Szerző: CSÍK ZENEKAR
2018.02.12.
Fishing on Orfű fesztiválon. Rendezte: Kálocz Tamás Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Kálocz Tamás Felvétel: Prodart Movie
ITT NÉZHETŐ MEG
2019. augusztus 20., kedd
RÁADÁS: A CSÍK ZENEKAR 2017-ES KONCERTJE A FISHING ON ORFŰ FESZTIVÁLON.
YOUTUBE
Szerző: CSÍK ZENEKAR
2018.02.12.
A Csík zenekar 2017-es koncertje a
Fishing on Orfű fesztiválon. Rendezte: Kálocz Tamás Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Kálocz Tamás Felvétel: Prodart Movie
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: CSÍK ZENEKAR
2018.02.12.
Fishing on Orfű fesztiválon. Rendezte: Kálocz Tamás Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Kálocz Tamás Felvétel: Prodart Movie
ITT NÉZHETŐ MEG
RÁADÁS: PARNO GRASZT - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)
YOUTUBE
Szerző: PARNO GRASZT
2019.03.20.
A Parno Graszt 2018-as koncertje a
Fishing on Orfű fesztiválon.
Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM) Vágás/színezés: Fekete Gyula Hangfelvétel: Almási Tamás Felvétel: Féniász András, Francesca
Naccarato
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: PARNO GRASZT
2019.03.20.
Fishing on Orfű fesztiválon.
Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM) Vágás/színezés: Fekete Gyula Hangfelvétel: Almási Tamás Felvétel: Féniász András, Francesca
Naccarato
ITT NÉZHETŐ MEG
RÁADÁS: BOHEMIAN BETYARS - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)
YOUTUBE
Szerző: BOHEMIAN BETYARS
2019.02.28.
A Bohemian Betyars 2018-as koncertje a
Fishing on Orfű fesztiválon.
0:00 Megjöttek a fiúk 4:01 Józanodó 7:22 Összefúj a szél 11:30 Sinful needs 16:31 Ha menni akarok 22:40 Szabadulnék 26:19 200 BPM 30:25 Csúszkálj 35:16 Csavargó 39:19 Majd meghalok 43:54 Míg elfelejted 47:46 Utcabetyár
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: BOHEMIAN BETYARS
2019.02.28.
Fishing on Orfű fesztiválon.
0:00 Megjöttek a fiúk 4:01 Józanodó 7:22 Összefúj a szél 11:30 Sinful needs 16:31 Ha menni akarok 22:40 Szabadulnék 26:19 200 BPM 30:25 Csúszkálj 35:16 Csavargó 39:19 Majd meghalok 43:54 Míg elfelejted 47:46 Utcabetyár
ITT NÉZHETŐ MEG
RÁADÁS: KISTEHÉN - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)
YOUTUBE
Szerző: KISTEHÉN
2019.02.20.
A Kistehén 2018-as koncertje a Fishing
on Orfű fesztiválon.
00:00 Jó csávó a Marko 05:27 Jó színe van 11:24 Bocsánat
15:20 Feri elvitte a kabátom 19:17 Mi a sötétben szeretnénk mindent
csinálni 24:33 Elsuhanó fák 32:43 Mennyire gáz 37:00 Szerelmes vagyok minden nőbe 41:57 Ezt is elviszem magammal
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: KISTEHÉN
2019.02.20.
on Orfű fesztiválon.
00:00 Jó csávó a Marko 05:27 Jó színe van 11:24 Bocsánat
15:20 Feri elvitte a kabátom 19:17 Mi a sötétben szeretnénk mindent
csinálni 24:33 Elsuhanó fák 32:43 Mennyire gáz 37:00 Szerelmes vagyok minden nőbe 41:57 Ezt is elviszem magammal
ITT NÉZHETŐ MEG
RÁADÁS: HALOTT PÉNZ - FISHING ON ORFŰ 2017 (TELJES KONCERT)
YOUTUBE
Szerző: HALOTT PÉNZ
2018.02.12.
A Halott Pénz 2017-es koncertje a Fishing
on Orfű fesztiválon.
00:00 Intro 01:57 Kell amit elvittél 06:33 Hello lányok 11:12 Máshogy néztél rám 16:05 Hétfő, szerda, szombat, kedd 20:13 Nem érinthet meg 25:32 ABBA 30:14 Sehol 35:02 Ugyanúgy hallasz 38:20 A feneked a gyengém 46:25 Otthon 50:33 Erre még meghívlak 55:09 Élnünk kellett volna 1:00:52 Emlékszem, Sopronban 1:04:38 Majd 1:08:49 Valami van a levegőben 1:16:29 Darabokra törted a szívem
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: HALOTT PÉNZ
2018.02.12.
on Orfű fesztiválon.
00:00 Intro 01:57 Kell amit elvittél 06:33 Hello lányok 11:12 Máshogy néztél rám 16:05 Hétfő, szerda, szombat, kedd 20:13 Nem érinthet meg 25:32 ABBA 30:14 Sehol 35:02 Ugyanúgy hallasz 38:20 A feneked a gyengém 46:25 Otthon 50:33 Erre még meghívlak 55:09 Élnünk kellett volna 1:00:52 Emlékszem, Sopronban 1:04:38 Majd 1:08:49 Valami van a levegőben 1:16:29 Darabokra törted a szívem
ITT NÉZHETŐ MEG
RÁADÁS: PUNNANY MASSIF - FISHING ON ORFŰ 2017 (TELJES KONCERT)
YOUTUBE
Szerző: PUNNANY MASSIF
2018.02.12.
A Punnany Massif 2017-es koncertje a
Fishing on Orfű fesztiválon.
00:00 Intro 02:58 Hétköznapi Hősök 08:55 Telik refr. 09:48 Mosoly 14:06 Engedd el 18:13 Vendéglátós 24:54 Amilyen kedvem van... 27:47 Funk átvezető 28:59 Kopóggyá 33:56 Meszi énekeltetés 35:10 Így Jó átvezető 36:27 Más ágyában refr. 37:09 Nem Szerelem 42:20 Partizán 48:11 Másfél hete 57:20 Ami VOLT az majd lesz 1:01:35 Élvezd 1:07:48 Utolsó tánc 1:14:30 Szabadon 1:23:15 Outro
ITT NÉZHETŐ MEG
Szerző: PUNNANY MASSIF
2018.02.12.
A Punnany Massif 2017-es koncertje a
Fishing on Orfű fesztiválon.
00:00 Intro 02:58 Hétköznapi Hősök 08:55 Telik refr. 09:48 Mosoly 14:06 Engedd el 18:13 Vendéglátós 24:54 Amilyen kedvem van... 27:47 Funk átvezető 28:59 Kopóggyá 33:56 Meszi énekeltetés 35:10 Így Jó átvezető 36:27 Más ágyában refr. 37:09 Nem Szerelem 42:20 Partizán 48:11 Másfél hete 57:20 Ami VOLT az majd lesz 1:01:35 Élvezd 1:07:48 Utolsó tánc 1:14:30 Szabadon 1:23:15 Outro
ITT NÉZHETŐ MEG
AUGUSZTUS 20-ÁT MINDEN RENDSZER LÁTVÁNYOSAN ÜNNEPELTE
444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2019.08.20.
A rendszerváltás után kialakult szokásjog mintegy az ötvözete a Horthy- és a Kádár-kor augusztus 20-ai ünnepségeinek. A tisztavatást, a népművészeti vásárt és a Szent Jobb körmenetét 1945 előttről, míg az új kenyér ünneplését, a légi parádét és a tűzijátékot a létező szocializmusból emeltük át:...
Szerző: URFI PÉTER
2019.08.20.
AZT MONDTA A KIRÁLY, LESZ ITT EGY KIKÖTŐ – 15 ÉV MÚLVA AFRIKA LEGNAGYOBBJÁVÁ VÁLT
24.HU
Szerző: SCHULTZ ANTAL
2019.08.20.
Tangerben jártunk – a kikötővárosban, ami Marokkónak és még jó pár nemzetközi cégnek köszönhetően hihetetlen fejlődésnek indult. Egyáltalán nem véletlenül. Tanger két földrész kapuja, itt folyik össze az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger, nem csoda, hogy már az ősidők óta laknak ezen a területen, ahogy az sem, hogy minél többet ki akarnak nyerni ebből a jelenlegi lakói is.
Az ősidők egészen pontosan az i.e. 10-8. századra tehető, ekkor már élt itt egy föníciai kolónia, majd a punok vették hatalmukba, fontos kikötőjüket építették ki itt az ötödik században. A görögök is ismerték a települést, akiknek a berberekéhez hasonlóan volt is egy verziójuk, legendájuk a település nevének kialakulására: eszerint Herkules tizenkét próbájának utolsó előtti feladata az volt, hogy szerezzen a Heszperiszek kertjéből három aranyalmát. A Heszperiszek nimfák voltak, akiket Zeusz felesége, Héra bízott meg azzal, hogy vigyázzanak a földisten anyós, Gaia által nászajándékba kapott aranyalmákra. Aztán egyszer megrabolták őket, és a védelmi szerepeket megosztották a sosem alvó, százfejű sárkánnyal, Ladónnal. Herkules, azaz Héraklész útközben megölte Antaioszt, Poszeidón és Gaia fiát, akinek özvegyével, Tinjisszel lefeküdt, így született meg Sufax, aki épített egy kikötőt, amit anyja emlékére nevezett el Tingisnek.
