – mondta Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján. A konjunktúrakutató friss jelentésben mind az idei, mind a jövő évi várható infláció mértékét 3,5 százalékban adta meg. A kormány legfrissebb előrejelzése szerint idén 3,4 százalék lesz az árak emelkedése – ezt közölték a kiegészítő nyugdíjemelés kapcsán. Ugyanakkor a jövő évi inflációs prognózisukhoz nem nyúltak, szerintük mindössze 2,8 százalék lesz az átlagos áremelkedés, ami nyilvánvalóan elavult előrejelzés. 

A pénzromlás üteme az elmúlt években folyamatosan gyorsult – még ha nem is korábbi tíz százalék feletti ütemre –, de a nulla százalékról öt év alatt 3,5 százalékra kapaszkodott fel, ami már meghaladja a jegybanki cél három százalékos középértékét. A lakosság várakozásai nem alaptalanok, hiszen az élelmiszerek az átlagos infláció közel kétszeresével (5-6 százalékkal), de van amelyik sokkal többel drágul idén -, márpedig az emberek leginkább erre érzékenyek. További figyelmeztető jel az is, hogy az úgynevezett maginfláció idén és jövőre is megközelíti a négy százalékot, de még 2021-re is 3,4 százalékos értéket vár a jegybank. A maginfláció mutatja, hogy mekkora is magyar gazdaságban az úgynevezett belső inflációs nyomás – amit a külső importált infláció vagy csökkent vagy növel. Az MNB szerint a következő hónapokban a maginfláció tovább emelkedik, ám arra számítanak a csökkenés irányába mutató külső folyamatoknak köszönhetően enyhül idehaza is drágulás üteme. Ugyanakkor nagy kérdés, hogy a folyamatosan gyengülő forint és az iráni-szaúdi válság miatt alaposan megugrott olajárak mellett, valóban tudja-e hűteni a hazai inflációs folyamatokat az importált infláció. 

A Kopint-Tárki éppen ezért másképp látják az infláció várható alakulását, még akkor is, ha a nyilvánosságra hozott jelentésben nem is konfrontálódnak a jegybankkal. A kutatók szerint az árak emelkedésére hatással van a továbbra is erőteljes lakossági fogyasztás, ami különösen a szolgáltatások terén vezethet még komolyabb áremelkedéshez – vélekedett Palócz Éva. Ugyancsak figyelmeztető jel a lakosság inflációs várakozásainak emelkedése: az Európai Bizottság adatai szerint – amit épp az MNB idéz –, idén júliusban a lakossági inflációs várakozások 3,1 százalékon álltak – ami öt és féléves csúcspont; utoljára ilyen magas várakozásai magyar lakosságnak 2014 márciusában voltak. Az MNB viszont nyugodt, az adatot úgy kommentálja, hogy azok érdemben az elmúlt hónapokban nem változtak, ami „várakozások horgonyozottságára utal”. Az is figyelemre méltó, hogy a lakosság inflációs várakozásai (most még alacsonyabbak) a tényleges inflációnál – ám vélhetően ez nem marad így sokáig...

SÉRELEMDÍJRA GYŰJTENEK A KORRUPCIÓKUTATÓK, MERT PERT VESZTETTEK A KÖZBESZERZÉSI HATÓSÁG ELLEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2019.10.04.


A CRCB 2018 januárjában közzétett tanulmányában bírálta a magyar Közbeszerzési Hatóság adatközlési gyakorlatát, ami emiatt beperelte a korrupciókutató szervezetet, amely elmulasztott egy határidőt, emiatt tárgyalás nélkül elvesztette a pert. A bíróság arra kötelezte a CRCB-t, hogy fizessen 1 millió forint sérelemdíjat a Közbeszerzési Hatóságnak, és további 127 ezer forint perköltséget. A korrupciókutatók most adományokat gyűjtenek, hogy támogatásokból fizethessék ki az 1,27 millió forintot.

A Korrupciókutató Központ Budapest (Corruption Research Center Budapest, röviden CRCB) 2018. január 19-én hozta nyilvánosságra a „Bangladesh, Zambia & Hungary. Data publication practice of the Hungarian Public Procurement Authority. CRCB Research Notes: CRCB-RN/2017:3” című angol nyelvű elemzését.

A tanulmányban bírálták a magyar Közbeszerzési Hatóság (KH) adatközlési gyakorlatát, rámutattak, hogy több szerződés adata hibásan jelenik meg a KH honlapján, és összehasonlították a magyar honlapot Zambia és Banglades közbeszerzési hatóságainak honlapjaival.

Megállapították, hogy miközben például Zambia esetében rendezett adattáblákban le lehet tölteni a közbeszerzési szerződések adatait, addig a magyar honlap esetében erre nincs mód.

A tanulmány miatt a Közbeszerzési Hatóság bírósági keresetet adott be a CRCB ellen. A KH kifogásolta a korrupciókutató szervezet által alkalmazott empirikus kutatási módszereket, és jó hírnevét sértőnek ítélte a szóban forgó tanulmányban megfogalmazott, a KH adatközlési gyakorlatát bíráló állításaikat.

A CRCB egy adminisztratív hiba folytán a KH keresetében foglaltakat cáfoló ellentmondását és ellenkérelmét csak a törvényes határidő lejárta után adta be a bíróságra, ezért tárgyalásra nem került sor. A bíróság eljárási okokból, hivatalból helyt adott a felperes KH keresetének anélkül, hogy megvizsgálta volna, hogy a CRCB a szóban forgó tanulmányban valóban tett-e valótlan tényállításokat, illetve tényleg megsértette-e a felperes jóhírnevét...

ROMOKBAN AZ EGÉSZSÉGÜGY, AZ MNB ÍGY SEGÍTENE - A JÓLÉTI ALAPOKBÓL HATÉKONYABBAN LEHETNE KÖLTENI

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.10.04.


Az uniós országok átlagánál jóval mélyebben kell a magyar lakosságnak a zsebébe nyúlnia, ha az egészségéről van szó. Az MNB ezt a pénzt a jóléti alapokba terelné, hogy hatékonyabb legyen a felhasználása. Ezek az önkéntes nyugdíj- és egészségpénztárak összeolvadásából jönnének létre, és mindenkit beléptetnének.

Hatékonyabbá válna a felhasználás, így csökkenteni lehetne a lakosság közvetlen egészségügyi kiadásait, ha intézményesített formában költenének az emberek az egészségükre – mondta Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója a Portfolio Öngondoskodás konferenciáján.

