2019. augusztus 18., vasárnap

RÁADÁS: KISPÁL ÉS A BORZ - FISHING ON ORFŰ 2015 (A TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző: KISPÁL ÉS A BORZ
2016.03.28.


A Fishing on Orfűn 2014-ben tartotta első tematikus visszatérő koncertjét a legendás Kispál és a Borz. A három évre tagolt rendhagyó újjáalakulás időrendben veszi sorra a zenekar életművét: 2014-ben az első három lemez legjobb dalaiból válogattak, 2015-ben a középső, míg 2016-ban a lezáró korszak következik.

RÁADÁS: HIPERKARMA - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző. HIPERKARMA
2019.02.28.



A Hiperkarma 2018-as koncertje a Fishing
on Orfű fesztiválon. Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM) Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Kálocz Tamás Felvétel: Erdei Bálint, Kúsz Sándor, Veszely
Dániel Kamerák: Arizona MPS

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: 30Y - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző: 30y
2019.02.28.



A 30Y 2018-as koncertje a Fishing on Orfű
fesztiválon.

Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM)
Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Kálocz Tamás Felvétel: Erdei Bálint, Gál Tamás, Veszely
Dániel Kamerák: Arizona MPS

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: KISCSILLAG - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző: KISCSILLAG EGYÜTTES
2019.02.28.



A Kiscsilag 2018-as koncertje a Fishing on
Orfű fesztiválon. Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM)
Vágás/színezés: Fekete Gyula
Hang keverés/master: Kálocz Tamás
Felvétel: Erdei Bálint, Gál Tamás, Veszely
Dániel
Kamerák: Arizona MPS

ITT OLVASHATÓ

RÁADÁS: PÁL UTCAI FIÚK - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző: PÁL UTCAI FIÚK
2019.02.28.



A Pál Utcai Fiúk 2018-as koncertje a
Fishing on Orfű fesztiválon.
Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM) Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Kálocz Tamás Felvétel: Erdei Bálint, Kúsz Sándor, Szamosi
András Kamerák: Arizona MPS

ITT NÉZHETŐ MEG

RÁADÁS: QUIMBY - FISHING ON ORFŰ 2018 (TELJES KONCERT)

YOUTUBE
Szerző: QUIMBY
2019.02.28.



A Quimby 2018-as koncertje a Fishing on
Orfű fesztiválon. Rendezte: Kálocz Tamás és Fekete Gyula
(FOO FILM) Vágás/színezés: Fekete Gyula Hang keverés/master: Vastag Gábor Felvétel: Erdei Bálint, Kúsz Sándor, Szamosi
András Kamerák: Arizona MPS

ITT NÉZHETŐ MEG



SZENTEK ÉS KERESZTEK. KINEK MI JÁR

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.08.18.



...Így kaphatod meg az egyik legmagasabb állami kitüntetést, a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét:

Buzizzál egyet – “Inkább egy jéghideg Pepsi Katával, mint egy meleg Coca Cola Robival.”

Szolgáld ki Mészáros Lőrinc gyerekeit, ha beteszik a lábukat a városodba, és ne sajnáld a közpénzt rájuk költeni.

Szegd meg a törvényt, és kampányolj az EP-választás előtt polgármesterként a Fidesznek. Ha kifizetted a félmilliós bírságot, minden mehet tovább a megszokott orbáni mederben.

Titkold el a vagyonnyilatkozatodat. Mindezeknek meglesz az eredménye...


...és csinálhatsz bármit, mondhatsz bármit, annak nincs semmilyen következménye, mert Orbán kiszemeltje vagy. Jobb rendszerekben nem a seggnyalásért szoktak kitüntetést adni, hanem kiváló munkáért, példamutató szakmai eredményekért. És emberi tartásért. Csak a mi rendszerünk nem jobb rendszer, hanem rossz orbáni kóceráj, amiben a T. Mészárosok megdicsőülnek. Ilyen a protekciós kereszt a hatalom szentjeinek...


MERKEL: A NÉMETEK MINDIG HÁLÁSAK LESZNEK MAGYARORSZÁGNAK

INDEX
Szerző: HH
2019.08.17.


A németek mindig hálásak lesznek Magyarországnak a német újraegyesítéshez nyújtott hozzájárulásért - mondta Angela Merkel német kancellár szokásos hétvégi videóüzenetében, amiben a Sopron mellett harminc éve tartott páneurópai pikniket idézte fel.

A magyar-osztrák határon 1989. augusztus 19-én tartott rendezvény alkalmából "megnyitottak egy határkaput, és 700 ember az egykori NDK-ból megragadta a lehetőséget arra, hogy elmeneküljön Nyugatra".

"Magyarország ezzel hozzájárult ahhoz, hogy megtörténhessen a német egyesülés csodája" - mondta Angela Merkel.

Magyarországban megvolt a bátorság ahhoz, hogy a határnyitással lehetővé tegye a menekülést az NDK-ból érkezett embereknek, ami a berlini fal lebontása és a német egység megvalósítása felé vezető út egy "nagyon fontos építőeleme" - fejtette ki a kancellár, aki szerint a folyamathoz a térség más országaiból, például Lengyelországból és Cehszlovákiából is hozzájárultak.

A folyamat végül "Európa egyesítéséhez és a hidegháború meghaladásához" vezetett, és így kialakult egy "nagy, új partnerség Közép-, és Kelet-Európa országaival, amit ma közösen élhetünk meg az Európai Unióban és a NATO-ban" - mondta...


NINCS MIT TAGADNI, NYUGATON A SZÉLSŐJOBB ÁTTÖRT

MÉRCE
Szerző: MERKER IVÁN
2019.08.18.


It Can’t Happen Here” vagyis „Itt ilyen nem történhet meg” — ez a címe Sinclair Lewis Amerika elfasizálódásáról szóló, nyolcvan éves könyvének, amely Trump hatalomra jutása óta újra az érdeklődés középpontjába került. Az, hogy mi történhet meg egy konszolidált nyugati demokratikus rezsimben, a politikai fantázia középpontjába került: reális jövőképnek tűnik a Nagy-Britannia fasizmusba sodródásáról szólók Évek alatt című sorozat, és nem véletlenül lettek tele az angol nyelvű könyvesboltok politikatudomány szekciói sem a demokráciák haláláról szóló munkákkal.

Ez persze nem annyira meglepő, amikor Boris Johnson (és csapata) éppen azzal fenyegeti a Parlamentet, hogy ő akkor sem hajlandó távozni, ha amúgy elbukna egy bizalmatlansági indítványt, ha azt szeretnék, hogy távozzon, rúgassák ki a királynővel. Egyéb esetben ugyan új választást köteles lesz kiírni, de azt már a megegyezés nélküli Brexit utánra, vagyis a bizalmatlansági indítványt mint politikai eszközt ennek megakadályozására el kívánja venni a Parlamenttől.

