2019. szeptember 7., szombat

HA MÁR A KORMÁNY NEM TESZI, ISMÉT A SZÜLŐK MÉRIK FEL, MILYEN PROBLÉMÁKKAL KÜZD AZ OKTATÁS

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2019.09.07.


Második alkalommal indít online szülői felmérést a Szülői Hang, hogy pontosabb képet kapjunk a közoktatás három aktuális problémájáról: a tanárhiányról, a nyelvoktatás minőségéről és a diákok túlterheltségéről – erről közleményt adott ki pénteken a civil szervezet, amelyet önkéntes szülők hoztak létre 2016-ban a közoktatásban tanuló gyermekek és szülők szempontjainak érvényesítése céljából.

Mint írják, a szülők körében gyűjtött véleményekkel pótolni kívánják a hiányzó adatokat abban a reményben, hogy a problémák mértékének és a változások tendenciáinak bemutatása végül „érdemi kormányzati lépésekhez” vezet. A felmérést azért indítják, mert a tanév kezdetével ismét szembesülhettek a szülők a közoktatás hiányosságaival, de a kormányzat eddig érdemben nem reagált a problémajelzésekre.

A kérdőívet készítő civilek arra is kitértek röviden közleményükben, hogy miért fontosak szüli nézőpontok a három érintett nagy problémakörben.

A gyermekek túlterheltsége kapcsán azt írják, a lexikális ismeretek magolása mellett a gyermeknek nem jut ideje és lehetősége az összefüggések megértésére és az önálló gondolkodás fejlesztésére. A felmérés részletesen felméri ezt a problémakört annak fényében, hogy a küszöbönálló új Nemzeti alaptantervnek (Nat) a Szülői Hang szerint elvileg lehetősége lenne hatékonyan kezelni a túlterheltség kérdését.

Az új alaptantervet számos kritika érte, ezekről itt írtunk bővebben. A Nat következő verziója Kásler Miklós szeptember 1-jei bejelentése szerint már jövőre bevezetésre kerül.

A nyelvoktatás helyzete a Szülői Hang szerint különösen kritikussá vált annak fényében, hogy a kormány az idei tanévtől nem engedi egyetemre jelentkezni azokat, akik a középiskola végéig nem szerzik meg a középfokú nyelvvizsgát. A felmérés feltérképezi a nyelvoktatás minőségét: mennyire jogos az az elvárás az iskolai nyelvoktatás színvonala mellett, hogy a gyerekek az iskolai felkészítés alapján nyelvvizsgát tegyenek? Emellett a felmérés rákérdez arra is, jó ötletnek tartják-e a szülők, hogy kétszer kéthetes külföldi nyelvtanfolyamokkal segítse elő a kormány a gyerekek nyelvtanulását...

A KONZERVATÍV ÉRTELMISÉG KIFAROLÁSA A KÖTCSEI SÁTORBÓL 3.

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: GULYÁS BALÁZS
2019.09.07.


A nyár folyamán több véleménycikkben fejthettem ki lapunk, a Magyar Hang hasábjain azon meglátásomat, miszerint a Fideszt a hagyományos és évtizedeken keresztül kitartó értelmiségi hátországa, amely jellemzően klasszikus konzervatív, polgári értékeket valló tudósokból, művészekből, közéleti szereplőkből, újságírókból állt, elhagyta. (A konzervatív értelmiség kifarolása a kötcsei sátorból; a „A konzervatív értelmiség kifarolása a kötcsei sátorból 2.”) Ennek okait is kifejtettem: a Fidesz eltávolodott a jobbközép értékrendtől, jobbszélre tolódott, kormányzása során leépítette a jogállamot, és soha nem látott mértékű korrupciót valósít meg.

És hogy mi történt a Fidesz pártolásával felhagyó konzervatív írástudókkal? Ez a szcéna pezsgőbb, mint valaha. Fórumaink, szellemi műhelyeink alakultak, az ehhez a közeghez tartozó újságírók ugyan nehéz körülmények közepette, de annál nagyobb szellemi szabadságban gyakorolják a túlélést. A múlt héten ez, az általam „a polgári Magyarország árvái” néven azonosított közeg adott egymásnak randevút Marcaliban.

Sokan voltunk és sokfelől érkeztünk: a fideszes holdudvar korábbi meghatározó entellektüeljei mellett LMP-s és jobbikos országgyűlési képviselők, a Márki-Zay Péter körül gyülekezők, a Csengey Dénes Kör fiatal konzervatív értelmiségijei és jobboldali, kormánykritikus újságírók vettek részt az első alkalommal megrendezett Marcali Dispután, amelyen a legnagyobb hatást talán Beer Miklós nyugalmazott váci megyéspüspök, valamint Király Miklós tanszékvezető egyetemi tanár előadása váltotta ki. Ám a legfontosabb ezen a napon a puszta tény volt, hogy a polgári Magyarországban hívők leadták első életjeleiket a politikum terepén is, és megindultak azon az úton, hogy a különböző konzervatív, Fidesz-kritikus műhelyek egyesítsék erejüket. Nem hajlandók feloldódni a balliberális oldal által dominált összellenzéki „melting pot”-ban, és nagyon is fontosnak tartják, és ezért tenni is hajlandók, hogy a mérsékelt jobboldali ideák újra megjelenjenek Magyarország politikai porondján.

Mi is komolyan gondoljuk azokat az értékeket, szimbólumokat, ethoszt, amelyet a Fidesz már csak az országos méretű mutyiütemterv elfedésére használ. A Fidesz és a Haverok Kft. csupán fügefalevélként használja azokat a dolgokat, amelyek nekünk igazán számítanak. Éppen ezért nagyobb a dühe a kormánykritikus jobboldaliaknak a Fidesz felé: a mi szent értékeinkkel játszadoznak, használják nagyon is hétköznapi, profán és bűnös céljaikra: a pénz iránti csillapíthatatlan vágyuk kielégítésére. És nem, erre nem érv az a sokat hallott válasz, hogy „legalább nem a kommunisták lopnak”. Ez fából vaskarika. Miképpen lehetne igazolható egy olyan keresztény értékekre hivatkozó politika, amely a korrupció természetessé tételére épül?...

A FIDESZ NEM ENGED BE ELLENZÉKI TAGOKAT A MÉDIATANÁCSBA

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉKBLOG
Szerző: MÉRTÉKBLOG
2019.09.07.


...Mit csinált a Médiatanács 2010 óta? 

Az eljárásjogi kérdéseken túl érdemes azt is áttekinteni, hogy mi is a Médiatanács szerepe a mai magyar médiarendszerben és miért lenne fontos, hogy a testületnek legyen olyan tagja is, aki nem a Fidesz érdekeit képviseli. Az elmúlt kilenc évben nagyon kevés szó esett erről az intézményről, lényegében fekete dobozként működött. Senki nem tudta, hogy mi történik, a döntések eredménye ugyan megismerhető volt, de az nem, hogy ezek a döntések hogy születtek, milyen médiapolitikai elveket követ a testület. Márpedig a médiatörvény szerint a Médiatanács feladata, hogy „ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését”, illetve „javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan” (2010. évi CLXXXV. törvény 132§ (a) és (g)). Lett volna tehát bőven ok arra, hogy a Médiatanács hallassa a hangját, ehelyett azonban a tagok egyáltalán nem szólaltak meg a magyar nyilvánosságban. Mondhatjuk úgy is, hogy szótlanul végignézték a médiaszabadság felszámolását, de a helyzet ennél sokkal rosszabb, mert valójában a Médiatanács aktívan részt vett ebben a folyamatban.

A Médiatanács hatásköre, hogy szakhatósági állásfoglalással engedélyezze vagy megtiltsa a médiapiaci fúziókat. A Médiatanács gond nélkül engedélyezett minden olyan felvásárlást és összeolvadást, ami a kormányközeli szereplőket érintette, így alakulhatott ki minden korábbinál nagyobb médiakoncentráció Magyarországon. Érdekes módon két esetben úgy érezte a Médiatanács, hogy a tervezett fúzió sértette volna a média sokszínűségét. Először még 2011-ben két nagy külföldi lapkiadó, az Axel Springer és a Ringier fúzióját akadályozta meg, pontosabban kötelezte a feleket, hogy az összeolvadás engedélyezéséhez értékesítsék a portfóliójuk jelentős részét. Emiatt került a fél megyei lappiac és a Népszabadság Fidesz-közeli befektetőhöz, ma meg már pontosan tudjuk, hogy ez hova vezetett. Néhány évvel később, 2017-ben ismét úgy érezte a Médiatanács, hogy be kell avatkozni a piaci folyamatokba: ekkor az Magyar RTL Televízió Zrt. és a Central Digital Média Kft. összefonódását akadályozta meg, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az RTL ne erősíthesse meg a digitális üzletágát.

