HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.09.09.
A döntés órái című filmről nemrég a berlini magyar nagykövet azt írta, az felér egy becsületsértéssel Orbán Viktorral szemben.
Már magyarul is megnézhető a neten az a német dokumentumfilm, amely megkísérli rekonstruálni, hogy mi zajlott le 2015. szeptember 4-én a Keleti pályaudvarnál várakozó menekültek között és Angela Merkel német kancellár fejében, miközben Orbán Viktorral vívta csatáját. Csütörtökön ebben a cikkünkben írtuk le véleményünket a német közszolgálati televízió által bemutatott A döntés órái című filmről.
A filmben egyébként Orbán Viktor csak egy pillanatra bukkan fel, egy archív felvételen, a filmben végig úgy ábrázolják, mint aki a háttérben mozgatja a szálakat.
Györkös Péter berlini magyar nagykövet ki is kelt a film ellen, nyílt levelében azt írta, szerinte „a valóságtól idegen, és néhol már a becsületsértés határát súroló propaganda” Magyarországgal és személyesen Orbán Viktorral szemben a film.
ITT TEKINTHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ
"A DÖNTÉS ÓRÁIBAN..." C. FILM 1. RÉSZE ITT NÉZHETŐ MEG
"A DÖNTÉS ÓRÁIBAN..." C. FILM 2. RÉSZE ITT NÉZHETŐ MEG
2019. szeptember 9., hétfő
LEGYÉL, LÁNYOM, FODRÁSZ!
MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: FARKAS MELINDA
2019.09.09.
...Tegnap közölték velem az államkincstárban, hogy az egyetemista gyerek után nem jár egy fillér családi pótlék sem, de ami még ennél is rosszabb, családi adókedvezmény sem. Vagyis a fizetésem 30 ezer forinttal lesz kevesebb (az eddigi 40 ezer helyett a kisebbik gyerek után már csak 10 ezer forint jár), a családi pótlék pedig 12 200 forintra csökken a 26 600 forintról. Miközben az egyetemista lányomnak lakhatást, utazást, könyveket kell fizetnem, több mint 44 ezer forintot vesznek el tőlem. Ha nem kap kollégiumot, elképzelni sem tudom, mit fogok csinálni” – mondja, és látni rajta, csak az hozhatna számára megkönnyebbülést, ha a gyerek mégsem menne egyetemre.
Eddig összeszorított ajkai közül most csak úgy ömlenek a keserűség szavai: „Mindent értük csináltam. A mai napig albérletben élünk, hiszen én nem örököltem senkitől egy forintot sem, többmilliós hitelt pedig nem vehettem a nyakamba két gyerekekkel. Nem kockáztathattam a súlyos eladósodást, és azt sem akartam, hogy az irgalmatlan törlesztőrészletek miatt nélkülözzenek a gyerekek. Megpróbáltam nekik megvenni mindent, hogy tanulhassanak, táborozhassanak, hogy normális ruhájuk legyen. Szocpol?! – nevet gúnyosan. – Legfeljebb 1,2 milliót kaptunk volna használt lakásra két gyerek után. A hiányzó tízest honnan kellett volna előkaparnom? Végigdolgoztam az életem, és most itt állok tehetetlenül. Ha az egyetemvárosban is albérletet kell fizetni, nem fogom tudni megoldani. Ha nem kap rendes ösztöndíjat, ha csak a drágább kollégiumba veszik fel… Jaj, mennyivel egyszerűbb lett volna, ha nem jogász, hanem fodrász vagy kozmetikus akar lenni!”
És tudják, mi a legdurvább az egészben? Ha történetesen ez a fiatal lány nem akar diplomát, és „csak” szakmát választ, a családnak továbbra is járna mind az adókedvezmény, mind a családi pótlék. Ha ugyanis a diák érettségi után nem felsőoktatási, hanem közoktatási intézményben tanul tovább, akkor – legfeljebb annak a tanévnek végéig, amelyben betölti a huszadik életévét – jogosult családi pótlékra, adókedvezmény pedig ugye az után jár, aki révén a szülő jogosult családi pótlékra. Magyarul: az állam azt honorálja, ha a gyerek érettségi után fodrásznak tanul – nem lebecsülve ezt a szakmát –, azt azonban nem, ha orvosnak vagy mérnöknek...
Szerző: FARKAS MELINDA
2019.09.09.
...Tegnap közölték velem az államkincstárban, hogy az egyetemista gyerek után nem jár egy fillér családi pótlék sem, de ami még ennél is rosszabb, családi adókedvezmény sem. Vagyis a fizetésem 30 ezer forinttal lesz kevesebb (az eddigi 40 ezer helyett a kisebbik gyerek után már csak 10 ezer forint jár), a családi pótlék pedig 12 200 forintra csökken a 26 600 forintról. Miközben az egyetemista lányomnak lakhatást, utazást, könyveket kell fizetnem, több mint 44 ezer forintot vesznek el tőlem. Ha nem kap kollégiumot, elképzelni sem tudom, mit fogok csinálni” – mondja, és látni rajta, csak az hozhatna számára megkönnyebbülést, ha a gyerek mégsem menne egyetemre.
Eddig összeszorított ajkai közül most csak úgy ömlenek a keserűség szavai: „Mindent értük csináltam. A mai napig albérletben élünk, hiszen én nem örököltem senkitől egy forintot sem, többmilliós hitelt pedig nem vehettem a nyakamba két gyerekekkel. Nem kockáztathattam a súlyos eladósodást, és azt sem akartam, hogy az irgalmatlan törlesztőrészletek miatt nélkülözzenek a gyerekek. Megpróbáltam nekik megvenni mindent, hogy tanulhassanak, táborozhassanak, hogy normális ruhájuk legyen. Szocpol?! – nevet gúnyosan. – Legfeljebb 1,2 milliót kaptunk volna használt lakásra két gyerek után. A hiányzó tízest honnan kellett volna előkaparnom? Végigdolgoztam az életem, és most itt állok tehetetlenül. Ha az egyetemvárosban is albérletet kell fizetni, nem fogom tudni megoldani. Ha nem kap rendes ösztöndíjat, ha csak a drágább kollégiumba veszik fel… Jaj, mennyivel egyszerűbb lett volna, ha nem jogász, hanem fodrász vagy kozmetikus akar lenni!”
És tudják, mi a legdurvább az egészben? Ha történetesen ez a fiatal lány nem akar diplomát, és „csak” szakmát választ, a családnak továbbra is járna mind az adókedvezmény, mind a családi pótlék. Ha ugyanis a diák érettségi után nem felsőoktatási, hanem közoktatási intézményben tanul tovább, akkor – legfeljebb annak a tanévnek végéig, amelyben betölti a huszadik életévét – jogosult családi pótlékra, adókedvezmény pedig ugye az után jár, aki révén a szülő jogosult családi pótlékra. Magyarul: az állam azt honorálja, ha a gyerek érettségi után fodrásznak tanul – nem lebecsülve ezt a szakmát –, azt azonban nem, ha orvosnak vagy mérnöknek...
HEMZSEG A SZELLEMBERUHÁZÁSOKTÓL SIMONKA FALUJA, A HATÓSÁGOK CSAK NÉZIK
24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2019.09.09.
Bár a vádlottak padjára ültetik Simonka Györgyöt, a Fidesz országgyűlési képviselőjének több hozzá köthető, igencsak gyanús beruházás miatt nem kell felelnie a bíróság előtt. Uniós százmilliók útját követtük a Békés megyei Pusztaottlakára, ahol egy elhagyatott, lezárt ipari parkot találtunk, noha számos nagyberuházás munkálatainak kellene lassan befejeződniük. A negyedmilliárdos kerékpáros központnál egy kapavágás sem történt, a 650 millió forintos vadasparkban néhány állat sütkérezik, ám a hatóságokat mindez hidegen hagyja.
Szokatlan, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása idején a hatóságok felelősségre vonjanak egy kormánypárti politikust, Simonka György viszont parlamenti képviselőként kerül a vádlottak padjára. Úgy fest azonban, hogy a békési fideszesnek – egyelőre – csak a hozzá köthető gyanús ügyletek egy részéért kell felelnie, több, igencsak kifogásolható beruházás ugyanis nem volt része a Simonka és 32 társa elleni vádemeléssel záruló nyomozásnak.
A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása alapján a vádirat kizárólag a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésével foglalkozik. A mára felszámolás alatt álló Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft. korábban milliárdos nagyságrendben vett fel támogatásokat. Az utóbbi társaság felszámolása során a vagyon jelentős részét ráadásul éppen Simonka köre vásárolta vissza, ami bomba üzlet volt számukra...
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2019.09.09.
Bár a vádlottak padjára ültetik Simonka Györgyöt, a Fidesz országgyűlési képviselőjének több hozzá köthető, igencsak gyanús beruházás miatt nem kell felelnie a bíróság előtt. Uniós százmilliók útját követtük a Békés megyei Pusztaottlakára, ahol egy elhagyatott, lezárt ipari parkot találtunk, noha számos nagyberuházás munkálatainak kellene lassan befejeződniük. A negyedmilliárdos kerékpáros központnál egy kapavágás sem történt, a 650 millió forintos vadasparkban néhány állat sütkérezik, ám a hatóságokat mindez hidegen hagyja.
Szokatlan, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása idején a hatóságok felelősségre vonjanak egy kormánypárti politikust, Simonka György viszont parlamenti képviselőként kerül a vádlottak padjára. Úgy fest azonban, hogy a békési fideszesnek – egyelőre – csak a hozzá köthető gyanús ügyletek egy részéért kell felelnie, több, igencsak kifogásolható beruházás ugyanis nem volt része a Simonka és 32 társa elleni vádemeléssel záruló nyomozásnak.
A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása alapján a vádirat kizárólag a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és termelői szervezetek által igénybe vehető, az Európai Uniótól és a hazai költségvetésből származó támogatások jogellenes megszerzésével foglalkozik. A mára felszámolás alatt álló Paprikakert TÉSZ Kft. és a Magyar Termés TÉSZ Kft. korábban milliárdos nagyságrendben vett fel támogatásokat. Az utóbbi társaság felszámolása során a vagyon jelentős részét ráadásul éppen Simonka köre vásárolta vissza, ami bomba üzlet volt számukra...
TÚL SOKAT KÉRT A FALU A HELYHASZNÁLATÉRT, INKÁBB ELKÖLTÖZÖTT AZ ELTE GÓLYATÁBORA
ABCÚG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.09.09.
33 év után odébb állt Bódvarákóról az ELTE Természettudományi Karának egyik gólyatábora, mert nem sikerült megegyezniük a település új vezetésével a tábor helyszínéül szolgáló két hektáros rét használatáról, pedig egy éve a polgármester egyik választási ígérete a turizmus fellendítése volt. A szervező csapat képviselője irreálisnak tartotta, hogy egy szinte üres füves területért 1,5 millió forintot kérjen el az önkormányzat, a falu polgármestere viszont megelégelte, hogy a táborozók szinte teljesen ingyen használják a területet, és még a helyi szolgáltatásokat is egyre kevésbé veszik igénybe.
Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2018. augusztus végén olvashattak egy riportot az Abcúgon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvarákóról. A közvetlenül a szlovák határ mellett fekvő kis faluban ugyanis időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addig regnáló polgármestert, Farkas Árpádot egy korábbi falopási ügyben bűnösnek találta a bíróság, így összeférhetetlenség miatt távoznia kellett a posztjáról. A történet pikantériája az volt, hogy a menesztett polgármester újra elindult a székért az időközi választáson. Ellenfele is akadt azonban, egy környékbeli vállalkozó, Dámóczi Attila személyében, aki ezt nyilatkozta az Abcúgnak pár nappal azelőtt, hogy megnyerte volna a választást.
“Vannak terveim. Legfőbb célom munkahelyek teremtése, a már működő falusi turizmus támogatása és fejlesztése, közösség építése, a szociálisan rászorulók és idős, beteg emberek támogatása a faluban”
Ennek fényében igazán érdekes, hogy épp a polgármester működésének első évében költözött máshová Bódvarákóról az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) “Geo-Bio Gólyatábora”, amit 33 éve mindig a település határában tartottak. A szervezőknek és a településvezetésnek ugyanis nem sikerült megegyezniük a területhasználat feltételeiről...
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.09.09.
33 év után odébb állt Bódvarákóról az ELTE Természettudományi Karának egyik gólyatábora, mert nem sikerült megegyezniük a település új vezetésével a tábor helyszínéül szolgáló két hektáros rét használatáról, pedig egy éve a polgármester egyik választási ígérete a turizmus fellendítése volt. A szervező csapat képviselője irreálisnak tartotta, hogy egy szinte üres füves területért 1,5 millió forintot kérjen el az önkormányzat, a falu polgármestere viszont megelégelte, hogy a táborozók szinte teljesen ingyen használják a területet, és még a helyi szolgáltatásokat is egyre kevésbé veszik igénybe.
Majdnem pontosan egy évvel ezelőtt, 2018. augusztus végén olvashattak egy riportot az Abcúgon a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Bódvarákóról. A közvetlenül a szlovák határ mellett fekvő kis faluban ugyanis időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az addig regnáló polgármestert, Farkas Árpádot egy korábbi falopási ügyben bűnösnek találta a bíróság, így összeférhetetlenség miatt távoznia kellett a posztjáról. A történet pikantériája az volt, hogy a menesztett polgármester újra elindult a székért az időközi választáson. Ellenfele is akadt azonban, egy környékbeli vállalkozó, Dámóczi Attila személyében, aki ezt nyilatkozta az Abcúgnak pár nappal azelőtt, hogy megnyerte volna a választást.
“Vannak terveim. Legfőbb célom munkahelyek teremtése, a már működő falusi turizmus támogatása és fejlesztése, közösség építése, a szociálisan rászorulók és idős, beteg emberek támogatása a faluban”
Ennek fényében igazán érdekes, hogy épp a polgármester működésének első évében költözött máshová Bódvarákóról az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának (TTK) “Geo-Bio Gólyatábora”, amit 33 éve mindig a település határában tartottak. A szervezőknek és a településvezetésnek ugyanis nem sikerült megegyezniük a területhasználat feltételeiről...
AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS ELDÖNTI MAJD, HOGY MÉG MINDIG EGYSÉGES-E A FIDESZ TÁBORA
SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.09.08.
Ettek, ittak, jót dumáltak Kötcsén azok az urak és hölgyek, akik alapjaiban határozzák meg ma Magyarország jövőjét, ám azon kívül, hogy a végsőkig ragaszkodnak a hatalmukhoz az önkormányzati képviselői testületekben is, nem tudtunk meg sokat arról, milyen sorsot szánnak nekünk október 13-a után. Az azonban világos, hogy az ellenzéket lenézik, legalábbis a szavak szintjén alkalmatlannak tartják jelöltjeiket arra, hogy alternatívát nyújtsanak a Fidesz kádereivel szemben.
Ki tudja, még hány alkalommal jön még össze az állampárt színe-java Kötcsén, hogy a kiválasztottak meghallgassák vezérük aktuális iránymutatását? Csak találgathatjuk, hogy a zártkörű észosztáson mi hangzott el, de sejtjük, hogy a Fidesz berkein belül irányadó vezényszavak és propagandasűrítmények sűrűn röpködtek Orbán Viktor szájából. Ilyenek lehettek például a kereszténység védelmére buzdító kampányszlogenek, a migránsok elleni szólamok, illetve, hogy szét kell forgácsolni a lehető legtöbb helyen az éppen csak összetákolt ellenzéki összefogást. Minél több helyen teszik lehetetlenné az ellenzéki erők egyesítését, a Fidesznek annál jobb.
És ez utóbbi az érdeke annak a hatalomnak, amely lassan 10 éve azt hangoztatja, hogy csakis önmagát tartja alkalmasnak az ország vezetésére. Nem túl demokratikus felfogás, de a Fidesztől ennél durvábbakat is megszokhattunk az utóbbi parlamenti ciklusokban. Orbán Viktor személyisége úgy telepedett rá a párt arculatára, hogy a tagság észre sem vette, lényegében már nincsenek saját gondolataik, a vezér tévedhetetlenségébe vetett hitük ugyanis megszabadította őket a saját véleményalkotás fáradságos munkájától...
