NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2019.07.31.
Hírek, amelyek eddig nem jutottal el mindenkihez...
ITT OLVASHATÓ, INNEN NYOMTATHATÓ
2019. augusztus 1., csütörtök
MUTATUNK HÁROM GYEREKKÖNYVET, MELYEK SEGÍTHETNEK AZ ÓVODAI BESZOKTATÁSBAN!
KÖNYVESBLOG
Szerző: konyvesblog.hu
2019.08.01.
Augusztusban a kisgyerekes szülők egy részét már az óvodai beszoktatás foglalkoztatja, ami mindig egy mérföldkő a családok életében. Szerencsére rengeteg olyan könyv van, melyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek életében zökkenőmentes legyen az átállás, mi most a legfrissebbek közül mutatunk meg párat:...
Szerző: konyvesblog.hu
2019.08.01.
Augusztusban a kisgyerekes szülők egy részét már az óvodai beszoktatás foglalkoztatja, ami mindig egy mérföldkő a családok életében. Szerencsére rengeteg olyan könyv van, melyek segíthetnek abban, hogy a kisgyerekek életében zökkenőmentes legyen az átállás, mi most a legfrissebbek közül mutatunk meg párat:...
GANZ ÁBRAHÁM, A VASEMBER
BUDAPEST ROMANTIKÁJA BLOG
Szerző: BP Romantikája
2019.08.01.
Alig több, mint 30 év alatt lett öntödei inasból a leggazdagabb gyártulajdonos, miközben Széchenyivel és az osztrák udvarral is dacolt.
Aligha van Magyarországon olyan ember, akinek a Ganz név semmit sem mond, de azt kevesebben tudják, hogy ki is volt a legendás gyár alapítója. Pedig kevés olyan ember van, akinek olyan gyors siker adatott meg, mint Ganz Ábrahámnak, aki alig több, mint 25 év alatt az ismeretlenségből a világhírnévig vitte, dacolt Széchenyivel és az osztrákokkal, de végül alul maradt saját démonaival szemben. Egy páratlan életpálya nyomába eredtünk.
Bár a magyar nehézipart ő tette fel a világtérképre, Ganz Ábrahám nem Magyarországon szültetett, és nem is tanult meg soha teljesen magyarul, sőt 27 éves koráig nem is járt soha az országban. Azonban 1840-ben kezébe került egy hirdetés, melyben a Széchenyi István által létrehozott vasöntöde keresett szakmunkásokat. Az 1814-ben, Svájcban született fiú ekkor már – kis túlzással – fél Európát bejárta és hét évnyi öntödei tapasztalatot szerzett. Bár 15 évesen egy ácsmesternél kezdte szakmai pályafutását, 20 éves korától már csak a fémmel foglakozott. Amikor felfigyelt a hirdetésre, éppen Bécsben dolgozott és azonnal megírta apjának, hogy elhatározta, a monarchiában telepedik le. Amikor 1841-ben megérkezett Pestre, azonnal tudta, hogy jó helyen van. A csodálatos épületek, a világvárosi élet és a hihetetlen fejlődés azonnal magával ragadta.
Miután felvételt nyert a Széchenyi féle Hengermalomba, szinte azonnal egy igen komoly munkát, az első magyar kupolókemence felépítésének vezetését bízták rá. Ganz kiválóan helytállt ebben a feladatban, és további munkáiban egyaránt, így nem csoda, hogy kevesebb, mint két év alatt az öntöde vezetői posztjáig vitte. Sikerei azonban áldozattal jártak, hiszen kinevezése évében egy szerencsétlen balesetben elveszítette az egyik szemét. Azonban ahogy ő fogalmazott: „bár a fél szemem oda, de az öntés sikerült.” Ám nem ez vezetetett ahhoz, hogy hátat fordított a Hengermalomnak egy évvel később.
Ganz munkáját igen nagyra becsülték és szakmai szinten komolyan elismerték, ám – annak ellenére, hogy ekkorra már a bevételekből is jutalékot kapott – anyagilag nem érte el azt a szintet, amit szeretetett volna. A kiemelkedően tehetséges fiatalember, így az önállósodás mellett döntött, dacára annak, hogy Széchenyi ezt mindenképpen szerette volna megakadályozni. Így 1845 januárjában már saját öntödéjének vezetőjeként haladt tovább az általa elképzelt úton. A legnagyobb magyar azonban nem nézte jó szemmel, hogy Ganz ellenszegült az akaratának. Kapcsolatait felhasználva leállíttatta az új öntödébe irányuló szén és vasszállítást, ezzel lehetetlen helyzetbe hozva a vállalatot. A gróf végül Kossuth közbenjárására enyhült meg, mégpedig olyannyira, hogy egyik legikonikusabb alkotása, a Lánchíd építésére is rendelt Ganztól öntöttvas elemeket. De nem csak ebben az esetben járt szerencsével az öntödés.
A szabadságharc idején például elvállata a honvédség megbízását és ágyúkat, valamint hozzájuk való golyókat is gyártott. Ezt persze az udvar nem nézte jó szemmel és a harcok lezárulta után szinte azonnal bíróság elé állították a gyártulajdonost. Ganzot ekkor svájci állampolgársága mentette ki a bajból és egy jelképes, hathetes felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta az ügyet, melyet soha nem kellett letöltenie. A gyár pedig a katonai megbízások megszűnte után pár évvel már egy új területen, vasúti piacon kezdte el halmozni a sikereket...
Szerző: BP Romantikája
2019.08.01.
Alig több, mint 30 év alatt lett öntödei inasból a leggazdagabb gyártulajdonos, miközben Széchenyivel és az osztrák udvarral is dacolt.
Aligha van Magyarországon olyan ember, akinek a Ganz név semmit sem mond, de azt kevesebben tudják, hogy ki is volt a legendás gyár alapítója. Pedig kevés olyan ember van, akinek olyan gyors siker adatott meg, mint Ganz Ábrahámnak, aki alig több, mint 25 év alatt az ismeretlenségből a világhírnévig vitte, dacolt Széchenyivel és az osztrákokkal, de végül alul maradt saját démonaival szemben. Egy páratlan életpálya nyomába eredtünk.
Bár a magyar nehézipart ő tette fel a világtérképre, Ganz Ábrahám nem Magyarországon szültetett, és nem is tanult meg soha teljesen magyarul, sőt 27 éves koráig nem is járt soha az országban. Azonban 1840-ben kezébe került egy hirdetés, melyben a Széchenyi István által létrehozott vasöntöde keresett szakmunkásokat. Az 1814-ben, Svájcban született fiú ekkor már – kis túlzással – fél Európát bejárta és hét évnyi öntödei tapasztalatot szerzett. Bár 15 évesen egy ácsmesternél kezdte szakmai pályafutását, 20 éves korától már csak a fémmel foglakozott. Amikor felfigyelt a hirdetésre, éppen Bécsben dolgozott és azonnal megírta apjának, hogy elhatározta, a monarchiában telepedik le. Amikor 1841-ben megérkezett Pestre, azonnal tudta, hogy jó helyen van. A csodálatos épületek, a világvárosi élet és a hihetetlen fejlődés azonnal magával ragadta.
Miután felvételt nyert a Széchenyi féle Hengermalomba, szinte azonnal egy igen komoly munkát, az első magyar kupolókemence felépítésének vezetését bízták rá. Ganz kiválóan helytállt ebben a feladatban, és további munkáiban egyaránt, így nem csoda, hogy kevesebb, mint két év alatt az öntöde vezetői posztjáig vitte. Sikerei azonban áldozattal jártak, hiszen kinevezése évében egy szerencsétlen balesetben elveszítette az egyik szemét. Azonban ahogy ő fogalmazott: „bár a fél szemem oda, de az öntés sikerült.” Ám nem ez vezetetett ahhoz, hogy hátat fordított a Hengermalomnak egy évvel később.
Ganz munkáját igen nagyra becsülték és szakmai szinten komolyan elismerték, ám – annak ellenére, hogy ekkorra már a bevételekből is jutalékot kapott – anyagilag nem érte el azt a szintet, amit szeretetett volna. A kiemelkedően tehetséges fiatalember, így az önállósodás mellett döntött, dacára annak, hogy Széchenyi ezt mindenképpen szerette volna megakadályozni. Így 1845 januárjában már saját öntödéjének vezetőjeként haladt tovább az általa elképzelt úton. A legnagyobb magyar azonban nem nézte jó szemmel, hogy Ganz ellenszegült az akaratának. Kapcsolatait felhasználva leállíttatta az új öntödébe irányuló szén és vasszállítást, ezzel lehetetlen helyzetbe hozva a vállalatot. A gróf végül Kossuth közbenjárására enyhült meg, mégpedig olyannyira, hogy egyik legikonikusabb alkotása, a Lánchíd építésére is rendelt Ganztól öntöttvas elemeket. De nem csak ebben az esetben járt szerencsével az öntödés.
A szabadságharc idején például elvállata a honvédség megbízását és ágyúkat, valamint hozzájuk való golyókat is gyártott. Ezt persze az udvar nem nézte jó szemmel és a harcok lezárulta után szinte azonnal bíróság elé állították a gyártulajdonost. Ganzot ekkor svájci állampolgársága mentette ki a bajból és egy jelképes, hathetes felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta az ügyet, melyet soha nem kellett letöltenie. A gyár pedig a katonai megbízások megszűnte után pár évvel már egy új területen, vasúti piacon kezdte el halmozni a sikereket...
10-15 MILLIÁRD HELYETT 115 MILLIÁRDUNKBA KERÜL MAJD AZ ÚJ KÉZILABDA CSARNOK
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.08.01.
Eddig is sejteni lehetett, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb budapesti beruházására lesz a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális sportcsarnok, a tényleges költség azonban egész biztosan meghaladja majd a korábbi becsléseket is. Az első ajánlatok alapján (pdf) egy nullával többe kerülhet a létesítmény, mint amit tavaly nyáron Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke kilátásba helyezett...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.08.01.
Eddig is sejteni lehetett, hogy az elmúlt évek egyik legnagyobb budapesti beruházására lesz a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságra épülő multifunkcionális sportcsarnok, a tényleges költség azonban egész biztosan meghaladja majd a korábbi becsléseket is. Az első ajánlatok alapján (pdf) egy nullával többe kerülhet a létesítmény, mint amit tavaly nyáron Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője, a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke kilátásba helyezett...
ÚJ VILÁG JÖN A BANKKÁRTYÁKNÁL: A FIZETÉSEK TÖMEGE TŰNHET EL EGY SZEMPILLANTÁS ALATT
PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2019.08.01.
Szeptember 14-én jelen állás szerint egy fontos szabályozás lép életbe, amely miatt a bankkártyás fizetések másképpen - még biztonságosabb, de cserébe sok esetben kényelmetlenebbül - zajlanak majd. A legnagyobb változások az online fizetéseknél lesznek, de a fizikai kártyás vásárlásokat is érinti az új szabályozás. A bankok, fizetési szolgáltatók és az e-kereskedők azonban Európa-szerte és Magyarországon is nagy késében vannak a felkészüléssel. A piac egyelőre az eredeti határidőre készül, de a fizetési lánc szereplői haladékért lobbiznak. A szabályozók nyitottak is erre, mert senkinek sem érdeke, hogy indokolatlanul tönkretegyenek egy jól működő piacot. Egyes európai becslések szerint ugyanis az online fizetések negyede tűnne el, ha szeptember 14-én bevezetnék a szabályt...
Szerző: PORTFOLIO
2019.08.01.
Szeptember 14-én jelen állás szerint egy fontos szabályozás lép életbe, amely miatt a bankkártyás fizetések másképpen - még biztonságosabb, de cserébe sok esetben kényelmetlenebbül - zajlanak majd. A legnagyobb változások az online fizetéseknél lesznek, de a fizikai kártyás vásárlásokat is érinti az új szabályozás. A bankok, fizetési szolgáltatók és az e-kereskedők azonban Európa-szerte és Magyarországon is nagy késében vannak a felkészüléssel. A piac egyelőre az eredeti határidőre készül, de a fizetési lánc szereplői haladékért lobbiznak. A szabályozók nyitottak is erre, mert senkinek sem érdeke, hogy indokolatlanul tönkretegyenek egy jól működő piacot. Egyes európai becslések szerint ugyanis az online fizetések negyede tűnne el, ha szeptember 14-én bevezetnék a szabályt...
ÚJ ÉLET NÉMETORSZÁGBAN
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Erika
2019.08.01.
Negyven fölött, tönkrement házassággal, minimális holmival nekivágni a határátkelésnek nem akármilyen kihívás és nem kis bátorságot feltételez. Erika életét ráadásul különféle betegségek is nehezítették, mostanra úgy tűnik, mégis révbe ért.
„Én 2011-ben döntöttem úgy, hogy munkát vállalok Németországban. 43 évesen, egy tönkrement házasságból kilépve fogtam az utazótáskámat és beültem egy buszba.
Az kivitt egy családhoz, ahol idősgondozóként kezdtem el dolgozni. Nyolc hónapig segítettem egy idős néninek a háztartásban, aztán egyszer csak rádöbbentem, hogy itt nem vagyok biztosítva, mert nincs bejelentett állásom.
Nem kis sajnálattal ugyan, de felmondtam a családnál és nekivágtam a nagy Németországban munkát keresni. Immenstadt volt a célom, mert itt voltak barátaim.