Ma Magyarországon az összes egészségügyi kiadás 30 százalékát közvetlenül a háztartások finanszírozzák, miközben az uniós átlag 18 százalék. Vagyis a magyar embereknek mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk, amikor az egészségükről van szó, mint az átlag európai polgárnak. A 30 százalék legnagyobb részét, közel 27 százalékot zsebből fizetnek az emberek, és mindössze 3,9 százalékot az önkéntes egészségpénztárakon és egészségbiztosításokon keresztül. (A 2016-os adatok szerint.) Utóbbiak aránya jelentősen csökkent is az elmúlt években, gyakorlatilag elhanyagolható a szerepük, pedig ott vannak az ösztönzők az egészségpénztáraknál – hangsúlyozta az MNB igazgatója.

Pedig az egészségpénztári költések szerkezete „egészségesebb”, 25 százalékát egészségügyi szolgáltatásra (pl. fogászat, szűrővizsgálatok, CT, MRI) fordítják, ennek összege 2018-ra már 2,5-szeresére nőtt 2007-hez képest...

ÖT ÉRDEKES DOLOG A FINNEKRŐL HATÁRÁTKELŐ SZEMMEL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő /Michael
2019.10.04.


Michael 2012-ben gondolt egyet, öt év után felmondott munkahelyén, kivett némi pénzt a számlájáról és finn barátnőjével együtt a skandináv országba költözött. Nagyon bejött neki, azóta is ott él, tapasztalatai pedig akár az oda vágyó magyar határátkelőknek is hasznosak lehetnek.

„Az Angliában együtt töltött több mint két közös évünk alatt sokat mesélt Finnországról, hogy ott mennyivel jobb minden. Elsőre nem nagyon hittem neki, meg voltam győződve például arról, hogy a bejárati ajtók alján kell az a 1,5 centis rés, hogy járjon a levegő. Kiderült, hogy ebben is tévedtem, mert az ajtók és az ablakok azért vannak, hogy kint tartsák a hideget (és bent a meleget).

Így aztán most itt élek Finnországban, nagyon boldogan. Más kérdés, hogy (komolyra fordítva a szót) az első időszakban ért pár meglepetés, ezért fordított sorrendben összeszedtem öt dolgot, amire érdemes felkészülni, ha az ember határátkelőként Finnország felé indult. (A nyelvtanulás nincs közte, az túl egyértelmű lett volna.)

#5 Alkoholtörvények és -árak

Európa nagy részén nem okoz gondot leugrani a szupermarketbe és válogatni a különböző szeszesitalok között - legyen olcsó vagy drága, jó minőségű vagy gyengébb.

Jelenleg Turkuban élek, ha velem jössz a legközelebbi szupermarketbe és megnézzük együtt a sörkínálatot, akkor egy egészen kis alkoholos részleghez érünk, ahol a sör a legerősebb ital, hiszen itt 4,7 százaléknál erősebb innivalót nem lehet normál boltban vagy szupermarketben venni. Minden másért az Alkóba kell menni.

Egy sima dobozos sör körülbelül háromszor annyiba kerül, mint az Egyesült Királyságban vagy Európa más részein. Ráadásul nagyobb kiszerelésben sem olcsóbb, egy hat dobozos kiszerelés pontosan hat különálló doboz árába kerül.

Ha bort vagy töményet szeretnél, akkor mehetsz sorban állni az Alkóba, ami bár jó eséllyel közvetlenül a szupermarket mellett van, bent nem lehet, mert ez a törvény. Túl logikus is lenne egyszerre megvenni mindent…

Az Alkóban egy üveg bor 7 euró környékén indul, ami nem rossz, mert még az olcsóbbak is viszonylag finomak. Persze akkor sem a legjobb érzés, hogy a legolcsóbbat veszed. Angliában ha 6-7 fontot költesz egy üveg borra, akkor legalább tudod, hogy választhattál volna olcsóbbat is, de mégsem tetted.

Ja, említettem már, hogy este 9 után nem lehet alkoholt venni? Erre nem árt felkészülni. Ha fél 9-kor felmerül benned, hogy esetleg az este folyamán meginnál egy sört, akkor azonnal irány a bolt, különben lőttek az otthoni sörözésnek.

Vagy mehetsz a pubba. Gyakorlatilag minden finn városban van egy „ír pub”, ahová írek nem nagyon járnak, mert egyáltalán nem hasonlítanak az igazi ír pubokra.

Egyszer besétáltam egybe és kértem egy korsó Stellát. A srác kezembe nyomott egy üveggel és kért 7 eurót. Kissé sértve éreztem magam, finoman szólva. Utána egész este Hobgoblint ittam, mert 4 euróért az volt a legolcsóbb.

Egy finnországi bárban egy korsó sör jellemzően 5-7 euróba kerül, ráadásul nem is töltik teljesen tele a poharat, mint az Nagy-Britanniában szokás...

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.10.04.



P U B L I C  I S Z T I K A

Széky János: Nem biztos

Az Európai Parlament jogi ügyekkel foglalkozó bizottsága (JURI) hétfőn – összeférhetetlenségre hivatkozva – megerősítette álláspontját, hogy a magyar prof. dr. Trócsányi László és a román Rovana Plumb nem alkalmas az uniós biztosi posztra. Az igazság az, hogy a döntést már múlt csütörtökön meghozták mindkettejükről. Most csak arról a szövegről szavaztak, amit David Sassoli EP-elnök felkérésére írtak – pontosították, mik a fenntartásaik, és javaslatokat tettek Ursula von der Leyen bizottsági elnöknek a megoldásra. Az a remény, hogy a bizottság többségi véleménye négy nap alatt megváltozhat, csak utolsó szalmaszál volt, bár meg kell adni, a hazai kormánypárt nagyon kapaszkodott bele.

Miután a szalmaszál elúszott, Orbán Viktor teljesítette von der Leyen kérését, hogy jelöljön mást, és Várhelyi Olivér karrierdiplomatát nevezte meg mint új biztosjelöltet. Ezt azzal a meghökkentő magyarázattal kísérte: „nem megy bele”, hogy az EP válogasson a magyar nép által megválasztott emberek közül, márpedig Trócsányi volt a listavezető (tehát a magyar nép őt választotta meg biztosnak). Attól az apróságtól eltekintve, hogy mégiscsak belement, Trócsányi nem „magyar”, hanem európai biztos lett volna, akit nem a magyar nép, hanem a magyar (és még huszonhét) nép által megválasztott Európai Parlament választ meg. Továbbá a magyar nép, sőt a Fidesz-szavazók zömének, becslésem szerint, fogalma sem volt, hogy a listavezetés a) biztosjelöltséget jelent, b) valamint azt, hogy az EP köteles megválasztani az illetőt biztosnak, és ezt az Európai Parlament sem így tudta, mert egyáltalán nincs is így.