A Médiatanács egy másik emlékezetes döntése volt, hogy éppen a Mérték Médiaelemző Műhely beadványára válaszul zöld utat adott a folyamatos kormánypropagandának. A testület kimondta a teljesen nyilvánvaló politikai reklámokra, hogy azok társadalmi célú reklámok és ennek óriási jelentősége volt. Míg politikai reklámokat csak választás előtti kampányidőszakban sugározhatnának a rádiók és televíziók, a társadalmi célú reklámokra nem vonatkozik ilyen korlátozás, tehát ennek köszönhetjük, hogy 2015 óta folyamatosan fut a kormánypropaganda. Ez nemcsak a demokratikus nyilvánosságot torzította, hanem lehetővé tette, hogy a folyamatos kampányoknak köszönhetően a kormányközeli médiavállalatok közpénzből jussanak évente sokmilliárdos bevételhez. A Médiatanács még arra is hajlandó volt ennek érdekében, hogy teljesen szembe menjen a médiatörvénnyel, ami egyértelműen definiálja a politikai reklám fogalmát.

A Médiatanács hűségesen szolgálta a Fidesz médiapolitikai érdekeit a rádiós piacon is. Az elmúlt években jó eséllyel szereztek rádiós frekvenciát a kormánypárti oligarchák: egy ideig Simicska Lajos, majd utána Andy Vajna volt a rádiós pályázatok szinte állandó nyertese, a Médiatanács minden törvényes és törvénytelen eszközt bevetett, hogy a Fidesz érdekeit szolgálja. A legemlékezetesebb húzása kétségtelenül az volt, amikor a Klubrádiót jogszerűtlenül zárta ki egy pályázatból csak azért, mert a cég képviselője nem szignózta és nem látta el oldalszámmal a pályázati dokumentáció hátsó, üres oldalait.

Szintén a Médiatanács asszisztál a magyar közszolgálati médiarendszer teljesen átláthatatlan működéséhez. A médiatörvény szerint lenne dolga a testületnek a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, vagyis az MTVA gazdálkodásával, hiszen „Az Alap pénzügyi forrásaival kapcsolatos támogatáspolitikát, az Alap üzleti tervét és éves beszámolóját a Médiatanács fogadja el.” (2010. évi CLXXXV. törvény 136§ (10)). Ennek ellenére a Médiatanács soha, semmit nem tett azért, hogy a közmédia működése átláthatóbb legyen: az MTVA úgy költ el évi közel 93 milliárd forintot (2019-es költségvetési terv), hogy senki és semmi nem ellenőrzi az intézmény gazdálkodását. Mi már persze régóta tudjuk, hogy így van, de európai intézményeket még mindig meg lehet téveszteni azzal, hogy itt európai értelemben vett közmédia és európai értelemben vett médiahatóság működik.

Hosszan folytatható még a sor arról, hogy a Médiatanács tagjai milyen ügyekben adták nevüket, aláírásukat a magyar médiarendszer leépítéséhez és milyen sok ügyben nem szólaltak meg, amikor pedig elvárható lett volna. Néma maradt a Médiatanács, amikor a reklámadóval egyik napról a másikra avatkozott be a Fidesz a médiapiac működésébe, mint ahogy néma maradt akkor is, amikor KESMA megalakulásával az Európai Unió legkoncentráltabb médiapiaca alakult ki.

Most már tudjuk, hogy hiába telt el a kilenc év, nem várható pozitív változás a Médiatanács működésében. Belátható időn belül aligha kerül be a testületbe bárki is ellenzéki pártok delegáltjaként, a 2010-ben megválasztott tagok akár életük végéig ülhetnek a Médiatanácsban. Miközben Magyarország ellen zajlik a 7. cikk szerinti eljárás és vita folyik a jogállamisági kérdésekről, a kormánypárt bizonyította, hogy egyáltalán nem tiszteli a médiaszabadságot és nem tartja fontosnak a demokratikus játékszabályok betartását.

Disclaimer: Urbán Ágnes, a Mérték tagja a Párbeszéd kezdeményezésére az ellenzék egyik közös jelöltje volt a Médiatanács tagságra...

MAGYARORSZÁG VOLT SZULEJMÁN ÉLETE ÉS VÉGZETE

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2019.09.07.


Ha félezer év távlatából gondolunk bele, csupán egy szösszenet volt az 1521 és 1541 között eltelt két évtized, amely során az Oszmán Birodalom megtörte a korábban európai középhatalomnak tekinthető Magyar Királyság erejét. Az ország középső része és a főváros is török megszállás alá került, felvonulási területté, „ugródeszkává” az igazi cél, a Habsburgok legyőzése felé.

Mindez egyetlen uralkodó, Szulejmán szultán nevéhez köthető, és bár a következményeket ismerve sovány vigasz, de érdemes megjegyezni, hogy a legjobbtól kaptunk ki. Nem véletlenül kapta neve elé a Nagy jelzőt, korának párját ritkító politikusa, államférfije és hadvezére volt.

Halálának évfordulóján azt a kérdést tettük fel, vajon Szulejmán hogyan tekintett hazánkra? Méltó ellenfelet, látott a magyarokban, dicsőségért vezette ide hadait, vagy csupán egy bosszantó akadályként léteztünk a szemében, amit félre kell söpörnie, hogy megnyissa az utat Bécs felé? Dr. Pap Norbert geográfus-történésszel, a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi tanárával, a Mohács-kutatócsoport egyik vezetőjével beszélgettünk.

Sokáig elérhetetlen volt

Érdemes ha vázlatosan is, de messzebbről kezdeni. A Magyar Királyság és az Oszmán Birodalom első összecsapása még Nagy Lajos királyunk uralkodásának idejére, 1366-67-re esett, majd a török balkáni terjeszkedésével egyre gyakoribbá vált. Az ellenség gyakorlatilag már Luxemburgi Zsigmond országlása alatt, azaz a XV. század elején a küszöbön állt: portyázó török csapatok törtek be az ország területére, és persze a válaszcsapások sem maradtak el. Ennek ellenére 1521-ig, vagyis jó másfél évszázadig a királyság szilárdan helyt állt. Sőt.

Miután II. Mehmed, a Nagy, a Hódító elfoglalta Konstantinápolyt 1453-ban, a szultán étvágya és legyőzhetetlenségébe vetett hite az egekbe szökött. Nem sokkal később megindult Magyarország, és nyugodtan mondhatjuk, a nyugati kereszténység kapuja, Nándorfehérvár felé.

Állítólag a hadjárat előtt azzal hencegett, hogy reggelijét Nándorfehérvárott, ebédjét Budán, vacsoráját pedig Bécsben fogja elfogyasztani.


Csakhogy 1456. július 22-én hatalmas pofonba futott Hunyadi János, Vitéz Mihály és Kapisztrán János jóvoltából: a nándorfehérvári diadalt még ma is ünneplik a harangok, ám a török önérzetén hatalmas csorba esett. A következő évtizedekben nagyot fordult a világ, Szulejmán trónra lépésének idejére az oszmánok – főként Egyiptom megszerzése révén – meghatványozták erejüket, megállíthatatlanná váltak. Itt adjuk át a szót egy az egyben Pap Norbertnek...

SZÁZHARMINC A NYUGDÍJAS KILÓJA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2019.09.07.


Bevásárolt Szeretett Vezetőnk, és mint mindig, most is jó vásárt csinált.
Kilencezerért vett kétmillió százötvenhatezer nyuggert.
Hetven kilósnak számítva az átlagot, mindössze százharminc forintért vette a nyugdíjas kilóját, ha a nyugger csirke lenne, ilyen áron soha meg nem kapja.
Tegyük hozzá, hogy a nyugdíjasok többsége egyelőre ki sincs belezve, ki sincs csontozva, ha bontanák, akkor a nyuggerfarhát szinte ingyen lenne osztogatható, de hát ezidáig ezt még megúsztuk.
Persze lehet most azt mondani, hogy a semminél a kilencezer is jobb, aminthogy ez igaz is, csakhát sajnos még nincs minden ember abban az élethelyzetben, hogy fel kelljen adnia az önbecsülését.
Lehetne természetesen javasolni a döntéshozóknak, hogy tartsák meg maguknak, és elköltése céljából keressék fel gyógyszerészüket, ha már orvos lassan nemigen marad. Kérjenek gyógyszert pofátlanság ellen, lehetőleg ágyúgolyó méretű kúp formájában, naponta háromszori alkalmazásra.