Az első sokk
Az ő segítségükkel pár napos keresgélés után sikerült egy szállodában takarítóként elhelyezkednem. Kaptam személyzeti szállást is.
Aztán jött az első sokk, egy igen veszélyes betegség ledöntött a lábamról, aminek kórházi kezelés lett a vége, így három hétig nem tudtam dolgozni.
Amikor visszamentem, a főnök a harmadik munkanapomon közölte velem, hogy nem kell tovább dolgoznom, ki vagyok rúgva. Maradhattam még a személyzeti szálláson 2 hétig, de nagyon el voltam keseredve.
Aztán a harmadik napon találtam egy hirdetést, egy szállodába kerestek takarítót azonnali kezdéssel. A hely ott volt, nem messze tőlem. Felhívtam őket, megbeszéltem egy azonnali találkozót.
Mondtam nekik, hogy akár már hétfőn tudok kezdeni, de mindenképpen kell szállás is. Belementek. Leszámoltam az előző munkahelyemen és átmentem az új helyre, ahol két évig dolgoztam...
Szerző: Határátkelő / Erika
2019.08.01.
Negyven fölött, tönkrement házassággal, minimális holmival nekivágni a határátkelésnek nem akármilyen kihívás és nem kis bátorságot feltételez. Erika életét ráadásul különféle betegségek is nehezítették, mostanra úgy tűnik, mégis révbe ért.
„Én 2011-ben döntöttem úgy, hogy munkát vállalok Németországban. 43 évesen, egy tönkrement házasságból kilépve fogtam az utazótáskámat és beültem egy buszba.
Az kivitt egy családhoz, ahol idősgondozóként kezdtem el dolgozni. Nyolc hónapig segítettem egy idős néninek a háztartásban, aztán egyszer csak rádöbbentem, hogy itt nem vagyok biztosítva, mert nincs bejelentett állásom.
Nem kis sajnálattal ugyan, de felmondtam a családnál és nekivágtam a nagy Németországban munkát keresni. Immenstadt volt a célom, mert itt voltak barátaim.
Az első sokk
Az ő segítségükkel pár napos keresgélés után sikerült egy szállodában takarítóként elhelyezkednem. Kaptam személyzeti szállást is.
Aztán jött az első sokk, egy igen veszélyes betegség ledöntött a lábamról, aminek kórházi kezelés lett a vége, így három hétig nem tudtam dolgozni.
Amikor visszamentem, a főnök a harmadik munkanapomon közölte velem, hogy nem kell tovább dolgoznom, ki vagyok rúgva. Maradhattam még a személyzeti szálláson 2 hétig, de nagyon el voltam keseredve.
Aztán a harmadik napon találtam egy hirdetést, egy szállodába kerestek takarítót azonnali kezdéssel. A hely ott volt, nem messze tőlem. Felhívtam őket, megbeszéltem egy azonnali találkozót.
Mondtam nekik, hogy akár már hétfőn tudok kezdeni, de mindenképpen kell szállás is. Belementek. Leszámoltam az előző munkahelyemen és átmentem az új helyre, ahol két évig dolgoztam...
AZ AMERIKAI IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM VIZSGÁLJA A MAGYARORSZÁGI KORRUPCIÓT, MERT A MAGYAR ÜGYÉSZSÉG NEM HAJLANDÓ RÁ
B1 BLOGCSALÁD
Szerző: nickgrabowszki
2019.07.31.
Egy ügy, ami megmutatja, mi a különbség Románia és a Nemzeti Együttműködés Rendszere között.
Az történt, hogy néhány éve kiderült, hogy amerikai Microsoft nevű világcég 2013-15 között jelentősen túlárazva adott el szoftvereket és számítógépeket kormányzati szervezeteknek két európai országban.
Az egyik Románia. A másik Magyarország.
Szerző: nickgrabowszki
2019.07.31.
Egy ügy, ami megmutatja, mi a különbség Románia és a Nemzeti Együttműködés Rendszere között.
Az történt, hogy néhány éve kiderült, hogy amerikai Microsoft nevű világcég 2013-15 között jelentősen túlárazva adott el szoftvereket és számítógépeket kormányzati szervezeteknek két európai országban.
Az egyik Románia. A másik Magyarország.
A román helyzet három okból is különbözik a magyartól.
- Az egyik, hogy Romániában korrupció történt. Azaz az amerikai óriás helyi leánya politikusokat vesztegetett meg, hogy átmenjenek a túlárazott szerződések.
- A másik, hogy a politikusok saját zsebre dolgoztak. Külön-külön, mindenki a sajátjára.
- A harmadik, hogy le is buktak: 9 akkori miniszter került börtönbe csúszópénzek elfogadása miatt.
Mert Romániában nem csak névleg létezik olyan, hogy ügyészség. Sőt, van külön korrupcióellenes ügyészség is.
Magyarország esete más.
Egyfelől azért, mert mint tudjuk, Magyarországon nincs korrupció. Ami van helyette, illetve amit korrupciónak neveznek, az nem más, mint a Fidesz legfőbb politikája (mint azt egy őszinte pillanatában néhány éve az orbánista politikafilozófus és egyetemi rektor kibökte).
Magyarországon tehát nem az van, hogy mindenki úgy lop, ahogy akar, vagy ahogy tud, hanem a dolog központosítva van.
Nem az történik, hogy egy közbeszerzés megnyeréséhez meg kell kenni a döntéshozó kezét egy jelentősebb összeggel. Mert nálunk - mint az Orbán kormányfő néhány napja is kifejtette - az egyéni érdek a közérdek alá rendelődik.
Itt nem csak úgy lopnak, lopikálnak egyesek, mint másutt, saját hasznukra, szakállukra és kockázatukra. Nálunk a dolog szervezetten, olajozottan, centralizálva működik...
Mert Romániában nem csak névleg létezik olyan, hogy ügyészség. Sőt, van külön korrupcióellenes ügyészség is.
Magyarország esete más.
Egyfelől azért, mert mint tudjuk, Magyarországon nincs korrupció. Ami van helyette, illetve amit korrupciónak neveznek, az nem más, mint a Fidesz legfőbb politikája (mint azt egy őszinte pillanatában néhány éve az orbánista politikafilozófus és egyetemi rektor kibökte).
Magyarországon tehát nem az van, hogy mindenki úgy lop, ahogy akar, vagy ahogy tud, hanem a dolog központosítva van.
Nem az történik, hogy egy közbeszerzés megnyeréséhez meg kell kenni a döntéshozó kezét egy jelentősebb összeggel. Mert nálunk - mint az Orbán kormányfő néhány napja is kifejtette - az egyéni érdek a közérdek alá rendelődik.
Itt nem csak úgy lopnak, lopikálnak egyesek, mint másutt, saját hasznukra, szakállukra és kockázatukra. Nálunk a dolog szervezetten, olajozottan, centralizálva működik...
TÁJSEB A BALATON-FELVIDÉK SZÍVÉBEN – A KORMÁNYHIVATAL TITKOLÓZIK A KISÖRSPUSZTAI BÁNYÁRÓL
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: Átlátszó
2019.08.01.
Jövőre lejár a Kvarc-Ásvány Kft. környezetvédelmi engedélye, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban működő bánya rekultivációja hamarosan időszerű. De, hogy a ma már 112 hektárosra nőtt bánya felszámolása hogyan és miből lesz megoldva, arra sem a kormányhivatal, sem a bányát üzemeltető cég nem válaszol. A rekultivációra félmillió forintot különítettek el.
Kicsit Csernobil, de mi már ide születtünk. Lehetetlen eltéveszteni” – így üdvözöl Kisörspusztán egy idős férfi, amikor a közeli bánya felől érdeklődöm. A Balaton-felvidéken járok, Salföld mellett, az Ábrahámhegyi strandtól mindössze 3 kilométerre, északra. Valóban nem lehet eltéveszteni a nemzeti parkban működő bányát, a hatalmas dömper egy pillanat múlva feltűnik a homokos út végén.
Miközben a 20. század elejét idéző – máshol építészeti emlékként óvott – házak között sétálok, alkalmi kísérőm is akad. Vele járjuk végig a szürreális helyszínt...
Szerző: Átlátszó
2019.08.01.
Jövőre lejár a Kvarc-Ásvány Kft. környezetvédelmi engedélye, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban működő bánya rekultivációja hamarosan időszerű. De, hogy a ma már 112 hektárosra nőtt bánya felszámolása hogyan és miből lesz megoldva, arra sem a kormányhivatal, sem a bányát üzemeltető cég nem válaszol. A rekultivációra félmillió forintot különítettek el.
Kicsit Csernobil, de mi már ide születtünk. Lehetetlen eltéveszteni” – így üdvözöl Kisörspusztán egy idős férfi, amikor a közeli bánya felől érdeklődöm. A Balaton-felvidéken járok, Salföld mellett, az Ábrahámhegyi strandtól mindössze 3 kilométerre, északra. Valóban nem lehet eltéveszteni a nemzeti parkban működő bányát, a hatalmas dömper egy pillanat múlva feltűnik a homokos út végén.
Miközben a 20. század elejét idéző – máshol építészeti emlékként óvott – házak között sétálok, alkalmi kísérőm is akad. Vele járjuk végig a szürreális helyszínt...
AHOL A HELYI ROMA VEZETŐ ÉS A VÁROSI DK IS A JOBBIKOS POLGÁRMESTERT TÁMOGATJA
MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: KATONA MARIANN
2019.08.01.
Néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, ami most Ózdon történik: a helyi roma vezető és a városi DK is a regnáló jobbikos polgármester, a korábban botrányoktól sem mentes Janiczak Dávid mellé sorakozott fel. Az is meglepetést okozhat, hogy a borsodi településen – ahol becslések szerint a lakosság egyharmada roma – az újrázásra készülő városvezető elsősorban nem az együttélés nehézségeivel vagy a közbiztonság kérdésével kampányol, hanem útfelújításokkal és önkormányzati bérlakások kialakításával...
Szerző: KATONA MARIANN
2019.08.01.
Néhány éve még elképzelhetetlen lett volna, ami most Ózdon történik: a helyi roma vezető és a városi DK is a regnáló jobbikos polgármester, a korábban botrányoktól sem mentes Janiczak Dávid mellé sorakozott fel. Az is meglepetést okozhat, hogy a borsodi településen – ahol becslések szerint a lakosság egyharmada roma – az újrázásra készülő városvezető elsősorban nem az együttélés nehézségeivel vagy a közbiztonság kérdésével kampányol, hanem útfelújításokkal és önkormányzati bérlakások kialakításával...
SZIGORÚAN TITKOS!
HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.07.31.
...tátott szájjal hallgattam tegnap a nagy tudású és bülbül szavú Kósa Lajost. Rögtön az elején nem állom meg, hogy újra fel ne tegyem a kérdést. Aki ismeri ennek a legkevésbé a bölcsességéről ismert úrnak az életrajzát, az tudni fogja, hogy miről beszélek. Ha valaki elvégez egy egyetemet, de nem diplomázik, vagyis nem szerez egyetemi végzettséget, hogyan taníthat ugyanazon az egyetemen óraadóként mikroökonómiát? Izgalmas kérdés, többször feltettem már, de soha nem kaptam választ. Az is egy égető seb a lelkemben, hogy hogyan lehetett ez az ember 16 évig szeretett Debrecenem, a cívis város polgármestere, most pedig lassan már két éve miniszter. Mi kell ehhez? Egy bizonyos: ész semmiképpen. Mondhatják persze sokan, hogy Kósa Lajos dörzsölt versenyző, de láttam én már nem egy dörzsölt idiótát az életemben. A dörzsöltség és a nagy arc még nem jogosít senkit arra, hogy tort üljön a nemzet halálos lakomáján. (Ez egy remek képzavar. Nekem tetszik.)
Nem mellesleg, ez a fickó – már csak így nevezem magamban, amikor éppen nem suttyót mondok – az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke is. És ha már Országgyűlés. Nem állom meg, hogy ne emlékeztessek: 2018 decemberében ő terjesztette be Szathmáry Kristóf, ugyancsak fideszes képviselőtársával együtt egyéni képviselői indítványként a Parlamentben az ellenzék által csak “rabszolgatörvénynek” nevezett törvényjavaslatot, amely az ellenzék váratlan és korábban nem tapasztalt méretű obstrukciójához vezetett. (Amely aztán, ahogy jött, mint egy nyári vihar, úgy el is halt!)
Szóval van nekünk ez a Tuszi Huti Lajos, a közpénzek közpénz jellegének elveszejtője. Van egy olyan sejtésem, hogy amikor hülyére kell venni a közvéleményt, akkor kiszól Orbán a titkárságra: Hívjátok a Lajost! Nála nagyobb center nincs ezen a pályán! Senki nem tudja olyan tapló módon eligazítani az újságírókat sem, mint ő, arról, hogy milyen a jó modor, hogyan kell egy újságírónak viselkednie, hogy rohadna le a ballib jobb kezük, amivel a tollat fogdossák, amikor a kormányellenes, gyűlölködő, elfogult kérdéseiket papírra vetik. Csoda-e, ha ezeknek a szeretett miniszterelnök nem ad interjút?! Nem! Nem csoda! És ezt tőle magától tudjuk. Mármint a miniszterelnöktől.