Szerző: SZEKA
2019.09.08.
Ettek, ittak, jót dumáltak Kötcsén azok az urak és hölgyek, akik alapjaiban határozzák meg ma Magyarország jövőjét, ám azon kívül, hogy a végsőkig ragaszkodnak a hatalmukhoz az önkormányzati képviselői testületekben is, nem tudtunk meg sokat arról, milyen sorsot szánnak nekünk október 13-a után. Az azonban világos, hogy az ellenzéket lenézik, legalábbis a szavak szintjén alkalmatlannak tartják jelöltjeiket arra, hogy alternatívát nyújtsanak a Fidesz kádereivel szemben.
Ki tudja, még hány alkalommal jön még össze az állampárt színe-java Kötcsén, hogy a kiválasztottak meghallgassák vezérük aktuális iránymutatását? Csak találgathatjuk, hogy a zártkörű észosztáson mi hangzott el, de sejtjük, hogy a Fidesz berkein belül irányadó vezényszavak és propagandasűrítmények sűrűn röpködtek Orbán Viktor szájából. Ilyenek lehettek például a kereszténység védelmére buzdító kampányszlogenek, a migránsok elleni szólamok, illetve, hogy szét kell forgácsolni a lehető legtöbb helyen az éppen csak összetákolt ellenzéki összefogást. Minél több helyen teszik lehetetlenné az ellenzéki erők egyesítését, a Fidesznek annál jobb.
És ez utóbbi az érdeke annak a hatalomnak, amely lassan 10 éve azt hangoztatja, hogy csakis önmagát tartja alkalmasnak az ország vezetésére. Nem túl demokratikus felfogás, de a Fidesztől ennél durvábbakat is megszokhattunk az utóbbi parlamenti ciklusokban. Orbán Viktor személyisége úgy telepedett rá a párt arculatára, hogy a tagság észre sem vette, lényegében már nincsenek saját gondolataik, a vezér tévedhetetlenségébe vetett hitük ugyanis megszabadította őket a saját véleményalkotás fáradságos munkájától...
FŐÁLLATORVOS: HA CSAK FELMERÜL A PESTIS GYANÚJA, LE FOGJÁK ÖLNI A DISZNÓKAT
HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerzők: SZLAVKOVITS RITA, GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.09.09.
Egyre több sertéstelepen ölik le az állatokat az afrikai sertéspestisre hivatkozva, mások gyakorlatilag karanténban nevelik fel állataikat. A gazdáknak alig áll rendelkezésükre konkrét információ, így a veszélyeztetett területeken az állomány leölésének kockázatával kell együtt élniük.
„Holnap-holnapután tán hozzám is elérnek” – mondja aggódva egy fiatal gazdálkodó, akinek egy Heves megyei, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt szigorúan korlátozott területen van sertéstelepe. Eddig az ő állatállományában még a betegség gyanúja sem merült fel, de a bő egy éve tartó válsághelyzet őt is érinti: a szigorított zónából nem szállíthat ki állatokat az állatorvos engedélye nélkül. Arra pedig gyakorlatilag esélye sincs, hogy egy ilyen engedélyt megkapjon.
"Hivatalosan nincs karantén, de közben meg mégis. Nem tudom, meddig kell hizlalnom őket, mi lesz velük?"
A férfi azért is aggódik, mert úgy hallotta egy tőle nyolc kilométerre élő gazdától, akinél már „kipucolták” az ólakat, hogy dokumentumot még nem kapott arról, pontosan miért is ölték le az állományt. Annyit mondott a szomszédja, hogy a kocák ellése után nem ment simán a leválasztás, majd amikor az állatorvos kijött, hogy segítsen, akkor gyanúsnak látta a malacokat, és mintát is vett.
"Erre indult be a gépezet, jöttek leölni az állatokat. Ám azt még mindig nem tudja, valójában miért is ürítették ki az ólakat."
Úgy tudjuk, hogy Kiskörén ezernyolcszáz sertést kellett egyszerre leölni, az országban összesen egyik forrásunk tízeres nagyságrendűre teszi az intézkedésben érintett állatok számát, egy másik, a hvg.hu-nak megszólaló szakértő azonban azt sem tartja kizártnak, hogy már százezernél tart a leölt állomány mérete. Hivatalos tájékoztatást kértünk ezzel kapcsolatban a hatóságtól is, ha választ kapunk, frissítjük cikkünket...
Szerzők: SZLAVKOVITS RITA, GYÜKERI MERCÉDESZ
2019.09.09.
Egyre több sertéstelepen ölik le az állatokat az afrikai sertéspestisre hivatkozva, mások gyakorlatilag karanténban nevelik fel állataikat. A gazdáknak alig áll rendelkezésükre konkrét információ, így a veszélyeztetett területeken az állomány leölésének kockázatával kell együtt élniük.
„Holnap-holnapután tán hozzám is elérnek” – mondja aggódva egy fiatal gazdálkodó, akinek egy Heves megyei, az afrikai sertéspestis (ASP) miatt szigorúan korlátozott területen van sertéstelepe. Eddig az ő állatállományában még a betegség gyanúja sem merült fel, de a bő egy éve tartó válsághelyzet őt is érinti: a szigorított zónából nem szállíthat ki állatokat az állatorvos engedélye nélkül. Arra pedig gyakorlatilag esélye sincs, hogy egy ilyen engedélyt megkapjon.
"Hivatalosan nincs karantén, de közben meg mégis. Nem tudom, meddig kell hizlalnom őket, mi lesz velük?"
A férfi azért is aggódik, mert úgy hallotta egy tőle nyolc kilométerre élő gazdától, akinél már „kipucolták” az ólakat, hogy dokumentumot még nem kapott arról, pontosan miért is ölték le az állományt. Annyit mondott a szomszédja, hogy a kocák ellése után nem ment simán a leválasztás, majd amikor az állatorvos kijött, hogy segítsen, akkor gyanúsnak látta a malacokat, és mintát is vett.
"Erre indult be a gépezet, jöttek leölni az állatokat. Ám azt még mindig nem tudja, valójában miért is ürítették ki az ólakat."
Úgy tudjuk, hogy Kiskörén ezernyolcszáz sertést kellett egyszerre leölni, az országban összesen egyik forrásunk tízeres nagyságrendűre teszi az intézkedésben érintett állatok számát, egy másik, a hvg.hu-nak megszólaló szakértő azonban azt sem tartja kizártnak, hogy már százezernél tart a leölt állomány mérete. Hivatalos tájékoztatást kértünk ezzel kapcsolatban a hatóságtól is, ha választ kapunk, frissítjük cikkünket...
VIHAR ELŐTTI CSEND
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CHLADEK TIBOR
2019.09.08.
Vajon mikor lehet felismerni az időt, amikor menni kell? Amikor már nem csak a közérzetünket, a lelki békénket, az ízlésünket irritálja mindaz, ami körülöttünk történik, de a puszta létezésünket is fenyegeti?
...Élhetetlen ország ez, és nem csak a vonatozás anomáliái miatt. Szétrohadt kórházak fémjelzik a rendszert, ahová a betegek viszik magukkal a gyógyszert, ha meg akarnak gyógyulni, és ha egyáltalán megélik, hogy sorra kerüljenek a hónapokra sőt évekre elhúzódó várólisták miatt. Az iskolákba a gyümölcs és a WC-papír mellett már a krétát is a szülők viszik, hogy a tanár oktatni tudjon - feltéve, hogy egyáltalán van még szaktanár, vagy az alacsony bérek miatti sok pályaelhagyó pedagógus következtében jobb esetben a tornatanár, rosszabb esetben a portás tanítja már a matematikát és a kémiát is. A napokban olvastam, hogy egy környékbéli településen a családsegítő szolgálat cipőgyűjtést hirdetett, mert sok gyermeket fenyeget a veszély, hogy a rossz idő beálltával saját cipő híján kimaradni kényszerülne az oktatásból, hiszen lábbeli nélkül, mezítláb nem tudna iskolába járni. A diagnózis feletti kesergésen kívül mi újat lehetne írni a mindennapjainkat átszövő "nemzeti nyomorról", amit már József Attila is megénekelt Hazám című versében: „Ezernyi fajta népbetegség, / szapora csecsemőhalál, / árvaság, korai öregség, / elmebaj, egyke és sivár / bűn, öngyilkosság, lelki restség, / mely, hitetlen, csodára vár, / nem elegendő, hogy kitessék: / föl kéne szabadulni már!"
Van azonban valami, ami ebben a Balkán-alsóvá szétrohasztott, eresztékeiben recsegő-ropogó országban az egészségügy, a közoktatás, a szociális ellátórendszer és valamennyi közszolgáltatás totális csődjénél is nagyobb mértékben teszi élhetetlenné a hétköznapokat: ez pedig a gyűlölet vírusa, amely agresszív gyorsasággal fertőzte meg társadalmunkat.
Sátáni szándékkal, belülről terjesztették el újra Magyarországon a gyűlölet magvait azáltal, hogy a kormánymédia a '30-as évek náci Németországának propagandájának kései szellemi követőjeként minden rossz okozójaként egy deklaráltan zsidó aggastyánt tett felelőssé a társadalom megvezethető tagjai szemében. Mára termőre fordult a vetés: mindennaposak lettek az olyan hírek, mint például hogy a bényei falunapon szivárványszínű táskája miatt bántalmaztak egy fiatal lányt, egy fővárosi bevásárlóközpontban arabnak néztek s ezért véresre vertek egy roma nemzetiségű magyar állampolgárt, az MTK dorogi idegenbéli mérkőzése alatt a hazai szurkolók minden következmény nélkül antiszemita rigmusokat skandáltak - ezen események alig néhány napnak a termései. A sort még hosszasan lehetne folytatni, de tény: általánossá vált, hogy ebben az országban következmények nélkül verbális és fizikai atrocitás ér magyar állampolgárokat származásuk, vallásuk, identitásuk miatt, amiatt, mert nem felelnek meg az „etnikailag homogén nemzetállam” miniszterelnöki víziójának.
„Az utcákon a gyűlölet vonult / és a láthatáron felizzott a múlt. / S ő tudta jól, hogy most már menni kell, / mert mindig ugyanúgy kezdődik el" - írja Bródy János Száz éves pályaudvar című dalszövegében. Bizony, „Vannak idők, mikor menni kell / mikor feltűnik a ház falán a jel”. Nagyszüleim rokonságából, baráti köréből sokan érezték úgy 1956-ban, hogy tizenegy évvel a holokauszt után a kiszámíthatatlan események tükrében nincs mire várni, indulni kell, menni kell. Meg sem álltak Svédországig, Kanadáig, az Egyesült Államokig.
Vajon mikor lehet felismerni az időt, amikor menni kell? Amikor már nem csak a közérzetünket, a lelki békénket, az ízlésünket irritálja mindaz, ami körülöttünk történik, de a puszta létezésünket is fenyegeti? Dédszüleim, nagyszüleim korosztályából sokan még a marhavagonokba is azzal a vakhittel szálltak be hosszú éveken át tartó sorozatos megalázások, jogfosztások, végül a gettóba zárást követően, hogy az életüket azért mégsem fogja elvenni a hatalom. Több mint hatszázezer mártír sorsa emlékezteti az utódok nemzedékét tévedésük súlyosságára...
Szerző: CHLADEK TIBOR
2019.09.08.
Vajon mikor lehet felismerni az időt, amikor menni kell? Amikor már nem csak a közérzetünket, a lelki békénket, az ízlésünket irritálja mindaz, ami körülöttünk történik, de a puszta létezésünket is fenyegeti?
...Élhetetlen ország ez, és nem csak a vonatozás anomáliái miatt. Szétrohadt kórházak fémjelzik a rendszert, ahová a betegek viszik magukkal a gyógyszert, ha meg akarnak gyógyulni, és ha egyáltalán megélik, hogy sorra kerüljenek a hónapokra sőt évekre elhúzódó várólisták miatt. Az iskolákba a gyümölcs és a WC-papír mellett már a krétát is a szülők viszik, hogy a tanár oktatni tudjon - feltéve, hogy egyáltalán van még szaktanár, vagy az alacsony bérek miatti sok pályaelhagyó pedagógus következtében jobb esetben a tornatanár, rosszabb esetben a portás tanítja már a matematikát és a kémiát is. A napokban olvastam, hogy egy környékbéli településen a családsegítő szolgálat cipőgyűjtést hirdetett, mert sok gyermeket fenyeget a veszély, hogy a rossz idő beálltával saját cipő híján kimaradni kényszerülne az oktatásból, hiszen lábbeli nélkül, mezítláb nem tudna iskolába járni. A diagnózis feletti kesergésen kívül mi újat lehetne írni a mindennapjainkat átszövő "nemzeti nyomorról", amit már József Attila is megénekelt Hazám című versében: „Ezernyi fajta népbetegség, / szapora csecsemőhalál, / árvaság, korai öregség, / elmebaj, egyke és sivár / bűn, öngyilkosság, lelki restség, / mely, hitetlen, csodára vár, / nem elegendő, hogy kitessék: / föl kéne szabadulni már!"
Van azonban valami, ami ebben a Balkán-alsóvá szétrohasztott, eresztékeiben recsegő-ropogó országban az egészségügy, a közoktatás, a szociális ellátórendszer és valamennyi közszolgáltatás totális csődjénél is nagyobb mértékben teszi élhetetlenné a hétköznapokat: ez pedig a gyűlölet vírusa, amely agresszív gyorsasággal fertőzte meg társadalmunkat.
Sátáni szándékkal, belülről terjesztették el újra Magyarországon a gyűlölet magvait azáltal, hogy a kormánymédia a '30-as évek náci Németországának propagandájának kései szellemi követőjeként minden rossz okozójaként egy deklaráltan zsidó aggastyánt tett felelőssé a társadalom megvezethető tagjai szemében. Mára termőre fordult a vetés: mindennaposak lettek az olyan hírek, mint például hogy a bényei falunapon szivárványszínű táskája miatt bántalmaztak egy fiatal lányt, egy fővárosi bevásárlóközpontban arabnak néztek s ezért véresre vertek egy roma nemzetiségű magyar állampolgárt, az MTK dorogi idegenbéli mérkőzése alatt a hazai szurkolók minden következmény nélkül antiszemita rigmusokat skandáltak - ezen események alig néhány napnak a termései. A sort még hosszasan lehetne folytatni, de tény: általánossá vált, hogy ebben az országban következmények nélkül verbális és fizikai atrocitás ér magyar állampolgárokat származásuk, vallásuk, identitásuk miatt, amiatt, mert nem felelnek meg az „etnikailag homogén nemzetállam” miniszterelnöki víziójának.
„Az utcákon a gyűlölet vonult / és a láthatáron felizzott a múlt. / S ő tudta jól, hogy most már menni kell, / mert mindig ugyanúgy kezdődik el" - írja Bródy János Száz éves pályaudvar című dalszövegében. Bizony, „Vannak idők, mikor menni kell / mikor feltűnik a ház falán a jel”. Nagyszüleim rokonságából, baráti köréből sokan érezték úgy 1956-ban, hogy tizenegy évvel a holokauszt után a kiszámíthatatlan események tükrében nincs mire várni, indulni kell, menni kell. Meg sem álltak Svédországig, Kanadáig, az Egyesült Államokig.
Vajon mikor lehet felismerni az időt, amikor menni kell? Amikor már nem csak a közérzetünket, a lelki békénket, az ízlésünket irritálja mindaz, ami körülöttünk történik, de a puszta létezésünket is fenyegeti? Dédszüleim, nagyszüleim korosztályából sokan még a marhavagonokba is azzal a vakhittel szálltak be hosszú éveken át tartó sorozatos megalázások, jogfosztások, végül a gettóba zárást követően, hogy az életüket azért mégsem fogja elvenni a hatalom. Több mint hatszázezer mártír sorsa emlékezteti az utódok nemzedékét tévedésük súlyosságára...
PUTYIN JELÖLTJEI ANNAK ELLENÉRE SEM TAROLNAK A MOSZKVAI VÁLASZTÁSOKON, HOGY KIZÁRTÁK A FÜGGETLEN JELÖLTEK JAVÁT
MÉRCE
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2019.09.09.