Ebből egyes források szerint annyi igaz, hogy egy berber törzs alapította a települést, fontos városa volt egy rövid életű királyságnak, majd római tartománynak, Mauretaniának. A berber törzs királya pedig egy úgynevezett Syphax volt, ami elég hasonló Sufax nevéhez.
Most ez az egész jó hosszú volt, de remélem, nem én vagyok az egyetlen, aki kedveli a görög mitológiát, csak egyáltalán nem ért hozzá (ami látszik a nevek átiratából is). Héraklész az almák megszerzése után megpihent – már csak azért is, mert a ehhez három napra át kellett vennie Atlasztól az égbolt tartását. A helyiek szerint mindezt Herkules barlangjában tette, ami az egyik legnagyobb nevezetessége Tangernek. Egy tényleg csodálatos barlang, fejformájú, vagy legalábbis engem arra emlékeztető lyukkal a tengerre. Ennek szomszédságában van egyébként Marokkó jelenlegi uralkodójának, VI. Mohamednek a tangeri nyaralója is, egy úgy kétszáz méter széles privát tengerparttal...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: SCHULTZ ANTAL
2019.08.20.
Az ősidők egészen pontosan az i.e. 10-8. századra tehető, ekkor már élt itt egy föníciai kolónia, majd a punok vették hatalmukba, fontos kikötőjüket építették ki itt az ötödik században. A görögök is ismerték a települést, akiknek a berberekéhez hasonlóan volt is egy verziójuk, legendájuk a település nevének kialakulására: eszerint Herkules tizenkét próbájának utolsó előtti feladata az volt, hogy szerezzen a Heszperiszek kertjéből három aranyalmát. A Heszperiszek nimfák voltak, akiket Zeusz felesége, Héra bízott meg azzal, hogy vigyázzanak a földisten anyós, Gaia által nászajándékba kapott aranyalmákra. Aztán egyszer megrabolták őket, és a védelmi szerepeket megosztották a sosem alvó, százfejű sárkánnyal, Ladónnal. Herkules, azaz Héraklész útközben megölte Antaioszt, Poszeidón és Gaia fiát, akinek özvegyével, Tinjisszel lefeküdt, így született meg Sufax, aki épített egy kikötőt, amit anyja emlékére nevezett el Tingisnek.
Ebből egyes források szerint annyi igaz, hogy egy berber törzs alapította a települést, fontos városa volt egy rövid életű királyságnak, majd római tartománynak, Mauretaniának. A berber törzs királya pedig egy úgynevezett Syphax volt, ami elég hasonló Sufax nevéhez.
Most ez az egész jó hosszú volt, de remélem, nem én vagyok az egyetlen, aki kedveli a görög mitológiát, csak egyáltalán nem ért hozzá (ami látszik a nevek átiratából is). Héraklész az almák megszerzése után megpihent – már csak azért is, mert a ehhez három napra át kellett vennie Atlasztól az égbolt tartását. A helyiek szerint mindezt Herkules barlangjában tette, ami az egyik legnagyobb nevezetessége Tangernek. Egy tényleg csodálatos barlang, fejformájú, vagy legalábbis engem arra emlékeztető lyukkal a tengerre. Ennek szomszédságában van egyébként Marokkó jelenlegi uralkodójának, VI. Mohamednek a tangeri nyaralója is, egy úgy kétszáz méter széles privát tengerparttal...
ITT OLVASHATÓ
AZ UTAZÓTÁSKÁBA PAKOLT 490 MILLIÓTÓL A KORMÁNYFŐ BUZIZÁSÁIG ÉRT A MACEDÓN BOTRÁNY
INDEX
Szerző: MAKAI JÓZSEF
2019.08.20.
„SEMMIKÉPPEN SEM ENGEDEM MEG, HOGY NÉHÁNY BŰNÖZŐ, EGY HIÚ ÚJSÁGÍRÓ ÉS, ELNÉZÉST KÉREK AZ LMBT-KÖZÖSSÉGTŐL, EGY BUZI MEGDÖNTSE EZT A KORMÁNYT”
– mondta Zorav Zaev. A szociáldemokrata kormányfő a helyi albánok fegyveres lázadását lezáró, úgynevezett Ohridi-megállapodás aláírásának tizennyolcadik évfordulóján tartott fogadáson utalt az észak-macedóniai kormányt és igazságszolgáltatást megrázó botrányra. „Nem. A végsőkig harcolni fogunk, és mindenki felel majd a tetteiért” – mondta a B92 szerint. Zaev nem egészen két hónappal azután buzizott, hogy a fővárosban, Szkopjéban megtartották az első Pride-felvonulást. Múlt kedden a Twitteren bocsánatkérés gyanánt azt írta: a kifejezéssel a Zsarolás-affér gyanúsítottjának jellemére, nem pedig a szexuális irányultságára utalt.
Lehet, hogy zsaroló, de van stílusa: Bojan Jovanovszki – azaz Észak-Macedóniában csak Boki 13 – valóságshow-szereplőből lett celeb Louis Vuitton utazótáskába pakoltatta az akkurátusan kötegelt 50 eurós bankjegyeket (a vélhetően mobillal készített felvételen az is látszik, hogy valaki 500 eurósokat számlál, majd egy lapon címletek szerint összegzik a megszámolt pénzt). Egy hang kicsit nehezményezte, hogy sok az 50 eurós, de a macedóniai bankok leginkább ilyennel tudnak szolgálni, különösen, ha 1,5 millió eurót (kb. 490 millió forintot) kell összeszedni. Ezután a felvételen az látszik, hogy Boki 13 panyókára vetett kabátjában és feltűnően rövid nadrágjában kisétált a házból. Táskahordozóként vele volt Zoran Milevszki, akit Macedóniában Zoki Kicseecként, azaz Kicsevói Zokiként emlegetnek...
Szerző: MAKAI JÓZSEF
2019.08.20.
– mondta Zorav Zaev. A szociáldemokrata kormányfő a helyi albánok fegyveres lázadását lezáró, úgynevezett Ohridi-megállapodás aláírásának tizennyolcadik évfordulóján tartott fogadáson utalt az észak-macedóniai kormányt és igazságszolgáltatást megrázó botrányra. „Nem. A végsőkig harcolni fogunk, és mindenki felel majd a tetteiért” – mondta a B92 szerint. Zaev nem egészen két hónappal azután buzizott, hogy a fővárosban, Szkopjéban megtartották az első Pride-felvonulást. Múlt kedden a Twitteren bocsánatkérés gyanánt azt írta: a kifejezéssel a Zsarolás-affér gyanúsítottjának jellemére, nem pedig a szexuális irányultságára utalt.
Lehet, hogy zsaroló, de van stílusa: Bojan Jovanovszki – azaz Észak-Macedóniában csak Boki 13 – valóságshow-szereplőből lett celeb Louis Vuitton utazótáskába pakoltatta az akkurátusan kötegelt 50 eurós bankjegyeket (a vélhetően mobillal készített felvételen az is látszik, hogy valaki 500 eurósokat számlál, majd egy lapon címletek szerint összegzik a megszámolt pénzt). Egy hang kicsit nehezményezte, hogy sok az 50 eurós, de a macedóniai bankok leginkább ilyennel tudnak szolgálni, különösen, ha 1,5 millió eurót (kb. 490 millió forintot) kell összeszedni. Ezután a felvételen az látszik, hogy Boki 13 panyókára vetett kabátjában és feltűnően rövid nadrágjában kisétált a házból. Táskahordozóként vele volt Zoran Milevszki, akit Macedóniában Zoki Kicseecként, azaz Kicsevói Zokiként emlegetnek...
TISZTÚJÍTÁSRA KÉNYSZERÜL A JOBBOLDALI MÉDIAVILÁGOT ÖSSZEFOGÓ KESMA
MFOR
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2019.08.20.
A nagy átalakítások azonban csak az önkormányzati választások után jöhetnek.
Augusztus végén lejár a mandátuma a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA, a holnapjuk kötőjel nélkül, Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány néven szerepelteti a szervezetet) kuratóriumának. Vagyis pár nap múlva új helyzet állhat elő, amennyiben igazak a hírek, hogy a kormányfő nem teljesen elégedett az új struktúrában elért eredményekkel.
Az alapítvány szinte a teljes jobboldali, az Orbán-kormány politikáját (ki)szolgáló médiavilágot felöleli (erről szóló cikkeink itt, itt és itt). Tavaly őszi alapítása óta 20 kiadó került a fennhatósága alá, érdekes - és a piaci logikát nélkülöző - módon a korábbi tulajdonosok felajánlása által. Így került a csoportba a Hír Tv, a Figyelő, az Origo kiadója egyéb médiatermékek mellett.