Azt mondja tehát ez a Lajos, hogy az az anális aktus, amelyik a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium fala között történt, nem volt nemi erőszak. Azért nem volt az, mert nem volt az. Mi az ügyről bővebbet ebben a büdös életben nem fogunk megtudni, mert a vizsgálati eredményeket (állítólag volt ilyen vizsgálat) ugyanaz a bizottság, amelyet az elnök úr vezet 10 évre titkosította. Vagyis örökre elfedi a feledés sűrű homálya. Ami persze azt is jelenti, hogy a sértett, az elkövető és a tanúk, a hallgatók, tanárok, „nevelők”, amennyiben valamelyik kinyitná a száját, és elkezdene pofázni (katonai szleng!), főbenjáró államtitoksértést követne el. Azonnal le is sújtana rájuk dolgozó népünk kardja vagy vakolókanala, nem is beszélve persze a helyzethez méltó megvetésről. Marad tehát a szégyen és a kétség. Volt erőszak, vagy nem volt? Valójában nem erőszak volt, csak olyan anális izé? Nekünk, lényegében mindegy (valóban mindegy?!), mert nem mi voltunk az áldozatok. Lajosnak is, mert ő meg nem jogász. Az áldozatnak viszont marad a trauma és a szégyen. Lehet, hogy ő is az iskolából kitaszítottak között van. Ilyen szégyennel valószínűleg már nem lehet a nemzeti érzelmű magyar sereg tagja. Mert mi van, ha esetleg végletesen megtetszett neki ez az anális-dolog…? Ugye?
Elgondolkodom, hogy vajon ezt hívják-e prevenciónak? Esetleg jogszolgáltatásnak? Az angol nyelvben van egy kifejezés: name it and shame it. Nevezd nevén, hogy szégyellje magát. Ismerjék csak meg! Nálunk ez még a fogyasztóvédelemben sem érvényesülhet, nemhogy a büntetőeljárásban. De rendben van! Ne fedjük fel, hogy mi történt. Azt sem hogy ki követte el. Azt sem, hogy ki a felelős. Személyiségi jogok, satöbbi. De itt még ebbe belekeverik a katonai titoktartást is, ami azért már egy egészen más tészta, és ha akarom, akkor lényegében bármikor, bármire kiterjeszthető. Titoktörvénytől függetlenül. Aki akarja, olvassa el a 2009. évi CLV. törvény 5.§-át és döntse el kénye kedve szerint, hogy annak alapján hova tartja beilleszthetőnek egy szexuális jellegű bűncselekmény államtitokká nyilvánítását. Én nem találtam ilyen passzust.
Mitől kerültem én mégis idegalapra Kósa Lajos kapcsán, holott naivan úgy véltem, ez velem soha nem fordulhat elő? Legalább is Kósa miatt nem. Az történt, hogy tegnap a honlapunk és egyben a Huppa.hu főszerkesztője felhívta a figyelmet az Observer egyik cikkére, amely Bartha Máté katonai táborokban készített riportképeit méltatja.
Ennek kapcsán Sean O’Hagan írt egy hosszú és szerintem fontos cikket is a lap hasábjain. Bocsássa meg nekem az olvasó, ha nem fejtem ki részletesen, csupán érintőlegesen az írás tartalmát.
Én voltam katona. Apuka is lettem és vagyok, és nagypapa is. Lányok és fiúk szerető és őket óvó szülője és nagypapája. Aki soha nem engedné, hogy a gyermekei ilyen helyekre menjenek, ilyen vegzatúrának legyenek kitéve. Engem ezek a képek megdöbbentettek. Millió kérdést indukáltak bennem szülőkről, szervezőkről, résztvevőkről, kiszolgáltatott gyermekekről. Egy rendszerről, amely ilyen táborokban képzeli el a felnövekvő generációnk honvédelemre, hazaszeretetre nevelését. Pedofíliáról. Ahol süldő lányok együtt próbálják túlélni a napot és az éjszakát nagy és kiskamasz fiúkkal. Hajdani idegenlégiós és mindenféle „romantikus” katonai szakmákban jártas felnőttekkel. Kiszolgáltatottságról. Egy közegben, amely bármikor bármit államtitokká minősíthet, eltussolhat, beléjük fojthat, ami az ő fiatal életüket egyik napról a másikra, akár végletesen is, romba döntheti.
Az államtitokká minősítésre egyébként azért van szükség az ilyen esetek döntő hányadában, hogy nehogy fény derüljön a felelősök valódi kilétére, az intézményeknek a feladatuk végrehajtására való alkalmatlanságára, az ott uralkodó valóságos állapotokra.
Ilyenkor aztán hívják sajtótájékoztatni a legsötétebb szolgát, a legnagyobb kretént. Ránézel és legyintesz. Kérdezni? Ettől? Minek?!
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.07.31.
...tátott szájjal hallgattam tegnap a nagy tudású és bülbül szavú Kósa Lajost. Rögtön az elején nem állom meg, hogy újra fel ne tegyem a kérdést. Aki ismeri ennek a legkevésbé a bölcsességéről ismert úrnak az életrajzát, az tudni fogja, hogy miről beszélek. Ha valaki elvégez egy egyetemet, de nem diplomázik, vagyis nem szerez egyetemi végzettséget, hogyan taníthat ugyanazon az egyetemen óraadóként mikroökonómiát? Izgalmas kérdés, többször feltettem már, de soha nem kaptam választ. Az is egy égető seb a lelkemben, hogy hogyan lehetett ez az ember 16 évig szeretett Debrecenem, a cívis város polgármestere, most pedig lassan már két éve miniszter. Mi kell ehhez? Egy bizonyos: ész semmiképpen. Mondhatják persze sokan, hogy Kósa Lajos dörzsölt versenyző, de láttam én már nem egy dörzsölt idiótát az életemben. A dörzsöltség és a nagy arc még nem jogosít senkit arra, hogy tort üljön a nemzet halálos lakomáján. (Ez egy remek képzavar. Nekem tetszik.)
Nem mellesleg, ez a fickó – már csak így nevezem magamban, amikor éppen nem suttyót mondok – az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának elnöke is. És ha már Országgyűlés. Nem állom meg, hogy ne emlékeztessek: 2018 decemberében ő terjesztette be Szathmáry Kristóf, ugyancsak fideszes képviselőtársával együtt egyéni képviselői indítványként a Parlamentben az ellenzék által csak “rabszolgatörvénynek” nevezett törvényjavaslatot, amely az ellenzék váratlan és korábban nem tapasztalt méretű obstrukciójához vezetett. (Amely aztán, ahogy jött, mint egy nyári vihar, úgy el is halt!)
Szóval van nekünk ez a Tuszi Huti Lajos, a közpénzek közpénz jellegének elveszejtője. Van egy olyan sejtésem, hogy amikor hülyére kell venni a közvéleményt, akkor kiszól Orbán a titkárságra: Hívjátok a Lajost! Nála nagyobb center nincs ezen a pályán! Senki nem tudja olyan tapló módon eligazítani az újságírókat sem, mint ő, arról, hogy milyen a jó modor, hogyan kell egy újságírónak viselkednie, hogy rohadna le a ballib jobb kezük, amivel a tollat fogdossák, amikor a kormányellenes, gyűlölködő, elfogult kérdéseiket papírra vetik. Csoda-e, ha ezeknek a szeretett miniszterelnök nem ad interjút?! Nem! Nem csoda! És ezt tőle magától tudjuk. Mármint a miniszterelnöktől.
Azt mondja tehát ez a Lajos, hogy az az anális aktus, amelyik a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium fala között történt, nem volt nemi erőszak. Azért nem volt az, mert nem volt az. Mi az ügyről bővebbet ebben a büdös életben nem fogunk megtudni, mert a vizsgálati eredményeket (állítólag volt ilyen vizsgálat) ugyanaz a bizottság, amelyet az elnök úr vezet 10 évre titkosította. Vagyis örökre elfedi a feledés sűrű homálya. Ami persze azt is jelenti, hogy a sértett, az elkövető és a tanúk, a hallgatók, tanárok, „nevelők”, amennyiben valamelyik kinyitná a száját, és elkezdene pofázni (katonai szleng!), főbenjáró államtitoksértést követne el. Azonnal le is sújtana rájuk dolgozó népünk kardja vagy vakolókanala, nem is beszélve persze a helyzethez méltó megvetésről. Marad tehát a szégyen és a kétség. Volt erőszak, vagy nem volt? Valójában nem erőszak volt, csak olyan anális izé? Nekünk, lényegében mindegy (valóban mindegy?!), mert nem mi voltunk az áldozatok. Lajosnak is, mert ő meg nem jogász. Az áldozatnak viszont marad a trauma és a szégyen. Lehet, hogy ő is az iskolából kitaszítottak között van. Ilyen szégyennel valószínűleg már nem lehet a nemzeti érzelmű magyar sereg tagja. Mert mi van, ha esetleg végletesen megtetszett neki ez az anális-dolog…? Ugye?
Elgondolkodom, hogy vajon ezt hívják-e prevenciónak? Esetleg jogszolgáltatásnak? Az angol nyelvben van egy kifejezés: name it and shame it. Nevezd nevén, hogy szégyellje magát. Ismerjék csak meg! Nálunk ez még a fogyasztóvédelemben sem érvényesülhet, nemhogy a büntetőeljárásban. De rendben van! Ne fedjük fel, hogy mi történt. Azt sem hogy ki követte el. Azt sem, hogy ki a felelős. Személyiségi jogok, satöbbi. De itt még ebbe belekeverik a katonai titoktartást is, ami azért már egy egészen más tészta, és ha akarom, akkor lényegében bármikor, bármire kiterjeszthető. Titoktörvénytől függetlenül. Aki akarja, olvassa el a 2009. évi CLV. törvény 5.§-át és döntse el kénye kedve szerint, hogy annak alapján hova tartja beilleszthetőnek egy szexuális jellegű bűncselekmény államtitokká nyilvánítását. Én nem találtam ilyen passzust.
Mitől kerültem én mégis idegalapra Kósa Lajos kapcsán, holott naivan úgy véltem, ez velem soha nem fordulhat elő? Legalább is Kósa miatt nem. Az történt, hogy tegnap a honlapunk és egyben a Huppa.hu főszerkesztője felhívta a figyelmet az Observer egyik cikkére, amely Bartha Máté katonai táborokban készített riportképeit méltatja.
Ennek kapcsán Sean O’Hagan írt egy hosszú és szerintem fontos cikket is a lap hasábjain. Bocsássa meg nekem az olvasó, ha nem fejtem ki részletesen, csupán érintőlegesen az írás tartalmát.
Én voltam katona. Apuka is lettem és vagyok, és nagypapa is. Lányok és fiúk szerető és őket óvó szülője és nagypapája. Aki soha nem engedné, hogy a gyermekei ilyen helyekre menjenek, ilyen vegzatúrának legyenek kitéve. Engem ezek a képek megdöbbentettek. Millió kérdést indukáltak bennem szülőkről, szervezőkről, résztvevőkről, kiszolgáltatott gyermekekről. Egy rendszerről, amely ilyen táborokban képzeli el a felnövekvő generációnk honvédelemre, hazaszeretetre nevelését. Pedofíliáról. Ahol süldő lányok együtt próbálják túlélni a napot és az éjszakát nagy és kiskamasz fiúkkal. Hajdani idegenlégiós és mindenféle „romantikus” katonai szakmákban jártas felnőttekkel. Kiszolgáltatottságról. Egy közegben, amely bármikor bármit államtitokká minősíthet, eltussolhat, beléjük fojthat, ami az ő fiatal életüket egyik napról a másikra, akár végletesen is, romba döntheti.
Az államtitokká minősítésre egyébként azért van szükség az ilyen esetek döntő hányadában, hogy nehogy fény derüljön a felelősök valódi kilétére, az intézményeknek a feladatuk végrehajtására való alkalmatlanságára, az ott uralkodó valóságos állapotokra.
Ilyenkor aztán hívják sajtótájékoztatni a legsötétebb szolgát, a legnagyobb kretént. Ránézel és legyintesz. Kérdezni? Ettől? Minek?!
FINNORSZÁG AZ ÚJ ELLENSÉG – ORBÁN NEM ÁLL LE
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / KLUBRÁDIÓ
2019.08.01.
Tusványos még a finn politikában is kiverte a biztosítékot. A Szerbiába átengedett fegyverszállítmány szintén aggályos. A Gyárfás-ügy is látótérbe került a nemzetközi sajtóban.
Rendben megérkezett a 10 orosz páncélos jármű Magyarországon keresztül Szerbiába, amiért háláját fejezte ki Aleksandar Vucic elnök orosz kollégájának – számol be nemcsak erről, hanem az ügy botrányos hátteréről is a Voice of America. Ugyanis Románia tartva magát a krími annektálás miatt Oroszországra kivetett uniós és NATO-szankciókhoz, nem volt hajlandó átengedni területén az orosz katonai szállítmányt Szerbiának. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter viszont a kormányinfón azt állította, hogy polgári teherszállító gépeken küldte a szállítmányt Moszkva, nem katonai jelzésű gépen, ezért engedélyre ilyen tekintetben nem volt szükség. Természetesen az orosz fél jelezte a civil szállítmányt, a szokásos protokollnak megfelelően, de épp ezért nem volt szükség annak jóváhagyására. Az amerikai beszámoló szerint Vucic elnök megbotránkozását fejezte ki, amiért Románia megtagadta a kérését. Hozzátette azt is a Voice of America kérdésére, hogy a szállítás menedzselése - az ország belügye.