Öregnek lenni nem leányálom, Anyukám szokott mindenféle felajánlásokat tenni azok számára, akik akárcsak egyet is tudnának mondani az öregkor szépségei közül, és ahogy korosodom, mindig meg kell állapítanom, hogy a bölcsesség valószínűleg genetikailag determinált.
Bár a teve nem bölcs, mint a bagoly, de ösztönösen ráérez a nagy igazságokra, főleg, ha az anyukájától hallja.
Az öregedéssel mindenféle bajok járnak, minden kopik, minden romlik, szegény nyugdíjas a kajapénzét a patikába hordja, de legalább a gyógyszerei kapszulája lenne rántotthúsból.
Nettó szerencse, hogy a rántotthús ízét már elfelejtette, és az Alzheimert egyelőre még nem adóztatja éber kormányunk, mint luxusbetegséget...

LÉGY EGYFORMA, NE TŰNJ KI, MARADJ ÉSZREVÉTLEN!

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.09.07.


Hazudni kell uram, tér a lényegre a férfi, aki megszólított a bolt bejáratánál. Ismer látásból, mondja, ő is itt szokott vásárolni, ahol én. Nem látszott bolondnak, nem tűnt térítőnek. Tanár volt valamikor, mondja, mintha kitalálta volna, hogy min gondolkodom. Papíron még most is az, de már senkit nem akar megtanítani semmire. Egyszerűen túl akarja élni azt, ami most van, meg azt is, ami ezután jön. Ez az ő összes vágya.

Ő azt hitte, nem most, hanem évekkel ezelőtt, akkor még, amikor sokan mások is sok mindenben hittek, hogy nem kell többet hazudni. Eltitkolni, hogy mit gondol az ember.

Az a legrosszabb uram, hogy megszoktuk, és már fel sem tűnik, hogy milyenek lettünk. Mi itt, ebben a szomorú, leharcolt országban, gyógyíthatatlanok vagyunk. Túl régen van a méreg a szervezetünkben, több már bennünk a beteg sejt, mint az egészséges. Megszoktuk, hogy alakoskodni kell, néha még szégyelljük is magunkat, amiért gyávák vagyunk, mert ezt legalább nem vették el tőlünk.
Szabadon szégyenkezhetünk...

ABBAN A VILÁGBAN, AHOL ÉN ÉLEK, APÁNAK HÍVJÁK AZ ILYEN FÉRFIT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2019.09.07.


Jó reggelt! Ma szombat van, egészen éjfélig. Lehet pihengetni, kirándulni, olvasni, gyereket szülni. Ez utóbbival esetleg érdemes várni, ameddig az összecsődült vénemberek eldöntik, hogy mi legyen. Én két kifutását látom a dolognak. Az egyik, hogy akinek bizonyíthatóan van méhe és peteérése, annak kötelezővé teszik. A másik, hogy kilónkénti árat szabnak meg, ami több gyerek esetében nyilván magasabb lesz. Bármelyik verzió győz, a zöldek és a liberálisok feltétlenül gyerekgyilkosok, és a nép ellenségei. Amúgy remek ez a konferencia. Gondolom, ha vége van, akkor majd rendeznek egy másikat, a férfiakról. A prosztatájukról, a heréjükről, a spermavezetékükről csacsognak és talán az is szóba kerül, hogy mi a spermahordozáson kívül a funkciójuk az férfiaknak.

Abban a másik világban, ahol én élek, általában két ember szokott gyereket vállalni. Igaz, hogy kihordani és megszülni nem tudja a férfi, de szeretni, óvni, nevelni, gondoskodni róla ő is tud és szokott is. Abban a világban, ahol én élek, apának hívják az ilyen férfit. Csak azért szólok, mert a szaporodási konferencián valahogy elfelejtődött a dolog.

A lordok háza tegnap délután elfogadta azt a törvényjavaslatot, ami meggátolja Boris Johnsont abban, hogy rendezetlen Brexitbe vigye az országot. A javaslat hétfőn emelkedhet jogerőre. Ez annyit jelent, hogy amennyiben nem sikerül elfogadtatni a brit parlamenttel a kilépési tervezetet – amit eddig legalább háromszor dobtak vissza, tehát valószínűleg nem lehet elfogadtatni velük -, és az Unióval sem lehet egyezkedni – nem lehet, ez már kiderült -, akkor további halasztást kell kérni. Január végéig. A picike gond az, hogy az Unió valószínűleg feltételhez köti a hosszabbítást (valószínűleg választást kell kiírni), Johnos viszont éppen tegnap jelentette be, hogy inkább feküdne holtan az árokban, minthogy új határidőt kérjen. Ma pedig azt mondta, nem mond le, és a parlamentet sem oszlatja fel. Elképesztően izgis teleregényt láthatunk, bár tartok tőle, a britek nem élvezik túlzottan.

A fideszes pártlapok egyike – a nyolcaska – értelmezte is a dolgot. Természetesen a saját szempontjából:...

LEJÁR A MÉDIATANÁCS MANDÁTUMA, DE A FIDESZ NEM ENGED ÚJ TAGOKAT VÁLASZTANI

NÉPSZAVA
Szerző: nepszava.hu
2019.09.06.


Előtte még átírnák a saját maguk által írt médiatörvényt. Aztán kineveznék újra a saját embereiket.

"Nem lehet megválasztani a magyar sajtópiacot felügyelő Médiatanács új tagjait, mert a kormánypártok nem jelöltek új tagokat a régiek helyére" - állítja az RTL Híradó riportja. 

A Fidesz azt mondja, azért, mert előbb változtatni akarnak az általuk írt Médiatörvényen. A Médiatanács 2010 óta kizárólag a kormánypártok által jelölt tagokkal működik. Októberben járna le a mandátumuk, de mindaddig a helyükön maradhatnak, amíg nem választanak új tagokat a testületbe. 

Az ellenzék azt követeli, hogy ők is delegálhassanak tagokat a tanácsba...

TÉNYLEG MÉRGEZŐ VÍZ FOLYIK A CSAPBÓL? - ITT A HIVATALOS TELEPÜLÉSLISTA

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ÁGNES
2019.09.07.


A Portfolio írt először a KSH egyik friss jelentésében található ivóvíz-minőségi adatokról, amelyből kiderült, hogy több településen is meghaladja az ivóvíz arzéntartalma a megengedett mennyiséget. Megkérdeztük a Magyar Víziközmű Szövetséget, melyek az érintett települések, milyen egyéb egészségre ártalmas vagy éppen annak jót tevő elemeket tartalmaz a csapvíz, és valóban megéri-e inkább csak ásványvizet inni.


Magas arzéntartalom: 125 ezer embert érint
Múlt héten jött ki a KSH egyik friss jelentése, amiből többek között kiderült, hogy Magyarországon az ivóvíz arzéntartalma több helyen is meghaladja a 10,0 μg/literes európai küszöbértéket...

A DIGITÁLIS NOMÁDSÁG TÍZ ELŐNYE

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.09.07.


A digitális eszközök és lehetőségek terjedésével lett egyre népszerűbb az elmúlt években a digitális nomád életforma is, ami voltaképpen a határátkelés egyik alfajának is tekinthető. Persze ennek az életformának is ugyanúgy megvannak az előnyei, mint a hátrányai, ma az előnyöket vesszük sorra, hogy aztán hamarosan összeszedjük majd a hátrányokat is.

„Éppen most értem haza, miután az egész napot Bali különböző tengerpartjain töltöttem, aztán két barátom születésnapját ünnepeltük egy gyönyörű villában (mindketten neves digitális nomádok). Ha nem választottam volna ezt az életformát, soha nem ismertem volna meg őket és aligha töltenék hosszabb időt Bali tengerpartjain.

Aztán elvonultam egy másik szobába, hogy hazatelefonáljak, felköszöntsem édesapámat a születésnapján. Nem ez az első születésnap vagy egyéb családi esemény, amiből kimaradok.

Az unokaöcsém sokszor megkérdezte, miért kell már megint elmennem, hiányzom, miért nem maradok. A legrosszabb mégis az: “Ugye eljössz a születésnapomra?”, miközben pontosan tudja, hogy nem tudok ott lenni. Minden ilyen kérdéssel kicsit összetörik a szívem.