A KESMÁ-ban mintegy 14 milliárd forint vagyon halmozódott fel - hívta fel a figyelmet a g7 a szervezet pénzügyi beszámolója alapján.
A mesterterv az volt a KESMÁ-val, hogy a széttagolt tulajdonosi szerkezet helyett egy átláthatóbb struktúrában működtetik tovább ezt a médiavilágot, egyben kontroll alá vonva a különböző tulajdonosi érdekeket. Utóbbira azért volt szükség a piaci hírek szerint, mert már Orbán Viktor miniszterelnök szemét is csípte az állami hirdetésekkel vastagon kitömött médiatermékeken elért profit, miközben - bár a választásokat csont nélkül hozta a Fidesz - a társadalmi befolyásuk ezeknek a lapoknak, híradóknak sehogy sem tudott átütő lenni...
Szerző: BAKA F. ZOLTÁN
2019.08.20.
Augusztus végén lejár a mandátuma a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA, a holnapjuk kötőjel nélkül, Közép Európai Sajtó és Média Alapítvány néven szerepelteti a szervezetet) kuratóriumának. Vagyis pár nap múlva új helyzet állhat elő, amennyiben igazak a hírek, hogy a kormányfő nem teljesen elégedett az új struktúrában elért eredményekkel.
Az alapítvány szinte a teljes jobboldali, az Orbán-kormány politikáját (ki)szolgáló médiavilágot felöleli (erről szóló cikkeink itt, itt és itt). Tavaly őszi alapítása óta 20 kiadó került a fennhatósága alá, érdekes - és a piaci logikát nélkülöző - módon a korábbi tulajdonosok felajánlása által. Így került a csoportba a Hír Tv, a Figyelő, az Origo kiadója egyéb médiatermékek mellett.
A KESMÁ-ban mintegy 14 milliárd forint vagyon halmozódott fel - hívta fel a figyelmet a g7 a szervezet pénzügyi beszámolója alapján.
A mesterterv az volt a KESMÁ-val, hogy a széttagolt tulajdonosi szerkezet helyett egy átláthatóbb struktúrában működtetik tovább ezt a médiavilágot, egyben kontroll alá vonva a különböző tulajdonosi érdekeket. Utóbbira azért volt szükség a piaci hírek szerint, mert már Orbán Viktor miniszterelnök szemét is csípte az állami hirdetésekkel vastagon kitömött médiatermékeken elért profit, miközben - bár a választásokat csont nélkül hozta a Fidesz - a társadalmi befolyásuk ezeknek a lapoknak, híradóknak sehogy sem tudott átütő lenni...
A VILÁG LEGNAGYOBB PROBLÉMÁJA, HOGY A TERMÉSZETI TŐKE INGYENES
168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2019.08.20.
Holott az éppúgy véges, mint a pénztőke vagy a munkaerő. Ha Magyarországnak 50 eurós áron fizetnie kellene a CO2 és az üvegházgázok kibocsátásért, az az éves GDP-je 2,5 százalékába kerülne. Ám csak a töredékét fizeti.
A klímaváltozásról készült legmeghatározóbb dokumentum, a Stern-jelentés azt mondja, hogy a globális GDP egy százalékát is kiteheti a károk mérséklésének költsége, ám ha ez most elmarad, a legrosszabb esetben a globális GDP akár 20 százalékkal is csökkenhet. A tanulmányt még 2005-ben rendelte Tony Blair akkori brit miniszterelnök Nicolas Sterntől, a Világbank volt vezető közgazdászától, aki azt állítja, hogy a klímaváltozás a világgazdaságra leselkedő legnagyobb kockázat, ugyanakkor óriási lehetőség is. Azt is állítja, hogy a nemcselekvés gazdasági következményei beláthatatlanok.
Ma elegendő lenne a GDP 1-1,5 százalékát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fordítani, ezzel későbbi 10-15 százalékos veszteségek lennének kivédhetők. Jelenleg minden egyes kibocsátott tonna szén-dioxid legalább 85 dollárnyi kárt okoz, ám ezzel a kárköltséggel sem a befektetők, sem a fogyasztók nem számolnak a döntések meghozatalánál. Ha mindez beépülne az árakba, ha adóval sújtanák, akkor a társadalmak szembesülhetnének a globális szociális következményekkel...
ITT OLVASHATÓ
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2019.08.20.
A klímaváltozásról készült legmeghatározóbb dokumentum, a Stern-jelentés azt mondja, hogy a globális GDP egy százalékát is kiteheti a károk mérséklésének költsége, ám ha ez most elmarad, a legrosszabb esetben a globális GDP akár 20 százalékkal is csökkenhet. A tanulmányt még 2005-ben rendelte Tony Blair akkori brit miniszterelnök Nicolas Sterntől, a Világbank volt vezető közgazdászától, aki azt állítja, hogy a klímaváltozás a világgazdaságra leselkedő legnagyobb kockázat, ugyanakkor óriási lehetőség is. Azt is állítja, hogy a nemcselekvés gazdasági következményei beláthatatlanok.
Ma elegendő lenne a GDP 1-1,5 százalékát a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére fordítani, ezzel későbbi 10-15 százalékos veszteségek lennének kivédhetők. Jelenleg minden egyes kibocsátott tonna szén-dioxid legalább 85 dollárnyi kárt okoz, ám ezzel a kárköltséggel sem a befektetők, sem a fogyasztók nem számolnak a döntések meghozatalánál. Ha mindez beépülne az árakba, ha adóval sújtanák, akkor a társadalmak szembesülhetnének a globális szociális következményekkel...
ITT OLVASHATÓ
KÉT MEGOSZTÁS
KANADAI MAGYAR HÍRLAP
Szerző: ACZÉL GÁBOR
2019.08.19.
1.
„… nem a könyvekről van szó, hanem a szőnyeget rántják ki a magyar nemzeti kultúra lába alól, és ezt én mondom, az onnan nemzeti alapon kirúgott zsidó.”
Kedves Mindenki!
Az alábbi olvasmány több mint dokumentum, de az is.
Több mint vád, de az is.
Több mint segélykiáltás, de az is.
Talán még ítélet is.
Bacsó Péter és az OSzK
FONTOS, HOGY TUDJÁTOK!!!
Olvassátok és ébredjetek, mert ez a bunkó suttyó már éppen a nemzeti kulturális örökségünket teszi tönkre!!! Szégyelljék magukat mélységesen, akik hatalomra segítették, akik hatalomban tartják, akik orbán rendszerének a hívei és tapsikolói!
Bacsó Péter
Amikor bekerültem az Országos Széchényi Könyvtárba, a főnököm azzal fogadott: „kedves Péter, úgy üljön a székében, hogy ön előtt Jeszenszky Géza ült benne.”
Amikor távoztam az Országos Széchényi Könyvtárból, a főnököm azzal búcsúzott: „kedves Péter, maga egy öntörvényű, nehéz ember, viszont rendkívül művelt, értékes munkatárs. De be kell látnia, hogy a nemzeti könyvtárban egy zsidó…”
Most… akár tapsolhatnék: isten nem bottal ver, hehe, ejtőernyős nyomorék szarházi, ki se látszottatok a Zeneakadémiából, a protekcióból meg a nagy fene nemzeti érzésből, a zsidó szabadgondolkodót kifúrtátok, ne oltogassa a büfében a nemzet bölcsészlányait.
Hát nem tapsolok. Sírok. Sőt üvöltenem és puszta kézzel is harcolnom kellene inkább: őértük, akiknek büdös voltam. Magamért. A bölcsészlányokért, a kultúráért, a fényért az éjszakában. A fényért, ami egyedül megmarad belőlünk.
OSzK = Országos Széchényi Könyvtár.
A nemzet könyvtára, nemcsak alapítása körülményei, de funkciója szerint is.
Nemzeti könyvtár, tehát a magyar nemzeti kultúra ápolása, megőrzése és kutathatóvá tétele a legfőbb feladata. Az elsőhöz elméleti szakembereinek és vezetői életművének egész sorával, önmaga nyilvánosságával és méltóságával, a másodikhoz rendkívül jól képzett restaurátor-gárdájával, műhelyeivel, a harmadikhoz példa nélküli mélységű állományfeldolgozásával, és a szinte minden elemre kiterjedő, korlátozás nélküli hozzáférés biztosításával kisdiáktól professzorig, továbbá külön gyűjteményi kutatótermekkel, saját kutatási hálózattal, folyamatos digitalizálással, internetes katalógusrendszerekkel és számtalan egyéb, mára intézményesült eszközzel járul hozzá: nagyrészt a saját zsebéből.
Nemzeti könyvtár, tehát kötelessége a bárhol a világon! megjelenő hungarikumok gyűjtése és megőrzése.
Ez óriási szervezeti hátteret és kapcsolatrendszert, valamint kiváló többnyelvű szakembergárdát igényel, de ennek is megfelel.