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / KLUBRÁDIÓ
2019.08.01.
Tusványos még a finn politikában is kiverte a biztosítékot. A Szerbiába átengedett fegyverszállítmány szintén aggályos. A Gyárfás-ügy is látótérbe került a nemzetközi sajtóban.
Rendben megérkezett a 10 orosz páncélos jármű Magyarországon keresztül Szerbiába, amiért háláját fejezte ki Aleksandar Vucic elnök orosz kollégájának – számol be nemcsak erről, hanem az ügy botrányos hátteréről is a Voice of America. Ugyanis Románia tartva magát a krími annektálás miatt Oroszországra kivetett uniós és NATO-szankciókhoz, nem volt hajlandó átengedni területén az orosz katonai szállítmányt Szerbiának. Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter viszont a kormányinfón azt állította, hogy polgári teherszállító gépeken küldte a szállítmányt Moszkva, nem katonai jelzésű gépen, ezért engedélyre ilyen tekintetben nem volt szükség. Természetesen az orosz fél jelezte a civil szállítmányt, a szokásos protokollnak megfelelően, de épp ezért nem volt szükség annak jóváhagyására. Az amerikai beszámoló szerint Vucic elnök megbotránkozását fejezte ki, amiért Románia megtagadta a kérését. Hozzátette azt is a Voice of America kérdésére, hogy a szállítás menedzselése - az ország belügye.
A NATO és az EU óvatos
Az Európai Unió egyik szóvivője szűkszavúan nyilatkozott, amikor arról kérdezték, felelősségre vonják-e Magyarországot a szabálytalanságért: a szankciók betartása minden egyes állam saját felelőssége. A NATO-központban sem voltak hajlandóak annál többet mondani, minthogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete teljes mértékben tiszteletben tartja a tagországok szuverenitását, majd felsorolta mindazokat a közös katonai műveleteket, amelyek Szerbia NATO iránti elkötelezettségét megkérdőjelezhetetlenül bizonyítják. Ugyanakkor számos szakértő azzal érvel, hogy a szerbek orosz üzelmei a régió biztonságának egységét bonthatják meg. Az amerikai külügyminisztérium nem reagált a Voice of America megkeresésére. A témát a brüsszeli Politico is feldolgozta...
Az Európai Unió egyik szóvivője szűkszavúan nyilatkozott, amikor arról kérdezték, felelősségre vonják-e Magyarországot a szabálytalanságért: a szankciók betartása minden egyes állam saját felelőssége. A NATO-központban sem voltak hajlandóak annál többet mondani, minthogy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete teljes mértékben tiszteletben tartja a tagországok szuverenitását, majd felsorolta mindazokat a közös katonai műveleteket, amelyek Szerbia NATO iránti elkötelezettségét megkérdőjelezhetetlenül bizonyítják. Ugyanakkor számos szakértő azzal érvel, hogy a szerbek orosz üzelmei a régió biztonságának egységét bonthatják meg. Az amerikai külügyminisztérium nem reagált a Voice of America megkeresésére. A témát a brüsszeli Politico is feldolgozta...
BAJBAN VAN-E PUTYIN?
BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: KABAI DOMOKOS LAJOS
2019.07.31.
Bármely vezető megirigyelhetné a támogatottsági mutatóit, nálunk mégis érte aggódnak.
Az oroszok több mint harmada nem akarná Putyint elnöknek 2024 után – terjed az interneten a szlovákiai bejegyzésű, BUMM nevű, magyar nyelvű híroldal közlése. A címszerkesztő mintegy azt sugallja: az orosz elnök nagy bajban van.
Nyilván, van baja elég Vlagyimir Vlagyimirovicsnak. De hogy ettől fájna a feje, kétlem. Most például a hadsereg jelentékeny hányadát kellett mozgósítania az irdatlan méretű, ember nem járta szibérai ősrengetegben tomboló, hovatovább a bolygó egészének légkörét visszafordíthatatlan kárral fenyegető tűz további terjedése ellen. A tűzhenger olykor füstködbe borítja a több száz, ha nem ezer kilométerekre lévő településeket, köztük százezres nagyvárosokat. A védekezés koordinálására július 31-én Krasznojarszkba érkezett Medvegyev miniszterelnök. Ugyanakkor, a tűztengertől délebbre, a hatalmas Irkutszki területen az özönvízszerű esőzések miatt, falvakat, városrészeket elsodró, hatalmas áradások ellen és a károk felszámolásáért folyik a küzdelem, többek között szintén katonai alakulatok bevetésével. Ehhez tizenkét nappal ezelőtt Putyin a védekezés központjában, Bratszkban adott utasításokat. És ez korántsem a legnagyobb kihívása most a Kreml vezetőjének…
De miért is teszem szóvá az internetes terjedő, egy közvélemény-kutatáshoz kapcsolódó csúsztatást?
Mert az ehhez hasonló, megtévesztésre alkalmas közlések szinte minden témában elárasztják a népszerű közösségi oldalakat.
Céljuk a kattintás-szám növelése. Bár, ha meggondolom, hogy sokaknak eszébe sem jut megnyitni a félrevezető cím alatt megbúvó cikket, akkor a fő cél elérése, tehát a kattintgatás szaporításának elérése is kérdéses. Viszont annál inkább alkalmasak az ilyen hírek a félre informálásra, a tárgykörről az olvasók tömegeiben hamis kép kialakítására. Ráadásul nem egyszer tapasztalom, hogy egy-két nappal később, esetleg még inkább hangulatkeltő tálalásban kerülnek be a fals információk a tömegmédiumokba.
Még az én, az átlagnál igényesebb Facebook-partnereim esetében is észlelem olykor, hogy csupán a cím, esetleg a rövid összefoglaló alapján kezdik kommentálni a szövegeimet. Ennek során olyat is számon kérnek rajtam, ami egyébként benne van a teljes cikkben. Nem egyszer bonyolódnak kínosan téves következtetésbe, amit elkerülhettek volna az egész írást megismerésével. Nem is fogom megérteni sosem, miért kezd el véleményezni egy szöveget valaki egy részlet alapján…
Szerző: KABAI DOMOKOS LAJOS
2019.07.31.
Bármely vezető megirigyelhetné a támogatottsági mutatóit, nálunk mégis érte aggódnak.
Az oroszok több mint harmada nem akarná Putyint elnöknek 2024 után – terjed az interneten a szlovákiai bejegyzésű, BUMM nevű, magyar nyelvű híroldal közlése. A címszerkesztő mintegy azt sugallja: az orosz elnök nagy bajban van.
Nyilván, van baja elég Vlagyimir Vlagyimirovicsnak. De hogy ettől fájna a feje, kétlem. Most például a hadsereg jelentékeny hányadát kellett mozgósítania az irdatlan méretű, ember nem járta szibérai ősrengetegben tomboló, hovatovább a bolygó egészének légkörét visszafordíthatatlan kárral fenyegető tűz további terjedése ellen. A tűzhenger olykor füstködbe borítja a több száz, ha nem ezer kilométerekre lévő településeket, köztük százezres nagyvárosokat. A védekezés koordinálására július 31-én Krasznojarszkba érkezett Medvegyev miniszterelnök. Ugyanakkor, a tűztengertől délebbre, a hatalmas Irkutszki területen az özönvízszerű esőzések miatt, falvakat, városrészeket elsodró, hatalmas áradások ellen és a károk felszámolásáért folyik a küzdelem, többek között szintén katonai alakulatok bevetésével. Ehhez tizenkét nappal ezelőtt Putyin a védekezés központjában, Bratszkban adott utasításokat. És ez korántsem a legnagyobb kihívása most a Kreml vezetőjének…
De miért is teszem szóvá az internetes terjedő, egy közvélemény-kutatáshoz kapcsolódó csúsztatást?
Mert az ehhez hasonló, megtévesztésre alkalmas közlések szinte minden témában elárasztják a népszerű közösségi oldalakat.
Céljuk a kattintás-szám növelése. Bár, ha meggondolom, hogy sokaknak eszébe sem jut megnyitni a félrevezető cím alatt megbúvó cikket, akkor a fő cél elérése, tehát a kattintgatás szaporításának elérése is kérdéses. Viszont annál inkább alkalmasak az ilyen hírek a félre informálásra, a tárgykörről az olvasók tömegeiben hamis kép kialakítására. Ráadásul nem egyszer tapasztalom, hogy egy-két nappal később, esetleg még inkább hangulatkeltő tálalásban kerülnek be a fals információk a tömegmédiumokba.
Még az én, az átlagnál igényesebb Facebook-partnereim esetében is észlelem olykor, hogy csupán a cím, esetleg a rövid összefoglaló alapján kezdik kommentálni a szövegeimet. Ennek során olyat is számon kérnek rajtam, ami egyébként benne van a teljes cikkben. Nem egyszer bonyolódnak kínosan téves következtetésbe, amit elkerülhettek volna az egész írást megismerésével. Nem is fogom megérteni sosem, miért kezd el véleményezni egy szöveget valaki egy részlet alapján…
SZABAD KERESZTÉNYEK
NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2019.07.31.
„Az illiberális politika értelme a keresztény szabadság.” A liberalizmus antitéziseként létrejött illiberalizmus szerint „az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit.” (Nemzedéki küldetés, keresztény szabadság, harminc év és ami ezután következik)
Az 1 óra 39 percig tartó gyűlölet óráiban, Orbán Viktor alaposan kifejtette az élet értelmét tusványosi rajongótáborának. Nekik bizony nem nagyon kell azon törniük a fejüket, vajon mi is az a 42. Az élet, a Világmindenség, meg minden ott kering valahol a fejükben, ha még akadt azokban elegendő mennyiségű üres hely. Vélhetően akadt.
Orbánnak, mint a magyarok „15, esetleg 30, meg ami ezután következik”-re tervező Messiásának mindenre megvan a frappáns válasza, legfőképpen azokra a kellemetlen kérdésekre, amelyeket saját maga tesz fel, saját magának. A többi meg nem érdekli, mivel az csupa „féknyúz”, meg libsi hiszti.
Tusványoson Orbán Viktor előállt a szocialista embertípus eszményével, és ezen az arcátlan lenyúláson senki sem akadt ki különösebben, pedig ez a furcsa szerzet régebben már megvolt nekünk, de nem nagyon tudtuk mire használni. Erre megint megpróbálja valaki ránk erőltetni.
A kommunisták és játszópajtásaik, a fasiszták kedvenc szórakozása valamilyen általuk preferált közösségre hivatkozva molesztálni az embereket, majd tetszés szerint átnevelni, illetve likvidálni őket. A francia forradalom idején sokan megtapasztalhatták milyen érzés a közösség oldaláról hirtelen átkerülni az egyénére, majd türelmesen sorba állni a közösségépítés elősegítése, azaz lenyakazás céljából. Mindig valami hasonló történik, ha a hatalom elkezdi magyarázgatni, hogy ő tulajdonképpen egy magasztos cél érdekében cselekszik, internacionalista, keresztény, nemzeti, esetleg csupán esztétikai megfontolásból.
A módszerek mára már több esetben finomodtak, bár sokan akadnak, akik hiányolják a tradíciót, a kiömlő vér látványát, a nemzetárulók Dunába lövetését. Elég néhány túlbuzgó fidesz-keresztény példamutató kommentjeit elolvasni. Természetesen az ellentábor is gyakran hasonló módon válaszol, midőn látni szeretné napjaink hatalmasságait, amint éppen a Tibocz-féle lámpaoszlopokon lengedeznek, statikai terhelésvizsgálat céljából.
Hatalmaskodni, másokat büntetni, „nemes célból” ölni jó érzés. Eleinte talán nem annyira, de a példák azt mutatják, gyorsan bele lehet szerelmesedni az ilyesmibe. Nem bízhatunk meg saját magunkban, bölcsebb, ha ezt elfogadjuk. Ilyen az emberi természet, különben ki lenne olyan hülye, hogy lelkesen nekiállna háborúzni. (A csimpánzok természete sokkal kegyetlenebb a miénknél, de ők nem használnak automata fegyvereket.)
Egy valamilyen pofás kis közösségbe besorolt egyén rögtön biztonságban érzi magát, az igazság nevében bármikor képes a jó modort félretenni, majd másokat nekifutásból felrugdosni. Ha erre valamilyen okból – ezek általában kimondottan aljas, hátsó szándékok – engedélyt és biztatást kap, az egyént senki sem állíthatja meg buzgó közösségi tevékenységében. Így működnek az ilyen-olyan terroristák, fanatikusok, szurkolók, meg azok is, akik eltérő bőrszínük miatt pofozzák fel gyanútlan embertársaikat, mondjuk a Balaton partján békésen korzózva.
Vörös khmerek, hutuk, Szent Inkvizíció, Convention nationale, Tonton Macoute, Schutzstaffel, ÁVÓ, Departamentul Securității statului, Ministerium für Staatssicherheit stb.