Most azonban a Pond túlsó oldalára fogunk koncentrálni, ahol Trump megválasztása óta szintén komoly kérdés, hogy mi történhet meg ott, és mi az, amit az alkotmányos rendszer még meg tud akadályozni, hogy Trump és republikánus emberei meddig tudnak elmenni az autoriter kormányzás és az embertelenség útján — illetve az is, hogy vajon tényleg Amerika-e a szabadság és demokrácia fáklyavivője. Így talán nem is olyan meglepő, hogy oly nagy port tudott kavarni Alexandra Ocasio-Cortez kongresszusi képviselőnő, amikor a mexikói határon felállított idegenrendészeti létesítményeket „koncentrációs táboroknak” hívta, és azt mondta, hogy ha komolyan vesszük, hogy „soha többé” nem történhet meg olyasmi mint a Soá, akkor a Trump-kormány létesítményei nem létezhetnek...

PISZKOS LÉGUTAK: SZABAD-E REPÜLNI A KLÍMAKATASZTRÓFA KORÁBAN?

MAGYAR NARANCS / TUDOMÁNY
Szerző: BAROTÁNYI ZSOLT
2019.08.18.


Miközben egyre többet repülünk, hajlamosak vagyunk elfeledkezni arról, hogy ez az egyik legszennyezőbb közlekedési forma.

Az olcsó utakat kínáló fapados légitársaságoknak is köszönhetően közlekedési szokásainkat leg­inkább a repülőutak és a repülést választó embertársaink számának szakadatlan gyarapodása jellemzi. Ez tavaly már 4,3 milliárd légi utast jelentett.

A probléma ezzel csupán annyi, hogy jelenlegi formájában a repülés mindennek tekinthető, csak éppen tiszta technológiának nem. A sugárhajtású gépek nagy mennyiségű kerozint égetnek el, ráadásul tökéletlenül, és ezzel gigantikus mennyiségű, különböző tulajdonságú szennyező anyagokat juttatnak a légkörbe.

A repülőgépek bocsátják ki a teljes évi emberi eredetű és a légkörbe jutó szén-dioxid-mennyiség minimum 2 százalékát – legalábbis az ENSZ polgári repüléssel foglalkozó szervezetének (ICAO) konzervatív becslése szerint. Ezzel a repülési iparág egymaga bekerülhetne a Föld 10 legnagyobb légszennyező országa közé: CO2-kibocsátás terén lassan már Németországot is veri!

Ha csak Európát nézzük, a közlekedési szektor egymaga az üvegházhatásért felelős gázok egynegyedét bocsátja ki, ezen belül még mindig 70 százalék a közúti közlekedés aránya, a maradékért többnyire a repülés és tengerhajózás felelős. Ha azonban azt vesszük górcső alá, hogy utaskilométerenként mennyi a CO2-kibocsátás, úgy már messze a repülés áll a legrosszabbul. Azzal, hogy egy utas egy kilométert tesz meg repülővel, 285 gramm szén-dioxid kerül a légkörbe – közúti közlekedésnél ez már csak 158 gramm, vasúton pedig mindössze 14 gramm...

AZ ORBÁN-KORMÁNY VÁLASZA A MICROSOFT-ÜGYBEN: SENKIK VAGYTOK

HÍRKLIKK
Szerző: HírKlikk
2019.08.17.


A Microsoft-ügyben Harangozó Tamás írásbeli kérdésére az Orbán-kormány miniszterei kijelentették, hogy sem ők, sem a magyar parlament nem rendelkezik hatáskörrel, ráadásul bővebb információjuk sincsen, mivel senki nem közölt velük vonatkozó adatokat. A szocialista képviselő a Hírklikknek adott interjújában elmondta: ezzel a válasszal a kormány az amerikai hatóságokat, a magyar újságírókat és az országgyűlési képviselőket egységesen senkizte le.

A Microsoft ügy jelentősen felborzolta a kedélyeket Magyarországon, hiszen az elmúlt évek legnagyobb olyan korrupciós botránya ez, ahol a hatóságok meg is állapították a korrupció tényét. Ön ebben az ügyben összesen 16 beadványt nyújtott be, ebből hatot az Országgyűlésen keresztül. Ez utóbbi 6 tárgyalása ma zárult le, de mik is voltak ezek a kérdések pontosan?

Ez a hat parlamenti beadvány Gulyás Gergelynek, Rogán Antalnak, Palkovics Lászlónak, Pintér Sándornak, Bártfai-Mager Andreának, valamint Polt Péternek címezett kérdéscsomag volt. A kérdéseimben egyrészt összefoglaltam azokat a tényeket, amelyeket az amerikai hatóságok, illetve az oknyomozó újságírók kiderítettek és több konkrét kérdést is feltettem. Az akartam tudni, hogy az érintett miniszterek tudtak-e a korrupcióról, vásároltak-e a minisztériumuk Microsoft termékeket és folytatnak-e a konkrét eset miatt vizsgálatot a minisztériumban, vagy az egyébként felügyeletük alá tartozó szerveknél. Ez utóbbi azért lényeges, mivel az amerikai hatóságok több konkrét szervezetet is megneveztek amelyek az ügyben érintettek voltak, így például a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Országos Rendőrfőkapitányságot is...

MEGVALÓSÍTHATATLANOK ORBÁN VIKTOR A TUSVÁNYOSON FEJTEGETETT GAZDASÁGI ELKÉPZELÉSEI

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2019.08.18.


A miniszterelnök gondolatmenetét nagyon nehezen tudom követni – nyilatkozta Róna Péter közgazdász a Magyar Hangnak Orbán Viktor a Tusványos fesztiválon, a magyar gazdaság lehetőségeiről elhangzott mondatairól. A kormányfő arról beszélt, hogy a lassuló európai gazdaság és a Németországban készülő kereszténydemokrata–zöld koalíció miatt hazánknak új utat kell keresni, s a külső erőforrások helyett a belsőkre kell támaszkodni, javítani kell a versenyképességet...

ORBÁN MA VAJON BEENGEDNÉ-E AZ NDK-S MENEKÜLTEKET?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.08.17.


Angela Merkel augusztusban azért látogat Sopronba, hogy köszönetet mondjon Magyarországnak az NDK-s menekültek befogadásáért, és az osztrák határ megnyitásáért. Mindezt egy olyan magyar kormány regnálása idején, amely a menekültek előtt légmentesen lezárta a határt, nem engedi be őket az Európai Unióba, hanem éhezteti őket a határon. 2015-ben, a szíriai menekültválság csúcsán Orbán megpróbálta a Keleti-pályaudvaron csapdába ejtett menekülteket a továbbjutástól elzárni, velük összetűzést kiprovokálni, hogy menekültellenes hangulatot korbácsoljon fel. A menekültek viszont elindultak gyalog az osztrák határ felé, és ezzel keresztülhúzták Orbán számítását. Az út mellett pedig az NDK-s menekültekkel szembeni spontán reakciókra emlékeztető szolidaritást mutatott akkor még a magyar nép.