Molnár Erzsébet: A nagy találkozás

Radó Péter: Mi történt velünk?
Az új tanév búskomor köszöntése

Elkezdődött a fülkeforradalom által életre hívott államkonzervatív rendszer tizedik tanéve. Az elsőt még az előző rendszer tehetetlenségi ereje hajtotta, a következő négy tanév már az oktatási rendszer mindenre kiterjedő gyökeres átalakításával együtt járó felfordulás jegyében telt. Az ezt követő tanév a rendszerrel szembeni ellenállás éve volt, azóta pedig csak az új rendszer bejáratása, apró, a rendszer lényeges tulajdonságait nem érintő korrekciók zajlanak. Mivel elvállaltam, hogy írok valamit a most induló tanévről, leültem a laptop elé, megnyitottam egy üres word fájlt és – nem jutott eszembe semmi.

Gadó Gábor: Különórák Boris Johnsonnak

Kovács Zoltán: Feknyuz

Csehy Zoltán: Ritoók Zsigmond 90 éves

Csorba László: Görgei-kérdés – Kossuth-kérdés


Idén 170. esztendeje, hogy az 1848–49. évi magyar szabadságharcot – az orosz cári segítség túlerejével – leverő osztrák császári önkényuralom elrettentésül 1849. október 6-án, Aradon kivégeztetett 13 honvéd főtisztet, Pesten pedig az első felelős miniszterelnököt, Batthyány Lajos grófot. Társítsunk ehhez egy másik évfordulót: tavaly múlott kétszáz esztendeje, hogy 1818. január 30-án, a Szepes megyei Toporcon megszületett Görgei Artúr, a későbbi honvéd tábornok, hadügyminiszter, a szabadságharc tavaszi hadjáratában győztes honvédseregek fővezére. A két dátum összekapcsolása jó alkalom arra, hogy áttekintsük, miképp áll napjaink nemzeti emlékezetkultúrájában az a problémahalmaz, amelyet hagyományosan Görgei-kérdésnek nevezünk.

Fazekas Károly: Harag, Alkibiadész, Akadémia

Kőszeg Ferenc: Az Olvasó halálára


Bokros Lajos: A jegybanki tevékenység világméretű kihívásai

Ádám Péter: Jacques Chirac halálára


Benda László: Afganisztán, a csorba csésze

Zalán Vince: A csodák kinematográfusa


V I S S Z H A N G

Bényei Tamás: A genderorientáltságról
(Válasz Kricsfalusi Beatrix, Kulcsár Szabó Ernő, Molnár Gábor Tamás és Tamás Ábel reakciójára)

Lantai András: Tükör

P Á R A T L A N

(nyerges): KAMPÁNY, ANNO

Szilasi György: ERÉNYEK

Róna György: TOTÁLIS ZAVAR

Lázár György: ÖSSZHANGBAN VAN

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ

as: GLOSSZA

ÉLET ÉS IRODALOM 2019/40. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.10.04.



I N T E R J Ú 

Végső Zoltán: Az adott pillanat a zenében
Beszélgetés Pándi Balázs dobossal


F E U I L L E T O N

Kántor Péter: A Szerencse Lánya
Az életről úgy általában – Karig Sára életút-interjúkötetéről


K R I T I K A

Földényi F. László: Történeteken innen és túl
(Zoltán Mária Flóra SZIMA akadémiai székfoglaló kiállítása a Fészek Galériában látható október 4-ig.)

Eleinte olyan benyomásom volt, mintha a festő minden körültekintés nélkül nekitámadt volna a vásznaknak, hogy a színekkel szabályosan megerőszakolja azokat. De miután beléptem a virtuális terükbe, és próbáltam rekonstruálni, hogyan kerültek egymás mellé és egymásra a különféle színek, hogyan lépnek párbeszédre vagy éppen miként feleselnek egymással, azt láttam, hogy szinte a festő kezétől és szándékától függetlenedve teremtették meg a saját külön bejáratú világukat. Mintha a képek önmaguktól születtek volna meg: a festő rávitte a vászonra az első színt, és az azután mintegy önállósulva elkezdett életre hívni egy másikat, az pedig egy harmadikat és így tovább.

Sinkó István: Szabadon engedve
(A kiállítás a Karinthy Szalonban október 16-ig látható.)

Összességében elmondható, a Karinthy Szalon olyan felsőfokú művészeti képzőintézmény hallgatói munkáiból mutat be válogatást, melyben a szabadon szárnyaló szellem és az azt inspiráló tanár-mester tevékenysége a kreatív, emberi gondolatok irányába halad. Nem művek, hanem műveken keresztül az élet határozza meg ezt az oktatási formát. Ezért jutunk túl mi, nézők az esetleges szakmai nyersességeken, és érezzük át ennek a friss szellemi levegőnek a fuvallatát.

Csengery Kristóf: Ránki Fülöp, Beethoven
(Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara, Vásáry Tamás, Ránki Fülöp – Zeneakadémia, szeptember 24.)

Ránki Fülöpöt az utóbbi időben elsősorban Liszt-művek előadójaként hallottam, így fokozott érdeklődéssel vártam Beethoven-tolmácsolásait, kiváltképp, mivel ezen az estén az elterjedt gyakorlattal ellentétben nem egy, hanem két versenyművet szólaltatott meg, különleges szellemi és fizikai próbatételt vállalva ezzel. Kezdjük mindjárt e legutóbbi mozzanattal: a huszonnégy éves zongoraművész, aki már Liszt Tizenkét transzcendens etűdjét is többször adta elő egyvégtében egy hangversenyen – erre csak kevesen vállalkoznak –, olyan könnyedén felelt meg az est rendkívüli szellemi, technikai és állóképességet érintő követelményeinek, mintha ez a lehető legtermészetesebb volna. Mindezeknél fontosabb azonban az a felkészültség, tudás és tisztánlátás, amely produkcióiból ezúttal is sugárzott.

Stőhr Lóránt: Nincsen számára hely
(Nora Fingscheidt: Kontroll nélkül. Szemrevaló – német nyelvű filmek fesztiválja)

Nora Fingscheidt, a film írója-rendezője egy jól körvonalazható társadalmi-pszichológiai problémáról beszél, de közben, akár a mozgókép igazi jelentős művészei, a Dardenne fivérek vagy Mike Leigh, szellemében tágas, hatásában örökérvényű alkotást írt és rendezett – történetesen a szeretetről.

