Szerző: YouTube
2017.07.
ITT NÉZHETŐ MEG
2019. szeptember 24., kedd
TÉNYLEG KITELEPÍTENÉK A SZEGÉNYEKET BUDAPEST BELSŐ KERÜLETEIBŐL? - MI TEHÁT AZ IGAZSÁG?
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2019.09.23.
...Mi hát az igazság? Kinek higgyünk?
Egyfelől vegyük észre, hogy a Miniszterelnökség nem cáfolt, tehát nem bizonyította az állítás lehetetlenségét, csak tagadott. Másfelől a a hvg.hu állításaiban van ráció:
Szerző: nickgrabowszki
2019.09.23.
Egyfelől vegyük észre, hogy a Miniszterelnökség nem cáfolt, tehát nem bizonyította az állítás lehetetlenségét, csak tagadott. Másfelől a a hvg.hu állításaiban van ráció:
- az állami bérlakás-állomány valóban lepusztult,
- a zömében idős és nem nagyon tehetős lakóknak valóban nincs pénzük felújítani azokat.
Továbbá, kell honorárium a Fidesz-klientúra középső rétegének: a felsőt (az oligarchákat) már kifizették az Unió által állt állami megrendelésekkel, az alsó réteget meg az állami (főleg önkormányzati) állásokkal. Most tehát következhet a középső szint, közpénzből kivásárolt és felújított lakásokhoz juthatnak a főváros "frekventált részein".
Ugyanakkor a hvg.hu nem hozta nyilvánosságra a birtokukba került anyagot, csak hivatkozott rá. Ami azonban lehet taktikai elem is. A lap előállhat majd vele később, esetleg a bíróságon, ha Gulyás Gergely perre menne ellenük.
A hvg.hu álláspontját erősíti, hogy még nem kapták rajta tudatos, rosszhiszemű hazugságon. Olyan már előfordult, hogy tévedett, de akkor utóbb azt korrekt módon el is ismerték, sőt, az akkori főszerkesztő is belebukott az ügybe.
Ugyanez viszont nem mondható el a Miniszterelnökségről, a kormányról és a Fideszről, amelyik évek óta
teljesen rosszhiszemű, tudatos hazugságokkal tartja össze a szavazótáborát,
és igyekszik megvédeni magát. A kitalált migránsapokalipszist, Soros-tervet és kötelező betelepítést mostanában látszik felváltani a szintén fiktív "romaterror" víziója, noha például a belügyminiszter a napokban ismerte el, hogy semmiféle veszély és rendkívüli helyzet nincs.
Az igazságügyminiszter pedig a múlt héten bukott meg egy bődületes hazugsággal, a Fidesztől tehát egyáltalán nem idegen, hogy letagadja a nyilvánvalót.
Továbbá az is teljesen megszokott tőlük, hogy egyetlen tollvonással (jogszabály-módosítással) egész intézményeket és szférákat lehetetlenítenek el vagy vesznek birtokba. Elég csak a CEU-törvényre és az MTA kutatóintézeteinek államosítására, vagy akár a jogszabállyal állami koncesszióba vett, majd a klientúrának kiosztott dohány-kiskereskedelemre gondolni.
Az volna inkább a váratlan, ha az állami lakásokkal nem lépnék meg ugyanezt. Sőt, az volt a meglepő, hogy eddig nem tették.
Az, hogy tagadják, nem sokat jelent.
- Gyurcsány ugyanígy tagadta, hogy 2006-ban, hogy megszorításokra készülne a választás után.
- a zömében idős és nem nagyon tehetős lakóknak valóban nincs pénzük felújítani azokat.
Továbbá, kell honorárium a Fidesz-klientúra középső rétegének: a felsőt (az oligarchákat) már kifizették az Unió által állt állami megrendelésekkel, az alsó réteget meg az állami (főleg önkormányzati) állásokkal. Most tehát következhet a középső szint, közpénzből kivásárolt és felújított lakásokhoz juthatnak a főváros "frekventált részein".
Ugyanakkor a hvg.hu nem hozta nyilvánosságra a birtokukba került anyagot, csak hivatkozott rá. Ami azonban lehet taktikai elem is. A lap előállhat majd vele később, esetleg a bíróságon, ha Gulyás Gergely perre menne ellenük.
A hvg.hu álláspontját erősíti, hogy még nem kapták rajta tudatos, rosszhiszemű hazugságon. Olyan már előfordult, hogy tévedett, de akkor utóbb azt korrekt módon el is ismerték, sőt, az akkori főszerkesztő is belebukott az ügybe.
Ugyanez viszont nem mondható el a Miniszterelnökségről, a kormányról és a Fideszről, amelyik évek óta
teljesen rosszhiszemű, tudatos hazugságokkal tartja össze a szavazótáborát,
és igyekszik megvédeni magát. A kitalált migránsapokalipszist, Soros-tervet és kötelező betelepítést mostanában látszik felváltani a szintén fiktív "romaterror" víziója, noha például a belügyminiszter a napokban ismerte el, hogy semmiféle veszély és rendkívüli helyzet nincs.
Az igazságügyminiszter pedig a múlt héten bukott meg egy bődületes hazugsággal, a Fidesztől tehát egyáltalán nem idegen, hogy letagadja a nyilvánvalót.
Továbbá az is teljesen megszokott tőlük, hogy egyetlen tollvonással (jogszabály-módosítással) egész intézményeket és szférákat lehetetlenítenek el vagy vesznek birtokba. Elég csak a CEU-törvényre és az MTA kutatóintézeteinek államosítására, vagy akár a jogszabállyal állami koncesszióba vett, majd a klientúrának kiosztott dohány-kiskereskedelemre gondolni.
Az volna inkább a váratlan, ha az állami lakásokkal nem lépnék meg ugyanezt. Sőt, az volt a meglepő, hogy eddig nem tették.
Az, hogy tagadják, nem sokat jelent.
- Gyurcsány ugyanígy tagadta, hogy 2006-ban, hogy megszorításokra készülne a választás után.
- Orbán pedig 2010-ben azt, hogy alkotmányozásra. A választás után azonban már arról beszélt, hogy forradalom történt a szavazófülkékben, új rendszerváltásra kért és kapott felhatalmazást.
Érdemes arra is felfigyelni, hogy a közleményben a Gulyás-tárca nem azt tagadja, amit a lap állított. Ti, hogy hogy ők dolgoznának ilyen jogszabály-módosításon, amit majd a parlament tárgyalna. Hanem
Érdemes arra is felfigyelni, hogy a közleményben a Gulyás-tárca nem azt tagadja, amit a lap állított. Ti, hogy hogy ők dolgoznának ilyen jogszabály-módosításon, amit majd a parlament tárgyalna. Hanem
csak azt tagadják, hogy a kormány tárgyalt volna és támogatna ilyet.
A kettő között egyáltalán nincs ellentmondás. Nem feltétlenül kell a kormánynak benyújtania ilyen törvénymódosítást, be lehet terjeszteni egyéni képviselői indítványként is. Láttunk erre számtalan példát 2010 után, még az alkotmányt is így nyújtották be, mert ebben az esetben nem kell egyeztetni róla senkivel.
Elég csak simán megszavazni.
Amíg ez meg nem történik, nem tudhatunk arról egészen biztosat arról, valóban vannak-e az állami lakások visszavételére vonatkozó szándékok a Fideszben.
De azért a budapesti belső kerületek bérlakásban élő polgárai jó lesz, ha felkészülnek erre, és már most elkezdik nézegetni, hogy a lakásukért kapott 70 százalékból hol tudnának új életet kezdeni.
A kettő között egyáltalán nincs ellentmondás. Nem feltétlenül kell a kormánynak benyújtania ilyen törvénymódosítást, be lehet terjeszteni egyéni képviselői indítványként is. Láttunk erre számtalan példát 2010 után, még az alkotmányt is így nyújtották be, mert ebben az esetben nem kell egyeztetni róla senkivel.
Elég csak simán megszavazni.
Amíg ez meg nem történik, nem tudhatunk arról egészen biztosat arról, valóban vannak-e az állami lakások visszavételére vonatkozó szándékok a Fideszben.
De azért a budapesti belső kerületek bérlakásban élő polgárai jó lesz, ha felkészülnek erre, és már most elkezdik nézegetni, hogy a lakásukért kapott 70 százalékból hol tudnának új életet kezdeni.
ÖZÖNLENEK A KÜLFÖLDI MUNKAVÁLLALÓK MAGYARORSZÁGRA
PRIVÁTBANKÁR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2019.09.24.
Minden esély megvan arra, hogy idén a tavalyinál is több külföldi állampolgár kér tartózkodási engedélyt munkavállalási céllal. Az eddigi adatok alapján akár 22 százalékkal, vagyis 15 ezer fővel is többen érkezhetnek Magyarországra.
A kormány retorikája az elmúlt néhány évben erősen bevándorlás-ellenesvolt, melyet részben vallási, kulturális, közbiztonsági, demográfiai érvekkel támasztott alá, részben pedig azzal, hogy az ide vándorlók elvehetik a magyarok munkáját. 2015, a bevándorlási hullám kitörése óta nagyon sokat nem változott a világ, a magyar munkaerőpiac viszont annál többet. Egyre égetőbb problémát jelent a munkaerőhiány, melynek földrajzi és strukturális okai is vannak. Ugyan a kormány adózási és adminisztratív intézkedésekkel igyekszik a piac inaktív részén lévő nyugdíjasokat és kismamákat visszacsábítani a munkavállalók közé, egyelőre gyökeres fordulattal ez az intézkedéssorozat még nem járt.
Ahhoz pedig még éveknek kell eltelnie, hogy a családvédelmi akcióterv intézkedéseiből a remélt demográfiai fordulat révén profitálni tudjon a munkaerőpiac. Így bár kommunikáció szintjén hevesen tiltakozik a külföldi állampolgárok ellen, a munkaerőpiaci problémák megoldására mégis bennük látja a reményt. Ennek a burkolt szándéknak és elképzelésnek az elmúlt években apró megnyilvánulásait tetten lehetett érni. Például akkor, amikor 5000 ukrán vendégmunkás toborzását támogatták költségvetési forrásból. Vagy akkor, amikor a Pénzügyminisztérium megemelte azt a keretet, ami az egyszerre hazánkban foglalkoztatható külföldiek kontingensét határozza meg, ezzel párhuzamosan pedig újabb szakmákba engedte be őket. Igaz, a tárca mindezzel csak a lehetőséget teremtette meg a külföldiek nagyobb számú foglalkoztathatóságának, tájékoztatása szerint a vállalkozások ezt a keretet nem használják ki maradéktalanul...
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2019.09.24.
A kormány retorikája az elmúlt néhány évben erősen bevándorlás-ellenesvolt, melyet részben vallási, kulturális, közbiztonsági, demográfiai érvekkel támasztott alá, részben pedig azzal, hogy az ide vándorlók elvehetik a magyarok munkáját. 2015, a bevándorlási hullám kitörése óta nagyon sokat nem változott a világ, a magyar munkaerőpiac viszont annál többet. Egyre égetőbb problémát jelent a munkaerőhiány, melynek földrajzi és strukturális okai is vannak. Ugyan a kormány adózási és adminisztratív intézkedésekkel igyekszik a piac inaktív részén lévő nyugdíjasokat és kismamákat visszacsábítani a munkavállalók közé, egyelőre gyökeres fordulattal ez az intézkedéssorozat még nem járt.
Ahhoz pedig még éveknek kell eltelnie, hogy a családvédelmi akcióterv intézkedéseiből a remélt demográfiai fordulat révén profitálni tudjon a munkaerőpiac. Így bár kommunikáció szintjén hevesen tiltakozik a külföldi állampolgárok ellen, a munkaerőpiaci problémák megoldására mégis bennük látja a reményt. Ennek a burkolt szándéknak és elképzelésnek az elmúlt években apró megnyilvánulásait tetten lehetett érni. Például akkor, amikor 5000 ukrán vendégmunkás toborzását támogatták költségvetési forrásból. Vagy akkor, amikor a Pénzügyminisztérium megemelte azt a keretet, ami az egyszerre hazánkban foglalkoztatható külföldiek kontingensét határozza meg, ezzel párhuzamosan pedig újabb szakmákba engedte be őket. Igaz, a tárca mindezzel csak a lehetőséget teremtette meg a külföldiek nagyobb számú foglalkoztathatóságának, tájékoztatása szerint a vállalkozások ezt a keretet nem használják ki maradéktalanul...