Továbbá minden, Magyarországon megjelenő dokumentum gyűjtése kötelespéldány-rendszerben. Ez felmérhetetlen napi szintű pluszmunkával jár, aminek szintén megfelel. Sőt, csak ő képes erre, és csak neki feladata ez az országban.
Nemzeti könyvtár, tehát a magyar nemzeti kultúra értékeinek legfőbb kiállító- és szervező helye.
Ezért van jelenleg az egyedül méltó és lehetséges helyén, és ennek évi több tucat kiállítással és nyilvános tudományos esemény- és konferencia szervezéssel kiválóan megfelel, mi több, kiállításai a magyar kultúra legfontosabb, iránymutató eseményeit jelentik.
Központi, legfőbb gyűjtő- és elosztó könyvtárként minden magyar könyvtár legfelsőbb ‘szerve’. Az összes magyar nyilvános könyvtár az ő beszerzéseiből, címleírásaiból és szakrendi besorolásaiból, tárgyszavaiból köteles építkezni. A magyar könyvtártudomány elméleti fejlesztése és szakemberképzése szintén feladata. Elpusztítása, tönkretétele ergo egyben az ÖSSZES MAGYAR KÖZKÖNYVTÁR TÖNKRETÉTELÉT is jelenti.
Az eddigiekből következőleg az OSzK már régen SOKKAL TÖBB egy könyvtárnál: a nemzeti kultúra legalapvetőbb, bonyolultan strukturált intézménycsoportja, melynek tevékenységére és létére az összes többi támaszkodik, és melynek léte és jól működése nélkül a többi sem létezhet.
Mindennek egyenes tanulsága, hogy ott van jó helyen, ahol van, és az, ahol most van, az egyetlen lehetséges helye.
A helyrajzi részt emlékezetből írom ide: a budai várhegy központi tömbjének Oroszlános Udvarán a Nemzeti Galériával osztozik. Ezen udvar alatt 11 emeletnyi mélységben klimatizált, liftekkel, szellőzőaknákkal, tűzbiztosítással ellátott raktárak, műhelyek, számítógéptermek végtelen sora rejtezik. Itt őrzik a magyar nemzeti kultúra alapjait: a világháborús rablások után megmaradt képeket a Galéria a dunai oldalon – és kb két milliárd rekordot jelentő könyvet, folyóiratot, térképet, mikrofilmet, művészeti albumot, közigazgatási iratot, kottát, rajzot, postai, földmérési és levéltári anyagot stb., a Könyvtár a tabáni oldalon.
Ennek az anyagnak a 70%-a se nem csomagolható, se nem szállítható.
A Könyvtár palotaépületében az udvarszinten a ruhatár, büfé, kétoldalt a napi működés irodái húzódnak, a központi lépcső félemeletén a külön gyűjtemények, Térképtár, Zenei Gyűjtemény, Mikrofilmtár, Konferenciaterem, kiállítótermek és társalgó; első emeletén az Olvasószolgálat, Kölcsönzés, Központi Olvasóterem számítógépekkel, Régikönyvek Tára és további kutatótermek, második emeletén a restaurátorműhely, Folyóirattár, a kutatók saját szobái és különböző kapcsolt intézmények irodái. De a könyvtárnak számtalan egyéb helyisége van az F épületen kívül is a Vár felé, továbbá földalatti folyosórendszer köti össze mind a Galériával, mind a környező múzeumokkal.
Évtizedekig tartott, amíg ez kialakult, és újabb évtizedek alatt sem lenne helyrehozható ennek a bonyolult rendszernek a szétverése. AMIRE SEM RACIONÁLIS, SEM NEMZETI, SEM SZÁMÍTÓGÉPES, SEM LOGISZTIKAI OK NEM LÉTEZIK, SŐT MINDEZ ÉPP A KÖLTÖZÉS ELLEN SZÓL.
Továbbá a könyvtár tárgyi és személyi állományának, intézményeinek és számítógép hálózatának szétbontása olyan láncreakciót fog elindítani, amelynek csakis egy következménye lehet: a magyar oktatás és kultúra kb 85% -ának teljes megbénulása és ellehetetlenülése.
Ilyen mértékben van beágyazva a nemzeti könyvtár jelenleg a magyar kultúrába, sőt lényegében ő maga ennek alapja, és ez nagyon jól van így.
Aki ezt logisztikai kérdésként állítja be és azt mondja hogy „egy régi laktanyába kicsit sok könyvet fogunk átvinni, de megoldható”; az többszörösen hazudik. Nem oldható meg, nem a könyvekről van szó, hanem a szőnyeget rántják ki a magyar nemzeti kultúra lába alól, és ezt én mondom, az onnan nemzeti alapon kirúgott zsidó.
Akinek fáj, ám legyen a Veritas hazug muftijáé az 56-os intézet, leszarom, legfeljebb Ungváry Krisztián majd magánkiadásban fogja megírni az igazat. Akkor is megírja majd, bár sokkal nehezebb lesz a kutatás, ha ugyan nem semmisül meg kulcs anyagok jó része „véletlenül”.
DE EL A KEZEKKEL A KÖNYVTÁRTÓL MERT AZ HAZAÁRULÁS, A NEMZETI KULTÚRA TÖNKRETÉTELÉT JELENTI, ILYET MÉG A NÁCIK SEM CSINÁLTAK.
Elégették a zsidó könyveket, de nem telepítették ki a berlini Staatsbibliotheket se laktanyába se máshová, hanem telehordták még kétszer annyi könyvvel amit máshonnan raboltak, és háború kellős közepén is az utolsó fillérig kifizették a támogatását.
Vagyis a csuti aki egy elhülyült ország bárgyú bólogatása mellett békében rabolhat, az EU és az oroszok pénzzel tömik, még a saját gennyedék náci példaképét is telibe szarja. Egyetlen stadionja árából emelhetett volna méltó helyet a nemzeti könyvtárnak, ha már az épületre fáj a foga, sőt az MTA-tól frissiben lenyúlt nagy intézmény épületek bármelyikébe, de ő direkt kijelöli a penészes laktanyát ahová az állomány századrésze se fér be, mert a valódi célja a bosszú: holnaptól se központi könyvtár, se akadémia, se kultúra se tudomány, mostantól végleg azt csinálok és azt mondok amit akarok, ihaj-csuhaj-kisvasút-fociakadémia!
Nekem 14 rokonom pusztult el Auschwitzban, a nagyanyám félhülyére verve-injekciózva jött haza, anyám és én se lettünk emiatt normálisak: életem nincs, csak mások múltjának romjai.
De most 2019. június 6-án Magyarországon azt mondom: Adolf Hitler rendesebb ember volt mint Orbán Viktor – mert ő legalább hitt abban hogy a saját népéért teszi amit tesz, és mások kultúráját és életét semmisítette meg, nem a sajátjaiét.
Törpe Führerünk lekörözte Mohamed szultánt is: aki – az iszlám fejeként! – a meghódított, keresztény ország újplatonikus Corvináit konkrétan a janicsárjai seggéből mentette Sztambulba, ahol is gondosan megőriztette – és 400 év múlva szintén hithű muszlim! utódai sérülés nélkül, épségben visszaadták!
Ehhez képest jelenleg Európa szavakban legkeresztényibb naconalista törpe zsarnoka épp a saját keresztény nemzete legféltettebb örökségét, keresztény kultúrájának esszenciáját semmisíti meg...
Szerző: ACZÉL GÁBOR
2019.08.19.
„… nem a könyvekről van szó, hanem a szőnyeget rántják ki a magyar nemzeti kultúra lába alól, és ezt én mondom, az onnan nemzeti alapon kirúgott zsidó.”
Kedves Mindenki!
Az alábbi olvasmány több mint dokumentum, de az is.
Több mint vád, de az is.
Több mint segélykiáltás, de az is.
Talán még ítélet is.
Bacsó Péter és az OSzK
FONTOS, HOGY TUDJÁTOK!!!
Olvassátok és ébredjetek, mert ez a bunkó suttyó már éppen a nemzeti kulturális örökségünket teszi tönkre!!! Szégyelljék magukat mélységesen, akik hatalomra segítették, akik hatalomban tartják, akik orbán rendszerének a hívei és tapsikolói!
Bacsó Péter
Amikor bekerültem az Országos Széchényi Könyvtárba, a főnököm azzal fogadott: „kedves Péter, úgy üljön a székében, hogy ön előtt Jeszenszky Géza ült benne.”
Amikor távoztam az Országos Széchényi Könyvtárból, a főnököm azzal búcsúzott: „kedves Péter, maga egy öntörvényű, nehéz ember, viszont rendkívül művelt, értékes munkatárs. De be kell látnia, hogy a nemzeti könyvtárban egy zsidó…”
Most… akár tapsolhatnék: isten nem bottal ver, hehe, ejtőernyős nyomorék szarházi, ki se látszottatok a Zeneakadémiából, a protekcióból meg a nagy fene nemzeti érzésből, a zsidó szabadgondolkodót kifúrtátok, ne oltogassa a büfében a nemzet bölcsészlányait.