Hány embernek kell még feleslegesen, nyomorultul elpusztulnia ahhoz, hogy a politikusok, messiások, hatalommániások és isten más jámbor teremtményei számára húzzunk egy határozott, jól látható vörös vonalat, amelyen ha átlépnek, rögtön más munka után kellene nézniük. Az ő esetükben valóban néhány kivételezett egyén áll szemben az általuk társadalomból, nemzetből – tudja a fene minek lehet még hívni az ilyesmit – kitaszítottak tömegeivel.
Nem kell azonnal a legrosszabbra, azaz deportálásra, kivégzésre, elevenen megnyúzásra, belek kiontására gondolni. Manapság bőven elegendő egzisztenciálisan ellehetetleníteni valakit, aztán az illető elgondolkodhat azon, vajon most miért lett hirtelen önző disznó, ráadásul kimondottan keresztény-, esetleg muszlim-ellenes.
Pár ezer éve nem sikerült ezeken a dolgokon felülkerekednünk, a közösségi média, a hírgyárak termékei ráadásul alaposan elősegítik azt, hogy bármikor hülyét csináljanak belőlünk. Megfelelő könyvek elolvasásával valamennyi védettséget szerezhetünk szervezetünk számára, de így is rendkívül könnyen irányíthatóak vagyunk. Ha valaki úgy kívánja, akár teljesen meg is vadulhatunk a szeretet nevében. Megy ez kereszténység nélkül, vagy annak a nevében is. A gyűlöletet legfőképpen politikusok használják céljaik elérése érdekében, mint például Orbán, aki most a liberálisok és a zöldek ellen uszítja híveit...
Szerző: Toadwart66
2019.07.31.
„Az illiberális politika értelme a keresztény szabadság.” A liberalizmus antitéziseként létrejött illiberalizmus szerint „az egyén szabadságra való hivatkozása nem írhatja felül a közösség érdekeit.” (Nemzedéki küldetés, keresztény szabadság, harminc év és ami ezután következik)
Az 1 óra 39 percig tartó gyűlölet óráiban, Orbán Viktor alaposan kifejtette az élet értelmét tusványosi rajongótáborának. Nekik bizony nem nagyon kell azon törniük a fejüket, vajon mi is az a 42. Az élet, a Világmindenség, meg minden ott kering valahol a fejükben, ha még akadt azokban elegendő mennyiségű üres hely. Vélhetően akadt.
Orbánnak, mint a magyarok „15, esetleg 30, meg ami ezután következik”-re tervező Messiásának mindenre megvan a frappáns válasza, legfőképpen azokra a kellemetlen kérdésekre, amelyeket saját maga tesz fel, saját magának. A többi meg nem érdekli, mivel az csupa „féknyúz”, meg libsi hiszti.
Tusványoson Orbán Viktor előállt a szocialista embertípus eszményével, és ezen az arcátlan lenyúláson senki sem akadt ki különösebben, pedig ez a furcsa szerzet régebben már megvolt nekünk, de nem nagyon tudtuk mire használni. Erre megint megpróbálja valaki ránk erőltetni.
A kommunisták és játszópajtásaik, a fasiszták kedvenc szórakozása valamilyen általuk preferált közösségre hivatkozva molesztálni az embereket, majd tetszés szerint átnevelni, illetve likvidálni őket. A francia forradalom idején sokan megtapasztalhatták milyen érzés a közösség oldaláról hirtelen átkerülni az egyénére, majd türelmesen sorba állni a közösségépítés elősegítése, azaz lenyakazás céljából. Mindig valami hasonló történik, ha a hatalom elkezdi magyarázgatni, hogy ő tulajdonképpen egy magasztos cél érdekében cselekszik, internacionalista, keresztény, nemzeti, esetleg csupán esztétikai megfontolásból.
A módszerek mára már több esetben finomodtak, bár sokan akadnak, akik hiányolják a tradíciót, a kiömlő vér látványát, a nemzetárulók Dunába lövetését. Elég néhány túlbuzgó fidesz-keresztény példamutató kommentjeit elolvasni. Természetesen az ellentábor is gyakran hasonló módon válaszol, midőn látni szeretné napjaink hatalmasságait, amint éppen a Tibocz-féle lámpaoszlopokon lengedeznek, statikai terhelésvizsgálat céljából.
Hatalmaskodni, másokat büntetni, „nemes célból” ölni jó érzés. Eleinte talán nem annyira, de a példák azt mutatják, gyorsan bele lehet szerelmesedni az ilyesmibe. Nem bízhatunk meg saját magunkban, bölcsebb, ha ezt elfogadjuk. Ilyen az emberi természet, különben ki lenne olyan hülye, hogy lelkesen nekiállna háborúzni. (A csimpánzok természete sokkal kegyetlenebb a miénknél, de ők nem használnak automata fegyvereket.)
Egy valamilyen pofás kis közösségbe besorolt egyén rögtön biztonságban érzi magát, az igazság nevében bármikor képes a jó modort félretenni, majd másokat nekifutásból felrugdosni. Ha erre valamilyen okból – ezek általában kimondottan aljas, hátsó szándékok – engedélyt és biztatást kap, az egyént senki sem állíthatja meg buzgó közösségi tevékenységében. Így működnek az ilyen-olyan terroristák, fanatikusok, szurkolók, meg azok is, akik eltérő bőrszínük miatt pofozzák fel gyanútlan embertársaikat, mondjuk a Balaton partján békésen korzózva.
Vörös khmerek, hutuk, Szent Inkvizíció, Convention nationale, Tonton Macoute, Schutzstaffel, ÁVÓ, Departamentul Securității statului, Ministerium für Staatssicherheit stb.
Hány embernek kell még feleslegesen, nyomorultul elpusztulnia ahhoz, hogy a politikusok, messiások, hatalommániások és isten más jámbor teremtményei számára húzzunk egy határozott, jól látható vörös vonalat, amelyen ha átlépnek, rögtön más munka után kellene nézniük. Az ő esetükben valóban néhány kivételezett egyén áll szemben az általuk társadalomból, nemzetből – tudja a fene minek lehet még hívni az ilyesmit – kitaszítottak tömegeivel.
Nem kell azonnal a legrosszabbra, azaz deportálásra, kivégzésre, elevenen megnyúzásra, belek kiontására gondolni. Manapság bőven elegendő egzisztenciálisan ellehetetleníteni valakit, aztán az illető elgondolkodhat azon, vajon most miért lett hirtelen önző disznó, ráadásul kimondottan keresztény-, esetleg muszlim-ellenes.
Pár ezer éve nem sikerült ezeken a dolgokon felülkerekednünk, a közösségi média, a hírgyárak termékei ráadásul alaposan elősegítik azt, hogy bármikor hülyét csináljanak belőlünk. Megfelelő könyvek elolvasásával valamennyi védettséget szerezhetünk szervezetünk számára, de így is rendkívül könnyen irányíthatóak vagyunk. Ha valaki úgy kívánja, akár teljesen meg is vadulhatunk a szeretet nevében. Megy ez kereszténység nélkül, vagy annak a nevében is. A gyűlöletet legfőképpen politikusok használják céljaik elérése érdekében, mint például Orbán, aki most a liberálisok és a zöldek ellen uszítja híveit...
CSAK ÁRTOTT A KESMA LÉTREHOZÁSA
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2019.08.01.
A fideszes médiagólem magalapítása veszélyt jelent a sajtó szabadságára Magyarországon - állapította meg az Európai Bizottság megbízásából dolgozó intézet.
Minden, a magyar média függetlenségét, működését befolyásoló tényező romlott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával – állítja a firenzei székhelyű Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ. A szervezet azt vizsgálta az Európai Bizottság megbízásából, hogy jelent-e kockázatot a magyar média sokszínűségére a 2018 őszén létrehozott alapítvány.
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2019.08.01.
A fideszes médiagólem magalapítása veszélyt jelent a sajtó szabadságára Magyarországon - állapította meg az Európai Bizottság megbízásából dolgozó intézet.
Minden, a magyar média függetlenségét, működését befolyásoló tényező romlott a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával – állítja a firenzei székhelyű Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ. A szervezet azt vizsgálta az Európai Bizottság megbízásából, hogy jelent-e kockázatot a magyar média sokszínűségére a 2018 őszén létrehozott alapítvány.
A dokumentum az alapítvány elnökét, Liszkay Gábort Orbán Viktor kormányfő közeli politikai szövetségeseként jellemzi, és arra is kitér, hogy a kuratóriumban korábbi és jelenlegi Fidesz-képviselők ülnek, valamint hogy a vezetésben részt vesz a kormánypártokkal feltűnően baráti viszonyt ápoló Alapjogokért Központ.
A Médiapluralizmus és Médiaszabadság Központ már 2017-ben megállapította, hogy a magyar sajtósok kifejezetten rossz munkakörülmények között dolgoznak, az pedig megszokottá vált, hogy – az átláthatatlan vagy politikaközeli – tulajdonosváltás után újságírók vesztik el az állásukat. Ez a folyamat a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozásával csak fokozódott, például kirúgási hullám kísérte a Hír Tv és az Echo Tv összevonását is.
A jelentés szerint már korábbi vizsgálatok is azt mutatták, hogy a magyar sajtó rendkívül koncentrált, pedig a 2010-es médiatörvény szerint ezt el kellett volna kerülni. A tulajdonviszonyok és az ellenőrző szervek súlytalansága miatt azonban egy jóval szigorúbb jogszabály sem tudta volna megakadályozni a monopólium kialakulását – állapították meg...
NEMZETKÖZI FRIEDRICH NIETZSCHE-DÍJJAL TISZTELEGNEK HELLER ÁGNES FILOZÓFUS ÉLETMŰVE ELŐTT
MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2019.07.31.
Posztumusz díjjal ismerik el Németországban munkásságát.
A naumburgi központú Friedrich Nietzsche Alapítvány Heller Ágnes halála előtt hat héttel döntött úgy, hogy az idén neki adják át az elismerést. Kiemelték, hogy ő volt az egyik legnagyobb hatású kortárs gondolkodó.
A 15 ezer euróval (4,9 millió forint) járó Nemzetközi Friedrich Nietzsche-díjat 2015-ben alapították, a Szász-Anhalt tartományi kormány 1996 és 2012 között kiosztott Friedrich Nietzsche-díját váltották fel vele. Ez az egyik legnagyobb pénzjutalommal járó elismerés, amelyet kizárólag esszéisztikus-filozófiai munkákért adományoznak.
A díj odaítéléséről Naumburg és a svájci Bázel önkormányzata, a svájci Elisabeth Jenny Alapítvány, a Friedrich Nietzsche Alapítvány és a szintén naumburgi központú Nietzsche Társaság képviselőiből álló zsűri dönt. Minden második évben adják ki, eddig Martin Walser világhírű német író és Wolfram Groddeck svájci irodalomtudós kapta meg.
A naumburgi alapítvány és társaság Friedrich Nietzsche 19. századi német filozófus életművével foglalkozik, működtet a többi között egy dokumentációs központot, amelynek gyűjtőköre a Nietzsche-recepció. Tevékenységük központja azért Naumburg, mert a filozófus ebben a szász-anhalti kisvárosban töltötte élete nagy részét, gyermek- és fiatalkorát, és utolsó éveit.
Heller Ágnes július 19-én, kilencvenéves korában hunyt el.
Heller Ágnessel a Magyar Narancs most májusban, 90 éves születésnapja előtt nem sokkal készített interjút. A filozófust akkor az MTA-ügyről, a május 26-i EP-választások tétjéről és a nacionalisták erősödéséről is kérdeztük...
Szerző: narancs.hu
2019.07.31.
Posztumusz díjjal ismerik el Németországban munkásságát.
A naumburgi központú Friedrich Nietzsche Alapítvány Heller Ágnes halála előtt hat héttel döntött úgy, hogy az idén neki adják át az elismerést. Kiemelték, hogy ő volt az egyik legnagyobb hatású kortárs gondolkodó.
A 15 ezer euróval (4,9 millió forint) járó Nemzetközi Friedrich Nietzsche-díjat 2015-ben alapították, a Szász-Anhalt tartományi kormány 1996 és 2012 között kiosztott Friedrich Nietzsche-díját váltották fel vele. Ez az egyik legnagyobb pénzjutalommal járó elismerés, amelyet kizárólag esszéisztikus-filozófiai munkákért adományoznak.
A díj odaítéléséről Naumburg és a svájci Bázel önkormányzata, a svájci Elisabeth Jenny Alapítvány, a Friedrich Nietzsche Alapítvány és a szintén naumburgi központú Nietzsche Társaság képviselőiből álló zsűri dönt. Minden második évben adják ki, eddig Martin Walser világhírű német író és Wolfram Groddeck svájci irodalomtudós kapta meg.
A naumburgi alapítvány és társaság Friedrich Nietzsche 19. századi német filozófus életművével foglalkozik, működtet a többi között egy dokumentációs központot, amelynek gyűjtőköre a Nietzsche-recepció. Tevékenységük központja azért Naumburg, mert a filozófus ebben a szász-anhalti kisvárosban töltötte élete nagy részét, gyermek- és fiatalkorát, és utolsó éveit.
Heller Ágnes július 19-én, kilencvenéves korában hunyt el.
Heller Ágnessel a Magyar Narancs most májusban, 90 éves születésnapja előtt nem sokkal készített interjút. A filozófust akkor az MTA-ügyről, a május 26-i EP-választások tétjéről és a nacionalisták erősödéséről is kérdeztük...
