YOUTUBE
Szerző: PANNON TELEVÍZIÓ
2019.03.14.
Beck Zoltán interjú a Pannon Televízióból.
ITT NÉZHETŐ MEG
BECK ZOLTÁN - NINCS MESE
A38 - BECK ZOLI (30Y) SZERZŐI EST
30Y - FISHING ON ORFŰ 2018
BECK ZOLI - SÁRKÖZY PAPA PÓDIUMEST
2019. szeptember 11., szerda
SURÁNYI: MA MÉG NINCS TRAGÉDIA, DE ROSSZ AZ IRÁNY
HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2019.09.11.
A jegybank a rendkívül laza monetáris politikával tudatosan gyengíti a forintot – fejtegette Surányi György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke, aki nem lát „aranykort”, csak erősen prociklikus gazdaság- és monetáris politikát.
Nem tudta, vagy tán nem is akarta elkerülni Surányi György, hogy állást foglaljon Matolcsy György és Varga Mihály vitájában. A monetáris és a gazdaságpolitika fő irányítói a Közgazdász-vándorgyűlésen tartottak előadást, két nap különbséggel. Matolcsy egyebek mellett a kibontakozó globális válság áthidalására konjunktúraélénkítést és a Magyar modell 2.0 bevezetését javasolta, ezzel szemben Varga azt mondta, nincs recesszió, csak lassulás, és az ő terápiája beérné hagyományos eszközökkel. Például tartalékképzéssel, fiskális fegyelemmel, a növekedési ütem fenntartásához szükséges beruházási hányad megőrzésével. Varga egyebek mellett óvatlanul arra is utalt, szerinte „stabil, kiszámítható” árfolyamra van szükség. Ezzel kiváltotta Matolcsy haragját, aki bárdolatlan és kioktató hangon szólt vissza a pénzügyminiszternek.
Ezek után tartotta Surányi előadását a Pénzügykutató Zrt. keddi konferenciáján, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a gazdaság- és monetáris politikát címszavakban összefoglalva a következőképpen látja:...
Szerző: FARKAS ZOLTÁN
2019.09.11.
Nem tudta, vagy tán nem is akarta elkerülni Surányi György, hogy állást foglaljon Matolcsy György és Varga Mihály vitájában. A monetáris és a gazdaságpolitika fő irányítói a Közgazdász-vándorgyűlésen tartottak előadást, két nap különbséggel. Matolcsy egyebek mellett a kibontakozó globális válság áthidalására konjunktúraélénkítést és a Magyar modell 2.0 bevezetését javasolta, ezzel szemben Varga azt mondta, nincs recesszió, csak lassulás, és az ő terápiája beérné hagyományos eszközökkel. Például tartalékképzéssel, fiskális fegyelemmel, a növekedési ütem fenntartásához szükséges beruházási hányad megőrzésével. Varga egyebek mellett óvatlanul arra is utalt, szerinte „stabil, kiszámítható” árfolyamra van szükség. Ezzel kiváltotta Matolcsy haragját, aki bárdolatlan és kioktató hangon szólt vissza a pénzügyminiszternek.
Ezek után tartotta Surányi előadását a Pénzügykutató Zrt. keddi konferenciáján, a Magyar Nemzeti Bank korábbi kétszeres elnöke a gazdaság- és monetáris politikát címszavakban összefoglalva a következőképpen látja:...
AZ EU ORBÁN ALÁ TOLJA A ILLIBERÁLIS SZERVEZKEDÉST - ORBÁN UNIÓS SEGÍTSÉGGEL FASIZÁLHATJA TOVÁBB A BALKÁNT, KELET-EURÓPA ÉS A BALKÁN VEZETŐJEKÉNT TÁMADHATJA A DEMOKRATIKUS EURÓPÁT
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.09.10.
A legújabb hírek szerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság német elnöke az uniós bővítésért felelős biztos posztjára jelölte Trócsányi Lászlót, Orbán emberét. Trócsányi igazságügyi miniszterként a jogállamiság lebontásának egyik jeles képviselőjeként bizonyított, ezért a megszavazása nem biztos. De az Európai Unió gyengeségét és az elvei melletti gyenge kiállását bizonyítja, hogy egyáltalán jelölt lehet egy ilyen ember. Mint ahogy az is, hogy Orbán rendszere egyáltalán tagja lehet az Európai Uniónak.
"Az uniós bővítési biztos posztja csak látszólag adminisztratív és kevésbé fontos terület. Nem véletlen, hogy Orbán már Navracsics Tibornak is ezt a posztot szánta. Orbán Kelet-Európából és a Balkánról támadja a nyugat-európai liberális demokráciát, a jogállami Európai Uniót, ahol minden erőfeszítése arra irányul, hogy egységes fasiszta tömb alakuljon ki a demokratikus Európával szemben."
A bővítésre váró országok Trócsányi kinevezése esetén formálisan is Orbán uralma alá kerülnek. Egyrészt Orbán megkönnyítheti illiberális fasiszta szövetségesei felvételét, másrészt ezeknek az országoknak vezetői azt gondolhatják, hogy Orbánnal kell jóban lenni, nem “Brüsszellel”.
Orbán a posztkommunista nacionalista V4-ek (Vérszívő 4-ek) csoportját is többször használta fenyegetésre és zsarolásra az EU-val szemben. Ezt a bázisát akarja növelni az új balkáni államok felvételével és velük szeretné saját politikai súlyát növelni. Orbán Kelet-Európa és a Balkán führereként igyekszik az orosz támogatással erősíteni és összefogni a nyugat-európai szélsőjobboldallal, és így többségbe kerülni Európában, és “demokratikusan” leszavazni a demokratikus normákat. Orbán fasizálni akarja Európát, miután Európa elkövette azt a hibát, hogy nem rúgták ki, Orbán már őket veszélyezteti.
Ez a terv minimum egy világháború lehetőségét foglalja magában, mert az európai demokratikus országok lakói nem fogják azt eltűrni, amit a magyarok...
Szerző: Amerikai Népszava
2019.09.10.
Orbán a posztkommunista nacionalista V4-ek (Vérszívő 4-ek) csoportját is többször használta fenyegetésre és zsarolásra az EU-val szemben. Ezt a bázisát akarja növelni az új balkáni államok felvételével és velük szeretné saját politikai súlyát növelni. Orbán Kelet-Európa és a Balkán führereként igyekszik az orosz támogatással erősíteni és összefogni a nyugat-európai szélsőjobboldallal, és így többségbe kerülni Európában, és “demokratikusan” leszavazni a demokratikus normákat. Orbán fasizálni akarja Európát, miután Európa elkövette azt a hibát, hogy nem rúgták ki, Orbán már őket veszélyezteti.
Ez a terv minimum egy világháború lehetőségét foglalja magában, mert az európai demokratikus országok lakói nem fogják azt eltűrni, amit a magyarok...
BILL GATES SZERVEZETE SZERINT 1800 MILLIÁRD DOLLÁRBA KERÜLNE A FÖLD MEGMENTÉSE
INDEX
Szerző: FÖLDES MÁTÉ
2019.09.10.
A következő évtizedben világszerte 1800 milliárd dollárt, azaz nagyjából 541 ezer milliárd forintot kellene azokra a stratégiákra költeni, amelyek lehetővé tennék, hogy a Föld alkalmazkodjon a klímaváltozáshoz - írja az MTI a Globális Alkalmazkodási Bizottság (Global Commission on Adaptation) jelentésére hivatkozva.
A Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár, Bill Gates, a Microsoft társalapítója és Krisztalina Georgieva, a Világbank igazgatója által vezetett Globális Alkalmazkodási Bizottság egy kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő szervezet. Az említett jelentésükben öt pontban foglalták össze a lehetséges gyakorlati megoldásokat a globális költség-haszon elemzésben, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna...
Szerző: FÖLDES MÁTÉ
2019.09.10.
A Ban Ki Mun korábbi ENSZ-főtitkár, Bill Gates, a Microsoft társalapítója és Krisztalina Georgieva, a Világbank igazgatója által vezetett Globális Alkalmazkodási Bizottság egy kutatókat, közgazdászokat, városlakókat, gazdákat, polgármestereket és vállalatvezetőket tömörítő szervezet. Az említett jelentésükben öt pontban foglalták össze a lehetséges gyakorlati megoldásokat a globális költség-haszon elemzésben, amely szerint a szóban forgó stratégiák megvalósítása nettó több mint 7 ezer milliárd dollár hasznot hozna...
KI KICSODA AZ ÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁGBAN? MEGMUTATJUK!
AZONNALI.HU
Szerző: ILLÉS GERGŐ
2019.09.10.
Bejelentette Ursula von der Leyen leendő európai bizottsági elnök, hogy melyik biztosjelölt melyik portfóliót kaphatja meg a következő ötéves periódusban. De kik a nagy nyertesek, kik buktak nagyot, és egyáltalán: kik azok, akik képviselhetik majd „az EU kormányát” a következő fél évtizedben? Listába szedtük őket!
Szerző: ILLÉS GERGŐ
2019.09.10.
ÚJ EURÓPAI BIZOTTSÁG: HAMAR LEFAGYHAT A MOSOLY ORBÁN VIKTOR ARCÁRÓL
HVG ONLINE
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.09.11.
Elődjénél, Jean-Claude Junckernél láthatóan békülékenyebb hangot ütött meg az indulásnál Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke. Ám ha jobban megnézzük, a magyar kormány számára kardinális pontoknál nem annyira kompromisszumkész.
„Kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést” vár a magyar kormány az új Európai Bizottságtól – közölték ezt abból az alkalomból, hogy Ursula von der Leyen, a testület következő elnöke bemutatta 26 tagú testületét.
Nem véletlenek a jelzők: a Fidesz legendásan rossz viszonyt ápolt Von der Leyen elődjével, Jean-Claude Junckerrel, már a kezdetektől. 2014 nyarán Orbán Viktor (David Cameron akkori brit kormányfővel kettesben) leszavazta a luxemburgi politikust, aki aztán viccesen diktátornak nevezte a magyar kormányfőt.
2019-re már odáig fajult a konfliktus, hogy Juncker óriásplakátokon jelent meg ellenségként, a fideszes politikusok pedig alkoholproblémáit ecsetelték az EP-választási kampány hevében. (Igaz, addigra már annyira bepörögtek, hogy nem csak a néppárti bizottsági elnököt, de a párton belül megszavazott utódjelöltjét, Manfred Webert is alkalmatlannak nevezték.)...
Szerző: GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.09.11.
„Kiegyensúlyozottabb, józanabb uniós vezetést” vár a magyar kormány az új Európai Bizottságtól – közölték ezt abból az alkalomból, hogy Ursula von der Leyen, a testület következő elnöke bemutatta 26 tagú testületét.
Nem véletlenek a jelzők: a Fidesz legendásan rossz viszonyt ápolt Von der Leyen elődjével, Jean-Claude Junckerrel, már a kezdetektől. 2014 nyarán Orbán Viktor (David Cameron akkori brit kormányfővel kettesben) leszavazta a luxemburgi politikust, aki aztán viccesen diktátornak nevezte a magyar kormányfőt.
2019-re már odáig fajult a konfliktus, hogy Juncker óriásplakátokon jelent meg ellenségként, a fideszes politikusok pedig alkoholproblémáit ecsetelték az EP-választási kampány hevében. (Igaz, addigra már annyira bepörögtek, hogy nem csak a néppárti bizottsági elnököt, de a párton belül megszavazott utódjelöltjét, Manfred Webert is alkalmatlannak nevezték.)...
MINTHA MAGYARORSZÁG LEKERÜLT VOLNA A TÉRKÉPRŐL - DE MIÉRT?
PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2019.09.11.
Augusztus elején már úgy tűnt, hogy nagyobb szakadás jöhet a világ tőzsdéin, azonban a jelentős kockázatok ellenére az elmúlt hetekben egyre magasabbra kapaszkodtak a világ tőzsdéi, a vezető amerikai részvényindexek pedig újra közel állnak történelmi csúcsukhoz. Profi befektetőket kérdeztünk, meddig tarthat még a rali, és mit várnak az év hátralévő részében:...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: Portfolio
2019.09.11.
ITT OLVASHATÓ
ELHALASZTOTTA AZ MNB AZ ONLINE KÁRTYÁS FIZETÉSEK SZIGORÍTÁSÁT - A BANKOK FELKÉSZÜLTEK, A KERESKEDŐK KEVÉSBÉ
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.11.
Napokkal bevezetése előtt elhalasztotta az MNB az online kártyás fizetésekhez szükséges kettős azonosítás bevezetését. Közleménye azonban a netbanki hozzáférés szigorítását nem említi. Patai Mihály alelnök nyilatkozatából arra is lehet következtetni, hogy nem a banki, hanem kereskedői oldalon csúsztak a felkészüléssel.