MEGHÖKKENTŐ NYUGDÍJSZÁMOK, ÉS AMI MÖGÖTTE VAN
24.HU
Szerző: 24.hu
2019.09.24.
Farkas András nyugdíjguru a Központi Statisztikai Hivatal (Magyarország, 2018), a Magyar Államkincstár és részben a Nyugdíjas Parlament Egyesület által közérdekű adatigényléssel megszerzett adatait összegezte. Cikkéből kiderül nem csak az, hogy a nyugdíjasok közül hányan mekkora ellátás kapnak, hanem az is, hogy miért. Kitér arra is mennyi az átlagnyugdíj, a mediánnyugdíj, és hol vannak leginkább leszakadva a nyugdíjak a bérektől.
Az adatok szerint 2019 júniusában 2 021 864 öregségi nyugdíjas volt. Közülük
a minimálnyugdíj, azaz 28 500 forint alatti ellátást 17 777 fő kapott.
Itt megjegyzi a nyugdíjszakértő, hogy közülük gyakorlatilag mindenki olyan magyar időarányos résznyugdíjas, akinek más országtól származó nyugdíja is van az EU/EGT koordinációs rendeletei vagy kétoldalú szociális biztonsági megállapodások alapján.
28 500 és 49 999 forint közötti nyugdíjat 28 981 fő kap.
Erről a körről azt kell tudni a szakértő szerint, hogy egyötödük magyar időarányos résznyugdíjas, a többség azonban valóban ilyen kicsi nyugdíjat kap, mert életük során nagyon rövid szolgálati időt szereztek és nagyon kicsi kereset után fizettek nyugdíjjárulékot. Farkas András szerint az ő helyzetük érdemi javításával – például az osztrák mintájú sávos nyugdíjemelés bevezetésével – mielőbb foglalkoznia kellene a kormányzatnak.
50 ezer és 99 999 forint között kapnak 532 803-an.
100 ezer és 149 999 forint között kapnak 809 879-en.
150 és 199 999 forint között kapnak 373 958-an.
Külön megnézte azt is, hogy a nyugdíjas társadalom hatalmas többsége, 87 százalékuk, azaz 1 754 805 ember nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer forint közötti sávba esik. Összehasonlításul: a KSH legfrisseb statisztikája szerint 239 ezer forint volt a nettó átlagkereset.
200 ezer és 299 999 forint között 220 301-en kapnak.
Ezek mögött a már magasnak minősülő nyugdíjak mögött a nyugdíjszakértő szerint hosszú – jellemzően 40 évnél hosszabb – szolgálati idő és az átlagkeresetet mindvégig többszörösen meghaladó olyan személyes kereset, jövedelem áll, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot.
300 ezer forint felett 38 165-en kapnak nyugdíjat.
Közülük 23-an 1 és 2 millió közötti, 9-en pedig 2 millió forint fölötti nyugdíjat kapnak.
A kiemelkedően magas nyugdíjak mögött jellemzően 50 évi vagy azt meg is haladó szolgálati idő és a karrier során mindvégig a járulékplafont elérő vagy meghaladó, a járulékplafon nélküli években pedig kiemelkedően magas jövedelem társul, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot. Megjegyzi, az érintett 32 fő a nyugdíjas társadalom mindössze 0,000016 százalékát képviseli.
A mediánnyugdíj 117 500 forint volt.
A medinánnyugdíj jobban kifejezi, mennyit is kap az átlagos nyugdíjas, mert azt a középértéket mutatja, amely alatt és fölött azonos számú nyugdíjas van. A szakértő szerint a közérdekű adatigényléssel megszerzett adat ismerete azért lényeges, mert a nyugdíjrendszer fejlesztésével kapcsolatos elképzelések megítéléséhez reálisabb hátteret szolgáltathat, mint az átlagnyugdíj, amelynek összegét a nagyobb nyugdíjak felfelé torzítják.
Az átlagnyugdíj a magyarországi nettó átlagkereset 54,8 százaléka volt a 2018. decemberi adatok szerint. A budapesti nyugdíj a fővárosi nettó átlagbér mindössze 58 százaléka, míg Észak-Magyarországon az átlagnyugdíj az ottani nettó átlagbér 72,5 százaléka.
Budapesten egyetlen év alatt 4 százalékponttal (62 százalékról 58 százalékra), míg például Észak-Magyarországon 6 százalékponttal (78,4 százalékról 72,5 százalékra) romlott az utóbbi arány.
Látható tehát, hogy a nettó átlagbérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a nyugdíjak. Ennek oka a szakértő szerint az, hogy a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötődik és egyáltalán nem tükröződik benne a nemzetgazdasági átlagbérek növekedése.
Szerző: 24.hu
2019.09.24.
Az adatok szerint 2019 júniusában 2 021 864 öregségi nyugdíjas volt. Közülük
a minimálnyugdíj, azaz 28 500 forint alatti ellátást 17 777 fő kapott.
Itt megjegyzi a nyugdíjszakértő, hogy közülük gyakorlatilag mindenki olyan magyar időarányos résznyugdíjas, akinek más országtól származó nyugdíja is van az EU/EGT koordinációs rendeletei vagy kétoldalú szociális biztonsági megállapodások alapján.
28 500 és 49 999 forint közötti nyugdíjat 28 981 fő kap.
Erről a körről azt kell tudni a szakértő szerint, hogy egyötödük magyar időarányos résznyugdíjas, a többség azonban valóban ilyen kicsi nyugdíjat kap, mert életük során nagyon rövid szolgálati időt szereztek és nagyon kicsi kereset után fizettek nyugdíjjárulékot. Farkas András szerint az ő helyzetük érdemi javításával – például az osztrák mintájú sávos nyugdíjemelés bevezetésével – mielőbb foglalkoznia kellene a kormányzatnak.
50 ezer és 99 999 forint között kapnak 532 803-an.
100 ezer és 149 999 forint között kapnak 809 879-en.
150 és 199 999 forint között kapnak 373 958-an.
Külön megnézte azt is, hogy a nyugdíjas társadalom hatalmas többsége, 87 százalékuk, azaz 1 754 805 ember nyugdíja az 50 ezer és 200 ezer forint közötti sávba esik. Összehasonlításul: a KSH legfrisseb statisztikája szerint 239 ezer forint volt a nettó átlagkereset.
200 ezer és 299 999 forint között 220 301-en kapnak.
Ezek mögött a már magasnak minősülő nyugdíjak mögött a nyugdíjszakértő szerint hosszú – jellemzően 40 évnél hosszabb – szolgálati idő és az átlagkeresetet mindvégig többszörösen meghaladó olyan személyes kereset, jövedelem áll, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot.
300 ezer forint felett 38 165-en kapnak nyugdíjat.
Közülük 23-an 1 és 2 millió közötti, 9-en pedig 2 millió forint fölötti nyugdíjat kapnak.
A kiemelkedően magas nyugdíjak mögött jellemzően 50 évi vagy azt meg is haladó szolgálati idő és a karrier során mindvégig a járulékplafont elérő vagy meghaladó, a járulékplafon nélküli években pedig kiemelkedően magas jövedelem társul, amely után az érintett folyamatosan fizette a nyugdíjjárulékot. Megjegyzi, az érintett 32 fő a nyugdíjas társadalom mindössze 0,000016 százalékát képviseli.
Az átlagnyugdíj 135 ezer forint volt.
Az átlagnyugdíj az összes kifizetett nyugdíj összegének és az e nyugdíjban részesülők számának a hányadosa. Budapesten az átlagnyugdíj meghaladja a 154 ezer forintot, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők átlagnyugdíja nem éri el a 116 ezer forintot.
Az átlagnyugdíj az összes kifizetett nyugdíj összegének és az e nyugdíjban részesülők számának a hányadosa. Budapesten az átlagnyugdíj meghaladja a 154 ezer forintot, míg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében élők átlagnyugdíja nem éri el a 116 ezer forintot.
A mediánnyugdíj 117 500 forint volt.
A medinánnyugdíj jobban kifejezi, mennyit is kap az átlagos nyugdíjas, mert azt a középértéket mutatja, amely alatt és fölött azonos számú nyugdíjas van. A szakértő szerint a közérdekű adatigényléssel megszerzett adat ismerete azért lényeges, mert a nyugdíjrendszer fejlesztésével kapcsolatos elképzelések megítéléséhez reálisabb hátteret szolgáltathat, mint az átlagnyugdíj, amelynek összegét a nagyobb nyugdíjak felfelé torzítják.
Az átlagnyugdíj a magyarországi nettó átlagkereset 54,8 százaléka volt a 2018. decemberi adatok szerint. A budapesti nyugdíj a fővárosi nettó átlagbér mindössze 58 százaléka, míg Észak-Magyarországon az átlagnyugdíj az ottani nettó átlagbér 72,5 százaléka.
Budapesten egyetlen év alatt 4 százalékponttal (62 százalékról 58 százalékra), míg például Észak-Magyarországon 6 százalékponttal (78,4 százalékról 72,5 százalékra) romlott az utóbbi arány.
Látható tehát, hogy a nettó átlagbérek sokkal gyorsabban növekednek, mint a nyugdíjak. Ennek oka a szakértő szerint az, hogy a nyugdíjemelés kizárólag az inflációhoz kötődik és egyáltalán nem tükröződik benne a nemzetgazdasági átlagbérek növekedése.
ORBÁN, FEDETLEN ARCCAL
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.09.24.
Nyomozást indítottak ismeretlen tettes ellen, amiért kitakarta a hajó lajstrom számát – lényegében a rendszámát – az a motorcsónakos, aki megzavarta Karácsony Gergely programismertetőjét. Az ellenzéki főpolgármester jelölt egy hajón kívánta ismertetni az egybegyűltekkel és a nyilvánossággal, hogy megválasztása esetén mik a tervei; ezt az eseményt trollkodták szét – amennyire tudták - ismeretlen tettesek azzal, hogy cirkuszi zenét bömböltettek a csónakjukról.
Pontosan úgy, ahogy azt tették néhány nappal korábban szárazföldön; akkor a Margit körúton álltak meg furgonjukkal, és üvölttették ugyanezt a zenét. A hatóságok emiatt nem nyomoznak, nincs híre annak, hogy az utca kellős közepén parkoltak le, amit ugye nyilvánvalóan nem tehettek volna meg, legalább is a KRESZ szabályai szerint nem. (Annyit még gyorsan fűzzünk hozzá, hogy az akció következtében óriási dugó keletkezett a helyszínen, még egy mentőautó is belekeveredett a kényszerűen várakozó sorba. Mindez a rendőrséget nem késztette arra, hogy utólag felelősségre vonja az elkövetőket, pedig nem leenne túl bonyolult a nyomozás.)
Most, a dunai eset kapcsán nyomoznak, mégpedig a kitakart lajstromszám miatt. A csuklya – mert hogy a csónakosok eltakarták fejüket -, ezek szerint rendben van, pedig ha jól emlékszem ezt is tiltják a jogszabályok. Akárhogy is: maga a politikai akció nem lenne büntethető, és ez így nagyjából rendben is van. Az persze már kevésbé, hogy az „elkövetők” kiléte ismeretlen, a Fidelitas, amely ezt a cirkuszi mutatványt bevezette a kampány időszakában, tagadja, hogy a dunai performansz az ő cselekedetük lett volna.
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.09.24.
Pontosan úgy, ahogy azt tették néhány nappal korábban szárazföldön; akkor a Margit körúton álltak meg furgonjukkal, és üvölttették ugyanezt a zenét. A hatóságok emiatt nem nyomoznak, nincs híre annak, hogy az utca kellős közepén parkoltak le, amit ugye nyilvánvalóan nem tehettek volna meg, legalább is a KRESZ szabályai szerint nem. (Annyit még gyorsan fűzzünk hozzá, hogy az akció következtében óriási dugó keletkezett a helyszínen, még egy mentőautó is belekeveredett a kényszerűen várakozó sorba. Mindez a rendőrséget nem késztette arra, hogy utólag felelősségre vonja az elkövetőket, pedig nem leenne túl bonyolult a nyomozás.)
Most, a dunai eset kapcsán nyomoznak, mégpedig a kitakart lajstromszám miatt. A csuklya – mert hogy a csónakosok eltakarták fejüket -, ezek szerint rendben van, pedig ha jól emlékszem ezt is tiltják a jogszabályok. Akárhogy is: maga a politikai akció nem lenne büntethető, és ez így nagyjából rendben is van. Az persze már kevésbé, hogy az „elkövetők” kiléte ismeretlen, a Fidelitas, amely ezt a cirkuszi mutatványt bevezette a kampány időszakában, tagadja, hogy a dunai performansz az ő cselekedetük lett volna.
