Szerző: BT
2019.09.01.
2019. szeptember 8., vasárnap
RÁADÁS: AZ ÉLET ÉRTELME ÉS KERTÉSZETI TIPPEK
YOUTUBE
Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2014.09.21.
Bödőcs Tibor Az élet értelme és kertészeti
tippek című önálló estje 2014. szeptember 21-én
volt látható a Comedy Central műsorán.
00:00 Bevezető: Ferus és a mezőgazdaság, A
legcinikusabb pincér
01:35 Pápa casting és Biblia bakiparádé
03:00 Vatikán Woodstock, Élő Facebook
06:27 Matolcsy György, A fideszes mama, Simicska
Lajos, Államháztartás rulett
09:25 Fallosz szobrok, Júdás Facebook, Tesco
gazdaságos
10:31 Évértékelő, Orbán Viktor beszédei 11:45 Piacképes oktatás, Jogász-fodrász szak,
Munkanélküli szak, Röghöz kötés
12:24 Állampolgársági vizsga és mélymagyarság
13:05 Betegfelvétel és Rokkant születik
13:31 Oktatás: csonkagúla, paralelepipedon, “Mennyi az x?”, kislabdahajítás
14:30 Magyar Posta: Lázár Ervin, fegyveres csekkbefizetés
17:38 Vendégségben: Tegezés és magázás, Pusziadás, Kínáló típúsok, Szakaszos távozás, Bonbonos
dobozok, Tokaji Aszu, Házipálinka, Simson-kentaur
24:35 Pálinkafőzés, Kijózanodás két lépésben
27:17 Sport: Kalapácsvetők, Úszók az Olimpián, A tenisz és a kulturált közönség, Néptánccal kombinált
pingpong, Női dzsúdó
29:55 Otthonka, Pletykalizátor, Betiltott ruhák, Autós táskák
32:00 Pálinkasznobok, Nagyapám a skanzenben, Gyümölcsgyűjtés
34:18 Mokorgás, kummogás, csullankodás és prücskölészés; Permetezés; Hordócipelés
36:33 Kolbászgyúrás
37:35 Kutyák: Csöpi, Guszti, Élő kutyaorgona, Megszólalnak a kutyák
39:09 Házipálinka, Humoristák, Bajor Imre, Hazatérés részegen
40:54 Tejfakasztó és terhesség
42:29 Gyermekirodalom: Ady, Krúdy és Bödőcs gyermekversei, gyerekdalok
45:52 Kire hasonlít a gyerek, Nagymamák a kisbabával, A bébiőr, Az orrszívó porszívó, Pelenkázás
49:50 Csúcsborászat és háztáji borászat, Borkóstolás
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: BÖDŐCS TIBOR
2014.09.21.
tippek című önálló estje 2014. szeptember 21-én
volt látható a Comedy Central műsorán.
00:00 Bevezető: Ferus és a mezőgazdaság, A
legcinikusabb pincér
01:35 Pápa casting és Biblia bakiparádé
03:00 Vatikán Woodstock, Élő Facebook
06:27 Matolcsy György, A fideszes mama, Simicska
Lajos, Államháztartás rulett
09:25 Fallosz szobrok, Júdás Facebook, Tesco
gazdaságos
10:31 Évértékelő, Orbán Viktor beszédei 11:45 Piacképes oktatás, Jogász-fodrász szak,
Munkanélküli szak, Röghöz kötés
12:24 Állampolgársági vizsga és mélymagyarság
13:05 Betegfelvétel és Rokkant születik
13:31 Oktatás: csonkagúla, paralelepipedon, “Mennyi az x?”, kislabdahajítás
14:30 Magyar Posta: Lázár Ervin, fegyveres csekkbefizetés
17:38 Vendégségben: Tegezés és magázás, Pusziadás, Kínáló típúsok, Szakaszos távozás, Bonbonos
dobozok, Tokaji Aszu, Házipálinka, Simson-kentaur
24:35 Pálinkafőzés, Kijózanodás két lépésben
27:17 Sport: Kalapácsvetők, Úszók az Olimpián, A tenisz és a kulturált közönség, Néptánccal kombinált
pingpong, Női dzsúdó
29:55 Otthonka, Pletykalizátor, Betiltott ruhák, Autós táskák
32:00 Pálinkasznobok, Nagyapám a skanzenben, Gyümölcsgyűjtés
34:18 Mokorgás, kummogás, csullankodás és prücskölészés; Permetezés; Hordócipelés
36:33 Kolbászgyúrás
37:35 Kutyák: Csöpi, Guszti, Élő kutyaorgona, Megszólalnak a kutyák
39:09 Házipálinka, Humoristák, Bajor Imre, Hazatérés részegen
40:54 Tejfakasztó és terhesség
42:29 Gyermekirodalom: Ady, Krúdy és Bödőcs gyermekversei, gyerekdalok
45:52 Kire hasonlít a gyerek, Nagymamák a kisbabával, A bébiőr, Az orrszívó porszívó, Pelenkázás
49:50 Csúcsborászat és háztáji borászat, Borkóstolás
ITT NÉZHETŐ MEG
IDE NEM OLYAN EMBER KELL, AKI ÚGY MOCSKOS, MINT A CSÚTI GAZEMBER
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2019.09.08.
Köszönöm a válaszokat. Izgalmas lesz úgy vitatkozni, ahogyan valamikor az egyetemen, értelmes emberekkel, akikkel az alapokban olykor egyetértettünk, és úgy estünk egymás érveinek.
Eddig hatan szóltak (ezt csak azért rögzítem, mert remélem, lesznek még), majdnem mindennel egyet is értek, de szerencsére egészében nem. Azt szeretném kérni szépen, tessék engem egynek közülünk tekinteni, nem a tan’tóbácsi szól belőlem, csak a véleményemet mondom, most még egyszer teszem ide azt, ami mindig magától értetődő: lehet, hogy tévedek. (Most látom, a szerkesztőség föltette – kérésemre – a „szabadpolcra”, itt nem jelennek meg az eddigi hozzászólások, majd igyekszem szöveghűen idézni őket.)
Na akkor. Gyurcsány nem keresztapának szegődött. Nem maffiafőnök akart lenni, hanem miniszterelnök. Gondolom. Tudják, mit? Talán még az sem. Elsőszámú tisztségviselő akart lenni, aki tenni tud valami jót ezért az országért. Emlékeznek arra a napra (lehet, több is volt, én csak egyet láttam), amikor elment a Közgázra elmondani az egyetemistáknak, mi hogyan van éppen ebben az országban? Nem előadást tartani ment oda, nem akarta okosabbnak eladni magát, mint amilyenek a hallgatói, csak azt akarta, hogy a jövő alakítói is tudják, amit ő tud ennek az országnak az állapotáról.
Azt hiszem, ő hisz a demokráciában (tegnap azt mondtam, nem arról beszél, amit hisz, hanem amit tud, ez az egy kivétel, egy alapjában véve rossz és bornírt rendszerben csak hinni lehet, tudni nem), és ezt a hitét a szabályok tudásával és betartásával szilárdítja – mondtam már, mindenki tévedhet. Ezeknek a szabályoknak az alapján intézte a dolgokat, mert alapjában véve egy nagy kékszemű kisgyerek a piros rollijával, talán nyomokban még ma is, aki bízik abban, hogy az emberek jók, akik meg nem, azok legalább szabálykövetők lesznek, amikor a hivataluk erre kötelezi őket...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2019.09.08.
Eddig hatan szóltak (ezt csak azért rögzítem, mert remélem, lesznek még), majdnem mindennel egyet is értek, de szerencsére egészében nem. Azt szeretném kérni szépen, tessék engem egynek közülünk tekinteni, nem a tan’tóbácsi szól belőlem, csak a véleményemet mondom, most még egyszer teszem ide azt, ami mindig magától értetődő: lehet, hogy tévedek. (Most látom, a szerkesztőség föltette – kérésemre – a „szabadpolcra”, itt nem jelennek meg az eddigi hozzászólások, majd igyekszem szöveghűen idézni őket.)
Na akkor. Gyurcsány nem keresztapának szegődött. Nem maffiafőnök akart lenni, hanem miniszterelnök. Gondolom. Tudják, mit? Talán még az sem. Elsőszámú tisztségviselő akart lenni, aki tenni tud valami jót ezért az országért. Emlékeznek arra a napra (lehet, több is volt, én csak egyet láttam), amikor elment a Közgázra elmondani az egyetemistáknak, mi hogyan van éppen ebben az országban? Nem előadást tartani ment oda, nem akarta okosabbnak eladni magát, mint amilyenek a hallgatói, csak azt akarta, hogy a jövő alakítói is tudják, amit ő tud ennek az országnak az állapotáról.
Azt hiszem, ő hisz a demokráciában (tegnap azt mondtam, nem arról beszél, amit hisz, hanem amit tud, ez az egy kivétel, egy alapjában véve rossz és bornírt rendszerben csak hinni lehet, tudni nem), és ezt a hitét a szabályok tudásával és betartásával szilárdítja – mondtam már, mindenki tévedhet. Ezeknek a szabályoknak az alapján intézte a dolgokat, mert alapjában véve egy nagy kékszemű kisgyerek a piros rollijával, talán nyomokban még ma is, aki bízik abban, hogy az emberek jók, akik meg nem, azok legalább szabálykövetők lesznek, amikor a hivataluk erre kötelezi őket...
VIGYÁZAT, CSALNAK!
HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2019.09.08.
Közvélemény kutatásnak álcázott akció során az ellenzék esélyes jelöltjeit igyekeznek lejáratni, megtévesztő kérdésekkel. A látszat az, hogy a Fidesz propaganda-gépezete irányítja a lejárató kampányt, hogy erről pontos képet adhassunk, arra kérjük az olvasókat: jelezzék, hol fordul elő ilyen akció, s kik lehetnek a szervezői.
Folytatódik a telefonos lejárató kampány az országban! A közösségi médiában legutóbb Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere jelezte az újabb akciót. A polgármesternek az egyik ismerőse írta, hogy ellene is bevetették a lejárató kampányt.
Állítólagos közvélemény-kutatók telefonon keresik folyamatosan a választókat, köztük a polgármester több ismerősét is. Miután néhány perc alatt válaszoltak, akkor jöttek a manipulatív kérdések. Ez esetben a „kérdezőbiztos” azt tudakolta, hogy ha a választó tudná, hogy Wittinghoff Tamás közel áll Gyurcsány Ferenchez, illetve ha sejtené, hogy miniszteri ambíciói miatt dobni akarta Budaörsöt, akkor is rá szavazna-e?
Szerző: KARDOS ERNŐ
2019.09.08.
Folytatódik a telefonos lejárató kampány az országban! A közösségi médiában legutóbb Wittinghoff Tamás Budaörs polgármestere jelezte az újabb akciót. A polgármesternek az egyik ismerőse írta, hogy ellene is bevetették a lejárató kampányt.
