NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.08.19.
Die Welt
A konzervatív lap úgy látja, ma Sopronban sokkal többről lesz szó, mint csupán arról, hogy a magyar és a német kormányfő közösen megünnepli a Páneurópai Piknik évfordulóját, mert Orbán Viktor új öntudattal viszonyul az unióhoz. A tárgyaláson azonban nem várható semmiféle döntés vagy újdonság, árulták el beavatott körök. Ezzel együtt mind Budapesten, mind Berlinben nagy érdeklődéssel várják a találkozót. Az ok az, hogy von der Leyen csakis a visegrádiak támogatásával lehetett a Bizottság következő elnöke. A csoport két erős embere: Orbán és Kaczynski a mérleg nyelvének szerepét töltötte be. Pont az a két politikus, aki vitában áll az unióval. A Fideszt pedig majdnem kizárták a Néppártból. Amióta a volt német védelmi miniszter lett a befutó Brüsszelben, azóta egyfolytában felmerül a kérdés, ajánlott-e a CDU bármit is a keleti tagállamoknak viszonzásul? Létrejött-e valamiféle megállapodás? A szavazás előtt két nappal Varsóban járt a német kereszténydemokraták főtitkára, és valószínűleg volt egyeztetés a magyar féllel is. Egyezségről magyar részről nem akarnak beszélni. Úgy fogalmaznak, hogy határozott kérésként terjesztették elő: ne feledkezzenek meg a négyekről a fontos EU-s tisztségek elosztásakor. Azon kívül vegyék ki Timmermans kezéből a jogállami ügyeket. Kiszivárgott, hogy a magyar kormány már von der Leyen jelölése előtt kérte: a németek ne torpedózzák meg biztosként Trócsányi Lászlót. De a volt igazságügyi miniszter még megbukhat az EP ellenállásán. De mivel a magyar kormány, akárcsak a lengyel, normalizálni szeretné a kapcsolatokat Brüsszellel, mert igyekszik több befolyáshoz jutni, cserében feltehetőleg felajánlotta, hogy engedményeket tesz. Azt reméli, hogy ily módon kiiktatja a jogállami eljárás jelentette veszélyt. Továbbá azon van, hogy oldják fel a Fidesz EPP-tagságának felfüggesztését. Ám von der Leyen idáig nem jelezte, hogy kész volna kompromisszumra a jogállamiság kérdésében. Sőt, nagyon is egyértelműen és élesen fogalmazott. Beavatott körök szerint a V4-ek bedobták, hogy hajlandóak többet befizetni az uniós költségvetésbe, ha ezt a többiek is vállalják. A GDP 1,3 %-ára emelnék a hozzájárulást, miközben a távozó Bizottság 1,1 %-ot javasolt, ám a német kormány aligha vevő az ötletre. Kitart az 1 %-os penzum mellett. Természetesen a magyar vezetés is tudja, hogy ennél többet nem lehet keresztülnyomni a német belpolitikában, ám taktikailag jól mutat, hogy egy EU-ellenesnek elkönyvelt tagállam többet akar beadni a közösbe, mint Németország. De persze, hogy minderről mit tárgyalt Merkel és Orbán, arról aligha tud meg sokat a világ.
Bármennyire is ellentmondásos, a magyarok egyszerre ünneplik a Vasfüggöny egykori lebontását és a déli határkerítés megépítését. 30 éve a Páneurópai Piknik vízválasztónak számított, csakhogy a magyar büszkeség, mármint hogy az ország hozzájárult az európai megosztottság végéhez, éles ellentmondásban van azzal, hogy a lakosság jelentős része támogatja a határzárat Szerbia mentén. Nagy László, a 3 évtizeddel ezelőtti esemény szervezője úgy foglalja össze, hogy a Vasfüggöny az ország ellen volt, a mostani akadály viszont védi azt. Persze akkor is felvetődött, hogy milyen hatással lesz Európára, ha megindul többszázezer szabadságvágyó ember – az akkori NDK-ból. Csakhogy ma már Magyarország egészen másként ítéli meg a kérdést. Nem kíván befogadni 1294 menedékkérőt a Brüsszel által megszabott kvóta alapján. Az EU viszont azt közölte, hogy az Európai Bíróság elé citálja a nacionalista, szélsőjobbos Orbán kormányát egy sor törvény miatt, amelyek korlátozzák a menekültek jogait, illetve bűncselekménynek nyilvánítják a migránsok támogatását.
30 évvel ezelőtt a magyar határőrök engedték meg elsőként, hogy keletnémetek a fennálló tilalom ellenére átmenjenek a határon Ausztriába, de négy éve Magyarország már korszerű kerítést emelt a szerb határon – Orbán „Európa-erőd” víziójának fizikai megtestesüléseként – írja a hírügynökség Merkel és a magyar miniszterelnök mai, soproni találkozója előtt. A bevándorlás kérdése kisiklatta a hagyományosan szoros kétoldalú kapcsolatokat, miután a magyar vezető nyíltan nekiment a kancellár nyitott kapuk politikájának.
Merkel ugyan ma együtt ünnepel Orbánnal, de nehéz nem mai szemüvegen át nézni a Páneurópai Piknik jelentőségét. A kancellár kifejezetten ellenzi falak emelését, mind fizikai, mind átvitt értelemben. Nemrégiben a Harvard Egyetemen kijelentette, hogy le kell bontani a tudatlanság és a kisszerűség válaszfalait. Magyar kollégája ezzel szemben a kerítések feltétlen híve. Arra az ígéretre alapozza hazai népszerűségét, hogy távol tartja Európától az afrikai és közel-keleti migránsokat. A kormányfő média birodalma négy éve kirohant a döntés ellen, hogy Berlin befogadja mindazokat, akik a háború elől menekülnek. Orbán pedig a térségben mindenki másnál szélsőségesebb formában figyelmeztetett a muzulmán invázió veszélyeire. Egyben erősen őrzött határokat sürgetett. Bármit is gondolnak a magyarok jelenleg az elnyomás elől menekülő emberekről, az uniós tagság továbbra is népszerű és nem kétséges, hogy a 3 évtizeddel ezelőtti esemény meghatározó élmény marad egy egész nemzedék számára, mint a felszabaduláshoz vezető út egyik fő állomása. Négy év óta az osztrák határőrök ismét szolgálatba álltak több átkelőhelyen, de a már idézett Nagy László szerint csak akkor ellenőriznek, ha az utazó fekete bőrű. Vagyis rasszisták, de ez nem érdekel senkit. Mint mondta, a Nyugat csak azzal törődik, hogy rasszizmussal vádolja meg Magyarországot, mivel az Európa lábtörlője...
Egy iskola valahol Ausztráliában, ahová a szépek és gazdagok hordják a gyerekeiket. A felső középosztály paradicsoma ez, ahol a látszat az úr, ahol azonban a csillogó külsőségek mögött sötét titkok rejlenek… 