Csak remélni tudom, hogy ahogyan idősebb lesz, talán megérti majd, miért ezt az életformát választottam, nekem pedig lesz esélyem átadni neki mindazt a tudást és tapasztalatot, amit a világon utazgatva szedtem össze.

Ez a digitális nomádság pozitív és negatív oldala. Én emellett tettem le a voksom.
Most azonban nézzük a pozitívumokat!

#1 Ott és akkor dolgozol, ahol és amikor akarsz

Az egyik legnyilvánvalóbb előny. Digitális nomádként ott és akkor dolgozunk, amikor akarunk, legyen az egy kellemes kávézó Balin vagy egy argentínai könyvesbolt kávézója. Nem számít, hogy éjszakai bagoly vagy vagy korán kelő, akkor dolgozol, amikor neked a legjobb. Végre a munkát szervezheted az életed köré és nem fordítva.

#2 Az állandó utazás lehetősége

Újabb nyilvánvaló pozitívum. Nem kell az irodában ülnöd, olyan sokat vagy keveset utazhatsz, amennyit akarsz. Belefutsz a neten egy szuper áron kínált spanyolországi repülőjegybe? Szuper, indulás! Nem kell aggódni amiatt, hogy mennyi szabadságod van még az éves keretből, nem kell a főnöktől elkéredzkedni.

#3 Szabadság

A helytől független életforma nagyon erős szabadságérzetet ad. A laptop életstílus szabaddá tesz a munka időzítését és helyszínét illetően is. Arról nem beszélve, hogy nem kell államon belül vagy egyik országból a másikba költözködnöd. az otthonod mindig éppen ott van, ahol te is vagy.

#4 Inspiráló

Nem is tudom, hol kezdjem, elég nehéz elmagyarázni - a különböző helyektől a különböző emberekig, kultúrákig. Néha azt sem tudja az ember, mi az, amit nem tud, márpedig az utazás csodás tanító.

A legváratlanabb pillanatokban kapsz inspirációfröccsöt, nem csak az életedre, de a munkádra vonatkozóan is. Megtanulod más perspektívából szemlélni a dolgokat, korábban elképzelhetetlen dolgokat tapasztalsz meg - mindez hihetetlenül inspiráló.

#5 Fantasztikus emberekkel találkozol


Ha egy ideje már utazol, akkor rájössz, az egész sokkal inkább szól az emberekről, találkozásokról, mint a helyekről. Online dolgozva, beutazva a világot, olyan emberekkel találkozom, akikkel egyébként soha nem ismerkedtem volna meg.

Az élet minden területéről érkeznek, különböző háttérrel, kultúrával, életkorban és még sorolhatnám. A barátaim között éppúgy akad a húszas évei elején járó, mint kora negyvenes.

Vannak köztük szegények és milliomosok, bölcsek és olyanok, akikkel nagyszerűen lehet bulizni. Ami közös bennük, hogy mindegyikük nagyon érdekes figura és mivel ilyen sokfélék, rengeteg különböző tapasztalatot lehet tőlük összegyűjteni...

KLIP: TANKCSAPDA - SZEVASZ ÖCSÉM


FÜLELŐ BLOG
Szerző: JAM01
2019.09.07.


Októberben jön az új Tankcsapda anyag Liliput Hollywood címmel, úgyhogy éppen itt volt az ideje, hogy megkapjuk az első dalt a lemezről...ami... most figyelj: nem rossz! Sőt, a klippel együtt kifejezetten élvezhetőre sikeredett - még ha a klip eredetiségéről Dillon Francis-t szívesen meg is kérdeznénk... De ez mit sem von le Janklovics Pétert és Kovács Patríciát érdemeiből, akiket mindig élmény nézni!

TENNI A SOK BUTASÁG ELLEN – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2019.09.05


Szeptember 6-tól kapható a Magyar Hang 2019. évi 36. száma! Olvasnivaló egész hétre! Keresse péntektől a következő csütörtökig az újságárusoknál!

A tartalomból:

– „Óvakodjunk az embertől, akinek nincs humora” – Propagandával semmit sem lehet megoldani, neki pedig sajnos nincs meg az a képessége, hogy a világ összes problémájára választ adjon – mondja Mucsi Zoltán. Interjú

– „Kétszer is megkerestek a Fidesztől” – Onnantól kezdve, hogy politikai ellenfél lettem, nem vitákról volt szó, hanem ellehetetlenítésről – mondja Dömsödi Gábor. Interjú

– „Nem kérdeztem, mivel ütöttek” – Pokolhegyi tömegverekedés: suhogtak a botok, a kardok, törtek a bordák, repkedtek a fogak. Riport

– Állunk a pusztában, gondolunk nagyot – A peronról nem szabad elmozdulni, ha véletlenül jön egy vonat, fel kell rá szállni, taktikának nincs értelme – Riport a szolnoki vonalról

Túlzsúfolt látványpékség – Négy belvárosi közteret újítanak fel milliárdokért, felemás végeredménnyel

Milliókat osztogat a Fidesz Szekszárdon – Elképesztő összegű prémiumokat kapnak a párthű cégvezetők. Az alpolgármester férje 11 hónap alatt 12 havi jutalmat tett zsebre

Tankönyvi példák – A tankönyvpiac államosítása a szakemberek szerint veszélyezteti az oktatás minőségét

Egyre kevesebb a fiatal a nyugdíjpénztárakban – A kafetéria-adókedvezmény megvonása ütött nagyot a rendszeren

Gyengébb forint, gyengébb állam? Orbán Viktor 274 forintos eurónál még forintválságról beszélt, most 330 forint felett jár az árfolyam

Békéscsabán nem lesz összefogás – Annyira mélynek tűnik az ellentét, hogy egyik tömb jelöltjének visszalépésére sem lehet számítani

Cicaharcok borzolják a Fidesz idegeit – Nincs baloldali polgármesterjelölt Püspökladányban

Nyaktörő mutatványra készül Conte – Az újabb olasz kényszerkoalíció csak úgy lehet hosszú életű, ha képes lesz kifogni a szelet a teljhatalomra vágyó Salvini vitorlájából

A másodrendű „ossik” lázadása – Egyre inkább a képviselet nélkül maradt egykori NDK-sok pártja lesz az AfD

Ismét atomfrász kerülgeti Ausztriát – Szlovénia sokáig kitart még erőműve mellett. Árháború az energiafronton

Titkos drogháború – Minden idők egyik legkomolyabb pere előtt áll az amerikai gyógyszeripar a fájdalomcsillapítók miatt

– Séta a „világvégére” – El Camino az óceánparton

– A fej, a kéz és a szív – Mit lehet tudni a Waldorf-iskolákról?

„Nehogy elfelejtsem, hogy színésznő voltam” – Olyan nagy nevekkel játszott együtt Gyurkovics Zsuzsa, mint Feleki Kamill, Bessenyei Ferenc, Komlós Juci vagy épp Kiss Manyi. Idén lett kilencvenéves, mi pedig otthonában faggattuk ki őt az NDK-s „tanulóévekről” és arról, mit tanult személyesen Bajor Gizitől. Interjú

– „Nincs forradalom szobordöntés nélkül” – Hatos Pál a kommunista Márairól, az antiszemita Kosztolányiról, a vasjellemmel is hibázó Tisza Istvánról, és a Lukács György-i gumicsontról. Interjú

– Szlovákia nem Románia – Világi Oszkár szerint a gyűlölködéssel náluk nem lehet választást nyerni, a szlovákok és a magyarok megtanultak egymással európai módon együtt élni. Interjú

Milliárdos ütközések – Súlyos terhekkel indul az Egyesült Államok nemzeti futball-ligájának (NFL) jubileumi, századik idénye

– Tokióból sincs közelebb Tokió – Alaposan megoszlanak a vélemények arról, hogy a nemrég véget ért cselgáncs-világbajnokságon szerepelt magyarok teljesítményét miként értékeljük

Publicisztika:

Puzsér Róbert: Egy labda, ha duzzad
B. Molnár László: Bukott oktatáspolitika
Dévényi István: Nem egész népemet fogom
Szerető Szabolcs: Papíron jogállam
Juhász Gábor: Mi, magyarok és a páneurópai piknik
Csikós Attila: Tüzek
Győrffy Ákos: Ernest
Wekerle Szabolcs: Mintha jönnél, bástya – Újbeszél
Gazda Albert: Juhé
– Gulyás Balázs: Igény az volna rá – A konzervatív értelmiség kifarolása a kötcsei sátorból 
   (3.)
Marabu: Az életnek tanulunk

Kritika:

– Harmóniazóna – Tomaji Attila: Pentimento
– Paraziták, galandférgek – Michel Houellebecq–Bernard-Henri Lévy: Közellenségek
– Centrifugában – Eufória
– Éneklő vér – Nico Walker: Kopasz
– Tiltott életek – Ulrich Alexander Boschwitz: Az utazó

EGY POHÁR SÖR BEUGRIK, EGY FÉL DECI PÁLINKA BEUGRIK, EGY SZÓDAVÍZ BEUGRIK

444.HU / VIDEOTÉKA
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2019.09.07.