Hát nem tapsolok. Sírok. Sőt üvöltenem és puszta kézzel is harcolnom kellene inkább: őértük, akiknek büdös voltam. Magamért. A bölcsészlányokért, a kultúráért, a fényért az éjszakában. A fényért, ami egyedül megmarad belőlünk.
OSzK = Országos Széchényi Könyvtár.
A nemzet könyvtára, nemcsak alapítása körülményei, de funkciója szerint is.
Nemzeti könyvtár, tehát a magyar nemzeti kultúra ápolása, megőrzése és kutathatóvá tétele a legfőbb feladata. Az elsőhöz elméleti szakembereinek és vezetői életművének egész sorával, önmaga nyilvánosságával és méltóságával, a másodikhoz rendkívül jól képzett restaurátor-gárdájával, műhelyeivel, a harmadikhoz példa nélküli mélységű állományfeldolgozásával, és a szinte minden elemre kiterjedő, korlátozás nélküli hozzáférés biztosításával kisdiáktól professzorig, továbbá külön gyűjteményi kutatótermekkel, saját kutatási hálózattal, folyamatos digitalizálással, internetes katalógusrendszerekkel és számtalan egyéb, mára intézményesült eszközzel járul hozzá: nagyrészt a saját zsebéből.
Nemzeti könyvtár, tehát kötelessége a bárhol a világon! megjelenő hungarikumok gyűjtése és megőrzése.
Ez óriási szervezeti hátteret és kapcsolatrendszert, valamint kiváló többnyelvű szakembergárdát igényel, de ennek is megfelel.
Továbbá minden, Magyarországon megjelenő dokumentum gyűjtése kötelespéldány-rendszerben. Ez felmérhetetlen napi szintű pluszmunkával jár, aminek szintén megfelel. Sőt, csak ő képes erre, és csak neki feladata ez az országban.
Nemzeti könyvtár, tehát a magyar nemzeti kultúra értékeinek legfőbb kiállító- és szervező helye.
Ezért van jelenleg az egyedül méltó és lehetséges helyén, és ennek évi több tucat kiállítással és nyilvános tudományos esemény- és konferencia szervezéssel kiválóan megfelel, mi több, kiállításai a magyar kultúra legfontosabb, iránymutató eseményeit jelentik.
Központi, legfőbb gyűjtő- és elosztó könyvtárként minden magyar könyvtár legfelsőbb ‘szerve’. Az összes magyar nyilvános könyvtár az ő beszerzéseiből, címleírásaiból és szakrendi besorolásaiból, tárgyszavaiból köteles építkezni. A magyar könyvtártudomány elméleti fejlesztése és szakemberképzése szintén feladata. Elpusztítása, tönkretétele ergo egyben az ÖSSZES MAGYAR KÖZKÖNYVTÁR TÖNKRETÉTELÉT is jelenti.
Az eddigiekből következőleg az OSzK már régen SOKKAL TÖBB egy könyvtárnál: a nemzeti kultúra legalapvetőbb, bonyolultan strukturált intézménycsoportja, melynek tevékenységére és létére az összes többi támaszkodik, és melynek léte és jól működése nélkül a többi sem létezhet.
Mindennek egyenes tanulsága, hogy ott van jó helyen, ahol van, és az, ahol most van, az egyetlen lehetséges helye.
A helyrajzi részt emlékezetből írom ide: a budai várhegy központi tömbjének Oroszlános Udvarán a Nemzeti Galériával osztozik. Ezen udvar alatt 11 emeletnyi mélységben klimatizált, liftekkel, szellőzőaknákkal, tűzbiztosítással ellátott raktárak, műhelyek, számítógéptermek végtelen sora rejtezik. Itt őrzik a magyar nemzeti kultúra alapjait: a világháborús rablások után megmaradt képeket a Galéria a dunai oldalon – és kb két milliárd rekordot jelentő könyvet, folyóiratot, térképet, mikrofilmet, művészeti albumot, közigazgatási iratot, kottát, rajzot, postai, földmérési és levéltári anyagot stb., a Könyvtár a tabáni oldalon.
Ennek az anyagnak a 70%-a se nem csomagolható, se nem szállítható.
A Könyvtár palotaépületében az udvarszinten a ruhatár, büfé, kétoldalt a napi működés irodái húzódnak, a központi lépcső félemeletén a külön gyűjtemények, Térképtár, Zenei Gyűjtemény, Mikrofilmtár, Konferenciaterem, kiállítótermek és társalgó; első emeletén az Olvasószolgálat, Kölcsönzés, Központi Olvasóterem számítógépekkel, Régikönyvek Tára és további kutatótermek, második emeletén a restaurátorműhely, Folyóirattár, a kutatók saját szobái és különböző kapcsolt intézmények irodái. De a könyvtárnak számtalan egyéb helyisége van az F épületen kívül is a Vár felé, továbbá földalatti folyosórendszer köti össze mind a Galériával, mind a környező múzeumokkal.
Évtizedekig tartott, amíg ez kialakult, és újabb évtizedek alatt sem lenne helyrehozható ennek a bonyolult rendszernek a szétverése. AMIRE SEM RACIONÁLIS, SEM NEMZETI, SEM SZÁMÍTÓGÉPES, SEM LOGISZTIKAI OK NEM LÉTEZIK, SŐT MINDEZ ÉPP A KÖLTÖZÉS ELLEN SZÓL.
Továbbá a könyvtár tárgyi és személyi állományának, intézményeinek és számítógép hálózatának szétbontása olyan láncreakciót fog elindítani, amelynek csakis egy következménye lehet: a magyar oktatás és kultúra kb 85% -ának teljes megbénulása és ellehetetlenülése.
Ilyen mértékben van beágyazva a nemzeti könyvtár jelenleg a magyar kultúrába, sőt lényegében ő maga ennek alapja, és ez nagyon jól van így.
Aki ezt logisztikai kérdésként állítja be és azt mondja hogy „egy régi laktanyába kicsit sok könyvet fogunk átvinni, de megoldható”; az többszörösen hazudik. Nem oldható meg, nem a könyvekről van szó, hanem a szőnyeget rántják ki a magyar nemzeti kultúra lába alól, és ezt én mondom, az onnan nemzeti alapon kirúgott zsidó.
Akinek fáj, ám legyen a Veritas hazug muftijáé az 56-os intézet, leszarom, legfeljebb Ungváry Krisztián majd magánkiadásban fogja megírni az igazat. Akkor is megírja majd, bár sokkal nehezebb lesz a kutatás, ha ugyan nem semmisül meg kulcs anyagok jó része „véletlenül”.
DE EL A KEZEKKEL A KÖNYVTÁRTÓL MERT AZ HAZAÁRULÁS, A NEMZETI KULTÚRA TÖNKRETÉTELÉT JELENTI, ILYET MÉG A NÁCIK SEM CSINÁLTAK.
Elégették a zsidó könyveket, de nem telepítették ki a berlini Staatsbibliotheket se laktanyába se máshová, hanem telehordták még kétszer annyi könyvvel amit máshonnan raboltak, és háború kellős közepén is az utolsó fillérig kifizették a támogatását.
Vagyis a csuti aki egy elhülyült ország bárgyú bólogatása mellett békében rabolhat, az EU és az oroszok pénzzel tömik, még a saját gennyedék náci példaképét is telibe szarja. Egyetlen stadionja árából emelhetett volna méltó helyet a nemzeti könyvtárnak, ha már az épületre fáj a foga, sőt az MTA-tól frissiben lenyúlt nagy intézmény épületek bármelyikébe, de ő direkt kijelöli a penészes laktanyát ahová az állomány századrésze se fér be, mert a valódi célja a bosszú: holnaptól se központi könyvtár, se akadémia, se kultúra se tudomány, mostantól végleg azt csinálok és azt mondok amit akarok, ihaj-csuhaj-kisvasút-fociakadémia!
Nekem 14 rokonom pusztult el Auschwitzban, a nagyanyám félhülyére verve-injekciózva jött haza, anyám és én se lettünk emiatt normálisak: életem nincs, csak mások múltjának romjai.
De most 2019. június 6-án Magyarországon azt mondom: Adolf Hitler rendesebb ember volt mint Orbán Viktor – mert ő legalább hitt abban hogy a saját népéért teszi amit tesz, és mások kultúráját és életét semmisítette meg, nem a sajátjaiét.
Törpe Führerünk lekörözte Mohamed szultánt is: aki – az iszlám fejeként! – a meghódított, keresztény ország újplatonikus Corvináit konkrétan a janicsárjai seggéből mentette Sztambulba, ahol is gondosan megőriztette – és 400 év múlva szintén hithű muszlim! utódai sérülés nélkül, épségben visszaadták!
Ehhez képest jelenleg Európa szavakban legkeresztényibb naconalista törpe zsarnoka épp a saját keresztény nemzete legféltettebb örökségét, keresztény kultúrájának esszenciáját semmisíti meg...