Orbán gyűlöletpropagandája miatt azóta ez a rokonszenv, segítőkészség és a menekültekkel szembeni nyitottság minimálisra zsugorodott. Merkel most egy olyan országnak mond köszönetet, amely cseppet sem szolidáris a menekültekkel szemben, és Orbán idegengyűlölő nacionalista rendszere minden bizonnyal elutasítaná az akkori NDK-s menekülteket. Magyarország akkor még a jobbik arcát mutatta, Németh Miklós kormánya, Horn Gyula külügyminiszter aktív közreműködésével befogadta az NDK-s menekülteket, akik nem voltak hajlandók visszatérni a kommunista diktatúrába, majd meg is nyitotta előttük a határt, hogy átjussanak a szabad világba. Ma ezt Orbán elutasítja a mostani menekültektől, még az élelmet is megvonja azoktól, akik szabályos és törvényes menekültkérelmet adnak be az Európai Unióba.

Ezért érdekes Merkel látogatása, aki szóvívője útján kiemelte, hogy a vizit nem Orbán és rendszere elismerése, méltánylása, vagy közös értékek elismerése, mert ilyenek nem nagyon vannak. Különösen azon a területen, amiért Merkel Magyarországra érkezik. Merkel az akkori Magyarországnak mond köszönetet, látogatása az akkori szocialista (sőt: kommunista) politikus tisztességét és érdemeit ismeri el, amelyek homlokegyenest ellentétesek Orbánnal és az általa uszított Magyarország jelentős részével. A magyar emberek akkor megindultak a kelet-németeken, enni adtak nekik, szolidárisak voltak velük, befogadták őket, a kormány gondoskodott arról, hogy segélyszervezetek gondoskodjanak róluk, végül pedig nem állták útjukat, hogy a zsarnokságból a szabadságba juthassanak. Ezt ma Orbántól nem kapnák meg. Erről kellene Merkel beszédének szólnia. S a két Magyarországról...

MARX, NIETZSCHE, FREUD ÉS FOUCAULT: IDEOLÓGIÁK NÉLKÜL BOLDOGABBAK LENNÉNK

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.08.18.


Az ideológiák mint aféle modern vallások felülírták a hagyományos erkölcsi rendet, amely a szélsőségek közötti arany középúttól a Tízparancsolaton át az aranyszabályig ("ne tedd mással, amit magadnak nem kívánsz"), és még tovább, az önvédelem, a viszonosság, a csere, pozitív formájukban a könyörület és a jóakarat játékaiig, keresztény átfogalmazásban a szeretetparancsolatig, a közösségi kódrendszert érvényesítve pedig a szokások, a hagyományok, az íratlan és az írott jog (mint bevált koordinációs intézmények) interakciójáig terjedően több ezer éves együttélési gyakorlaton alapul. Az ideológák -- először egy saját "igazságra", majd a barát-ellenség szemléletre alapozva -- szembehelyezik a híveiket az emberi kooperáció tágabb szabályrendszerével, a diffúz, plurális intézményi tér ellenében egyre koncentráltabb, egyre kevesebb ember által konstruált, hatalmi céllal ellenőrzött politikai tudást létrehozva.

Az ideológiák természetesen a tömegtársadalmak termékei, ahogy az erkölcsi rend -- vagyis a trial and error alapon, a történelem folyamán apró lépésekben stabilizálódott normarendszer -- alászállása is a szavazatain keresztül politikai hatalomra szert tett tömeg koordinációjának új szükségletei miatt következett be. Korábban is megvoltak a tudás és az irányítás intézményei, de ezek a politikailag inkompetens tömeg (az idióták) mindennapi életére irányultak, nem a politikai aktivitásának befolyásolására. Akkor is rendre megsértették az erkölcsi rendet, de senki se kérdőjelezte meg a normákat -- ez először a XIX. század közepe táján következett be komolyabban Marx-szal, Nietzschével és Freuddal, majd -- nem annyira érdekes, mint inkább rettenetes módon megszűrve és összeterelve az előbbiek ideologémáit -- a posztmodern, posztstrukturalista, újbalos franciás filozopterek körében. Ami az értelmiségnek szellemi izgalom -- mert egyéb haszna nincs --, az konrét veszteség az erkölcsökben, ergo a társadalmi harmónia, a boldogság és a hatékonyság lehetőségeiben. Az értelmiség (idéologues, clerics) olyan problémákat akar megérteni, amelyek nélküle nem voltak és nem lennének és ezért embermilliók fizetnek nap mint nap verejtékkel, vérrel és boldogtalansággal...

ÉPÜL A HAZA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.08.18.


Csapiban egy új római katolikus templomot szenteltek fel, amelyben akár 60-80 hívő is elfér. Ez konkrétan azt jelenti, hogy a falu több mint fele befér az épületbe, ugyanis Csapiban hivatalosan 159-en élnek. A templom költésge 85 millió forint volt, melyhez az egyházmegye, valamint a kormány is egyaránt 20-20 millió forinttal járult hozzá, a többit pedig nagyrészt adakozásokból gyűjtötték össze. Az MTI szerencsére fotóst is küldött a helyszínre, így mindannyian megcsodálhatjuk ezt a nagyszerű építményt:...

ITT OLVASHATÓ


A MENEKÜLTEKET ÉHEZTETNI NEM KELL FÉLNETEK, JÓ LESZ

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.08.18.


A keresztény szabadság kormánya éhezteti a menekülteket a tranzitzónában. Tudtuk ezt eddig is, de legalábbis alapos volt a gyanúnk, hogy ez így van, mert jogvédő szervezetek számtalanszor felhívták erre a figyelmet, ám most maga a kormány tett beismerő vallomást. Sőt, ha szabad így értelmezni, amit Szél Bernadett képviselőnek válaszoltak, akkor azt is mondhatnánk, hogy pártunk és kormányunk kifejezetten büszke arra, hogy nem ad enni a hozzájuk segítségért forduló embereknek.

„. Az idegenrendészeti eljárás alatt álló személyek élelmezésének elmulasztása sem lehet a magyar jog szerint jogellenes, hiszen nincs olyan jogszabályi rendelkezés, ami ilyen tartalmú kötelezettséget a hatóságok részére előírna” – ezt válaszolta a Nemzeti Nyomozó Iroda Szél Bernadett független képviselő feljelentésére, vagyis, ezzel indokolta az elutasító határozatot, hogy azért nem nyomoznak a menekültek éheztetésének ügyében, mert nem történt törvénysértés.

Ahol az állam maga a törvény, ott minden törvényes, ezért még készakarva sem lehet törvényt sérteni. Vagy, ha valamilyen csoda folytán mégis sikerül, akkor egy, az éjszaka leple alatt, sunyi módon, más törvényekkel egybemosott módosítóval meg lehet változtatni a törvényt, s ami addig törvénytelen volt, hipp és hopp, máris törvényes lett...