Elhalasztotta az MNB az online kártyás fizetésekhez szükséges kettős azonosítás bevezetését. Mint a jegybank közleményében írják, az Európai Bankhatóság már júniusban lehetővé tette a nemzeti bankfelügyeleti hatóságoknak, hogy több időt adjanak a pénzintézeteknek az informatikai fejlesztések befejezésére, és az új hitelesítési eljárásokra történő átállásra az internetes kártyás fizetések esetében. Az érintett piaci szereplőkkel való egyeztetés után a jegybank négy nappal az eredeti határidő előtt további 12 hónapot biztosít a hazai szereplők számára, így az átállásra csak egy év múlva kerül sor. Mint Patai Mihály, az MNB alelnöke az MTI-nek elmondta, Kiderült, hogy gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfél-hitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban...
Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.11.
Elhalasztotta az MNB az online kártyás fizetésekhez szükséges kettős azonosítás bevezetését. Mint a jegybank közleményében írják, az Európai Bankhatóság már júniusban lehetővé tette a nemzeti bankfelügyeleti hatóságoknak, hogy több időt adjanak a pénzintézeteknek az informatikai fejlesztések befejezésére, és az új hitelesítési eljárásokra történő átállásra az internetes kártyás fizetések esetében. Az érintett piaci szereplőkkel való egyeztetés után a jegybank négy nappal az eredeti határidő előtt további 12 hónapot biztosít a hazai szereplők számára, így az átállásra csak egy év múlva kerül sor. Mint Patai Mihály, az MNB alelnöke az MTI-nek elmondta, Kiderült, hogy gyakorlatilag senki nem tudja alkalmazni az erős ügyfél-hitelesítést önállóan, vagy ha mégis megteszi, akkor a vásárlók nem tudnak fizetni az internetes áruházakban...
SULIKAJA AMERIKAI MÓDRA
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Zsuzsa
2019.09.11.
Megkezdődött az iskola, amivel megkezdődött az iskolai kaják időszaka is. Ami engem illet, sok jó emlékem nincs arról, amit anno étkeztetés címen műveltek velünk (a helyzet azóta sem javult, ha jól látom). Amerikában sok szempontból más a helyzet – hogy jobb vagy rosszabb, azt mindenki döntse el Zsuzsa (képekkel illusztrált) írása után!
„Szeptember lévén jópár posztot feldobott a Facebook az iskolás-óvodás közétkeztetésről, drágulásról, minőségről.
Mivel csak három éve lakunk külföldön, a régi reflexek még bennem élnek. A legelső gondolat: „Úristen, de mázlisták!”. Pedig gyűlöltem az ebédbefizetést, időre, pontosan kiszámolva biztosítani az összeget, természetesen készpénzben…
Aztán ahogy a vezérhangya elindult, jöttek a gondolatok. Igen, oviban még kvázi jó volt. Na elsősorban nem a minőség, de legalább a csordaszellem. Bár emlékszem, bizonyos menüsor már önmagában elvette a fiam kedvét az oviba meneteltől.
(Itt szeretném leszögezni, hogy maga az egész témakör nagyon gyerek-helyszín és szülőfüggő. Nem vagyunk egyformák, és senkit nem szeretnék megkülönböztetni, csak mert szereti vagy nem a menzás kosztot).
Nem tudom, mi a helyzet az általános iskolában, de abban biztos vagyok, hogy nagyon nem szeretném, ha a gyerekem drága pénzért kapna vacak kaját, meg se enné, kidobná és közben éhes és nyűgös lenne. Ennél rosszabb kombináció nincs is.
Ugyanakkor itt és most azért visszasírom néha az ebédbefizetést, mert visszagondolva milyen egyszerű volt…
Mi kerüljön a dobozba?
Mesélek kicsit arról, mi van most helyette. Még egy fontos dolog: ne általánosítsunk! Ez itt és most van, lehet, hogy egy másik városban, másik államban meg másképp.
Szóval 3 éve kezdődött, amikor kiköltözünk családunkkal Boston mellé. A nagyobbik fiam itt kezdte az első osztályt, nulla nyelvtudással. A másik dolog, ami nulla volt: az én tapasztalatom.
Hogyan terelgessük gyermekünket egy olyan iskolarendszerben, amit nem is ismerünk? Mindenesetre tájékoztattak arról, hogy kell egy hátizsák meg egy „lunchbox”, uzsonnásdoboz, ebédtároló – bárhogy hívhatjuk. Meg egy kulacs.
Ha talpraesett konyhatündér-kreatív anyuka vagy, meg vagy mentve, de én nem vagyok ez a típus. Marad a Google. Ki is adott számtalan tippet, mit is csomagolj: formára vágott szendvicsfalatok formára vágott zöldségkékkel, zellerszárra ültetett mazsola, nyers brokkoli, karfiol és héjában zöldborsó?!
Szerző: Határátkelő / Zsuzsa
2019.09.11.
„Szeptember lévén jópár posztot feldobott a Facebook az iskolás-óvodás közétkeztetésről, drágulásról, minőségről.
Mivel csak három éve lakunk külföldön, a régi reflexek még bennem élnek. A legelső gondolat: „Úristen, de mázlisták!”. Pedig gyűlöltem az ebédbefizetést, időre, pontosan kiszámolva biztosítani az összeget, természetesen készpénzben…
Aztán ahogy a vezérhangya elindult, jöttek a gondolatok. Igen, oviban még kvázi jó volt. Na elsősorban nem a minőség, de legalább a csordaszellem. Bár emlékszem, bizonyos menüsor már önmagában elvette a fiam kedvét az oviba meneteltől.
(Itt szeretném leszögezni, hogy maga az egész témakör nagyon gyerek-helyszín és szülőfüggő. Nem vagyunk egyformák, és senkit nem szeretnék megkülönböztetni, csak mert szereti vagy nem a menzás kosztot).
Nem tudom, mi a helyzet az általános iskolában, de abban biztos vagyok, hogy nagyon nem szeretném, ha a gyerekem drága pénzért kapna vacak kaját, meg se enné, kidobná és közben éhes és nyűgös lenne. Ennél rosszabb kombináció nincs is.
Ugyanakkor itt és most azért visszasírom néha az ebédbefizetést, mert visszagondolva milyen egyszerű volt…
Mi kerüljön a dobozba?
Mesélek kicsit arról, mi van most helyette. Még egy fontos dolog: ne általánosítsunk! Ez itt és most van, lehet, hogy egy másik városban, másik államban meg másképp.
Szóval 3 éve kezdődött, amikor kiköltözünk családunkkal Boston mellé. A nagyobbik fiam itt kezdte az első osztályt, nulla nyelvtudással. A másik dolog, ami nulla volt: az én tapasztalatom.
Hogyan terelgessük gyermekünket egy olyan iskolarendszerben, amit nem is ismerünk? Mindenesetre tájékoztattak arról, hogy kell egy hátizsák meg egy „lunchbox”, uzsonnásdoboz, ebédtároló – bárhogy hívhatjuk. Meg egy kulacs.
Ha talpraesett konyhatündér-kreatív anyuka vagy, meg vagy mentve, de én nem vagyok ez a típus. Marad a Google. Ki is adott számtalan tippet, mit is csomagolj: formára vágott szendvicsfalatok formára vágott zöldségkékkel, zellerszárra ültetett mazsola, nyers brokkoli, karfiol és héjában zöldborsó?!
...
FEL VAN ADVA A LECKE AZ AUTÓIPARNAK ÉS A TAGÁLLAMOKNAK
A LEVEGŐ MUNKACSOPORT BLOGJA
Szerző: Levegő Munkacsoport
2019.09.11.
Jövőre tovább szigorodik az új személygépkocsikra, kisteherautókra vonatkozó széndioxid-kibocsátási korlát az Európai Unióban. Változik a prototípusok bemérési technikája is, folyik az áttérés a NEDC mérési ciklusról a WLTP-re, ami csökkenti az autógyártók manipulációs lehetőségeit. Habár évek óta tudni lehet, hogy 2020/2021-től 95 gCO2/km kibocsátási korlát – fogyasztásban 4,1 liter/100 km benzin vagy 3,6 liter/100 km gázolaj – lesz érvényes az egy gyártó által egy évben eladott új gépkocsik átlagára, azért kérdéses, kinek mennyire sikerül ennek megfelelnie. Ezt a kérdést járja körül a brüsszeli székhelyű Európai Közlekedési és Környezetvédelmi Szövetség (T&E, amelynek a Levegő Munkacsoport is tagja) tanulmánya arról, hogyan teljesíthetik a gépkocsigyártók a 2021-től érvényes előírásokat, és menekülhetnek meg a büntetéstől. A tanulmányt a frankfurti autókiállítás kiállítóinak, látogatóinak ajánlják...
Szerző: Levegő Munkacsoport
2019.09.11.
AZ ÖKOPOLITIKA NEM A FIDESZ SZOLGÁLÓLEÁNYA
ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2019.09.06.
...Leplezett ideológiateremtés és életmódversengés
Érdekes ellentmondás, ahogy a Fidesz témával foglalkozó megmondóemberei hirtelen egyszerre próbálják erkölcsileg megalapozni a viszonyukat a környezetvédelemhez, azaz a Fidesz által képviselt sajátos jobboldaliság aktív részévé tenni az ökológiával kapcsolatos gondolatokat, s közben tagadják, hogy ennek a törekvésnek ideológiai karaktere lenne. Ilyen keretek között kár lenne hosszan elemezni, hogy a Fidesz néppártosodása után hogyan vesztette el ideológiai profilját, és ezt most milyen ritmusban szeretné valahogy visszaszerezni a keresztény állameszme rehabilitálásával. Aki követte az elmúlt ötven évben az ökopolitika fejlődését, azt kísértetiesen emlékeztetheti ez a „több mint ideológia” típusú érvelés a zöldek korábbi dilemmáira. A hetvenes években a környezetvédelem újhulláma pontosan azt képzelte magáról jó ideig, hogy erkölcsileg felette áll a tradicionális politikai értékrendszereknek.
Aki nem tett le arról, hogy a Fideszt megpróbálja kívülről megérteni, annak ilyen kérdésekben sokkal jobban kell figyelnie például Orbán Balázs érvelésére (mandiner.hu), mint Kósa Lajos butaságaira a bozóttüzeket illetően. A Miniszterelnökség államtitkára ugyanis egyszerre akar végrehajtani két akciót is a Fideszen belül. Először elhitetni saját politikai közösségével, hogy a jobboldal már eddig is hatékonyan kezelte a környezetvédelmi problémákat. Amikor Orbán Balázs azt állítja, hogy a Fidesz érti, mi a lokális és a globális közötti különbség, olyan érzése van az olvasónak, mintha hirtelen visszacsöppenne a polgári körök világába. A jobboldalon lassan 10 év kormányzás után érezhető egy erős kisközösségi reneszánsz, de ez nem pótol semmit a környezetvédelem tudatos háttérbe szorításának következményeiből. Másodszor baloldalinak vagy kommunistának titulálja az összes olyan rivális politikai szereplőt, aki alapvető társadalmi és gazdasági reformokat követel az ökológiai krízis megoldása érdekében. Tehát e szerint a logika szerint aki nem jobboldali, az hisztérikusan ideologizál, és ezt a Fidesz egy maga által ácsolt piedesztálról pusztán csak lesajnálja. Az államtitkár érvelése ezzel a szereposztással próbálja elérni, hogy a kormánypártok minimális környezetpolitikai teljesítménnyel is hatékonyabbnak és – ami még fontosabb – pragmatikusabbnak tűnjenek riválisaiknál.
A Fidesz önfelmentő taktikája a környezetpolitikában megnyugtathatja saját közösségét, és látható, hogy ők most tényleg elhitték magukról, hogy kommunitáriusok. A nemzeti identitásból fakadóan egy erős lokális romantika itatja át a szülőföldhöz való kötődést, de ennek ökológiai értékeit napjaink gyakorlatában aligha fedezhetjük fel. Ez az öntudat pont arról szól, hogy egy polgári értékrendű család tagjainak nem kell egy „zöld hippitől” megtanulniuk, hogyan viselkedjenek az erdőben, vagy hogy ne szemeteljenek az utcán. Mindez a következő évtizedben lesz majd nagyon fontos a kormánypártoknak, noha már most látható az ökolábnyomverseny a politikai piacon. Az lesz egyre inkább hiteles, aki be tudja bizonyítani a saját életmódjáról, hogy kisebb terheléssel jár, illetve az lesz korrekt szereplő, aki megfizeti fogyasztásának környezeti árát. Ez a trend pedig kísértetiesen emlékeztet a Fidesz szegényellenes társadalompolitikájára. Ebben a nagyfogyasztó lesz a példakép, aki felelősen költ zöld szempontok szerint is, és pont ezért nem akarja megváltoztatni az állami újraelosztás rendszerét. A baloldal azért lesz ebben a kontextusban megint negatív szereplő, mert olyan társadalmi rétegeknek akar több fogyasztási lehetőséget biztosítani, amelyek nem tudják megfizetni szennyezésük árát. Ismét egy indok a jobboldal kezében a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartására. Hamarosan itt a tél. Újraindul majd a vita arról, kik égetnek igazából szemetet – a gazdagok vagy a szegények? Lesznek, akik ismét rendőrt küldenének a szemétégetőkre, szabadságvesztéssel fenyegetve őket. Ez a fideszes politika igazi halála, amikor már motiválni és együttműködésre ösztönözni képtelen, akkor kötelez erre a rend fenntartása nevében. Először csak erkölcsileg semmisít meg, utána korlátozza a szabadságodat. Igaz, a zöldek is hajlamosak ilyen korlátozások felállítására, de társadalmi szolidaritásuk értéke kompenzálta eddig az ilyen törekvéseket.