MERKEL A MÉRLEGEN
HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.08.20.
Ez, kérem, egy megosztó írás lesz. Megosztónak azt nevezzük udvariasan, amit mindenki utál, csak ki ezért, ki meg azért. És mivel nem értenek egyet az utálkozók, sőt egymást még sokkal jobban utálják, hatalmas veszekedés lesz a dologból, melynek a végére már semmi köze nincs az eredeti témához, mely esetünkben Angela Merkel kancellár egyik tegnapi megszólalásával kapcsolatos.
Itt szögezném le, hogy végig tartózkodni fogok a radikális jelzők használatától, szóval aki egyszerű, faék-jellegű, könnyen értelmezhető és indulatszító hazugságokra vágyik, itt hagyja abba az olvasást és vegyen elő egy pártlapot. Ugyanis nem csak egy fordítási probléma okozta a vitát, nem csak értelmezési gondok vannak: megérzésem szerint egy elegáns politikai trükköt látunk, ami majd később fog elsülni.
De menjünk sorban.
Ugye, viszonylag közismert, hogy tegnap Magyarországon, közelebbről Sopronban járt Angel Merkel, Németország kancellárja, a Páneurópai Piknik harmincadik évfordulójának alkalmából, és együtt mutatkozott, sőt, nyilatkozott is Orbán Viktorral. Ezen sokat nem lehet változtatni, ez idő szerint a nevezett úr Magyarország miniszterelnöke (itt hördül fel a kommentelő, hogy „miféle úr?” – tessék belátni, maga otthon annak hívja, aminek akarja, én a lapban nem hívhatom másként, mert beperel és meg is nyeri). Sokkal szórakoztatóbb lett volna ugyan, ha mondjuk Bálint gazdával találkozik és vele tart közös sajtótájékoztatót, ráadásul tartalmasabb és emberközelibb is – de történetesen Bálint gazda nem visel magas állami méltóságot pillanatnyilag, tehát maradt Orbán Viktor.
Mármost nem térnék ki a féktelen, elszabadult buli minden részletére, fogalmazzunk úgy, hogy a szórakozásnak azt a hedonista módját, mikor a politikusok nyársat nyelve együtt ebédelnek olyan ételeket, amelyek nélkülük sem volnának finomak, az én élvhajhász, dekadens természetem nem óhajtotta soha – az a lényeg, hogy a közös étkezés után tartottak egy sajtótájékoztatót. És itt hangzott el Angela Merkel részéről egy nagyon érdekes gondolat, mely lázba hozta a lázra hajlamosakat mindkét magyar politikai oldalon...
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.08.20.
Itt szögezném le, hogy végig tartózkodni fogok a radikális jelzők használatától, szóval aki egyszerű, faék-jellegű, könnyen értelmezhető és indulatszító hazugságokra vágyik, itt hagyja abba az olvasást és vegyen elő egy pártlapot. Ugyanis nem csak egy fordítási probléma okozta a vitát, nem csak értelmezési gondok vannak: megérzésem szerint egy elegáns politikai trükköt látunk, ami majd később fog elsülni.
De menjünk sorban.
Ugye, viszonylag közismert, hogy tegnap Magyarországon, közelebbről Sopronban járt Angel Merkel, Németország kancellárja, a Páneurópai Piknik harmincadik évfordulójának alkalmából, és együtt mutatkozott, sőt, nyilatkozott is Orbán Viktorral. Ezen sokat nem lehet változtatni, ez idő szerint a nevezett úr Magyarország miniszterelnöke (itt hördül fel a kommentelő, hogy „miféle úr?” – tessék belátni, maga otthon annak hívja, aminek akarja, én a lapban nem hívhatom másként, mert beperel és meg is nyeri). Sokkal szórakoztatóbb lett volna ugyan, ha mondjuk Bálint gazdával találkozik és vele tart közös sajtótájékoztatót, ráadásul tartalmasabb és emberközelibb is – de történetesen Bálint gazda nem visel magas állami méltóságot pillanatnyilag, tehát maradt Orbán Viktor.
Mármost nem térnék ki a féktelen, elszabadult buli minden részletére, fogalmazzunk úgy, hogy a szórakozásnak azt a hedonista módját, mikor a politikusok nyársat nyelve együtt ebédelnek olyan ételeket, amelyek nélkülük sem volnának finomak, az én élvhajhász, dekadens természetem nem óhajtotta soha – az a lényeg, hogy a közös étkezés után tartottak egy sajtótájékoztatót. És itt hangzott el Angela Merkel részéről egy nagyon érdekes gondolat, mely lázba hozta a lázra hajlamosakat mindkét magyar politikai oldalon...
HATALMAS CSÚSZÁSBAN AZ ÉPÜLŐ LAKÁSOK: VAN, AKI MÁR HÁROM ÉVE VÁRJA AZ ÁTADÁST
PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2019.08.20.
A KSH adatai alapján 2019 első félévében 6472 új lakást adtak át, melyek között saját célra épített családi házak és értékesítésre szánt többlakásos társasházak is voltak. Az értékesítési céllal épülő projektek több, mint felében azonban csúszik a tervezett átadás, melynek mértéke egyes projekteknél több év is lehet. A Budapesti Lakáspiaci Riport adatai alapján azt néztük meg, hogy a Budapesten értékesítési céllal épített projektek átlagosan hány negyedévet csúsznak és van-e összefüggés a csúszás mértéke és a projekt nagysága között.
Az építkezéseket mind a családi házaknál, mind a társasházaknál nehezíti a munkaerőhiány, ami az egyik legfőbb oka a tervezett átadások csúszásának. A Budapesti Lakáspiaci Riport összesen 335 fővárosi projektben vizsgálta meg, hogy mekkora csúszásra kellett a vásárlóknak számítani az egyes építkezések során.
Ahogy a lenti térképen látszik, a projektek kevesebb, mint felében sikerül csak a tervezett határidőre elkészíteni a munkálatokat, vagyis a vásárlók többségének valamekkora késésre biztosan számítaniuk kell. Ebben az esetben sem mindegy azonban, hogy pár hétről, néhány hónapról, vagy akár évekről van szó...
Szerző: PORTFOLIO
2019.08.20.
Ahogy a lenti térképen látszik, a projektek kevesebb, mint felében sikerül csak a tervezett határidőre elkészíteni a munkálatokat, vagyis a vásárlók többségének valamekkora késésre biztosan számítaniuk kell. Ebben az esetben sem mindegy azonban, hogy pár hétről, néhány hónapról, vagy akár évekről van szó...
HŰVÖS UDVARIASSÁG, ÉS PÉNZ - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.08.20.
A Páneurópai Piknik 30. évfordulóján Magyarországra látogatott a német kancellár. A kormánypárti média komoly bejelentést harangozott be. Nemzetközi sajtószemle.
Hűvös udvariasság a Páneurópai Piknikről szóló megemlékezésen – írja beszámolójában Gregor Mayer, a liberális szemléletű bécsi Der Standard tudósítója. A három évtizeddel ezelőtti eseményekre visszatekintve megállapítja, hogy a több száz ember tömeges átszökése az előjátéka volt a magyar határok általános megnyitásának az NDK-polgárok előtt, amit a Kelet-Berlinnel akkor még érvényben lévő egyezmény felmondásával a reformkommunista Németh Miklós kormánya hajtott végre 1989. szeptember 11-én. Németország mindezért azóta is hálás Magyarországnak, bár ma Magyarországon 2010 óta a jobboldali populista Orbán Viktor kormányoz, aki bírálói szerint éppen lebontja az 1989 után kibontakozott demokráciát, európai szinten pedig a nemzeti önfejűség és a szolidaritás teljes hiánya jellemzi – írja a Der Standard.
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.08.20.
Hűvös udvariasság a Páneurópai Piknikről szóló megemlékezésen – írja beszámolójában Gregor Mayer, a liberális szemléletű bécsi Der Standard tudósítója. A három évtizeddel ezelőtti eseményekre visszatekintve megállapítja, hogy a több száz ember tömeges átszökése az előjátéka volt a magyar határok általános megnyitásának az NDK-polgárok előtt, amit a Kelet-Berlinnel akkor még érvényben lévő egyezmény felmondásával a reformkommunista Németh Miklós kormánya hajtott végre 1989. szeptember 11-én. Németország mindezért azóta is hálás Magyarországnak, bár ma Magyarországon 2010 óta a jobboldali populista Orbán Viktor kormányoz, aki bírálói szerint éppen lebontja az 1989 után kibontakozott demokráciát, európai szinten pedig a nemzeti önfejűség és a szolidaritás teljes hiánya jellemzi – írja a Der Standard.