Ahogy arról mi is rendszeresen beszámoltunk, több héten keresztül tüntettek hétvégénként Moszkva lakosai, szabad választásokat követelve, miután több független jelöltet diszkvalifikáltak, az ellenzék szerint jogsértő módon.
Szerző: KISS SOMA ÁBRAHÁM
2019.09.09.
Vasárnap este hatkor zártak Oroszországban a szavazóhelyiségek – az ország méretéből fakadóan ez nem mindenhol ugyanakkor volt. A választásokon az Orosz Föderáció 85 választójogi egységében 6015 különböző szintű szavazást tartottak, többek között most választották meg a moszkvai közgyűlés tagjait is.
Ahogy arról mi is rendszeresen beszámoltunk, több héten keresztül tüntettek hétvégénként Moszkva lakosai, szabad választásokat követelve, miután több független jelöltet diszkvalifikáltak, az ellenzék szerint jogsértő módon.
A vidék jelentős részét vitte, Moszkvában azonban meglepő módon nem aratott földcsuszamlásszerű győzelmet Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin (jelenleg úgy tűnik, örökös) orosz elnök pártja, az Egységes Oroszország a fővárosban inkognitóban induló jelöltjei, akik Moszkvában a párt relatív népszerűtlensége miatt hivatalosan függetlenként indultak.
A moszkvai eredmények a következők: a szavazásra jogosultak 17,2 százaléka adta le szavazatát este 6-ig, közülük 92.3 százalék választotta az elektronikus voksolást, legalábbis hivatalosan.
Az Egységes Oroszország jelöltjei ugyan függetlenként indultak, azonban lehet tudni, hogy kik Putyin elnök támogatói, és úgy tűnik, az Alekszej Navalnij-féle „okos voksolás” rendszer viszonylagos sikerrel járt: miután a független jelöltek jelentős részét kizárták a választáson való részvételből, a legesélyesebb, nem putyinista jelölt támogatására buzdította a szavazókat. A legtöbb, nem putyinista győztes az Orosz Föderáció Kommunista Pártjából került ki. Több, mint 93,7 százalékos feldolgozottság mellett jelenleg úgy tűnik, a Putyint támogató jelöltek visznek huszonhármat a negyvenöt kerületből. Kerületi bontásban a győztesek listája, melyet a friss információkkal frissítünk, amint tudjuk, jelenleg a következőképp néz ki:...
A moszkvai eredmények a következők: a szavazásra jogosultak 17,2 százaléka adta le szavazatát este 6-ig, közülük 92.3 százalék választotta az elektronikus voksolást, legalábbis hivatalosan.
Az Egységes Oroszország jelöltjei ugyan függetlenként indultak, azonban lehet tudni, hogy kik Putyin elnök támogatói, és úgy tűnik, az Alekszej Navalnij-féle „okos voksolás” rendszer viszonylagos sikerrel járt: miután a független jelöltek jelentős részét kizárták a választáson való részvételből, a legesélyesebb, nem putyinista jelölt támogatására buzdította a szavazókat. A legtöbb, nem putyinista győztes az Orosz Föderáció Kommunista Pártjából került ki. Több, mint 93,7 százalékos feldolgozottság mellett jelenleg úgy tűnik, a Putyint támogató jelöltek visznek huszonhármat a negyvenöt kerületből. Kerületi bontásban a győztesek listája, melyet a friss információkkal frissítünk, amint tudjuk, jelenleg a következőképp néz ki:...
MÁRKI-ZAY PÉTER: FELSZABADÍTOTTUK HÓDMEZŐVÁSÁRHELYT, DE PROXYHÁBORÚT VÍVUNK LÁZÁR JÁNOSSAL
168 ÓRA
Szerző: CSERI PÉTER
2019.09.09.
A józan ész azt diktálja, hogyha másodszor is, ezúttal öt esztendőre elnyeri a polgármesteri széket, akkor új alapokra helyezzék a kapcsolatukat Lázár Jánossal, hiszen az a jelenlegi formájában mindenkinek csak árt – mondja a 168 Órának Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere. Beszél arról, milyen sors vár a többek között általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalomra, és arról is, hogy akár hálás is lehetne a Fidesznek meg a hatóságoknak, amiért másfél éve olyan szigorúan vizsgálják az új városvezetést, ami mellett teljesen kizárt a korrupció kialakulása. Merthogy a városvezető szerint az addig működő korrupciót mára felszámolták. Hódmezővásárhely első embere elmondja azt is, hogy szerinte ő vagy Lázár János a jobb debattőr, és azt is, kire fogadna az önkormányzati választáson.
– Nem jutott eszébe, hogy beüljön Lázár János mellé egy kis autókázásra, most, hogy a korábbi kancelláriaminiszter elviszi egy körre a Ladájával azokat, akik jelentkeznek nála?
– Amikor először hallottam az akciójáról, felvillant, hogy érdekes lenne, ha jelentkeznék, de aztán úgy voltam vele, ez olcsó figyelemfelkeltés lenne csupán. Ha ő nem keresi az én társaságomat, akkor én sem fogom az övét.
– Nem keresik egymást?
– Az a pontosabb, hogy kerül engem. Miután tavaly ismét megválasztották parlamenti képviselőnek, egy sikertelen helyszínegyeztetés után elmentem hozzá a fogadóórájára. Nagyon udvarias volt, elsőként hívott be, beszélgettünk, elmondtam, hogy polgármesterként konkrétan milyen ügyekben kérem és ajánlom fel az együttműködést. Meghallgatott, kezet ráztunk, aztán nem történt semmi...
Szerző: CSERI PÉTER
2019.09.09.
A józan ész azt diktálja, hogyha másodszor is, ezúttal öt esztendőre elnyeri a polgármesteri széket, akkor új alapokra helyezzék a kapcsolatukat Lázár Jánossal, hiszen az a jelenlegi formájában mindenkinek csak árt – mondja a 168 Órának Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere. Beszél arról, milyen sors vár a többek között általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalomra, és arról is, hogy akár hálás is lehetne a Fidesznek meg a hatóságoknak, amiért másfél éve olyan szigorúan vizsgálják az új városvezetést, ami mellett teljesen kizárt a korrupció kialakulása. Merthogy a városvezető szerint az addig működő korrupciót mára felszámolták. Hódmezővásárhely első embere elmondja azt is, hogy szerinte ő vagy Lázár János a jobb debattőr, és azt is, kire fogadna az önkormányzati választáson.
– Amikor először hallottam az akciójáról, felvillant, hogy érdekes lenne, ha jelentkeznék, de aztán úgy voltam vele, ez olcsó figyelemfelkeltés lenne csupán. Ha ő nem keresi az én társaságomat, akkor én sem fogom az övét.
– Nem keresik egymást?
– Az a pontosabb, hogy kerül engem. Miután tavaly ismét megválasztották parlamenti képviselőnek, egy sikertelen helyszínegyeztetés után elmentem hozzá a fogadóórájára. Nagyon udvarias volt, elsőként hívott be, beszélgettünk, elmondtam, hogy polgármesterként konkrétan milyen ügyekben kérem és ajánlom fel az együttműködést. Meghallgatott, kezet ráztunk, aztán nem történt semmi...
TELJES MELLSZÉLESSÉGGEL ALÁSZOLGÁLNI
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.09.09.
...hála legyen az összes álszenteknek, amiért kötcsei piknik csak egyszer van egy évben -, hogy a nagy fehér törzsfőnök nem nagyon szarozott azzal, hogy az alattvalóinak – Tarlós dícséretén túl – kölönösebb eligazítást tartson az önkormányzati kampányról/választásról. A nyilvánvaló sunnyogás ebben a kérdésben már csak azért is vicces, mert a borítékolható választási sikerek előtt általában mindig döngetni szokta a mellét, és hosszasan lamentál. A szivárgások szerint Orbán azért ejtett csupán pár szót erről a Fidesz számára egyébként nagyon is életbevágó választásról (ők már jópár éve konkrétan az életükért futnak, nem ügy), mert előtte többen is hosszasan pofáztak róla, és mert állítólag Tarlós Budapesten sokkal több szavazót tud maga mögött, mint a Fidesz, tehát mindenki bizakodhat a választási eredményeket illetően. Akkor vegyük sorra.
- Gondolom, ennek a teljesen indokolt választás előtti magabiztosságnak tudható be, hogy egyre több városban hívogatják a választókat az ellenzéki jelölteket lejárató közvéleménykutatók, gondolom ezért kell annyira lemenni kutyába, hogy olyan kérdésekkel terrorizálják a választókat Keszthelytől Budafokig, hogy akkor is szavazna az ellenzéki jelöltre, ha kiderülne, hogy családon belüli erőszakot követett el és migránsokat akar betelepíteni?
- Gondolom ezért szórtak el csak idén, csak eddig 49 milliárd forintot (úgy lett ennyire kerek, hogy most választások előtt még belenyomnak szaros 3,5 milliárdot) állampárti propagandára.
- Valószínűsítem, hogy ezért süllyedtek a 2018. április 8-át megelőző kampány szintje alá, és tolják a gyurcsányozós, határlebontós, tájékoztatásnak csúfolt, tényszerűen hazug agymosást, miközben még a retkes határvédelem Brüsszel által kifizetett költségeiről sem bírnak igazat mondani.
- Gyanítom, hogy ezért osztogatnak nyugdíjas rezsiutalványt és pluszextra közmunkás havi bért is, pont most.
- Sőt, minden bizonnyal ezért lebegtetik a leghülyébb Lajos hangján keresztül, hogy Karácsony Gergelynél már Berki Krisztián is jobb választás lenne Budapest élére.
- És pláne ezért van az, hogy sok helyen eldugják a fideszes narancsot és inkább civilnek próbálják beállítani a fideszes jelöltet.
Szóval igen. Ezért kussol a törzsfőnök az önkormányzati választásról és tolja a szűkszavúan optimista kamudumát, és egyáltalán nem azért, mert nagyon is jól tudja, hogy egyes településeken igen szarul állnak a Fidesz-KDNP örök és megbonthatatlan pártszövetség jelöltjei.
Azért az szerintem mindent elmond a Tarlós Istvánt magasztaló Orbán Viktorról és az egész szaros rendszeréről, hogy Fakocka Pityunak még egy nyomorult Facebook-oldala sincs, de ráadásul büszke arra, hogy az elektronikus leveleit is csak kinyomtatva hajlandó elolvasni. Vagyis Kelet-Európa legélhetőbb fővárosának (Kovács Zoltán kommunikátor ezúttal nem rongyolt bele a The Economist Intelligence Unit nevű brit kutatóintézetbe, amiért erre a megállapításra jutottak) egy digitálisan analfabéta polgármestere és polgármester-jelöltje van, aki ráadásul Budapesten népszerűbb is, mint a Fidesz. Nem kis teljesítmény, de nekik sikerült.
Aztán majd lehet óbégatni, miután a Momentum támogatásával Karácsony Gergely aláírásgyűjtésbe kezd, hogy addig ne épüljön több stadion, amíg nincs minden kerületben CT. Már most is óbégatnak, persze a kedvenc hétvégi, Pofon az ellenzéknek címmel futó óbégatásomban a pártlap többek közt ezt írja: A főváros soha nem lesz kész, mindig lesz mit fejleszteni, mindig lesz min dolgozni. Ez pedig háborús körülmények között biztosan nem megy, háborúban ugyanis csak rombolni lehet. Erre készül az ellenzék. A fővárost lövészároknak szánják. Ha ezt is mérlegre teszik a szavazók, akkor nem is kérdés, hová érdemes tenni az ikszet.
Hát jajaja. Nyilván az ellenzék készül háborúra és rombolásra, ezért is mondta azt Orbán a Fidesz 2022-es választási esélyeiről Kötcsén, hogy nem az a fontos, milyen nagy a kutya, hanem hogy milyen harciasság van a kutyában. Mert a Fidesz soha nem tenné csatatérré az országot, dehogyis. Majd lehet demagógozni és fröcsögni, hogy ha ezúttal nem lélegeztetőgépre, hanem CT-re számolják át a debil ellenzékiek a stadionokba ömlő milliárdokat. Nem függ össze semmivel (nem a francot): Magyarországon a második legmagasabb a megelőzhető halálesetek száma az Európai Unióban. 2016-ban tízből nyolc haláleset elkerülhető lett volna.
Nem baj, mert közben nem csak Mészáros Lőrincnek és a famíliájának, hanem az üzlettársainak is bejött az élet, ők aligha fognak úgy elhullani a retkes magyar egészségügyben, hogy meg lehetett volna menteni őket. Ezzel szemben közpénzmilliárdokból építhetnek élményparkokat a Balatonon (Miután megoldották, hogy a balatonszemesi kemping helyére villapark és luxusszálloda épülhessen, ugye.) Ezek közül is bizonyos Szepesi Richárd a legeredményesebb, ő a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain már 9 milliárd forintot kaszált. És nincs egyedül...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.09.09.
...hála legyen az összes álszenteknek, amiért kötcsei piknik csak egyszer van egy évben -, hogy a nagy fehér törzsfőnök nem nagyon szarozott azzal, hogy az alattvalóinak – Tarlós dícséretén túl – kölönösebb eligazítást tartson az önkormányzati kampányról/választásról. A nyilvánvaló sunnyogás ebben a kérdésben már csak azért is vicces, mert a borítékolható választási sikerek előtt általában mindig döngetni szokta a mellét, és hosszasan lamentál. A szivárgások szerint Orbán azért ejtett csupán pár szót erről a Fidesz számára egyébként nagyon is életbevágó választásról (ők már jópár éve konkrétan az életükért futnak, nem ügy), mert előtte többen is hosszasan pofáztak róla, és mert állítólag Tarlós Budapesten sokkal több szavazót tud maga mögött, mint a Fidesz, tehát mindenki bizakodhat a választási eredményeket illetően. Akkor vegyük sorra.
- Gondolom, ennek a teljesen indokolt választás előtti magabiztosságnak tudható be, hogy egyre több városban hívogatják a választókat az ellenzéki jelölteket lejárató közvéleménykutatók, gondolom ezért kell annyira lemenni kutyába, hogy olyan kérdésekkel terrorizálják a választókat Keszthelytől Budafokig, hogy akkor is szavazna az ellenzéki jelöltre, ha kiderülne, hogy családon belüli erőszakot követett el és migránsokat akar betelepíteni?
- Gondolom ezért szórtak el csak idén, csak eddig 49 milliárd forintot (úgy lett ennyire kerek, hogy most választások előtt még belenyomnak szaros 3,5 milliárdot) állampárti propagandára.
- Valószínűsítem, hogy ezért süllyedtek a 2018. április 8-át megelőző kampány szintje alá, és tolják a gyurcsányozós, határlebontós, tájékoztatásnak csúfolt, tényszerűen hazug agymosást, miközben még a retkes határvédelem Brüsszel által kifizetett költségeiről sem bírnak igazat mondani.
- Gyanítom, hogy ezért osztogatnak nyugdíjas rezsiutalványt és pluszextra közmunkás havi bért is, pont most.
- Sőt, minden bizonnyal ezért lebegtetik a leghülyébb Lajos hangján keresztül, hogy Karácsony Gergelynél már Berki Krisztián is jobb választás lenne Budapest élére.
- És pláne ezért van az, hogy sok helyen eldugják a fideszes narancsot és inkább civilnek próbálják beállítani a fideszes jelöltet.
Szóval igen. Ezért kussol a törzsfőnök az önkormányzati választásról és tolja a szűkszavúan optimista kamudumát, és egyáltalán nem azért, mert nagyon is jól tudja, hogy egyes településeken igen szarul állnak a Fidesz-KDNP örök és megbonthatatlan pártszövetség jelöltjei.
Azért az szerintem mindent elmond a Tarlós Istvánt magasztaló Orbán Viktorról és az egész szaros rendszeréről, hogy Fakocka Pityunak még egy nyomorult Facebook-oldala sincs, de ráadásul büszke arra, hogy az elektronikus leveleit is csak kinyomtatva hajlandó elolvasni. Vagyis Kelet-Európa legélhetőbb fővárosának (Kovács Zoltán kommunikátor ezúttal nem rongyolt bele a The Economist Intelligence Unit nevű brit kutatóintézetbe, amiért erre a megállapításra jutottak) egy digitálisan analfabéta polgármestere és polgármester-jelöltje van, aki ráadásul Budapesten népszerűbb is, mint a Fidesz. Nem kis teljesítmény, de nekik sikerült.