Schiffer Pál a magyar dokumentumfilmezés egyik legfontosabb rendezője, összeállításunkban korábban már két filmjét is ajánlottuk. A Videoton-sztori és A Dunánál után most egyik legismertebb filmje következik, a Fekete vonat. 

Az úgynevezett „fekete vonat” a Kádár-korban heti rendszerességgel szerepelt a bűnügyi hírekben. A Budapest–Szolnok–Debrecen–Nyíregyháza vonalon közlekedő járat péntekenként tömegesen szállította haza a Budapesten, Csepelen, a Gázgyárban vagy éppen a metrónál, nagyobb építkezéseken dolgozó munkásokat Kelet-Magyarországra, Szabolcsba. A 6-10 órás vonatút, a zsúfoltság, a szegénység, a fáradtság és a nagy mennyiségű alkohol állandó konfliktusokat és közbiztonsági problémákat okozott.

Schiffer riportfilmjében a feket vonat néhány utasának életébe ad betekintést. Sokan közülük már évtizedek óta ingáztak, idejük nagyrészét a családjuktól távol töltötték, és többnyire kemény fizikai munkát végeztek nyomorúságosan kevés pénzért. A megszólalók azt mesélték, hogy körülbelül 1000 forintot kaptak havonta, plusz a családi pótlék, de ebből csak a vonatjegyre elment havi 400 forint, ha a családfő minden hétvégén haza akart látogatni. Már pedig haza kellett menni, mert otthon a legtöbbjüket 6-10 gyerek várta, akiket hétköznap egyedül neveltek az asszonyok. Már ahol élt még a feleség. Megszólal olyan munkás is, akinek 13 éves lánya nevelte, etette, iskolázta a 7 kisebb testvért.

Csak udvarolni járunk haza a családhoz”.

Így viccelődött az egyik riportalany. De abból a hazajárásból sem volt mindig köszönet. Sokan már a hosszú úton leitták magukat, másoknak érkezés után az első útja a kocsmába vezetett, és vasárnapig csak aludni mentek haza a családhoz, akiknek így a pénzből se, a családfőből se nagyon jutott...

NEM TÖRTÉNT MÉG ILYEN PUTYIN URALMA ALATT - KIBESZÉLŐ PODCAST 11. EPIZÓDD

INDEX
Szerző: NYILAS GERGELY
2019.09.06. 


Nem sorsdöntő, de még csak nem is igazán érdemi jelentőségű helyhatósági választásokat rendeznek szeptember 8-án Oroszországban. Bár a tét és a gyakorlati politikai befolyás papíron kicsi, a hatalom mégsem engedett rajthoz állni ellenzékieket Moszkvában, ami korábban nem látott tiltakozáshullámot váltott ki az orosz fővárosban. Több oka van annak, hogy miért pont most eszkalálódott ennyire a feszültség; romlik a gazdasági helyzet, egyre kevésbé vannak meg a rendszer szelepei, de ami a legfontosabb: Oroszországban felnőtt egy olyan generáció, akik a nyugati mintákat látva nem akarják elfogadni az autoriter rezsimet.

A mostani választás abból a szempontból egyszerű, hogy nem kell izgulni a végeredménye miatt, viszont azt senki sem tudja, hogy mi várható a közeljövőben. Vlagyimir Putyin elnöki mandátuma 2024-ben lejár, és egyelőre nem tűnik valószínűnek egy újabb helycsere a miniszterelnök Dmitrij Medvegyevvel. A húsz éve hatalmon lévő elnök csökkenő népszerűsége mellett egy harmadik elnöki ciklushoz ismét módosítani kellene az alkotmányt. Utódlásról pedig szó sincs egyelőre.

A Kibeszélő legújabb adásában Fábián Tamás beszélgetett Nyilas Gergellyel, Oroszország-szakértő szerzőnkkel.

ELNYELT ÉLETÉVEK – MILYEN EREDMÉNNYEL GYÓGYÍT A MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY?

168 ÓRA
Szerző: KUN J. VIKTÓRIA
2019.09.07.


Állandó pénzhiány, kórházi adósságok, strukturális és finanszírozási gondok, létszámhiány – ezek az egészségügy folyamatosan napirenden lévő problémái. Legutóbb az Állami Számvevőszék adott lesújtó képet az intézmények gazdálkodásáról. Mindeközben arról, hogy valójában mennyire hatékony az ott folyó munka, és hol milyen eredménnyel gyógyítják a betegeket, vajmi keveset hallani. Miként arról sincs igazán visszacsatolás, hogy a pénzt miként használják fel az intézmények, holott a betegnek, az orvosnak és a finanszírozónak is elemi érdeke lenne, hogy minden forintot a lehető leghatékonyabban költsenek el. Mit lehet tenni?

Átláthatóság és kiszámíthatóság: ez volna a két kulcsszava a hatékonyan és eredményesen működő egészségügyi rendszernek. Egy olyannak, amelynek keretében a pénzek felhasználása és az ott folyó munka eredménye is nyilvános és értékelhető lenne. Egy ilyen rendszer alapján döntésképes helyzetbe kerülhetne a kormány, ahogy a beteg is. A kabinet azért, mert kiderülne, hogy miként költik el a gyógyításra szánt pénzt – még ha GDP-arányosan ez meglehetősen kevés is –, az érintett pedig azért, mert meg tudná mondani, hol szeretne a betegségére megoldást találni. Csakhogy Magyarországon nincsenek meg az alapjai sem az átláthatóságnak, sem a kiszámíthatóságnak.

A források felhasználásáról az Állami Számvevőszék rendszeresen ad ki elemzéseket – legutóbb, ahogy arról be is számoltunk, egészen súlyos megállapításokat tett közzé a kórházak gazdálkodásáról –, de ezekben nyilvánvalóan nem képes figyelembe venni az egészségügy összetettségét, továbbá azokat a sajátosságait, amelyek nagyon eltérnek egy átlagos gazdasági szervezet működésétől. Olyan elemzésnek, visszacsatolásnak azonban szinte nyoma sincs, hogy a pénzt mire és milyen hatékonysággal fordítják, egyetlen átfogó tanulmány kivételével (lásd keretes írásunkat). Az Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban megrendelt ugyan egy Mérték című, meglehetősen részletes tanulmányt – ez szintén súlyos megállapításokat tett a hazai egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés akadályairól –, de ennek sem lett semmilyen következménye...

KÉZICSARNOK: A KORMÁNY IS HANYATT ESETT AZ ÁRAKTÓL

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY / KLUBRÁDIÓ
2019.09.06.


Fürjes Balázst, a Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkárt elsőként arról kérdeztük, hogy megépült a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem új campusa. Azt mondta: a MOME alkotóközösségével együtt építették fel, határidőn és költségkereten belül, magyar tervezőkkel, magyar kivitelezőkkel. 15 ezer négyzetméteres közpark épült, amely nyitva áll a lakosság előtt, és az egyetem könyvtára is közkönyvtár.

Úgy fogalmazott: a kivitelező egy Market nevű cég volt, amelyet nyílt európai uniós pályázaton választottak ki, és a legolcsóbb ajánlat nyert. (A Market Zrt. Garancsi István, a korábbi Videoton, jelenleg MOL Fehérvár futballcsapatának cége. Ő a miniszterelnök jó barátja, akinek magánrepülőgépével utazik időnként Orbán Viktor.) Fürjes jelezte: lehettek volna nemzetközi ajánlatok, a kírást az EU minden nyelvén közzétették. Szerinte egyébként a külföldi vállalatok azért nem jönnek, mert most jó építőipari cégnek lenni Európában, mindenhol munkabőség van.

A Nemzeti Olimpiai Központ kapott 11 milliárdot a kormánytól, ez most mire szolgál? - tettük fel a kérdést. Fürjes Balázs közölte: a Puskás Ferenc stadion ára nem emelkedett, vélhetően novemberben át is adják majd. A környezetét viszont rendezni kell: a többi között lesz közpark, játszótér, parkoló. A stadion végösszege nettó 140 milliárd forint. Műsorvezetőnk jelezte: két héttel később megjelent egy hír további 2,36 milliárdról. Fürjes Balázs ugyanakkor nem tud róla, hogy hozzá kellene tenni egy fillért is a Puskás stadion építéséhez.