ITT OLVASHATÓ

GYARMATI ANDREA: PAPP LACI LABDÁRA RAGASZTOTT FOTÓJA CSODÁT TETT

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2019.08.18.


Ádler Zsiga bácsié az ötlet.

Hétévesen döntöttem el, hogy komolyan fogok sportolni. Uszodába addig is rendszeresen jártam, imádtam a vizet, de nem voltam a szorgalom mintapéldánya, egész pontosan: lógtam az edzéseken. Ha például háromezer méter volt a délelőtti penzum, átúsztam a medence másik oldalára, azért oda, mert ott folyt be a meleg víz,

a többi Szorgos Rózsival vidáman eljátszottunk közel egy órát,aztán, mint akik jól végezték dolgukat, kijöttünk.

Mindez a BVSC Szőnyi úti uszodában történt a hatvanas évek elején. Anyu volt az edzőm, de hát edzésnek aligha nevezhető, ami zajlott.

Történt egyszer, hogy megbetegedett egy kislány, és be kellett ugranom a váltóba helyettesíteni. Megnyertük a számot, ami egy életre megváltoztatta a hozzáállásomat. Eldöntöttem, a szüleimhez hasonlóan én is nagy bajnok leszek, és ezért mindent s még azon túl is megteszek.

Ezzel a lógós, vagyis én, mondhatni, jó útra tért.

A szüleim örültek a döntésemnek, s azt szabták feltételül, hogy a sportolás nem mehet a tanulás rovására.

Soha többé nem csaltam le egyetlen métert sem az edzésből;

ma is, ha úszom, és nem emlékszem, hatszáz vagy hétszáz méternél tartok épp, a kevesebbet „szavazom meg”, s inkább ráhúzok egy fordulót.

Már keményen edzettem, amikor apu egyszer úgy döntött, edzés után moziba visz.

„Komoly sportteljesítményt úgy érhetsz el, kislányom, ha magad vagy az edző és a versenyző egy személyben, még ha hivatalosan anyu is az edződ” – ezt mondta apu a film előtt.

Nem teljesen értettem, de később persze magamtól is rájöttem a megfejtésre, hiszen nem olyan komplikált, és ráadásul nem csak a sportra érvényes: bármit csinálsz is, ha nem teljes szíveddel, lelkeddel teszed, ha nem köteleződsz el mellette, megette a fene az egészet. A tessék-lássék munka, a külső nyomásra végzett maszatolás nem hoz kiugró eredményt, s igazából örömet sem nyújt. Persze kell edző, kell szakember, aki képzett, aki tudja, mikor mi a teendő; és az is kell, hogy elhidd,

a te edződ a legjobb a világon, de belső motiváció nélkül a külső erő elillan...


MA MINDENKI SZAKÉRTŐNEK GONDOLJA MAGÁT – YEASAYER-INTERJÚ A SZIGETRŐL

LÁNGOLÓ GITÁROK BLOG
Szerző: M.ADI
2019.08.18.


Majdnem egy évtized után ismét a Szigeten lépett fel az egyik legjobb amerikai artrock-zenekar, a Yeasayer. A kísérletezgetős, kreatív, közhelymentes zenét játszó együttes sosem foglalkozott még annyit a politikával, mint 2019-es lemezén, és úgy néz ki, hogy az érdeklődésük azóta sem nagyon változott, a zenekar tagjai (a képen sorrendben Chris Keating, Ira Wolf Tuton és Anand Wilder) ugyanis szinte csak ilyen témákról akartak beszélni a koncertjük előtti interjúnkon. Így látja ma a világot három progresszív művész New Yorkból. (Fotók: Artlasso)

Kilenc évvel ezelőtt egyszer már játszottatok a Szigeten. Mire emlékeztek arról az estéről?

Chris Keating: Kilenc éve! De régen volt már. Talán Diplo előtt játszottunk, vagy nem is, a Major Lazer előtt. Nagyon esős volt az idő, nem ilyen szép napos, mint most.

Igen, de most már talán túl meleg van. Szerettek ilyen hőségben játszani?

Anand Wilder: Igen, szeretek melegben zenélni. Mi forrón szeretjük.

Idén új albumotok jelent meg, az Erotic Reruns. Mit kell tudni róla?

Chris Keating: Ez az ötödik albumunk. Mi voltunk a producerei is, a saját lakásunkban vettük fel a dalokat, mindhármunk lakásában dolgoztunk. Eddig ezen a lemezünkön van a legtöbb politika. Zeneileg pedig egy olyan albumot szerettünk volna csinálni, amit a hatvanas és a hetvenes évek stílusa inspirál.

Ezt a lemezt már egy saját kiadón keresztül jelentettétek meg. Miért?

Chris Keating: Hogy az összes pénzt megtarthassuk magunknak. Na jó, igazából azért, hogy minden a mi irányításunk alatt legyen, és senki ne szóljon bele abba, hogy mit és hogyan csinálunk. Ma, a streaming világában már ez a legjobb módszer. Így mindent a saját felügyeleted és irányításod alatt tudsz tartani.

Melyik a kedvenc dalotok a lemezről?

Ira Wolf Tuton: ezt nagyon nehéz megmondani. Olyan, mintha azt kérdeznéd meg valakitől, hogy melyik a kedvenc gyereke. Nem tudok egy konkrétat kiválasztani...

ITT OLVASHATÓ

MIT CSINÁLNAK A SVÁJCIAK A SZABADIDEJÜKBEN?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Szilvia
2019.08.18.


Nyilván beállítják a pontos időt és porszívóznak, nem? Nos, ha nem is egészen, de majdnem… A válasz meglehetősen váratlan helyről érkezett és ha jobban belegondol az ember, nem is olyan meglepő.

Nem tudom, szokott-e valaki gondolkodni azon, mit csinálnak a svájciak a szabadidejükben, Szilvia mindenesetre egy újságban bukkant rá a válaszra.


„Gyanútlanul olvasgattam az újságot, mármint az elektronikusat (…), ahol egy szelektív hulladékgyűjtésről szóló cikk kínálta magát elolvasásra. Az ilyesfajta infó mindig jól jön, 9 év után még mindig nem tudom minden hulladékról, hogy szelektív módon kell-e gyűjteni, ill. hogy hová való.

Kiderült, hogy ezzel korántsem vagyok egyedül, a svájci lakosságnak is rengeteg kérdése van a témában. A szakértő ezekre adott válaszait gyűjtöttem ide össze, kiegészítve néhány saját infóval.

És itt jön a válasz a címben feltett kérdésre! Szinte mindent lehet szelektíven gyűjteni, azaz van gyűjtőhely, ahová el lehet vinni. Igen ám, de nem akárhogy!

Az üvegről mindent le kell előtte szedni: címkét, kupakot, ill. a kupak alsó fémgyűrűjét, amitől az első nyitáskor elválasztjuk a kupakot. Több időbe telik az egész mutatvány, mint meginni az egész üveg italt ...