Aztán majd lehet óbégatni, miután a Momentum támogatásával Karácsony Gergely aláírásgyűjtésbe kezd, hogy addig ne épüljön több stadion, amíg nincs minden kerületben CT. Már most is óbégatnak, persze a kedvenc hétvégi, Pofon az ellenzéknek címmel futó óbégatásomban a pártlap többek közt ezt írja: A főváros soha nem lesz kész, mindig lesz mit fejleszteni, mindig lesz min dolgozni. Ez pedig háborús körülmények között biztosan nem megy, háborúban ugyanis csak rombolni lehet. Erre készül az ellenzék. A fővárost lövészároknak szánják. Ha ezt is mérlegre teszik a szavazók, akkor nem is kérdés, hová érdemes tenni az ikszet.
Hát jajaja. Nyilván az ellenzék készül háborúra és rombolásra, ezért is mondta azt Orbán a Fidesz 2022-es választási esélyeiről Kötcsén, hogy nem az a fontos, milyen nagy a kutya, hanem hogy milyen harciasság van a kutyában. Mert a Fidesz soha nem tenné csatatérré az országot, dehogyis. Majd lehet demagógozni és fröcsögni, hogy ha ezúttal nem lélegeztetőgépre, hanem CT-re számolják át a debil ellenzékiek a stadionokba ömlő milliárdokat. Nem függ össze semmivel (nem a francot): Magyarországon a második legmagasabb a megelőzhető halálesetek száma az Európai Unióban. 2016-ban tízből nyolc haláleset elkerülhető lett volna.
Nem baj, mert közben nem csak Mészáros Lőrincnek és a famíliájának, hanem az üzlettársainak is bejött az élet, ők aligha fognak úgy elhullani a retkes magyar egészségügyben, hogy meg lehetett volna menteni őket. Ezzel szemben közpénzmilliárdokból építhetnek élményparkokat a Balatonon (Miután megoldották, hogy a balatonszemesi kemping helyére villapark és luxusszálloda épülhessen, ugye.) Ezek közül is bizonyos Szepesi Richárd a legeredményesebb, ő a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain már 9 milliárd forintot kaszált. És nincs egyedül...
SZILI KATALIN: A GYERMEKVÁLLALÁS A KÖZÖSSÉG SZOLGÁLATA
HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2019.09.08.
A gyermek nemcsak a család, hanem a nemzet kincse is, a gyermekvállalás pedig a közösség szolgálata - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a felvidéki Zselízen, ahol beszédet mondott a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében elkészült új helyi magyar óvoda és bölcsőde átadásán vasárnap.
"A gyermek nemcsak a család, hanem a nemzet kincse" - hangsúlyozta Szili Katalin. Hozzáfűzte: a gyermek egyben a közös jövő záloga is, amelyért a közös hitvalláson túl a kormány felelősséggel teszi dolgát a hétköznapokban...
Szerző: HÍRKLIKK
2019.09.08.
A gyermek nemcsak a család, hanem a nemzet kincse is, a gyermekvállalás pedig a közösség szolgálata - jelentette ki Szili Katalin miniszterelnöki megbízott a felvidéki Zselízen, ahol beszédet mondott a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében elkészült új helyi magyar óvoda és bölcsőde átadásán vasárnap.
A mintegy felerészt magyarok lakta Alsó-Garam menti településen vasárnap a Mózeskosár Református Bölcsőde és a Cimbora Óvoda új épületét adták át. A rendezvényen a miniszterelnöki megbízott a napokban Budapesten tartott demográfiai csúcson elhangzott megállapításokat felidézve, a gyermekvállalás fontosságáról beszélt.
"A gyermekvállalás a közösség szolgálata" - jelentette ki Szili Katalin. Kifejtette: ahogyan a kisebb család is a gyermek által lesz teljes, úgy a nagyobb közösség, a nemzet is csak a gyermekekkel teljesedik ki és lesz élő.
"A gyermekvállalás a közösség szolgálata" - jelentette ki Szili Katalin. Kifejtette: ahogyan a kisebb család is a gyermek által lesz teljes, úgy a nagyobb közösség, a nemzet is csak a gyermekekkel teljesedik ki és lesz élő.
ORBÁN NAGY HANGON ELLENZI A MIGRÁCIÓT, ÉS TÖMEGÉVEL ENGEDI BE A KÜLFÖLDI MUNKÁSOKAT
KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.09.09.
Az etnikai homogenitás megőrzéséről az állítólagos népességcsere veszélyességéről szónokol, a nagy nyilvánosság előtt minden rosszat elmond a bevándorlásról a magyar kormányzat, közben rendkívül laza szabályozás mellett tömegével engedi be az országba a külföldi munkásokat – erről ír a Wall Street Journal.
Magyarország ellenezve a migrációt szélesre tárja kapuit a külföldi munkások előtt címmel sok részletre kiterjedő cikket közöl a Wall Street Journal Magyarország munkaerőhelyzetéről. Különös tekintettel arra, hogy szinte minden környező országnál lazább és kedvezőbb körülmények biztosításával igyekszik a kormány hazánkba csábítani a szakembereket. Az új migrációs szabályok ebben a tekintetben – szinte a legliberálisabbak a régióban.
Mongol zászló leng az egyik kertes házon Móron, jelezve lakói hovatartozását. Csak Móron legalább száz mongol dolgozik az autóüléseket gyártó cégnél. A kivándorlás és az alacsony születésszámok miatt munkaerőhiányt egyesek 80 ezerre, míg mások 150-200 ezerre teszik hazánkban. A kormány Mongóliából, Indiából, Vietnámból, s ki tudja még hány országból toboroz munkaerőt, reklámokon keresztül is, és például Ukrajnából és Szerbiából érkezők engedély nélkül is dolgozhatnak azokon a helyeken, ahol kiugróan magas a munkaerőhiány.
A kormányzati statisztikák szerint 43 százalékkal megugrott a kiadott munkaengedélyek száma, amikor kedvező szabályozást vezettek be egyik pillanatról a másikra, s aminek következtében már 8-21 nap alatt be lehet szerezni ezeket az engedélyeket. Ingyenes szállást, tolmácsot és kedvezményes élelmiszerjegyet biztosítanak, illetve adott esetben ingyenes hazautazást is a szerződés leteltével.
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.09.09.
Az etnikai homogenitás megőrzéséről az állítólagos népességcsere veszélyességéről szónokol, a nagy nyilvánosság előtt minden rosszat elmond a bevándorlásról a magyar kormányzat, közben rendkívül laza szabályozás mellett tömegével engedi be az országba a külföldi munkásokat – erről ír a Wall Street Journal.
Magyarország ellenezve a migrációt szélesre tárja kapuit a külföldi munkások előtt címmel sok részletre kiterjedő cikket közöl a Wall Street Journal Magyarország munkaerőhelyzetéről. Különös tekintettel arra, hogy szinte minden környező országnál lazább és kedvezőbb körülmények biztosításával igyekszik a kormány hazánkba csábítani a szakembereket. Az új migrációs szabályok ebben a tekintetben – szinte a legliberálisabbak a régióban.
Mongol zászló leng az egyik kertes házon Móron, jelezve lakói hovatartozását. Csak Móron legalább száz mongol dolgozik az autóüléseket gyártó cégnél. A kivándorlás és az alacsony születésszámok miatt munkaerőhiányt egyesek 80 ezerre, míg mások 150-200 ezerre teszik hazánkban. A kormány Mongóliából, Indiából, Vietnámból, s ki tudja még hány országból toboroz munkaerőt, reklámokon keresztül is, és például Ukrajnából és Szerbiából érkezők engedély nélkül is dolgozhatnak azokon a helyeken, ahol kiugróan magas a munkaerőhiány.
A kormányzati statisztikák szerint 43 százalékkal megugrott a kiadott munkaengedélyek száma, amikor kedvező szabályozást vezettek be egyik pillanatról a másikra, s aminek következtében már 8-21 nap alatt be lehet szerezni ezeket az engedélyeket. Ingyenes szállást, tolmácsot és kedvezményes élelmiszerjegyet biztosítanak, illetve adott esetben ingyenes hazautazást is a szerződés leteltével.
MEGMUTATJUK, KIKKEL TALÁLKOZOTT HIVATALOSAN ORBÁN AZ ELMÚLT KILENC ÉVBEN
ÁTLÁTSZÓ / ADATÚJSÁGÍRÁS BLOG
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2019.09.09.
520 nap, 659 hivatalos találkozó, ebből 82 olyan figura, aki diktatúrákat, autoriter rezsimeket képviselt, vagy jobboldali populistának mondható. Új interaktív anyagunkban Orbán Viktor miniszterelnök 2010 és 2019 közötti hivatalos találkozóit mutatjuk be.
Az Átlón megjelenő új, interaktív anyagunkban azt mutatjuk be a Miniszterelnökség hivatalos közlései alapján, hogy Orbán Viktor 2010. június 1. és 2019. augusztus 31. között mikor, hol és kikkel találkozott. Az az anyagból kiderül, hogy kikkel találkozott a legtöbbször, közülük hány diktatúra vagy autoriter rezsim vezetője, képviselője, és mennyi a jobboldali populistának mondott politikus.
Az anyagban 7 vizualizáció, grafikák és egy kereshető adatbázis található...
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2019.09.09.
520 nap, 659 hivatalos találkozó, ebből 82 olyan figura, aki diktatúrákat, autoriter rezsimeket képviselt, vagy jobboldali populistának mondható. Új interaktív anyagunkban Orbán Viktor miniszterelnök 2010 és 2019 közötti hivatalos találkozóit mutatjuk be.
Az Átlón megjelenő új, interaktív anyagunkban azt mutatjuk be a Miniszterelnökség hivatalos közlései alapján, hogy Orbán Viktor 2010. június 1. és 2019. augusztus 31. között mikor, hol és kikkel találkozott. Az az anyagból kiderül, hogy kikkel találkozott a legtöbbször, közülük hány diktatúra vagy autoriter rezsim vezetője, képviselője, és mennyi a jobboldali populistának mondott politikus.
Az anyagban 7 vizualizáció, grafikák és egy kereshető adatbázis található...
KISVÁROSNYI NER-LOVAG KAPOTT DIPLOMATA-ÚTLEVELET
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN, HARGITAI MIKLÓS
2019.09.09.
A Külügyminisztérium 2010 óta 16952 diplomata-útlevelet állított ki – tudta meg lapunk. Ez több, mint amennyire hivatalosan szükség lenne. A kormány erősen titkolja, hogy kiknek jár a kiváltság, de amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett.
Szerző: BATKA ZOLTÁN, HARGITAI MIKLÓS
2019.09.09.
A Külügyminisztérium 2010 óta 16952 diplomata-útlevelet állított ki – tudta meg lapunk. Ez több, mint amennyire hivatalosan szükség lenne. A kormány erősen titkolja, hogy kiknek jár a kiváltság, de amikor egy-egy név mégis nyilvánosságra került, abból mindig botrány lett.
Jelenleg összesen 7657 darab érvényes diplomata-útlevél van használatban – közölte lapunk közérdekű adatigénylése nyomán a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM). Megtudtuk azt is, hogy 2010 óta összesen 16952 diplomata-útlevelet állítottak ki. Külügyi forrásaink úgy fogalmaztak: „Ez kicsit magas szám”. A külügyi állományt 700 fősre becsülték ehhez jön hozzá nagyjából ezer, külképviseleten dolgozó. Ezen felül korábban is szokásban volt, hogy képviselők, pártok vezető politikusai, országos hatáskörű szervek vezetői diplomata útlevélhez jutottak, ez is nagyjából egy ezres kört jelent. Mindemellett az útlevél-tulajdonossal utazó hozzátartozók is kaphatnak útlevelet. Ezzel együtt is több száz, de akár több ezer olyan ember lehet, akinek esetben erősen kérdés, miért jutott magyar diplomata-útlevélhez. Azt viszont – jogszabályi tiltásra hivatkozva – a külügyminisztérium nem árulta el, hogy kik és mi alapján kaptak diplomata útlevelet. Ezt korábban perek árán sem volt hajlandó elárulni az Orbán-kormány, ami több, eddig kiszivárgott név alapján nem meglepő.
A KKM szerint évente 1200-1600 ember kap új diplomata-útlevelet. Ez a szám csak a választási években ugrott 2500 fölé, vélhetőleg az adminisztráció átszervezése miatt. Ugyan a jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen állami tisztségek után jár diplomatavízum, itt is van olyan gumiparagrafus aminek köszönhetően lényegében annak adhat a kormány ilyen útlevelet, akinek akar...
ITT OLVASHATÓ
A KKM szerint évente 1200-1600 ember kap új diplomata-útlevelet. Ez a szám csak a választási években ugrott 2500 fölé, vélhetőleg az adminisztráció átszervezése miatt. Ugyan a jogszabály pontosan meghatározza, hogy milyen állami tisztségek után jár diplomatavízum, itt is van olyan gumiparagrafus aminek köszönhetően lényegében annak adhat a kormány ilyen útlevelet, akinek akar...
ITT OLVASHATÓ
GÓRCSŐ ALÁ VETTE AZ MNB A HITELKÁRTYÁS SZERZŐDÉSEKET - NEM MINDIG ÉRTIK MEG A HIBRID TERMÉKEKET AZ ÜGYFELEKET
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.09.
Egyre elterjedtebbek az áruhitelt és a hitelkártyát kombináló banki termékek. Ezeket azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint nem feltétlenül értik meg az ügyfelek. A jegybank erre is figyelve átfogó vizsgálatot indított a tisztességtelen szerződési feltételek leleplezésére.
A hitelkártya-szerződések átfogó elemzésébe kezdett az MNB. Indoklása szerint azért, mert szeretné elérni, hogy eltűnjenek a fogyasztók szempontjából aggályosnak tekinthető feltételek. Az Azénpénzem.hu olvasói jelzések alapján úgy látja, hogy a felügyeleti hatóságnak a hitelkártyák tukmálása, de a hitelkeretek egekbe emelése terén is lehetne tennivalója.
Az általános szerződési feltételeket a jegybank ígérete szerint minden hitelkártyát kínáló meghatározó szereplőnél megvizsgálja. Az elemzés még az idén befejeződhet. Az MNB célkitűzése – mint azt a nemrégiben közzétett fogyasztóvédelmi jelentésben is leírták –, hogy „az elemzési folyamat lezárását követően kötendő fogyasztói hitelkártya szerződések kizárólag tisztességes és fogyasztói szemszögből is áttekinthető és érthető feltételeket tartalmazzanak”.
A fogyasztóvédelmi jelentésben kitértek egyébként arra, hogy miközben a kártyás fizetési forgalom jelentősége nő, az utóbbi években megjelentek új, innovatív pénzforgalmi megoldások. Ezek pedig tovább bonyolíthatják a hitelkártyatermékek fogyasztók számára egyébként is gyakran nehezen áttekinthető konstrukcióját.
A tájékoztatásokkal lehet gond:...
Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.09.
Egyre elterjedtebbek az áruhitelt és a hitelkártyát kombináló banki termékek. Ezeket azonban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint nem feltétlenül értik meg az ügyfelek. A jegybank erre is figyelve átfogó vizsgálatot indított a tisztességtelen szerződési feltételek leleplezésére.
A hitelkártya-szerződések átfogó elemzésébe kezdett az MNB. Indoklása szerint azért, mert szeretné elérni, hogy eltűnjenek a fogyasztók szempontjából aggályosnak tekinthető feltételek. Az Azénpénzem.hu olvasói jelzések alapján úgy látja, hogy a felügyeleti hatóságnak a hitelkártyák tukmálása, de a hitelkeretek egekbe emelése terén is lehetne tennivalója.
Az általános szerződési feltételeket a jegybank ígérete szerint minden hitelkártyát kínáló meghatározó szereplőnél megvizsgálja. Az elemzés még az idén befejeződhet. Az MNB célkitűzése – mint azt a nemrégiben közzétett fogyasztóvédelmi jelentésben is leírták –, hogy „az elemzési folyamat lezárását követően kötendő fogyasztói hitelkártya szerződések kizárólag tisztességes és fogyasztói szemszögből is áttekinthető és érthető feltételeket tartalmazzanak”.