„Jó kormányzás” = antizöld politika
Amit a klímaváltozás ezen a nyáron kihozott a Fideszből, az éppen azt mutatja, hogy azt gondolják, az elmúlt 10 évben Magyarországon történt valami minimálisan is innovatív a környezetpolitikában. Ilyen nem történt, ennyi idő alatt azonban a versengő autoriter rezsim is kénytelen volt megmutatni igazi szakpolitikai karakterét.
1. Kirekesztő kormányzati rendszer
Mindenki tudja, hogy két ciklus óta nincs önálló környezetvédelmi minisztérium hazánkban, ráadásul most a Greenpeace aláírást is gyűjt a tárca visszaállításának érdekében. A fideszesek 2010 után egyfajta katasztrófavédelmi környezetpolitikát alapoztak meg, ami részben köthető a kolontári iszapömlés kezeléséhez. Látnunk kell, hogy ez a mai napig meghatározza a kormánypártok hozzáállását, hiszen ez a logika köszön vissza a hulladékgazdálkodásban vagy éppen a vízügyben is. Ha egy régió kommunális hulladékgazdálkodása összeomlik, vagy ihatatlanná válik a víz, akkor majd a rendszer katonai módszerekkel kezeli a problémát. A másik jobboldali önámítás a tárcahiányra vonatkozóan, hogy ezzel a Fidesz progresszív államszervezési modellt valósított meg, hiszen integrálta más minisztériumokba a környezetvédelmi ügyek megoldását. Azonban a gyakorlat éppen azt mutatja, hogy ez nem egy fajsúlyos közpolitikai szempont beépítése volt, hanem egy irányítási káosz tartóssá válása. Legyen szó az Illatos úti talajszennyezésről vagy az évente ismétlődő tiszai hulladékárról, az Agrárminisztérium, az ITM és a Miniszterelnökség egymásra hárítja a döntések felelősségét, míg a probléma akuttá válik.
2. Tartós NGO-ellenesség
A Stop Soros és a lex NGO elfogadása után ez az állítás szorul talán a legkevesebb magyarázatra. A Fidesz felépítette saját kritikátlan civilszervezeti bázisát (CÖF), és folyamatosan nyomás alatt tartotta a migrációval foglalkozó önszerveződéseket. Ez a jobboldali projekt azonban még messze nem ért véget. A klímaváltozás tartós politikai napirenddé válása arra ösztönzi a kormánypártokat, hogy a második fázisban már a zöld szervezetekkel szemben vívjanak tartós háborút. A korábban az ideológiateremtés kapcsán emlegetett Scruton logikája használható itt a legjobban.
A Fidesz érzékeli, hogy az NGO-k szakpolitikai kompetenciája egyre erősebb, hiszen folyamatosan alternatívákat kínálnak a kormányzati döntésekkel szemben. Másrészt nemcsak kritikusak a Fidesszel szemben, hanem egyre erősebb a társadalmi hatásuk is. Ezért akarja a Fidesz itt is kisajátítani a politizáláshoz való jogot, és továbbra is azt javasolja a sokszor már az ellenzéki pártoknál is erősebb NGO-knak, hogy ha ennyire hatékonyak politikailag, akkor induljanak el a választásokon. A jobboldalon is tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy nem csak egyfajta politikai legitimitás létezik, amit a választásokon lehet megszerezni. Nem csak az szerezhet beleszólást a politikai döntésekbe, aki párttá szerveződik. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy luxus lemondani arról a tudásról és társadalmi befolyásról, amit a civilek minimális forrásból az utóbbi évtizedekben képesek voltak felmutatni.
3. A nemzetközi szervezetek hozzáértésének megkérdőjelezése
A Fidesz úgy viselkedik, mintha tagságunk az ENSZ-ben vagy az EU-ban nem tartós elkötelezettség lenne, hanem ciklusonként változó viszony. A jobboldali attitűd itt mutatja meg legjobban azt, hogy szuverént a környezetszennyezésben se lehet kívülről korlátozni. Igaz, a versengő autoriter rezsimek választásokon szerzett felhatalmazása környezetpolitikailag minimálisan konkrét, inkább csak ködös. A Fidesz esetében az, hogy „Folytatjuk!”, csak annyit jelent, hogy bármi áron megépítik Paks–II-t. Lehet kritizálni az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületét (IPCC), mert olyan modelleket állít fel, amelyekben túloz a hőmérséklet-emelkedést illetően, de ettől még nincs jobb rendszer az államok együttműködésének fenntartáshoz. A Greenpeace is sokszor jelezte már, hogy az EU széndioxid-kvótakereskedelme is távol áll a tényleges csökkentési célok megvalósításától, még akkor is, ha piacilag versenyképességet védő formát is biztosít egy klímasemleges gazdasági forma eléréséhez. A Fidesz azonban az érintett nemzetközi szervezetek tevékenységét lehetetleníti el, amikor mindenben a szkeptikus álláspontot képviseli. Saját energiapolitikájában annyit tud csak ismételgetni, hogy az atomerőművek működésük közben nem bocsátanak ki CO2-t. Viszont hallgat az erőmű működésével, finanszírozásával kapcsolatos problémákról vagy a sugárzó hulladékok elhelyezésének kockázatairól .Mindig ott van a közpolitikai cselekvés és a nyilvánosságban hangoztatott értékek közötti ellentmondás.
4. Minimalizált átláthatóság és közpolitikai kapkodás
2019 Magyarországán előfordulhat több környezetszennyezéssel vagy éppen tervezett beruházással kapcsolatos ügyben, hogy a civil szervezeteket kizárják a projekt hátterének, hatósági dokumentációjának megismeréséből. Ebben az esetben is önleleplező a Fidesz magatartása. Minden, ami kritikai vagy megkérdőjelezhető, az lassítja a kormányzás tempóját. Milyen abszurd magatartás, hogy egy-egy beruházás elkezdése előtt nem társadalmi egyeztetést folytatnak, hanem pénzt kérnek az élhető környezethez ragaszkodó állampolgárok önszerveződésétől a hatástanulmányokban szereplő információk megismeréséhez. A Fidesz tökéletes környezetpolitikai tükre, ahogy a GMO-kérdést rendezte az Alaptörvény elfogadásakor. Kijelentette egy még tudományosan nyitott vitáról, hogy mentességünket értékként betonozza be a törvény szövegébe. Közben rákkeltő hatása miatt a mezőgazdaságban évek óta vitákat keverő neonikotinoid-tartalmú rovarölő szerek és glifozátalapú gyomirtók uniós engedélyeztetésének lezárása előtt Magyarország bejelentette, tiltás esetén 10 évre felmentést kér. Mégis hogyan lehetett volna megmagyarázni ezt a derogációt akkor, ha az EU kijelenti, hogy a szereknek rákkeltő hatásuk van?
Ma a Fideszről könnyen elhihető, hogy ha valamiért le kellene állítania a paksi bővítést, akkor azonnal nekilátna a Bős-Nagymaros mellett tervezett erőmű megépítésének. Ahogy évekkel korábban kiszivárgott információk szerint erről folytak már háttéregyeztetések a szlovák és a magyar kormány között. Ez a fura megalománia a Fidesz környezetpolitikájának esszenciája. Egyik évben azt tervezzük, hogy a szárított szennyvíziszapok kommunális hulladékokkal közös égetéséhez felépítünk egy második rákospalotai hulladékégetőt, majd, miután dobtuk az ötletet, arról álmodozunk, hogy a több szempontból veszélyesnek számító hulladékokat termőföldjeink szervesanyag-tartalmának pótlására használjuk fel. Amikor azt reklámozzuk, hogy a Kárpát-medence víznagyhatalom, de közben látjuk, hogy az öntözéshez szükséges forrásokkal se rendelkezünk már, akkor hirtelen leporoljuk a Vásárhelyi-tervet, ami a Tisza újraszabályozásával vízvisszatartó tározókat telepítene a folyó árterére. Melyik fideszes közgazdász lenne képes feloldani azt az ellentmondást, hogy a rezsicsökkentés feltételek nélküli kiterjesztése minden fogyasztóra növelte-e a polgárok szemében az elfogyasztott energia értékét? Egyértelmű, hogy ez az intézkedés csak rombolta hazánk ökotudatos fogyasztói kultúrája kialakításának lehetőségét.
A Fidesz az EP-választásokig tudta tompítani a környezetvédelmi problémák választói mentalitást befolyásoló hatását. Ami az elmúlt hónapokban zajlik a jobboldalon, az elkeseredett utóvédharc és egy valós probléma bagatellizálása. A nyári szezon végén a klímapánik ereje csökkeni fog, és ha az utolsó legmelegebb nyári napon tartották volna idén az országgyűlési választásokat, akkor se veszélyeztette volna a téma a kormánypártok győzelmét. A települések mellett bűzlő, feldolgozatlan szennyvíziszap-lerakók, a zöldtelenített közterek, a központosított hulladékgazdálkodási rendszer és a közszolgáltatások lerohasztása pontos összképet ad a kormányzati teljesítményről. Az önkormányzati választásokon a pártpolitika-mentes egyéni teljesítmény és a helyi ügyek felértékelődése ősszel megmutathatja a Fidesznek, hogy eddig alábecsülte ezt a kérdéskört. Látható, hogy ezt a zöldhullámot a kormánypártok még képesek voltak trollkodással tompítani. Amennyiben viszont a szorítás tartós lesz a következő években, akkor a saját szemünkkel láthatjuk majd, amit a nemzetközi komparatív vizsgálatok már bizonyítottak. A hibrid rezsimek képesek olyan társadalmi elvárások adaptálására is (ellensúly.hu), amelyek alapját és létjogosultságát korábban egyértelműen tagadták.
Szerző: ÉS
2019.09.06.
Érdekes ellentmondás, ahogy a Fidesz témával foglalkozó megmondóemberei hirtelen egyszerre próbálják erkölcsileg megalapozni a viszonyukat a környezetvédelemhez, azaz a Fidesz által képviselt sajátos jobboldaliság aktív részévé tenni az ökológiával kapcsolatos gondolatokat, s közben tagadják, hogy ennek a törekvésnek ideológiai karaktere lenne. Ilyen keretek között kár lenne hosszan elemezni, hogy a Fidesz néppártosodása után hogyan vesztette el ideológiai profilját, és ezt most milyen ritmusban szeretné valahogy visszaszerezni a keresztény állameszme rehabilitálásával. Aki követte az elmúlt ötven évben az ökopolitika fejlődését, azt kísértetiesen emlékeztetheti ez a „több mint ideológia” típusú érvelés a zöldek korábbi dilemmáira. A hetvenes években a környezetvédelem újhulláma pontosan azt képzelte magáról jó ideig, hogy erkölcsileg felette áll a tradicionális politikai értékrendszereknek.
Aki nem tett le arról, hogy a Fideszt megpróbálja kívülről megérteni, annak ilyen kérdésekben sokkal jobban kell figyelnie például Orbán Balázs érvelésére (mandiner.hu), mint Kósa Lajos butaságaira a bozóttüzeket illetően. A Miniszterelnökség államtitkára ugyanis egyszerre akar végrehajtani két akciót is a Fideszen belül. Először elhitetni saját politikai közösségével, hogy a jobboldal már eddig is hatékonyan kezelte a környezetvédelmi problémákat. Amikor Orbán Balázs azt állítja, hogy a Fidesz érti, mi a lokális és a globális közötti különbség, olyan érzése van az olvasónak, mintha hirtelen visszacsöppenne a polgári körök világába. A jobboldalon lassan 10 év kormányzás után érezhető egy erős kisközösségi reneszánsz, de ez nem pótol semmit a környezetvédelem tudatos háttérbe szorításának következményeiből. Másodszor baloldalinak vagy kommunistának titulálja az összes olyan rivális politikai szereplőt, aki alapvető társadalmi és gazdasági reformokat követel az ökológiai krízis megoldása érdekében. Tehát e szerint a logika szerint aki nem jobboldali, az hisztérikusan ideologizál, és ezt a Fidesz egy maga által ácsolt piedesztálról pusztán csak lesajnálja. Az államtitkár érvelése ezzel a szereposztással próbálja elérni, hogy a kormánypártok minimális környezetpolitikai teljesítménnyel is hatékonyabbnak és – ami még fontosabb – pragmatikusabbnak tűnjenek riválisaiknál.