Állítólagos közvélemény-kutatók telefonon keresik folyamatosan a választókat, köztük a polgármester több ismerősét is. Miután néhány perc alatt válaszoltak, akkor jöttek a manipulatív kérdések. Ez esetben a „kérdezőbiztos” azt tudakolta, hogy ha a választó tudná, hogy Wittinghoff Tamás közel áll Gyurcsány Ferenchez, illetve ha sejtené, hogy miniszteri ambíciói miatt dobni akarta Budaörsöt, akkor is rá szavazna-e?
...
A RACIONALIZMUS: A KULTURÁLIS ÁROK, AMELY HATALOMBAN TARTJA ORBÁNT
1000 LEÜTÉS
Szerző: HaFr
2019.09.08.
Az talán nyilvánvaló mindenkinek, hogy nem a pártok programjai, mégcsak nem is a pártok aktuális konstellációja tartja hatalomban Orbán Viktort. Aki több mint húsz éve egy személyben határozza meg a magyar politikai életet, miközben többszörösen rendeződött át körülötte a hatalmi tér, az valami mást és "többet" is csinál a "demokratikus" politizáláson túl. Ezért is van, hogy ha tetszik, ha nem, ezt a korszakot Orbán-korszakként fogja jegyezni a történelem (mindenki más statisztának fog számítani benne): méghozzá a kifutásától függetlenül szürke (-barnás), de nem egyértelműen fekete vagy fehér tintával. Akárcsak a megelőző vezérek korát. Ez is arra utal, hogy többről van szó a rezsim jellegében, mint ami politikailag racionalizálható. És ami nem az -- társadalmi méretekben --, azt a legjobban a "kultúrával" lehet leírni.
Először is, mi nem választóvonal a "jobb-" és a "baloldal" táborai között? A magyar nép (itt pedig a választók kritikus, 80-85% fölötti tömegét, vagy az ún. átlagválasztót értem) politikai kultúrája -- tehát oldalaktól függetlenül -- államelvű (szocialisztikus, szocialista a kis állami, öngondoskodó, piaci liberalizmussal szemben), nyugatos (itt a génkészletét meghaladóan/meghazudtolóan billen a Nyugat felé a Kelet ellenében, ami az ötszáz éve kitartóan Nyugat-orientáltságú vagy a kommunizmus évtizedei alatt Nyugat-hiányban szenvedő történelmének köszönhető) és nemzeties (igen, a baloldalon is elsődleges a nemzethez tartozás érzése minden egyéb kulturális és politikai orientációval szemben)...
Szerző: HaFr
2019.09.08.
Először is, mi nem választóvonal a "jobb-" és a "baloldal" táborai között? A magyar nép (itt pedig a választók kritikus, 80-85% fölötti tömegét, vagy az ún. átlagválasztót értem) politikai kultúrája -- tehát oldalaktól függetlenül -- államelvű (szocialisztikus, szocialista a kis állami, öngondoskodó, piaci liberalizmussal szemben), nyugatos (itt a génkészletét meghaladóan/meghazudtolóan billen a Nyugat felé a Kelet ellenében, ami az ötszáz éve kitartóan Nyugat-orientáltságú vagy a kommunizmus évtizedei alatt Nyugat-hiányban szenvedő történelmének köszönhető) és nemzeties (igen, a baloldalon is elsődleges a nemzethez tartozás érzése minden egyéb kulturális és politikai orientációval szemben)...
ÚJ ÍRÁS 11. SZÁM, 2019. SZEPTEMBER
ÚJ ÍRÁS
Szerző: ÚJ ÍRÁS
2019.09.
TARTALOMJEGYZÉK
v e r s e k
Balogh István: Ballada öregapámról
Gyimesi László: Dünnyög egy nótát
Baranyi Ferenc: Bolhából elefánt?
Benke László: Ahogyan a szél a hegyeket
Konczek József: nem teljesen szabad ötletek egy tóparton;
Férfibeszéd
Sára Júlia: Mihail Afanaszjevics bekopog
p r ó z a
Kenyeres Zoltán: Arany János 200 (tanulmány helyett szépirodalom;
a szerkesztő jegyzetével és a szerző vallomásával)
Vári Attila: Szalamandrák aranya (novella)
Csutak Gabi: Szomorú harisnya (novella)
Gömöri György: A Tóth család: Árpád, Regina és
a másnevű Miklós (önéletrajzi részlet)
t a n u l m á n y o k, c i k k e k
Horváth Péter: Bolond madár (Szakonyiról)
Spiró György: Nyolcvankilenc
Szalay László Pál: Örökség (vallomás)
Kelecsényi László: GM avagy miért ragad tollat egy színész?
Bessenyei Ferenc: Jegyzetek Brechtről és a korszerűségről (részlet)
Zöldi László: Mi van a tárcában?
Norman Károly: Relativitáselmélet gyerekeknek/vitairat XI. rész
o l v a s t u k
Baranyi Ferenc – Markovics Ferenc: Alkonyati zsoltár
Farkas László: Baranyi Ferenc társakat keres
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Nádas Sándor: Mágikus irrealizmus
m ú z e u m f a l ó
Jolsvai András: Festisjárvány avagy Dylantánsok kíméljenek
Tanyi Adrienne fotóival
t á r l a t
Sajdik Ferenc karikatúrái és rajzai
Csukás István: A varázsló felemeli ceruzáját
v i d á m l a p o k
Farkas László: Lázár Ervin, a nyakkendővágó
e m l é k e z é s
Szerző: ÚJ ÍRÁS
2019.09.
v e r s e k
Balogh István: Ballada öregapámról
Gyimesi László: Dünnyög egy nótát
Baranyi Ferenc: Bolhából elefánt?
Benke László: Ahogyan a szél a hegyeket
Konczek József: nem teljesen szabad ötletek egy tóparton;
Férfibeszéd
Sára Júlia: Mihail Afanaszjevics bekopog
p r ó z a
Kenyeres Zoltán: Arany János 200 (tanulmány helyett szépirodalom;
a szerkesztő jegyzetével és a szerző vallomásával)
Vári Attila: Szalamandrák aranya (novella)
Csutak Gabi: Szomorú harisnya (novella)
Gömöri György: A Tóth család: Árpád, Regina és
a másnevű Miklós (önéletrajzi részlet)
t a n u l m á n y o k, c i k k e k
Horváth Péter: Bolond madár (Szakonyiról)
Spiró György: Nyolcvankilenc
Szalay László Pál: Örökség (vallomás)
Kelecsényi László: GM avagy miért ragad tollat egy színész?
Bessenyei Ferenc: Jegyzetek Brechtről és a korszerűségről (részlet)
Zöldi László: Mi van a tárcában?
Norman Károly: Relativitáselmélet gyerekeknek/vitairat XI. rész
o l v a s t u k
Baranyi Ferenc – Markovics Ferenc: Alkonyati zsoltár
Farkas László: Baranyi Ferenc társakat keres
Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
Nádas Sándor: Mágikus irrealizmus
m ú z e u m f a l ó
Jolsvai András: Festisjárvány avagy Dylantánsok kíméljenek
Tanyi Adrienne fotóival
t á r l a t
Sajdik Ferenc karikatúrái és rajzai
Csukás István: A varázsló felemeli ceruzáját
v i d á m l a p o k
Farkas László: Lázár Ervin, a nyakkendővágó
e m l é k e z é s
KINCSNEK SZÁMÍTÓ INFORMÁCIÓKHOZ JUT A SZÁLLÓVENDÉGEKRŐL AZ ÁLLAMI ADATSZOLGÁLTATÓ KÖZPONT
HVG ONLINE
Szerző: SZABÓ YVETTE
2019.09.08.
Döcögve indult a nemzeti turisztikai adatszolgáltatás, de az állam megint sikeresen központosított egy ágazatot.
Szerelmi légyottra érkezik egy pár egy kisebb budapesti szállodába. A portás rögtön leveszi, hogy nem többnapos városlátogatásról van szó, csupán néhány órás tartózkodásról. Már csak az a kérdés, hogy adóhivatali csapdáról van-e szó. Mert ha igen, akkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy mindkét vendég megadja a nevét, születési évét, lakcímét. De ha nem, akkor legjobb, ha hasalja az adatokat, mert a kérdezősködésre biztosan elillannak a kuncsaftok. Egy sztori azok közül, amelyeket portások meséltek, hogy milyen esetekben nem működik a kormány szállodaipari csodafegyvere.
Meg is kapták a fenyítést a szállodások a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), hogy bírság és bezárás fenyegeti őket, ha nem tesznek eleget a júliustól életbe lépett adatszolgáltatási kötelezettségnek. A kormány éppen a feketegazdaság visszaszorítására hivatkozva hozta létre a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot, ahová októbertől már a panzióknak is, januártól pedig minden szálláshely-szolgáltatónak be kell küldenie a jogszabályban előírt információkat a vendégekről.
Ahogy azonban a kormány a dohányzás visszaszorításának ürügyén átszabta a trafikok piacát, és az adóelkerülés megakadályozására hivatkozva kormányközeli cégek kapták az online pénztárgépek és az italautomaták adóhivatali bekötésének bizniszét, a turisztikai adatközpont is átrajzolta az informatikai szolgáltatók körét a szállodaiparban...
Szerző: SZABÓ YVETTE
2019.09.08.
Szerelmi légyottra érkezik egy pár egy kisebb budapesti szállodába. A portás rögtön leveszi, hogy nem többnapos városlátogatásról van szó, csupán néhány órás tartózkodásról. Már csak az a kérdés, hogy adóhivatali csapdáról van-e szó. Mert ha igen, akkor ragaszkodnia kell ahhoz, hogy mindkét vendég megadja a nevét, születési évét, lakcímét. De ha nem, akkor legjobb, ha hasalja az adatokat, mert a kérdezősködésre biztosan elillannak a kuncsaftok. Egy sztori azok közül, amelyeket portások meséltek, hogy milyen esetekben nem működik a kormány szállodaipari csodafegyvere.
Meg is kapták a fenyítést a szállodások a Magyar Turisztikai Ügynökségtől (MTÜ), hogy bírság és bezárás fenyegeti őket, ha nem tesznek eleget a júliustól életbe lépett adatszolgáltatási kötelezettségnek. A kormány éppen a feketegazdaság visszaszorítására hivatkozva hozta létre a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központot, ahová októbertől már a panzióknak is, januártól pedig minden szálláshely-szolgáltatónak be kell küldenie a jogszabályban előírt információkat a vendégekről.
Ahogy azonban a kormány a dohányzás visszaszorításának ürügyén átszabta a trafikok piacát, és az adóelkerülés megakadályozására hivatkozva kormányközeli cégek kapták az online pénztárgépek és az italautomaták adóhivatali bekötésének bizniszét, a turisztikai adatközpont is átrajzolta az informatikai szolgáltatók körét a szállodaiparban...