Az államtitkár szerint az az igazi kérdés, hogy egy Magyarország méretű országnak és egy Budapest méretű városnak szüksége van-e nemzeti stadionra, amelyben modern rendezvényközpont, koncertek, konferenciák, kiállítások, bankettek is lehetnek. Az árral kapcsolatos bírálatok miatt összegyűjtötték, hogy nemzetközi szinten mennyiből épültek ilyen stadionok, szerintük Puskás egy „közepes árszínvonalú” aréna. A tokiói olimpiára most épül egy szintén 70 ezres a duplájáért...

HAZUDNI BOLONDULÁSIG – ERETNEK GONDOLATOK A KÖZMÉDIA NAPJÁN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.09.06.


„Ha tőlem függene, a sajtótörvénynek csak egyetlen paragrafusa volna: hazudni nem szabad.” Ezt a mondatot szokták a leggyakrabban idézni a haza bölcsének nevezett Deák Ferenctől. Évi 90 milliárd forintért – ennyit fizetünk mi magyar adófizetők a közmédiáért – ez volna a minimum, ami elvárható.

Megszoktuk, hogy nem mondanak igazat, már fel sem háborodunk. Egyszer majd elmúlik ez is. De nem kellene ehhez állva tapsolni, lakáj módjára lelkesedni. A kormányhoz közeli sajtóról beszélünk, nevezzük közmédiának, ha úgy jobban tetszik.

Az elhallgatás is hazugság.
A mellébeszélés is hazugság.
A maszatolás is hazugság.
Egy szereplő kisatírozása a képről hazugság.
Tömegeket eltüntetni, és helyette háttérként néhány lézengőt mutatni, hazugság.
Interjút mocsok módon megvágni, hazugság.
Négy évvel ezelőtti menekült-fotókkal szegény falusi néniket rémisztgetni hazugság.
Alákérdezni, hazugság.
Hazudni is hazugság...

KÉSEDELMEK, KIZÁRÁSOK, ÉS LEHETETLEN ÍGÉRETEK: AZ ORBÁN-KORMÁNY CSALÁDPOLITIKÁJÁT TESZTELTÜK

ÁTLÁTSZÓ 
Szerző: Átlátszó
2019.09.06.


A hitelelengedésből körülbelül ezer család kimaradt, de az autóvásárlási támogatásért is meg kell küzdeni. A bölcsődei férőhelyek nagymértékű növelése pedig szinte elképzelhetetlen. Nagycsaládos szülők és szakértő segítségével próbáltuk kideríteni, hogy valójában mennyire családbarát az Orbán-kormány.

1981 óta fogy Magyarország népessége: azóta több, mint egymillióval kevesebb ember él hazánkban. Jelenleg körülbelül 1,53 gyereke születik a magyar nőknek átlagosan, pedig ahhoz, hogy a népesség létszáma állandó maradjon, anyánként 2,1 gyerekre lenne szükség.

Az Orbán-kormányok újabb és újabb kedvezményeket ígérnek a nagycsaládos szülőknek: adókedvezményt, a vissza nem térítendő, maximum 10 millió forint értékű Családi Otthonteremtési Kedvezményt (CSOK), és más anyagi juttatásokat. A közelmúltban pedig bejelentették a családvédelmi akciótervet, ami tartalmazza például az autóvásárlási támogatást, a 4 milliós jelzáloghitel-elengedést és a bölcsődei férőhelyek növelését.

A szerkezetbe azonban homokszem kerülhetett, ugyanis sokan nem kapják meg a támogatást annak ellenére sem, hogy aláírt határozattal rendelkeznek róla, és vannak, akik pár hónapig azt hitték, hogy többmilliót kapnak, de később pontosított az állam. Nagycsaládos szülők és szakértő segítségével próbáltuk kideríteni, hogy valójában mennyire családbarát az Orbán-kormány...

FELÜLMÚLHATJA-E ORBÁN A MINDENT MEGHATÁROZÓ TÍZ ÉVVEL EZELŐTTI BESZÉDÉT?

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2019.09.07.


Kötcsén szombaton újra felvonul "a jobboldal teljes szellemi ereje" - ahogy korábban Orbán Viktor miniszterelnök meghatározta a hallgatóságát. Mindenki más az eseménynek helyt adó Dobozy-kúrián kívül várakozik, de ott sem eredménytelenül. Felidézzük a legerősebb kötcsei pillanatokat, kapun kívülről és belülről, az előbbivel kezdve.

A tavaly szeptemberi kötcsei piknik egyik legemlékezetesebb pillanata Orbán Ráhel érkezése volt - számítások szerint - egy 1,2 milliós szettben, 12 milliós órával a csuklóján.

Férje, Tiborcz István, illetve lánya, Alíz is vele ment, Orbán Viktor pedig nem hagyta ki a lehetőséget, hogy kisunokája ölelését megossza Facebook oldalán, a piknikről készült képek között...

SALVINI-VALÓSÁGSHOW UTÁN BEVÁNDORLÁSI SZAKÉRTŐ AZ OLASZ BELÜGY ÉLÉN

444.HU
Szerző: BOROS JULI
2019.09.06.


Luciana Lamorgesének nincs Twittere, nem turnézza körbe folyamatosan Olaszországot, és az emberek nem állnak sorba, hogy szelfizzenek vele. Több évtizedes tapasztalata van emberügyi és migrációs témában, így pontosan tudja, hogy a bevándorlás mennyivel komplexebb probléma annál, mint ahogy azt Salvini a rajongóival próbálja elhitetni. Lamorgese az elmúlt negyven évben sikeres közszolgaként, jobbára csendben tette a dolgát, de az olasz kormányválság után gyorsan reflektorfénybe került, ugyanis ő kapta meg a szélsőjobboldali miniszter megüresedett székét.

Szerdán jelentette be Sergio Mattarella államfő titkára, hogy Giuseppe Conte miniszterelnök vezetésével megalakult az Öt Csillag Mozgalom (Movimento 5 Stelle) és a baloldali Demokrata Párt (PD) közös kormánya. A valószínűtlen páros azért kényszerült összeállni, hogy megakadályozzák, hogy a miniszterelnöki posztra áhítozó Matteo Salvini előrehozott választásokat harcoljon ki. A Lega elnöke elszámította magát, nem gondolta, hogy az Öt Csillag Mozgalom tényleg koalícióra lép az ősellenség demokratákkal, de végül csak megalakult az új kormány. Szerdán nyilvánosságra is hozták a miniszterek listáját, melyen egyetlen párton kívüli, szakértő miniszter neve szerepelt csak, Luciana Lamorgeséé...

27 NÉGYZETMÉTER, AHOL NEMCSAK KÖNYVEKET LEHET VENNI, DE LEVEGŐT IS

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2019.09.07.


30 éve nyílt meg a Láng Téka, az ország első magántulajdonú könyvesboltja, amit a nyitás után rögtön tömegek rohamoztak meg az olcsó kötetekért. A Pozsonyi út 5. alatt található aprócska üzlet azóta is fontos igazodási és találkozási pont a környékbeliek számára. Nemcsak a könyvpiaci válságokat élte túl, de önálló kulturális intézménnyé nőtte ki magát Újlipótvárosban, ahova Esterházytól Bächer Ivánig mindenki hazajárt.

A kapitalizmus egyik alaptörvénye az állandó növekedés, magyarán, hogy egy vállalkozás vagy dinamikusan terjeszkedni kezd, vagy bedől, a stagnálás ugyanis üzleti értelemben egyenlő a halállal. A Láng Téka mintha ennek a tételnek az eleven cáfolata lenne: a Jászai téri McDonaldstól pár lépésre található üzlet ma is ugyanazon a 27 négyzetméteren várja a vevőket, mint 1989. szeptember 1-én, amikor megnyitotta kapuját a vevők előtt.

"Ma már nem is tudom, hogy hogy mertem belevágni. Akkor szembesültem azzal, mit jelent a kapitalizmus. Nem volt egy központ, ami kiosztja nekem a könyveket, és elszámolhatom a szappant és az egyéb költségeket, hanem mindenről nekem kellett gondoskodni. A legjobban az foglalkoztatott akkoriban, hogy fogok én fizetést adni az itt dolgozóknak".