A Fidesz önfelmentő taktikája a környezetpolitikában megnyugtathatja saját közösségét, és látható, hogy ők most tényleg elhitték magukról, hogy kommunitáriusok. A nemzeti identitásból fakadóan egy erős lokális romantika itatja át a szülőföldhöz való kötődést, de ennek ökológiai értékeit napjaink gyakorlatában aligha fedezhetjük fel. Ez az öntudat pont arról szól, hogy egy polgári értékrendű család tagjainak nem kell egy „zöld hippitől” megtanulniuk, hogyan viselkedjenek az erdőben, vagy hogy ne szemeteljenek az utcán. Mindez a következő évtizedben lesz majd nagyon fontos a kormánypártoknak, noha már most látható az ökolábnyomverseny a politikai piacon. Az lesz egyre inkább hiteles, aki be tudja bizonyítani a saját életmódjáról, hogy kisebb terheléssel jár, illetve az lesz korrekt szereplő, aki megfizeti fogyasztásának környezeti árát. Ez a trend pedig kísértetiesen emlékeztet a Fidesz szegényellenes társadalompolitikájára. Ebben a nagyfogyasztó lesz a példakép, aki felelősen költ zöld szempontok szerint is, és pont ezért nem akarja megváltoztatni az állami újraelosztás rendszerét. A baloldal azért lesz ebben a kontextusban megint negatív szereplő, mert olyan társadalmi rétegeknek akar több fogyasztási lehetőséget biztosítani, amelyek nem tudják megfizetni szennyezésük árát. Ismét egy indok a jobboldal kezében a társadalmi egyenlőtlenségek fenntartására. Hamarosan itt a tél. Újraindul majd a vita arról, kik égetnek igazából szemetet – a gazdagok vagy a szegények? Lesznek, akik ismét rendőrt küldenének a szemétégetőkre, szabadságvesztéssel fenyegetve őket. Ez a fideszes politika igazi halála, amikor már motiválni és együttműködésre ösztönözni képtelen, akkor kötelez erre a rend fenntartása nevében. Először csak erkölcsileg semmisít meg, utána korlátozza a szabadságodat. Igaz, a zöldek is hajlamosak ilyen korlátozások felállítására, de társadalmi szolidaritásuk értéke kompenzálta eddig az ilyen törekvéseket.
„Jó kormányzás” = antizöld politika
Amit a klímaváltozás ezen a nyáron kihozott a Fideszből, az éppen azt mutatja, hogy azt gondolják, az elmúlt 10 évben Magyarországon történt valami minimálisan is innovatív a környezetpolitikában. Ilyen nem történt, ennyi idő alatt azonban a versengő autoriter rezsim is kénytelen volt megmutatni igazi szakpolitikai karakterét.
1. Kirekesztő kormányzati rendszer
Mindenki tudja, hogy két ciklus óta nincs önálló környezetvédelmi minisztérium hazánkban, ráadásul most a Greenpeace aláírást is gyűjt a tárca visszaállításának érdekében. A fideszesek 2010 után egyfajta katasztrófavédelmi környezetpolitikát alapoztak meg, ami részben köthető a kolontári iszapömlés kezeléséhez. Látnunk kell, hogy ez a mai napig meghatározza a kormánypártok hozzáállását, hiszen ez a logika köszön vissza a hulladékgazdálkodásban vagy éppen a vízügyben is. Ha egy régió kommunális hulladékgazdálkodása összeomlik, vagy ihatatlanná válik a víz, akkor majd a rendszer katonai módszerekkel kezeli a problémát. A másik jobboldali önámítás a tárcahiányra vonatkozóan, hogy ezzel a Fidesz progresszív államszervezési modellt valósított meg, hiszen integrálta más minisztériumokba a környezetvédelmi ügyek megoldását. Azonban a gyakorlat éppen azt mutatja, hogy ez nem egy fajsúlyos közpolitikai szempont beépítése volt, hanem egy irányítási káosz tartóssá válása. Legyen szó az Illatos úti talajszennyezésről vagy az évente ismétlődő tiszai hulladékárról, az Agrárminisztérium, az ITM és a Miniszterelnökség egymásra hárítja a döntések felelősségét, míg a probléma akuttá válik.
2. Tartós NGO-ellenesség
A Stop Soros és a lex NGO elfogadása után ez az állítás szorul talán a legkevesebb magyarázatra. A Fidesz felépítette saját kritikátlan civilszervezeti bázisát (CÖF), és folyamatosan nyomás alatt tartotta a migrációval foglalkozó önszerveződéseket. Ez a jobboldali projekt azonban még messze nem ért véget. A klímaváltozás tartós politikai napirenddé válása arra ösztönzi a kormánypártokat, hogy a második fázisban már a zöld szervezetekkel szemben vívjanak tartós háborút. A korábban az ideológiateremtés kapcsán emlegetett Scruton logikája használható itt a legjobban.
A Fidesz érzékeli, hogy az NGO-k szakpolitikai kompetenciája egyre erősebb, hiszen folyamatosan alternatívákat kínálnak a kormányzati döntésekkel szemben. Másrészt nemcsak kritikusak a Fidesszel szemben, hanem egyre erősebb a társadalmi hatásuk is. Ezért akarja a Fidesz itt is kisajátítani a politizáláshoz való jogot, és továbbra is azt javasolja a sokszor már az ellenzéki pártoknál is erősebb NGO-knak, hogy ha ennyire hatékonyak politikailag, akkor induljanak el a választásokon. A jobboldalon is tökéletesen tisztában vannak azzal, hogy nem csak egyfajta politikai legitimitás létezik, amit a választásokon lehet megszerezni. Nem csak az szerezhet beleszólást a politikai döntésekbe, aki párttá szerveződik. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy luxus lemondani arról a tudásról és társadalmi befolyásról, amit a civilek minimális forrásból az utóbbi évtizedekben képesek voltak felmutatni.
3. A nemzetközi szervezetek hozzáértésének megkérdőjelezése
A Fidesz úgy viselkedik, mintha tagságunk az ENSZ-ben vagy az EU-ban nem tartós elkötelezettség lenne, hanem ciklusonként változó viszony. A jobboldali attitűd itt mutatja meg legjobban azt, hogy szuverént a környezetszennyezésben se lehet kívülről korlátozni. Igaz, a versengő autoriter rezsimek választásokon szerzett felhatalmazása környezetpolitikailag minimálisan konkrét, inkább csak ködös. A Fidesz esetében az, hogy „Folytatjuk!”, csak annyit jelent, hogy bármi áron megépítik Paks–II-t. Lehet kritizálni az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületét (IPCC), mert olyan modelleket állít fel, amelyekben túloz a hőmérséklet-emelkedést illetően, de ettől még nincs jobb rendszer az államok együttműködésének fenntartáshoz. A Greenpeace is sokszor jelezte már, hogy az EU széndioxid-kvótakereskedelme is távol áll a tényleges csökkentési célok megvalósításától, még akkor is, ha piacilag versenyképességet védő formát is biztosít egy klímasemleges gazdasági forma eléréséhez. A Fidesz azonban az érintett nemzetközi szervezetek tevékenységét lehetetleníti el, amikor mindenben a szkeptikus álláspontot képviseli. Saját energiapolitikájában annyit tud csak ismételgetni, hogy az atomerőművek működésük közben nem bocsátanak ki CO2-t. Viszont hallgat az erőmű működésével, finanszírozásával kapcsolatos problémákról vagy a sugárzó hulladékok elhelyezésének kockázatairól .Mindig ott van a közpolitikai cselekvés és a nyilvánosságban hangoztatott értékek közötti ellentmondás.
4. Minimalizált átláthatóság és közpolitikai kapkodás
2019 Magyarországán előfordulhat több környezetszennyezéssel vagy éppen tervezett beruházással kapcsolatos ügyben, hogy a civil szervezeteket kizárják a projekt hátterének, hatósági dokumentációjának megismeréséből. Ebben az esetben is önleleplező a Fidesz magatartása. Minden, ami kritikai vagy megkérdőjelezhető, az lassítja a kormányzás tempóját. Milyen abszurd magatartás, hogy egy-egy beruházás elkezdése előtt nem társadalmi egyeztetést folytatnak, hanem pénzt kérnek az élhető környezethez ragaszkodó állampolgárok önszerveződésétől a hatástanulmányokban szereplő információk megismeréséhez. A Fidesz tökéletes környezetpolitikai tükre, ahogy a GMO-kérdést rendezte az Alaptörvény elfogadásakor. Kijelentette egy még tudományosan nyitott vitáról, hogy mentességünket értékként betonozza be a törvény szövegébe. Közben rákkeltő hatása miatt a mezőgazdaságban évek óta vitákat keverő neonikotinoid-tartalmú rovarölő szerek és glifozátalapú gyomirtók uniós engedélyeztetésének lezárása előtt Magyarország bejelentette, tiltás esetén 10 évre felmentést kér. Mégis hogyan lehetett volna megmagyarázni ezt a derogációt akkor, ha az EU kijelenti, hogy a szereknek rákkeltő hatásuk van?
Ma a Fideszről könnyen elhihető, hogy ha valamiért le kellene állítania a paksi bővítést, akkor azonnal nekilátna a Bős-Nagymaros mellett tervezett erőmű megépítésének. Ahogy évekkel korábban kiszivárgott információk szerint erről folytak már háttéregyeztetések a szlovák és a magyar kormány között. Ez a fura megalománia a Fidesz környezetpolitikájának esszenciája. Egyik évben azt tervezzük, hogy a szárított szennyvíziszapok kommunális hulladékokkal közös égetéséhez felépítünk egy második rákospalotai hulladékégetőt, majd, miután dobtuk az ötletet, arról álmodozunk, hogy a több szempontból veszélyesnek számító hulladékokat termőföldjeink szervesanyag-tartalmának pótlására használjuk fel. Amikor azt reklámozzuk, hogy a Kárpát-medence víznagyhatalom, de közben látjuk, hogy az öntözéshez szükséges forrásokkal se rendelkezünk már, akkor hirtelen leporoljuk a Vásárhelyi-tervet, ami a Tisza újraszabályozásával vízvisszatartó tározókat telepítene a folyó árterére. Melyik fideszes közgazdász lenne képes feloldani azt az ellentmondást, hogy a rezsicsökkentés feltételek nélküli kiterjesztése minden fogyasztóra növelte-e a polgárok szemében az elfogyasztott energia értékét? Egyértelmű, hogy ez az intézkedés csak rombolta hazánk ökotudatos fogyasztói kultúrája kialakításának lehetőségét.
A Fidesz az EP-választásokig tudta tompítani a környezetvédelmi problémák választói mentalitást befolyásoló hatását. Ami az elmúlt hónapokban zajlik a jobboldalon, az elkeseredett utóvédharc és egy valós probléma bagatellizálása. A nyári szezon végén a klímapánik ereje csökkeni fog, és ha az utolsó legmelegebb nyári napon tartották volna idén az országgyűlési választásokat, akkor se veszélyeztette volna a téma a kormánypártok győzelmét. A települések mellett bűzlő, feldolgozatlan szennyvíziszap-lerakók, a zöldtelenített közterek, a központosított hulladékgazdálkodási rendszer és a közszolgáltatások lerohasztása pontos összképet ad a kormányzati teljesítményről. Az önkormányzati választásokon a pártpolitika-mentes egyéni teljesítmény és a helyi ügyek felértékelődése ősszel megmutathatja a Fidesznek, hogy eddig alábecsülte ezt a kérdéskört. Látható, hogy ezt a zöldhullámot a kormánypártok még képesek voltak trollkodással tompítani. Amennyiben viszont a szorítás tartós lesz a következő években, akkor a saját szemünkkel láthatjuk majd, amit a nemzetközi komparatív vizsgálatok már bizonyítottak. A hibrid rezsimek képesek olyan társadalmi elvárások adaptálására is (ellensúly.hu), amelyek alapját és létjogosultságát korábban egyértelműen tagadták.
FORINTOK GURULTAK RÚZSA MAGDI, SCHMIDT MÁRIA, VALAMINT FIDESZES POLITIKUSOK FIAINAK KÖZELÉBE
NAPI.HU
Szerző: DOMOKOS ERIKA
2019.09.11.
Milliókat fizet kommunikációs és ügyvédi tanácsokra eddig ismeretlen vagy Fideszhez köthető vállalkozásoknak a Miniszterelnökség. A kancellária második negyedéves szerződési listáján ott van többek közt Áder János alapítványa, a Schmidt Mária főigazgatóhoz köthető közalapítvány és Rúzsa Magdi menedzserének cége is. Milliárdok mentek egy új Duna-híd és egy budapesti csarnok építésének előkészítésére, a Puskás-kiállítás összeállítására és a Sóstó Hunguest Hotel építésére.
A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség közzétette a 2019. április-júniusi időszakra vonatkozó szerződéseinek listáit a kormány.hu oldalon. Ezek között vannak támogatási, megbízási és vállalkozási szerződések, illetve támogatói okiratok is.