MÁGNÁS FERTÁLY ÉS BUTIKHOTEL
KLUBRÁDIÓ / UTCAFRONT
Szerző: RÓZSA PÉTER / KLUBRÁDIÓ
2019.09.07.
Két palota Budapesten, anno. Na és most? Kiemelt kormányzati nagyberuházások. A főváros legyőzhető? Nápoly nem. Sétáljon velünk az Utcafronton.
A legyőzhetetlen város : Nápoly – Sylvester Ádám városi sétára hív.
Két palotát fogunk meglátogatni Budapesten : Kelecsényi Kristóf az Andrássy út sarkán, az egykori Fronciére Biztosító Táraság épületét, Torma Tamás pedig a Mágnás fertályon épült Bókay házat mutatja meg.
Hogyan változtatják meg Budapest városképét és városszerkezetét a kormány által kiemelt nagyberuházások – Bardóczi Sándor tájépítész csata utáni tájképet fest elénk.
Építészeti hírek a Nagymező utcából: Kozár Alexandra lefesti, milyen lesz az üvegtetős butikhotel.
Szerző: RÓZSA PÉTER / KLUBRÁDIÓ
2019.09.07.
A legyőzhetetlen város : Nápoly – Sylvester Ádám városi sétára hív.
Két palotát fogunk meglátogatni Budapesten : Kelecsényi Kristóf az Andrássy út sarkán, az egykori Fronciére Biztosító Táraság épületét, Torma Tamás pedig a Mágnás fertályon épült Bókay házat mutatja meg.
Hogyan változtatják meg Budapest városképét és városszerkezetét a kormány által kiemelt nagyberuházások – Bardóczi Sándor tájépítész csata utáni tájképet fest elénk.
Építészeti hírek a Nagymező utcából: Kozár Alexandra lefesti, milyen lesz az üvegtetős butikhotel.
GYEREKSZÜLÉS OLASZORSZÁGBAN
HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.09.08.
Vajon hogyan zajlik a terhesgondozás és aztán maga a szülés Olaszországban? Olaszmamma élete úgy alakult, hogy a terhessége első részét még Magyarországon élte végig, de kislányának már Olaszországban adott életet, így aztán van összehasonlítási alapja.
Szóval Olaszmamma egészen konkrétan a terhessége első két trimeszterét még Magyarországon, az utolsót Olaszországban töltötte, úgyhogy akad némi fogalma a különbségekről. Lássuk, hogyan zajlik a terhesgondozás és milyen is szülni Olaszországban!
„Olaszországban sokkal kisebb a szerepe a nőgyógyásznak, sokkal nagyobb a szülésznőnek. Ha valaki nem engedheti meg, hogy privát nőgyógyászhoz járjon alkalmanként 150 euróért, az minden aggodalom nélkül rábízhatja magát a gyakorlatilag valamennyi kórházban működő terhesgondozó (consultorio) személyzetére. Úgy általában nem veszi körül akkor mítosz a nőgyógyász személyét, mint otthon.
A védőnő személye ismeretlen fogalom, ezt a szerepet is a consultorio tölti be, ahova szülés után is lehet vinni a babát, hogy megmérjék vagy kiokosítsanak hozzátáplálásból, de valójában ez ki is maradhat, mert az elején úgyis rendszeres a randi a gyerekorvossal.
Én is jártam itt egy dokihoz persze, akihez persze már az anyósom meg az összes nőrokon is járt. Direkt nem írtam azt, hogy az orvos, akinél az anyósom is szült. Ugyanis Olaszországban nem ugrasztod ki a dokit éjszaka az ágyból, ha beindulnak a fájásaid. Szépen elmész a kórházba és annak a szülésznőnek a gondjaira bízod magad, aki éppen ügyeletben van.
Egyébként az olasz orvos elkerekedett szemekkel nézte a magyarországi vizsgálataim eredményével megpakolt mappát, különösen azt találta izginek, hogy milyen sok az ultrahangos felvétel.
Én egy mezei városi kórházban szültem, abban, amelyik a lakóhelyünkhöz a legközelebb van, ide jártam az utolsó hetekben folyamatos ellenőrzésekre, ott volt a kartonom.
Egy maximum húszágyas szülészeti osztály volt ez, folyamatosan figyeltek ránk a bábák és a nővérkék. Tiszta Hawaii, dizsi, napfény lett volna, ha szemet hunyunk az egész éjszakás vajúdás felett.
A szülésben végig a szülésznő segédezik, az éppen ügyeletben levő orvos csak a végére fárad be, ha szabni-varrni kell vagy ilyesmi. Egyébként meg szülni Olaszországban is ugyanolyan, mint bárhol máshol: fáj, szenvedsz, nyűgös vagy, tulajdonképpen tök mindegy, hogy milyen diplomája van annak, aki melletted áll.
Olaszországban egyáltalán nem szokás a paraszolvencia, az pedig teljességgel elképzelhetetlen, hogy egy orvos/ szülésznő/ápoló elvárná, hogy bankjegyeket tömjünk a zsebébe. Állítólag errefelé igazi fizetésért dolgoznak a kórházi dokik."
Ha kíváncsi vagy a szülés utáni érdekességekre, kattints az eredeti bejegyzésre!...
Szerző: Határátkelő
2019.09.08.
„Olaszországban sokkal kisebb a szerepe a nőgyógyásznak, sokkal nagyobb a szülésznőnek. Ha valaki nem engedheti meg, hogy privát nőgyógyászhoz járjon alkalmanként 150 euróért, az minden aggodalom nélkül rábízhatja magát a gyakorlatilag valamennyi kórházban működő terhesgondozó (consultorio) személyzetére. Úgy általában nem veszi körül akkor mítosz a nőgyógyász személyét, mint otthon.
A védőnő személye ismeretlen fogalom, ezt a szerepet is a consultorio tölti be, ahova szülés után is lehet vinni a babát, hogy megmérjék vagy kiokosítsanak hozzátáplálásból, de valójában ez ki is maradhat, mert az elején úgyis rendszeres a randi a gyerekorvossal.
Én is jártam itt egy dokihoz persze, akihez persze már az anyósom meg az összes nőrokon is járt. Direkt nem írtam azt, hogy az orvos, akinél az anyósom is szült. Ugyanis Olaszországban nem ugrasztod ki a dokit éjszaka az ágyból, ha beindulnak a fájásaid. Szépen elmész a kórházba és annak a szülésznőnek a gondjaira bízod magad, aki éppen ügyeletben van.
Egyébként az olasz orvos elkerekedett szemekkel nézte a magyarországi vizsgálataim eredményével megpakolt mappát, különösen azt találta izginek, hogy milyen sok az ultrahangos felvétel.
Én egy mezei városi kórházban szültem, abban, amelyik a lakóhelyünkhöz a legközelebb van, ide jártam az utolsó hetekben folyamatos ellenőrzésekre, ott volt a kartonom.
Egy maximum húszágyas szülészeti osztály volt ez, folyamatosan figyeltek ránk a bábák és a nővérkék. Tiszta Hawaii, dizsi, napfény lett volna, ha szemet hunyunk az egész éjszakás vajúdás felett.
A szülésben végig a szülésznő segédezik, az éppen ügyeletben levő orvos csak a végére fárad be, ha szabni-varrni kell vagy ilyesmi. Egyébként meg szülni Olaszországban is ugyanolyan, mint bárhol máshol: fáj, szenvedsz, nyűgös vagy, tulajdonképpen tök mindegy, hogy milyen diplomája van annak, aki melletted áll.
Olaszországban egyáltalán nem szokás a paraszolvencia, az pedig teljességgel elképzelhetetlen, hogy egy orvos/ szülésznő/ápoló elvárná, hogy bankjegyeket tömjünk a zsebébe. Állítólag errefelé igazi fizetésért dolgoznak a kórházi dokik."
Ha kíváncsi vagy a szülés utáni érdekességekre, kattints az eredeti bejegyzésre!...
"ÉRTED DOLGOZOM!"
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2019.09.06.
...Augusztus végén Lovász László, mielőtt a kutatóhálózat (KH) dolgozóinak kiküldte volna utolsó „főnöki” levelét, egy értekezleten elbúcsúzott az igazgatóktól, akik körlevelekben közölték a beosztottaikkal, hogy szeptembertől az intézetük új nevét használják. Ugyan erről már több hónapja tudunk, de azóta se győzök csodálkozni ennek a kommunikációs technikájában igen fejlett kormányzatnak az ötlettelenségén. Mert nem elég, hogy nem találtak jobb „fedőnevet” Eötvös Loránd mások által már jó ideje foglalt nevénél, amivel kapcsolatban a miniszter tájékozatlannak, de akár nyeglének is minősíthető válaszát a múltkor itt idéztem (Hazugságok hálója, ÉS, 2019/27., júl. 5.), de az egyes intézetek nevében még csak fel sem tüntetik a szervezetet, amihez pedig hivatalosan tartoznak.
Ez a helyzet komoly gondot okoz a kutatóknak, akik, miközben a szívük vérzik, hogy a nemzetközi tekintélyt adó „Magyar Tudományos Akadémia” nevet már nem írhatják publikációik alá, kénytelenek egy sima „X-tudományi Intézet”-ként jelezni hovatartozásukat, ami az érzelmi csapás mellett egy nevetséges azonosítási problémát is magában hordoz: a világban ugyanis százszámra léteznek biológiai kutatóközpontok, nyelvtudományi intézetek stb. Mármost honnan fogják tudni a kollégák, melyik intézetről van szó? Csak azok járnak jól, akik még idejekorán találtak egy híres névadót maguknak, mint a matematikus Rényi Alfrédot vagy a fizikus Wigner Jenőt. Megjegyzem, még az se segítene sokat, ha az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat” nevet alábiggyesztik, hiszen azt meg könnyen összekeverhetik a hasonnevű egyetemmel. Nem marad más, mint az intézeti affiliációt így egyértelművé tenni: „(korábbi MTA) X-tudományi Intézet”.
De legyen a név a kisebb gondok egyike. Mert az átszervezésnek vannak a törvény által korántsem tisztázott oldalai is, különösen az MTA tulajdona tekintetében, mivel az épületek és az MTA által beszerzett vagyontárgyak továbbra is az MTA tulajdonában maradnak, azoknak csak a használatát köteles biztosítani az új szervezetbe tartozó korábbi egységei számára. A vita a három érdekelt fél (MTA, ITM, ELKH) között még nem zárult le, ráadásul az MTA jogászaival szemben két különböző ügyvédi iroda áll, az ITM oldaláról a már jól ismert Gál András Leventéé mellett az ELKH-t képviselő Abay és Török Iroda is.