Természetesen a konzervdobozokat is meg kell szabadítani a címkétől, hiszen az papír, nem való a fémgyűjtésbe. A joghurtospoharat lefedő alumíniumfóliát is be lehet tenni a fémgyűjtésbe.

Az almuníniumból készült kávékapszuláknak van külön gyűjtőhelye, a műanyag megy a rendes szemétbe.

A papír bevásárlószatyor a kartongyűjtésbe való, mert az eső elleni kezelés miatt nem oldódik fel úgy az újrahasznosításnál, mint az újságpapír. Ezzel nincs semmi tennivaló, egyszerűen csak félre kell tenni a megfelelő kupacba. Aztán szépen összekötözni őket. Madzaggal. Nem ragasztószalaggal.

A pizzásdobozok és a mélyhűtött termékek kartondobozai azonban nem a kartongyűjtésbe, hanem a háztartási szemétbe tartoznak, míg a mosószerek kartondobozai mehetnek a szelektív kartongyűjtésbe. (...)

Állítólag vannak országok, ahol több mindent gyűjtenek a normális szeméttől elválasztva, de Svájcban figyelnek arra, hogy gazdaságos és ökológiailag is hasznos legyen a szelektív gyűjtés.”

A teljes posztot itt találjátok...

„S MIÉRT VAGYTOK TI KIVÁLTSÁGOSOK? MIÉRT A JOG CSUPÁN TINÁLATOK?”

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAJTÉNYI LÁSZLÓ
2019.08.16. 


Alkotmányhasonlatok

... Az alkotmány rózsája a tiétek,/ Tövíseit a nép közé vetétek”. Augusztus 20-án, a sokféle emlékezni való mellett ideje van az alkotmányosság Rákositól, Kádártól örökölt, újból időszerű hiányaira is gondolnunk. Akkor is indokolt ez, ha az Alaptörvény Napja a negyedik alaptörvény-módosítás óta már április 25-e. Amely Alaptörvény Napjára az illetékes urak akkoriban tekintélyes tudományos konferenciákat és önfeledt népünnepélyeket is ígértek, de, noha bepróbálkoztak a kultusz felszításával és ébren tartásával, az egészet mára betakarta az unalom és a feledés köde. Mintha nem érdekelné már őket sem, vagy közel sem olyan nagy fontosságú számukra ez az egész alaptörvényesdi. Holott annak idején a legnagyobb lendülettel indult az Alaptörvény kultuszának felépítése. És hát lehetetlen észre nem venni a kultusz egyezéseit az átkos pártállamival, konkrétan annak gyomormozdítóan hazug, csinnadrattás, az éjszakát évente bevilágító alkotmányünnepeivel. Ugyanebben a sorban említhetők a NER-nek ezekre a régen volt alkotmányünnepekre hajazó, agyzsibbasztó giccsömlenyei. Gondolhatunk az Alaptörvény Háromezer Asztalára vagy akár a Nemzeti Galériában 2012‑ben prezentált alaptörvény-festészeti kiállításra, és ott is mindenekelőtt Szkok Iván feledhetetlen Új Alkotmány születik címmel bemutatott (később I. és II. sorszámmal azonosított), a falról először leakasztott és utóbb megújultan visszatett (két) festményére, amely opusok közül a kiállításról eltávolított első azt a szinte meseszerű pillanatot ábrázolja, midőn Szent István a fellegekből aláereszkedve, csupasz tenyérrel szent pallosának pengéjét(!) szorongatva – jobbján a mobiltelefonozó angyallal, esetleg királyi titkárral? – keresztüldöfi a Magyarország Alaptörvénye című iratot. Ugyanezen művésznek ez Új alkotmány születik II.című festményét az alkotó személyes vallomása szerint már „a törvényalkotás drámájának katartikus élménye ihlette”. A festő itt nyilván azt a jelenetet szublimálta művészi erővel, amint Szájer József, ölében az alaptörvényes iPad-jével, drámaian utazik a brüsszeli vonaton. Másodjára egyébiránt olyan megfogalmazás került vászonra, amelyben az alaptörvény mai alkotói felett ott szorong II. Rákóczi Ferenctől Petőfi Sándoron (!) át Széchenyi Istvánig mindenki, aki a történelem lapjain szerepelni szokott. Ez olyan extenzív változat, amely ugyancsak értelmezési problémát okoz, véges értelmünkkel mi például nem is gondoltuk volna, hogy II. Rákóczi Ferencnek és a hatalom minden kiszolgálását gyűlölő Petőfinek (akitől fentebb a címet kölcsönöztem) köze lenne az Alaptörvényhez. Pedig ezek szerint nagyon. Az sem kizárt amúgy, hogy Szkok két képe (vö.: a realizmus diadala) éppen az Alaptörvény szubsztancia nélküliségét ábrázolja.

Ha már az előképeknél tartunk, ide kívánkozik ez a szónoklatrészlet is: „A polgári demokrata államok, melyek olyan szívesen oktatnak ki bennünket a demokrácia, »az igazi demokrácia« alapelemeire, ebben a tekintetben is vizet prédikálnak és bort isznak. (...) A burzsoá bírálók túlnyomó többsége az alkotmányt az első betűtől az utolsóig elveti és nem talál benne semmi jót. Emellett azonban szép számmal találhatunk olyan bírálatokat is, amelyek fanyalogva elismerik, hogy alkotmánytervezetünk valóban demokratikus. Ahogy az egyik nyugati tudósító írta: »Benne van minden, ami a demokráciában szem-szájnak ingere«. De mindjárt hozzáteszi: csak az a kérdés, hogy szerkesztői végre is hajtják-e majd, amit a tervezetben lefektettek. (...) Az alkotmány új bizonyítéka lesz annak, hogy a mi szavunkra építeni lehet, mint a kősziklára.” Ezt Rákosi Mátyás mondotta (A dolgozó nép alkotmánya, Beszéd az Országgyűlés 1949. augusztus 17-i ülésén). Vajon ha a manapság nem használt „burzsoát” lecseréljük valami korszerűre... mit kapunk? Orbán idén Tusványoson, a skandináv alkotmányos kultúrával kapcsolatos totális tájékozatlanságával kérkedve – nehogy már egy finn demokráciából őt oktassa – a NER demokratikus fölényét hirdetve, hosszasan gúnyolódott a finn közjogi rendszeren: „Képzeljék el, amikor a magyar jogállamiságban mi egyszer csak azt mondanánk, fölszámoljuk az Alkotmánybíróságot, és a parlament alkotmányügyi bizottsága gyakorolja a normakontrollt. Ez a helyzet körülbelül Finnországban.”...


ITT OLVASHATÓ


A GÖTTINGENI EGYETEM MAGYAR LEKTORA ELUTASÍT MINDEN KIREKESZTŐ MAGYARÉRTELMEZÉST. A CSALÁDBAN FRIEDA KUTYA IS KÉTNYELVŰ

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.08.18.