A fogyasztóvédelmi jelentésben kitértek egyébként arra, hogy miközben a kártyás fizetési forgalom jelentősége nő, az utóbbi években megjelentek új, innovatív pénzforgalmi megoldások. Ezek pedig tovább bonyolíthatják a hitelkártyatermékek fogyasztók számára egyébként is gyakran nehezen áttekinthető konstrukcióját.
A tájékoztatásokkal lehet gond:...
MÁR 9 MILLIÁRDOS TÁMOGATÁSNÁL JÁR A VÁLLALKOZÓ, AKI ÖSSZEHOZTA MÉSZÁROS ELSŐ LUXUSSZÁLLODÁJÁT
HVG.HU
Szerző: SZABÓ YVETTE
2019.09.08.
Méregdrága élményparkjával Szepesi Richárd a legeredményesebb a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain, már 9 milliárd mennyei mannához jutott.
Szerző: SZABÓ YVETTE
2019.09.08.
Méregdrága élményparkjával Szepesi Richárd a legeredményesebb a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain, már 9 milliárd mennyei mannához jutott.
A kormányhoz közeli befektetők vitték el a harmadát annak a 65 milliárd forintnak, amelyet másfél év alatt osztott ki az Orbán Ráhel tanácsaival felvértezett Magyar Turisztikai Ügynökség. Ha pedig a Kisfaludy-programnak csak a jelentősebb, 100 millió forint fölötti támogatásait vesszük figyelembe, a pénz csaknem háromnegyede a Fideszhez lojális üzleti körökhöz került.
Közülük is kiemelkedő Szepesi Richárd sikere. A HVG közérdekű adatigénylésére kiadott listából kiderült, hogy nemcsak az ötcsillagos szántódi és tokaji szállodatervének megvalósításához kapott 3-3 milliárd forintot, hanem 3 milliárd forint jutott arra az élményparkra is, amely a balatoni hoteljéhez kapcsolódik.
A tematikus élményparkok fejlesztésére eddig csak a balatoni régióban lehetett pályázni, egész pontosan 5,18 milliárd forintra. Ebből nagyjából egymilliárdot csípett meg a balatonfüredi önkormányzat és fideszes partnerének cége, a Balaton Játszóház Kft. Ez utóbbit 2018 februárjában alapította Balogh Balázs, aki a Csopaki Polgári Kör elnöke. A civil szervezet még 2002-ben alakult, amikor Orbán Viktor azzal igyekezett felrázni híveit a Fidesz választási veresége miatti apátiából, hogy „a haza soha nem lehet ellenzékben”, és polgári körök százainak megalapítására szólította fel szimpatizánsait. Balogh nem volt rest, az általa gründolt polgári körben csak az elmúlt egy évben olyan illusztris vendégek osztották a keresztény Európa igéjét, mint Bayer Zsolt, Gajdics Ottó vagy Huth Gergely.
Az aktivista révbe is ért, méghozzá Balatonfüreden. A fideszes önkormányzat zárt ülésen tárgyalta ugyan az együttműködés részleteit, annyi azonban kiderült, hogy a játszóházak üzemeltetésében újonc Balaton Játszóház Kft.-nek elég volt mindössze 47 millió forintot előteremtenie, hogy a neki kiosztott 695 milliós állami támogatással hamarosan egymilliárdos beruházás haszonélvezője lehessen. A Balaton „első négy évszakos élményházához” tehát nemcsak a gyerekek, hanem Baloghék is játszva jutnak hozzá...
Közülük is kiemelkedő Szepesi Richárd sikere. A HVG közérdekű adatigénylésére kiadott listából kiderült, hogy nemcsak az ötcsillagos szántódi és tokaji szállodatervének megvalósításához kapott 3-3 milliárd forintot, hanem 3 milliárd forint jutott arra az élményparkra is, amely a balatoni hoteljéhez kapcsolódik.
A tematikus élményparkok fejlesztésére eddig csak a balatoni régióban lehetett pályázni, egész pontosan 5,18 milliárd forintra. Ebből nagyjából egymilliárdot csípett meg a balatonfüredi önkormányzat és fideszes partnerének cége, a Balaton Játszóház Kft. Ez utóbbit 2018 februárjában alapította Balogh Balázs, aki a Csopaki Polgári Kör elnöke. A civil szervezet még 2002-ben alakult, amikor Orbán Viktor azzal igyekezett felrázni híveit a Fidesz választási veresége miatti apátiából, hogy „a haza soha nem lehet ellenzékben”, és polgári körök százainak megalapítására szólította fel szimpatizánsait. Balogh nem volt rest, az általa gründolt polgári körben csak az elmúlt egy évben olyan illusztris vendégek osztották a keresztény Európa igéjét, mint Bayer Zsolt, Gajdics Ottó vagy Huth Gergely.
Az aktivista révbe is ért, méghozzá Balatonfüreden. A fideszes önkormányzat zárt ülésen tárgyalta ugyan az együttműködés részleteit, annyi azonban kiderült, hogy a játszóházak üzemeltetésében újonc Balaton Játszóház Kft.-nek elég volt mindössze 47 millió forintot előteremtenie, hogy a neki kiosztott 695 milliós állami támogatással hamarosan egymilliárdos beruházás haszonélvezője lehessen. A Balaton „első négy évszakos élményházához” tehát nemcsak a gyerekek, hanem Baloghék is játszva jutnak hozzá...
BELEGYALOGOLVA MÁSOK ÉLETÉBE
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Elvira
2019.09.09.
Zöldellő rizsteraszok, virágzó kisebbségi kultúrák – Sa Pa és környéke Észak-Vietnámban nem csak gyönyörű hely, de azt is megmutatja, miként őrizheti meg a kultúráját egy nép a turizmus segítségével. Minderről Elvira ír az első, ott töltött hetek után.
„Ha a vietnámi emberekre gondolunk, jellegzetes csúcsos bambuszkalapot viselő figurák jutnak eszünkbe, akik motoron ülve elképesztő dolgokat szállítanak ide-oda. Nők esetében a színes, esztétikus mintájú, oldalt felsliccelt, kecses öltözet, az áo dài számít hagyományos viseletnek.
Ám a Vietnámba utazó felfedezheti, hogy vannak olyan közösségek is az országban, akik a többséghez képest egy kicsit máshogyan élnek, illetve másmilyen öltözéket viselnek, amikor hagyományőrző módon akarnak felöltözni. Ők az 54 kisebbségi népcsoport valamelyikébe tartoznak.
Amikor a vietnámiak kerülnek szóba, az elsősorban a többségi társadalomra vonatkozik. A többségi társadalom a viet emberekből áll – ám fontos tudni, hogy nem kizárólag a viet emberek tartoznak a „vietnámi” gyűjtőfogalom alá, hanem az a bizonyos 54 etnikum is.
Maga a „Vietnám” kifejezés egyrészt utal a viet emberekre, másrészt a „nám” szó arra, hogy délen található. Méghozzá Kínától délre – a nagy birodalomtól ugyanis Vietnám évszázadokon keresztül kisebb-nagyobb függésben volt.
A Vietnám szó jelentése tehát: a délre élő viet emberek. Ebben a bejegyzésben nem a viet emberekről lesz szó, és arról a vidékről, ami nem a viet emberek földje.
Bemutatóhelyszín utazóknak
Vietnámban megszokhattuk, hogy megvan a helye annak, hol milyen termék elérhető. Például a városokban megvan a ruhaüzletek utcája, az ékszerboltok utcája, a virágboltok utcája.
Nos, olyan érzésem volt, hogy ezt a szokást országos szintre kiterjesztve kijelöltek egy helyet, ahol néhány etnikumot és faluikat bemutatják a külföldi turistáknak. Ez a hely Sa Pa városa és a környező települések.
Sa Pa Észak-Vietnám hegyvidékén található, Hanoitól körülbelül hatórányi utazásra. Átlagos vietnámi turistavárosnak tűnne, ahol az első pillanattól kezdve folyamatosan el akarnak adni valamit az utazónak, amint letette a lábát a buszról.
Ha nem sétálnának az utakon gazdagon díszített népviseletbe öltözött asszonyok (akik persze szintén el akarnak adni valamit, leginkább kézzel készített szép népművészeti termékeket). Sa Pa zsibvásár, és a többség gyorsan lelép innen: túrázni valamelyik környező faluba...
Szerző: Határátkelő / Elvira
2019.09.09.
„Ha a vietnámi emberekre gondolunk, jellegzetes csúcsos bambuszkalapot viselő figurák jutnak eszünkbe, akik motoron ülve elképesztő dolgokat szállítanak ide-oda. Nők esetében a színes, esztétikus mintájú, oldalt felsliccelt, kecses öltözet, az áo dài számít hagyományos viseletnek.
Ám a Vietnámba utazó felfedezheti, hogy vannak olyan közösségek is az országban, akik a többséghez képest egy kicsit máshogyan élnek, illetve másmilyen öltözéket viselnek, amikor hagyományőrző módon akarnak felöltözni. Ők az 54 kisebbségi népcsoport valamelyikébe tartoznak.
Amikor a vietnámiak kerülnek szóba, az elsősorban a többségi társadalomra vonatkozik. A többségi társadalom a viet emberekből áll – ám fontos tudni, hogy nem kizárólag a viet emberek tartoznak a „vietnámi” gyűjtőfogalom alá, hanem az a bizonyos 54 etnikum is.
Maga a „Vietnám” kifejezés egyrészt utal a viet emberekre, másrészt a „nám” szó arra, hogy délen található. Méghozzá Kínától délre – a nagy birodalomtól ugyanis Vietnám évszázadokon keresztül kisebb-nagyobb függésben volt.
A Vietnám szó jelentése tehát: a délre élő viet emberek. Ebben a bejegyzésben nem a viet emberekről lesz szó, és arról a vidékről, ami nem a viet emberek földje.
Bemutatóhelyszín utazóknak
Vietnámban megszokhattuk, hogy megvan a helye annak, hol milyen termék elérhető. Például a városokban megvan a ruhaüzletek utcája, az ékszerboltok utcája, a virágboltok utcája.
Nos, olyan érzésem volt, hogy ezt a szokást országos szintre kiterjesztve kijelöltek egy helyet, ahol néhány etnikumot és faluikat bemutatják a külföldi turistáknak. Ez a hely Sa Pa városa és a környező települések.
Sa Pa Észak-Vietnám hegyvidékén található, Hanoitól körülbelül hatórányi utazásra. Átlagos vietnámi turistavárosnak tűnne, ahol az első pillanattól kezdve folyamatosan el akarnak adni valamit az utazónak, amint letette a lábát a buszról.
Ha nem sétálnának az utakon gazdagon díszített népviseletbe öltözött asszonyok (akik persze szintén el akarnak adni valamit, leginkább kézzel készített szép népművészeti termékeket). Sa Pa zsibvásár, és a többség gyorsan lelép innen: túrázni valamelyik környező faluba...
MARÓTH SZÁMOL
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GAUSS KÁROLY FRIGYES
2019.09.06.
Miután véglegessé vált az Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatának elcsatolása, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, ELKH (széles körben egyszerűen Elkobzott Hálózat) nevet viselő szervezet törvényi úton való létrejötte, a figyelem annak vezető testülete (Irányító Testület), illetve elnöke felé fordult. A kutatók innák az elnök, Maróth Miklós szavait, mik a célok, hogyan akarják azokat elérni stb. Számos kérdés, zéró válasz („Bizonyos kérdéseire nem tudom a választ, másokra pedig nem kívánok válaszolni”, M. M.).
Egy levélváltás került nemrégiben nyilvánosságra, amelyben a szűkszavú elnök végre konkrét problémákat vet fel. Az első levelet az egyik szakszervezet (TDDSZ) írta, amelyben bejelentik, hogy reprezentatív szakszervezetté válva igényt tartanak arra, hogy azokon a megbeszéléseken, amelyekre a másik szakszervezetet (TUDOSZ) meghívják, az ő delegáltjaik is részt vehessenek. Nem célom Maróth professzor válaszát részleteiben elemezni, csak szakmámnál fogva arra a néhány számra koncentrálok, amelyeket Maróth professzor vezet be az eszmecserébe.
„Csehország valamivel kisebb Magyarországnál, mégis évente kb. 360.000 tudományos munkát termel, szemben velünk, akik csak kb. 210.000 munkát. (Ez csak kiragadott példa a számos többi közül.)” Ezt a néhány adatot olvasva azt hittem, káprázik a szemem. Az ugyanis, hogy a magyar tudomány egy adott évben 210 000 „tudományos munkát” (értsd cikket, közleményt) termel, körülbelül akkora abszurd, mintha én egy ókortörténeti előadásomat azzal nyitnám, hogy az antikvitás, az ókor, mint tudjuk, időszámításunk (Krisztus) után 1541-ben, Amerika felfedezésével kezdődött, és 1867‑ig, a Bastille lerombolásáig tartott. Elnézést, de ennél nagyobb baromságot nem tudtam kitalálni. Ha az úgy lenne, ahogy Maróth Miklós állítja, akkor a magyar tudomány ebben a vonatkozásban holtversenyben Nagy-Britanniával a harmadik helyen állna a világon, és csak az USA, valamint Kína előzné meg. Illetve, bocsánat, a negyedik helyen állna, mert Csehország (amelyik ráadásul valamivel kisebb Magyarországnál, erre alább visszatérek) is megelőzné. Ezzel szemben a magyar tudományos cikkek száma 10 340 (2018-as adat, ezzel 48. az országok rangsorában), míg a Cseh Köztársaság 25 539 cikkel ugyanebben az évben a 30. pozíciót foglalja el. Számomra hátborzongató, hogy a magyar tudomány pillanatnyilag legmagasabb pozícióit betöltő, legbefolyásosabb embere (M.M. Orbán Viktor személyes tudományügyi tanácsadója is egyben) hússzoros pontatlansággal ismeri a magyar tudomány ő szerinte fontos adatait.
Menjünk vissza a méretekhez: Csehország lakossága (gondolom, erre utalt Maróth professzor, és nem a területére) 10,57 millió (2017-es adat), míg Magyarországé 9,79 millió. Amennyiben a 10,57 valamivel kisebb, mint a 9,79, akkor Maróth Miklósnak igaza van.
De hadd hívjam fel egy fontos, a levélben nem szerepelő adatra Maróth professzor figyelmét: nyilván ő is tudja, hogy a tudományos munkákat, közleményeket nem az ország összes lakosa, hanem a kutatók írják. Nos, az egymillió lakosra jutó kutatók száma a World Bank adatai szerint Csehországban 3,516 (2016-ban), míg Magyarországon ez a szám ugyanebben az évben 2,646. Ez kb. 43 százalékkal több kutatót jelent Csehországban (a lakosságszámot is figyelembevéve).
Ha már belebonyolódtunk a statisztikák és országméretek elemzésébe, meg kell említeni, hogy a cikkek száma csak az egyik, önmagában nehezen értékelhető mutatója egy ország tudományos outputjának. Mert kevesebb, de jó cikk lényegesen többet ér, mint sok, de gyengébb cikk. Talán mellékszál, de a magyar cikkek átlagos színvonala, minősége (most eltekintek attól, hogy részletezzem, ezt milyen mutatók alapján állítom, de röviden: az idézetekkel összefüggő adatokat nézve) jobb, mint a Csehországból kikerülteké.
A levélből kibontakozó tudásbéli háttérrel kicsit nehéz értelmezni azt a nyilvánvalóan jóindulatúnak szánt kérdést, amit Maróth professzor, még egyszer: Orbán Viktor tudományos tanácsadója, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányitó Testületének feje, a szakszervezetnek adresszál, miután kinyilvánította a magyar és a cseh cikkek számáról szerzett ismereteit: „Milyen elvek szerint látja a szakszervezet megoldhatónak a teljesítmény szerinti differenciált béremelést?”
Mindenesetre a levélből úgy tűnik, hogy Maróth professzor a magyar és a cseh cikkek számában jelentkező különbséget csökkenteni szeretné. Egy kattintásra van a megoldástól, növelni kell a kutatók számát Magyarországon.