A tulajdon kérdése más szempontból is szerepet kapott. Hosszú hezitálás után az MTA elnöke eldöntötte, hogy az Alkotmánybíróságnál beadványban támadja meg a KH-t elbirtokló törvényt, egyrészt a tulajdonviszonyok, másrészt a kutatási szabadság sérelme miatt. Talán az is segített a döntés meghozatalában, hogy számos közgyűlési képviselő az akadémiai alapszabályban rögzített jogával élve aláírásokat gyűjtött egy rendkívüli közgyűlést kikényszerítése céljából, hogy azon éppen egy ilyen eljárás kezdeményezésére szólítsák fel az MTA vezetését. Ugyan az eddigi tapasztalatok alapján nem reménykednek az Ab kedvező döntésében, inkább az Ab várható elutasítása után az európai fórumokban bíznak, még akkor is, ha vannak nemzetközi tapasztalattal bíró jogászok, akik eléggé pesszimisták az ügy kimenetelét illetően.
Az ELKH élén
Ezek az akciók amolyan utóvédharcok, amelyek fenntartják a csapatszellemet a KH munkatársaiban, akiknek az összetartása az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), valamint a reprezentatív arányúvá vált szakszervezeti képviselet révén az elmúlt év egyik nagy eredménye volt, még ha a kiváltó okot nem mondhatjuk is áldásosnak. A másik pozitív fejlemény pedig a 15 intézet és központ vezetőinek az egymás iránti szolidaritása, ami remélhetőleg az új szervezetben is tovább él.
Nem lesz persze könnyű dolguk, hiszen új főnökük, a korábbi MTA-alelnök Maróth Miklós a kinevezése után adott interjúiban felváltva fúj hideget és meleget. Egyébként éppen a 2008 és 2014 között betöltött alelnöki tisztségére hivatkozott, amikor arról kérdezték, vajon klasszika-filológus létére képes lesz-e átlátni a KH szerteágazó tevékenységét.1 Csakhogy társadalomtudományi alelnökként, bár az elnökségi üléseken jelen volt, az intézetigazgatók havonta megtartott megbeszélésein egyszer sem vett részt, ami nem csoda, hiszen az alelnökök nem a KH, hanem a testület ügyeiben illetékesek. Tény viszont, hogy aki egy nagyobb szervezetet el tud vezetni, annak megvan a gyakorlata, hogy máshol is eredményes legyen, márpedig Maróth alapító dékánjaként hozta létre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát. Igaz, hogy azóta elhidegült egymástól Maróth és a kar, amely egyébként egyre nagyobb számban helyezi át képzéseit Budapestre a piliscsabai Makovecz-skanzenből, miközben Maróth éppen az országút másik oldalán létesítette és avatta fel Orbán Viktor társaságában az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetet.
Adózzunk elismeréssel Maróthnak azért, mert hajlandó volt nem csak a „baráti” sajtónak nyilatkozni: a kinevezése utáni legelső interjúját például a 24.hu rámenős riporterének, Nagy Józsefnek adta.2 Itt hangzott el a következő párbeszéd. Kérdés: „Az átszervezéssel megszűntek a közalkalmazotti státuszok, bárki könnyedén elbocsátható.” Válasz: „Ez a lényeg! A minap találkoztam az egyik nyugat-európai ország nagykövetével, neki is említettem ezt, mire ő felsóhajtott: »Ez az a lépés, amit mi odahaza nem mertünk megtenni!«” Hogy az újságíró tájékozatlan a törvény szövegét tekintve, ha nem is dicséretes, de megbocsátható. De az meglepő, hogy a frissen kinevezett legfőbb vezető nem tudja: a KH elcsatolását elrendelő törvényben explicite ki van mondva, hogy a KH munkatársainak (kutatók és más dolgozók) közalkalmazotti jogviszonya nem változik.
Nem állítom, hogy a még a Gyurcsány-kormány alatt meghozott törvénymódosítás, amely kötelezővé tette, hogy ötéves munkaviszony után közalkalmazottként kell véglegesíteni a munkavállalót, figyelembe veszi a kutatói pálya sajátosságait, és nem okoz nehézségeket, ha valaki alkalmatlannak bizonyul a tudomány művelésére. Csatlakozva azonban Köllő János minapi ÉS-cikkéhez (Kicsiny hibák, 2019/33., aug. 16.) világosan ki kell mondanunk, hogy a kutatásra bizonyítottan alkalmas tudósok (vagy oktatók) egzisztenciális biztonságát a tenure-ral, az életre szóló kinevezéssel kell szavatolni, mert ezzel biztosítjuk azt az akadémiai, azaz kutatási és oktatási szabadságot, amely minden új gondolat előfeltétele. Még ha ennek az legyen is az ára, hogy az illető később nem teljesíti a kívánalmakat, mint azt amerikai kollégáim érdeklődésemre elmondták, amikor láttam, hogy bizony ott is vannak gyengén teljesítő professzorok.
Szerző: KENESEI ISTVÁN
2019.09.06.
Ez a helyzet komoly gondot okoz a kutatóknak, akik, miközben a szívük vérzik, hogy a nemzetközi tekintélyt adó „Magyar Tudományos Akadémia” nevet már nem írhatják publikációik alá, kénytelenek egy sima „X-tudományi Intézet”-ként jelezni hovatartozásukat, ami az érzelmi csapás mellett egy nevetséges azonosítási problémát is magában hordoz: a világban ugyanis százszámra léteznek biológiai kutatóközpontok, nyelvtudományi intézetek stb. Mármost honnan fogják tudni a kollégák, melyik intézetről van szó? Csak azok járnak jól, akik még idejekorán találtak egy híres névadót maguknak, mint a matematikus Rényi Alfrédot vagy a fizikus Wigner Jenőt. Megjegyzem, még az se segítene sokat, ha az „Eötvös Loránd Kutatási Hálózat” nevet alábiggyesztik, hiszen azt meg könnyen összekeverhetik a hasonnevű egyetemmel. Nem marad más, mint az intézeti affiliációt így egyértelművé tenni: „(korábbi MTA) X-tudományi Intézet”.
De legyen a név a kisebb gondok egyike. Mert az átszervezésnek vannak a törvény által korántsem tisztázott oldalai is, különösen az MTA tulajdona tekintetében, mivel az épületek és az MTA által beszerzett vagyontárgyak továbbra is az MTA tulajdonában maradnak, azoknak csak a használatát köteles biztosítani az új szervezetbe tartozó korábbi egységei számára. A vita a három érdekelt fél (MTA, ITM, ELKH) között még nem zárult le, ráadásul az MTA jogászaival szemben két különböző ügyvédi iroda áll, az ITM oldaláról a már jól ismert Gál András Leventéé mellett az ELKH-t képviselő Abay és Török Iroda is.
A tulajdon kérdése más szempontból is szerepet kapott. Hosszú hezitálás után az MTA elnöke eldöntötte, hogy az Alkotmánybíróságnál beadványban támadja meg a KH-t elbirtokló törvényt, egyrészt a tulajdonviszonyok, másrészt a kutatási szabadság sérelme miatt. Talán az is segített a döntés meghozatalában, hogy számos közgyűlési képviselő az akadémiai alapszabályban rögzített jogával élve aláírásokat gyűjtött egy rendkívüli közgyűlést kikényszerítése céljából, hogy azon éppen egy ilyen eljárás kezdeményezésére szólítsák fel az MTA vezetését. Ugyan az eddigi tapasztalatok alapján nem reménykednek az Ab kedvező döntésében, inkább az Ab várható elutasítása után az európai fórumokban bíznak, még akkor is, ha vannak nemzetközi tapasztalattal bíró jogászok, akik eléggé pesszimisták az ügy kimenetelét illetően.
Az ELKH élén
Ezek az akciók amolyan utóvédharcok, amelyek fenntartják a csapatszellemet a KH munkatársaiban, akiknek az összetartása az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF), valamint a reprezentatív arányúvá vált szakszervezeti képviselet révén az elmúlt év egyik nagy eredménye volt, még ha a kiváltó okot nem mondhatjuk is áldásosnak. A másik pozitív fejlemény pedig a 15 intézet és központ vezetőinek az egymás iránti szolidaritása, ami remélhetőleg az új szervezetben is tovább él.
Nem lesz persze könnyű dolguk, hiszen új főnökük, a korábbi MTA-alelnök Maróth Miklós a kinevezése után adott interjúiban felváltva fúj hideget és meleget. Egyébként éppen a 2008 és 2014 között betöltött alelnöki tisztségére hivatkozott, amikor arról kérdezték, vajon klasszika-filológus létére képes lesz-e átlátni a KH szerteágazó tevékenységét.1 Csakhogy társadalomtudományi alelnökként, bár az elnökségi üléseken jelen volt, az intézetigazgatók havonta megtartott megbeszélésein egyszer sem vett részt, ami nem csoda, hiszen az alelnökök nem a KH, hanem a testület ügyeiben illetékesek. Tény viszont, hogy aki egy nagyobb szervezetet el tud vezetni, annak megvan a gyakorlata, hogy máshol is eredményes legyen, márpedig Maróth alapító dékánjaként hozta létre a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karát. Igaz, hogy azóta elhidegült egymástól Maróth és a kar, amely egyébként egyre nagyobb számban helyezi át képzéseit Budapestre a piliscsabai Makovecz-skanzenből, miközben Maróth éppen az országút másik oldalán létesítette és avatta fel Orbán Viktor társaságában az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetet.
Adózzunk elismeréssel Maróthnak azért, mert hajlandó volt nem csak a „baráti” sajtónak nyilatkozni: a kinevezése utáni legelső interjúját például a 24.hu rámenős riporterének, Nagy Józsefnek adta.2 Itt hangzott el a következő párbeszéd. Kérdés: „Az átszervezéssel megszűntek a közalkalmazotti státuszok, bárki könnyedén elbocsátható.” Válasz: „Ez a lényeg! A minap találkoztam az egyik nyugat-európai ország nagykövetével, neki is említettem ezt, mire ő felsóhajtott: »Ez az a lépés, amit mi odahaza nem mertünk megtenni!«” Hogy az újságíró tájékozatlan a törvény szövegét tekintve, ha nem is dicséretes, de megbocsátható. De az meglepő, hogy a frissen kinevezett legfőbb vezető nem tudja: a KH elcsatolását elrendelő törvényben explicite ki van mondva, hogy a KH munkatársainak (kutatók és más dolgozók) közalkalmazotti jogviszonya nem változik.
Nem állítom, hogy a még a Gyurcsány-kormány alatt meghozott törvénymódosítás, amely kötelezővé tette, hogy ötéves munkaviszony után közalkalmazottként kell véglegesíteni a munkavállalót, figyelembe veszi a kutatói pálya sajátosságait, és nem okoz nehézségeket, ha valaki alkalmatlannak bizonyul a tudomány művelésére. Csatlakozva azonban Köllő János minapi ÉS-cikkéhez (Kicsiny hibák, 2019/33., aug. 16.) világosan ki kell mondanunk, hogy a kutatásra bizonyítottan alkalmas tudósok (vagy oktatók) egzisztenciális biztonságát a tenure-ral, az életre szóló kinevezéssel kell szavatolni, mert ezzel biztosítjuk azt az akadémiai, azaz kutatási és oktatási szabadságot, amely minden új gondolat előfeltétele. Még ha ennek az legyen is az ára, hogy az illető később nem teljesíti a kívánalmakat, mint azt amerikai kollégáim érdeklődésemre elmondták, amikor láttam, hogy bizony ott is vannak gyengén teljesítő professzorok.