VOLT MÁR EGYSZER TUSVÁNYOSUNK
KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ACZÉL GÁBOR
2019.07.31.
(A számokkal jelzett szövegrészek jegyzetének utólagos azonosítása javalt)
„Tettekkel és messze jövőbe kiható intézkedésekkel fogjuk bizonyítani, hogy ez a kormány teljesen új politikai és világnézeti irányt kíván kezdeményezni, folytatni és megvalósítani, ehhez az új politikai és világnézeti irányhoz illő új és korszerű politikai stílussal, új és korszerű politikai módszerekkel. Ennek az új politikai és világnézeti iránynak a tengelyében a népi (1) Magyarország megteremtésére irányuló elszánt akarat áll. Az az út, amely az új Magyarországhoz vezet, megalkuvást, kitérést és tétovázást nem ismerő, egyenes és tiszta, a keresztény erkölcs alapján álló (2) politika útja. Meg akarjuk valósítani a (3) politika minden elvi és gyakorlati célkitűzését, elejétől (4) kezdve a gazdasági, társadalmi, szociális, népnevelési, jogalkotási és jogszolgáltatási reformokig, amelyek mind csak egyetlen központi célra irányulnak: a nemzeti közösségbe szervesen összefogni és tervszerű nemzetalkotó, társadalomépítő munkára megszervezni az összes egészséges és eleven népi magyar erőket. Éppen ezért minden erőnk latba vetésével le fogjuk küzdeni a (5) politika útjába álló akadályokat, származzanak azok akár helytelen életszemléletből, akár elavult politikai dogmatizmusból, akár egyéni vagy kollektív önzésből, és szabaddá tesszük az utat mind a gazdasági, mind a társadalmi téren, mind pedig a közélet minden területén az igaz és értékálló hazafias erők tisztességes érvényesülése előtt. Hiszünk abban, hogy ez a dicső múltú nemzet, mint már annyiszor a történelem folyamán, most is keresztül fogja verekedni magát a legsúlyosabb helyzeteken is és eljut a maga nemzeti életének, valamint jogainak teljességéhez, barátai (6) oldalán pedig elnyeri az új Európában azt a helyet, amely múltjához méltóan megilleti"...
Szerző: ACZÉL GÁBOR
2019.07.31.
(A számokkal jelzett szövegrészek jegyzetének utólagos azonosítása javalt)
„Tettekkel és messze jövőbe kiható intézkedésekkel fogjuk bizonyítani, hogy ez a kormány teljesen új politikai és világnézeti irányt kíván kezdeményezni, folytatni és megvalósítani, ehhez az új politikai és világnézeti irányhoz illő új és korszerű politikai stílussal, új és korszerű politikai módszerekkel. Ennek az új politikai és világnézeti iránynak a tengelyében a népi (1) Magyarország megteremtésére irányuló elszánt akarat áll. Az az út, amely az új Magyarországhoz vezet, megalkuvást, kitérést és tétovázást nem ismerő, egyenes és tiszta, a keresztény erkölcs alapján álló (2) politika útja. Meg akarjuk valósítani a (3) politika minden elvi és gyakorlati célkitűzését, elejétől (4) kezdve a gazdasági, társadalmi, szociális, népnevelési, jogalkotási és jogszolgáltatási reformokig, amelyek mind csak egyetlen központi célra irányulnak: a nemzeti közösségbe szervesen összefogni és tervszerű nemzetalkotó, társadalomépítő munkára megszervezni az összes egészséges és eleven népi magyar erőket. Éppen ezért minden erőnk latba vetésével le fogjuk küzdeni a (5) politika útjába álló akadályokat, származzanak azok akár helytelen életszemléletből, akár elavult politikai dogmatizmusból, akár egyéni vagy kollektív önzésből, és szabaddá tesszük az utat mind a gazdasági, mind a társadalmi téren, mind pedig a közélet minden területén az igaz és értékálló hazafias erők tisztességes érvényesülése előtt. Hiszünk abban, hogy ez a dicső múltú nemzet, mint már annyiszor a történelem folyamán, most is keresztül fogja verekedni magát a legsúlyosabb helyzeteken is és eljut a maga nemzeti életének, valamint jogainak teljességéhez, barátai (6) oldalán pedig elnyeri az új Európában azt a helyet, amely múltjához méltóan megilleti"...
ELŐNYE NEM NAGYON VAN, HÁTRÁNYA MÉG LEHET A TRIESZTI KIKÖTŐBERUHÁZÁSNAK
INDEX
Szerző: MT
2019.08.01.
Szijjártó Péter a napokban egy interjúban magyarázta meg a trieszti magyar kikötőberuházás értelmét. A külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatát összevetettük azzal, hogy mit hallottunk a témában a szállítmányozási szakma szereplőitől, és megint csak arra jutottunk, hogy nem sok gazdasági ráció mutatkozik a 131 millió eurós projekt mögött. A tervek alapján nem lehetetlen, hogy inkább rosszabbul járnak, akik az új magyar kikötőből akarnak majd exportálni, bár vannak, akik látnak rációt a dologban...
Szerző: MT
2019.08.01.
Szijjártó Péter a napokban egy interjúban magyarázta meg a trieszti magyar kikötőberuházás értelmét. A külgazdasági és külügyminiszter nyilatkozatát összevetettük azzal, hogy mit hallottunk a témában a szállítmányozási szakma szereplőitől, és megint csak arra jutottunk, hogy nem sok gazdasági ráció mutatkozik a 131 millió eurós projekt mögött. A tervek alapján nem lehetetlen, hogy inkább rosszabbul járnak, akik az új magyar kikötőből akarnak majd exportálni, bár vannak, akik látnak rációt a dologban...
MARADUNK ÉS HARCOLUNK – A 168 ÓRA 2019. AUGUSZ¬TUS 1-I SZÁMÁNAK AJÁNLÓJA
168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2019.07.31.
Maradunk és harcolunk
„A legelején, amikor az Akadémia finanszírozását megváltoztató törvény kijött, nagyon közel kerültem ahhoz, hogy tiltakozásképp lemondjak. Máig sem tudom, hogy jó vagy nem jó, de egyeztetve a többi választott vezetővel, azt mondtuk: ha felállunk, akkor nem képviseli senki az Akadémia érdekeit, hiszen hónapokba telik, amíg új elnököt választanak. Ezért a harcot választottuk. Azóta folyamatos lépéskényszerben vagyok”
– nyilatkozza Ónody-Molnár Dórának Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, aki most először beszél arról is, miként élte meg a kormányzat rohamát, és mikor érezte meg, hogy politikai logika diktálja a tudománnyal kapcsolatos álláspontot.
Ferencvárosi vádak és viták
Az ellenzéki pártok többsége nem akar a független Baranyi Krisztina mögé felsorakozni, pedig a felmérések szerint ő a legesélyesebb ellenzéki polgármesterjelölt Ferencvárosban. Őt konfliktusos aspiránsnak tartják, helyette a szerintük kompromisszumra képesebb Jancsó Andrea momentumos helyi képviselőt támogatják. Baranyi szerint egyszerűen arról van szó, hogy az uniós választás után a Momentum borított mindent, és elkérte magának a kerületet. Úgy véli, ha ő az MSZP és a Fidesz közötti, a parkolási ügyekben bizonyítható együttműködést feltárja, akkor nem konfliktusokat keres, hanem a munkáját végzi. Egyik ellenzéki polgármesterjelölt sem akar visszalépni a másik javára, ráadásul lapzártáig az is kérdéses volt, hogy augusztus elején megtartják-e a ferencvárosi előválasztást, hogy a kerület lakói dönthessenek a jelöltek között. Pungor András riportja.
Van félnivalója a Fidesznek
Életünk, mindennapjaink része lett, hogy mi történik az Európai Unióban. Ha Nagy-Britannia kiválása megrázkódtatásokat okoz, azt mi is megérezzük majd. Hazai belpolitikává lesz, hogy Ursula von der Leyen EB-elnök megelégszik-e a bizottság élén azzal a végrehajtói feladattal, amelyet Orbán Viktor a tusnádfürdői beszédében szánt neki, vagy politikai tényezővé erősödik. Képessé válik-e arra, hogy kompromisszumépítőként járuljon hozzá a feszültségek kezeléséhez, akár a menekültpolitikában, akár a jogállamiság ügyében, akár abban, miként reagál az unió a klímakatasztrófa fenyegetésére? Krekó Péter politikai elemzővel Barát József beszélgetett.
Vészhelyzet
Sikeres felhívást fogalmazott meg a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozatának vezetője: arra kérte tanártársait, osszák meg egy fényképen a közösségi oldalakon, hány év tanulás és oktatás után mekkora a keresetük. A világhálót elárasztották a keserű bejegyzések, amelyekből világosan látszik, hogy bármit kommunikál is a kormány, a pedagógusok rendkívül elégedetlenek, és ha a piaci szféráétól ennyire elválik a keresetük, akkor a már most is vészes tanárhiány pillanatokon belül még súlyosabbá válik, ami kezelhetetlen problémákat okozhat. Csakhogy a kommunikáció mindennél fontosabb: Radó Péter oktatáskutató szerint például alapvetően politikai kommunikációs oka van annak is, hogy a köznevelési törvény módosításával megszigorították a magántanulói státusz megszerzését, illetve megnehezítették az alternatív iskolák dolgát. Úgy véli, hogy miközben a kormány felkínálta a középosztálynak a menekülési utat az egyre romló állami oktatásból a sokkal jobban finanszírozott egyháziba, mégis, a felső-középosztály érdekérvényesítésre leginkább képes csoportjai kilépnek a rendszerből, és a magántanulói státusz segítségével saját iskolát alapítanak. De ha ez így van, miért nincs sokkal nagyobb tiltakozás a lépés ellen? Ennek két oka is lehetséges. Radó szerint ezek egyike az, hogy különalkukkal és korrupcióval az elit úgyis kivívja magának a különutasság lehetőségét. A másik, s erről már Kende Ágnes szociológus nyilatkozik Ónody-Molnár Dórának, hogy a módosítás csak keveseket érint: a középosztálybeli szülők gyerekeinek jó része már egyházi iskolába jár.
A csábítás trükkje
Az internetes jegyüzér cég, a ViaGoGo súlyos jogsértéseiről tudnak a netszolgáltatók, amelyek a klikkeléseket fogadják, tudnak a koncertszervező cégek, amelyeknek az eseményeire eladják az átverős jegyeket, tudnak róla a bankok, amelyek a pénzt átutalják, sőt tud a bankfelügyelet meg a fogyasztóvédelmi hatóság is, ahová a népek panaszkodni járnak. És persze mindenről tud a rendőrség, amely együttérzően fogadja a legelszántabbak feljelentését. Maguk a jegyüzérek is tudják, hogy amúgy mindenki mindent tud. Mégsem történik semmi, továbbra is hosszú tömött sorokban sétálnak bele az emberek a csapdába, minden egyes vásárlással elbukva több tízezer forintot. A pechesebbek inkább százezer vagy akár millió feletti összeget is.
Sikeres felhívást fogalmazott meg a Pedagógusok Szakszervezete Országos Ifjúsági Tagozatának vezetője: arra kérte tanártársait, osszák meg egy fényképen a közösségi oldalakon, hány év tanulás és oktatás után mekkora a keresetük. A világhálót elárasztották a keserű bejegyzések, amelyekből világosan látszik, hogy bármit kommunikál is a kormány, a pedagógusok rendkívül elégedetlenek, és ha a piaci szféráétól ennyire elválik a keresetük, akkor a már most is vészes tanárhiány pillanatokon belül még súlyosabbá válik, ami kezelhetetlen problémákat okozhat. Csakhogy a kommunikáció mindennél fontosabb: Radó Péter oktatáskutató szerint például alapvetően politikai kommunikációs oka van annak is, hogy a köznevelési törvény módosításával megszigorították a magántanulói státusz megszerzését, illetve megnehezítették az alternatív iskolák dolgát. Úgy véli, hogy miközben a kormány felkínálta a középosztálynak a menekülési utat az egyre romló állami oktatásból a sokkal jobban finanszírozott egyháziba, mégis, a felső-középosztály érdekérvényesítésre leginkább képes csoportjai kilépnek a rendszerből, és a magántanulói státusz segítségével saját iskolát alapítanak. De ha ez így van, miért nincs sokkal nagyobb tiltakozás a lépés ellen? Ennek két oka is lehetséges. Radó szerint ezek egyike az, hogy különalkukkal és korrupcióval az elit úgyis kivívja magának a különutasság lehetőségét. A másik, s erről már Kende Ágnes szociológus nyilatkozik Ónody-Molnár Dórának, hogy a módosítás csak keveseket érint: a középosztálybeli szülők gyerekeinek jó része már egyházi iskolába jár.
A csábítás trükkje
Az internetes jegyüzér cég, a ViaGoGo súlyos jogsértéseiről tudnak a netszolgáltatók, amelyek a klikkeléseket fogadják, tudnak a koncertszervező cégek, amelyeknek az eseményeire eladják az átverős jegyeket, tudnak róla a bankok, amelyek a pénzt átutalják, sőt tud a bankfelügyelet meg a fogyasztóvédelmi hatóság is, ahová a népek panaszkodni járnak. És persze mindenről tud a rendőrség, amely együttérzően fogadja a legelszántabbak feljelentését. Maguk a jegyüzérek is tudják, hogy amúgy mindenki mindent tud. Mégsem történik semmi, továbbra is hosszú tömött sorokban sétálnak bele az emberek a csapdába, minden egyes vásárlással elbukva több tízezer forintot. A pechesebbek inkább százezer vagy akár millió feletti összeget is.