Azt gondolnám persze, hogy a rendőrség nincs túl nehéz helyzetben, hiszen az index megtalálta a motorcsónak tulajdonosát, sőt az is kiderült, hogy maga a gazda vezette a hajót. Ami minimum azt jelenti, hogy ő maga tette, vagy engedélyezte a rendszám kitakarását, és azt is rendben lévőnek találta, hogy utasai csuklyát viselnek, feltehetően mindennapos az életében az efféle jelmezbál. (Arról nem szólnak a tudósítások, hogy a csónak valamennyi utasa kitakarta-e az arcát.) Ismétlem: nincs nehéz helyzetben a hatóság, hiszen a bérlők neve bizonnyal szerepel a tulajdonos „könyvelésében”, mégis vannak kétségeim, hogy sikeres lesz a nyomozás...
MÉGSE OLYAN GONDTALAN A GYERMEKKOR? – MAGYAR GYEREKEK ÍRTAK JELENTÉST AZ ENSZ-NEK
MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2019.09.23.
Mi miatt aggódnak a gyerekek? Mit érzékelnek az ország és a világ problémáiból? Milyen tapasztalatok, élmények, vélemények határozzák majd meg felnőtt életüket? – Többek között ezekre a kérdésekre kereste a választ a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, amikor 5300 gyereket kérdezett meg arról, milyen Magyarországon felnőni.
Magyarország első, gyerekek véleménye és érzései alapján készült gyerekjogi jelentése azzal a céllal készült, hogy az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága az ő oldalukat is megismerje, amikor a gyerekek hazai helyzetét vizsgálja.
Az alapítvány persze nem kizárólag az ENSZ, hanem minden felnőtt és döntéshozó figyelmébe is ajánlja a jelentést, akik a tanulságokat levonva megmutathatják a gyerekeknek, igenis számít a véleményük. A gyerekek 2018. novemberétől 2019. márciusáig hét témában (oktatás, részvétel az ország jövőjével kapcsolatos döntéshozatalban, biztonság, esélyegyenlőség, család, egészség, jövő) osztották meg a tapasztalataikat egy online kérdőívben és fókuszcsoportos beszélgetések alkalmával...
Szerző: CSENGEL KARINA
2019.09.23.
Magyarország első, gyerekek véleménye és érzései alapján készült gyerekjogi jelentése azzal a céllal készült, hogy az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága az ő oldalukat is megismerje, amikor a gyerekek hazai helyzetét vizsgálja.
Az alapítvány persze nem kizárólag az ENSZ, hanem minden felnőtt és döntéshozó figyelmébe is ajánlja a jelentést, akik a tanulságokat levonva megmutathatják a gyerekeknek, igenis számít a véleményük. A gyerekek 2018. novemberétől 2019. márciusáig hét témában (oktatás, részvétel az ország jövőjével kapcsolatos döntéshozatalban, biztonság, esélyegyenlőség, család, egészség, jövő) osztották meg a tapasztalataikat egy online kérdőívben és fókuszcsoportos beszélgetések alkalmával...
"SZÉGYEN, HOGY A LEGINKÁBB RÁSZORULÓK PÉNZÉT IS ELLOPJÁK!"
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRÁS
2019.09.24.
Dráguló, késő, hibás építkezések, nehezen megközelíthető, berendezetlen épületek – totális csőd Zalában is a szociális otthonokban élők kiköltöztetése.
– Nincs járda, nincs út, nincs berendezés – sorolta a hiányosságokat informátorunk a zalai lakásotthonok többségével kapcsolatban. – Szégyen, hogy a leginkább rászorulók pénzét is ellopják!
Szerző: VAS ANDRÁS
2019.09.24.
– Nincs járda, nincs út, nincs berendezés – sorolta a hiányosságokat informátorunk a zalai lakásotthonok többségével kapcsolatban. – Szégyen, hogy a leginkább rászorulók pénzét is ellopják!
Arról már a Népszava is többször írt, hogy szakmai szervezetek szerint totális csőd a bentlakásos szociális intézmények lakóinak kiköltöztetését – hivatalos néven: kitagolását – elősegítő program. Az alapcélt persze támogatják, hiszen Magyarországon jelenleg mintegy 20 ezer ember él valamilyen zárt, a társadalomtól elszigetelt intézményben, összezárva akár több száz másik, speciális szükségletű emberrel, miközben jelentős részük minimális segítséggel önálló életvitelre is képes lenne. Csakhogy az ötven fősnél nagyobb intézmények előző kormányciklusban elindított felszámolása egészen mást jelent: a lakóotthonokkal ugyan kisebb, de a társadalomtól továbbra is elzárt közösségekbe kerülnek az ellátottak. A kormány az év végéig 2500, 2023-ig összesen tízezer ellátott kiköltöztetését vállalta, amire 77 milliárd forintot nyert az Európai Uniótól, ami a szakemberek szerint még ötezer érintett kitagolására sem elég. Főleg úgy, hogy elképesztő a pazarlás: átgondolatlan projektek kaptak támogatást, ráadásul horroráron épülnek az új lakóotthonok.
Az egyik leginkább érintett megyében, Zalában például a lapunk birtokába jutott dokumentumok alapján több beruházásnál is a hivatalosan tervezett ár duplájára tettek ajánlatot a kivitelezők. Vaspörben 56 millió helyett 117-ért, Felsőrajkon 58 millió helyett 119-ért, Esztergályhorvátiban pedig – ahol két épület is épül – 58 és 59 millió helyett 121, illetve 122 millióért nyerte el a munkát a Szabadics Zrt., illetve cégei valamint a LE-KO Kft. Szabadics Zoltán az idén márciusban a nemzeti ünnep alkalmából a Magyar Érdemrend Tisztikeresztjét vehette át Kásler Miklós humánminisztertől. Cégei pedig megannyi állami projektben érdekeltek, többek között a zánkai tábor felújításában, vagy a zalaegerszegi autós tesztpálya építésében. A LE-KO hivatalosan Lenti városáé, de jók a kapcsolatai a megyei közgyűlés egyes kormánypárti potentátjaival.
Zalában a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF) a nagykanizsai Holdfény Otthon, a magyarszerdahelyi kastély, a zalaapáti Boróka otthon, valamint búcsúszentlászlói otthon kitagolását 26 ingatlanba tervezte 2,5 milliárd forintból, melyen a pályázatoknak köszönhetően szépen megosztozott a Szabadics és a LE-KO. Előbbi mintegy 1,8 milliárdért, utóbbi úgy 400 millióért építhetett. A határidőkkel viszont hadilábon állt a Szabadics: több szerződést is nem sokkal az eredeti átadási időpont előtt módosíttatott, és végül az idén május végére, nyár elejére készült el hivatalosan az ingatlanokkal. A gyakorlatban viszont a legtöbb nincs teljesen kész: van, ahol nincs odavezető megfelelő út, járda, vagy épp hiányzik a berendezés. A pályázati kiírásokban ezek ugyanis nem szerepeltek, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak pedig erre nincs saját forrása. Információink úgy próbálnak meg például utat építeni ott, ahol hiányzik, hogy az adott önkormányzat útfelújítási pályázatába rejtik el a megépítendő szakaszt.
– Ez a program arról szólna, hogy a leginkább rászorulók életkörülményein és élethelyzetén javítsanak, de ebből láthatóan semmi sem lesz – mondta egy, a zalai projektekre rálátó szociális szakember. – Nemhogy integrálnák őket a helyi közösségekbe, hanem kiviszik őket a falvak szélére, messze a bolttól, az önkormányzattól, orvostól...
ÖNKORMÁNYZATI VEZETŐ VOLT CÉGTÁRSA KAP MILLIÁRDOS MEGBÍZÁST
24.HU
Szerző: BAKSA ROLAND
2019.09.24.
Miután egy régi fideszes káder fontos posztot kapott Budafokon, egykori cégtársának sikerszériája is beindult. A korábban a kormányban és a főváros egyik cégénél is dolgozó Wohner Zsolt szerint ez csak véletlen. Az viszont biztos, hogy az útfelújítások több részre bontásával sikerült elkerülni a nyílt közbeszerzési versenyt.
Gőzerővel dolgoznak Budapest XXII. kerületében, Budafok-Tétényben az útépítők, az önkormányzati választási kampány finisében vagyunk. Közel 40 utcát aszfaltoznak le.
A kormány tavaly ősszel 10 milliárd forintot különített el arra, hogy Budapesten a még meglévő földutakat szilárd burkolattal lássák el. A pályázati pénzből Budafok-Tétény bő 1,1 milliárd forintot kért és kapott. Úgy számolt az önkormányzat, hogy ehhez hozzátesznek 135 millió forint önrészt, és ez elég lesz a teljes munkára.
Tévedtek. Kiírták a közbeszerzéseket, a nyertes ajánlatok összege bruttó 1,7 milliárd forinton is túl van, azaz 435 millióval drágább a projekt, mint ahogy eredetileg becsülték.
A legnagyobb nyertes pedig egy olyan cég, amelynek tulajdonos-ügyvezetője jó ismerője az önkormányzat városfejlesztési és -üzemeltetési irodája vezetőjének.
A Nova Bau Hungary Kft. vitte el a megbízások csaknem kétharmadát, bő 1,1 milliárd forint az általuk elnyert munkák értéke. A második legtöbbet nyerő cég ennek a felét, a harmadik vállalkozás csupán pár tízmilliót zsebelhet be. Volt egy negyedik aspiráns is, ő nem kapott semmit.
Tizenkét vállalkozást kért fel az önkormányzat, hogy tegyen ajánlatot, de nyolc egyáltalán nem mozdult. Minden felújítandó útra külön kellett ajánlatot adni – volt, hogy csak két cég akart leaszfaltozni egy utcát, a másikat három, megint másikat négy, a Nova Bau viszont mindenhol versenybe szállt...
Szerző: BAKSA ROLAND
2019.09.24.
Gőzerővel dolgoznak Budapest XXII. kerületében, Budafok-Tétényben az útépítők, az önkormányzati választási kampány finisében vagyunk. Közel 40 utcát aszfaltoznak le.
A kormány tavaly ősszel 10 milliárd forintot különített el arra, hogy Budapesten a még meglévő földutakat szilárd burkolattal lássák el. A pályázati pénzből Budafok-Tétény bő 1,1 milliárd forintot kért és kapott. Úgy számolt az önkormányzat, hogy ehhez hozzátesznek 135 millió forint önrészt, és ez elég lesz a teljes munkára.
Tévedtek. Kiírták a közbeszerzéseket, a nyertes ajánlatok összege bruttó 1,7 milliárd forinton is túl van, azaz 435 millióval drágább a projekt, mint ahogy eredetileg becsülték.
A legnagyobb nyertes pedig egy olyan cég, amelynek tulajdonos-ügyvezetője jó ismerője az önkormányzat városfejlesztési és -üzemeltetési irodája vezetőjének.
A Nova Bau Hungary Kft. vitte el a megbízások csaknem kétharmadát, bő 1,1 milliárd forint az általuk elnyert munkák értéke. A második legtöbbet nyerő cég ennek a felét, a harmadik vállalkozás csupán pár tízmilliót zsebelhet be. Volt egy negyedik aspiráns is, ő nem kapott semmit.
Tizenkét vállalkozást kért fel az önkormányzat, hogy tegyen ajánlatot, de nyolc egyáltalán nem mozdult. Minden felújítandó útra külön kellett ajánlatot adni – volt, hogy csak két cég akart leaszfaltozni egy utcát, a másikat három, megint másikat négy, a Nova Bau viszont mindenhol versenybe szállt...
ROMOLHAT A CSALÁDOK HELYZETE, HA MÉG NEM IS GONDOLJÁK - A SZÁZADVÉG IS LÁT KOCKÁZATOKAT
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.24.
A magyar háztartások anyagi helyzetéről megjelent legfrissebb jelentés szerint a Fizetőképességi Index a korábbi csúcsok után határozottan csökkent. Ez a mutató azt jelzi például, hogy a családok mennyire képesek fedezni kiadásaikat. A GKI konjunktúra-indexe közben két és fél éve nem látott szintre esett vissza. Ezen belül azonban a lakosság még a korábbinál is optimistább.