Megindokolandó, hogy szerinte „az akadémián nem mindenki inát megfeszítve kutat”, ugyanebben az interjúban mondta Maróth ezt is: „A statisztika szerint egy akadémiai kutatóra 2,3 állás jut.” Nem tárta fel, honnan származik ez az adata, de 2017-ben az MTA valóban felmérte az intézetekben dolgozók munkaviszonyhelyzetét. A Nyelvtudományi Intézetben a 115 kutatóból 30-nak volt több munkaviszonya, közülük 6 máshol volt főállásban, és az NYTI-ben maximum félálláson volt. A maradék 109-ből 5-nek volt máshol teljes állása, a többi 19 fél- vagy annál is csekélyebb állásnyi munkaidőben volt foglalkoztatva. Még ha ezt a 19 kutatót mind félállásúnak vesszük is, az eredmény csupán 1,13 állás személyenként.
Az esetleg tájékozatlan olvasónak tudnia kell, hogy további jogviszonyt létesíteni törvény adta joga a kutatónak; az igazgató csak akkor tilthatja meg, ha összeférhetetlenség áll fönn a két munkakör között. A dolgozót csupán bejelentési kötelezettség terheli. Ráadásul az MTA vezetése éves statisztikákban érdeklődött arról, hogy adott intézetben hányan vesznek részt a felsőoktatásban, amit kifejezetten bátorítottak is. És hogy a kép teljes legyen, az egyetemeknek azért van szükségük teljes állású oktatókra, mert a felsőoktatási törvény csak úgy teszi lehetővé, hogy akadémiai kutatók törzstagként részt vehessenek a doktori iskolák munkájában, vagy szakfelelősök lehessenek, ha teljes állásban foglalkoztatják őket. Ennek hiányában sok doktori iskola vagy tanszék zárhatná be kapuit. Végül, ha egy bölcsészeti, tehát nem kísérletes intézetben ennyire alacsony az „álláshalmozás” mutatója, akkor az élet- vagy természettudományi kutatóhelyeken ennél is kisebb szám jöhet ki. Röviden, a Maróth Miklós által megadott arány igencsak valószínűtlen, azaz nyilvánvalóan erős túlzás...
Az esetleg tájékozatlan olvasónak tudnia kell, hogy további jogviszonyt létesíteni törvény adta joga a kutatónak; az igazgató csak akkor tilthatja meg, ha összeférhetetlenség áll fönn a két munkakör között. A dolgozót csupán bejelentési kötelezettség terheli. Ráadásul az MTA vezetése éves statisztikákban érdeklődött arról, hogy adott intézetben hányan vesznek részt a felsőoktatásban, amit kifejezetten bátorítottak is. És hogy a kép teljes legyen, az egyetemeknek azért van szükségük teljes állású oktatókra, mert a felsőoktatási törvény csak úgy teszi lehetővé, hogy akadémiai kutatók törzstagként részt vehessenek a doktori iskolák munkájában, vagy szakfelelősök lehessenek, ha teljes állásban foglalkoztatják őket. Ennek hiányában sok doktori iskola vagy tanszék zárhatná be kapuit. Végül, ha egy bölcsészeti, tehát nem kísérletes intézetben ennyire alacsony az „álláshalmozás” mutatója, akkor az élet- vagy természettudományi kutatóhelyeken ennél is kisebb szám jöhet ki. Röviden, a Maróth Miklós által megadott arány igencsak valószínűtlen, azaz nyilvánvalóan erős túlzás...
ÖRÖMFORRÁSOK HATVAN FELETT – MAGYARORSZÁGON A TANULÁS ÉS A SZEX MENTHETI MEG AZ IDŐSEKET
168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.09.08.
A magyar társadalom megfelelés- és feladatorientált – szinte illetlenségnek számít, ha valaki abból indul ki, mi esne jól neki. Pedig időskorban ezt már igazán megengedhetjük magunknak. Sőt meg kell engednünk maguknak, ha sokáig akarunk élni. Ezt állítja Valló Ágnes orvos-pszichoterapeuta, aki legszívesebben minden 65 éven felüli embernek felírna napi három evőkanál örömöt. A geriátria, az idősödés lélektanával foglalkozó tudomány egyik legfontosabb felismerése – amit a hétköznapi megfigyelés is igazol –, hogy testünk, szellemünk leépülésének igazi oka általában nem maga az öregedés, hanem az, ha abbahagyjuk a képességek fenntartásához szükséges tevékenységet. Figyelem! Aki leroskad a tévé elé, az úgy marad!
Az öregek sokkal erősebben különböznek egymástól, mint a fiatalok. Így írt egy tanulmányában Iván László professzor, a SOTE Gerontológiai Központjának volt igazgatója. És tényleg. Míg a fiatalok előtt nagyon hasonló feladatok, kihívások állnak, és az ifjúsági szubkultúráknak nagyon erős a viselkedésbefolyásoló erejük, az öregeket más-más életút formálta, választhatnak homlokegyenest különböző viselkedésmódokat. Már nem köti őket a munkahelyi alkalmazkodás kényszere: élhetnek politikai elköteleződésük véleménybuborékjában. A nyugdíjasok világa alighanem megosztottabb az aktívakénál, amit a régi és az új nyugdíjak közötti drámai feszültség is fokoz. Miközben milliónyi öreg szegénységben él, ma már több százezer azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek (még?) nincsenek anyagi gondjaik. Őket a sikeres öregedés kérdései foglalkoztathatják: hogyan is élhetnek az utolsó életszakaszokban is aktív, örömteli életet, hogyan valósíthatják meg magukat, hogyan élvezhetik ki az öregség örömeit. Mert vannak ilyenek...
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2019.09.08.
Az öregek sokkal erősebben különböznek egymástól, mint a fiatalok. Így írt egy tanulmányában Iván László professzor, a SOTE Gerontológiai Központjának volt igazgatója. És tényleg. Míg a fiatalok előtt nagyon hasonló feladatok, kihívások állnak, és az ifjúsági szubkultúráknak nagyon erős a viselkedésbefolyásoló erejük, az öregeket más-más életút formálta, választhatnak homlokegyenest különböző viselkedésmódokat. Már nem köti őket a munkahelyi alkalmazkodás kényszere: élhetnek politikai elköteleződésük véleménybuborékjában. A nyugdíjasok világa alighanem megosztottabb az aktívakénál, amit a régi és az új nyugdíjak közötti drámai feszültség is fokoz. Miközben milliónyi öreg szegénységben él, ma már több százezer azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akiknek (még?) nincsenek anyagi gondjaik. Őket a sikeres öregedés kérdései foglalkoztathatják: hogyan is élhetnek az utolsó életszakaszokban is aktív, örömteli életet, hogyan valósíthatják meg magukat, hogyan élvezhetik ki az öregség örömeit. Mert vannak ilyenek...
A HATVANAS ÉVEKBEN MEGESETT, HOGY A KOCSMÁNAK JUTOTT HELY A MŰVHÁZBAN, A KÖNYVTÁRNAK NEM
QUBIT
Szerző: KISŐRSI ZSÓFIA
2019.09.08.
Az UNESCO 1966-ban a mai napra, szeptember 8-ra tűzte ki az International Literacy Dayt. Nemzetközi szinten kiemelt figyelmet szenteltek az írástudatlanság elleni küzdelemnek, de vajon mit tettek mindezért Magyarországon a Kádár-rendszerben?
Az International Literacy Day, ami eggyel a második világháború emléknapja után és kettővel az öngyilkosság megelőzésének világnapja előtt, a fizioterápia világnapjával együtt osztozik szeptember 8-án, sokféle magyar fordításban bukkant fel az elmúlt évek során a magyar sajtóban. Nevezték többek között az Olvasás, az Irodalom és Az írástudatlanság elleni küzdelem világnapjának is. Annak ellenére, hogy világnapokkal tömve a naptár, az ünnep jó ürügyet kínál arra, hogy bemutassuk: hogyan és miért akartak olvastatni a lakosság többségét adó parasztokkal a hatvanas években? Mi a vidéki olvasáspolitikai örökségünk?
Volt idő, amikor Anna Karenina nélkül már nem is lehetett jól legeltetni
Mai ésszel nehéz felfogni, hogy a kétkezi munkásembereknek a napi teendőik elvégzéséhez mi szükségük volt Tolsztoj műveinek ismeretére. Szerencsére ezt akár egy gombóc fagyi áráért is megtudhatjuk, ugyanis nagyjából ennyiért lehet manapság beszerezni Vlagyimir Iljics Uljanov, közismert nevén Lenin Könyvekről és könyvtárakról című, több száz oldalas, levelekből és beszédekből álló könyvét...
Ha az őszi estéinket azonban inkább mással töltenénk, akkor elég annyit megjegyeznünk, hogy Lenin egy ország kulturális színvonalát könyvtárainak fejlettségével és lakóinak olvasottságával mérte. A könyvtárat olyan társadalmi alapintézménynek tekintette, ami segíti a tömegek erkölcsi és műveltségbeli felemelkedését, egyúttal feltétele a kommunizmus megvalósításának. Elméletét a propaganda a következő könnyen emészthető oksági lánccá egyszerűsítette:
1. Rendszeres olvasás nélkül nincs művelt falu.
Szerző: KISŐRSI ZSÓFIA
2019.09.08.
Az International Literacy Day, ami eggyel a második világháború emléknapja után és kettővel az öngyilkosság megelőzésének világnapja előtt, a fizioterápia világnapjával együtt osztozik szeptember 8-án, sokféle magyar fordításban bukkant fel az elmúlt évek során a magyar sajtóban. Nevezték többek között az Olvasás, az Irodalom és Az írástudatlanság elleni küzdelem világnapjának is. Annak ellenére, hogy világnapokkal tömve a naptár, az ünnep jó ürügyet kínál arra, hogy bemutassuk: hogyan és miért akartak olvastatni a lakosság többségét adó parasztokkal a hatvanas években? Mi a vidéki olvasáspolitikai örökségünk?
Volt idő, amikor Anna Karenina nélkül már nem is lehetett jól legeltetni
Mai ésszel nehéz felfogni, hogy a kétkezi munkásembereknek a napi teendőik elvégzéséhez mi szükségük volt Tolsztoj műveinek ismeretére. Szerencsére ezt akár egy gombóc fagyi áráért is megtudhatjuk, ugyanis nagyjából ennyiért lehet manapság beszerezni Vlagyimir Iljics Uljanov, közismert nevén Lenin Könyvekről és könyvtárakról című, több száz oldalas, levelekből és beszédekből álló könyvét...