A nagyon rossz hír az, hogy amit a kormányzat, Palkovics és Maróth akadémikusok tesznek, az pont az ellenkező hatást éri el, az országból elmennek a kutatók. És ami legalább ennyire ijesztő, a frissen egyetemet végzettek nem igyekeznek a kutatói pályák felé, a tudományegyetemeken a doktori képzésre jelentkezők száma jelentősen megcsappant. Lám, máris van „eredménye” ennek az akadémia ellen vívott egyéves harcnak...
ÉLET ÉS IRODALOM 2019/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM 2019/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
Szerző: GAUSS KÁROLY FRIGYES
2019.09.06.
Miután véglegessé vált az Magyar Tudományos Akadémia intézethálózatának elcsatolása, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat, ELKH (széles körben egyszerűen Elkobzott Hálózat) nevet viselő szervezet törvényi úton való létrejötte, a figyelem annak vezető testülete (Irányító Testület), illetve elnöke felé fordult. A kutatók innák az elnök, Maróth Miklós szavait, mik a célok, hogyan akarják azokat elérni stb. Számos kérdés, zéró válasz („Bizonyos kérdéseire nem tudom a választ, másokra pedig nem kívánok válaszolni”, M. M.).
Egy levélváltás került nemrégiben nyilvánosságra, amelyben a szűkszavú elnök végre konkrét problémákat vet fel. Az első levelet az egyik szakszervezet (TDDSZ) írta, amelyben bejelentik, hogy reprezentatív szakszervezetté válva igényt tartanak arra, hogy azokon a megbeszéléseken, amelyekre a másik szakszervezetet (TUDOSZ) meghívják, az ő delegáltjaik is részt vehessenek. Nem célom Maróth professzor válaszát részleteiben elemezni, csak szakmámnál fogva arra a néhány számra koncentrálok, amelyeket Maróth professzor vezet be az eszmecserébe.
„Csehország valamivel kisebb Magyarországnál, mégis évente kb. 360.000 tudományos munkát termel, szemben velünk, akik csak kb. 210.000 munkát. (Ez csak kiragadott példa a számos többi közül.)” Ezt a néhány adatot olvasva azt hittem, káprázik a szemem. Az ugyanis, hogy a magyar tudomány egy adott évben 210 000 „tudományos munkát” (értsd cikket, közleményt) termel, körülbelül akkora abszurd, mintha én egy ókortörténeti előadásomat azzal nyitnám, hogy az antikvitás, az ókor, mint tudjuk, időszámításunk (Krisztus) után 1541-ben, Amerika felfedezésével kezdődött, és 1867‑ig, a Bastille lerombolásáig tartott. Elnézést, de ennél nagyobb baromságot nem tudtam kitalálni. Ha az úgy lenne, ahogy Maróth Miklós állítja, akkor a magyar tudomány ebben a vonatkozásban holtversenyben Nagy-Britanniával a harmadik helyen állna a világon, és csak az USA, valamint Kína előzné meg. Illetve, bocsánat, a negyedik helyen állna, mert Csehország (amelyik ráadásul valamivel kisebb Magyarországnál, erre alább visszatérek) is megelőzné. Ezzel szemben a magyar tudományos cikkek száma 10 340 (2018-as adat, ezzel 48. az országok rangsorában), míg a Cseh Köztársaság 25 539 cikkel ugyanebben az évben a 30. pozíciót foglalja el. Számomra hátborzongató, hogy a magyar tudomány pillanatnyilag legmagasabb pozícióit betöltő, legbefolyásosabb embere (M.M. Orbán Viktor személyes tudományügyi tanácsadója is egyben) hússzoros pontatlansággal ismeri a magyar tudomány ő szerinte fontos adatait.
Menjünk vissza a méretekhez: Csehország lakossága (gondolom, erre utalt Maróth professzor, és nem a területére) 10,57 millió (2017-es adat), míg Magyarországé 9,79 millió. Amennyiben a 10,57 valamivel kisebb, mint a 9,79, akkor Maróth Miklósnak igaza van.
De hadd hívjam fel egy fontos, a levélben nem szerepelő adatra Maróth professzor figyelmét: nyilván ő is tudja, hogy a tudományos munkákat, közleményeket nem az ország összes lakosa, hanem a kutatók írják. Nos, az egymillió lakosra jutó kutatók száma a World Bank adatai szerint Csehországban 3,516 (2016-ban), míg Magyarországon ez a szám ugyanebben az évben 2,646. Ez kb. 43 százalékkal több kutatót jelent Csehországban (a lakosságszámot is figyelembevéve).
Ha már belebonyolódtunk a statisztikák és országméretek elemzésébe, meg kell említeni, hogy a cikkek száma csak az egyik, önmagában nehezen értékelhető mutatója egy ország tudományos outputjának. Mert kevesebb, de jó cikk lényegesen többet ér, mint sok, de gyengébb cikk. Talán mellékszál, de a magyar cikkek átlagos színvonala, minősége (most eltekintek attól, hogy részletezzem, ezt milyen mutatók alapján állítom, de röviden: az idézetekkel összefüggő adatokat nézve) jobb, mint a Csehországból kikerülteké.
A levélből kibontakozó tudásbéli háttérrel kicsit nehéz értelmezni azt a nyilvánvalóan jóindulatúnak szánt kérdést, amit Maróth professzor, még egyszer: Orbán Viktor tudományos tanácsadója, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Irányitó Testületének feje, a szakszervezetnek adresszál, miután kinyilvánította a magyar és a cseh cikkek számáról szerzett ismereteit: „Milyen elvek szerint látja a szakszervezet megoldhatónak a teljesítmény szerinti differenciált béremelést?”
Mindenesetre a levélből úgy tűnik, hogy Maróth professzor a magyar és a cseh cikkek számában jelentkező különbséget csökkenteni szeretné. Egy kattintásra van a megoldástól, növelni kell a kutatók számát Magyarországon.
A nagyon rossz hír az, hogy amit a kormányzat, Palkovics és Maróth akadémikusok tesznek, az pont az ellenkező hatást éri el, az országból elmennek a kutatók. És ami legalább ennyire ijesztő, a frissen egyetemet végzettek nem igyekeznek a kutatói pályák felé, a tudományegyetemeken a doktori képzésre jelentkezők száma jelentősen megcsappant. Lám, máris van „eredménye” ennek az akadémia ellen vívott egyéves harcnak...
ÉLET ÉS IRODALOM 2019/36. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
ÚGY FOGNAK ISKOLAIGAZGATÓKAT KINEVEZNI, HOGY SEMMIT SEM LEHET TUDNI RÓLUK
INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.09.09.
Augusztus 22-én több mint 350 iskola élére nevezett ki igazgatókat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Közülük 108-an először lettek intézményvezetők. Ez az év sem múlt el erősen vitatható iskolaigazgatói kinevezések nélkül, de a kormány szeret arra hivatkozni, hogy több száz kinevezés közül mindig csak néhány okoz nagyobb felháborodást.
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.09.09.
Augusztus 22-én több mint 350 iskola élére nevezett ki igazgatókat Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere. Közülük 108-an először lettek intézményvezetők. Ez az év sem múlt el erősen vitatható iskolaigazgatói kinevezések nélkül, de a kormány szeret arra hivatkozni, hogy több száz kinevezés közül mindig csak néhány okoz nagyobb felháborodást.
Már csak a pályázat szövege lesz nyilvános
A kormány mindenesetre júniusban a köznevelési törvény módosításával újabb lépést tett afelé, hogy ezek esélyét minimálisra csökkentse. A sebtében összehozott, egy rövid időre megakasztott, majd gyorsan elfogadott módosítás végleg megszüntette az igazgató pályázatoknál a nevelőtestületek véleményezési jogát. Ugyanígy nem kell már kikérni a szülői közösség, az iskola (nem pedagógus) alkalmazottainak, az óvoda- és iskolaszéknek, és a diákönkormányzatnak a véleményét sem...
A kormány mindenesetre júniusban a köznevelési törvény módosításával újabb lépést tett afelé, hogy ezek esélyét minimálisra csökkentse. A sebtében összehozott, egy rövid időre megakasztott, majd gyorsan elfogadott módosítás végleg megszüntette az igazgató pályázatoknál a nevelőtestületek véleményezési jogát. Ugyanígy nem kell már kikérni a szülői közösség, az iskola (nem pedagógus) alkalmazottainak, az óvoda- és iskolaszéknek, és a diákönkormányzatnak a véleményét sem...
„A BEVÁNDORLÁST HANGOSAN ELLENZŐ MAGYARORSZÁG SZÉLESRE TÁRJA KAPUIT A MÉG TÖBB KÜLFÖLDI MUNKÁS ELŐTT”
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2019.09.09.
Hosszabb helyszíni riportban számol be a magyarországi munkaerőpiac különös alakulásáról a Wall Street Journal. Az első kép: mongol zászlót lenget a szél egy csendes móri utcában, a helyi autógyárban dolgozó Chinbaték házán. A kisvárosban száz mongol bevándorló él, és számos egyéb országból érkező külföldi...
Szerző: URFI PÉTER
2019.09.09.
Hosszabb helyszíni riportban számol be a magyarországi munkaerőpiac különös alakulásáról a Wall Street Journal. Az első kép: mongol zászlót lenget a szél egy csendes móri utcában, a helyi autógyárban dolgozó Chinbaték házán. A kisvárosban száz mongol bevándorló él, és számos egyéb országból érkező külföldi...
MODERN CSALÁD
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.09.09.
Ha jól értem a kedves vezető Kötcséről kiszivárgott áporodott gondolatait – legalábbis, amelyek az új migráncsról mint témáról, a gyerekekről szóltak -, akkor készül belefoglaltatni a gránit szilárdságúba, hogy a gyereknek joga van anyához meg apához. Ha ez így lesz, márpedig mért ne lenne így – mert Neriában minden is megtörténhet -, akkor az egész arra szolgál csupán, hogy a melegektől valahogyan elvegye, törvénnyel tegye lehetetlenné a gyermekvállalás ilyen-olyan módozatait.
Ha nem is alapvető jog ez, de biológiai és nem spirituális lényként az ember óhatatlan szükséglete lehet a gyermek utáni vágyakozás, kivéve, ha gyerekgyűlölő Csoszogi suszter vagy Küsmödi az Isten fia. Ekképp Orbán Viktor Mihály, a homofób törpe embertársaink számos tagjától óhajtja elvenni azt, amire a génjei miatt égető vágya van. Bár tudjuk, hogy a magyar kan ősgenomját OVM hordozza csakis, mégis, talán másnak is van ilyenje, ha nem is olyan festeni való, mint az övé.
Nekem személy szerint kezd nagyon tele lenni a tököm a középkorral, ami Orbán Viktor Mihályból kifolyik. Szavazatom viszont csak egy van, tankom meg nincs, ezért írok, amíg lehet. Így szeretném elmesélni azon embertársamnak, akik nem nézik a Comedy Centrálon a “Modern család” című sorozatot, hogy nagyon tanulságos dolgok vannak abban meleg embertársaink, az ő házasságuk és gyermekvállalásuk kapcsán, hogyha a fideszisták ilyet látnának, ott fordulnának le a székről.
Vagy, ami inkább lehet, látják is, a szívük mélyén még tetszik is nekik. Viszont, mivel nem akarnak éhen dögleni, inkább fölveszik a szöges bakancsot, beállnak a csürhébe és vesén rúgják Krisztusban testvérüket, valamint kiverik a fogát. Ezt momentán képes beszédként kell értelmezni, de, ha így mennek továbbra is a dolgok kies hazánkban, szó szerint is megtapasztalhatjuk, nem kell túlságosan sok hozzá. A szellem kint van a palackból, elég csak a Coca-Cola afférra gondolni...
Szerző: Rezeda
2019.09.09.
Ha jól értem a kedves vezető Kötcséről kiszivárgott áporodott gondolatait – legalábbis, amelyek az új migráncsról mint témáról, a gyerekekről szóltak -, akkor készül belefoglaltatni a gránit szilárdságúba, hogy a gyereknek joga van anyához meg apához. Ha ez így lesz, márpedig mért ne lenne így – mert Neriában minden is megtörténhet -, akkor az egész arra szolgál csupán, hogy a melegektől valahogyan elvegye, törvénnyel tegye lehetetlenné a gyermekvállalás ilyen-olyan módozatait.
Ha nem is alapvető jog ez, de biológiai és nem spirituális lényként az ember óhatatlan szükséglete lehet a gyermek utáni vágyakozás, kivéve, ha gyerekgyűlölő Csoszogi suszter vagy Küsmödi az Isten fia. Ekképp Orbán Viktor Mihály, a homofób törpe embertársaink számos tagjától óhajtja elvenni azt, amire a génjei miatt égető vágya van. Bár tudjuk, hogy a magyar kan ősgenomját OVM hordozza csakis, mégis, talán másnak is van ilyenje, ha nem is olyan festeni való, mint az övé.
Nekem személy szerint kezd nagyon tele lenni a tököm a középkorral, ami Orbán Viktor Mihályból kifolyik. Szavazatom viszont csak egy van, tankom meg nincs, ezért írok, amíg lehet. Így szeretném elmesélni azon embertársamnak, akik nem nézik a Comedy Centrálon a “Modern család” című sorozatot, hogy nagyon tanulságos dolgok vannak abban meleg embertársaink, az ő házasságuk és gyermekvállalásuk kapcsán, hogyha a fideszisták ilyet látnának, ott fordulnának le a székről.
Vagy, ami inkább lehet, látják is, a szívük mélyén még tetszik is nekik. Viszont, mivel nem akarnak éhen dögleni, inkább fölveszik a szöges bakancsot, beállnak a csürhébe és vesén rúgják Krisztusban testvérüket, valamint kiverik a fogát. Ezt momentán képes beszédként kell értelmezni, de, ha így mennek továbbra is a dolgok kies hazánkban, szó szerint is megtapasztalhatjuk, nem kell túlságosan sok hozzá. A szellem kint van a palackból, elég csak a Coca-Cola afférra gondolni...
AZ UTOLSÓ FIZIKATANÁR MAJD KAPCSOLJA LE A VILLANYT
24.HU
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2019.09.08.
Az államtitkár szerint kész szerencse, hogy van pedagógushiány az országban, a tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a tanévkezdés már most is komoly nehézségekbe ütközik, arról nem is beszélve, hogy a természettudományos tárgyak terén igencsak elenyésző az utánpótlás.
„Egy nagyvárosi jó gimnáziumban azért nincs órarendje még a diákok egy részének, mert nincs német- és matematikatanár” – tudtuk meg a Pedagógusok Szakszervezetétől, és nem ez az egyetlen iskola, ahol nem éppen a terveknek megfelelően indult hétfőn az idei tanév. Nemrég írtunk arról, hogy a tanév végeztével tanárok ezrei hiányoznak az egyes intézményekből, a helyzet pedig szerte az országban elég kilátástalannak tűnt, így a tanévkezdés alkalmával kíváncsiak voltunk, tapasztalható-e bármi javulás.
A kormány a tanárhiánnyal kapcsolatban az év valamennyi időszakában azt kommunikálja, hogy a probléma egyrészt nem országos, másrészt a nyári időszakban teljesen normális, hogy az átlagosnál több betöltetlen álláshelyet találni országszerte. Információink szerint azonban sok helyen nem oldódtak meg a problémák a tanév kezdetével sem.
Egy budapesti belvárosi iskolában például informatika- és némettanár is hiányzik a megfelelő oktatás biztosításához, míg egy vidéki általános iskolában a matematikaórákat egy mérnök tartja, aki semmilyen pedagógiai végzettséggel nem rendelkezik, ugyanezen intézményben pedig alsó tagozaton is két tanítónővel kevesebbel indult a tanév, mint kellene.
A pedagógushiány a szakképzésben is ugyanúgy jelen van, egy szakközépiskolában például három helyettes egyszerre mondott le a feladatáról, egyelőre viszont nem találtak a helyükre bevethető munkaerőt.