– mondja a 24.hunak a könyvesboltot alapító és mai napig vezető Rédei Éva, aki korábban is a könyvszakmában dolgozott, tehát nem volt neki ez teljesen új terep. Abban a tekintetben persze nagyon is, hogy fogalma sem volt, miként működik egy magánvállalkozás, így, akárcsak az egész országnak, neki is az alapoktól kellett elsajátítania a piacgazdaság abc-jét.

Már a nyitás is emlékezetesre sikerült, mivel 5 forintos könyvvásárt hirdettek, így az első napon hosszú sorok kígyóztak a Pozsonyi úton, hogy megkaparinthassák az akciós könyveket. „Egészen döbbenetes volt az a tömeg, ami itt megjelent, a leghíresebb emberektől kezdve az utcában lakókig mindenki 5 forintért akart könyvet vásárolni. A készlet pillanatok alatt elfogyott.” Beszélgetésünket csak egy-egy törzsvásárló szakítja meg időnként, aki épp csak azért ugrik be, hogy beköszönjön, rákérdezzen egy kötetre, vagy érdeklődjön, maradt-e esetleg egy kis torta a bolt születésnapi ünnepségéről...

SZELLEMI IDOMÍTÁS A RÁCSOS ABLAKBÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.09.06.


...Azért rettenetes nagy bajban lennék, ha most lenne ötödik osztályos a gyermekem. Sok mindenért: például, hogy alig-alig találkoznék vele, mert napi tíz órákat ülne a suliban; azért is, mert a fizikát az irodalmat tanító pedagógus okítja, mert nincs más; azért is, mert állandó bizonytalanságban lennék, mivel tömnék az okos fejét. Itt van ez a Hon- és népismereti tankönyv. Már a bevezető is hangolja a kölyköt: “Lehet bárhol a nagyvilágban szép nagy házad, de hazád csak itt lehet, a Kárpát-medencében. Lehet bárhol a nagyvilágban kényelmes otthonod, de honod csak itt lehet, az anyaországban! Ezt neked is fontos tudni, hiszen tantárgyunk, a hon- és népismeret éppen erre a tudásra épül.”

És akkor Konok Péter történész, publicista, fordító Facebook oldalán tett nagy felfedezést, és akadt ki. Joggal. Megnéztem én is a tankönyvet, valóban ott van a gyöngyszem feladat:

"Tudod-e, ha megvagy keresztelve -, hogy neked kik a keresztszüleid? Ha nem vagy megkeresztelve, kérdezd meg szüleidet, miért nem kereszteltek meg téged!” – így szól egy ötödikeseknek szánt feladat a Bánhegyi Ferenc által írt Hon- és népismereti könyvben.

Ha a gyerekem megkérdezné, hogy miért nincs megkeresztelve, azt válaszolnám, hogy azért, mert nem vagyunk vallásosak. Slussz, ez ilyen egyszerű. Ha ő netán vallásos lesz, és olyan kedve kerekedik, oldja meg magának. Ha nem, hát nem. Ha iskolai feladatként kapná ezt a kérdést, akkor viszont csúnyán káromkodnék, alighanem még Isten nevét is a számra venném, a különféle szentekről nem is beszélve. Ehhez ugyanis az iskolának semmi köze. Meg másnak sem. Se pro, se kontra.” – írja Konok Péter.

Szerintem, ennél bonyolultabb a helyzet, az érdekszelek különbözősége miatt. Mert mi van akkor, ha azzal szembesül a gyerek és a család:

Felhívom a kedves szülők figyelmét arra, hogy a gyerekük nincs megkeresztelve, ami nem illik a mai keresztény, családszerető kormány és oktatási irányítás szellemébe. Ezért gyermekét megrovásban részesítem, kérem a kedves szülőket a hibát eszközöljék.

Kedves pedagógus. Gondolkodunk a megoldáson, kérjük türelmét, hogy eldönthessük, gyermekünk kivégzésnek milyen formáját válasszuk büntetésül.

Hát így. Amúgy pedig senkinek semmi köze ahhoz, hogy a gyerek meg van-e keresztelve, vagy sem. Magán- és családi ügy. Lenne, ha ma már Orbán térdepelésből felállt csuhásai nem lennének a hatalom kegyeltjei. Az pedig csak nálunk fordulhat elő, hogy olyan ember írhat újra tankönyvet, akinek botrányos véleménye miatt négy éve már vissza kellett vonni egy általa írt történelemkönyvet. Abban többek között rokonszenves figuraként ábrázolta Hitlert...

PROXY-HÁBORÚT VÍVUNK LÁZÁRRAL – A 168 ÓRA 2019. SZEPTEMBER 5-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2019.09.04.



  A józan ész azt diktálja, hogy ha  
  másodszor is, ezúttal öt esztendőre 
  elnyeri a polgármesteri széket, akkor új   
  alapokra helyezzék a kapcsolatukat Lázár 
  Jánossal, hiszen az a jelenlegi   
  formájában mindenkinek csak árt – 
  mondja a 168 Órának Márki-Zay Péter, 
  Hódmezővásárhely független 
  polgármestere.
  
  Proxyháborút vívunk Lázárral

  A józan ész azt diktálja, hogy ha másodszor    
is, ezúttal öt esztendőre elnyeri a 
  polgármesteri széket, akkor új alapokra helyezzék a kapcsolatukat Lázár Jánossal, hiszen az a jelenlegi formájában mindenkinek csak árt – mondja a 168 Órának Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere. Beszél arról, milyen sors vár a többek között általa alapított Mindenki Magyarországa Mozgalomra, és arról is, hogy akár hálás is lehetne a Fidesznek meg a hatóságoknak, amiért másfél éve olyan szigorúan vizsgálják az új városvezetést, ami mellett teljesen kizárt a korrupció kialakulása. Merthogy a városvezető szerint az addig működő korrupciót mára felszámolták. Hódmezővásárhely első embere Cseri Péternek elmondja azt is, hogy szerinte ő vagy Lázár János a jobb debattőr, és azt is, kire fogadna az önkormányzati választáson.

Megosztott nyugdíjasok

Magyarországon idén januárban 2 156 622 nyugdíjas élt, átlagos járandóságuk havi 130 491, mediánbevételük 117 000 forint. A minimálnyugdíj havonta 28 500 forint, ma már azonban akad havonta több mint ötmilliós összegű öregségi ellátás is. A friss nyugdíjak megállapításakor az elmúlt évek bérnövekedését is figyelembe veszik, így a 2018 után induló kifizetések értéke – azonos korábbi jövedelem esetén – már közel 30 százalékkal magasabb, mint a 2017 előttieké. A korábbi nyugdíjakat viszont csak az infláció mértékében emelik, így azok reálértéke 2010 óta 7,6 százalékkal nőtt, míg a fizetéseké 37,2 százalékkal emelkedett.

Ahogy a világ fejlettebb régióiban, itthon is növekszik a várható élettartam. A 65 évesnél idősebbek lakossági aránya 1990 és 2014 között 13-ról 18 százalékra emelkedett, számuk már meghaladja a 14 évesnél fiatalabbakét. Növekszik a várható élettartam is: a 60 éves férfiak még 17,4 évre, a nők 21,9 esztendőre számíthatnak. Ezzel azonban a visegrádi országok mezőnyében is a legrosszabb helyen állunk. A magyarok esélye a hosszú és egészséges életre 39 százalékkal rosszabb, mint az uniós átlag. Magyarországon a teljes egészségügyi kiadás 29 százaléka ma már a háztartásokat terheli.

A régebbi és újabb nyugdíjak közötti drámai különbség megosztja az időskorúakat – nyilatkozza lapunknak Barát Gábor volt nyugdíjbiztosítási főigazgató. A kevés pénzből gazdálkodó öregek számára gondot okozhat az átlagos inflációnál sokkal gyorsabban dráguló élelmiszerek, zöldségek, gyümölcsök beszerzése. Magánorvosi ellátásra nekik nem telik, gyakran gyógyszereiket sem tudják kiváltani. Egyre népesebb viszont az a nyugdíjas réteg, amelynek anyagi biztonsága lehetővé teszi, hogy időskorban is vágyjon aktív, sikeres életre, önmegvalósításra. Mindnyájukra vonatkozik a szakértők intése: az öregedés testi és pszichés tünetei egyáltalán nem az időskori betegségekből következnek, sokkal inkább abból, ha valaki felhagy a képességeit fenntartó tevékenységekkel. Barát József utánanézett annak, hogy mit tehetünk annak érdekében, hogy az időskorunk a kiteljesedésről szóljon.