1. Rendszeres olvasás nélkül nincs művelt falu.
2. Művelt falu nélkül nincs fejlett nagyüzemi gazdálkodás.
3. Fejlett nagyüzemi gazdálkodás nélkül nem juthatunk ahhoz a jóléthez, amit a megvalósult szocializmus jelent.
Azért, hogy biztosan mindenkinek átmenjen az üzenet, miszerint könyvolvasás nélkül szinte lehetetlen korszerűen gazdálkodni és szocializmust építeni, gyakran jelentek meg az újságokban a következőkhöz hasonló történetek és képek is. Ezt a nem túl életszagú sztorit például egy idős néni mesélte a véletlenül arra tévedt újságírónak a férjéről: „Éjjel ő vigyáz a kis szárnyasokra és ilyenkor olvas ‒ sokszor hajnalig. Már ezzel a Móricz-könyvvel be is fejezte a magyar klasszikusok olvasását. Most rendeltük meg a nagy orosz klasszikusokat. Majd Tolsztojjal kezdjük.”...
Azért, hogy biztosan mindenkinek átmenjen az üzenet, miszerint könyvolvasás nélkül szinte lehetetlen korszerűen gazdálkodni és szocializmust építeni, gyakran jelentek meg az újságokban a következőkhöz hasonló történetek és képek is. Ezt a nem túl életszagú sztorit például egy idős néni mesélte a véletlenül arra tévedt újságírónak a férjéről: „Éjjel ő vigyáz a kis szárnyasokra és ilyenkor olvas ‒ sokszor hajnalig. Már ezzel a Móricz-könyvvel be is fejezte a magyar klasszikusok olvasását. Most rendeltük meg a nagy orosz klasszikusokat. Majd Tolsztojjal kezdjük.”...
BALATONI BRINGAKÖR EGY KOCABRINGÁS CSAJ SZEMÉVEL
KERÉKAGY BLOG
Szerző: TEG
2019.09.08.
A Kerékagy blog szerkesztőségében azt hittük, hogy a balatoni bringakörről már nem lehet újat mondani. Erre cáfolt rá a napokban kolléganőnk, Erika, aki a recepciós pultot kerékpárra cserélte egy hétvégére, és nekiindult kocabringás csajként, egyedül teljesíteni a 200 kilométeres utat. Már a szemszög is elég egyedi, na de amilyen kalandok történtek vele az úton, és amilyen stílusban sikerült beszámolnia róluk, azok egyértelművé tették, hogy írását közzé kell tennünk. Teljesítménye, akarata előtt pedálig lengetjük biciklis szalma-bukósisakunkat:...
Szerző: TEG
2019.09.08.
A FANTÁZIA ÜL TORT A LIGETBEN
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: N. KÓSA JUDIT
2019.09.07.
A gólem életre kelt, a szemünk előtt formálódó Liget projekt köszönő viszonyban sincs azzal, amit az évtized elején meghirdettek. Az első elképzelés öt intézményről szólt. Aztán hamar kiderült: a határ a csillagos ég.
Ha 2011 elején a kormánynak lett volna elég pénze a Várkert Bazár felújítására, most nem kellene a Városliget beépítésének rémével hadakoznunk. Bármilyen furcsán hangzik is, mindössze szűk 4 milliárd forinton múlt: az akkori Orbán-kormány ennyi EU-s forrást vett el a föld alatti bővítésre készülő Szépművészeti Múzeumtól – és ebből lett a ma már 230 milliárd fölött járó Liget projekt.
Szerző: N. KÓSA JUDIT
2019.09.07.
Ha 2011 elején a kormánynak lett volna elég pénze a Várkert Bazár felújítására, most nem kellene a Városliget beépítésének rémével hadakoznunk. Bármilyen furcsán hangzik is, mindössze szűk 4 milliárd forinton múlt: az akkori Orbán-kormány ennyi EU-s forrást vett el a föld alatti bővítésre készülő Szépművészeti Múzeumtól – és ebből lett a ma már 230 milliárd fölött járó Liget projekt.
Már ott álltak a Szépművészeti mellett a markolók, amikor 2011 februárjának első napjaiban hirtelen lefújták a múzeumi építkezést. A pénzt aztán beleöntötték a Várkert Bazár feneketlen kútjába, de olyan nincs, hogy egy Orbán-kormány ne kifejezetten megvédené azt, amit éppen tönkretesz. Egyszerű kommunikációs kármentésnek indult tehát a múzeumnegyed ideája, amit az is mutat, hogy az első változat, amelyet Szőcs Géza akkori államtitkár lengetett be, centire akkora költségvetéssel kalkulált (3,7 milliárd forinttal), amennyit a Szépművészetitől elvettek.
Minden, ami azóta történt, innen ered: a gólem életre kelt, és Baán László, a Szépművészeti főigazgatója, aki nyolc és fél éve még szürke arccal kontrázott Szőcs Gézának, ma már - miniszteri biztosként - láthatóan hiszi is, hogy a magyar kultúrát leginkább a Városliget teleépítése helyezheti új pályára. Annak ellenére, hogy ez a szemünk előtt formálódó projekt köszönő viszonyban sincs azzal, amit az évtized elején meghirdettek...
ÍGY TESZIK A RÁSZORULÓK SZÁMÁRA AKADÁLYPÁLYÁVÁ A TÁMOGATÁSOK IGÉNYLÉSÉT A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATOK
MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.09.07.
Az elmúlt egy évtized Magyarországon nem a szociális védőháló bővüléséről szólt, épp ellenkezőleg folyamatosan szűkült azoknak a támogatásoknak a köre, amelyet a rászoruló polgártársaink igénybe vehetnek. A meglévő támogatások egyik fontos csoportjáról az önkormányzatok döntenek, így az önkormányzati választások előtt érdemes ránézni, hogyan is működik ez a rendszer.
Az Utcajogász az elmúlt időszakban megvizsgálta a 23 fővárosi kerület szociálpolitikai rendszerét – különös figyelemmel a települési támogatásokra, lakáspolitikákra és közösségi együttélés szabályozására -, hogy megállapítsa mennyire támogatja vagy épp hátráltatja a szegényeket egy-egy önkormányzat. Az Utcajogász jelentését október legelején fogják bemutatni, az addig hátralévő időben a Mércén fogunk közzétenni adatokat egy-egy részterületről.
A 168 Óra számolt be arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajókaza önkormányzata az idei iskolakezdési támogatások odaítélésének feltételeit úgy szabta meg, hogy abból épp a leginkább rászorulók essenek ki.
A települési támogatások rendszerében Budapesten is rengeteg visszásságot találtak az Utcajogász szakértői. Sok kerületi önkormányzat különféle bürokratikus akadályokat gördít a támogatás igénylői elé, emellett a sokszor törvényességi aggályokat is felvető odaítélési feltételek is megkeseríthetik azok életét, akik valamilyen települési segítségért folyamodnának...
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.09.07.
Az Utcajogász az elmúlt időszakban megvizsgálta a 23 fővárosi kerület szociálpolitikai rendszerét – különös figyelemmel a települési támogatásokra, lakáspolitikákra és közösségi együttélés szabályozására -, hogy megállapítsa mennyire támogatja vagy épp hátráltatja a szegényeket egy-egy önkormányzat. Az Utcajogász jelentését október legelején fogják bemutatni, az addig hátralévő időben a Mércén fogunk közzétenni adatokat egy-egy részterületről.
A 168 Óra számolt be arról, hogy a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajókaza önkormányzata az idei iskolakezdési támogatások odaítélésének feltételeit úgy szabta meg, hogy abból épp a leginkább rászorulók essenek ki.
A települési támogatások rendszerében Budapesten is rengeteg visszásságot találtak az Utcajogász szakértői. Sok kerületi önkormányzat különféle bürokratikus akadályokat gördít a támogatás igénylői elé, emellett a sokszor törvényességi aggályokat is felvető odaítélési feltételek is megkeseríthetik azok életét, akik valamilyen települési segítségért folyamodnának...
ORBÁN VIKTOR A NYÁRON CSÁNYIÉK HORVÁT MAGÁNSZIGETÉN IS JÁRHATOTT - AZ ÁTLÁTSZÓ HETI LAPSZEMLÉJE
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.09.08.
Index: Horvát lapok szerint Csányiék magánszigetén is járhatott Orbán
Nem Brgulje volt az egyetlen horvátországi település, ahol Orbán Viktor feltűnt vagy feltűnhetett idén nyáron. A vitorlás utazásról beszámoló és képeket is közlő Slobodna Dalmacija augusztus közepén meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök egy fekete helikopterrel érkezett a Smokvica Vela nevű kibérelhető üdülőszigetre. A legnagyobb szerb bulvárlap, a Blic hozzátette, hogy – szintén meg nem erősített hírek szerint – Smokvica az Orbán barátjának nevezett Csányi Sándor tulajdona. Az Index kérdésére az OTP kommunikációs főosztálya kérdésünkre elismerte, hogy a sziget valóban a Csányi-birodalomé.
G7: Közelednek a választások, gyorsan megtolták még 3,5 milliárddal a propagandát
Újabb 3,5 milliárd forintot költ el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda arra, hogy tájékoztassa a magyar állampolgárokat és a nemzetközi közvéleményt a kormány döntéseiről. Az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok” kódjelű közbeszerzések közül ez szám szerint már a nyolcadik, míg „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok” ellátását tizenhatodszor rendeli meg a tárca. Most újabb kék plakátok várhatók.
Napi.hu: Árzuhanás – már százmilliárdnál olcsóbban is felépítenék a gigantikus kézicsarnokot
Végre valami jó hír. Nagyot estek a 2022-es férfi kézilabda Eb budapesti helyszíneként felépülő, multifunkciósra tervezett csarnok kivitelezési pályázati árai. A felkért cégek által benyújtott első körös, jóval nettó százmilliárd forintot meghaladó ajánlati árak 78-81 milliárdra csökkentek a második ajánlati körben. Az árakat azonban tovább kellene faragni, hogy beleférjenek a legutóbbi kormányhatározatban megszabott nettó 74 milliárdos költségkeretbe.
HVG.hu: Tiborczék a Mahart-székház világító tetejével veszélyeztetik a világörökségi besorolást
Az UNESCO örökségvédelmi szervének kifogásai ellenére gőzerővel folyik a Mahart-székház és két szomszédos épület átépítése. Tiborcz István cége kormányzati hátszelet kapott, de úgy tűnik, máshol is könnyítették a pályát. Információink szerint az ombudsmannál is bepanaszolták az építkezést. Tiborcz cége válaszolt a hvg.hu-nak, fogadkoznak, minden rendben lesz.
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.09.08.
Nem Brgulje volt az egyetlen horvátországi település, ahol Orbán Viktor feltűnt vagy feltűnhetett idén nyáron. A vitorlás utazásról beszámoló és képeket is közlő Slobodna Dalmacija augusztus közepén meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a magyar miniszterelnök egy fekete helikopterrel érkezett a Smokvica Vela nevű kibérelhető üdülőszigetre. A legnagyobb szerb bulvárlap, a Blic hozzátette, hogy – szintén meg nem erősített hírek szerint – Smokvica az Orbán barátjának nevezett Csányi Sándor tulajdona. Az Index kérdésére az OTP kommunikációs főosztálya kérdésünkre elismerte, hogy a sziget valóban a Csányi-birodalomé.