Maruzsa Zsolt köznevelésért felelős helyettes államtitkár épp a napokban nyilatkozott a tanárhiánnyal kapcsolatban, a politikus pedig egészen zavarba ejtő érveléssel odázta el a problémát. Maruzsa szerint ugyanis
több ezer ember végez az egyetemeken, ha nem lenne kiírva több ezer álláshely adott esetben, volt olyan kérdés, ami hétszáz óvodapedagógus álláshelyre kérdezett rá nálunk, ezernégyszázan végeznek. Nagy szerencse, hogy van hétszáz kiírt álláshely.
A kissé zavaros mondatok alapján tehát üdvözítő, hogy pedagógushiány van Magyarországon, hiszen ha nem lenne, az egyetemekről tanárszakos diplomával távozó fiatalok nem tudnának hol elhelyezkedni...
Szerző: GRÁD-KOVÁCS MÁRTA
2019.09.08.
Az államtitkár szerint kész szerencse, hogy van pedagógushiány az országban, a tapasztalatok viszont azt mutatják, hogy a tanévkezdés már most is komoly nehézségekbe ütközik, arról nem is beszélve, hogy a természettudományos tárgyak terén igencsak elenyésző az utánpótlás.
„Egy nagyvárosi jó gimnáziumban azért nincs órarendje még a diákok egy részének, mert nincs német- és matematikatanár” – tudtuk meg a Pedagógusok Szakszervezetétől, és nem ez az egyetlen iskola, ahol nem éppen a terveknek megfelelően indult hétfőn az idei tanév. Nemrég írtunk arról, hogy a tanév végeztével tanárok ezrei hiányoznak az egyes intézményekből, a helyzet pedig szerte az országban elég kilátástalannak tűnt, így a tanévkezdés alkalmával kíváncsiak voltunk, tapasztalható-e bármi javulás.
A kormány a tanárhiánnyal kapcsolatban az év valamennyi időszakában azt kommunikálja, hogy a probléma egyrészt nem országos, másrészt a nyári időszakban teljesen normális, hogy az átlagosnál több betöltetlen álláshelyet találni országszerte. Információink szerint azonban sok helyen nem oldódtak meg a problémák a tanév kezdetével sem.
Egy budapesti belvárosi iskolában például informatika- és némettanár is hiányzik a megfelelő oktatás biztosításához, míg egy vidéki általános iskolában a matematikaórákat egy mérnök tartja, aki semmilyen pedagógiai végzettséggel nem rendelkezik, ugyanezen intézményben pedig alsó tagozaton is két tanítónővel kevesebbel indult a tanév, mint kellene.
A pedagógushiány a szakképzésben is ugyanúgy jelen van, egy szakközépiskolában például három helyettes egyszerre mondott le a feladatáról, egyelőre viszont nem találtak a helyükre bevethető munkaerőt.
Maruzsa Zsolt köznevelésért felelős helyettes államtitkár épp a napokban nyilatkozott a tanárhiánnyal kapcsolatban, a politikus pedig egészen zavarba ejtő érveléssel odázta el a problémát. Maruzsa szerint ugyanis
több ezer ember végez az egyetemeken, ha nem lenne kiírva több ezer álláshely adott esetben, volt olyan kérdés, ami hétszáz óvodapedagógus álláshelyre kérdezett rá nálunk, ezernégyszázan végeznek. Nagy szerencse, hogy van hétszáz kiírt álláshely.
A kissé zavaros mondatok alapján tehát üdvözítő, hogy pedagógushiány van Magyarországon, hiszen ha nem lenne, az egyetemekről tanárszakos diplomával távozó fiatalok nem tudnának hol elhelyezkedni...
SZABAD SZEMMEL - KEMÉNY MECCSRE KELL KÉSZÜLNIE TRÓCSÁNYINAK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.09.
Guardian
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.09.
Guardian
Kemény megpróbáltatásokra kell számítania Trócsányi Lászlónak, hogy Orbán Viktor kiszemelt uniós biztosaként vegye a jóváhagyásához szükséges akadályokat, hiszen igazságügyi miniszterként, a kormányfő akaratának végrehajtójaként ő vezényelte le azokat a reformokat, amelyek miatt viszály támadt Magyarország és Brüsszel között. EP-képviselők máris jelezték, hogy a meghallgatások során nem lehet eltekinteni a kabinet emberi jogi mérlegétől, márpedig abban a bíróságok jogkörének megnyirbálásával, az új rendszer építészeként nagy szerepe volt a politikusnak. Így az ő felügyelete mellett hoztak olyan törvényeket, amelyek büntetik a menekülteket segítő civil szervezeteket, létesítették a déli határon a tranzitövezeteket, és nevéhez fűződnek olyan intézkedések, amelyek a CEU kipaterolásához vezettek. Jelölése az egyik első vizsga lesz von der Leyen számára, aki holnap teszi közzé csapatának névsorát. A liberális holland Sophie in t’Veld provokációnak nevezte, hogy Magyarország Trócsányit akarja biztosnak. Hiszen miként lehetne rábólintani olyasvalakire, aki nem tartja tiszteletben az EU alapszerződéseit. Szóval, a volt miniszternek cseppet sem lesz könnyű dolga Strasbourgban. A frakciók ezen a héten kezdik tárgyalni a kiválasztottak személyét és a lista csak akkor tekinthető elfogadottnak, ha mindenkit kipipálnak rajta. Ráadásul az uniós miniszterek a következő napokban vitatják meg, megszegte-e az Orbán-kormány a jogállamot. De már Navracsics Tibornak sem volt egyszerű a helyzete, mert az öt év során egy uniós diplomata szerint mind Brüsszel, mind Budapest csak azt figyelte, van-e a legcsekélyebb jel is arra, hogy ki lehessen jelenteni: a biztos elárulta őket. Ennélfogva kezdettől fogva ellenségesség vette körül a Bizottságban, és alighanem ugyanez vár Trócsányira is, már ha átmegy a rostán.
Az EU soros elnökeként Finnország azt szeretné, hogy a jövőben a brüsszeli támogatásokat a jogállam betartásától tegyék függővé, csakhogy ez a lépés várhatóan még inkább kiélezi a feszültséget az olyan kormányokkal, mint amilyen a magyar és a lengyel is. Mindenesetre az európai ügyek finn minisztere azt közölte, hogy nincs fontosabb a közösségi értékek védelménél, mivel a világban egyre több az ilyen-olyan mértékben totalitárius rendszer. Megismételte, hogy Helsinki nem kíván senkire sem ujjal mutogatni és nem is arról van szó, hogy elvennének pénzt bizonyos tagállamoktól. A cél a megelőzés és minden országra vonatkozik. Egyúttal érdekesnek minősítette a magyar és a lengyel bírálatokat, mert mint mondta, itt egy olyan eszközről van szó, amivel a közös költségvetést védenék meg. Ám bízik abban, hogy a végén legyűrnek minden ellenállást a tervvel szemben. A javaslat a nyugati és északi tagoktól indult ki, mert zavarta őket, hogy az uniónak csak korlátozott eszközei vannak saját sorain belül a lopakodó illiberalizmussal szemben. Ám még nem dőlt el, mekkora részt tartanának vissza, ha egy ország megszegi a szervezet demokratikus normáit. A magyar vezetés azóta támadja Finnországot, hogy az a 2. félévben átvette a soros elnöki teendőket. A tét csak emelkedik, amikor Magyarországot a jövő hétfőn meghallgatják az EU miniszterei a kifogásolt jogsértésekről.
Hogy az Egyesült Államok a Szabad Európa Rádió magyar nyelvű adásainak felújítására készül, az a konzervatív lap szerint azt jelzi, hogy az USA meg akarja dorgálni a mind inkább tekintélyelvű Orbán Viktort, mivel az lehetővé tette, hogy a magyar sajtó túlnyomó része saját szövetségeseinek kezébe kerüljön. A lépés mindössze négy hónappal követi, hogy Trump a Fehér Házban fogadta a magyar vezetőt, és a keresztény érdekek védelmezőjeként méltatta, akit „tisztelnek egész Európában”. A SZER jelenleg 22 nyelven sugároz a nyugati demokrácia értékeit közvetítve. Mégpedig olyan államokba, amelyekről Washington úgy ítéli meg, hogy elhallgattatta vagy korlátozta a független médiát. Az amerikai Kongresszus jóváhagyása esetén a magyar program előreláthatólag májusban indul. Magyar részről hivatalosan még nem nyilatkoztak az elképzelésről, de úgy tudni, hogy Cornstein budapesti nagykövet próbált közbenjárni, mert Orbán és Trump nagy barátjaként nem szeretné, ha a csatorna bíráló anyagokat közölne a magyar vezetésről.
A magyar kormány ugyan hangosan ellenzi a bevándorlást, mégis egyre több külföldi vendégmunkást enged be, tekintettel az erős növekedésre, az apadó népességszámra és az emelkedő bérekre. Az utóbbi időben tízezrek kaptak munkavállalási engedélyt, mivel egyszerűen nincs elég ember. Magyarország ugyan az EU-n belül azok közé tartozik, akik szavakban a leghatározottabban elutasítják a migrációt, a hatóságok azonban nemigen nyilatkoznak a törvényes bevándorlásról, noha a rendszer újabban a legliberálisabbak közé tartozik Európában. Pl. az amerikai lapnak sem sikerült szóra bírnia egyetlen illetékest sem. De hát a vállalkozók mostanság 80 ezer helyre keresnek embert. A hatalom kb. egy éve szánta rá magát, hogy képzett szakembereket csábítson be a határokon túlról, nehogy azok engedjenek a tehetősebb Nyugat csábításának. Ennek köszönhetően az engedélyeket immár hetek, és nem hónapok alatt állítják ki, elsősorban ukránoknak, mongoloknak, indiaiaknak és vietnamiaknak. Szerbiában és Ukrajnában reklámkampány indult a toborzás érdekében. Aki e két országból jön, annak a kijelölt jó 100 szakmában nincs is szüksége a hatósági pecsétre. Hivatalos adatok nincsenek, Dávid Ferenc, a VOSZ korábbi főtitkára 150 és 200 ezer köztire becsüli a tényleges számot. Mindettől függetlenül a miniszterelnök nemrégiben megint csak kifejtette, hogy egyes erők lakosságcserén dolgoznak, de ezt Magyarország nem fogadja el. Akik jöhetnek, azok általában 2-3 évig maradhatnak, ám többszöri hosszabbítás esetén állandó lakhatást, sőt, esetleg állampolgárságot is kaphatnak. Az ügynökségek szerint különösen a muzulmán államokban nehéz jelentkezőket találni, de ott sem teljesen lehetetlen, ha magasan képzett szakértőkről van szó. A magyar példát más kormányok is követik szép csendben a térségben, elsősorban Lengyelország...
EGY KÖZÖS SZÓTÁR VÁGYA
A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.09.08.
Mielőtt ezt a munkát elkezdtem, nem tűnt fel, hogy nem ugyanazt értjük a szavakon. Tudtam persze, hogy van szakmai nyelv, ami specifikus kifejezésekkel tarkított, de azt, hogy egyes kifejezéseken mennyire nem ugyanazt értjük, azzal jóval később szembesültem. Aztán megtapasztaltam, és tapasztalom ma is, hogy ez, a változásokkal felerősítve, milyen nagy probléma.
Azt hiszem, először az Antiszegregációs Kerekasztalban ülve fogalmaztam meg ezt magamnak, 2013-ban. ( Akkor indult, én 2016-ban léptem ki ebből az egyeztetésből.) Hónapokat töltöttünk az oktatási szegregáció fogalmának értelmezésével, de nem emlékszem, hogy konszenzus alakult volna ki. Mert mást jelentett nekünk, terepen dolgozóknak, szegregált iskolákba járó gyerekekkel foglalkozóknak, és mást a Minisztériumnak. Mi a mellett érveltünk (no persze köztünk sem mindenki), hogy ezt nem szabad, zsákutca, csak mélyíti a problémát, a döntéshozók szerint pedig (hú, ezt most félve írom le, mert egyszer a “szeretetteljes szegregáció” kifejezés emlegetése miatt majdnem bepereltek…) jó megoldás lehet, “átmenetileg” külön tanítani a halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekeket, és majd, mikor alkalmasak lesznek, lehet őket integrálni. Pedig pontosan tudták ők is, hogy ez sosem fog megtörténni.
Azóta azt hiszem, hosszú listát tudnék írni, milyen fogalmakban van zavar, pl. a szektorsemleges finanszírozástól az inklúzióig, de talán még jobban mutatja, amit a tankönyvekben látunk. Most sok tankönyvlap fotójával találkozunk a facebookon, én is osztottam meg párat, világosan látszik a kommentekből, mennyire másként értelmezhetők. Pedig, ha valahol, hát itt, a gyerekek miatt nagyon tisztán értelmezhető mondatokra lenne szükség. Sokan írták, hogy a tanár majd helyreteszi…No persze. Nem hiszem, hogy ezt nekik kellene megoldani. Pláne most, mikor úgy tűnik, arra is lesz külön, irányított figyelme a rendszernek, hogy ki, milyen nézetek felé hajlik el, mikor a tanítványaival megvitat egy-egy kérdést.
Azt pedig, hogy a szegénység, a hátrányos helyzet, a mélyszegénység mit jelent a köztudatban, nos, ennek a zűrzavaráról, változásairól azt hiszem, már könyvet tudnék írni. Tíz éve próbálom közel hozni az emberekhez ezt a problémát, a tőlem telhető legreálisabban, sem túltolva, sem rózsaszín képet festve, közben tanulva ezt az egészet, hiszen ez nem egy járt út, nincs ajánlott módszertana. Ám, mivel a közeg közben állandóan változik, és a változás nem segíti ezt a munkát, sokszor az az érzésem, ez a terep nehezebb, mint kint, a szegregátumokban megértetni valamit. Mert a tanult emberek között az ember mást várna.
Bár próbálok nagyon tapintatos és türelmes lenni velük is, mégis, sok haragost szereztem már. Mert nem tudtam megértetni, miért nem adunk mélyszegénységben élő gyerekeket nyaralni oda, ahol a jelentkező fő célja, hogy pár nap alatt “ráddöbbentse” a gyereket a tanulás fontosságára. Mint ahogy azt sem, hogy a mi munkánknak nem lehet központi része a tanulatlan, a világ dolgaiban tájékozatlan emberek politikai befolyásolása a szavazások idején. Nem tudtam sokszor megértetni, hogy ebben az őrületes munkában már nem tudjuk felvállalni a jobb körülmények között élő, ám a szülei szerint ezt nem értékelő gyerekek nevelésébe történő besegítést. Sem olyan módon, hogy látogatást szervezünk nekik egy nyomorban élő, hasonló korú gyereknél, sem úgy, hogy önkéntes munkára fogadjuk a gyereket egy hétre, gondosan ügyelve arra, hogy ne juthasson internethez, mert függő, hanem megértse, milyen szerencsés is ő, a családjával.
És nagyon nehéz megértetni azt is, hogy az Igazgyöngy is egy munkahely, ahol olyan emberek dolgoznak, akik nem tudnak állandóan, a hétvégén is rendelkezésre állni, mert nekik is családjuk van, életük, amire tekintettel kell lenni, még akkor is, ha az odaforduló illető csak hétvégén ér rá egy ilyen utazásra. Vagy azt, hogy hiába ajánlja fel lakáskiürítés, vagy költözés miatt a számukra fölösleges holmikat valaki, ha nem tudunk egy ingyenes fuvart keresni hozzá, és képtelen vagyunk a 250 km-es útért előteremteni újra és újra a 70 ezer forintos fuvarköltséget, nem bírunk igent mondani rá. Akkor sem tudunk érte menni, ha sajnálja kidobni, mert már mindenhol próbálta értékesíteni, de senkinek sem kell. Sokan nem értik meg, és megharagszanak, hogy igen, válogatunk, mert egy keret nélküli ágymatrac, vagy a régi nagy retro-fotelek, a dohányzóasztalok, vitrines szekrények nem megfelelő adományok a szűkös életterű lakhatási szegénységben. Hosszan folytathatnám ezt a sort, ezért próbálom az atlatszo.hu szocioblogjában ezekkel a szempontokkal is szembesíteni a segíteni akarókat. Azért reménykedek, hogy nem eredménytelenül.