Papp Lídia: Tengerre, magyar!
(A város emlékezete, Stúdió K Színház, szeptember 24.)

A tao megvonása okozta nehézségekből kilábaló Stúdió K Színház Gyarmati Kata (aki egyébként az előadás dramaturgja is) vezetésével idén tematikus évadot hirdetett. A „témák, amelyek érintenek bennünket” műsortervbe mondjuk elég sok minden belefér, ám elsőként – burkoltan persze, de mégiscsak – a migráció kérdése került terítékre. A horvát–magyar koprodukció rendezője, Edvin Liverić mintha egy színes-szagos történelemkönyvbe csomagolta volna a mondanivalóját, amit szerkesztő ugyan még nem látott, de azért jólesik lapozgatni.

Herczog Noémi: Übü baby
(Henry Farrell regénye és színdarabja alapján: Mi történt Baby Jane-nel? R.: Alföldi Róbert, Hatszín Teátrum)

Hiába tér el a színészi játék sok ponton a kisrealizmustól, az előadást valami vissza-visszavonzza oda. Rengeteg a pszichológia, de még ki is mondatik minden: hogy Jane bizony csak az apukájának szeretne megfelelni. Már az első „szeretlek, papa” is sok, és akkor még hány jön. Ráadásul az irigység jóízű karikatúráját totálisan háttérbe szorítja a szépelgő tébolynarratíva. Baby Jane itt nem féltékeny, hanem félkegyelmű. És ez a konyhapszichológia helyettesíti az előadás elmulasztott tétjét: hogy legyen egy kikacsintás a valóság felé. A közönség nem nevet, mert úgy áll előtte a vígjáték irigykedő színésznője, mint Dosztojevszkij idiótája. Bravúr, hogy Hernádi még így is képes magát megszerettetni. Velem mindenképpen.

Siba Antal: Mindig van lejjebb
(Ma Este – Egy ítélet ismertetése az állami tévében.)

Amit az állami, pontosabban a párttelevízió művel, az nem elfogultság, valószínűleg nem is szakmai hiba, már csak azért sem, mert ezt a televíziót tévedés volna szakmailag értékelni. Gyakorlatilag Orbán Viktor harcászati terepén egy hadoszlop, ahol olyan katonák harcolnak, akik meg sem kísérelnek gondolkodni. Azt hajtják végre, amit kiképzésük alatt megtanultak.

Fáy Miklós: Pavarotti él
(Pavarotti – forgalmazza a Big Bang Média)

De még így is meglepett, Pavarotti mennyire él, hogy tizenkét évvel a halála után is arra kényszerít, hogy megváltoztassam az elképzeléseimet róla, és nemcsak róla és vele kapcsolatban, hanem általában a művészetről meg művészéletről. Lehet persze erre azt mondani, hogy ez nem az ő hatása, csak felhasználják a hangját és az arcképét, ezt nevezik dokumentumfilmnek, mégis van valaki a film mögött, Ron Howard rendező, aki valahogy oda tudott célozni és találni, hogy ez a film mindenkinek megfeleljen.

Torma Tamás: (Ilyen) Egyetemet mindenkinek!
(A MOME új campusa a budai Zugligeti úton)

Először jöjjenek a nagy szavak: a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem új campusa jelenleg alighanem az ország legnagyobb kreatívipari beruházása. Dupla annyi oktatási helyszín, ötször több közösségi tér, háromszor annyi a műhelymunkára és még több kutatásokra. A hangzatosságból mondjuk némileg visszavesz, ha ismertük az utóbbi évtizedekre jellemző kínos helyszűkét, de most azért tényleg európai szintű és összetettségű campus született.

Darida Veronika: Mozdulatlan menekülés
Ulrich Alexander Boschwitz: Az utazó. Fordította Blaschtik Éva. Jelenkor Kiadó, Budapest, 2019, 284 oldal, 3499 Ft

Az utazó olvasását érdemes a kiadói utószóval kezdeni, mert a közreadó ebben az esetben valóban kivételes feladatra vállalkozik: egy számára ismeretlen halott végakaratát kell végrehajtania. Még konkrétabban fogalmazva, átdolgozva a kéziratot, egy idegen nevében kell beszélnie, helyette és érte kell tanúskodnia. A kihívásnak a szerkesztő tökéletesen megfelel, mivel a „talált” szöveg végső formájában sokkal több, mint egyszerű regény. Az életrajzi elemekből is táplálkozó mű magával ragadó, figyelmünket végig fenntartó kordokumentum és személyes vallomás, az egyéni és kollektív paranoia kialakulásáról, elburjánzásáról és mindent szétromboló erejéről.

A HÉT KÖNYVEI

A könyvújdonságokat az Írók Boltjának (Budapest VI., Andrássy út 45.) segítségével adjuk közre. A listát összeállította: Négyesi Móni. A könyvek 10% kedvezménnyel megrendelhetők az irokboltja.hu weboldalon.

Szarvas Melinda: Ex libris

Cirok Szabó István: Agancspark
Antalovics Péter: Távoli pólusok
Benedek Miklós: Miközben halkan
Kormányos Ákos: Paraván

Benczi Boglárka: Menekülés a béke elől
Kováts Judit: Hazátlanok. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2019, 403 oldal, 3999 Ft

Kováts történeti hűséggel ír, nem csoda, hiszen korábban történész-levéltárosként dolgozott. Tételesen bemutatja a németek elleni rendeleteket, a tömeggyilkosságokat, melyeket a csehszlovák hadsereg követett el. Sorra vesz minden megaláztatást, olyan, mintha ő is – és áltata az olvasó is – átélte volna mindezt, mégis hiányzik valami. A regény vállaltan optimista, erre utal a könyv elején a mottó is, hogy a mélység után el lehet még jutni a magasba is, de hiányzik a főhős személyiségfejlődése, hiányzik az átmenet a jó módban élő, majd a latrina mögött guberáló kislány közt. A bujkálás, majd a fogság ideje alatt is a szerelem ad erőt Lillinek, gondolatait nagyrészt ez tölti ki, ami nem meglepő, lévén fiatal. De már-már nonszensz, hogy milyen gyorsan adaptálódik elkeserítő helyzetéhez. Nem ismerjük meg a főhős lelki folyamatainak egészét, a történeti hűség tárgyilagosságával íródott a könyv, Kováts nem csak az eseményekről ír tudósítás-szerűen, hanem a szereplőit is ezzel a módszerrel formálja meg. Lehetne ez egy lelkileg megtört, kényszerűségből gyorsan felnövő lány története, de humora és jellemének gyermeki, játékos jegyei ehhez megint csak nem illeszkednek.