A kis herceg hosszú búcsúja

Lemondott pártelnöki posztjáról, a jövőben a civil világban kíván boldogulni Fodor Gábor, a szemmel is alig látható Magyar Liberális Párt alapítója, az SZDSZ volt elnöke és ügyvivője, két koalíciós kabinet minisztere. Önmagában az is meglepetés volt, hogy 2014-ben egy zavaros kampány mellékalakjaként visszalobbizta magát a parlamentbe. A politika „kis hercegét”, a rendszerváltás nagy ígéretét indulásakor remények övezték, ahol felbukkant, hívták, kényeztették. Fodor mindezt természetesnek vette, a politika creditkártyájának tekintette, s ha úgy adódott, bőven élt vele. Bizonyos értelemben 2010 után a NER apróbb juttatásait is élvezhette. De a hitel lassanként elapadt, a népszerűség fanyalgássá változott. Buják Attila portréja.

Eladósított diákok?

Biztos, hogy kötelező lesz 2020-tól a felsőoktatásba lépéshez a nyelvvizsga, de még van vita arról, hogy ehhez milyen segítséget kapjanak a diákok. Szó esik a Diákhitel kiterjesztéséről, és van olyan elképzelés is, amely szerint a frissen fölvetteknek egy évük lenne a nyelvvizsga pótlására, ellenkező esetben újra kell jelentkezniük. Szintén a felsőoktatáshoz kapcsolódó hír, hogy a kormány nem egyetemek összevonását tervezi, hanem az intézmények társulását. Ónody-Molnár Dóra cikke.

Az új és a régi elit alkui

Nemrégiben jelent meg a Kossuth-díjas író, Závada Pál új regénye, a Hajó a ködben, amely jelenleg is vezeti az Írók Boltjának sikerlistáját. A történet fókuszában az az alku áll, amelyet Weiss Manfréd örökösei 1944-ben, a németek bevonulása után kötöttek a nácikkal. Ebben minden vagyonukat és ingatlanukat, közte a fegyvereket és repülőgépeket gyártó csepeli Weiss Manfréd műveket is „tartós használatra” a náciknak adták át. Cserébe a népes család tagjai elhagyhatták az országot, később többen Amerikában telepedtek le. De vajon az alkura mentség-e, hogy az életüket mentették? Weiss Manfréd és örökösei a korabeli magyar kultúra és sajtó legnagyobb mecénásai voltak, ők pénzelték a Bethlen István elnöklésével létrejött Magyar Szemlét, és ők alapították 1938-ban a Magyar Nemzetet. Antifasiszta mozgalmakat támogattak, és rengeteget jótékonykodtak. Ez is hozzátartozott az akkori polgári ethoszhoz. Az íróval Sándor Zsuzsanna arról is beszélgetett, mi maradt mára a hazai gazdasági elit társadalmi felelősségvállalásából.

Temetetlen tragédia

1967 nyarán eltűnt két kislány egy gödöllői játszótérről. Egy 12 éves félszemű fiú ölhette meg őket bosszúból, de a nyomozati anyag nincs meg, még azt sem tudni, hogy eltemették-e őket egyáltalán, a halotti anyakönyvi kivonatot az áldozatokról csak pár hete állították ki, méghozzá a 168 Óra közbenjárására. A családtagok annak idején nem nézhették meg a holttesteket, így sosem tudtak belenyugodni, hogy a gyerekek valóban meghaltak. Dulai Péter riportja.

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN TÉNYKEDÉSE A 30-AS ÉVEK BŰZÉT ÁRASZTJA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.07.


BBC 

Orbán a jelek szerint antiszemita kliséket élesztett újjá – emeli ki a brit közszolgálati rádió, amely azt igyekezett kideríteni, miért lett Magyarországon Soros György az elsőszámú közellenség. Bizonyítékként az összeállításban bejátszották a miniszterelnöknek a legutóbbi választások előtt mondott Kossuth téri beszédét. Egy olyan országban, amelyben a háború végén, alig néhány hét alatt félmillió magyar zsidót küldtek halálba, az akkori magyar hatalom aktív bűnrészességével. Idekapcsolódva a CEU rektora arra figyelmeztet, hogy éppen a múlt miatt veszedelmes az ilyesmivel játszadozni. Mert akárhogy is nézzük- hangsúlyozta -, amit Orbán csinál, az az, hogy egy az egyben előveszi a náci gyűlölet szóképeit. Ignatieff megerősítette, hogy az egyetem azért került az Orbán-kormány célkeresztjébe, mert azt Soros György alapította és finanszírozza, márpedig az üzletember az elsőszámú célpont a mostani magyar vezetés számára. Az intézmény ugyanis a legjobbak közé tartozik a világban, és a támadásoknak semmi közük a teljesítményéhez. Csakis Soros miatt vannak – mondta Ignatieff. A brit közszolgálati rádió felidézi, hogy a milliárdost az amerikai politikai guru, Finkelstein szemelte ki. A lejárató kampányok híveként azt vallotta, hogy csupán a megfelelő célpontot kell megtalálni, azt kell tűz alá venni és akkor teljesen felesleges a saját politikáról beszélni. Ezt már az a svájci újságíró mondta, aki a választási stratéga korábbi famulusának segítségével a világ elé tárta, miért fordult a magyar kabinet Soros ellen. Budapest cáfolja az állításokat, de az utóbbi évek fejleményei alátámasztják a teóriát. A befektető mára gyűlöletes figura lett Magyarországon, zsidóként, egy másik zsidó ötlete nyomán.

A vezércikk úgy reagál Orbán Viktornak a demográfiai csúcson elhangzott beszédére, hogy terjed ugyan a szélsőjobbos ideológia, ám nem szabad hozzányúlni a nők autonómiájához és ahhoz a jogukhoz, hogy szabadon dönthessenek arról: akarnak-e gyereket. A múlt eszközeit pedig végképp nem szabad visszahozni. Mint megállapítja, a magyar kormányfő a magyar nők termékenységét dicsérte, mint ami alapvető Európa fennmaradása szempontjából, ám közben veszedelmes és atavisztikus mítoszokhoz nyúlt vissza. Ily módon újabb fórumon kapott lehetőséget a nagy lakosságcserét hajtogató összeesküvés elmélet, hogy betörjön a nagypolitikába. Itt arról a feltételezésről van szó, hogy a földrészt veszélyezteti a demográfiai változások. Hogy a volt ausztrál miniszterelnök, a földrész brutális menedékpolitikájának egyik megalapozója jelen volt a tanácskozáson és Orbánt dicsérte, az csak még inkább aláhúzza, ennyire elterjedt ez a hit. Korábban a baloldal gazdasági válaszokat adott a jobboldal migránsellenes retorikájára. Ám ez nem elég, amint azt az idegenellenes populisták felemelkedése tanúsítja. Elengedhetetlen ugyanakkor, hogy emberekként kezeljük a menekülteket. Orbán megközelítésében az az új, miközben változatlanul elzárkózik az idegenektől, hogy a nők hazafias kötelezettségként szüljenek több utódot. Erre mondta azt nemrégiben egy svéd miniszter asszony, hogy ez a nézet a 30-as évek bűzét árasztja.

A budapesti tudósítás azt tartja a budapesti Orbán-beszéd legfőbb elemének, hogy az a magyarok szaporodását népszerűsítette, és a szélsőjobb összeesküvés-elméletére támaszkodott. De a többi közép-európai vezető üzenete is az volt a saját nemzetüknek, hogy ha nem nemzenek gyerekeket, akkor ki fognak halni, miközben ezek a kormányok sorra léptetnek életbe családtámogatási programokat a gyerekvállalási kedv fellendítésére. A nativista magyar házigazda, aki az utóbbi években a menekült-, illetve bevándorlás-ellenes érzelmekre alapozza politikáját, kijelentette, hogy ha nem tesznek ellene, mások kiszoríthatják az európaiakat, ami pontosan az, mint amit a radikálisok mondogatnak. Szavait megtámogatta az egyik díszvendég, a korábbi ausztrál miniszterelnök, aki gratulált neki, mondván, hogy van bátorsága szembeszállni a politikai korrektséggel. Arról is beszélt, hogy nem a klímaváltozás, hanem a kihaló népesség jelenti legnagyobb fenyegetést a nyugati civilizáció számára. Novák Katalin ugyanakkor a lapnak nyilatkozva igazságtalan és politikailag elfogult vádaskodásnak nevezte azokat a véleményeket, miszerint a magyar vezetés több gyerek megszülésére akarja kényszeríteni a nőket. Szerinte csupán arról van szó, hogy minden lehetséges eszközzel igyekeznek támogatni a családokat...