Dr. Molnár Judit nyelvész, a németországi Göttingeni Egyetem magyar lektora. Vele beszélgettem finnugorisztikáról, európaiságról, magyarságról, nyelvtanulásról, kétnyelvű Frieda kutyájukról, a szociális törpenyulakról és Kövér László jó magyarokról szóló kijelentéséről...

ÉS AKKOR KIDERÜLT, MI IS AZ IGAZSÁG A MAGYAR GAZDASÁGRÓL

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.08.18.


Újfent a várakozásokon felül nőtt a magyar GDP, furcsa ügylettel vásárolta meg a Postapalotát az MNB, nehéz helyzetben vannak a szódavizesek és a fűszerpaprika-termelők, de kiderült az is, hogy milyen dolgozni a Szigeten - ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója:...



MÁR A MESTERSÉGES INTELLIGENCIA IS ELŐÍTÉLETES, ÉS EZ AZ EMBER HIBÁJA

QUBIT
Szerző: KABOS ESZTER
2019.08.16.


Az ember által létrehozott mesterséges intelligencia előítéletes, amit igazán nem várnánk egy teljesen racionális programtól. Csak pár példa: az arcfelismerő szoftverek nehezebben ismerik fel a fekete bőrű emberek arcát, mint a fehérekét. Ha két évvel ezelőtt kezekről kerestünk képet a Google keresőjén, nagyrészt fehér kezek jelentek meg. Az Amazon saját részre írt humánerőforrás-segítő programja diszkriminálta az álláshirdetésre jelentkező nőket a férfiakkal szemben. 

A fenti példák esetében a programozók a felfedezésük után korrigálták a hibákat, de vajon miért előítéletes a mesterséges intelligencia, hogyan lehet változtatni ezen, és miért nehéz elérni, hogy a számítógép mindenkit egyenlő bánásmódban részesítsen?
Honnan ered a gépi balítélet?

A mesterséges intelligencia, ahogyan ma használják, nagyrészt mélytanuló algoritmusokra épül. Ez azt jelenti, hogy az algoritmus egy létező nagy adathalmazban fedez fel hasonlóságokat és összefüggéseket, majd ezeket alkalmazza az újonnan bejövő adatok (például a fenti példában a kamera előtt megjelenő arc vagy a beküldött állásjelentkezés) megítélésére.

Négy szinten meghatározható, hogy miért válik előítéletessé a mesterséges intelligencia. A legegyértelműbb probléma, ha az algoritmust előítéletes adatokon tanították. Ez a helyzet például, ha a gép azért nem ismeri fel a feketék arcát, mert csak fehér embereket mutattak neki korábban. Eggyel összetettebb probléma, ha a jelenlegi világot jól leképező adatokon tanítják az algoritmust, az mégis diszkriminatív lesz. Ha egy tudós képét akarjuk megtalálni, és ehhez tanításképp az elmúlt évszázadokból jelentős tudósokat mutatunk az algoritmusnak, akkor az kevésbé fogja valószínűnek ítélni egy nőről, hogy a tudományban ért el eredményeket, pusztán azért, mert a történelmi diszkrimináció következtében az általa ismert tudósok kis százaléka nő.

Ha nemkívánatossá váltak a múltbeli nemi, bőrszínbeli, vagyoni helyzetre alapozott arányok a szakmákban, akkor a mesterséges intelligencia tanításánál manipulálni kell a történelmileg hiteles adatokat, hogy a hagyományosan alulreprezantált csoportok a részarányukhoz képest felülreprezentálódjanak.

A harmadik szintű probléma, ha a programozó a cél meghatározásában előítéletesen jár el. Ha például azt kell meghatározni, hogy ki lesz megbízható adós vagy jó munkaerő, akkor a programozó a saját, akár látens előítéleteit akaratlanul is beépítheti az általa írt kódba – ezt a jelenséget nevezik algoritmikus előítéletnek. Végül pedig hasonló gépi előítéletet okozhat, ha a programozó az adatok betáplálása után kiválasztja azokat a változókat, amiket az algoritmus figyelembe vehet. Például az állásinterjúnál ilyen lehet a jelentkező neme, végzettsége, korábbi munkatapasztalatának hossza, de akár a családi állapota vagy a gyerekei száma is...

KARAFIÁTH: BŰN HITLERT CUKIVÁ TENNI

24.HU
Szerző: KARAFIÁTH ORSOLYA
2019.08.17.


...Átformálni, bagatellizálni, cukivá tenni Hitlert: bűn.
Így is ott tartunk már, hogy a fiatalok ásítozni kezdenek, ha a holokausztról van szó, azt érzik, a téma uncsi, lapozzunk. És pontosan tudjuk, mivel jár a kicsinyítéssel összekapcsolt feledés. Soha nem ismétlődhet meg, ami akkor történt – hallottuk ezerszer, én ebben nőttem fel. Aztán mit látunk? Soha ilyen erős nem volt a gyűlölet világszerte. Míg a háború utáni évtizedekben olykor a feldolgozás eszköze lehetett a Führer ábrázolása (egy-egy alkotás kapcsán talán azok is képesek voltak beszélni a fájdalmakról, veszteségekről, akik addig magukba fordulva hallgattak), ma már puszta üzlet.

Ijesztő, hogy diktátorokat szerepeltetve már nem is a botrány robbanása (ami azt jelentené, hogy van még ellenállás az ízléstelenséggel szemben) a hír, hanem az, az alkotó mennyit kaszál vele. Csoda, hogy 2017-ben a Mein Kampf újra a német bestsellerlisták élére került?! Nekem már Becstelen brigantyk is sok volt, egy olyan gondolatjáték, amit egyáltalán nem tartok játékosnak. Innen egyenes út vezetett a Rammstein durva klipjéhez, amelyben haláltáborokban jelennek meg a zenekartagok. És sokszor már a közvélemény ingerküszöbét is csak percekre érik el ezek a botrányosan ízléstelen darabok.

Lassan meghal az utolsó túlélő is, mind inkább eltávolodunk azoktól a borzalmaktól, amik alapvetően formálták át a háború utáni életet. Hogyan tudatosuljon így a felnövekvő generációkban, hogy mire kell figyelniük, miért fontos emberségesnek és nyitottnak maradniuk? A pszichológusok szerint amit sokat látunk, azt először megszokjuk, aztán a megszokás elfogadássá szelídül.

A mindenhonnan előbukkanó esetlen kis bajszos így tényleg már szinte barátunknak tűnik. Életünk része lesz, akárcsak a kirekesztés.


ITT OLVASHATÓ

AZ ATOMBOMBA ELSZABADÍTOTTA A PARANOIÁT, ÉS MÁIG MEGOLDATLAN ETIKAI DILEMMÁT HAGYOTT AZ EMBERISÉGRE

QUBIT
Szerző: DIPPOLD ÁDÁM
2019.08.18.