Angela Merkel ismeri a mértéket
Merkel azonban – folytatódik a tudósítás –, sokat adott arra, hogy kifejezze Magyarországnak a köszönetét a történelmi jelentőségű események évfordulóján. Orbánnal való közös fellépése mindazonáltal tudatosan egy templomi megemlékezésre, egy rövid ebédre és egy sajtóértekezletre korlátozódott. Mindez hűvösen udvarias légkörben zajlott le – érzékelte az osztrák lap újságírója. Mint írja, Merkeltől a köszönő szavak mellett jobbára csak általános elvárások fogalmazódtak meg, így például a kompromisszumok keresésének, a menekültpolitikában a közös pontok megtalálásának a szükségességéről beszélt.
A rendezvény előtt – emlékeztet a Der Standard – Orbán köreiben azt terjesztették, hogy a Merkel-látogatás új magyar-német közeledést jelez majd, és nagy horderejű kétoldalú vagy Európa-politikai jellegű bejelentés várható. Hétfőn ebből nem lett semmi, a Berlin és Budapest közötti árok továbbra is áthidalhatatlan – konstatálja a Der Standard...
Merkel azonban – folytatódik a tudósítás –, sokat adott arra, hogy kifejezze Magyarországnak a köszönetét a történelmi jelentőségű események évfordulóján. Orbánnal való közös fellépése mindazonáltal tudatosan egy templomi megemlékezésre, egy rövid ebédre és egy sajtóértekezletre korlátozódott. Mindez hűvösen udvarias légkörben zajlott le – érzékelte az osztrák lap újságírója. Mint írja, Merkeltől a köszönő szavak mellett jobbára csak általános elvárások fogalmazódtak meg, így például a kompromisszumok keresésének, a menekültpolitikában a közös pontok megtalálásának a szükségességéről beszélt.
A rendezvény előtt – emlékeztet a Der Standard – Orbán köreiben azt terjesztették, hogy a Merkel-látogatás új magyar-német közeledést jelez majd, és nagy horderejű kétoldalú vagy Európa-politikai jellegű bejelentés várható. Hétfőn ebből nem lett semmi, a Berlin és Budapest közötti árok továbbra is áthidalhatatlan – konstatálja a Der Standard...
EGY ŐRÜLT ÜL AZ AGYAMBAN, ÉS KEVERI A KÁRTYÁKAT
444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2019.08.19.
- 1921. augusztus 13-án Debrecenben megszületett Sarkadi Imre.
- Annak ellenére, hogy a második világháború utáni másfél évtized legkiemelkedőbb írójának tartották, mára szinte teljesen kihullott a magyar irodalmi emlékezetből.
- Tény, hogy több műve valóban vesztett mára a frissességéből, már csak az azóta lezajlott rendszerváltások miatt is.
- De feledést egészen biztosan nem érdemel a Sarkadi-életmű.
1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin szovjet űrhajós a Vosztok-1 fedélzetén elindult Bajkonurból, és megkerülte a Földet, közben 1 órát és 48 percet töltött az űrben, ahol előtte még soha ember nem járt. A Szovjetunió és a keleti blokk országai ünnepeltek, az időeltolódás miatt Magyarországon már az első sikeres űrrepülés hírére ébredtek az emberek. A rádióban hazai írók, politikusok és közéleti személyiségek értékelték a Szovjetunió és az emberiség nagy győzelmét.
Az '56 előtti magyar szocializmus egyik ünnepelt művésze, Sarkadi Imre is nyilatkozott Gagarin repüléséről, és az, hogy megszólalhatott a rádióban, talán azt jelezte, hogy a levert forradalom után depresszióba süllyedő és félreállított írót lassan újra engedik majd érvényesülni. Sarkadi alkotott is, ekkoriban fejezte be Oszlopos Simeon és Elveszett paradicsom című drámáit, valamint két kisregényt, A gyávát és a Bolond és a szörnyeteget. Az utókor ezeket tartja Sarkadi legsikerültebb alkotásainak, és ezek lettek a legsikeresebbek is, több nyelvre lefordították őket, az Elveszett paradicsom volt például az első magyar dráma, amit még cseremisz nyelven is előadtak. A Madách színház is éppen 1961. április 12-én döntött a műsorra tűzéséről.
Sarkadi Imre azonban erről már nem értesült, Gagarin űrrepülése után néhány órával ugyanis már a Bécsi utca kövein feküdt összezúzott testtel, miután kizuhant Kondor Béla festőművész ötödik emeleti lakásából. Máig nem tudni pontosan, hogy depressziójában öngyilkos lett-e, vagy a szokásos virtuskodásai egyike lett volna ez is (visszaemlékezések szerint Sarkadi Imre szerette kísérteni a sorsot: teraszok korlátjain, tetőkön egyensúlyozott, néha akár kézen járva is), sőt akkoriban még gyilkosságról is pletykáltak.
„(...) a történelmi április tizenkettedikén egyetlen szimbólummá sűrűsödött össze az egész nagy magyar tragédia: azon a napon, amikor egy szovjet őrnagy legyőzte a Föld vonzóerejét és a csillagok magasságából épségben visszatért a földre, egy magyar író néhány emeletnyi magasságból odadobta magát a földi vonzásnak, a halálnak” – emlékezett vissza néhány héttel később Méray Tibor 1961-ben Sarkadi halálára...
Szerző: SARKADI ZSOLT
2019.08.19.
- 1921. augusztus 13-án Debrecenben megszületett Sarkadi Imre.- Annak ellenére, hogy a második világháború utáni másfél évtized legkiemelkedőbb írójának tartották, mára szinte teljesen kihullott a magyar irodalmi emlékezetből.
- Tény, hogy több műve valóban vesztett mára a frissességéből, már csak az azóta lezajlott rendszerváltások miatt is.
- De feledést egészen biztosan nem érdemel a Sarkadi-életmű.
1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin szovjet űrhajós a Vosztok-1 fedélzetén elindult Bajkonurból, és megkerülte a Földet, közben 1 órát és 48 percet töltött az űrben, ahol előtte még soha ember nem járt. A Szovjetunió és a keleti blokk országai ünnepeltek, az időeltolódás miatt Magyarországon már az első sikeres űrrepülés hírére ébredtek az emberek. A rádióban hazai írók, politikusok és közéleti személyiségek értékelték a Szovjetunió és az emberiség nagy győzelmét.
Az '56 előtti magyar szocializmus egyik ünnepelt művésze, Sarkadi Imre is nyilatkozott Gagarin repüléséről, és az, hogy megszólalhatott a rádióban, talán azt jelezte, hogy a levert forradalom után depresszióba süllyedő és félreállított írót lassan újra engedik majd érvényesülni. Sarkadi alkotott is, ekkoriban fejezte be Oszlopos Simeon és Elveszett paradicsom című drámáit, valamint két kisregényt, A gyávát és a Bolond és a szörnyeteget. Az utókor ezeket tartja Sarkadi legsikerültebb alkotásainak, és ezek lettek a legsikeresebbek is, több nyelvre lefordították őket, az Elveszett paradicsom volt például az első magyar dráma, amit még cseremisz nyelven is előadtak. A Madách színház is éppen 1961. április 12-én döntött a műsorra tűzéséről.
Sarkadi Imre azonban erről már nem értesült, Gagarin űrrepülése után néhány órával ugyanis már a Bécsi utca kövein feküdt összezúzott testtel, miután kizuhant Kondor Béla festőművész ötödik emeleti lakásából. Máig nem tudni pontosan, hogy depressziójában öngyilkos lett-e, vagy a szokásos virtuskodásai egyike lett volna ez is (visszaemlékezések szerint Sarkadi Imre szerette kísérteni a sorsot: teraszok korlátjain, tetőkön egyensúlyozott, néha akár kézen járva is), sőt akkoriban még gyilkosságról is pletykáltak.
„(...) a történelmi április tizenkettedikén egyetlen szimbólummá sűrűsödött össze az egész nagy magyar tragédia: azon a napon, amikor egy szovjet őrnagy legyőzte a Föld vonzóerejét és a csillagok magasságából épségben visszatért a földre, egy magyar író néhány emeletnyi magasságból odadobta magát a földi vonzásnak, a halálnak” – emlékezett vissza néhány héttel később Méray Tibor 1961-ben Sarkadi halálára...
KÁOSZ ÉS KRÍZIS, AVAGY A KÉT MATTEO HÁBORÚJA RÓMÁBAN
HVG.HU
Szerző: LENGYEL MIKLÓS
2019.08.20.
Megbuktatja-e saját kormányát a szélsőjobboldal és jelenthet-e reális alternatívát a baloldal és a gyengébbik kormánypárt, az Öt Csillag Mozgalom szövetsége? Ez a tét abban az országban, ahol a kormányválság szinte permanens.
Az egyik főszereplő Matteo Salvini belügyminiszter, a szélsőjobboldali Liga vezére, az Európai Unió elszánt bírálója, aki a hatalomra jutása után az elsők között találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel Genovában.
Matteo Salvini, a Liga vezére megesküdött a populista kormány megalakulásakor: öt évig kitartunk. Ez után 14 hónappal a szélsőjobboldali belügyminiszter bizalmatlansági indítvánnyal fenyegette meg a saját kormányát. Az első menet nem sikerült Matteo Salvininek, mire fő ellenfele, a baloldali Matteo Renzi felszólította: akkor mondjon le inkább ő a kormány helyett...