Martin József: Az f és a fisz között, és azon túl
Oplatka András: Zenekar az egész világ. A karmester Fischer Ádám. Libri Kiadó, Budapest, 2019, 266 oldal, 3999 Ft

A kötet lebilincselően olvasmányos, ami a szakmát a legmagasabb fokon művelő, kitűnő újságíró érdeme, aki egyszersmind történész is, s az igényes oknyomozás szakmai eszközeivel járt utána Fischer Ádám kijelentéseinek, emberi és szakmai portréjának megrajzolásához nagyon sok ember véleményét kérve ki. Utószavában Fischer Ádám elbeszéli, hogy Oplatka „kezdettől fogva nyomatékosan közölte, hogy ez az ő könyve lesz, nem az enyém. Én meséltem, ő kérdezett, figyelt és jegyzetelt.” S a kézirat „valahogy kedvet csinált nekem önmagamhoz. Elkezdtem magamnak imponálni” – írta Fischer, a kötet főszereplője.

Máté-Tóth András: A cselédszoba csuhása
Szedő Dénes Összes művei I. Szerkesztette Hidász Ferenc. Szent István Társulat, Budapest, 2011, 830 oldal, 3400 Ft

Szedő Dénes Összes művei II. Szerkesztette Hidász Ferenc. Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány, Budapest, 2018, 479 oldal, 3800 Ft

A hetvenes évek Magyarországán nem volt ritka rendkívül szerény körülmények között élő kereten kívüli szerzetessel találkozni. Mind hasonlítottak egymásra. Igénytelen szobácska, elhordott ruházat, könyv hátán könyv és az óvatos látogatók rendszeres megjelenése. Szedő Dénes is ilyesféle lehetett, apró szobácskában élt, még apróbb íróasztalon dolgozott. Írt és ért. Kitaszítva a hivatalos működési keretből, az intézményi védettség biztonságából pusztában élt.

Margócsy István: Emberszólás
Ketten egy új könyvről – Kőrössi P. József: Naplóromok. Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál. Kossuth Kiadó, Budapest, 2019, 192 oldal, 3400 Ft

Bizonyára másként olvassa e könyvnek nevezett szöveghalmazt az, aki közeli kapcsolatban volt Réz Pállal, aki közelből érezhette és tapasztalhatta azt, hogy Réz Pál „nagy figura” volt – aki azonban nem vagy csak távolból ismerte, az jobb, ha nem ebből a könyvből szerzi információit: akinek képe itt kibontakozik az olvasó előtt, az egy arrogáns, fölényes, nagyképű és rosszhiszemű öregember, akinek sokszor gonosz, sokszor felületes ítéletei legfeljebb annyira fontosak és tartalmasak, mint annak a megtudása, hogy Erdei Ferenc nagy kan volt. Ha a jópár éve megjelent Parti Nagy Lajossal készített interjú-kötet erősen felstilizálta s apologetikus nagysággá kreálta Réz alakját (hisz elhangzott róla: „benne van a 20. század második felének egész magyar irodalma” – hogy is lehet ilyet egyáltalán elképzelni?!), e könyv olyan erősen alulstilizált képet nyújt, aminek alapján akár szánalmas intrikusként is láthatjuk „a nagy figurát” (már ha persze nem szerettük életében…).

Pál Sándor Attila: Kvaterkanaplók
Ketten egy új könyvről – Kőrössi P. József: Naplóromok. Ücsörgünk a kávéházban Réz Palinál. Kossuth Kiadó, Budapest, 2019, 192 oldal, 3400 Ft

A cím műfajmegjelölő, hiszen az előszó szerint is naplóromokról van szó. Ezt még el lehet fogadni. Majd KPJ idézőjelesen novelláknak, később idézőjel nélkül is novelláknak nevezi a kötet írásait. Olyan novella, amely ugyanakkor nem fikció. Felfogás kérdése, de szerintem ennek nincs értelme, ami szépirodalom, az fikció. Többször leíródik, hogy cenzúrázva van a szöveg, cenzúrázni kellett. Ez az alapanyag és az egész korpusz végtelen problematikusságára is felhívja a figyelmet. Baráti beszélgetések szigorúan magánérdekű ítéleteit, történeteit, poénjait, gonoszkodásait, (irodalmi) intimitásait adja közre KPJ, méghozzá úgy, hogy elmondása szerint annak idején hazament, majd megpróbált egy 2-3 vagy ki tudja hányórás, ide-oda cikázó, rekonstruálhatatlan beszélgetést rekonsturálni párbeszédes formában. Ami a rövidtávú memóriát figyelembe véve is persze irreális agyi teljesítményt kíván. Majd később még ezt cenzúrázgatja és csinosítgatja, s kifejezi abbéli reményét, hogy ez a valóságot tükrözni. Ez így, ebben a formában, félek, nem elfogadható. „Naplóromok a másikról. A másik mégsem mindig csak ő. Nem Réz, nem csak Réz Pál, nemcsak Pali, hanem azok is, akikről hol súlyos, hol meg vicces ítéletet mond, kendőzetlenül, talán meggondolatlanul is, nem a nyilvánosságnak szánva.“ (6. – kiemelés tőlem – PSA) „Miközben rakosgattam össze ezeket a nem is tudom, miket, bízom benne, hogy a hiteles valóságot tartalmazó novellákat…“ (8.) Ha létezik is a hiteles valóságot tartalmazó novella, amit kötve hiszek, az biztosan nem emlékezetből dolgozik, és nem is utólag cenzúrázott.


I R O D A L O M

Mán-Várhegyi Réka: Virradat, éjszaka


– Clinique magas aktívanyag-tartalmú bőrélénkítő szérumok, innovatív formula, négy darab 8,5 milliliteres flakon, díszdobozos kiadás.

Szédelegni kezdek.

– Nem én vettem el! – kiáltom.

A csoportvezető kisasszony nem sokkal múlhatott húszéves, és bizonyára azt hiszi, hogy majd ő képes lesz megállítani a bőre öregedését. Most dühösen fúj egyet, és elvágtat a főnökség irodája felé. Ahogy megfordul, látom, elaludta a haját, és a feje búbján tehénnyalás éktelenkedik.

Egy igénytelen, zsíros hajú kislány packázik velem.

– Azt hiszed, hogy egy Clinique szérummal sokra mész? – kiabálom. – Akkor beszéljünk, ha már kialakítottál egy profi bőrápolási rutint! Akkor szóljál, ha már nem csak álmodozva krémezgeted magad, mint aki zsírt ken egy jó karéj kenyérre! Tudod egyáltalán, mi a különbség AHA hámlasztó és BHA hámlasztó között? Kémiai napvédő és fizikai napvédő között? Hialuronsav és retinol között?