G7: Közelednek a választások, gyorsan megtolták még 3,5 milliárddal a propagandát
Újabb 3,5 milliárd forintot költ el a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda arra, hogy tájékoztassa a magyar állampolgárokat és a nemzetközi közvéleményt a kormány döntéseiről. Az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval kapcsolatos feladatok” kódjelű közbeszerzések közül ez szám szerint már a nyolcadik, míg „az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok” ellátását tizenhatodszor rendeli meg a tárca. Most újabb kék plakátok várhatók.
Napi.hu: Árzuhanás – már százmilliárdnál olcsóbban is felépítenék a gigantikus kézicsarnokot
Végre valami jó hír. Nagyot estek a 2022-es férfi kézilabda Eb budapesti helyszíneként felépülő, multifunkciósra tervezett csarnok kivitelezési pályázati árai. A felkért cégek által benyújtott első körös, jóval nettó százmilliárd forintot meghaladó ajánlati árak 78-81 milliárdra csökkentek a második ajánlati körben. Az árakat azonban tovább kellene faragni, hogy beleférjenek a legutóbbi kormányhatározatban megszabott nettó 74 milliárdos költségkeretbe.
HVG.hu: Tiborczék a Mahart-székház világító tetejével veszélyeztetik a világörökségi besorolást
Az UNESCO örökségvédelmi szervének kifogásai ellenére gőzerővel folyik a Mahart-székház és két szomszédos épület átépítése. Tiborcz István cége kormányzati hátszelet kapott, de úgy tűnik, máshol is könnyítették a pályát. Információink szerint az ombudsmannál is bepanaszolták az építkezést. Tiborcz cége válaszolt a hvg.hu-nak, fogadkoznak, minden rendben lesz.
Népszava: Határeset: bő százmillió eurót téved a kormány
Csaknem hétszer több pénzt adott az EU határrendészeti, biztonsági, és migrációval kapcsolatos kiadásokra Magyarországnak, mint amennyit a kormány állít. Hollik István kormányszóvivő nemrég arról beszélt, hogy Magyarország 504 milliárd forintos (csaknem 1,6 milliárd euró) határvédelmi költségei után az EU csak 6,6 milliárd forintot (20 millió eurónyi összeget) hajlandó kifizetni. Az Európai Bizottság szóvivői irodája ugyanakkor arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a 2014 és 2020 közötti ciklusban Magyarország „110 millió euró előirányzott összeget kapott” az említett területekre, ezen felül pedig – egyedi kérelmek alapján – 27 millió eurót folyósítottak a rendkívüli költségekre, a teljes összeg tehát 137 millió euró.
Csaknem hétszer több pénzt adott az EU határrendészeti, biztonsági, és migrációval kapcsolatos kiadásokra Magyarországnak, mint amennyit a kormány állít. Hollik István kormányszóvivő nemrég arról beszélt, hogy Magyarország 504 milliárd forintos (csaknem 1,6 milliárd euró) határvédelmi költségei után az EU csak 6,6 milliárd forintot (20 millió eurónyi összeget) hajlandó kifizetni. Az Európai Bizottság szóvivői irodája ugyanakkor arról tájékoztatta a Népszavát, hogy a 2014 és 2020 közötti ciklusban Magyarország „110 millió euró előirányzott összeget kapott” az említett területekre, ezen felül pedig – egyedi kérelmek alapján – 27 millió eurót folyósítottak a rendkívüli költségekre, a teljes összeg tehát 137 millió euró.
GYERMEKSZÜLÉS. ORBÁN VIKTOR MEGFESZÜLHET. TIZENHÉTSZER
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.09.07.
...Amikor megláttam Dúró Dóra képét, tulajdonképpen nem gondoltam róla semmit, amit pedig igen, azt jobb, ha nem mondom el. Negyedik gyermekét várja a radikális magyar politikus, és a pocakját nemzeti színű szalaggal kötötte át, ezzel a felirattal Facebook oldalán. „Egyet apának, egyet anyának, és most már kettőt a hazának :)”. Dúró Dórából ez magától kijön. Semmit nem számít ez a nő. Egy feltűnési viszketegségben szenvedő valaki.
Aztán fokozódott a helyzet Orbán és Kövér felszólalásával a nemzetközi demográfiai konferencián. Egyértelmű: ezek teljesen megbolondultak. Manapság ott tartunk, hogy hiszterizálás, bohóckodás és állami felügyelet lett/lenne a szülés, a kismamaság (később már nem olyan nagyon fontos a nő meg a gyereke se). Folyik a Fidesz hergelése egészen alpári és aljas stílusban, mert hiszen a hazának meg a demográfiai adatok javulásának kell a gyerek. Álljon már elém, aki a hazának akar világra hozni gyereket! Hogyan? Megbeszéli apuci meg anyuci, hogy most nem nekünk kell a kisfiú, a kislány, odaadjuk a hazának, majd az felneveli. Pántlikával, magyarosan, keresztényül. Apuci meg anyuci megijedt, mert az idén kevesebb gyerek született, mint tavaly. Termelni kellene. De mi a büdös francnak tolakodnak bele az anyaság intim szférájába egyre többen.
A mára teljesen eszét vesztett Orbánék és az álszent törpike Semjénék már ellepték a spájzunkat, belerondítottak az emberek sorsába, és akkor még az ágyunkba is belemásznak. Kotorásznak a nők, anyák vagy nem anyák méhében. A büdös francba már, fel sem fogják, hogy csinálhat bárki bármit, a gyermek megszülése az csak és kizárólag a nőé – boldogsággal, gondokkal és rizikóval. Ezen még Viktorunk sem tud változtatni, bele is bolondult. Bele is zizzent már, azért mert valamiben nem ő diktál, pedig megfeszülhet, akkor sem tesztelheti politikai hablattyal a családokat.
Anyának lenni magányos harc. Úgy van ez, a terhes kismama akkor és ott esik össze, ahol éppen van, ott hány, ahol éppen van. Ő érzi legelőször és legjobban, ha mocorog a pici a hasában, ő érzi egész testében egy másik élet lüktetését. Ebbe egyedül kívülről az orvosnak és ápolónak van joga valamennyire beleszólni: segítő szándékkal, tanácsadással. A gyerek édesapja – normális esetben – is csak annyit tud tenni, hogy szeretettel, féltéssel várja az apaságot.
Orbán azt akarja, hogy forintosítja az új életet, miközben életeket küld embertelenül a mocsárba. Borzalom. Ám ma Magyarországon kilencvenkilenc százalékban nem kormány meg pénzintézeti gyámság alatt születnek a babák, tessék tudomásul venni, szemfényvesztő kereszténynek csúfolt hatalom. El a mocskos kezekkel a szülő anyáktól!...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.09.07.
Aztán fokozódott a helyzet Orbán és Kövér felszólalásával a nemzetközi demográfiai konferencián. Egyértelmű: ezek teljesen megbolondultak. Manapság ott tartunk, hogy hiszterizálás, bohóckodás és állami felügyelet lett/lenne a szülés, a kismamaság (később már nem olyan nagyon fontos a nő meg a gyereke se). Folyik a Fidesz hergelése egészen alpári és aljas stílusban, mert hiszen a hazának meg a demográfiai adatok javulásának kell a gyerek. Álljon már elém, aki a hazának akar világra hozni gyereket! Hogyan? Megbeszéli apuci meg anyuci, hogy most nem nekünk kell a kisfiú, a kislány, odaadjuk a hazának, majd az felneveli. Pántlikával, magyarosan, keresztényül. Apuci meg anyuci megijedt, mert az idén kevesebb gyerek született, mint tavaly. Termelni kellene. De mi a büdös francnak tolakodnak bele az anyaság intim szférájába egyre többen.
A mára teljesen eszét vesztett Orbánék és az álszent törpike Semjénék már ellepték a spájzunkat, belerondítottak az emberek sorsába, és akkor még az ágyunkba is belemásznak. Kotorásznak a nők, anyák vagy nem anyák méhében. A büdös francba már, fel sem fogják, hogy csinálhat bárki bármit, a gyermek megszülése az csak és kizárólag a nőé – boldogsággal, gondokkal és rizikóval. Ezen még Viktorunk sem tud változtatni, bele is bolondult. Bele is zizzent már, azért mert valamiben nem ő diktál, pedig megfeszülhet, akkor sem tesztelheti politikai hablattyal a családokat.
Anyának lenni magányos harc. Úgy van ez, a terhes kismama akkor és ott esik össze, ahol éppen van, ott hány, ahol éppen van. Ő érzi legelőször és legjobban, ha mocorog a pici a hasában, ő érzi egész testében egy másik élet lüktetését. Ebbe egyedül kívülről az orvosnak és ápolónak van joga valamennyire beleszólni: segítő szándékkal, tanácsadással. A gyerek édesapja – normális esetben – is csak annyit tud tenni, hogy szeretettel, féltéssel várja az apaságot.
Orbán azt akarja, hogy forintosítja az új életet, miközben életeket küld embertelenül a mocsárba. Borzalom. Ám ma Magyarországon kilencvenkilenc százalékban nem kormány meg pénzintézeti gyámság alatt születnek a babák, tessék tudomásul venni, szemfényvesztő kereszténynek csúfolt hatalom. El a mocskos kezekkel a szülő anyáktól!...
A GAZDASÁGI VÁLSÁG HOSSZÚTÁVÚ MEGKÖZELÍTÉSBEN
MÉRCE
Szerző: IMMANUEL WALLERSTEIN
2019.09.07.
„Amiben bizonyosak lehetünk, az az, hogy a jelenlegi rendszer nem folytatódhat.”- írta Immanuel Wallerstein 2008. október 15-i kommentárjában, a pénzügyi válság kialakulása után néhány hónappal. Hogy a kapitalizmus utáni rendszer jobb vagy sokkal rosszabb lesz, az Wallerstein szerint a jelenlegi zajló politikai közdelmek tétje. Az augusztus 31-én elhunyt társadalomtudós és aktivista hetente írt kommentárjainak 243. darabját közöljük újra, mely magyarul először magyarul először az Eszmélet 2008/20 számában jelent meg.
A gazdasági válság elkezdődött. Az újságírók még kedélyesen azt kérdezgetik a közgazdászoktól, hogy vajon nem csupán egyszerű recesszió-e, amibe beléptünk. Egy percig se higgyenek benne. Súlyos, világméretű gazdasági válság elején vagyunk, amely szinte mindenütt jelentős munkanélküliséget von majd maga után. A válság a klasszikus nominális defláció formáját öltheti, annak az átlagembert sújtó minden következményével. Vagy pedig – ez azonban kevésbé valószínű – vágtató inflációba csaphat át, ami csupán a másik módja a leértékelésnek, s hatásaiban még rosszabb az egyszerű emberekre nézve.