Az idén 15 százalékkal esett az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) – derült ki a behajtó cég jelentéséből. Az IFI értéke az elmúlt időszakokban csúcsokat döntött, 2018 utolsó negyedévében 54,68, az idei első negyedévben 59,5 ponton állt. Az IFI idei második negyedéves értéke azonban már csak 50,8 pont lett. Ez a mutató azt méri, mennyire képesek fedezni kiadásaikat a háztartások, mennyi pénzt tudnak félretenni vagy fogyasztási cikkekre költeni. Minél nagyobb az index értéke, annál nagyobb elkölthető jövedelemmel rendelkeznek a háztartások.
Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója hangsúlyozta: friss számaik alátámasztják azokat a prognózisokat, amelyek szerint a növekedés lassulására számíthatunk a következő években. Nem zárta ki azonban, hogy addig még akár újra javulhat is a mutató. A mostani romlás mögött ugyanis a behajtócég szerint nemzetközi folyamatok és a hitelállomány növekedése áll. Utóbbit amúgy még üdvözlik is (nem csoda, végső soron ez hozhatja majd a társaságnak az újabb üzleteket). Mint leírták: ez az Intrum kutatása szerint nagyrészt annak köszönhető, hogy a lakosság jelentős része visszafizette korábbi tartozásait, és ismét hitelképessé vált...
Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.24.
Az idén 15 százalékkal esett az Intrum Fizetőképességi Index (IFI) – derült ki a behajtó cég jelentéséből. Az IFI értéke az elmúlt időszakokban csúcsokat döntött, 2018 utolsó negyedévében 54,68, az idei első negyedévben 59,5 ponton állt. Az IFI idei második negyedéves értéke azonban már csak 50,8 pont lett. Ez a mutató azt méri, mennyire képesek fedezni kiadásaikat a háztartások, mennyi pénzt tudnak félretenni vagy fogyasztási cikkekre költeni. Minél nagyobb az index értéke, annál nagyobb elkölthető jövedelemmel rendelkeznek a háztartások.
Felfalusi Péter, az Intrum vezérigazgatója hangsúlyozta: friss számaik alátámasztják azokat a prognózisokat, amelyek szerint a növekedés lassulására számíthatunk a következő években. Nem zárta ki azonban, hogy addig még akár újra javulhat is a mutató. A mostani romlás mögött ugyanis a behajtócég szerint nemzetközi folyamatok és a hitelállomány növekedése áll. Utóbbit amúgy még üdvözlik is (nem csoda, végső soron ez hozhatja majd a társaságnak az újabb üzleteket). Mint leírták: ez az Intrum kutatása szerint nagyrészt annak köszönhető, hogy a lakosság jelentős része visszafizette korábbi tartozásait, és ismét hitelképessé vált...
EGY JAPÁN-MAGYAR ESKÜVŐ KULISSZATITKAI
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.09.24.
Aki követi a Határátkelőt, az alighanem emlékszik Tshabee-ra, aki időről időre Japánból örvendeztet meg minket posztokkal. Legutóbb már az is kiderült, hogy nagy változás áll be az életében, hiszen megnősült. (Amihez ezúton is gratulálok!) Lássuk, miként is zajlott maga az esküvő, illetve még előtte hogyan dőlt el, hol is legyen a nagy esemény. (Külön köszönöm, hogy a fényképeket is megosztotta velünk!)
„Mifelénk két igen nyomós érv volt, ami eldöntötte ezt a kérdést. Az egyik a távolság a két ország között. Még sosem mértem le, hogy milyen messze vannak egymástól, de azt hiszem, valahol 8-9000 km között van a megfejtés.
Repülési időben mérve már egy kicsit több tapasztalati adatom van: Arábián keresztül átszállással (és várakozással) úgy 20-22 óra, ha nem jön közbe semmi (erre is volt már példa).
Európai átszállással pár órával rövidebb. Meg mondjuk némileg drágább is általában és hát tekintve, hogy Anyukám kb. egyáltalán nem bírja a repülést, nem igazán volt őszinte a mosolya, amikor arról volt szó, hogy esetleg egy egész napot ilyen tevékenységre szánjon.
Milyen egy japán esküvő?
A másik pedig a „japán esküvők” menete. A nyugati fül számára elég egzotikusnak hangzik ez a szóösszetétel, de a feleségem elbeszélései alapján eleve nem tűnt egy leányálomnak.
Az itteni pároknak általában kettő (három) választásuk van. Mindjárt a legelső (harmadik) egyben a legegyszerűbb megoldás is: eleve nem tartanak esküvőt, csak beadják a papírokat az okmányirodában. Az igazán rátermett párok pedig el sem mennek az okmányirodáig, csak egyszerűen feladják postán a kitöltött nyomtatványt. :D
A második lehetőség, hogy egy esküvőszervező céggel elreptetik a családot (összesen kb. 10-20 emberig) Hawaiira, vagy egy közeli egzotikus szigetre, és ott kelnek egybe, szigorúan egy kápolnában, vagy legalábbis amit ők annak mondanak.
Ez utóbbi ragaszkodást amúgy nem értem (igazából értem), mivel nem keresztények, és azt sem tudják, hogy mire való egy kápolna - de hát valamivel utánozni kell a Nyugatot, persze. Ez a megoldás egyébként számomra kimondottan szimpatikus lett volna, csak hát a távolság itt is közbeszólt.
Aztán természetesen ott van még az otthon tartott lagzi lehetősége. Bár a „lagzi” egy igen erős költői túlzás az eseményre... A szertartásra általában egy kápolnában (?), vagy egy kb. házasságkötő teremben kerül sor.
Vannak viszont olyanok is, akik a hagyományoknak megfelelően egy sintó szentélyben tartják meg. Én is láttam már olyat jártamban-keltemben. Itt viszont nem jön ki az anyakönyvvezető, úgyhogy az ifjú pár általában az okmányirodában kezdi A Nagy Napot...
Szerző: Határátkelő
2019.09.24.
„Mifelénk két igen nyomós érv volt, ami eldöntötte ezt a kérdést. Az egyik a távolság a két ország között. Még sosem mértem le, hogy milyen messze vannak egymástól, de azt hiszem, valahol 8-9000 km között van a megfejtés.
Repülési időben mérve már egy kicsit több tapasztalati adatom van: Arábián keresztül átszállással (és várakozással) úgy 20-22 óra, ha nem jön közbe semmi (erre is volt már példa).
Európai átszállással pár órával rövidebb. Meg mondjuk némileg drágább is általában és hát tekintve, hogy Anyukám kb. egyáltalán nem bírja a repülést, nem igazán volt őszinte a mosolya, amikor arról volt szó, hogy esetleg egy egész napot ilyen tevékenységre szánjon.
Milyen egy japán esküvő?
A másik pedig a „japán esküvők” menete. A nyugati fül számára elég egzotikusnak hangzik ez a szóösszetétel, de a feleségem elbeszélései alapján eleve nem tűnt egy leányálomnak.
Az itteni pároknak általában kettő (három) választásuk van. Mindjárt a legelső (harmadik) egyben a legegyszerűbb megoldás is: eleve nem tartanak esküvőt, csak beadják a papírokat az okmányirodában. Az igazán rátermett párok pedig el sem mennek az okmányirodáig, csak egyszerűen feladják postán a kitöltött nyomtatványt. :D
A második lehetőség, hogy egy esküvőszervező céggel elreptetik a családot (összesen kb. 10-20 emberig) Hawaiira, vagy egy közeli egzotikus szigetre, és ott kelnek egybe, szigorúan egy kápolnában, vagy legalábbis amit ők annak mondanak.
Ez utóbbi ragaszkodást amúgy nem értem (igazából értem), mivel nem keresztények, és azt sem tudják, hogy mire való egy kápolna - de hát valamivel utánozni kell a Nyugatot, persze. Ez a megoldás egyébként számomra kimondottan szimpatikus lett volna, csak hát a távolság itt is közbeszólt.
Aztán természetesen ott van még az otthon tartott lagzi lehetősége. Bár a „lagzi” egy igen erős költői túlzás az eseményre... A szertartásra általában egy kápolnában (?), vagy egy kb. házasságkötő teremben kerül sor.
Vannak viszont olyanok is, akik a hagyományoknak megfelelően egy sintó szentélyben tartják meg. Én is láttam már olyat jártamban-keltemben. Itt viszont nem jön ki az anyakönyvvezető, úgyhogy az ifjú pár általában az okmányirodában kezdi A Nagy Napot...
A THOMAS COOK ÖSSZEOMLÁSA ANNAK A JELE, HOGY A TÁRSASUTAZÁST KINYÍRJA AZ INTERNET
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2019.09.23.
A fejlett világban az emberek egyre jobban szeretnek utazni, és egyre többet is költenek rá. A turizmus nagy üzlet, néha már annyira nagy, hogy bizonyos helyeken a turisták tömegeit adminisztratív eszközökkel kell csökkenteni, egyrészt azért, hogy a látnivalók ne sérüljenek, másrészt azért, hogy aki éppen akkor ott van, annak élvezhető maradjon a helyszín. Bármennyire is sok embernek nyújtott világszerte szolgáltatást a Thomas Cook, nem tudott ráülni a piaci növekedésre, mert üzleti modellje elavult.
Az 1841-ben alakult társaság elkövette azt a klasszikus hibát, hogy éppen akkor igyekezett erőn felül nagyra nőni, amikor a külső körülmények miatt beszűkült a mozgástere. Nagyrészt abba rokkant bele, hogy egy 2007-es egyesülés olyan nagyra növelte a hitelállományát, hogy azt csak görgetni volt képes maga előtt, a pénzügyi szorításból pedig nem tudott kijönni, mert gyakorlatilag minden ellene dolgozott.
Az emberek ugyanis hiába szeretnek utazni, ha nem úgy, ahogy azt a Thomas Cook kínálta nekik. A klasszikus, rövidebb távú európai nyaralásoknál a fapados repülőjegy és a Booking/Airbnb kombinációjának népszerűsége elérte azt a szintet, ami már fájdalmas a hagyományos modellben működő utazási irodáknak, különösen a charterező és csomagban gondolkodóknak.
Egy fapados légitársaságnak vagy egy online szállásközvetítőnek szinte semmilyen fizikai értékesítő aktivitása nincs, nekik nem kell a városközpontban színes-szagos irodákat fenntartaniuk és szakképzett embereket vagy értékesítőket foglalkoztatniuk.
A csoportos társasutazásokat lényegében a Thomas Cook találta ki, de pont ez az a szolgáltatás, amelynek már leáldozóban van. Csak azok maradnak talpon ebben a szegmensben, akik alacsony költségszerkezettel képesek kiszolgálni a csökkenő keresletet, a Thomas Cook azonban már jó ideje nem felelt meg ennek a követelménynek...
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2019.09.23.
Az 1841-ben alakult társaság elkövette azt a klasszikus hibát, hogy éppen akkor igyekezett erőn felül nagyra nőni, amikor a külső körülmények miatt beszűkült a mozgástere. Nagyrészt abba rokkant bele, hogy egy 2007-es egyesülés olyan nagyra növelte a hitelállományát, hogy azt csak görgetni volt képes maga előtt, a pénzügyi szorításból pedig nem tudott kijönni, mert gyakorlatilag minden ellene dolgozott.
Az emberek ugyanis hiába szeretnek utazni, ha nem úgy, ahogy azt a Thomas Cook kínálta nekik. A klasszikus, rövidebb távú európai nyaralásoknál a fapados repülőjegy és a Booking/Airbnb kombinációjának népszerűsége elérte azt a szintet, ami már fájdalmas a hagyományos modellben működő utazási irodáknak, különösen a charterező és csomagban gondolkodóknak.
Egy fapados légitársaságnak vagy egy online szállásközvetítőnek szinte semmilyen fizikai értékesítő aktivitása nincs, nekik nem kell a városközpontban színes-szagos irodákat fenntartaniuk és szakképzett embereket vagy értékesítőket foglalkoztatniuk.
A csoportos társasutazásokat lényegében a Thomas Cook találta ki, de pont ez az a szolgáltatás, amelynek már leáldozóban van. Csak azok maradnak talpon ebben a szegmensben, akik alacsony költségszerkezettel képesek kiszolgálni a csökkenő keresletet, a Thomas Cook azonban már jó ideje nem felelt meg ennek a követelménynek...
KORNAI JÁNOS: FRANKENSTEIN ERKÖLCSI FELELŐSSÉGE - VÁLASZ A VISSZHANGRA
ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: KORNAI JÁNOS
2019.09.20.
Két hónapja jelent meg előbb angolul, majd magyarul Frankenstein erkölcsi felelőssége című cikkem... Nem tudom, hogy valójában mekkora a visszhang, de válaszolni szeretnék arra, ami ebből hozzám eljutott, akár, mert szerzője valamilyen formában publikálta, akár, mert velem élőszóban vagy levélben közölte.