Nem ér váratlanul a kirúgás, tudom, messzire mentem. Megrohannak az emlékek, miközben az utcákat járom kezemben egy félig megevett szalámis zsömlével. Arcomba fúj a szél, hirtelen besötétedik és zuhogni kezd...

Darvasi László: Magyar sellő
Kleist-átirat

Lujzát akkoriban alkalmazták a grófi udvarban szolgálatra, amikor egy vak veterán, Karl bácsi, fejjel szaladt neki egy városi nevezetességnek, amely eléggé élethűen, bár jóval tekintélyesebb formában a gróf úr csizmáját ábrázolta. Szét akarta volna verni a homlokával? Igencsak úgy tűnik. Arányos méretek, kemény szerkezet, igencsak szétbassza a fejet. Karl bácsi koponyája megreped, miközben Lujzáért jönnek, álldogál a kovácsműhely előtt egy batár, néhány cifra szolga teszi a szépet. Tudnak megjelenni. Tudnak ékes szavakkal szólni.

Kovács, a kurva anyádat, ideadod a beteg lányt, és kész.

Nacht úr lihegett, nem szólt, pedig éppenséggel volt kalapács nála.

Petra Nacht sem szólt, de azért nyújtotta a kezét a lány után.

Szegényke...

Bödőcs Tibor: Hiszek egy hazában

Van itt a kocsmában két öreg, a helyi Hacsek és Sajó. Minden este politizálnak, ami olyan, mint egy csilievő verseny, fújtatnak, sóhajtoznak, és a lábukkal dobbantanak közben. Azt várom, mikor ássák elő a temetőből a nagyapjukat, hogy a lábszárával agyonüssék egymást. Abban sem értenek egyet, ahogy a másik hallgat. Nem tudnak zöldágra vergődni, a történelmi szereplőkből gyilkos lesz, vagy szent. Itt nem lehet normális színeket kikeverni, csak fekete van, meg fehér, a te a kommunistád meg az én kommunistám, a te náci vagy, meg a te vagy a náci. Ez megy állandóan, nagyon bele lehet fáradni, mert itt mindenki a bölcsek kövével kacsázik, mindenki a Szent Grálból iszik. Az egyik a Kádárt csiszolgatja, a másik a Horthyt fugázgatja, a harmadik a Nagy Imrének ad egy tisztító festést...

Csikós Attila: Elfogyó szépség

Amikor a negyven éve írt búcsúlevelet a kezébe vette, először egy piros tintával aláhúzott szót látott meg, s hozzá képest minden más, amit leírtak a levélben, vagyis talán azoknak a történéseknek a sorozata, melyek a végzetes elhatározáshoz vezettek, mintha meg sem történtek volna, egészen érdektelen volt az egész, mintha az aláhúzás előtt és után csak a nincs lenne, vagyis minden más lényegileg a nem volt van örök idejében maradt...

felejtsenek...

Talán tízszer is elolvasta egymás után. Letette a levelet, és a kávéscsésze után nyúlt. Tudja használni, kérdezte dr. Gulácsi. Nem, felelte, és belekortyolt a kávéba. Úgy tűnt, valóban nem akarja megírni, csak megpróbál visszaemlékezni egy időszakra, ami a gyerekkora volt. Motívumokat keresett, nem történetet.

Egyszerűen az őrületbe kergették azt a lányt, mondta halkan a doktor. Minden le van írva ezekben az iratokban, tette hozzá...

Bödecs László: VIII.

Bödecs László: Szégyen, szombat

Fenyvesi Orsolya: A határtalanról

Fenyvesi Orsolya: Johanna

Fenyvesi Orsolya: Erdő, erdő, erdő

Fenyvesi Orsolya: A gyerekszoba


EGYRE NAGYOBBRA DAGAD A FIDESZES BOTRÁNY

NAPI.HU
Szerző: KOMÓCSINSÁNDOR
2019.10.04.


Sajtóinformációk szerint Simonka György fideszes politikus januárban kezdődő büntetőperében a politikus rokonai mellett a Fidesz két másik parlamenti képviselőjének rokonait is a vádlottak padjára ültetik.

Simonka György januárban kezdődő büntetőperében a politikus és felesége, illetve unokahúga mellett a Fidesz két másik parlamenti képviselőjének rokonait is a vádlottak padjára ültetik - írja a 24.hu. Kerényi János országgyűlési képviselő, a Fidesz dél-alföldi regionális-pártigazgatójának unokaöccse, Kerényi István negyedrendű vádlottként áll majd a bíróság elé. Ellene különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntette, valamint hamis magánokirat felhasználása a vád.

Ugyanezekért kell majd felelnie Varga Gábor fideszes országgyűlési képviselő apósának, Koncz Gyulának, valamint sógorának, Koncz Ákosnak. Ők az ügy tizenketted-, illetve tizenharmadrendű vádlottjaként állnak a bíróság elé. Míg Kerényi dél-alföldi regionális igazgatóként, mondhatni, pártügyekben a főnöke volt Simonkának, a Fejér megyei Varga a békési Simonka padtársa volt az Országgyűlésben az előző ciklusban. Mindhárman tagjai jelenleg is a kormánypárti frakciónak...

A RÁSZORULÓ NYUGDÍJASOK 25 EZRES UTALVÁNYT KAPTAK A TERÉZVÁROSI ÖNKORMÁNYZATTÓL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.10.03.


A fideszes vezetésű VI. kerület nagy osztogatásba kezdett a közelgő választás előtt: a nyugdíjasok 10 ezer forint, a rászorulók 15 ezer forint értékű vásárlási utalványt kaptak az önkormányzattól. Az a lakos pedig, aki mindkét kategóriába beleesik, 25 ezres utalványt vehetett át a napokban. Hassay Zsófia polgármester a közpénzből finanszírozott ajándékok mellé leveleket is írt, amelyekben a kerületvezetés nagylelkűségét és takarékos gazdálkodását hangsúlyozza.

Szeptember végén a Népszava számolt be arról, hogy Terézvárosban a 62. életévüket betöltött kerületi lakosok az Idősek Világnapja alkalmából 10 ezer forint értékű ajándékutalványt kapnak az önkormányzattól.

A hír valóban igaz, de nem minden:

A nyugdíjasok 10 ezer forint, a rászorulók 15 ezer forintos utalványt kaptak – aki mindkét kategóriába beleesik, annak összesen 25 ezer forintos ajándékot adott a fideszes önkormányzat.