A dokumentumokból kiderül, hogy az utolsó Habsburg-trónörökös, az egykori európai parlamenti képviselő és közíró Habsburg Ottó hagyatékának nagy részét kezelő alapítvány működésének támogatására 2019-ben is 400 millió forint jut. (Az alapítványt 2017-ben hozta létre a magyar kormány - a tulajdonosi jogok gyakorlója a kancelláriaminiszter - 100 millió forint kezdő vagyonnal, a szakmai feladatainak ellátására pedig 330 milliót adott; 2018-tól évi 400 milliós működési támogatást kaphat.)
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) a 2022-as férfi kézilabda Eb-re készülő új budapesti sport- és rendezvénycsarnok előkészítési feladataira 3,034 milliárdot kapott. Az állami beruházó a napokban - egy nagy árzuhanást követően - a Market Építő Zrt.-t hirdette ki a kivitelezésre lebonyolított közbeszerzésén nyertesként, nettó 78,7 milliárd forintos árajánlattal.
Az új fővárosi Duna-híd (a budai Galvani utca és pesti Illatos út vonalán) és a kapcsolódó közlekedési hálózat előkészítésére a KKBK-nak és a NIF Zrt.-nek 7 milliárd 667 millió forintot juttat a kormány.
Áder János köztársasági elnök által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 499 millió forint támogatást kapott. (A kormány tavaly októberi határozata szerint az alapítvány 2019-ben közel 1,5 milliárd forint költségvetési forrásban részesülhet, a 2020-as költségvetési törvényben pedig 1,2 milliárdos keretösszeg szerepel.)
Milliárdok a KKETTK-nak
A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) a rendszerváltozást ünneplő 30 éve szabadon emlékév programjainak előkészítésére és első szakaszának megvalósítására 471 milliót költhetett a 2019. második negyedéves szerződéses adatok szerint. (Az ünnepségsorozat teljes költségvetését három évre és 12 milliárd forintra tervezte a kormány.) Augusztus végén felmondott a KKETTK fenntartásában működő XXI. Század Intézet több munkatársa, köztük Lánczi Tamás igazgató, a távozásukat Schmidt Mária főigazgató, az emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos az intézet honlapján közzétett közleményében váratlannak és puccsszerűnek minősítette. A munkatársak döntése Schmidt szerint kockáztatja az intézet tevékenységét, amely érinti az emlékév egyes programjainak megvalósulását is...
Szerző: DOMOKOS ERIKA
2019.09.11.
A Gulyás Gergely vezette Miniszterelnökség közzétette a 2019. április-júniusi időszakra vonatkozó szerződéseinek listáit a kormány.hu oldalon. Ezek között vannak támogatási, megbízási és vállalkozási szerződések, illetve támogatói okiratok is.
A dokumentumokból kiderül, hogy az utolsó Habsburg-trónörökös, az egykori európai parlamenti képviselő és közíró Habsburg Ottó hagyatékának nagy részét kezelő alapítvány működésének támogatására 2019-ben is 400 millió forint jut. (Az alapítványt 2017-ben hozta létre a magyar kormány - a tulajdonosi jogok gyakorlója a kancelláriaminiszter - 100 millió forint kezdő vagyonnal, a szakmai feladatainak ellátására pedig 330 milliót adott; 2018-tól évi 400 milliós működési támogatást kaphat.)
A Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. (KKBK) a 2022-as férfi kézilabda Eb-re készülő új budapesti sport- és rendezvénycsarnok előkészítési feladataira 3,034 milliárdot kapott. Az állami beruházó a napokban - egy nagy árzuhanást követően - a Market Építő Zrt.-t hirdette ki a kivitelezésre lebonyolított közbeszerzésén nyertesként, nettó 78,7 milliárd forintos árajánlattal.
Az új fővárosi Duna-híd (a budai Galvani utca és pesti Illatos út vonalán) és a kapcsolódó közlekedési hálózat előkészítésére a KKBK-nak és a NIF Zrt.-nek 7 milliárd 667 millió forintot juttat a kormány.
Áder János köztársasági elnök által létrehozott Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 499 millió forint támogatást kapott. (A kormány tavaly októberi határozata szerint az alapítvány 2019-ben közel 1,5 milliárd forint költségvetési forrásban részesülhet, a 2020-as költségvetési törvényben pedig 1,2 milliárdos keretösszeg szerepel.)
Milliárdok a KKETTK-nak
A Közép- és Kelet-Európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány (KKETTK) a rendszerváltozást ünneplő 30 éve szabadon emlékév programjainak előkészítésére és első szakaszának megvalósítására 471 milliót költhetett a 2019. második negyedéves szerződéses adatok szerint. (Az ünnepségsorozat teljes költségvetését három évre és 12 milliárd forintra tervezte a kormány.) Augusztus végén felmondott a KKETTK fenntartásában működő XXI. Század Intézet több munkatársa, köztük Lánczi Tamás igazgató, a távozásukat Schmidt Mária főigazgató, az emlékév koordinálásáért felelős kormánybiztos az intézet honlapján közzétett közleményében váratlannak és puccsszerűnek minősítette. A munkatársak döntése Schmidt szerint kockáztatja az intézet tevékenységét, amely érinti az emlékév egyes programjainak megvalósulását is...
MÁRIS BÍRÁLJÁK VON DER LEYENT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.09.11.
Az Európai Bizottság új elnöke épp csak bejelentette, hogy miként állítaná össze a "kormányát", a sajtó máris bírálni kezdte. Kapott a bírálatból a magyar jelölt, Trócsányi László is.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott új, német kereszténydemokrata elnöke tegnap ismertette, hogy az egyes tagországok uniós biztosjelöltjeit milyen terület felügyeletével kívánja megbízni, és hogy milyen struktúrában kívánja szervezni a munkát – ez utóbbi alatt értve azt, hogy a 18 egyszerű EU-biztos fölött nyolcan alelnöki rangban, ez utóbbiak közül hárman úgynevezett ügyvezető alelnökké megtéve irányítják majd az egyes célfeladatok – ha már muszáj használni a szót: projektek – megvalósítását. A három ügyvezető közül is kiemelkedik a holland szocialista Frans Timmermans, a jogállamisággal hadilábon állók eddigi mumusa, aki von der Leyen távollétében a bizottsági üléseken is elnökölhet majd. Timmermans különben a zöld teendőcsomagért lesz felelős. Mindez persze akkor valósul majd meg, ha az Európai Parlament is rábólint.
Mit keres ott Trócsányi, aki aláásta a jogállamiságot?
Mint a világszerte mértékadó hírforrásként kezelt Reuters hírügynökség is kiemeli az Európai Unió új prioritásait ismertetve von der Leyen sajtóértekezlete alapján, az EU az éghajlatváltozás elleni harc élére kíván állni, továbbá fejleszteni akarja kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Afrikával, valamint szembe kíván nézni az egyre magabiztosabb Kínával. Az EU-bővítés és szomszédságpolitika területére szánt Trócsányi Lászlóval kapcsolatban a Reuters azt írja: zöldpárti európai törvényhozók aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a biztosok közt van Magyarország volt igazságügyi minisztere, aki, mint mondják, hazájában aláásta a jogállamiságot.
A bécsi Der Standard Trócsányival kapcsolatban utal arra: nem csupán annak szól a bírálat, hogy miniszterként milyen szerepet játszott, hanem annak is, hogy őt a balkáni EU-bővítés felelősének szánja Ursula von der Leyen, holott Magyarország pontosan azt ellentéte annak, ami a Balkánon szükséges lenne – vagyis több jogállamiság, komolyan vett reform és kevesebb autoriter vezető - a sikeres EU-csatlakozás érdekében...
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.09.11.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság megválasztott új, német kereszténydemokrata elnöke tegnap ismertette, hogy az egyes tagországok uniós biztosjelöltjeit milyen terület felügyeletével kívánja megbízni, és hogy milyen struktúrában kívánja szervezni a munkát – ez utóbbi alatt értve azt, hogy a 18 egyszerű EU-biztos fölött nyolcan alelnöki rangban, ez utóbbiak közül hárman úgynevezett ügyvezető alelnökké megtéve irányítják majd az egyes célfeladatok – ha már muszáj használni a szót: projektek – megvalósítását. A három ügyvezető közül is kiemelkedik a holland szocialista Frans Timmermans, a jogállamisággal hadilábon állók eddigi mumusa, aki von der Leyen távollétében a bizottsági üléseken is elnökölhet majd. Timmermans különben a zöld teendőcsomagért lesz felelős. Mindez persze akkor valósul majd meg, ha az Európai Parlament is rábólint.
Mit keres ott Trócsányi, aki aláásta a jogállamiságot?
Mint a világszerte mértékadó hírforrásként kezelt Reuters hírügynökség is kiemeli az Európai Unió új prioritásait ismertetve von der Leyen sajtóértekezlete alapján, az EU az éghajlatváltozás elleni harc élére kíván állni, továbbá fejleszteni akarja kapcsolatait az Egyesült Államokkal és Afrikával, valamint szembe kíván nézni az egyre magabiztosabb Kínával. Az EU-bővítés és szomszédságpolitika területére szánt Trócsányi Lászlóval kapcsolatban a Reuters azt írja: zöldpárti európai törvényhozók aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a biztosok közt van Magyarország volt igazságügyi minisztere, aki, mint mondják, hazájában aláásta a jogállamiságot.
A bécsi Der Standard Trócsányival kapcsolatban utal arra: nem csupán annak szól a bírálat, hogy miniszterként milyen szerepet játszott, hanem annak is, hogy őt a balkáni EU-bővítés felelősének szánja Ursula von der Leyen, holott Magyarország pontosan azt ellentéte annak, ami a Balkánon szükséges lenne – vagyis több jogállamiság, komolyan vett reform és kevesebb autoriter vezető - a sikeres EU-csatlakozás érdekében...
ISMÉT ELHASALT A BANKSZEKTOR
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2019.09.11.
Elhalasztják az erős ügyfélazonosítást. Patai Mihály szerint a hazai szereplők nem készültek fel maradéktalanul a szeptember 14-i indulásra.
Újabb, évek óta ismert határidő teljesítésére adott jelentős haladékot a pénzügyi szektornak a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az európai unió PSD2 néven futó, módosított pénzforgalmi irányelve értelmében a pénzintézeteknek szeptember 14-től, vagyis most szombattól többlépcsős ügyfélhitelesítést kellett volna kérniük a bankkártyás fizetéseknél. Ennek bevezetésére azonban kedden kerek egy évnyi haladékot adott a jegybank a „fejlesztési folyamatok időigényességére” hivatkozva. Ezzel pár hónap leforgása alatt a harmadik fontos határidős feladaton „hasalt el” a magyar pénzügyi szektor.
Szerző: VARGA DÓRA
2019.09.11.
Újabb, évek óta ismert határidő teljesítésére adott jelentős haladékot a pénzügyi szektornak a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Az európai unió PSD2 néven futó, módosított pénzforgalmi irányelve értelmében a pénzintézeteknek szeptember 14-től, vagyis most szombattól többlépcsős ügyfélhitelesítést kellett volna kérniük a bankkártyás fizetéseknél. Ennek bevezetésére azonban kedden kerek egy évnyi haladékot adott a jegybank a „fejlesztési folyamatok időigényességére” hivatkozva. Ezzel pár hónap leforgása alatt a harmadik fontos határidős feladaton „hasalt el” a magyar pénzügyi szektor.
A bankok tavasszal nyolchónapnyi haladékot kaptak az átutalások pár másodpercen belüli végrehajtását lehetővé tevő azonnali fizetési rendszer bevezetésére. Nyáron a pénzmosás elleni törvény által előírt teljes körű ügyfélazonosítás határidejét tolták ki október végégig. Most pedig a PSD2 azon előírásai kapcsán biztosítanak 12 hónapos „meghosszabbított átállási időszakot”, amelyek az ügyfelek adatainak erősebb védelmét szolgálnák. A pénzügyi szektor tehát úgy tűnik, nem áll a helyzet magaslatán. Ebben komoly szerepet játszik, hogy a banki IT-rendszerek elavultak és bonyolultak, nehéz hozzájuk kapcsolni az innovatív technológiákat. Ráadásul sok az új, komoly adminisztratív terheket jelentő jogszabályi előírás. Mindehhez pedig munkaerőt is nehezen találnak a bankok.