A visszhang, amint az várható volt, tartalmilag nem egységes; a teljes egyetértéstől az éles visszautasításig számos változattal találkoztam. Témánként eltér a visszhang eloszlása.
Esszémből az olvasható ki, hogy Kínában a piacosodás és a tulajdonviszonyok változása a nagyon gyors növekedés fő magyarázata. Ez így nem állja meg a helyét. Ha az olvasó ezt így érthette, akkor az a szerző hibája; nem magyaráztam meg félreérthetetlenül, hogy ez a gyors növekedésnek csak az egyik, de nem egyedüli magyarázata. Kiemelkedően fontos a magyarázó okok között a sztálini típusú extenzív növekedés, annak is egy szélsőséges változata. A GDP felhasználásában igen nagy a felhalmozási és aránylag kicsi a fogyasztási hányad. Volt olyan időszak, amikor a fogyasztásra használt hányad a GDP felére zsugorodott. Ez példátlan az újkori nemzetközi gazdaságtörténetben. Mindezt Kína megtehette anélkül, hogy a viharos extenzív növekedés a munkaerő-kínálat korlátjába ütközött volna. A városokba, ahová az új ipar települt, özönlött a népesség. Helyes, jó lett volna erre is nyomatékosan utalni.
Sokan azt bírálták, hogy Kína ugyanazt tette volna (nevezetesen széles körben megengedi a piaci viszonyok átalakulását, a kereslet, a kínálat és az árak szabad egymáshoz igazodását, valamint új kisvállalkozások létrejöttét) nyugati tanácsadók buzdítása nélkül is. Sajnos saját álláspontomat, miszerint a nyugati tanácsadók biztatásának igenis volt hatása, nem tudom bizonyítani. (Hozzátéve, hogy vitaellenfeleim sem tudják a cáfolatot ún. tudományos módszerekkel alátámasztani.) Közgazdászok számára ilyen esetekben a leggyakrabban alkalmazott ellenőrző eszköz a sokváltozós regressziós elemzés. Igen sok országra vonatkozóan igen hosszú időre visszanyúló idősorok állnak rendelkezésre. Ez lehetővé teszi a regressziós elemzést. Számos probléma alapos mérlegeléséhez jó támpontot ad ez a statisztikai eszköz, például új gyógyszerek hatósági engedélyezéséhez. Ám ezzel az eljárással nem vonható le semmiféle biztos következtetés Kínára, erre a történelmileg egyedülálló óriás országra. Csak annyit ismerhetek el, hogy amit esszémben állítottam, az sejtés, és nem tudományos evidenciára alapozott állítás. Persze ugyanez elmondható vitaellenfeleim kijelentéseiről is.
Többen kritikailag kijelentették: más nyugatiak is hasonlót tanácsoltak, miért gondolom, hogy az enyém hatása erősebb volt. Esszém önkritikus írás volt, lélektanilag belátható, hogy önmarcangoló tépelődésemet nem akartam hencegésre használni. Igen, erősebb volt hatásom a kínai szakértőkre, mint más tanácsadóknak már a nevezetes Basham konferencia előtt is, amelyen egy kényelmes turistahajón összesen hét nyugati szakértő véleményét hallgatták meg illetékes kínai vezetők. Elfogulatlan tanúként egy PhD-disszertációra hivatkozhatom, Julian Gewirtz munkájára, amely a Harvard egyetemen készült, és könyv alakban is megjelent.2
A visszhangban nem volt egyetértés abban, hogy a mai Kína nemcsak szörnyeteg, hanem félelmetesebb, mint a többi monstrum. Többen az esszémnek ezt a gondolatát elvetették, mondván: miért lenne félelmetesebb, mint Oroszország, vagy az extrém iszlám terrorcsoportok, vagy a Trump által irányított USA?
Fenntartom a véleményemet. Kína azért a legveszedelmesebb, mert vissza akarja állítani azt a helyzetet, amikor egyetlen hegemón hatalom van. Egy adott történelmi szakaszban vagy több, külön-külön létező világhatalom él egymás mellett, vagy van egy, egyetlenegy, amely a hegemón szerepét tölti be...
Szerző: KORNAI JÁNOS
2019.09.20.
A visszhang, amint az várható volt, tartalmilag nem egységes; a teljes egyetértéstől az éles visszautasításig számos változattal találkoztam. Témánként eltér a visszhang eloszlása.
Esszémből az olvasható ki, hogy Kínában a piacosodás és a tulajdonviszonyok változása a nagyon gyors növekedés fő magyarázata. Ez így nem állja meg a helyét. Ha az olvasó ezt így érthette, akkor az a szerző hibája; nem magyaráztam meg félreérthetetlenül, hogy ez a gyors növekedésnek csak az egyik, de nem egyedüli magyarázata. Kiemelkedően fontos a magyarázó okok között a sztálini típusú extenzív növekedés, annak is egy szélsőséges változata. A GDP felhasználásában igen nagy a felhalmozási és aránylag kicsi a fogyasztási hányad. Volt olyan időszak, amikor a fogyasztásra használt hányad a GDP felére zsugorodott. Ez példátlan az újkori nemzetközi gazdaságtörténetben. Mindezt Kína megtehette anélkül, hogy a viharos extenzív növekedés a munkaerő-kínálat korlátjába ütközött volna. A városokba, ahová az új ipar települt, özönlött a népesség. Helyes, jó lett volna erre is nyomatékosan utalni.
Sokan azt bírálták, hogy Kína ugyanazt tette volna (nevezetesen széles körben megengedi a piaci viszonyok átalakulását, a kereslet, a kínálat és az árak szabad egymáshoz igazodását, valamint új kisvállalkozások létrejöttét) nyugati tanácsadók buzdítása nélkül is. Sajnos saját álláspontomat, miszerint a nyugati tanácsadók biztatásának igenis volt hatása, nem tudom bizonyítani. (Hozzátéve, hogy vitaellenfeleim sem tudják a cáfolatot ún. tudományos módszerekkel alátámasztani.) Közgazdászok számára ilyen esetekben a leggyakrabban alkalmazott ellenőrző eszköz a sokváltozós regressziós elemzés. Igen sok országra vonatkozóan igen hosszú időre visszanyúló idősorok állnak rendelkezésre. Ez lehetővé teszi a regressziós elemzést. Számos probléma alapos mérlegeléséhez jó támpontot ad ez a statisztikai eszköz, például új gyógyszerek hatósági engedélyezéséhez. Ám ezzel az eljárással nem vonható le semmiféle biztos következtetés Kínára, erre a történelmileg egyedülálló óriás országra. Csak annyit ismerhetek el, hogy amit esszémben állítottam, az sejtés, és nem tudományos evidenciára alapozott állítás. Persze ugyanez elmondható vitaellenfeleim kijelentéseiről is.
Többen kritikailag kijelentették: más nyugatiak is hasonlót tanácsoltak, miért gondolom, hogy az enyém hatása erősebb volt. Esszém önkritikus írás volt, lélektanilag belátható, hogy önmarcangoló tépelődésemet nem akartam hencegésre használni. Igen, erősebb volt hatásom a kínai szakértőkre, mint más tanácsadóknak már a nevezetes Basham konferencia előtt is, amelyen egy kényelmes turistahajón összesen hét nyugati szakértő véleményét hallgatták meg illetékes kínai vezetők. Elfogulatlan tanúként egy PhD-disszertációra hivatkozhatom, Julian Gewirtz munkájára, amely a Harvard egyetemen készült, és könyv alakban is megjelent.2
A visszhangban nem volt egyetértés abban, hogy a mai Kína nemcsak szörnyeteg, hanem félelmetesebb, mint a többi monstrum. Többen az esszémnek ezt a gondolatát elvetették, mondván: miért lenne félelmetesebb, mint Oroszország, vagy az extrém iszlám terrorcsoportok, vagy a Trump által irányított USA?
Fenntartom a véleményemet. Kína azért a legveszedelmesebb, mert vissza akarja állítani azt a helyzetet, amikor egyetlen hegemón hatalom van. Egy adott történelmi szakaszban vagy több, külön-külön létező világhatalom él egymás mellett, vagy van egy, egyetlenegy, amely a hegemón szerepét tölti be...
A "KERESZTÉNY SZABADSÁG" BUTASÁGA AZ ORBÁN-RENDSZER LENDÜLETVESZTÉSÉT JELZI
1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.09.24.
...A "keresztény szabadság" kiválasztása a rezsim tehetetlenségét tükrözi abban, hogy a negativitásra (tolvajlása, félelemkeltésre, bezárkózásra, relativizálásra és gátlástalan hazudozásra épülő) politikájának fenntartható fordulatot adjon -- és nem is fog. Az Orbán-rezsim valójában máról-holnapra él, ami a hívei aktivizálását illeti és ha egyszer összeroppan -- mert a negativitás hitelét veszti --, akkor nagyon össze fog roppanni. Ezt kellene tudnia elhárítani, amíg lehet. Ezért habár a "keresztény szabadság" kétségbeesett, de buta választás is, viszont érthető. Alternatívája: a nyílt fasizmus. Azon az úton ugyanis, amelyen Orbán jár folyamatos válság-üzemmódban, a konszolidáció erőforrásai és lehetőségei nélkül, a "keresztény szabadság" híján csak a virtigli fasizmus felé lehet továbblépni, aminek a stabilizációs ereje persze ugyanúgy csekély, de mellette a legitimációs ereje is az. Bár ez az ország elnézte a zsidók összeszedését annak idején, de nem gondolnám, hogy fasiszta lenne. Ez az ország csak hagyományosan képességhiányos és fél. Ezeket Orbán mára nagyjából kimerítette, nincs bennük sokkal nagyobb politikai tartalék. Nem lehet migránsokkal és 400 forintos euróval rendet tartani ott, ahol a rendnek nincs más alapja.
De a "keresztény szabadság" a félelem közepette is már inkább értetlenséget szülhet az Orbán-fanok körében, akiknek többsége köszöni szépen, nem kér a kereszténységből. Ezen a ponton előbb-utóbb szétteszik a kezüket és felteszik a kérdést (először csak magukban): kell nekünk ez a Viktor gyerek? Aztán elkezdik áthidalni a kognitív dissszonanciát magukban: végül is sose kellett.
Szerző: HaFr
2019.09.24.
De a "keresztény szabadság" a félelem közepette is már inkább értetlenséget szülhet az Orbán-fanok körében, akiknek többsége köszöni szépen, nem kér a kereszténységből. Ezen a ponton előbb-utóbb szétteszik a kezüket és felteszik a kérdést (először csak magukban): kell nekünk ez a Viktor gyerek? Aztán elkezdik áthidalni a kognitív dissszonanciát magukban: végül is sose kellett.
A LEGGAZDAGABBAK DÉZSMÁLJÁK MEG AZ ÚJ ÁLLAMPAPÍR HASZNÁT
INDEX
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2019.09.24.
Rendkívül népszerű a lakosság körében a Magyar Állampapír (MÁP) Plusz elnevezésű lakossági állampapír. A 2000 milliárd forintos eladott állományra mindenki büszke, boldog az ügyfél, az ÁKK, az MNB és még a forgalmazó bankok is. Valójában azonban furcsa, visszaélésszerű gyakorlatok indultak be, és sok a nemzetgazdasági hátránya is a terméknek. Mindezt az ÁKK és az MNB is észrevette.
Magyarországon az elmúlt hónapokban az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a jegybanki alapkamat továbbra is csak 0,9 százalék, de a piacon elérhető egy kifejezetten a magyar lakosságnak szánt 5 éves termék, a MÁP Plusz, amely lépcsőzetes, növekvő kamatozással, de öt évre átlagosan évi 4,95 százalékos hozamot ígér.
A papírért, amelyet a sajtó előszeretettel hív csodakötvénynek, vagy szuper-befektetésnek, valóban tömött sorok kígyóznak, eddig már 2000 milliárd forintot adott el az állam. Az értékesített mennyiség 25 százalékát maga a kincstár adta el, míg a 75 százalékát a bankok, amelyek magas jutalékot is kapnak az értékesítésért.
A magas kamattal, illetve a jutalékkal, az államadósság finanszírozása megdrágult, a 2020-ra várható 1045,3 milliárd forintos kiadás 93,4 milliárd forinttal magasabb a megelőző évinél, és ennek az egyik oka éppen a lakossági állampapír-állomány jelentős emelkedése...
Szerző: BRÜCKNER GERGELY
2019.09.24.