Most mindenki azt firtatja, mik vagy kik indíthatták el a válságot. A derivative-ek, a másodlagos jelzáloghitelek, amelyeket Warren Buffet „tömegpusztító pénzügyi fegyvereknek” nevezett? Vagy a subprime-ok, a kockázatos jelzáloghitelek? Esetleg a kőolajspekulánsok? Megindult a bűnbakkeresés, aminek azonban igazából nincs jelentősége. Fernand Braudellel szólva, ily módon csupán a rövidtávú események által felkavart porfelhőt láthatjuk. Ha föl akarjuk tárni, valójában mi megy végbe körülöttünk, a dolgokat két másik idősíkon kell szemlélnünk. Az egyik a középtávú ciklikus ingadozásoké (a konjunktúraciklusoké), a másik pedig a hosszú időtartamú strukturális folyamatok időkerete.
A kapitalista világgazdaság több évszázada a ciklikusság két nagyobb formáját ismeri. Az egyik a Kondratyev-ciklusok váltakozása, amely történetileg ötven–hatvan esztendőt ölel fel. A másik az ezeknél sokkal hosszabb hegemóniaciklusok jelensége.
Ami az utóbbit illeti, az Egyesült Államok 1873-tól egyre nagyobb eséllyel pályázott a hegemóniára, majd 1945-ben korlátlan hegemón uralomra tett szert, hogy azután, 1970-től a fokozatos hanyatlás fázisába lépjen. George W. Bush ostobaságai a lassú visszavonulást rohamos hanyatlássá változtatták. Mára az amerikai hegemónia utolsó visszfényei is a múlt ködébe vésznek. Beléptünk – s ez normális fejlemény – egy többpólusú világba. Az Egyesült Államok továbbra is nagyhatalom, sőt egyelőre tán a legerősebb hatalom marad, a következő évtizedek során azonban a többi hatalomhoz képest viszonylagos hanyatláson megy majd keresztül. Ezen jószerivel semmi sem képes változtatni.
A Kondratyev-ciklusok időkerete ettől különböző. A világ 1945-ben került ki az utolsó B fázisból, majd a modern világrendszer történetének legerősebb A szakaszát produkálta. A ciklus az 1967–73 közötti években tetőzött, s ezután megkezdődött a visszaesés. Ez a B fázis tovább tartott, mint a korábbiak – s jelenleg is tart...
Szerző: IMMANUEL WALLERSTEIN
2019.09.07.
A gazdasági válság elkezdődött. Az újságírók még kedélyesen azt kérdezgetik a közgazdászoktól, hogy vajon nem csupán egyszerű recesszió-e, amibe beléptünk. Egy percig se higgyenek benne. Súlyos, világméretű gazdasági válság elején vagyunk, amely szinte mindenütt jelentős munkanélküliséget von majd maga után. A válság a klasszikus nominális defláció formáját öltheti, annak az átlagembert sújtó minden következményével. Vagy pedig – ez azonban kevésbé valószínű – vágtató inflációba csaphat át, ami csupán a másik módja a leértékelésnek, s hatásaiban még rosszabb az egyszerű emberekre nézve.
Most mindenki azt firtatja, mik vagy kik indíthatták el a válságot. A derivative-ek, a másodlagos jelzáloghitelek, amelyeket Warren Buffet „tömegpusztító pénzügyi fegyvereknek” nevezett? Vagy a subprime-ok, a kockázatos jelzáloghitelek? Esetleg a kőolajspekulánsok? Megindult a bűnbakkeresés, aminek azonban igazából nincs jelentősége. Fernand Braudellel szólva, ily módon csupán a rövidtávú események által felkavart porfelhőt láthatjuk. Ha föl akarjuk tárni, valójában mi megy végbe körülöttünk, a dolgokat két másik idősíkon kell szemlélnünk. Az egyik a középtávú ciklikus ingadozásoké (a konjunktúraciklusoké), a másik pedig a hosszú időtartamú strukturális folyamatok időkerete.
A kapitalista világgazdaság több évszázada a ciklikusság két nagyobb formáját ismeri. Az egyik a Kondratyev-ciklusok váltakozása, amely történetileg ötven–hatvan esztendőt ölel fel. A másik az ezeknél sokkal hosszabb hegemóniaciklusok jelensége.
Ami az utóbbit illeti, az Egyesült Államok 1873-tól egyre nagyobb eséllyel pályázott a hegemóniára, majd 1945-ben korlátlan hegemón uralomra tett szert, hogy azután, 1970-től a fokozatos hanyatlás fázisába lépjen. George W. Bush ostobaságai a lassú visszavonulást rohamos hanyatlássá változtatták. Mára az amerikai hegemónia utolsó visszfényei is a múlt ködébe vésznek. Beléptünk – s ez normális fejlemény – egy többpólusú világba. Az Egyesült Államok továbbra is nagyhatalom, sőt egyelőre tán a legerősebb hatalom marad, a következő évtizedek során azonban a többi hatalomhoz képest viszonylagos hanyatláson megy majd keresztül. Ezen jószerivel semmi sem képes változtatni.
A Kondratyev-ciklusok időkerete ettől különböző. A világ 1945-ben került ki az utolsó B fázisból, majd a modern világrendszer történetének legerősebb A szakaszát produkálta. A ciklus az 1967–73 közötti években tetőzött, s ezután megkezdődött a visszaesés. Ez a B fázis tovább tartott, mint a korábbiak – s jelenleg is tart...
ÉS AKKOR VÉGRE EGY LISTA, AMIBEN AZ EU ÉLÉN VAGYUNK: A CSALÁSOKÉ - A HVG.HU HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA
HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.09.08.
Annyi pénzt fizettetne vissza az OLAF Magyarországgal, mint egyetlen más állammal sem; tökéletes a káosz Nagy-Britanniában; átalakítják a budapesti bérbicikli-rendszert. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egyetlen ország sem volt 2014 és 2018 között, ahol annyira magas lett volna az elcsalt EU-pénzek aránya, mint Magyarországon – derült ki az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF éves jelentéséből. A vizsgált négy évben Magyarországnak utalt uniós támogatások majdnem négy százalékát visszafizettetné a csalás elleni hivatal, ez az arány 8 és félszerese az EU-átlagnak. Összehasonlításképp: a második legrosszabbul álló Szlovákiában 2,29 százalék volt ez a szám. Ezen a két országon kívül pedig egyetlen hely sincs, ahol akár az 1 százalékát is visszakérnék a kifizetéseknek.
Miután kijött a jelentés, a Legfőbb Ügyészségnek egy napra volt szüksége, hogy elkészüljön egy válasz. Ebben az szerepel: az adatokból az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett bűncselekmények okozta kárra „semmilyen következtetést nem lehet levonni”...
Szerző: hvg.hu
2019.09.08.
Miután kijött a jelentés, a Legfőbb Ügyészségnek egy napra volt szüksége, hogy elkészüljön egy válasz. Ebben az szerepel: az adatokból az OLAF igazságügyi ajánlásaival érintett bűncselekmények okozta kárra „semmilyen következtetést nem lehet levonni”...
A VILÁG LASSAN ELKEZD FELLÉPNI AZ ARCFELISMERŐ SZOFTVEREK ELLEN, DE LEHET, HOGY EZ MÁR SEMMIT SEM ÉR
444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2019.09.07.
Amikor új technológia jelenik meg, az emberek rendszerint kiborulnak tőle, ezt pedig politikai szabályozás kíséri. Így volt ez a nyomdától a rádióig, a génmódosított élelmiszerektől a közösségi médiáig. Úgy tűnik, a következő terület, amit igyekeznek szabályozni, az arcfelismerés lesz. Az utóbbi hetekben ugyanis a mesterséges intelligencia segítségével arcfelismerést tanuló számítóképek ellen több helyen is elkezdtek fellépni.
Az Egyesült Államokban Bernie Sanders demokrata párti elnökjelöltjelölt azt mondta, be kell tiltani, hogy a rendőrség az arcfelismerő szoftvereket használjon, néhány amerikai város már így is tett. San Francisco idén megtiltotta, hogy a hatóságok arcfelismerő szoftvereket használjanak, mert a technológia jelen formájában gyakran téved, főleg a színes bőrűek és a nők kárára.
Az Európai Unió központjában, Brüsszelben olyan rendeleteket fontolgatnak, amik korlátoznák a technológia „válogatás nélküli használatát” a cégeknél és az állami intézményeknél, míg az Egyesült Királyság parlamenti bizottsága a múlt hónapban moratóriumot kért. A múlt héten Svédország adatvédelmi hatósága története során először bírságolt meg egy iskolát, ami arcfelismerő szoftverrel figyelte, hogy a diákok részt vesznek-e az órákon.
Hongkongban pedig már a civilek alkalmazkodnak az új világhoz: a tüntetők sisakokkal és maszkokkal takarják el az arcukat, hogy a rendőrök ne tudják őket kamerafelvételek alapján azonosítani, a hétvégén pedig láncfűrésszel estek neki a kormány által felállított „okos-lámpaoszlopoknak”, attól tartva, hogy azon át kémkednek utánuk. A kormány júniusban közölte, hogy a területén lévő több ezer térfigyelő kamerához nem használnak gépi arcfelismerést, de a tüntetők nem kockáztatnak...
Szerző: HERCZEG MÁRK
2019.09.07.
Az Egyesült Államokban Bernie Sanders demokrata párti elnökjelöltjelölt azt mondta, be kell tiltani, hogy a rendőrség az arcfelismerő szoftvereket használjon, néhány amerikai város már így is tett. San Francisco idén megtiltotta, hogy a hatóságok arcfelismerő szoftvereket használjanak, mert a technológia jelen formájában gyakran téved, főleg a színes bőrűek és a nők kárára.
Az Európai Unió központjában, Brüsszelben olyan rendeleteket fontolgatnak, amik korlátoznák a technológia „válogatás nélküli használatát” a cégeknél és az állami intézményeknél, míg az Egyesült Királyság parlamenti bizottsága a múlt hónapban moratóriumot kért. A múlt héten Svédország adatvédelmi hatósága története során először bírságolt meg egy iskolát, ami arcfelismerő szoftverrel figyelte, hogy a diákok részt vesznek-e az órákon.
Hongkongban pedig már a civilek alkalmazkodnak az új világhoz: a tüntetők sisakokkal és maszkokkal takarják el az arcukat, hogy a rendőrök ne tudják őket kamerafelvételek alapján azonosítani, a hétvégén pedig láncfűrésszel estek neki a kormány által felállított „okos-lámpaoszlopoknak”, attól tartva, hogy azon át kémkednek utánuk. A kormány júniusban közölte, hogy a területén lévő több ezer térfigyelő kamerához nem használnak gépi arcfelismerést, de a tüntetők nem kockáztatnak...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)