Az úgynevezett erős, vagy többlépcsős ügyfélhitelesítés lényege, hogy a kártyával fizető ügyfélnek egyidejűleg két egymástól független módon is vissza kell igazolnia: ő kezdeményezte a vásárlást. A webáruházakban ehhez a jövőben mindenképpen szükség lesz egy mobiltelefonra. A fizetéshez eddig elég volt megadni a bankkártyán szereplő adatokat. Mivel azonban a plasztikot könnyű ellopni, az uniós irányelv kötelezővé teszi a bankoknak a többlépcsős ügyfélazonosítást. Egy ügyfél azonosítása alapvetően három módon lehetséges: egy csak általa ismert jelszóval, egy csak általa birtokolt eszközzel (például mobiltelefonnal), valamint az ügyfél biológiai tulajdonságával (például ujjlenyomattal, hangmintával). Ebből kell majd a jövőben legalább kettőt választani. Mobiltelefonra tehát azért lesz feltétlen szükség az online vásárláshoz, mert miután a webáruházban a vásárló megadta bankkártya-adatait, a bank vagy a készülékre küldi a hitelesítési kódot, amit azután a megfelelő helyre be kell pötyögni, vagy pedig a mobil segítségével igazolhatja magát az ügyfél biometrikusan (például az ujjlenyomatával)...
UGYANILYEN KEVÉS PÉNZBŐL IS LEHETNE JOBB EGÉSZSÉGÜGYET MŰKÖDTETNI
G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2019.09.11.
Az Európai Unió malmai elég lassan őrölnek, de azért végül megvan az eredményük: a napokban megjelent az adatsor a tagállamok 2016-os egészségügyi költéseiről. Az Eurostat általában a GDP-hez mérten hasonlítja össze az országokat, és ebben nem állunk nagyon rosszul. A friss adatok szerint Magyarország a nemzeti össztermék 7,13 százalékát költi egészségügyre, ami nincs nagyon messze például az írországi 7,38 százalékos aránytól, és nyolc országnál is magasabb mutató. Mögöttünk van hét kelet-európai ország mellett Ciprus is...
A GDP-arányos költés azonban csak arról ad közelítő képet, hogy egy ország a gazdasági lehetőségeihez képest mennyit hajlandó áldozni az egészségügyre. Magyarország GDP-je 2017-ben durván 140 milliárd dollár volt, Írországé azonban 334 milliárd, vagyis hiába költ mindkét ország arányaiban ugyanannyit, az írek majdnem 2,5-szer több pénzt juttatnak az egészségügybe, mint mi. Ráadásul csak feleannyian vannak.
Készítettünk ezért egy olyan grafikont is, amely azt mutatja meg, hogy abszolút értékben egy lakosra vonatkoztatva hány eurót költött egy ország egészségügyre 2016-ban. Ebben már nem állunk olyan jól...
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2019.09.11.
A GDP-arányos költés azonban csak arról ad közelítő képet, hogy egy ország a gazdasági lehetőségeihez képest mennyit hajlandó áldozni az egészségügyre. Magyarország GDP-je 2017-ben durván 140 milliárd dollár volt, Írországé azonban 334 milliárd, vagyis hiába költ mindkét ország arányaiban ugyanannyit, az írek majdnem 2,5-szer több pénzt juttatnak az egészségügybe, mint mi. Ráadásul csak feleannyian vannak.
Készítettünk ezért egy olyan grafikont is, amely azt mutatja meg, hogy abszolút értékben egy lakosra vonatkoztatva hány eurót költött egy ország egészségügyre 2016-ban. Ebben már nem állunk olyan jól...
SZABAD SZEMMEL: ATTÓL AZTÁN NEM KELL TARTANIA ORBÁNNAK, HOGY TRÓCSÁNYI NE HAJTANÁ VÉGRE MINDEN UTASÍTÁSÁT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.11.
Deutsche Welle
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.11.
Deutsche Welle
A külföldre sugárzó német közszolgálati médium Orbán Viktor diplomáciai sikerének minősíti, hogy bizalmasa, Trócsányi László kulcspozícióhoz juthat a Bizottságban. Navracsics Tiborral a kormányfőnek nem volt szerencséje, mert brüsszeli ideje alatt az előd óvatosan ugyan, de mindig elhatárolódott az illiberalizmus vadhajtásaitól. És minden alkalommal utalt arra, hogy neki az EU érdekeit kell szem előtt tartania. Ezúttal viszont a miniszterelnök biztosra ment, mivel Trócsányi fenntartás nélkül lojálisnak számít. Ráadásul az új poszt igencsak látványos a köz számára. Úgy hogy megszerzése majdnem hogy győzelemmel ér fel az unió fölött, az utóbbi évek egyik legnagyobb eredménye Orbán számára. Trócsányi külföldön idáig jószerével sötét lónak számított, de odahaza sem sokan hallottak róla, egészen addig, amíg igazságügyi miniszter nem lett. Pedig akkor már jó ideje a Fidesz kádertartalékának tagja volt. Nem tartozik a rendszer véresszájú agitátorai közé, mindig józanul érvel. De nem hagy kétséget afelől, hol is áll. A gyakorlatban pedig odafigyelt, hogy a vitatott menedéktörvény, a civilek ellen hozott jogszabály és a Lex CEU, vagy éppen a Stop Soros jogilag valamennyire koherens legyen. Ezek után nagy kérdés, mennyire lesz hűséges Brüsszelhez. Magyar részről azonnal válaszolnak is rá, mondván, azt várják Brüsszeltől, hogy leállítsa a bevándorlást és megvédje a nemzetek Európáját, valamint a keresztény kultúrát. Trócsányi is pont ezt akarja. De a bővítés területe azért is fontos Orbán számára, mert Magyarország mindenki másnál határozottabban sürgeti a nyitást. Éspedig abból a megfontolásból, hogy minél gyorsabban bekerülnek olyan államok, mint Szerbia és Montenegro, azok annál inkább erősítik az ő, illetve V4-ek pozícióját az EU-ban. Arra viszont bizonyosan nem lehet számítani, hogy a magyar biztos szóba hozná a demokrácia és a jogállam nagyfokú hiányosságait a Nyugat-Balkánon
Hogy Trócsányi László a bővítési biztos feladatkörének várományosa, az végzetes jelzés a reformra szoruló balkáni államok számára, hiszen itt olyasvalakiről van szó, aki készségesen végrehajtotta Orbán Viktor kívánságait. Magyarországon kívül nincs egyetlen más tagállam sem, amely ennyire szélsőségesen szeretné, ha Szerbia, Montenegro minél gyorsabban bekerülne az EU-ba, mégpedig minden belső változás nélkül. Vagyis pontosan az ellenkezőjét vallja annak, amit tenni kéne, hogy a hat állam fejlődhessen. Hiszen sürgősen meg kellene újítaniuk az igazságszolgáltatást, a titkosszolgálatokat és a rendőrséget, mivel mind a hármat keresztbe-kasul behálózzák a pártérdekek, úgy hogy nem érvényesülnek az emberek jogai. Azon kívül a sajtó több helyen is, pl. Szerbiában és Albániában a hatalom ostorainak ellenőrzése alatt áll, akárcsak Magyarországon. A magyar fél támogatja a területcserét Szerbia és Koszovó között, ami igencsak veszélyes, és bár Orbán elveti a menedékkérők befogadását, mégis otthont adott a korrupció miatt elítélt korábban macedón miniszterelnöknek. A Grazi Egyetem Délkelet-Európa Tanszékének vezetője úgy véli, hogy Trócsányi jelölése azt mutatja: von der Leyen nem komolyan gondolja a bővítést. Hiszen érvet ad azok kezébe, akik nem szeretnének új tagokat látni a szervezetben, miután a nyitás kockázatait tanúsítja, hogy Orbán szétveri a jogállamot. Úgy ítélik meg továbbá, hogy a magyar biztos csak azért van a bővítés mellett, mert azt szeretné, ha még több autokrata lenne az unióban. Ily módon azonban rossz szolgálatot tesz a Nyugat-Balkánnak – hangsúlyozza a szakértő. Az elemzés megjegyzi, hogy a politikus még nincs túl a strasbourgi akadályon, de a károk máris jelentősek. Hiszen még ha meg is bukik, akkor is szörnyű az optika és rosszabb a helyzet, mint öt éve, amikor Juncker kijelentette, hogy az ő ideje alatt egyetlen állam sem kerülhet be az EU-ba. Egyébként feltűnő, milyen szoros a viszony a magyar vezetés és a térség jobboldala között, ideértve olyan szélsőjobbosokat is, mint a boszniai szerb Milorad Dodik. Úgy hogy most tort ülnek a nacionalisták a Balkánon, hogy éppen Trócsányi lesz az illetékes az ő ügyükben.
Az újság fontosnak tartja, hogy az új Bizottság számolja fel a kelet-nyugati törésvonalat, főként a Visegrádi Csoport esetében. Mert ha azt csinálja tovább, mint ami eddig folyt ezen a területen, azzal nem állítja vissza az unió hitelességét és a vonzerejét a polgárok szemében. Az erkölcsi felsőbbrendűség pózát le kell vetni a négyekkel szemben. És itt különösen nagy felelősség hárul Ausztriára, a történelem, illetve az ország földrajzi helyzete folytán.
A lap az egyik kulcstárca várományosaként mutatja be Trócsányi Lászlót, megjegyezve, hogy itt a nacionalista Orbán Viktor egyik szövetségeséről van szó, aki azonban nem tagja a Fidesznek. Ellenben igazságügyi miniszterként kulcsszerepet játszott a vitatott jogi reformokban, beleértve a közigazgatási bíróságok felállítását a tárcavezető irányítása alatt. Budapest évek óta meg akarta szerezni a bővítési területet és erősíti kapcsolatait a jelentkezésre váró államokkal, azon belül is elsősorban Szerbiával. Magyarország ugyanakkor bírálatot váltott ki, amiért menedéket adott Gruevszkinek, az elmenekült korábbi macedón kormányfőnek, illetve mert a kárpátaljai magyarokra hivatkozva gátolja a hivatalos kapcsolatok megteremtését a NATO és Ukrajna között.
A portál azt jósolja, hogy egy-két biztos kemény fogadtatásra számíthat az Európai Parlamentben. Von der Leyen már tegnap több órán át tanácskozott a 3 nagy pártcsalád vezetőivel, hiszen Strasbourgban még el kell fogadtatnia a jelöltjeit, és az sem lesz éppen sétagalopp. Utána a frakcióvezetők azt közölték, hogy a következő napokban belső üléseken mérik fel a kiválasztottak hátterét és a nekik szánt tisztségeket. A személyes meghallgatások előtt több képviselő is írásban kíván feltenni kérdéseket bizonyos biztosoknak. A problémás politikusok közé tartozik Trócsányi László, a román, a lengyel, valamint a francia jelölt. Utóbbi azért, mert pénzügyi szabálytalanság vádja merült fel ellene. De vannak, akik ellenzik, hogy Paolo Gentiloni irányítsa a gazdasági ügyeket, hiszen miniszterelnökként nem tudta kihúzni Olaszországot a pangásból...
MIÉRT ROSSZ, HA GYENGE A FORINT? (EGYSZERŰEN)
1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.09.09.
...A gyenge forint senki másnak nem jó, mint az exportáló cégeknek (többnyire multiknak), és az egyetlen - az egész képet nézve azonban súlyosan önbecsapó - pozitívuma a válságra való felkészülés lehet, amennyiben a kormány így akarja elérni, hogy nálunk fogják vissza a legkevésbé a termelést, sőt talán erősítsék a hazai beszállítói láncot. De mondom, az egész képet tekintve ez csupán ugyanannak a stratégiának a rövid távú, átmeneti előnye lehet. Ezt az "előnyt" -- a gyenge forintot -- azonban a bérből- és a fizetésből élők finanszírozzák a valuta értékvesztéséből következő áremelkedéssel küzdve (az infláció a fogyasztás eltitkolt adója).
Világos pl. Észtország vagy Szlovákia utóbbi tízéves történetéből, hogy az az ország, amelyik kedvező beruházási ráta mellett állt át az euróra és megszűnt manipulálni a valutáját, azaz rákényszerítette magát a robusztus hatékonyságnövelésre (lásd az ábrát), az rövid átmeneti időszak után elkezdett felzárkózni hatékonyságban Nyugat-Európához, miközben emelkedik a polgárai életszínvonala is. Szemben a mienkkel, amelyet a nemzeti retorika és a gazdasági sarlatánság sűrű ködbe burkol.
Szerző: HaFr
2019.09.09.
Világos pl. Észtország vagy Szlovákia utóbbi tízéves történetéből, hogy az az ország, amelyik kedvező beruházási ráta mellett állt át az euróra és megszűnt manipulálni a valutáját, azaz rákényszerítette magát a robusztus hatékonyságnövelésre (lásd az ábrát), az rövid átmeneti időszak után elkezdett felzárkózni hatékonyságban Nyugat-Európához, miközben emelkedik a polgárai életszínvonala is. Szemben a mienkkel, amelyet a nemzeti retorika és a gazdasági sarlatánság sűrű ködbe burkol.
UNIÓS SEGÍTSÉGGEL FOGOTT MAGÁNEGÉSZSÉGÜGYI BIZNISZBE A FIDESZES POLGÁRMESTER EMBERE
24.HU
Szerző: BAKSA ROLAND
2019.09.11.