Magyarországon az elmúlt hónapokban az a furcsa helyzet alakult ki, hogy a jegybanki alapkamat továbbra is csak 0,9 százalék, de a piacon elérhető egy kifejezetten a magyar lakosságnak szánt 5 éves termék, a MÁP Plusz, amely lépcsőzetes, növekvő kamatozással, de öt évre átlagosan évi 4,95 százalékos hozamot ígér.
A papírért, amelyet a sajtó előszeretettel hív csodakötvénynek, vagy szuper-befektetésnek, valóban tömött sorok kígyóznak, eddig már 2000 milliárd forintot adott el az állam. Az értékesített mennyiség 25 százalékát maga a kincstár adta el, míg a 75 százalékát a bankok, amelyek magas jutalékot is kapnak az értékesítésért.
A magas kamattal, illetve a jutalékkal, az államadósság finanszírozása megdrágult, a 2020-ra várható 1045,3 milliárd forintos kiadás 93,4 milliárd forinttal magasabb a megelőző évinél, és ennek az egyik oka éppen a lakossági állampapír-állomány jelentős emelkedése...
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.09.24.
...Azért ez megint egy tökéletes darab, nem? Ahogy vergődnek azok, akikkel pereskedni kell azért, hogy közérdekű, közpénzeket érintő adatokat egyáltalán méltóztassanak kiadni. Akik titkolóznak, sunnyognak, mellédumálnak, kioktatnak, információkat tartanak vissza, és folyamatosan megalázzák a munkáját végző sajtót. Ja, nem. A magyar embereket. Majd amikor megkérdezik őket – a korábbi kismillió szívatás után a portál a cikk megjelenésével egy időben kereste meg a Miniszterelnökséget, a birtokukban lévő dokumentum alapján feltett, részletes kérdéssorral; miután a vagyont kezelő MNV Zrt.-t már múlt héten megkeresték, de azok még véletlenül sem reagáltak -, válasz helyett a fenti közleményt vágják a fejükhöz az MTI-n keresztül. És az újságírói etika legalapvetőbb szabályairól lamentálnak olyanok, akiknek az újságírók a legnagyobb ellenségeik, akik lakájokat, seggnyalókat foglalkoztatnak, akiknek az a feladatuk, hogy magasztalják a kormányt, gyalázzanak mindenki mást. (A gyalázzanak mindenki mást egy újabb lehányt mérföldköve ITT éktelenkedik, a kommentáradat sem gyenge.)
Ha nem öt napja derült volna ki, hogy a hisztérikus Miniszterelnökség elveszítette a Századvéggel 2015-ben (!) kötött 6,1 milliárdos szerződéssel kapcsolatos titkolózás miatt indított pert, éppen a hvg.hu munkatársával szemben, vagyis nem sunnyoghatnak tovább az elégetett közpénzek ügyében, akkor is vérlázító lenne, hogy ilyen kocsmai stílusban rondítanak bele a sajtóba, és a fröcsögő ajvékolásba az ellenzéket is belekeverik. Mert a kampányba minden belefér. Ja, ez csak álhír, rémhír, a kormány ilyen döntést nem hozott. Nem, valóban nem. Pont ezt írták, funkcionális analfabétáim: hogy a javaslat titkos, majd ezután lesz belőle kész tény. Jut eszembe (hogy mást nem mondjak), a képviselői fizetésemelés tervéről szóló hírt is hasonló idegroham által kísérve tagadták a fideszes atyaúristenek, aztán pár hónap múlva már a számlájukon csilingelt a pluszzseton. Ezzel az újabb harácsolással is ez lesz, csak gondolom, meg akarták várni vele október 13-át, ám a fekália ezúttal is idejekorán kifolyt a küszöb alatt. Ki a hibás? Nyilván a munkáját végző újságíró.
Akinek Németh Szilárd simán belehányja az arcába, hogy őt különösebben nem érdekli a kérdés, amit a munkáját végző újságíró feltesz neki, amikor arról érdeklődik, hogy mégis hogy a túróban van az, hogy egy zsidózás és cigányozás miatt korábban a Fideszből kizárt, függetlennek álcázott figura mögé most újra teljes mellszélességgel beállnak Edelényben. Németh Szilárd Fidesz-alelnök és honvédelmi államtitkár undorodva-fintorogva húzza a pofáját, és kikéri magának, hogy őt provokálják. Vagyis akkora nagy ember ez a gasztronómiai parafenomén, hogy szerinte provokáció az, hogy őt egyáltalán újságírók kérdezni merészelik. Mert hogy jön ahhoz egy újságíró, hogy a éppen soros gazemberségről kérdezzen egy megválasztott politikust?
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.09.24.
Ha nem öt napja derült volna ki, hogy a hisztérikus Miniszterelnökség elveszítette a Századvéggel 2015-ben (!) kötött 6,1 milliárdos szerződéssel kapcsolatos titkolózás miatt indított pert, éppen a hvg.hu munkatársával szemben, vagyis nem sunnyoghatnak tovább az elégetett közpénzek ügyében, akkor is vérlázító lenne, hogy ilyen kocsmai stílusban rondítanak bele a sajtóba, és a fröcsögő ajvékolásba az ellenzéket is belekeverik. Mert a kampányba minden belefér. Ja, ez csak álhír, rémhír, a kormány ilyen döntést nem hozott. Nem, valóban nem. Pont ezt írták, funkcionális analfabétáim: hogy a javaslat titkos, majd ezután lesz belőle kész tény. Jut eszembe (hogy mást nem mondjak), a képviselői fizetésemelés tervéről szóló hírt is hasonló idegroham által kísérve tagadták a fideszes atyaúristenek, aztán pár hónap múlva már a számlájukon csilingelt a pluszzseton. Ezzel az újabb harácsolással is ez lesz, csak gondolom, meg akarták várni vele október 13-át, ám a fekália ezúttal is idejekorán kifolyt a küszöb alatt. Ki a hibás? Nyilván a munkáját végző újságíró.
Akinek Németh Szilárd simán belehányja az arcába, hogy őt különösebben nem érdekli a kérdés, amit a munkáját végző újságíró feltesz neki, amikor arról érdeklődik, hogy mégis hogy a túróban van az, hogy egy zsidózás és cigányozás miatt korábban a Fideszből kizárt, függetlennek álcázott figura mögé most újra teljes mellszélességgel beállnak Edelényben. Németh Szilárd Fidesz-alelnök és honvédelmi államtitkár undorodva-fintorogva húzza a pofáját, és kikéri magának, hogy őt provokálják. Vagyis akkora nagy ember ez a gasztronómiai parafenomén, hogy szerinte provokáció az, hogy őt egyáltalán újságírók kérdezni merészelik. Mert hogy jön ahhoz egy újságíró, hogy a éppen soros gazemberségről kérdezzen egy megválasztott politikust?
...
A FIDESZES POLGÁRMESTER SZEMÉLYES TANÁCSADÓJA IS ELLENZÉKIKÉNT INDUL FERENCVÁROSBAN
444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2019.09.24.
Az ingatlanfejlesztéssel foglalkozó Dr. Tóth László a Ferencvárosi Lokálpatrióták Egyesület támogatásával indul a IX. kerületi önkormányzati választáson egy fideszes és az összellenzéki jelölttel szemben. A helyzet azért pikáns, mert Dr. Tóth Bácskai János, fideszes polgármester személyes tanácsadója. Nem ez az első meglepő eset a lokálpatrióta szervezet környékén.
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2019.09.24.
Lokálpatrióták
A Válasz Online derítette ki, hogy az Erzsébetvárosban induló Hunvald György mögött álló lokálpatrióták valójában ferencvárosi lokálpatrióták. A volt hetedik kerületi polgármesternek azért kellett új csapatot keresnie, mert az MSZP kihátrált mögüle, elesett az összellenzéki jelöltségtől, így most ő, Moldován László és Niedermüller Péter után, a harmadik ellenzéki kihívója a fideszes Vattamány Zsoltnak. A Ferencvárosi Lokálpatrióták nem elégedtek meg Erzsébetvárossal, bejelentették, hogy Ferencvárosban is megmérettetik magukat...
A Válasz Online derítette ki, hogy az Erzsébetvárosban induló Hunvald György mögött álló lokálpatrióták valójában ferencvárosi lokálpatrióták. A volt hetedik kerületi polgármesternek azért kellett új csapatot keresnie, mert az MSZP kihátrált mögüle, elesett az összellenzéki jelöltségtől, így most ő, Moldován László és Niedermüller Péter után, a harmadik ellenzéki kihívója a fideszes Vattamány Zsoltnak. A Ferencvárosi Lokálpatrióták nem elégedtek meg Erzsébetvárossal, bejelentették, hogy Ferencvárosban is megmérettetik magukat...
A FIDESZNÉL A PÉNZ NEM SZÁMÍT, A HATALOM MEGTARTÁSA VISZONT ANNÁL INKÁBB
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.09.23.
Sok fideszes módszert ismertünk meg eddig a különböző választási kampányokban, ám a mostani önkormányzati voksolás előtt a kormánypárt a legrosszabb pártállami időket idéző eszközöktől sem riad vissza. Nehéz eldönteni, ez annak köszönhető-e, hogy erősen tartanak a választás végkimenetelétől, esetleg olyan önbizalommal rendelkeznek már, hogy szinte bármit megengedhetőnek tartanak, hiszen az ellenzéket alkalmatlannak tartják a visszavágásra. Az is elképzelhető, hogy e kettő kombinációjából áll össze az igazság.
Olyan pártállami reflexek működtetik a Fidesz hatalmi gépezetét, melyek az elmúlt 10 év távlatából már nem is olyan megdöbbentő jelenség. Ha a kis településektől a nagyvárosokon át a fővárosig átnézzük a kampánystratégiákat, egyértelmű lesz számunkra, hogy a Fidesz számára egy ilyen megmérettetés jó alkalom arra, hogy demonstrálja a politikai és gazdasági fölényét minden ellenfelével szemben.
Szegeden például egy függetlenként induló, valójában az állampárt által pénzelt jelölt olyan szinten plakátozta tele a várost, hogy nehéz elképzelni, hová férnének még el a közös ellenzéki jelöltek politikai hirdetései. A „pénz nem számít!” szellemisége árad minden központi hirdetésből, melyekből jut bőven a kormánypárti újságokba, rádiókba, tévékbe, no és az utcákat letaroló hirdetési felületekre is.
A Fidesz azonban nem csak azt akarja demonstrálni minden ellenfele számára, hogy kiapadhatatlannak tűnő anyagi forrásai vannak, hanem azt is, hogy épkézláb jelöltekkel csak ő tud szolgálni ezen a választáson. Az ellenfelekre vagy azt sütik rá, hogy alkalmatlanok a vezetésre, vagy, arrogánsak, esetleg kiégtek, elfáradtak. Az ő jelöltjeik bezzeg élnek és virulnak, és amennyiben pozícióba emelik őket a választók, annyi pénzt visznek a településükre, amennyiből rengeteg hidat, stadiont, fürdőt és szökőkutat tudnak majd építeni. Ja, és migránst nem engednek a környékre!
Szerző: SZEKA
2019.09.23.
Olyan pártállami reflexek működtetik a Fidesz hatalmi gépezetét, melyek az elmúlt 10 év távlatából már nem is olyan megdöbbentő jelenség. Ha a kis településektől a nagyvárosokon át a fővárosig átnézzük a kampánystratégiákat, egyértelmű lesz számunkra, hogy a Fidesz számára egy ilyen megmérettetés jó alkalom arra, hogy demonstrálja a politikai és gazdasági fölényét minden ellenfelével szemben.
Szegeden például egy függetlenként induló, valójában az állampárt által pénzelt jelölt olyan szinten plakátozta tele a várost, hogy nehéz elképzelni, hová férnének még el a közös ellenzéki jelöltek politikai hirdetései. A „pénz nem számít!” szellemisége árad minden központi hirdetésből, melyekből jut bőven a kormánypárti újságokba, rádiókba, tévékbe, no és az utcákat letaroló hirdetési felületekre is.
A Fidesz azonban nem csak azt akarja demonstrálni minden ellenfele számára, hogy kiapadhatatlannak tűnő anyagi forrásai vannak, hanem azt is, hogy épkézláb jelöltekkel csak ő tud szolgálni ezen a választáson. Az ellenfelekre vagy azt sütik rá, hogy alkalmatlanok a vezetésre, vagy, arrogánsak, esetleg kiégtek, elfáradtak. Az ő jelöltjeik bezzeg élnek és virulnak, és amennyiben pozícióba emelik őket a választók, annyi pénzt visznek a településükre, amennyiből rengeteg hidat, stadiont, fürdőt és szökőkutat tudnak majd építeni. Ja, és migránst nem engednek a környékre!