Egy olvasónk, akit – bár nem így hívják – nevezzünk Marikának, megmutatta az Átlátszónak a Terézvárostól kapott 500 és 1000 forint címletű Edenred-utalványokat, amelyeket szeptember végén vitt ki neki egy futár.

Marika nyugdíjas és rászoruló is, ezért két külön borítékban összesen 25 ezres ajándékutalványt kapott. Nem sokkal a minden nyugdíjasnak kiküldött kormányzati rezsiutalvány után, két külön napon kapta meg az önkormányzati utalványokat...

KARÁCSONY: NEM VAGYOK SEM BALOLDALI, SEM MÁSMILYEN MESSIÁS

HVG ONLINE
Szerző: TÓTH RICHÁRD
2019.10.04.


Az ellenzék főpolgármester-jelöltje a lehallgatási botrány után azt mondta, ebben a kampányban, amely az elmúlt harminc évben a legmocskosabb, bármi megtörténhet még. Ha nyerne, szerinte Orbán Viktor nem tehetné meg, hogy nem áll szóba vele. Október 13-án egy polgármesterfröccs nevű itallal koccint majd. Interjú Karácsony Gergellyel, amelynek teljes változata 10:30-kor jelenik meg a HVG360-on.

hvg.hu: Zuglói polgármesteri irodájában beszélgetünk. Itt is lehallgathatják?

Karácsony Gergely: A ciklus legelején ellenőriztük az irodát, azóta nem foglalkoztunk ezzel. De mindig úgy voltam vele, bármit is mondok, ott lehet a propagandasajtó címlapján. Úgy látszik, ez tényleg így van.

hvg.hu: A Képviselői Irodaházat ezek szerint nem ellenőrizték ebből a szempontból.

K. G.: Nem, de ha az elmúlt hónapok lehallgatásait követően ezt a Best of Karácsonyt sikerült csak összeállítani, akkor látszik, elég következetesen nyilatkozom barátok és politikustársak körében is...

TARLÓS VÉGTELEN HÁBORÚJÁBAN BUDAPEST VESZETT EL

444.HU
Szerző: haszanz
2019.10.04.


- Tarlós István azt állítja magáról, hogy 17 éves koráig minden nap verekedett.

- Főpolgármesterként is kamaszkori hévvel állt bele a konfliktusokba, leginkább a hatalmi harcokba.
- Miközben a hatásköri háborúkat vívta, az első két ciklusában lényegében nem volt beleszólása a legnagyobb budapesti beruházásokba, a főváros vagyonának jelentős részét államosította a kormány, Budapest gazdasági önállósága megszűnt.
- Pont azt nem kérte Orbántól, amire Budapestnek a legnagyobb szüksége lenne.

JOBB, HA EGY ÚJ ÁRAMLAT, EGY FRISSEBBEN GONDOLKODÓ EMBER JÖN KÉT CIKLUS UTÁN. LEHET, HOGY NEM IS KELLENE TÖBBET ENGEDNI.

Ezt Tarlós István nyilatkozta a budapesti főpolgármesteri posztról. Tarlóst ismerve nem lett volna meglepő, ha elődjére, a várost 20 évig irányító Demszky Gáborra tett volna megjegyezést. De a fentieket közvetlenül a 2010-es önkormányzati választások előtt, a szinte biztos győzelme tudatában mondta az Indexnek, amikor megkérdezték tőle, hány ciklusra tervez.

Tavaly nyárig úgy tűnt, hogy Tarlós tartja magát a saját mondásához, és tényleg elkoptatja a főpolgármestert két ciklus Budapest élén. Az újabb választáshoz közeledve már a háta közepére sem kívánt még öt évet.

„SZÍVEM SZERINT NEM SZERETNÉK MÁR TOVÁBB PÁLYÁZNI SEM A FŐPOLGÁRMESTERSÉGRE, SEM MÁS, AKTÍV ELFOGLALTSÁGRA”

mondta a megfáradtnak tűnő, nyugdíjba készülő, akkor 69 éves főpolgármester 2017 novemberben. 

Sok csata, kevés eredmény:...

A TÁRSADALOM LEGSZEGÉNYEBB 30 SZÁZALÉKA NEVELI A MAGYAR GYEREKEK TÖBB MINT FELÉT

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2019.10.04.



Több területen stagnált vagy romlott a szegénységben élő gyermekek és családok helyzete – derül ki egy ma megjelenő tanulmánykötetből.

Többéves javulás után megint romlani kezdett a legszegényebb családok és azokban élő gyerekek helyzete – derül ki a Gyerekesély Közhasznú Egyesület (GYERE) ma megjelenő tanulmánykötetéből. A felméréskészítői a 2014-2017 közötti években vizsgálták a gyerekek körülményeit, otthoni és intézményi ellátásuk minőségét,valamint esélyeiket. A most nyilvánosságra kerülő könyv ötödik a sorban azóta, hogy a parlament 2007 májusában elfogadta a 2007-2032 közötti időszakra érvényes „Legyen jobb a gyermekeknek” elnevezésű hosszútávú stratégiát. Az akkori akadémiai munkacsoportot és programirodát a 2010-es kormányváltás után felszámolták, ám a munkában résztvevő szociológusok létrehozták a civil szervezetet, hogy ha szűkebb lehetőségek között is, de folytathassák a megkezdett programot. A gyerekek helyzetére vonatkozó központi felmérések megszűntek, s a meglévő adatokhoz is egyre nehezebb hozzáférni – mutat rá az előszóban a Bass László- Darvas Ágnes szerkesztőpáros a tanulmánykötet összeállításának nehézségeire. 


A kötet megállapításai szerint a társadalom alsó szeletében nem hozott változást az életkörülményekben a közfoglalkoztatási bér vagy a rendszeresen kapott segély minimális emelése, hisz közben a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, a családi pótlék és a gyes összege nem változott, az adómentes jövedelmi sáv megszüntetése pedig még rontott is a helyzetükön. 

Mindezzel együtt is 2007 után 2017-ig csökkent a mediánjövedelem 60 százalékánál kisebb összegből élő családok száma. (A mediánjövedelem 2019-ben bruttó 229 ezer forint.) 2017-ben 230 ezer gyerek élt ezekben a háztartásokban. Amikor azonban csak a medián jövedelem 40 százalékával számoltak, tehát a mélyszegénységben élők helyzetét vizsgálták, kiderült, hogy ebben a körben nem csökkent, hanem 3 százalékkal még nőtt is az érintett családok és a bennük nevelkedő gyerekek száma. A nagy nehézségek árán megélni képes gyerekes háztartások aránya két évvel ezelőtt 18,5 százalék volt, ami az uniós átlag duplája – olvasható a kötetben. 