Aztán itt van a tehetség és a hátrányos helyzet kérdése. Pl. a cégek, vagy más alapítványok által kiírt ösztöndíjpályázatoknál. Ahol a kiírók hátrányos helyzetű zseniket várnak, akiket fel lehet mutatni, nemzetközi eredményekkel, díjakkal, már így kerülhet be is bárki, ha bizonyítottan sikerei vannak. Csakhogy a hátrányos helyzet ritkán kedvez a zsenik felbukkanásának. A halmozottan hátrányos helyzet még kevésbé. Ott még a tehetségcsírák felfedezéséhez is külön munka kell. De a bírálóbizottságot ez többnyire nem érdekli. A reakció többnyire ez: ők nem “annyira” szegényt keresnek. Nekik a gyors eredmény a fontos, hogy mutathassák, részesei egy tehetség karrierjének. Mi pedig keservesen vesszük tudomásul, hogy akit tehetségesnek gondoltunk, az nekik semmi, oda nem felel meg. Pedig pontosan tudjuk, hogy onnan, ahonnan a gyereket ajánljuk, már az is csoda, hogy 16 évesen is tanul, és igenis, tehetséget takar a 4,8-as bizonyítvány a matek tagozaton. Még akkor is, ha nem nyert, és bizonyára nem is fog nemzetközi versenyt nyerni.
A héten (elég nehéz hetünk volt), kaptunk egy levelet. Azért írom, hogy nehéz hetünk volt, mert lehet, szerencsésebb napok után, mikor nem találkozunk ennyi nyomorúsággal, nem érint ennyire mélyen. Régi kedves támogatónk írt, azt gondoltam, azért van mellettünk, mert érti, miben dolgozunk, és látja az értelmét is. De most, nagyon elkeserített a levele. Ahogy kérte, elküldtük neki a tételes elszámolást a támogatásáról, és erre válaszolva, az újabb, felhasználásra vonatkozó kérdések mellett ezt is írta: “Kérjük, beszélgessenek el ….-val, még most az új iskolai év elején, kérve őt, hogy törekedjen javítani tanulmányi eredményein. Van-e valamilyen különös oka szerény és romló tendenciát mutató értékelésének?”
Van-e valami különös oka… Hát van. Az, hogy hol él, hogyan nevelkedett eddig, erről küldtünk is tájékoztatást a támogatónak. A gyerek, akiről szó van, középiskolás. Régóta mellette vagyunk. Szerencsétlen, kilátástalan élet ez is, rengeteg ilyen van körülöttünk. A szülőket sose láttuk, egy nagynéni neveli őt, és a testvérét is. Azért kezdtünk segíteni nekik, mert gyakran a kukákból próbálták a mindennapi megélhetést biztosítani. Visszatérítettük a magántanulóságból, elkezdte a középiskolát. Igen, “csak” 3,2 volt félévkor, és év végén még rontott is, 4 tizedet, de nem került bukás közelébe, és mindenki tudja, a középiskolában az első év mindig nagyon nehéz. Nem is a leggyengébb iskolát választotta, hanem a legnehezebbet, amit elérhetett. Tudjuk, ez óriási teljesítmény onnan, ahonnan jön. Onnan, ahol a legnagyobb örömöt akkor láttuk az arcán, mikor egy télen tüzelőt vittünk nekik. Most, a tanszercsomagolásban önkéntes munkában segített…Úgy dolgozott, hogy a kollégáim szóltak neki, nem kell ennyire hajtania. Ebből is látható, van kötelességtudata, akarata.
Persze, ha valaki erre az eredményre ránéz, anélkül, hogy látná, mi van mögötte, azt mondja, ez semmi. Ő, mint támogató, eredményt vár, jelest, hiszen az legyen már érdemes a támogatásra, aki jó tanuló. A támogató értékrendje szerint élő, szorgalmas. Aki “jó szegény”. És nem annyira szegény, hogy ilyen problémái legyenek, mint kukázás, vagy tüzelő. Akivel, szerinte “el kell beszélgetni”, és akkor majd a fejéhez kap, hogy tényleg… és rögvest meg akar majd felelni az elvárásoknak, és nekifut annak a lécnek, amit ő sosem fog átugrani. A gyereke majd lehet. De ő biztosan nem. A javaslatból úgy tűnik, a mi tudásunk, közreműködésünk, a szemében értéktelen, hiszen ennyit sem tudunk, hogy el kell beszélgetni vele. Mintha a folyamatos mentorálásunk nem is létezne.
Szóval, kínkeserves ez a munka. Nagyon sokszor szembesülök vele, hogy nem tudom megértetni másokkal ezt az egész őrületet. Azért nehéz, mert azokkal is harcolnunk kell, akikért dolgozunk, meg az intézményrendszerrel is, hogy ne vegye természetesnek a rendszer hibáit, és ne alkalmazkodjon hozzá a gyerekek kárára is. És azokkal is harcolni kell sokszor, akik nélkül nem tudnánk dolgozni. A támogatókkal. Néha már tényleg tanácstalan vagyok, hogyan tudnám megértetni velük jobban azokat a fogalmakat, amelyeket egyformán kellene értelmeznünk ahhoz, hogy az elvárásokra is egyformán nézhessünk. Hogy ott, a foteljükben, egy másfajta szocializációval, távol ettől az egésztől is értsék, mi az a generációs szegénység, és annak társadalmi beágyazottsága.
Legalább ők. Ha már a döntéshozók nem értik.
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.09.08.
Mielőtt ezt a munkát elkezdtem, nem tűnt fel, hogy nem ugyanazt értjük a szavakon. Tudtam persze, hogy van szakmai nyelv, ami specifikus kifejezésekkel tarkított, de azt, hogy egyes kifejezéseken mennyire nem ugyanazt értjük, azzal jóval később szembesültem. Aztán megtapasztaltam, és tapasztalom ma is, hogy ez, a változásokkal felerősítve, milyen nagy probléma.
Azt hiszem, először az Antiszegregációs Kerekasztalban ülve fogalmaztam meg ezt magamnak, 2013-ban. ( Akkor indult, én 2016-ban léptem ki ebből az egyeztetésből.) Hónapokat töltöttünk az oktatási szegregáció fogalmának értelmezésével, de nem emlékszem, hogy konszenzus alakult volna ki. Mert mást jelentett nekünk, terepen dolgozóknak, szegregált iskolákba járó gyerekekkel foglalkozóknak, és mást a Minisztériumnak. Mi a mellett érveltünk (no persze köztünk sem mindenki), hogy ezt nem szabad, zsákutca, csak mélyíti a problémát, a döntéshozók szerint pedig (hú, ezt most félve írom le, mert egyszer a “szeretetteljes szegregáció” kifejezés emlegetése miatt majdnem bepereltek…) jó megoldás lehet, “átmenetileg” külön tanítani a halmozottan hátrányos helyzetű roma gyerekeket, és majd, mikor alkalmasak lesznek, lehet őket integrálni. Pedig pontosan tudták ők is, hogy ez sosem fog megtörténni.
Azóta azt hiszem, hosszú listát tudnék írni, milyen fogalmakban van zavar, pl. a szektorsemleges finanszírozástól az inklúzióig, de talán még jobban mutatja, amit a tankönyvekben látunk. Most sok tankönyvlap fotójával találkozunk a facebookon, én is osztottam meg párat, világosan látszik a kommentekből, mennyire másként értelmezhetők. Pedig, ha valahol, hát itt, a gyerekek miatt nagyon tisztán értelmezhető mondatokra lenne szükség. Sokan írták, hogy a tanár majd helyreteszi…No persze. Nem hiszem, hogy ezt nekik kellene megoldani. Pláne most, mikor úgy tűnik, arra is lesz külön, irányított figyelme a rendszernek, hogy ki, milyen nézetek felé hajlik el, mikor a tanítványaival megvitat egy-egy kérdést.
Azt pedig, hogy a szegénység, a hátrányos helyzet, a mélyszegénység mit jelent a köztudatban, nos, ennek a zűrzavaráról, változásairól azt hiszem, már könyvet tudnék írni. Tíz éve próbálom közel hozni az emberekhez ezt a problémát, a tőlem telhető legreálisabban, sem túltolva, sem rózsaszín képet festve, közben tanulva ezt az egészet, hiszen ez nem egy járt út, nincs ajánlott módszertana. Ám, mivel a közeg közben állandóan változik, és a változás nem segíti ezt a munkát, sokszor az az érzésem, ez a terep nehezebb, mint kint, a szegregátumokban megértetni valamit. Mert a tanult emberek között az ember mást várna.
Bár próbálok nagyon tapintatos és türelmes lenni velük is, mégis, sok haragost szereztem már. Mert nem tudtam megértetni, miért nem adunk mélyszegénységben élő gyerekeket nyaralni oda, ahol a jelentkező fő célja, hogy pár nap alatt “ráddöbbentse” a gyereket a tanulás fontosságára. Mint ahogy azt sem, hogy a mi munkánknak nem lehet központi része a tanulatlan, a világ dolgaiban tájékozatlan emberek politikai befolyásolása a szavazások idején. Nem tudtam sokszor megértetni, hogy ebben az őrületes munkában már nem tudjuk felvállalni a jobb körülmények között élő, ám a szülei szerint ezt nem értékelő gyerekek nevelésébe történő besegítést. Sem olyan módon, hogy látogatást szervezünk nekik egy nyomorban élő, hasonló korú gyereknél, sem úgy, hogy önkéntes munkára fogadjuk a gyereket egy hétre, gondosan ügyelve arra, hogy ne juthasson internethez, mert függő, hanem megértse, milyen szerencsés is ő, a családjával.
És nagyon nehéz megértetni azt is, hogy az Igazgyöngy is egy munkahely, ahol olyan emberek dolgoznak, akik nem tudnak állandóan, a hétvégén is rendelkezésre állni, mert nekik is családjuk van, életük, amire tekintettel kell lenni, még akkor is, ha az odaforduló illető csak hétvégén ér rá egy ilyen utazásra. Vagy azt, hogy hiába ajánlja fel lakáskiürítés, vagy költözés miatt a számukra fölösleges holmikat valaki, ha nem tudunk egy ingyenes fuvart keresni hozzá, és képtelen vagyunk a 250 km-es útért előteremteni újra és újra a 70 ezer forintos fuvarköltséget, nem bírunk igent mondani rá. Akkor sem tudunk érte menni, ha sajnálja kidobni, mert már mindenhol próbálta értékesíteni, de senkinek sem kell. Sokan nem értik meg, és megharagszanak, hogy igen, válogatunk, mert egy keret nélküli ágymatrac, vagy a régi nagy retro-fotelek, a dohányzóasztalok, vitrines szekrények nem megfelelő adományok a szűkös életterű lakhatási szegénységben. Hosszan folytathatnám ezt a sort, ezért próbálom az atlatszo.hu szocioblogjában ezekkel a szempontokkal is szembesíteni a segíteni akarókat. Azért reménykedek, hogy nem eredménytelenül.
Aztán itt van a tehetség és a hátrányos helyzet kérdése. Pl. a cégek, vagy más alapítványok által kiírt ösztöndíjpályázatoknál. Ahol a kiírók hátrányos helyzetű zseniket várnak, akiket fel lehet mutatni, nemzetközi eredményekkel, díjakkal, már így kerülhet be is bárki, ha bizonyítottan sikerei vannak. Csakhogy a hátrányos helyzet ritkán kedvez a zsenik felbukkanásának. A halmozottan hátrányos helyzet még kevésbé. Ott még a tehetségcsírák felfedezéséhez is külön munka kell. De a bírálóbizottságot ez többnyire nem érdekli. A reakció többnyire ez: ők nem “annyira” szegényt keresnek. Nekik a gyors eredmény a fontos, hogy mutathassák, részesei egy tehetség karrierjének. Mi pedig keservesen vesszük tudomásul, hogy akit tehetségesnek gondoltunk, az nekik semmi, oda nem felel meg. Pedig pontosan tudjuk, hogy onnan, ahonnan a gyereket ajánljuk, már az is csoda, hogy 16 évesen is tanul, és igenis, tehetséget takar a 4,8-as bizonyítvány a matek tagozaton. Még akkor is, ha nem nyert, és bizonyára nem is fog nemzetközi versenyt nyerni.
A héten (elég nehéz hetünk volt), kaptunk egy levelet. Azért írom, hogy nehéz hetünk volt, mert lehet, szerencsésebb napok után, mikor nem találkozunk ennyi nyomorúsággal, nem érint ennyire mélyen. Régi kedves támogatónk írt, azt gondoltam, azért van mellettünk, mert érti, miben dolgozunk, és látja az értelmét is. De most, nagyon elkeserített a levele. Ahogy kérte, elküldtük neki a tételes elszámolást a támogatásáról, és erre válaszolva, az újabb, felhasználásra vonatkozó kérdések mellett ezt is írta: “Kérjük, beszélgessenek el ….-val, még most az új iskolai év elején, kérve őt, hogy törekedjen javítani tanulmányi eredményein. Van-e valamilyen különös oka szerény és romló tendenciát mutató értékelésének?”
Van-e valami különös oka… Hát van. Az, hogy hol él, hogyan nevelkedett eddig, erről küldtünk is tájékoztatást a támogatónak. A gyerek, akiről szó van, középiskolás. Régóta mellette vagyunk. Szerencsétlen, kilátástalan élet ez is, rengeteg ilyen van körülöttünk. A szülőket sose láttuk, egy nagynéni neveli őt, és a testvérét is. Azért kezdtünk segíteni nekik, mert gyakran a kukákból próbálták a mindennapi megélhetést biztosítani. Visszatérítettük a magántanulóságból, elkezdte a középiskolát. Igen, “csak” 3,2 volt félévkor, és év végén még rontott is, 4 tizedet, de nem került bukás közelébe, és mindenki tudja, a középiskolában az első év mindig nagyon nehéz. Nem is a leggyengébb iskolát választotta, hanem a legnehezebbet, amit elérhetett. Tudjuk, ez óriási teljesítmény onnan, ahonnan jön. Onnan, ahol a legnagyobb örömöt akkor láttuk az arcán, mikor egy télen tüzelőt vittünk nekik. Most, a tanszercsomagolásban önkéntes munkában segített…Úgy dolgozott, hogy a kollégáim szóltak neki, nem kell ennyire hajtania. Ebből is látható, van kötelességtudata, akarata.
Persze, ha valaki erre az eredményre ránéz, anélkül, hogy látná, mi van mögötte, azt mondja, ez semmi. Ő, mint támogató, eredményt vár, jelest, hiszen az legyen már érdemes a támogatásra, aki jó tanuló. A támogató értékrendje szerint élő, szorgalmas. Aki “jó szegény”. És nem annyira szegény, hogy ilyen problémái legyenek, mint kukázás, vagy tüzelő. Akivel, szerinte “el kell beszélgetni”, és akkor majd a fejéhez kap, hogy tényleg… és rögvest meg akar majd felelni az elvárásoknak, és nekifut annak a lécnek, amit ő sosem fog átugrani. A gyereke majd lehet. De ő biztosan nem. A javaslatból úgy tűnik, a mi tudásunk, közreműködésünk, a szemében értéktelen, hiszen ennyit sem tudunk, hogy el kell beszélgetni vele. Mintha a folyamatos mentorálásunk nem is létezne.
Szóval, kínkeserves ez a munka. Nagyon sokszor szembesülök vele, hogy nem tudom megértetni másokkal ezt az egész őrületet. Azért nehéz, mert azokkal is harcolnunk kell, akikért dolgozunk, meg az intézményrendszerrel is, hogy ne vegye természetesnek a rendszer hibáit, és ne alkalmazkodjon hozzá a gyerekek kárára is. És azokkal is harcolni kell sokszor, akik nélkül nem tudnánk dolgozni. A támogatókkal. Néha már tényleg tanácstalan vagyok, hogyan tudnám megértetni velük jobban azokat a fogalmakat, amelyeket egyformán kellene értelmeznünk ahhoz, hogy az elvárásokra is egyformán nézhessünk. Hogy ott, a foteljükben, egy másfajta szocializációval, távol ettől az egésztől is értsék, mi az a generációs szegénység, és annak társadalmi beágyazottsága.
Legalább ők. Ha már a döntéshozók nem értik.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)