...
„ELSÍRTAM MAGAM, MIKOR ELŐSZÖR HALLOTTAM MADÁRCSICSERGÉST”
Szerző: GALAVITS PATRIK / KLUBRÁDIÓ
2019.09.23.
Kajtár Dóra azzal kezdte, hogy ő nagyothalló és nem siket, fontos különbséget tenni. Ő hallókészülékkel jobban hall, de az tévhit, hogy ezzel vagy valamilyen implantátummal ugyanolyan jól hallanának, mint a hallók, mert bár jó minőségű eszközök vannak, de a háttérzajokat nagyon felerősítik. A siketek pedig jelnyelvvel tudnak kommunikálni. Ő, ha nincs bent a hallókészüléke, de látja valakinek a száját, akkor szájról nagyjából tud olvasni.
Ötéves korában kapta az első hallókészülékét, korábban nem tudták, mi a probléma vele, mert csendes volt és későn kezdett el beszélni - valószínűleg már születése óta hallássérült. Kiskorában, mielőtt - tizenöt évesen - kapott volna egy jó minőségű hallókészüléket, nem tudta elképzelni, milyen jól hallani. „Ekkor hallottam először madárcsicsergést és elsírtam magam. Nem tudtam, hogy miből maradok ki”.
Az adás arról szólt, hogy milyen felnőni Magyarországon hallássérültként, ezért az első ovis emlékeit is felelevenítette. Szerencsésnek tartja magát, mert a sorstársai elmondásuk alapján sokkal jobban megsínylették az óvodás-kisiskolás kort, többet csúfolódtak velük. Amit leginkább kipécéznek a többiek, az az, hogy a hallássérültek sokszor visszakérdeznek, és az, ha valakin hallatszik is, hogy furcsán beszél, az artikulációjával valami nincs rendben. Az iskolából kiemelte, hogy a testnevelés órák milyen nehezek voltak neki, mert a tanár nagyon távol volt tőle, nem tudott a szájáról olvasni, nehezebben is hallotta, hogy mi a feladat. A zajok, labdapattogás, a cipők csoszogása, lábdobogás nagyon rossz a hallókészülékkel élőknek.
Egyetemre érve szintén számítania kellett a tanárok megértésére, de inkább pozitívumokkal találkozott, mint nem, példaként említett egy tanárt, akinek az előadása után el akarta kérni a prezentációját, de nem akarta elküldeni neki, majd a következő órára meglepetésszerűen kinyomtatva letette az asztalára. Az egyetemen külön nehézség volt, hogy ha jegyzetelni akar, akkor lenéz a lapra és nem látja a tanár szájmozgását, sokkal jobban kell figyelnie, ami nagyon erős koncentrációt igényel, tehát hamarabb elfárad.
Egy hallgató azt kérdezte a Facebookon, hogyan viselkedjen egy hallássérült emberrel, mi az, ami még nem kínos, hogy tud a legjobban segíteni. Van sok szubjektív tényező, de Kajtár Dóra azt szeretné, hogy természetesen kezeljék a helyzetet és a türelmet várná el.
Az adás további részéből kiderül, hogy Dóri tud-e nevetni saját esendőségén, és hogy mi volt az a pillanat, amikor elkezdte nem szégyellni a hallássérültségét...
EGY ÓVODÁS NAPLÓJA 10. – IMÁTTKOSZTUNK
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.09.24.
Aszonta a zibojnéni a tennap, hogy örüjjünk gyerekek, megyünk a zországházába imáttkoszni. Az a zöltönyös bácsi hivott meg minket, akive vótunk migráncsnézőbe is, meg akia a pöttyös labdákat is hoszta nekünk mikuláskó, meg má sokszor vót itt, merszeret minket nagyon. Aszonta a zibojnéninek a Pityu, hogy ő nemtud imáttkoszni, mer meghatt a nagyamája. Én nem tudom, akkor mérnem tud, csak össze kell rakni a kezét kulcsba és készis, meg méga szemit kell forgatni meg néznia zeget.
Nembajj, monta a zibojnéni, majd gyakorojjuk, nem nehéz az, a kisböske meg megkérdeszte persze, adnake enni ott valamit. Monta neki a zibojnéni, bisztos lesz szenvics meg kakaó. A kisböske aszonta, ő kólát szeretne, de a zibojnéni monta neki, hogy aszt felejcse el. A kisböske erre esírta magát, a dadus vigasztata, adotneki kiflicsücsököt, aszt rágcsáta. Hogy asztá mindenki enyugdott, aszonta a zibojnéni, hogy akkómost imátkosszunk, tegyük össze a kezünket, kúcsojjuk egybe, eszt gyakorótuk, hogy kúcsol, kinyitt, kúcsol.
A kisböske közbe mindíg elejtette a csücskét, azé sirt, monta a dadus, hogyakkó inkább kiviszit őtet a konyhába, oszt megeteti, akkó talán csöndbemarad. Kimentek, mimeg kúcsótunk nyitottunk, a Pityu monta is, hogy unnya nagyon. Amikor má a kúcsolás ment, kérdeszte a zibojnéni, hogy ki ismeri a miatyánkat. A Pityu monta, hogy ő igen, ott szokik inni a kocsmába, erre a zibojnéni kizavarta a vécébe gondókodni, hogy ottan pimaszkoggyon, pedig megse érdemete. Én ismerem az atyáját, télleg a kocsmába szokot inni, meg dülöngéni...
Szerző: Rezeda
2019.09.24.
Nembajj, monta a zibojnéni, majd gyakorojjuk, nem nehéz az, a kisböske meg megkérdeszte persze, adnake enni ott valamit. Monta neki a zibojnéni, bisztos lesz szenvics meg kakaó. A kisböske aszonta, ő kólát szeretne, de a zibojnéni monta neki, hogy aszt felejcse el. A kisböske erre esírta magát, a dadus vigasztata, adotneki kiflicsücsököt, aszt rágcsáta. Hogy asztá mindenki enyugdott, aszonta a zibojnéni, hogy akkómost imátkosszunk, tegyük össze a kezünket, kúcsojjuk egybe, eszt gyakorótuk, hogy kúcsol, kinyitt, kúcsol.
A kisböske közbe mindíg elejtette a csücskét, azé sirt, monta a dadus, hogyakkó inkább kiviszit őtet a konyhába, oszt megeteti, akkó talán csöndbemarad. Kimentek, mimeg kúcsótunk nyitottunk, a Pityu monta is, hogy unnya nagyon. Amikor má a kúcsolás ment, kérdeszte a zibojnéni, hogy ki ismeri a miatyánkat. A Pityu monta, hogy ő igen, ott szokik inni a kocsmába, erre a zibojnéni kizavarta a vécébe gondókodni, hogy ottan pimaszkoggyon, pedig megse érdemete. Én ismerem az atyáját, télleg a kocsmába szokot inni, meg dülöngéni...
SZABAD SZEMMEL: ORBÁNÉK KÉSZÜLNEK TRÓCSÁNYI BUKÁSÁRA, DE AZ TITOK, HOGY MIVEL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.24.
New York Times
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.24.
Egyre nagyobb veszélyben vannak az újságírók szerte a világban csak azért, mert a sajtó segít abban, hogy a társadalom szabad és tájékozott legyen. Erre figyelmeztet a New York Times kiadója, aki rendkívül ritkán szólal meg, ám most közzétette hétfőn tartott előadásának szövegét. Sulzberger szerint a helyzet már olyan, hogy az USÁ-ban is harcolni kell a szólásszabadságért és a média függetlenségéért. Saját újságja küldetését úgy határozta meg, hogy az keresi az igazságot és közvetít, hogy az emberek jobban megértsék a világot. Amikor az erősödő nacionalizmus hatására a tömegek befelé fordulnak, a legfőbb feladat, hogy a lap világító toronyként működjön. Csakhogy egyre nehezebb tudósítani a válságövezetekből, és most már az amerikai kormányzatra sem számíthatnak a szabad sajtó legfőbb védelmezőjeként. Egy sor állam támadja az újságírókat és a médiát, nehogy azok ki tudjanak mondani kényelmetlen igazságokat és kérdőre vonhassák a hatalmat. Igyekszik lejáratni és megfélemlítéssel próbálja elhallgattatni a független tájékoztatást. De ezek az akciók valójában azt célozzák, hogy a közvéleménynek ne legyen joga a dolgok megismerésére, vagyis az alapvető demokratikus értékeket, az igazságot magát fenyegeti. Természetesen a sajtó sem tökéletes, ám nélkülözhetetlen az egészséges demokrácia számára, és a legfontosabb eszköz a polgárok kezében. És most ez van egyre nagyobb nyomás alatt. De a világban gyakran az újságírók élete forog kockán, amit a Kashoggi-ügy is mutat. Főleg olyan országokban, ahol nincsenek meg a demokratikus biztosítékok. És az Egyesült Államok elfogadja ezt a gyakorlatot, sőt lehet, hogy titokban még bátorítja is. De még ennél is nagyobb gond mindenki számára, hogy ily módon a tekintélyelvű vezetők elföldelik a terhelő adatokat, elrejtik a korrupciót, sőt még a népirtást is igazolják. A néhai McCain szenátor mondta, hogy a diktátorok először a szabad sajtót zárják be, a történelem ezt tanúsítja. Hivatalba lépése óta Trump csaknem 600-szor twitterezett „álhírekről”, mert le akarja járatni a pontos értesüléseket, a tényszerű tudósításokat. Ezáltal azonban gyakorlatilag felhatalmazást adott bizonyos külföldi vezetőknek, hogy kövessék a példáját, és azok kapva kaptak a lehetőségen. A „fake news” kifejezést az elmúlt évben jó 50 ország vezetői használták, Orbántól Erdoganig, mi több, még liberális politikusok is éltek vele. De az amerikai elnök most rátett még egy lapáttal, amikor a nép ellenségeinek nyilvánította az újságírókat és hazaárulással vádolta meg őket. Ez esetben ő tanult autokrata hatalmasságoktól. Amit a hadsereg főparancsnokaként mond, az azzal fenyegeti az újságírókat, hogy üldözésnek lesznek kitéve, légből kapott bűncselekmények miatt. Az önkényurak pedig feljogosítva érzik magukat, hogy ugyanezen az úton haladjanak. És ők azután riasztó hatékonysággal tesznek lakatot a sajtómunkások szájára, megfélemlítéssel, erőszakkal. Azonban a rettenetes következmény az, hogy visszaéléseket lehet megúszni büntetlenül, titkok nem kerülnek napvilágra, a rossz rejtve marad. De nem szabad megengedni, hogy gyökeret verjen a világban az olyan elnyomó modell, mint az orosz és a kínai. A sajtó nem riadhat vissza a leleplezésektől, nem állhat egyik oldalra sem. A tényekhez kell hűségesnek maradnia. Ebben szüksége van az üzleti világ, a civil és a tudományos szféra támogatására. Különösen áll ez a Facebookra, a Twitterre, a Google-ra és az Apple-re. De a két nagy amerikai pártnak is fel kell lépnie a független újságírásért, és nem csupán az USA-ban.
Az Orbán-kormány készül arra az esetre, ha Trócsányi László netán elbukna az EP-meghallgatáson, ezért van tartalékjelöltje, ám hogy ki az, azt Kovács Zoltán, a miniszterelnök bizalmasa nem akarta elárulni. A szóvivő Bécsben beszélgetett a sajtó képviselőivel. Mint mondta, a magyar fél Kelet-Európa felértékelődésének tekinti, hogy a bővítési terület éppen Magyarországnak jut. Úgy fogalmazott, senki sem hagyhatja figyelmen kívül a V4-ek megerősödését. Hozzátette, Európának el kell fogadnia, hogy a csoport bizonyos kérdésekben más véleményen van, mint a többiek. A tudósítás ennél a pontnál emlékeztet arra, hogy mind Budapest, mind Varsó ellen jogállami eljárás zajlik. Továbbá, hogy a jobboldali-populista Orbán Viktor tekintélyelvű, nacionalista alapon irányítja az országot. Kovács egyúttal sürgette, hogy mielőbb vegyék fel az EU-ba Szerbiát és Montenegrót. A támogatásnak éppen a Trócsányinak szánt reszort miatt van súlya. A szóvivő szerint a jelöltnek minden szakmai és diplomáciai adottsága megvan ahhoz, hogy sikeres legyen biztosként.