A kormánypárt retorikájának tükrében különösnek tekinthető a veszprémi polgármester közeli munkatársának befektetése. A korábbi fidelitasos helyi vezető Szalay Zsolt a társával kamatmentes uniós hitelből nyitott magánorvosi központot, miközben a helyi kórházból osztályösszevonásokról érkeznek hírek. Az intézmény átadóján ott volt Porga Gyula polgármester, aki örömmel beszélt a magánegészségügyi szolgáltatások bővüléséről.
Miközben sorjáznak a hírek az állami egészségügy leépüléséről (a legfrissebb történet a zalaegerszegi szívsebészet osztályvezetőjének felmondása), mind inkább felfut a magánszektor. Erre láthatunk példát Veszprémben is, ahol a súlyosbodó orvos- és ápolóhiány miatt a múlt évben az állami Csolnoky Ferenc Kórház kardiológiáján és az egyik belgyógyászati osztályon az ágyak harmadát fel kellett számolni, az idén pedig a másik belgyógyászati osztályon is drasztikus ágymegszüntetést vezényeltek le, összevonták a két belgyógyászati osztályt, az év elején pedig az érsebészek fele távozott az intézményből. Ezzel párhuzamosan a meglevő három magánrendelő mellett újabb magánorvosi központ nyílt a városban tavaly év végén.
A Partner Medical Magánorvosi Központ megnyitóján ott volt Porga Gyula fideszes polgármester, aki azt mondta, öröm látni, hogy a városban vannak olyan vállalkozók, akik az állami és önkormányzati egészségügyi feladatokat kiegészítik egy más szemléletű szolgáltatással, és ezzel „a veszprémiek mindennapjait teszik biztonságosabbá és jobbá”. Beszédet tartott a – mostanra már 14 szakrendelésen 21 orvossal működő – magánorvosi központot működtető cég ügyvezetője-társtulajdonosa, Szalay Zsolt is, aki Porga bizalmi emberének számít.
Szalay a polgármesteri kabinetirodán a választókerületi referensi posztot tölti be. Ő a Fidelitas veszprémi szervezetének alelnöke volt már akkor, amikor még Navracsics Tibor igazságügyi miniszter képviselte a térséget az Országgyűlésben. Egy másik fidelitasos társával együtt gründolták a veszprémi Városi Nyilvánosságért Alapítványt, amely a 2010-es években többször kapott támogatást az igazságügyi tárcától, és rendezvényeire gyakran hívott meg fideszes politikusokat. Ez az alapítvány hívta életre 2012-ben a Mindennapok hősei díjat, a veszprémi példához négy másik város csatlakozott azóta...
Szerző: BAKSA ROLAND
2019.09.11.
Miközben sorjáznak a hírek az állami egészségügy leépüléséről (a legfrissebb történet a zalaegerszegi szívsebészet osztályvezetőjének felmondása), mind inkább felfut a magánszektor. Erre láthatunk példát Veszprémben is, ahol a súlyosbodó orvos- és ápolóhiány miatt a múlt évben az állami Csolnoky Ferenc Kórház kardiológiáján és az egyik belgyógyászati osztályon az ágyak harmadát fel kellett számolni, az idén pedig a másik belgyógyászati osztályon is drasztikus ágymegszüntetést vezényeltek le, összevonták a két belgyógyászati osztályt, az év elején pedig az érsebészek fele távozott az intézményből. Ezzel párhuzamosan a meglevő három magánrendelő mellett újabb magánorvosi központ nyílt a városban tavaly év végén.
A Partner Medical Magánorvosi Központ megnyitóján ott volt Porga Gyula fideszes polgármester, aki azt mondta, öröm látni, hogy a városban vannak olyan vállalkozók, akik az állami és önkormányzati egészségügyi feladatokat kiegészítik egy más szemléletű szolgáltatással, és ezzel „a veszprémiek mindennapjait teszik biztonságosabbá és jobbá”. Beszédet tartott a – mostanra már 14 szakrendelésen 21 orvossal működő – magánorvosi központot működtető cég ügyvezetője-társtulajdonosa, Szalay Zsolt is, aki Porga bizalmi emberének számít.
Szalay a polgármesteri kabinetirodán a választókerületi referensi posztot tölti be. Ő a Fidelitas veszprémi szervezetének alelnöke volt már akkor, amikor még Navracsics Tibor igazságügyi miniszter képviselte a térséget az Országgyűlésben. Egy másik fidelitasos társával együtt gründolták a veszprémi Városi Nyilvánosságért Alapítványt, amely a 2010-es években többször kapott támogatást az igazságügyi tárcától, és rendezvényeire gyakran hívott meg fideszes politikusokat. Ez az alapítvány hívta életre 2012-ben a Mindennapok hősei díjat, a veszprémi példához négy másik város csatlakozott azóta...
BÁCSKAI JÁNOS MEGOLDOTTA REVICZKY GÁBOR LAKHATÁSI PROBLÉMÁJÁT, NÉGY NAPRA RÁ A SZÍNÉSZ A POLGÁRMESTERI KAMPÁNY EGYIK ARCA LETT
444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2019.09.10.
“Reviczky Gábor budapesti lakhatása érdekében kérelemmel fordult az önkormányzathoz”
- olvasható a ferencvárosi gazdasági bizottság előterjesztésében. Szeptember 4-én Bácskai János polgármester soron kívül javasolta, hogy a színész egy 2,5 szobás, 82,27 m² alapterületű összkomfortos önkormányzati lakásba költözhessen a Ferenc téren. Rá négy nappal, szeptember 8-án Bácskai János Facebook-oldalán büszkén mutatta be az őt támogató csapatát, ahol az első sorban ott áll a friss ferencvárosi lakos, Reviczky Gábor is.
Csupa kedves ember
“Elkészült hivatalosan is a képviselőjelöltekkel, ferencvárosi barátainkkal és támogatóinkkal a közös fotó💚 Érdemes nézegetni mert sok szeretett sportoló, színész is felbukkan köztük. Csupa kedves ember!💚 Köszönöm, hogy egy hívó szóra eljöttetek!😊”...
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2019.09.10.
- olvasható a ferencvárosi gazdasági bizottság előterjesztésében. Szeptember 4-én Bácskai János polgármester soron kívül javasolta, hogy a színész egy 2,5 szobás, 82,27 m² alapterületű összkomfortos önkormányzati lakásba költözhessen a Ferenc téren. Rá négy nappal, szeptember 8-án Bácskai János Facebook-oldalán büszkén mutatta be az őt támogató csapatát, ahol az első sorban ott áll a friss ferencvárosi lakos, Reviczky Gábor is.
Csupa kedves ember
“Elkészült hivatalosan is a képviselőjelöltekkel, ferencvárosi barátainkkal és támogatóinkkal a közös fotó💚 Érdemes nézegetni mert sok szeretett sportoló, színész is felbukkan köztük. Csupa kedves ember!💚 Köszönöm, hogy egy hívó szóra eljöttetek!😊”...
TGM: A MINISZTERELNÖK NEM MAGÁNEMBER
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.09.10.
Nemcsak az jogsértés, amelynek folytán okvetlenül börtönbe kerül a delikvens. Vélemény.
Gulyás Gergely miniszter rádiónyilatkozatában kifejtette, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tarlós István hivatalban lévő budapesti főpolgármester közötti megegyezés csakis kettejükre vonatkozik. Ebben olyasmik szerepelnek, mint a rendszeres egyeztetés a két államférfi között, az új közmunkatanács létrehozása, pénz a metróra stb.
Gulyás miniszter úr közölte: ha a bűnös város közönsége netán mégse Tarlós urat választja újjá, akkor orra tőle fokhagymás, megegyezés sztornó, metrópénz nuku.
Gulyás miniszter úr evvel megfenyegette a székesfővárost, hogy amennyiben nem szavaz megfelelően (Tarlós + fideszes többség a közgyűlésben), akkor anyagi és közigazgatási hátrányokban részesül. Mert hogy ez szerinte politikai, nem közjogi megállapodás – igaz, ő ezt nyelvtanilag helytelenül, magyartalanul mondja, de udvariasságból javítottam –, ami logikai és értelmi tekintetben idiotizmus, jogismeret szemszögéből nézve tudatlanság és műveletlenség, büntetőjogilag pedig alkotmánysértés kísérlete.
Az ígéretes – fényes pálya előtt álló – ifjú tisztségviselő azt képzeli (sok szkeptikus olvasónkkal hallgatólagos egyetértésben, sajnos), hogy a „politika” kifejezés egyszerűen „disznóság”-ot jelent.
Mutyi, kéz kezet mos, elveszti közpénz jellegét, alkotmányos költség stb. Ilyesmiket.
A szkeptikus olvasótól eltérően, neki ehhez a szkepszishez nincs joga, mert a „politika” elvben a közügyek szféráját jelenti, amelyet – már ha föltételezzük, hogy A MAGYAR ÁLLAM MÉG FÖNNÁLL – az alkotmány szabályoz. Az olyan politika viszont, amely nem közjogi, tanult barátom, az törvénytelen, alkotmányellenes, tehát tilos.
A miniszterelnök, aki nem magánember, hanem a végrehajtó hatalom megválasztott és beiktatott feje látástól vakulásig, 24/7, nem köthet olyan – formális vagy informális – megállapodásokat fontos köztisztséget betöltő hivatalos személlyel, amely nem érvényes akkor, ha azt a köztisztséget másvalaki tölti be. (Ha ez így lenne, akkor nem kell adót fizetnünk, ha új vezetője lesz az adóhivatalnak.)...
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.09.10.
Gulyás Gergely miniszter rádiónyilatkozatában kifejtette, hogy az Orbán Viktor magyar miniszterelnök és Tarlós István hivatalban lévő budapesti főpolgármester közötti megegyezés csakis kettejükre vonatkozik. Ebben olyasmik szerepelnek, mint a rendszeres egyeztetés a két államférfi között, az új közmunkatanács létrehozása, pénz a metróra stb.
Gulyás miniszter úr közölte: ha a bűnös város közönsége netán mégse Tarlós urat választja újjá, akkor orra tőle fokhagymás, megegyezés sztornó, metrópénz nuku.
Gulyás miniszter úr evvel megfenyegette a székesfővárost, hogy amennyiben nem szavaz megfelelően (Tarlós + fideszes többség a közgyűlésben), akkor anyagi és közigazgatási hátrányokban részesül. Mert hogy ez szerinte politikai, nem közjogi megállapodás – igaz, ő ezt nyelvtanilag helytelenül, magyartalanul mondja, de udvariasságból javítottam –, ami logikai és értelmi tekintetben idiotizmus, jogismeret szemszögéből nézve tudatlanság és műveletlenség, büntetőjogilag pedig alkotmánysértés kísérlete.
Az ígéretes – fényes pálya előtt álló – ifjú tisztségviselő azt képzeli (sok szkeptikus olvasónkkal hallgatólagos egyetértésben, sajnos), hogy a „politika” kifejezés egyszerűen „disznóság”-ot jelent.
Mutyi, kéz kezet mos, elveszti közpénz jellegét, alkotmányos költség stb. Ilyesmiket.
A szkeptikus olvasótól eltérően, neki ehhez a szkepszishez nincs joga, mert a „politika” elvben a közügyek szféráját jelenti, amelyet – már ha föltételezzük, hogy A MAGYAR ÁLLAM MÉG FÖNNÁLL – az alkotmány szabályoz. Az olyan politika viszont, amely nem közjogi, tanult barátom, az törvénytelen, alkotmányellenes, tehát tilos.
A miniszterelnök, aki nem magánember, hanem a végrehajtó hatalom megválasztott és beiktatott feje látástól vakulásig, 24/7, nem köthet olyan – formális vagy informális – megállapodásokat fontos köztisztséget betöltő hivatalos személlyel, amely nem érvényes akkor, ha azt a köztisztséget másvalaki tölti be. (Ha ez így lenne, akkor nem kell adót fizetnünk, ha új vezetője lesz az adóhivatalnak.)...
A 168 ÓRA KIADÓJÁNAK KÖZLEMÉNYE
168 ÓRA ONLINE
Szerző: MARTINI TAMÁS
2019.09.10.
Október 1-el távozik a 168 Óra című újság főszerkesztői posztjáról Tóth Ákos, aki több mint három éve irányítja a lapot.
A kiadó Rózsa Pétert, a Klubrádió eddigi főszerkesztő helyettesét kérte fel a lap vezetésére annak érdekében, hogy a rádió és az újság az eddigiektől eltérően ne elkülönülve, hanem végre egymást támogatva működhessen tovább.
Szintén október 1-el távozik Lakner Zoltán főszerkesztő helyettes is. Az ő utódlásáról Rózsa Péter később dönt.
Martini Tamás lapigazgató
Telegráf Kiadó Kft.
Szerző: MARTINI TAMÁS
2019.09.10.
Október 1-el távozik a 168 Óra című újság főszerkesztői posztjáról Tóth Ákos, aki több mint három éve irányítja a lapot.