Az atomfegyver kidolgozására irányuló Manhattan terv magyar tudósai, a „marslakók” olyan etikai dilemmát hoztak létre, amely a mai napig fennáll: Szilárd Leó előre megérezte az atomkor beköszöntét, Neumann János pedig a számítástechnika korát, arról pedig azóta is folyik a vita, hogy mennyiben szárad a tudósok lelkén a két bomba 185 ezer japán áldozata. Azon pedig a történészek vitatkozhatnak, hogy Japán vajon tényleg megadta-e volna magát Hirosima és Nagaszaki megsemmisítése nélkül is. 

A második világháborúban a nukleáris fegyverkezési verseny első tétje az volt, hogy vajon az Egyesült Államoknak sikerül-e megelőzni a németeket. Az atomfegyvert kidolgozó tudósok attól tartottak, hogy a náci rezsim nem is nagyon gondolkodna el az ügy etikai vonzatain, mielőtt ledobná a bombát.

Nem csak világnézeti problémáról volt szó: 1945-ben a Manhattan terv dolgozóit is megkérdezték egy felmérésben (a kérdőívet itt lehet kitölteni), hogy mit tennének a kész bombával. A kutatás 250 dolgozóját kérték fel a válaszadásra, ebből százötvenen töltötték ki a név nélküli tesztet. A válaszadók elsöprő többsége, 87 százaléka gondolta úgy, hogy az atombombát be is kell vetni – igaz, a megkérdezettek 72 százaléka szerint először nem éles helyzetben, hanem csak erődemonstrációként kellene ledobni egyet. Mindössze hárman vélték úgy, hogy ez az egész rossz ötlet volt, és soha nem lenne szabad ilyesmit használni...

IGENIS, ORBÁN ELVTÁRS!

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.08.18.


Közeledik augusztus 20-a, azzal pedig az állami ünnepség ideje is. A tűzijáték és a már megszokott módon fideszes pártkatonáknak kiosztott díjak, plecsnik, keresztek mellett azonban idén a Vértanúk terének átalakítása is borzolja a kedélyeket. Még tavaly szállították el az éj leple alatt a több évtizedig ott álló Nagy Imre szobrot, amelynek helyére a Nemzeti Vértanúk emlékműve kerül. Amely emlékművet még 1930-ban állítottak fel, majd 15 évvel később, 1945-ben eltávolították. Ez az emlékmű a vörösterror áldozatainak állított emléket úgy, hogy a fehérterror áldozatairól említést sem tesz. Ez rögtön meg is tetszett a kormánynak, ezért aztán kiötölték, hogy szépen lecserélik Nagy Imre szobrát, annak ellenére is, hogy ez meglehetős közfelháborodást okozott.

Ez azonban nem állíthatta meg a szobor eltávolítását, majd átköltöztetését, ott ugyanis hely kellett a már a maga idejében is vitatott emlékműnek. Az már egy jó ideje nem titok a kormány részéről, hogy számukra csak és kizárólag kommunista terror létezett, Horthy már-már egy hős volt a magyar nemzet számára, az ország megmentője. Nem is csoda tehát, hogy kizárólag a vörösterror áldozataira kívánnak emlékezni, hiszen a történelemhamisításhoz pontosan erre van szükségük. Azonban gond csúszott a számításaikba, hiszen az augusztus 20-i ünnepség legfontosabb történései a Kossuth téren lesznek, ez a nagyszerű emlékmű azonban még nem készült el...

SPORT ÉS HŐSKULTUSZ: AHOL CSAK AZ ARANYÉREMNEK VAN BECSÜLETE

MAGYAR NARANCS / PUBLICISZTIKA
Szerző: HASKÓ LÁSZLÓ
2019.08.18.


Sem a fasizmus, sem a bolsevizmus nem tudott meglenni hőskultusz nélkül.

Sokan nem értjük, még többen félreértik nemzeti vezetőnk kitüntetett figyelmét a sport, és ezen belül a labdarúgás iránt. Akik szeretik a sportot, azok közül sokan érteni vélik a vezért, és azt hiszik, hogy ő „sportember” volt, és lélekben az is maradt. Nem erről van szó.


A sport a részvételről szól.

A testedzésről, az izmok használatáról és a játék élvezetéről. Röviden a test kultúrájáról. De ezzel a véleményemmel a férfitársadalomban kisebbségben vagyok. A „férfitermészethez” biológiailag hozzátartozik az erő, és az erő „fitogtatása”. A férfiaknak – akárhogy csűrjük és csavargatjuk, a részvétel fele annyira sem fontos, mint a győzelem. A férfiak ugyanúgy, mint a hímek az állatvilágban csoporton belül is versengenek. Ld. szarvasbőgés vagy pávatánc, illetve kocsmai verekedés vagy párbaj. A versengésnek két célja van: egyrészt a szexualitás (beleértve az utódok genetikai „kódolását”), másrészt a vezető szerep megszerzése, amely a csoport képviseletét jelenti kifelé, a többi csoport felé. A biológiában csoporton kívüli békés verseny nincsen, a modern világ – Coubertin báróval az élen – erre találta ki a sportot. Elsősorban is az olimpiai mozgalmat. Az ő jelmondata volt, hogy nem a győzelem, hanem a részvétel a fontos. A gondolat arról szólt volna, hogy háború helyett legyenek sportversenyek. A báró sajnos tévedett. Az első olimpiát kevesebb, mint húsz évvel követte az, amit Európa Nagy Háborúnak nevez és mi első világháborúnak. Az a háború mindent megváltoztatott. És legtöbbet a sporton. A coubertini cél a visszájára fordult. Az első háborúból levont tanulság a vesztes oldalon, így kis Magyarországon is a revánsvágy volt. A sport ezt követően a vesztes oldalon a revánshoz nélkülözhetetlen hőskultuszt szolgálta. A hőskultusz pedig a nacionalizmus és a sovinizmus alapeleme, de sem a fasizmus, sem a bolsevizmus nem tudott meglenni nélküle. Vagyis egyetlen háborús ideológia sem. Így az „illiberalizmus” sem nélkülözheti...

EGY FIDESZES KÉPVISELŐ DÖBBENETES VALLOMÁSA (VIDEÓ)


HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.08.18.


  „Kényszerpályán vannak régi Fideszes 
  képviselők, nem tudnak kiszállni a 
  mókuskerékből, azt kell tenniük, amit 
  előírnak nekik: azt hívják meg a  
  pályázatra, akit megmondanak neki, 
  annyiért csinálja meg a kivitelező, 
  amennyiért ő gondolja, nincs érdemben, 
  aki ezt megkritizálja, s ha az ember ezt  
  szóvá teszi, akkor a testületben 
  leszavazzák.... olyan képviselők kellenek, 
  akik megnyomják a gombot arra, amit 
  mondanak nekik és kész” – ezt nem egy 
  ellenzéki önkormányzati képviselő 
  mondta, hanem egy Fideszes.