A VÉG KEZDETE, AVAGY MIKOR LESZ A KEZDET VÉGE
KOLOZSVÁRI SZALONNA VENDÉG
Szerző: CZOTTER JÓZSEF
2019.07.31.
"Mi, akik itt vagyunk a téren, nem leszünk ellenzékben, mert a haza nem lehet ellenzékben, mert a haza akkor is van, ha idegen befolyás alá kerül, török és tatár dúlja, vagy ha nem a miénk a kormányzás lehetősége." (Orbán Viktor, 2002. május)
Nagyon kevesen vették komolyan akkor Orbán szavait. Pedig nem ártott volna. Akkor talán nem jutottunk volna el idáig. De sajnos eljutottunk. Voltunk páran akkor, akik komolyan vettük. Emlékszem egy akkoriban lezajlott esti beszélgetésre. Mintha ma is előttem lenne a történet. Persze két sör közt kiröhögtek. Igazából nem is érdekelt akkor a politika, a szekér haladt, bár betegségem jelei már akkor feltűntek a ködben. Aztán persze jött az úthenger és eléggé el voltam foglalva, hogy kimásszak a rám szabott gödörből. Facebook sem volt még, ahol kiabálhattam volna.
De hogy mit is ismertünk fel akkoriban páran? Hogy Orbánban minden tulajdonság megvan, ami a rossz hatalomgyakorláshoz elengedhetetlen: kapzsiság, beteges hatalomvágy, erkölcstelenség, megalománia, populizmus, köpönyegforgatás, kisebbségi komplexus, a nagyotmondás, a vajdai attitűd. Megvan benne a leleményesség is, ami használható pozitív és negatív irányba is, nála azonban az utóbbi érvényesül.
Hiányzik belőle viszont az európai gondolat, a közös értékekbe vetett hit, az igazságosság, a racionalitás, a méltányosság, a humánum, a megfontoltság és nem utolsó sorban a népért érzett őszinte felelősségérzet, és a népért való munkálkodás, amelyek pedig egy jó vezető ismérvei.
De ami leginkább hiányzik belőle, ami nélkül az ember nem is ember, csak egy roncs, az bizony nem más, mint a gerinc. Mert nincs ami tartás adjon, amitől igazán ember az ember. Hazugságai mögé bújva rombolja a népét, országát.
Ahogy a múltamban a buddhizmust, úgy a politikai nézetemet sem osztottam meg sok emberrel. Akiknek megemlítettem az elején, kiröhögtek, nem értettek, ezért hát akkoriban bezárkóztam, s a köz felé azt a képet mutattam, amit a köz látni szeretett volna.
De a múlt megváltoztathatatlan, ezért a kiutat kellene megtalálni ebből a nagy nemzeti tragédiából, amelybe süllyedt ez a jobb sorsra érdemes magyar nemzet. Nekünk már nem lesz jobb. Talán majd a gyerekeinknek, ha mi itt a mostban képesek leszünk ezt az orbáni őrületet megállítani és visszafordítani a folyamatot. Ám ahová eljutottunk a mentális rombolásban és a gyűlöletben, nagyon nem lesz egyszerű.
Egyetlen baloldali kormány alatt nem volt ekkora gyűlölet, kirekesztés és utálat. A baloldalon egyszer sem hangzott el hasonló tartalmú mondat. Egy sem!
A jobboldal rekeszti ki folyamatosan a baloldalt a magyarságból és nem fordítva. A jobboldal harmadszor taszítja tragédiába a nemzetet az eltelt 100 évben. De nem ez a nagy baj. A nagy baj az, hogy mindenkit összemos a baloldalra, aki nem tartozik a nemzeti Fideszes táborhoz. Mindenkit! Az ősbűnt Kövér László követte el, amikor 1999-ben „idegenszerűnek” bélyegezte a Fidesz ellenzékét. Majd a bukás után jött „a haza nem lehet ellenzékben”, meg „a baloldal genetikai alapon ráront a nemzetére” ocsmány tételei, na meg a folyamatosan színen tartott „nemzeti oldal” sunyi hazugságai. Napont öntötték a rágalmakat, gyűlöletbombákat a médiába, és mint valami patás ördögöket festették le az ellenzéket, összemosva ott mindenkit. Orbán magára rántotta a nagy kereszténynemzetibe csomagolt haza megmentője álszent szerepet, önhatalmúlag kinevezve magát Istennek, csak mert 2/3-dal nyert. De elfelejtette, hogy a nép egyszerű miniszterelnöknek nevezte ki (valójában annak sem, mert nem a nép választ miniszterelnököt), és nem Istennek, pallossal a kezében, hogy bíráskodjon és ítélkezzen élet és halál fölött.
A Fidesz és Orbán fejében csak két oldal létezik. Jobb és bal. Nincs más. Csak fekete és fehér. Gyűlöl mindenkit, aki nem a talpnyaló táborhoz tartozik. Gyűlöli a másképp gondolkodókat, a szabad elmét. A szivárvány sem két színből áll. Milyen jelentéktelen is lenne. Senki nem gyönyörködne benne, mint ahogy most sem élvezi senki Orbán országát, a saját táborán kívül. Orbán, a saját torz képére akarja formálni ezt a nemzetet, amely valami mély apátiába süllyedve egyelőre hagyja. Meddig?
A nemzetből való kirekesztést a Fidesz tömegsporttá fejlesztette, és jelen állás szerint egy teljes generációt sikerült egymás torkának ugrasztani vele. A Fidesz – ki tudja milyen alapon? – felhatalmazva érzi magát, hogy eldöntse, ki a jó magyar és ki nem az. Ki lehet része a nemzetnek és ki nem. Ez egy percig is tűrhetetlen lenne, mégis a legalább másfél évtizede sulykolt aljasság nyomán már jobboldali honfitársaink zöme is úgy érzi: joga van önkéntes ítélőbírót játszani a magyarsághoz tartozás ügyében. Milyen jogon tesz különbséget ember és ember között, magyar és magyar között?
Ezt az országot a Fidesz szakította szét, és tette morálisan tönkre. Nincs Isten, aki ezt a bűnt lemossa róluk. A történelem szemétdombján fognak landolni. Megbélyegzett, elrettentő példaként fogja az utókor emlegetni majd a Fidesz-korszakot, ebben biztos vagyok. Nincs kétségem efelől...
Szerző: CZOTTER JÓZSEF
2019.07.31.
"Mi, akik itt vagyunk a téren, nem leszünk ellenzékben, mert a haza nem lehet ellenzékben, mert a haza akkor is van, ha idegen befolyás alá kerül, török és tatár dúlja, vagy ha nem a miénk a kormányzás lehetősége." (Orbán Viktor, 2002. május)
Nagyon kevesen vették komolyan akkor Orbán szavait. Pedig nem ártott volna. Akkor talán nem jutottunk volna el idáig. De sajnos eljutottunk. Voltunk páran akkor, akik komolyan vettük. Emlékszem egy akkoriban lezajlott esti beszélgetésre. Mintha ma is előttem lenne a történet. Persze két sör közt kiröhögtek. Igazából nem is érdekelt akkor a politika, a szekér haladt, bár betegségem jelei már akkor feltűntek a ködben. Aztán persze jött az úthenger és eléggé el voltam foglalva, hogy kimásszak a rám szabott gödörből. Facebook sem volt még, ahol kiabálhattam volna.
De hogy mit is ismertünk fel akkoriban páran? Hogy Orbánban minden tulajdonság megvan, ami a rossz hatalomgyakorláshoz elengedhetetlen: kapzsiság, beteges hatalomvágy, erkölcstelenség, megalománia, populizmus, köpönyegforgatás, kisebbségi komplexus, a nagyotmondás, a vajdai attitűd. Megvan benne a leleményesség is, ami használható pozitív és negatív irányba is, nála azonban az utóbbi érvényesül.
Hiányzik belőle viszont az európai gondolat, a közös értékekbe vetett hit, az igazságosság, a racionalitás, a méltányosság, a humánum, a megfontoltság és nem utolsó sorban a népért érzett őszinte felelősségérzet, és a népért való munkálkodás, amelyek pedig egy jó vezető ismérvei.
De ami leginkább hiányzik belőle, ami nélkül az ember nem is ember, csak egy roncs, az bizony nem más, mint a gerinc. Mert nincs ami tartás adjon, amitől igazán ember az ember. Hazugságai mögé bújva rombolja a népét, országát.
Ahogy a múltamban a buddhizmust, úgy a politikai nézetemet sem osztottam meg sok emberrel. Akiknek megemlítettem az elején, kiröhögtek, nem értettek, ezért hát akkoriban bezárkóztam, s a köz felé azt a képet mutattam, amit a köz látni szeretett volna.
De a múlt megváltoztathatatlan, ezért a kiutat kellene megtalálni ebből a nagy nemzeti tragédiából, amelybe süllyedt ez a jobb sorsra érdemes magyar nemzet. Nekünk már nem lesz jobb. Talán majd a gyerekeinknek, ha mi itt a mostban képesek leszünk ezt az orbáni őrületet megállítani és visszafordítani a folyamatot. Ám ahová eljutottunk a mentális rombolásban és a gyűlöletben, nagyon nem lesz egyszerű.
Egyetlen baloldali kormány alatt nem volt ekkora gyűlölet, kirekesztés és utálat. A baloldalon egyszer sem hangzott el hasonló tartalmú mondat. Egy sem!
A jobboldal rekeszti ki folyamatosan a baloldalt a magyarságból és nem fordítva. A jobboldal harmadszor taszítja tragédiába a nemzetet az eltelt 100 évben. De nem ez a nagy baj. A nagy baj az, hogy mindenkit összemos a baloldalra, aki nem tartozik a nemzeti Fideszes táborhoz. Mindenkit! Az ősbűnt Kövér László követte el, amikor 1999-ben „idegenszerűnek” bélyegezte a Fidesz ellenzékét. Majd a bukás után jött „a haza nem lehet ellenzékben”, meg „a baloldal genetikai alapon ráront a nemzetére” ocsmány tételei, na meg a folyamatosan színen tartott „nemzeti oldal” sunyi hazugságai. Napont öntötték a rágalmakat, gyűlöletbombákat a médiába, és mint valami patás ördögöket festették le az ellenzéket, összemosva ott mindenkit. Orbán magára rántotta a nagy kereszténynemzetibe csomagolt haza megmentője álszent szerepet, önhatalmúlag kinevezve magát Istennek, csak mert 2/3-dal nyert. De elfelejtette, hogy a nép egyszerű miniszterelnöknek nevezte ki (valójában annak sem, mert nem a nép választ miniszterelnököt), és nem Istennek, pallossal a kezében, hogy bíráskodjon és ítélkezzen élet és halál fölött.
A Fidesz és Orbán fejében csak két oldal létezik. Jobb és bal. Nincs más. Csak fekete és fehér. Gyűlöl mindenkit, aki nem a talpnyaló táborhoz tartozik. Gyűlöli a másképp gondolkodókat, a szabad elmét. A szivárvány sem két színből áll. Milyen jelentéktelen is lenne. Senki nem gyönyörködne benne, mint ahogy most sem élvezi senki Orbán országát, a saját táborán kívül. Orbán, a saját torz képére akarja formálni ezt a nemzetet, amely valami mély apátiába süllyedve egyelőre hagyja. Meddig?
A nemzetből való kirekesztést a Fidesz tömegsporttá fejlesztette, és jelen állás szerint egy teljes generációt sikerült egymás torkának ugrasztani vele. A Fidesz – ki tudja milyen alapon? – felhatalmazva érzi magát, hogy eldöntse, ki a jó magyar és ki nem az. Ki lehet része a nemzetnek és ki nem. Ez egy percig is tűrhetetlen lenne, mégis a legalább másfél évtizede sulykolt aljasság nyomán már jobboldali honfitársaink zöme is úgy érzi: joga van önkéntes ítélőbírót játszani a magyarsághoz tartozás ügyében. Milyen jogon tesz különbséget ember és ember között, magyar és magyar között?
Ezt az országot a Fidesz szakította szét, és tette morálisan tönkre. Nincs Isten, aki ezt a bűnt lemossa róluk. A történelem szemétdombján fognak landolni. Megbélyegzett, elrettentő példaként fogja az utókor emlegetni majd a Fidesz-korszakot, ebben biztos vagyok. Nincs kétségem efelől...
MINTALAKÓTELEP VOLT, A NYOMORDROGOZÁS EGYIK LEGIJESZTŐBB KÖZPONTJA LETT
444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS, ÁCS DÁNIEL, KISS BENCE
2019.07.31.
- Mivel a VIII. és X. kerületből aránylag hatékonyan szorítják ki őket, ezért sokan a Ferencvárosba járnak cuccozni. Törzshelyük lett a József Attila-lakótelep bejáratánál lévő tér.
- A szinte kisvárosi élethez szokott lakók arról számolnak be, hogy két éve szinte a semmiből bukkantak elő az ijesztő, zombiszerű figurák.