Szerző: LENGYEL MIKLÓS
2019.08.20.
Az egyik főszereplő Matteo Salvini belügyminiszter, a szélsőjobboldali Liga vezére, az Európai Unió elszánt bírálója, aki a hatalomra jutása után az elsők között találkozott Orbán Viktor miniszterelnökkel Genovában.
Matteo Salvini, a Liga vezére megesküdött a populista kormány megalakulásakor: öt évig kitartunk. Ez után 14 hónappal a szélsőjobboldali belügyminiszter bizalmatlansági indítvánnyal fenyegette meg a saját kormányát. Az első menet nem sikerült Matteo Salvininek, mire fő ellenfele, a baloldali Matteo Renzi felszólította: akkor mondjon le inkább ő a kormány helyett...
MIT VINNÉK HAZA HOLLANDIÁBÓL?
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Niki
2019.08.20.
együttműködés, a nők és férfiak közti
egyenlőség – ez csak három dolog azon
12 közül, amit az Amszterdamban élő Niki
szerint érdemes lenne meghonosítani
Magyarországon. Folytatódik a
beszélgetés, vita annak a felvetésnek
kapcsán, hogy mi történne, ha
hazaköltözne félmillió magyar…
„Szerintem kicsi az esély arra, hogy félmillió
ember hazaköltözzön. Arra viszont van, hogy
egy részük felvegye a kapcsolatot
egymással, hazai civil szervezetekkel, egyes
politikai partok külföldön is aktív sejtjeivel...
Így van esély arra, hogy a külföldön megszerzett tudást, tapasztalatot, új világlátást közvetíthessük azoknak, akik nyitottak rá.
Tehát az első dolog, amit ki lehetne építeni, az egy hálózat a külföldön éltek és a külföldre vágyók között. És mivel szerintem az új technika csak egy eszköz és nem cél, én a személyes találkozók formájában hiszek. Egy jelképes csatlakozási díjjal szerintem mindenki örömmel hozzájárulna ehhez.
Nemrég akadtam rá Farkas Lívia és Dobay Ádám Kiköltöztünk podcastjaira és ők például csodálatos részletességgel, szakmailag elemzik ki az összes létező tévhitet és sztereotípiát, ami a Külföldre (így, nagybetűvel) költözést balladai homályba vonja és vagy statisztikákon vagy nagyon is szubjektív történeteken keresztül próbálja megfogni az élményt.
Mi az, amit hazavinnék Hollandiából?
- a politikai kultúrát,
- az emberek közti együttműködés kultúráját,
- a megértésből adódó toleranciát
- a megoldásközpontú gondolkodást
- a többnyelvűséget,
- az asszertivitást,
- a kérdezés kultúráját,
- a kommunikációs alapképességeket,
- az élni és élni hagyni koncepcióját,
- a részvétel kultúráját, legyen szó a közügyekbe való beleszólásról vagy a civil életről
- a részmunkaidő elterjedtségét, ami lehetővé teszi a Life Long Learning koncepcióját a gyakorlatban,
- a kiegyenlített viszonyokat férfiak és nők között...
- az emberek közti együttműködés kultúráját,
- a megértésből adódó toleranciát
- a megoldásközpontú gondolkodást
- a többnyelvűséget,
- az asszertivitást,
- a kérdezés kultúráját,
- a kommunikációs alapképességeket,
- az élni és élni hagyni koncepcióját,
- a részvétel kultúráját, legyen szó a közügyekbe való beleszólásról vagy a civil életről
- a részmunkaidő elterjedtségét, ami lehetővé teszi a Life Long Learning koncepcióját a gyakorlatban,
- a kiegyenlített viszonyokat férfiak és nők között...
SZENT ISTVÁNT A KIEGYEZÉS ELŐTT A NEMZETISÉGEK IS ÜNNEPELTÉK, MA KÖLCSÖNÖSEN IDEGENEK NEKÜNK EGYMÁS SZENTJEI
QUBIT
Szerző: TÖMÖRY MIKLÓS
2019.08.20.
1860. augusztus 20-án, a neoabszolutizmus évei után hatalmas népünnepély zajlott Pest-Buda utcáin. Az események egy vallási eredetű ünnep köré szerveződtek: a hatóságok az enyhülő politikai légkörben újra engedélyeztek nagyszabású Szent Jobb-körmenet és Szent István-ünnep rendezését. Nagy látványosságnak számított a város kivilágítása már augusztus 19-én este. Az ünnep hajnalán plébániák, céhek, kulturális egyletek képviselői és az egyetemi ifjúság közösen vonult a várba. Fellobogózott, Himnuszt és Szózatot éneklő tömeg hömpölygött Pest-Budán – a mintegy negyed milliós lakosságú főváros lapjai idézik, hogy egyetlen nap alatt 88 557 fő kelt át a Lánchídon.
A körmeneten egyházi és világi méltóságok – Scitovszky János esztergomi érsek-hercegprímás és Benedek Lajos táborszernagy, Magyarország kormányzója – jelenlétében hordozták körbe az ereklyét, majd városligeti népünnepély, illetve az Európa-szálló helyiségeiben tartott esti bankett következett. Kisebb volumenű Szent István-megemlékezések zajlottak országszerte is, az ünnep pedig népszerű maradt a következő években. Augusztus 20-a 1860-as évekbeli növekvő jelentőségét mutatják az idegenforgalmi források is, aznap Aradról, Temesvárról, sőt Bécsből különjáratok, úgynevezett „kéjvonatok” indultak Pestre.
Szerző: TÖMÖRY MIKLÓS
2019.08.20.
A körmeneten egyházi és világi méltóságok – Scitovszky János esztergomi érsek-hercegprímás és Benedek Lajos táborszernagy, Magyarország kormányzója – jelenlétében hordozták körbe az ereklyét, majd városligeti népünnepély, illetve az Európa-szálló helyiségeiben tartott esti bankett következett. Kisebb volumenű Szent István-megemlékezések zajlottak országszerte is, az ünnep pedig népszerű maradt a következő években. Augusztus 20-a 1860-as évekbeli növekvő jelentőségét mutatják az idegenforgalmi források is, aznap Aradról, Temesvárról, sőt Bécsből különjáratok, úgynevezett „kéjvonatok” indultak Pestre.
Miért nemzeti?
Miért vonzott ekkora tömeget az utcára az államalapító király ünnepe? Nagy szerepet tulajdoníthatunk az időpontnak, amely Ferenc József kötelezően megünneplendő születésnapja (augusztus 18.) és az emigráns Kossuth Lajos névnapja (augusztus 25.) közé esett. Így e nap lehetőséget nyújtott a nemzeti mozgalom számára, hogy implicit, de egyértelmű módon kifejezze ellenszenvét a regnáló királlyal szemben.
Volt a kultusznak azonban egy másik jelentésrétege: Szent István ereklyéi legitimálták a Habsburg-házat. Mint azt Árpád von Klimó a Szent Jobb történetéről szóló cikkében bemutatja, Mária Terézia 1771-ben a magyar nemesség (a rendi nemzet – a natio Hungarorum) integrációja, illetve a reformáció nyomán meggyengült katolikus egyház megerősítése céljából hozatta a középkori ereklyét Raguzából (Dubrovnikból) Budára. A királynő ezzel is hangsúlyozni akarta a folytonosságot az Árpádok és a Habsburg-ház között. A Szent Jobb-körmenet rendjét a „legmagyarabb Habsburg”, József nádor fektette le 1819-ben, és kötelezte a rendi elitet, hogy részt vegyen az alkalmon...
Miért vonzott ekkora tömeget az utcára az államalapító király ünnepe? Nagy szerepet tulajdoníthatunk az időpontnak, amely Ferenc József kötelezően megünneplendő születésnapja (augusztus 18.) és az emigráns Kossuth Lajos névnapja (augusztus 25.) közé esett. Így e nap lehetőséget nyújtott a nemzeti mozgalom számára, hogy implicit, de egyértelmű módon kifejezze ellenszenvét a regnáló királlyal szemben.
Volt a kultusznak azonban egy másik jelentésrétege: Szent István ereklyéi legitimálták a Habsburg-házat. Mint azt Árpád von Klimó a Szent Jobb történetéről szóló cikkében bemutatja, Mária Terézia 1771-ben a magyar nemesség (a rendi nemzet – a natio Hungarorum) integrációja, illetve a reformáció nyomán meggyengült katolikus egyház megerősítése céljából hozatta a középkori ereklyét Raguzából (Dubrovnikból) Budára. A királynő ezzel is hangsúlyozni akarta a folytonosságot az Árpádok és a Habsburg-ház között. A Szent Jobb-körmenet rendjét a „legmagyarabb Habsburg”, József nádor fektette le 1819-ben, és kötelezte a rendi elitet, hogy részt vegyen az alkalmon...