A társadalom legrosszabb jövedelemmel rendelkező 10 százaléka a bevételei több mint felét állami juttatásokból, segélyszerű ellátásokból kapja és 2017-ben az egy főre jutó nettó jövedelem náluk nem érte el a 32 ezer forintot sem. Jelenleg legalább 125 ezer gyerekkel lehet számolni a tanulmány szerint, aki olyan háztartásban él, ahol senki nem foglalkoztatott és esélye sem agyon van a munkavállalásra. Az utánunk következő generációk keserves élet elé néznek: bármilyen rémisztően hangzik, a társadalom legszegényebb 30 százaléka neveli a magyar gyerekek több mint felét. A nagyon rossz lakáskörülmények között élő gyerekek aránya is kifejezetten drasztikusan nőtt: 19,7 százalékról 27,3 százalékra emelkedett, míg az uniós átlag 2017-ben csak 6 százalék volt...

ILLÚZIÓK NÉLKÜL

ELLENSÚLY 
Szerző: KERT ATTILA
2019.09.13.


Azok a gondolatok és értékrend, amelyek mentén mi annak idején elindultunk, azok a mai popzenei erőtérben vereséget szenvedtek. Vagy legalábbis másodlagossá váltak.” Lovasi András, a Kispál és a Borz együttes alapítója – akinek zenészi karrierje lényegében a politikai rendszerváltással párhuzamosan indult és bontakozott ki – összegzi így az elmúlt bő három évtized fejleményeit. Bár letaglózó megállapítása közvetlenül a popzenére vonatkozik, sajnos eléggé nyilvánvaló, hogy a rendszerváltás nemzedékének kulturális és közéleti illúziói többségére, így a nyilvánosságra, közelebbről az újságírásra és a televíziós híradózásra is érvényes.

Minden egyformán popzene

A rendszerváltás idején színre, majd fokozatosan pozícióba lépett nemzedék elképzelése a demokratikus társadalom működéséről, a polgári társadalom egyes elemeiről, ezen belül is a média struktúrájáról vereséget szenvedett. Vagy legalábbis másodlagossá vált.

Ahogy a hibrid rendszer többi alkotmányos intézménye – szabad választás, alkotmánybíróság, ügyészség, igazságszolgáltatás, számvevőszék stb. –, úgy a sajtószabadság is létezik, de nem képes betölteni alkotmányos funkcióját. A hatalom korlátozására hivatott intézmények többsége a hatalom szolgálójává, politikai ellenségeivel szemben használt fegyverévé vált. Működik a számvevőszék, de ahelyett, hogy az állam megdöbbentően nagyvonalú és korrupt pénzszórását korlátozná, inkább az ellenzéki pártok működését próbálja ellehetetleníteni. Létezik az Alkotmánybíróság, de inkább tűnik a Miniszterelnökség egyik főosztályának, mint a kormányzat jogsértő terjeszkedését korlátozó intézménynek.

És igen, Magyarországon lézetik a sajtószabadság, hiszen bármit le lehet írni, bármi megjelenhet – a média mégsem tölti be a hatalom ellenőrzésének funkcióját...

ILLIBERÁLISOKNAK SEMMI SEM SZENT, A FIATALOK JÖVŐJE SEM

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.10.03.


Azt gondolná bárki, hogy ha gyerekek állnak ki a saját jövőjük érdekében, akkor azt tiszteletben tartják a felnőttek. Greta Thunberg esete bizonyítja, hogy nem így van. Egy 16 éves lány akaratán kívül lett nemzedéke szóvivője, és a klímakatasztrófára figyelmeztető mozgalom legfontosabb arca. Egy normális világ még akkor is tiszteletben tartaná a személyét, ha az általa képviselt mozgalom tévedésen alapulna, mert sem gyereket, sem hölgyet nem gyaláz és nem sérteget. Mert Greta majdnem gyerek, és már majdnem hölgy, aki ráadásul igaz ügyet képvisel, és valóban a nemzedéke jövőjét félti, amit a világ legnagyobb veszélye fenyeget.

A felnőttek önző világa fenyegeti a bolygót és rajta a normális élet lehetőségét. Az a generáció, amely ezt létrehozta, amely nem akar tudomást venni róla a politikai és gazdasági érdekei miatt, már nem éli meg ennek közvetlen hatását. De Greta Thunberg és kortársai igen. A klímakatasztrófa tagadása ma már ostobaság. Nem elméleteken folyik a vita, hanem láthatóak a súlyos következmények, a folyamat visszafordíthatatlan, de lassítható és kezelhető, ha az emberiség képes lemondani az önzésről és a hatalmi mániájáról. Ebből kultúrharcot csinálni azért őrültség, mert mindkét oldal szénné perzselődik, és mindenki számára élhetetlenné válik a föld.

A napi politikai és gazdasági érdekek azonban felülírnak mindent. Az orosz propaganda és az általa támogatott szélsőjobboldal gátlástalanul mocskolja ezt a tinédzser, és az általa indított mozgalmat, a föld ifjúságát, következő generációját. Ezek a felelőtlen emberek saját unokáik jövőjét pusztítják el, és Greta Thunberg személyében saját unokáikat is sértegetik és támadják. Csakhogy ezúttal a tét nem a következő választás megnyerése, hanem az élet, a föld, és a bolygó sorsa. Az emberek és az élővilág sorsa. Az emberre bízott föld megmaradása és a rajta levő élet elpusztulása. Az orosz propaganda áll bizonyítottan az összeesküvéselméletek mögött, amihez csatlakoznak az illiberális fasiszta politikai erők, mert a klímakatasztrófa keresztbe tesz a világ fasizálódásának.

A klímaügy nem a szélsőjobboldal ügye, hanem a világért aggódó, felelősen gondolkodó humanisták, demokraták ügye lett, mert a szélsőjobboldalt nem felelősen gondolkodó humanisták alkotják. Lehetne az ő ügyük is, de az ő programjuk minden és mindenki leigázása, a földdel és a természettel együtt. A klímavédők nem politikai célokat követnek, hanem őszintén sürgetik a megfelelő intézkedéseket a helyzet kezelésére. Mivel az emberek ennek nyomán felismerhetik a liberális demokraták és a “kereszténységre” hivatkozó fasiszták közötti különbséget, a szélsőjobboldal politikai ügyet csinál belőle, és a szokásos eszközökkel és módszerekkel igyekszik lejáratni a klímavédelem szószólóit...