A Kovács által elmondottakból kiderült, hogy Trócsányi megbízatása annak a dealnek a része volt, amelynek eredményeként von der Leyen lehet a Bizottság következő elnöke. De akkor sincs baj, ha a volt igazságügyi miniszter netán nem kapja meg az Európai Parlament jóváhagyását. A továbbiakban a szóvivő egyértelművé tette, Budapest változatlanul élesen elutasítja, hogy politikai feltételektől, így a jogállamiság betartásától tegyék függővé az uniós támogatásokat. Előadásának fő témája azonban a migráció volt. Keményen bírálta, hogy az új olasz kormány módosított álláspontján. Ami pedig az FPÖ elnökének közelmúltban tett budapesti látogatását illeti, azzal kapcsolatban azt fejtegette, hogy ha két ember találkozik, az még nem jelenti azt, hogy mindenben okvetlenül egyetértenek.
A svéd kormányhoz akar fordulni holnap a Wallenberg-család, hogy 75 év után végre fény derüljön arra, mi történt Raoul Wallenberggel, aki a háború végén diplomataként hozzávetőleg 30 ezer üldözöttet mentett meg Budapesten. Az egyik leszármazott azt mondja, hogy konkrét kérdésekre várnak konkrét választ, véget kell vetni a rejtélynek, annál is inkább, mert akiről szó van, az megérdemli, hogy kiderüljön az igazság. De egyelőre túl sok zárt ajtóba ütköznek, és úgy gondolják, hogy az orosz hatóságok ma is döntő információkat tartanak vissza, illetve időnként tudatosan félrevezetik a kutatókat. A svéd állam pedig tétlenkedik, mert nem szeretne konfliktusba keveredni a nagy keleti szomszéddal. A hozzátartozók azt szeretnék, ha Svédország hivatalosan kérné Oroszországhoz, hogy betekinthessen a 10 leglényegesebb, ám titkosított dokumentumba, mert hivatalos támogatás nélkül nem jutnak előbbre. A stockholmi kormány tavaly a család kérésére 40 ezer oldalnyi anyagot közzétett a saját aktáiból, ezek az 1970 és 2018 közötti időszakra vonatkoznak. Egy amerikai történész azonban azt nem érti, miért nem szeretné sem az orosz, sem a svéd vezetés, ha kiderülne az igazság?
...
FÉNY AZ ALAGÚT VÉGÉN
KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN ANNA
2019.09.23.
Magyarországon évek óta azt nyomja a NER propaganda, a pártállamkormány megrendelésére, mekkora migránsveszély fenyegeti az országot, és ennek oltárán sok milliárd adóforintot, több ezer rendőri és egyéb biztonsági erőt tartanak készenlétben a déli határon a csodás kerítés mellett. Az agymosás következtében azt is sikerült elérni, hogy a népek már azt is elhiszik, hogy nem csak a keresztény kultúrát, annak bölcsőjét, vagyis hazánkat (???) akarják leigázni a gaz más hitűek, hanem ha bejuthatnak az országba, nagymamákat fognak megerőszakolni, kisgyerekeket késsel-villával felzabálni, kutakat mérgezni, és terrorcselekmények sorozatával bosszút állni nemzetünkön. Vagy bármi egyéb horror következhet abból, ha egy nyomorult – mondjuk szíriai – menekült az országban várhatná ki, tovább engedik-e az EU bármelyik országában élő rokonához.
Vannak józan országok is az Unión belül, ahol a valós problémát nem a gyűlölet további gerjesztésére használják, hanem azon munkálkodnak, hogy megoldást találjanak a sokszor nagyon nehéz helyzetekre. Salvini pajtás eltüntetését a menekültek környékéről olyan nagyszerű eredménynek látom a cifrásan összetett olasz politikában, hogy le a kalappal. Még rúgkapál, fog is, a hatalommániások már csak ilyenek.
Hála Istennek, történnek sokkal fontosabb dolgok is. Nem tehetek róla, elfogult vagyok, sok éve ebben a „műfajban” utazom, mármint menekültekkel foglalkozom, és bizton merem állítani, rengeteget tanultam ez idő alatt. Szenvedésről, csalásról, tehetetlenségről, emberségről és barbarizmusról is. Ezért nézzék el nekem, ha örülök minden jó hírnek, és ezt másokkal is igyekszem megosztani.
Túléltem néhány krízishelyzetet az elmúlt időszakban, amikor a Földközi-tengeren aratott az embercsempészek diadala, sok embert Európába juttatva, ezreket a tengerbe fullasztva lelkiismeretlenségük okán. Ezeknek a „segítőkészeknek” csak a saját zsebük, a menekültek közé becsempészett leendő drogárusok és egyéb üzletek számítanak. A tengerről érkezett menekültek esete egészen más, mint mondjuk a magyar határ környékén ma még kóborló pár szerencsétlené. Az utóbbiak a szárazföldön bóklásznak hetekig, esetleg hónapokig. Ennivalót lopnak – vagy fizetnek érte, gyümölcsöt szednek, ha éppen van mit, ők is kockáztatják az életüket –, de nincsenek kiszolgáltatva egy hajóskapitány kénye-kedvének, sem egy széteső félben lévő lélekvesztőnek, sem egy hajómotornak, amely programozottan leáll, miután nemzetközi vizekre juttatta a hajó fedélzetén lévő sok embert.
Sok nehéz helyzetben tapasztaltam azt, milyen bonyolult összehangolni a mentést. Az elsődleges minden esetben a lehető leggyorsabb segítség. Több ezer éves törvénye a tengereknek, hogy embereket nem hagyunk a vízbe veszni. Ez ilyen egyszerű. Ha ez megvolt, jön a betegek, a kiszáradtak, a sebesültek, stb. ellátása – tűzoltás, mert a mentőhajókon sem mindig elég az ivóvíz, az orvos, a kötszer, a takaró, vagy bármi, amire szükség lehet. Az egyik elhíresült hajóra legutóbb például a sokadik nap után hívtak olyan szakembereket, akik a lelkileg agyongyötört embereknek próbáltak segíteni, miután többen a vízbe ugrottak, így szabadulva meg az életüktől...
Szerző: HORN ANNA
2019.09.23.
Vannak józan országok is az Unión belül, ahol a valós problémát nem a gyűlölet további gerjesztésére használják, hanem azon munkálkodnak, hogy megoldást találjanak a sokszor nagyon nehéz helyzetekre. Salvini pajtás eltüntetését a menekültek környékéről olyan nagyszerű eredménynek látom a cifrásan összetett olasz politikában, hogy le a kalappal. Még rúgkapál, fog is, a hatalommániások már csak ilyenek.
Hála Istennek, történnek sokkal fontosabb dolgok is. Nem tehetek róla, elfogult vagyok, sok éve ebben a „műfajban” utazom, mármint menekültekkel foglalkozom, és bizton merem állítani, rengeteget tanultam ez idő alatt. Szenvedésről, csalásról, tehetetlenségről, emberségről és barbarizmusról is. Ezért nézzék el nekem, ha örülök minden jó hírnek, és ezt másokkal is igyekszem megosztani.
Túléltem néhány krízishelyzetet az elmúlt időszakban, amikor a Földközi-tengeren aratott az embercsempészek diadala, sok embert Európába juttatva, ezreket a tengerbe fullasztva lelkiismeretlenségük okán. Ezeknek a „segítőkészeknek” csak a saját zsebük, a menekültek közé becsempészett leendő drogárusok és egyéb üzletek számítanak. A tengerről érkezett menekültek esete egészen más, mint mondjuk a magyar határ környékén ma még kóborló pár szerencsétlené. Az utóbbiak a szárazföldön bóklásznak hetekig, esetleg hónapokig. Ennivalót lopnak – vagy fizetnek érte, gyümölcsöt szednek, ha éppen van mit, ők is kockáztatják az életüket –, de nincsenek kiszolgáltatva egy hajóskapitány kénye-kedvének, sem egy széteső félben lévő lélekvesztőnek, sem egy hajómotornak, amely programozottan leáll, miután nemzetközi vizekre juttatta a hajó fedélzetén lévő sok embert.
Sok nehéz helyzetben tapasztaltam azt, milyen bonyolult összehangolni a mentést. Az elsődleges minden esetben a lehető leggyorsabb segítség. Több ezer éves törvénye a tengereknek, hogy embereket nem hagyunk a vízbe veszni. Ez ilyen egyszerű. Ha ez megvolt, jön a betegek, a kiszáradtak, a sebesültek, stb. ellátása – tűzoltás, mert a mentőhajókon sem mindig elég az ivóvíz, az orvos, a kötszer, a takaró, vagy bármi, amire szükség lehet. Az egyik elhíresült hajóra legutóbb például a sokadik nap után hívtak olyan szakembereket, akik a lelkileg agyongyötört embereknek próbáltak segíteni, miután többen a vízbe ugrottak, így szabadulva meg az életüktől...
MINÉL PÁRTHŰBB VALAKI, ANNÁL INKÁBB HISZ AZ ÁLHÍREKBEN
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR / KLUBRÁDIÓ
2019.09.23.
Kutatásuk, amelyet az ELTE-PPK szociálpszichológia tanszék két kutatójával, Faragó Laurával és Kende Annával készítettek, azt vizsgálta, hogy a vágyteljesítő álhírekben (olyan jó hírek, amelyekben hinni szeretne a célközönség) kik hajlamosabbak inkább hinni: konzervatívok vagy liberálisok, Magyarországon kormánypártiak vagy ellenzékiek - ismertette Krekó Péter.
A korábbi kutatások más típusú álhíreknél azt is mutatták, hogy a jobboldaliak, kormánypártiak hajlamosak jobban hinni ezekben, de azt is, hogy az ellenzékiek, akik az aktuális hatalmat akarják kikezdeni egy "gerilla-narratívával". Ők azt találták, hogy egyik sem, van viszont egy fajta szimmetria. Azok, akik hajlamosabbak hinni az álhírekben, erős politikai elkötelezettséggel rendelkeztek vagy a kormányoldal irányában vagy a kormány ellenében. Ők hajlamosabbak voltak azt hinni, hogy akik ezeket közlik, megbízható, hiteles újságírók, míg az ellenoldal hírek csak propaganda termékei.
Vágyteljesítő álhír volt a kormányoldali szavazók számára, hogy az uniós ügyészség minden vád alól felmentette a kormányt, az ellenzékiek számára pedig, hogy egy időközi választáson nagy győzelmet arattak a kormánypárti jelölt fölött. Igyekeztek, hogy hihetőek legyenek.
Persze volt olyan az erős politikai preferenciával rendelkezők között is, aki nem hitte el ezeket, de ez volt a legerősebb összefüggés. A politikai elkötelezettség hajlamosít az álhírekre. Ebből következik, hogy senki nem védett a téves információkkal szemben, noha az emberek szeretik azt hinni, hogy csak az ellenoldal fogékony ezekre. Nem szabad megbízni azokban a hírforrásokban, amelyek csak olyan információkat közölnek, amelyeket látni szeretnénk, ez az álhíroldalak egyik legfőbb jellemzője és célja, hogy az elfogultságunkon keresztül manipuláljanak minket.
Ők csak a pozitívakat vizsgálták, de természetesen az álhírek egy része félelmet, szorongást kelt, indulatot szít - közölte. Az álhírek általában erős érzelmeket keltenek az olvasóban, vagy mobilizálják, vagy reménnyel töltik el...
Vágyteljesítő álhír volt a kormányoldali szavazók számára, hogy az uniós ügyészség minden vád alól felmentette a kormányt, az ellenzékiek számára pedig, hogy egy időközi választáson nagy győzelmet arattak a kormánypárti jelölt fölött. Igyekeztek, hogy hihetőek legyenek.
Persze volt olyan az erős politikai preferenciával rendelkezők között is, aki nem hitte el ezeket, de ez volt a legerősebb összefüggés. A politikai elkötelezettség hajlamosít az álhírekre. Ebből következik, hogy senki nem védett a téves információkkal szemben, noha az emberek szeretik azt hinni, hogy csak az ellenoldal fogékony ezekre. Nem szabad megbízni azokban a hírforrásokban, amelyek csak olyan információkat közölnek, amelyeket látni szeretnénk, ez az álhíroldalak egyik legfőbb jellemzője és célja, hogy az elfogultságunkon keresztül manipuláljanak minket.
Ők csak a pozitívakat vizsgálták, de természetesen az álhírek egy része félelmet, szorongást kelt, indulatot szít - közölte. Az álhírek általában erős érzelmeket keltenek az olvasóban, vagy mobilizálják, vagy reménnyel töltik el...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)