Galbács Mihály, Gyula fideszes önkormányzati képviselője, egykori alpolgármester a Partizánon videóriportban mesél arról (s ezt jól követhető ábrán is bemutatja a film), hogyan fonódott össze a Fideszes városi elit egy helyi vállalkozói körrel, kik és milyen formában gazdagodnak ebből az együttműködésből a város kárára. Arra is választ kíván adni az interjú, hogy mit tesz a Fidesz felsővezetése, amikor szembesül azzal, hogy a város forrásait hogyan herdálják el.

Az interjúban Galbács Mihály – aki nem tudja, hogy még párttag-e, de önmagát továbbra is Fideszesnek tartja („a fő dolgokban nem lehet feladni az elveket, aki feladja, akkor az nem Fideszes...aki ilyen dolgokat megenged, annak mindegy milyen várat véd, az zsoldos”) – a többi között leszögezi, hogy függetlenként megvívja a csatát, ha nem hajlandók változtatni. „Elég szégyen, hogy vannak olyan gazdasági érdekkörök, amelyek nem tisztességesen, valószínűleg nem tisztességesen, nem a játékszabályok szerint végzik a feladatukat s ehhez asszisztál egy testület” – szögezte le...


ORBÁN VIKTOR FELEMELKEDETT, MAGYARORSZÁG ELBUKOTT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁGOSTON ZOLTÁN
2019.08.17.


Cikksorozatban foglalkozik a tekintélyes amerikai folyóirat, a Foreign Affairs a világ autokratikus vezetőivel. Ötöt mutat be közülük,


Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki, Xi Jinping kínai, Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök mellett nem mást, mint Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Portréjának a felvázolására a Foreign Affair Paul Lendvait kérte fel, aki Az átváltózó – Orbán Viktor fejlődése, Magyarország bukása címet viselő írásban emlékeztet, hogy Orbán Viktor kormánya szisztematikusan leépítette a demokratikus intézményrendszert, felszámolta a jogállamiságot, a fékek és ellensúlyok rendszerét, korlátozta a sajtószabadságot, az a fajta lopáson nyugvó, kleptokratikus rendszer pedig, amelyet működtet, nem az elnyomáson, hanem a hatalmi pozíciók osztogatásán alapul. Paul Lendvai szerint Orbán Viktor ezt nevezi illiberális demokráciának.

A cikk végkövetkeztetése az, hogy Orbán Viktor soha nem volt az az idealista, akit 1989. június 16-án, a Nagy Imre temetésén elmondott beszédével ismert meg Magyarország, sokkal inkább egy opportunista, aki idejekorán megérezte a hatalom ízét.

(A hvg.hu nyomán)

SZABAD SZEMMEL – MERKEL CSAKNEM ÖT ÉV UTÁN ÚJRA MAGYARORSZÁGON, A NÉMET BALOLDAL SZERINT HIBÁS DÖNTÉST HOZOTT A KANCELLÁR

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.08.18.


The Times 

A konzervatív lap azt írja, hogy 30 év elteltével még mindig vita van a Páneurópai Piknik jelentőségéről, mindenesetre az első lyukat az ütötte a Vasfüggönyön, amikor Sopronnál sok száz keletnémet a magyar hatóságok többé-kevésbé nyílt asszisztálásával áttört a határon. Hozzáteszi, hogy Angela Merkel és az ultranacionalista Orbán Viktor holnap beszédet mond egy misén az évforduló alkalmából, bár Magyarország kerítést emelt a déli határon. Emiatt feszültség alakult ki a két ország közt és az egykor szívélyes viszony mostanság jócskán lehűlt a magyar kormányfő, illetve a CDU között a jogállam és a kutatás szabadságának leépítésével kapcsolatos nézetkülönbségek miatt. A Német Balpárt társelnöke úgy véli, a kancellár részéről a közös szerepléssel hibás döntés volt helyzetbe hozni a magyar politikust. Bernd Riexinger hozzátette, hogy nézeteltérések esetén természetesen szükség van a párbeszédre, de amikor a szélsőjobb az európai eszmét és összefogást veszélyezteti, akkor az ilyen protokolláris események nem a legjobb megoldást jelentik. Mert aki komolyan fel akar lépni a rasszizmus és a nacionalizmus ellen, annak nem szabad megjelennie egy ilyen rendezvényen.

A jobboldali lap úgy látja: a migrációs vita igencsak megterheli a magyar-német viszonyt, ez tükröződik abban, hogy holnap a soproni evangélikus templomban a két kormányfő csupán beszédet mond, továbbá lesz egy kétoldalú tárgyalás, de nagyjából ennyiből áll a megemlékezés. Ám a kapcsolat már azután lehűlt a két főváros között, hogy Orbán 2010-ben hatalomra került. A kancellár csaknem 5 éve nem járt Magyarországon. A német felet elsősorban a magyar demokrácia leépítése, valamint a miniszterelnök euroszkeptikus, illetve oroszbarát irányvonala zavarja. Azon kívül a magyar vezetés sorozatosan vitába szállt Berlin menekültpolitikájával.

A Jobbik, a Liga, vagy a Kotleba-féle Mi Szlovákiánk egytől egyig ugyanazt a romaellenes nyelvezetet használja, hogy szavazatokat szerezzen, és a retorika nagyon emlékeztet arra, ami csaknem 100 évvel ezelőtt Auschwitzhoz vezetett, pedig ott jó félmillió ember vesztette életét. Így látja a helyzetet a Nyílt Társadalom Alapítvány romaügyekben illetéke programigazgatója. Vagyis – mutat rá Zeljko Jovanovics – a társadalom negatív érzelmeit lovagolják meg, miközben a romáknak az egyik legszegényebb és gyakran üldözött rétegként jóformán esélyük sincs, hogy politikailag megszervezzék magukat és védekezzenek. Viszont félelemből nem szólalnak meg olyan politikusok, akik jóindulatúan állnak hozzá ehhez a kisebbséghez, mert nem akarnak veszíteni népszerűségükből. Pedig a történelem megtanította, hogy ami veszélyként indul a legszegényebbek számára, arról hamar kiderül, hogy az egész demokráciát fenyegeti. Az elemzés Salvini miatt különösen súlyosnak tartja a kilátásokat Olaszországban. Hiszen a belügyminiszter uszít a romák ellen, noha azok a lakosságnak csupán a negyed százalékát teszik ki. A helyzetet csak súlyosbítja, ha a Liga a még szélsőjobbosabb Olaszország Fivéreivel együtt tud győzni a választáson. Már most is arra kell számítani, hogy a kampányban fokozottan célpontot jelentenek majd a romák, valamint a migránsok. De a cigányellenesség nagymértékben tetten érhető Németországban is, főleg az AfD tevékenysége folytán...