A kiadó Rózsa Pétert, a Klubrádió eddigi főszerkesztő helyettesét kérte fel a lap vezetésére annak érdekében, hogy a rádió és az újság az eddigiektől eltérően ne elkülönülve, hanem végre egymást támogatva működhessen tovább.
Szintén október 1-el távozik Lakner Zoltán főszerkesztő helyettes is. Az ő utódlásáról Rózsa Péter később dönt.
Martini Tamás lapigazgató
Telegráf Kiadó Kft.
ORBÁN-FÖLD. AZ ÉLET MEGY TOVÁBB, DE SOKAN BELEHALNAK
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.09.10.
Ilyen egyszerű ez, a focit még mindig gólra játsszák, a többi a sorsnak keze meg a lába. Mert akkor most rohadt jó játékkal kaptunk ki. Ez van, fiúk. A lényegen nem változtat. Az élet megy tovább. Ja, még azt elfelejtettem mondani, hogy a meccset megnézte Orbán Viktor és saját lábon álló veje meg a lánya is. Kikapcsoltak. Annyira, hogy Orbánban meghűlt a vér, mert egy árva szót sem bírt mondani a kínos vereségről. Igaz, ilyenkor nem futnak lóhalálában a közpénz rádió és televízió közpénzen tartott riporterei, hogy az orra alá dugják a mikrofont, hadd ömlengjen már egy kicsit a nemzethy válogatottról. Inkább lapítottak mindannyian. Elmaradt a NER-bájolgás.
Olyannyira megy tovább az élet, hogy áll. Mármint az egészségügyben. Kapott is a fejére a Kásler miniszter úr Kötcsén. Igaz, olyan nagyon nem birizgálta fel Orbán Viktort a magyarok egészsége, ezért téma kilőve. Nem olyan fontos ez. Neki. Vigye el a balhét a Kásler miniszter úr, oda is bökött neki a pikniken – írja a Népszava. A miniszterelnököt a találkozón egy budapesti kórház orvosa kérdezte meg, hogy az endoszkópos beavatkozásokat végző szakdolgozóknak bérét miért nem rendezték. Orbán Viktor erre azt mondta, az egész egészségügyet, a magán- és a közellátást is át kell világítani, a hálapénz rendszerét pedig meg kell szüntetni...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.09.10.
...Kicsit elszundítottam tegnap este, aztán amikor felébredtem, már 2-1-re vezettek a szlovákok a magyarok ellen az Eb-selejtező meccsen. Aztán még jobban felébredtem a mérkőzés utáni nyilatkozatoktól: mert nagyon jól játszottunk; jobbak voltunk az ellenfélnél; nem érdemeltünk vereséget, meg aztán a bírók is hibáztak (fújj); nem volt szerencsénk sem – meg ilyenek. Azt egyikük sem mondta, hogy eggyel több gólt kellett volna rúgnunk, mint a vendégek, és akkor nyerünk.
Ilyen egyszerű ez, a focit még mindig gólra játsszák, a többi a sorsnak keze meg a lába. Mert akkor most rohadt jó játékkal kaptunk ki. Ez van, fiúk. A lényegen nem változtat. Az élet megy tovább. Ja, még azt elfelejtettem mondani, hogy a meccset megnézte Orbán Viktor és saját lábon álló veje meg a lánya is. Kikapcsoltak. Annyira, hogy Orbánban meghűlt a vér, mert egy árva szót sem bírt mondani a kínos vereségről. Igaz, ilyenkor nem futnak lóhalálában a közpénz rádió és televízió közpénzen tartott riporterei, hogy az orra alá dugják a mikrofont, hadd ömlengjen már egy kicsit a nemzethy válogatottról. Inkább lapítottak mindannyian. Elmaradt a NER-bájolgás.
Olyannyira megy tovább az élet, hogy áll. Mármint az egészségügyben. Kapott is a fejére a Kásler miniszter úr Kötcsén. Igaz, olyan nagyon nem birizgálta fel Orbán Viktort a magyarok egészsége, ezért téma kilőve. Nem olyan fontos ez. Neki. Vigye el a balhét a Kásler miniszter úr, oda is bökött neki a pikniken – írja a Népszava. A miniszterelnököt a találkozón egy budapesti kórház orvosa kérdezte meg, hogy az endoszkópos beavatkozásokat végző szakdolgozóknak bérét miért nem rendezték. Orbán Viktor erre azt mondta, az egész egészségügyet, a magán- és a közellátást is át kell világítani, a hálapénz rendszerét pedig meg kell szüntetni...
LAPPANGÓ ELLENTÉTEK A GAZDASÁGPOLITIKA IRÁNYÍTÓI KÖZÖTT
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: PAPP ZSOLT
2019.09.11.
Régóta esedékes és ma már szokatlan gazdaságpolitikai vita avagy hatalmi harc – így jellemezték közgazdászok a Matolcsy György és Varga Mihály közötti pengeváltást.
Régi, mély személyes – ám kormányon belüli közismert – ellentét tört felszínre a hétvégén Matolcsy György jegybankelnök blogbejegyzésében, amelyben nekiment Varga Mihálynak. A kiváltó ok a pénzügyminiszter szakmai helyzetértékelése volt, amit a hétvégi közgazdász vándorgyűlésen osztott meg a közvéleménnyel. A Népszavának nyilatkozó közgazdászok, elemzők szerint szerint külön kell választani a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon is indokolt szakmai vitát, az ettől nem teljesen független a személyes rivalizálást és a hatalmi harcot. Lapunknak többen is nyilatkoztak azok közül, akik részt vettek a hétvégi tanácskozáson, ám többség nem vállalta névvel a véleményét, volt aki pedig annyival intézte el, hogy most (még) csak cicaharcról van szó, amivel nem is kellene foglalkozni, ám kár lenne, ha a vita vagy harc elfajulna, a jegybank és a kormány közötti véleménykülönbség hatással lenne a pénzpiacokra, a forint árfolyamára.
Szerző: PAPP ZSOLT
2019.09.11.
Régi, mély személyes – ám kormányon belüli közismert – ellentét tört felszínre a hétvégén Matolcsy György jegybankelnök blogbejegyzésében, amelyben nekiment Varga Mihálynak. A kiváltó ok a pénzügyminiszter szakmai helyzetértékelése volt, amit a hétvégi közgazdász vándorgyűlésen osztott meg a közvéleménnyel. A Népszavának nyilatkozó közgazdászok, elemzők szerint szerint külön kell választani a jelenlegi gazdasági környezetben nagyon is indokolt szakmai vitát, az ettől nem teljesen független a személyes rivalizálást és a hatalmi harcot. Lapunknak többen is nyilatkoztak azok közül, akik részt vettek a hétvégi tanácskozáson, ám többség nem vállalta névvel a véleményét, volt aki pedig annyival intézte el, hogy most (még) csak cicaharcról van szó, amivel nem is kellene foglalkozni, ám kár lenne, ha a vita vagy harc elfajulna, a jegybank és a kormány közötti véleménykülönbség hatással lenne a pénzpiacokra, a forint árfolyamára.
Varga Mihály hétvégi előadásának megítélése viszonylag egyértelmű: a nyíregyházi találkozón a hallgatók egy visszafogott helyzetértékelést kaptak a világgazdaság és a magyar gazdaság helyzetéről. Egy olyan beszédet hallhatunk, amit bármelyik kiegyensúlyozott kutató vagy elemző elmondhatott volna – mondta az egyik résztvevő. Ám ismerve a két politikus régóta tartó szakmai rivalizálását, nem a vita meglepő, hanem annak élessége, ahogy Matolcsy György reagált Varga helyzetelemzésre – mondta...
MIBEN ÉL EZ A NYOMORULT NEMZET?
REZEDA VILÁGA BLOG
Felteszem, ha a kedves vezető bélyeget gyűjtene, azért lenne oda, akkor meg abban élne a nemzet. Egyébiránt meg, ahogy körbenézek, leginkább klottgatyában vagy olajos overálban meg svájcisapkában él a nemzet, sőt, ganyés gumicsizmában. Mindezt csak azért, mert unalmas már az a pátosz, amivel ezek még a seggtörlést is körbelengetik, a valagukból is böjti szelek fújnak, és kegytárgy lesz a nyüves szánkó, mert decemberben rakják ki a térre.
Viszont az a baj, hogy el is olvastam a dolgozatot, és ettől hirtelen olyan rohadt sok mondanivalóm támadt, hogy vissza kell fogni magam, rendszerezni a sorjázó kurvaannyákat, és szolid, fogyasztható állapotba hozni lelkemnek éjfekete gondolatjait, amit ez a Nemzeti Sport előhoz belőle, akárha állat. Mondanám elsőnek azt, hogy Széchenyi apánk fordul egyet a sírjában, majd pedig okádik, midőn ilyeneket olvas a Nemzeti Sportban.
Mert közkeletűleg ő mondta volna, hogy “nyelvében él a nemzet”, midőn 1825-ben egy évi jövedelmét ajánlotta egy tudományos társaságra, amit a fociban élő nemzet épp most rohaszt szét. Szerencsétlen egybeesés, és Széchenyi apánkat csak az óvja meg a holtában hányástól, hogy nem ő mondta, amit mondott.
Grétsy tanár úr derítette ki, hogy a szólás atyja egy XIX. századi, a saját korában igen jól ismert erdélyi történetíró és lapszerkesztő, bizonyos Kőváry László. A “Székelyhonról” című kötetében írja ezt: „Mert ha bémegyünk egy fővárosba s látni akarjuk a nemzetet, színházát keressük fel. (…) Itt veszi elő az utazó csinmérőit, mert együtt találá a nemzet öregit, ifját, hölgyeit, férjfiait, tudósát, művészit, előkelőit, polgárát st. Színészet által terjed a nyelv. Nyelvében él a nemzet. Legyen nálunk is országosan ápolt színház, s nem fogják Erdélyt kerülni színész gyermekei.”
Ezt csupán azért tartottam fontosnak konkretizálni, mert, mint majd tapasztalni fogjuk, a futball kapcsán trianonozik a decens szerző, így, amikor a nyelv dicséretét lerántja a futball porába, akkor az édes Erdélyével szórakozik...
Szerző: Rezeda
2019.09.11.
Azt írja a Nemzeti Sport, hogy nem csak nyelvében, hanem futballjában is él a nemzet. Most szögezzük le azt, hogy nem pikkelek – nagyon – erre az orgánumra, csak lehangoló és mélázásra késztető, amikor így türemkedik elő a szervilizmus, szaglik, hogy csípi az ember szemét.
Felteszem, ha a kedves vezető bélyeget gyűjtene, azért lenne oda, akkor meg abban élne a nemzet. Egyébiránt meg, ahogy körbenézek, leginkább klottgatyában vagy olajos overálban meg svájcisapkában él a nemzet, sőt, ganyés gumicsizmában. Mindezt csak azért, mert unalmas már az a pátosz, amivel ezek még a seggtörlést is körbelengetik, a valagukból is böjti szelek fújnak, és kegytárgy lesz a nyüves szánkó, mert decemberben rakják ki a térre.
Viszont az a baj, hogy el is olvastam a dolgozatot, és ettől hirtelen olyan rohadt sok mondanivalóm támadt, hogy vissza kell fogni magam, rendszerezni a sorjázó kurvaannyákat, és szolid, fogyasztható állapotba hozni lelkemnek éjfekete gondolatjait, amit ez a Nemzeti Sport előhoz belőle, akárha állat. Mondanám elsőnek azt, hogy Széchenyi apánk fordul egyet a sírjában, majd pedig okádik, midőn ilyeneket olvas a Nemzeti Sportban.
Mert közkeletűleg ő mondta volna, hogy “nyelvében él a nemzet”, midőn 1825-ben egy évi jövedelmét ajánlotta egy tudományos társaságra, amit a fociban élő nemzet épp most rohaszt szét. Szerencsétlen egybeesés, és Széchenyi apánkat csak az óvja meg a holtában hányástól, hogy nem ő mondta, amit mondott.
Grétsy tanár úr derítette ki, hogy a szólás atyja egy XIX. századi, a saját korában igen jól ismert erdélyi történetíró és lapszerkesztő, bizonyos Kőváry László. A “Székelyhonról” című kötetében írja ezt: „Mert ha bémegyünk egy fővárosba s látni akarjuk a nemzetet, színházát keressük fel. (…) Itt veszi elő az utazó csinmérőit, mert együtt találá a nemzet öregit, ifját, hölgyeit, férjfiait, tudósát, művészit, előkelőit, polgárát st. Színészet által terjed a nyelv. Nyelvében él a nemzet. Legyen nálunk is országosan ápolt színház, s nem fogják Erdélyt kerülni színész gyermekei.”
Ezt csupán azért tartottam fontosnak konkretizálni, mert, mint majd tapasztalni fogjuk, a futball kapcsán trianonozik a decens szerző, így, amikor a nyelv dicséretét lerántja a futball porába, akkor az édes Erdélyével szórakozik...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)