- A telepen lakók számára megkerülhetetlen közlekedési csomópontban, az Ecseri úti metrómegállóban állandóak a véres, akár késelésig menő balhék, nyíltan megy a drogkereskedelem és a drogozás, szanaszét hevernek a beájult narkósok.
- A ferencvárosiak már aláírást is gyűjtöttek, és petíciót adtak be az önkormányzathoz, hogy történjen valami, de válaszra sem méltatták őket.
- Az alábbi videóinkban részletesen bemutatjuk a herbál nevű dizájnerdrogot és hatásait: Elsőherbálozók a városligeti majálison, Elkábszereztem a diákhitelem
BIZTOS, HOGY KELL ENNYIT KÖLTENI AZ ÉLSPORTRA?
G7.HU
Szerző: LÁSZLÓ CSABA
2019.07.31.
A költségvetési politika elmúlt kilenc évének egyik leglátványosabb változása, hogy sport célokra összehasonlíthatatlanul többet költ a kormány, sorra rendezzük a nagy világeseményeket, egymás után épülnek a stadionok, sportcsarnokok. A hazai nézők szurkolásától támogatva győznek a magyar fiúk és lányok. Dagad a kebel. Az enyém is.
A sikeres sportolók bűvkörében pedig ott tolonganak a politikusok, hogy nekik is jusson a dicsfényből. A sajtó közben rendszeresen beszámol arról, hogy az eredetileg kommunikált szerény összegekhez képest hányszorosába is került a rendezés, az aktuális stadion, hogyan hullanak el a magyar foci csapatok az európai kupák elején és hogyan termelik a veszteséget az új, de üresen kongó stadionok. Gyönyörű példákat vonultatnak fel a pazarlás illusztrálására. Az MLSZ elnöke a saját közgyűlésén puffog nyilvánosan amiatt, hogy ész nélkül költik a klubok a pénzt olyan, jelentős részben külföldi játékosokra, akik egyetlen percet sem játszottak tétmeccsen. Szerintem hihetünk neki. Csányi Sándor tudja, hogyan kell észszerűen gazdálkodni, takarékos ember hírében áll.
A Magyar Narancs hasábjain pár hete Dénes Ferenc sportközgazdász tette fel a kérdést, hogy ez az egész jelenség színtisztán Orbán Viktor monomániája-e, vagy valami egész másról van szó. Igaza van, többről kell legyen szó, mint monománia. De az adófizetők pénzével való gazdálkodás hatékonyságának elemzése szempontjából szinte mindegy is, hogy emögött egy nemzetfelvirágoztatási vízió van, vagy a sportgazdaságon keresztül a GDP növelésének szándéka, vagy a projekteken és a működésen keresztül ellopható pénzek lehetősége, vagy csak egyszerűen a hideg politikai számításon alapuló szavazatszerzés motiválja. Ez már az orbáni kremlinológia, a politikusok viselkedésének nagyon fontos vizsgálati terepe.*
Nézzük a számokat:...
Szerző: LÁSZLÓ CSABA
2019.07.31.
A költségvetési politika elmúlt kilenc évének egyik leglátványosabb változása, hogy sport célokra összehasonlíthatatlanul többet költ a kormány, sorra rendezzük a nagy világeseményeket, egymás után épülnek a stadionok, sportcsarnokok. A hazai nézők szurkolásától támogatva győznek a magyar fiúk és lányok. Dagad a kebel. Az enyém is.
A sikeres sportolók bűvkörében pedig ott tolonganak a politikusok, hogy nekik is jusson a dicsfényből. A sajtó közben rendszeresen beszámol arról, hogy az eredetileg kommunikált szerény összegekhez képest hányszorosába is került a rendezés, az aktuális stadion, hogyan hullanak el a magyar foci csapatok az európai kupák elején és hogyan termelik a veszteséget az új, de üresen kongó stadionok. Gyönyörű példákat vonultatnak fel a pazarlás illusztrálására. Az MLSZ elnöke a saját közgyűlésén puffog nyilvánosan amiatt, hogy ész nélkül költik a klubok a pénzt olyan, jelentős részben külföldi játékosokra, akik egyetlen percet sem játszottak tétmeccsen. Szerintem hihetünk neki. Csányi Sándor tudja, hogyan kell észszerűen gazdálkodni, takarékos ember hírében áll.
A Magyar Narancs hasábjain pár hete Dénes Ferenc sportközgazdász tette fel a kérdést, hogy ez az egész jelenség színtisztán Orbán Viktor monomániája-e, vagy valami egész másról van szó. Igaza van, többről kell legyen szó, mint monománia. De az adófizetők pénzével való gazdálkodás hatékonyságának elemzése szempontjából szinte mindegy is, hogy emögött egy nemzetfelvirágoztatási vízió van, vagy a sportgazdaságon keresztül a GDP növelésének szándéka, vagy a projekteken és a működésen keresztül ellopható pénzek lehetősége, vagy csak egyszerűen a hideg politikai számításon alapuló szavazatszerzés motiválja. Ez már az orbáni kremlinológia, a politikusok viselkedésének nagyon fontos vizsgálati terepe.*
Nézzük a számokat:...
TÖBB HAVI FIZETÉSÜKET BUKJÁK EGYETEMI OKTATÓK A MEGSZORÍTÁSOK MIATT
24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.08.01.
A felsőoktatási törvény előírja, hogy mikor kell előléptetni egy egyetemi oktatót, azonban sok egyetemen mégsem ennek megfelelően működik a rendszer. Ez a kormánynak kedves egyetemeken nem okoz gondot, de például az ELTE-n már szép számmal vannak olyan oktatók, akik akár évi 1,5 millió forintot is elveszítenek emiatt, összesen 68 oktató van a kiérdemeltnél alacsonyabb munkakörben foglalkoztatva. Ha nem szivattyúzná ki a kormány a pénzt az oktatásból, akkor ez nem így lenne.
A múlt héten sokakhoz eljutott az a kampány, amelyben pedagógusok küldtek be magukról fotókat, megmutatva, hogy mennyi a nettó bérük, és azt is, ki hány évnyi tanulás és gyakorlat után viheti haza ezt az összeget. Három, a kampányban részt vevő tanár azt mesélte nekünk, hogy a megalázóan alacsony bérek miatt szinte „szégyen” tanárnak lenni, csak a hivatástudatuk tartja őket a pályán.
A helyzet a felsőoktatásban sem sokkal jobb, az egyetemi oktatók nemzetközi összehasonlításban aprópénzt visznek haza. Ám van még egy visszásság, amiről beszélnek egyetemi körökben, és most közérdekű adatigénylésekkel meg is bizonyosodtunk róla, hogy okkal:
sok oktatót annak ellenére nem léptetnek elő, hogy megfelelnek az előléptetési kritériumoknak. Ennek nyomán több százezer forinttól esnek el minden évben.
Bárhonnan nézzük, nevetséges az egyetemi tanárok alapbére
2017-ben nagy vitát kavart Demeter Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának azóta már nem elérhető Facebook-posztja, amelyben a többi között azt kifogásolta, hogy egy kezdő Aldi-raktáros többet keres, mint egy egyetemi docens. Demeter kifejtette, hogy bejegyzése nem kizárólag a jelenlegi kormány bírálata, az előzők sem tettek semmit a változásért.
A kutatói bértáblát több mint egy évtized után éppen az Orbán-kormány emelte először, de az egyetemekre hárította a béremelés kigazdálkodását, nem adott hozzá plusz forrást, így az intézményeknek máshonnan kellett spórolniuk (cafeteria, lakhatási támogatás) – azaz amit a kormány az egyik kezével odaadott, a másikkal elvette.
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.08.01.
A felsőoktatási törvény előírja, hogy mikor kell előléptetni egy egyetemi oktatót, azonban sok egyetemen mégsem ennek megfelelően működik a rendszer. Ez a kormánynak kedves egyetemeken nem okoz gondot, de például az ELTE-n már szép számmal vannak olyan oktatók, akik akár évi 1,5 millió forintot is elveszítenek emiatt, összesen 68 oktató van a kiérdemeltnél alacsonyabb munkakörben foglalkoztatva. Ha nem szivattyúzná ki a kormány a pénzt az oktatásból, akkor ez nem így lenne.
A múlt héten sokakhoz eljutott az a kampány, amelyben pedagógusok küldtek be magukról fotókat, megmutatva, hogy mennyi a nettó bérük, és azt is, ki hány évnyi tanulás és gyakorlat után viheti haza ezt az összeget. Három, a kampányban részt vevő tanár azt mesélte nekünk, hogy a megalázóan alacsony bérek miatt szinte „szégyen” tanárnak lenni, csak a hivatástudatuk tartja őket a pályán.
A helyzet a felsőoktatásban sem sokkal jobb, az egyetemi oktatók nemzetközi összehasonlításban aprópénzt visznek haza. Ám van még egy visszásság, amiről beszélnek egyetemi körökben, és most közérdekű adatigénylésekkel meg is bizonyosodtunk róla, hogy okkal:
sok oktatót annak ellenére nem léptetnek elő, hogy megfelelnek az előléptetési kritériumoknak. Ennek nyomán több százezer forinttól esnek el minden évben.
Bárhonnan nézzük, nevetséges az egyetemi tanárok alapbére
2017-ben nagy vitát kavart Demeter Márton, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatójának azóta már nem elérhető Facebook-posztja, amelyben a többi között azt kifogásolta, hogy egy kezdő Aldi-raktáros többet keres, mint egy egyetemi docens. Demeter kifejtette, hogy bejegyzése nem kizárólag a jelenlegi kormány bírálata, az előzők sem tettek semmit a változásért.
A kutatói bértáblát több mint egy évtized után éppen az Orbán-kormány emelte először, de az egyetemekre hárította a béremelés kigazdálkodását, nem adott hozzá plusz forrást, így az intézményeknek máshonnan kellett spórolniuk (cafeteria, lakhatási támogatás) – azaz amit a kormány az egyik kezével odaadott, a másikkal elvette.
2015 óta 26,8 százalékkal nőtt az egyetemi oktatók bére, azonban egy ELTE-n végzett 2018-as belső felmérés alapján az egyetem munkatársai szerint a legégetőbb probléma továbbra is az maradt, hogy alacsony a fizetés, a munkabér és a teljesítmény nincs arányban, illetve a minőségi munkát nem becsülik meg eléggé...
INTERJÚ A CORVINUS ELHÍRESÜLT DIPLOMAOSZTÓJÁNAK SZÓNOKÁVAL
KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: GALAVITS PETRIK / KLUBRÁDIÓ
2019.07.31.
Meglepetést és elismerést váltott ki a Corvinus Egyetem múlt heti diplomaosztóján Clare Humphreys, aki a végzősök nevében kritikus beszéddel búcsúzott az intézménytől. A hallgatótársai üdvrivalgással jutalmazták az egyetem államosítása, a CEU elűzése és az MTA megcsonkításáról is szót ejtő amerikai végzőst, míg az egyetem vezetősége dermedten hallgatta. A Klubrádió telefonon érte el a már Seattle-ben lévő Corvinus-alumnát.
„Talán nem szabadna ennyire egyenesen kimondanom, de nagyon aggaszt az alma materem és a bolygónk jövője... A Corvinus túlélte a szocializmust, de vajon hogy fog bírni a neoliberalizmussal?” – fogalmazott a végzősök nevében beszélő Clare Humphreys a Corvinus Egyetem múlt heti diplomaosztóján.
A kapitalizmust rossz rendszernek tartja, szerinte egyre kevésbé lehet tagadni azt a tényt, hogy miközben keveseket nagyon gazdaggá tesz, hatalmas tömegeket kizsákmányol a rendszer, és a bolygót is tönkreteszi.
Hallgatótársai tapssal és üdvrivalgással fogadták a beszédét, míg a mögötte ülő egyetemi vezetők faarcot magukra erőltetve figyelték. Azt is mondta, hogy éppen azért jött Magyarországra tanulni, hogy elkerülje az amerikai egyetemeken tandíjuk miatt adósságcsapdába kerülő barátai sorsát...
Szerző: GALAVITS PETRIK / KLUBRÁDIÓ
2019.07.31.
Meglepetést és elismerést váltott ki a Corvinus Egyetem múlt heti diplomaosztóján Clare Humphreys, aki a végzősök nevében kritikus beszéddel búcsúzott az intézménytől. A hallgatótársai üdvrivalgással jutalmazták az egyetem államosítása, a CEU elűzése és az MTA megcsonkításáról is szót ejtő amerikai végzőst, míg az egyetem vezetősége dermedten hallgatta. A Klubrádió telefonon érte el a már Seattle-ben lévő Corvinus-alumnát.
„Talán nem szabadna ennyire egyenesen kimondanom, de nagyon aggaszt az alma materem és a bolygónk jövője... A Corvinus túlélte a szocializmust, de vajon hogy fog bírni a neoliberalizmussal?” – fogalmazott a végzősök nevében beszélő Clare Humphreys a Corvinus Egyetem múlt heti diplomaosztóján.
A kapitalizmust rossz rendszernek tartja, szerinte egyre kevésbé lehet tagadni azt a tényt, hogy miközben keveseket nagyon gazdaggá tesz, hatalmas tömegeket kizsákmányol a rendszer, és a bolygót is tönkreteszi.
Hallgatótársai tapssal és üdvrivalgással fogadták a beszédét, míg a mögötte ülő egyetemi vezetők faarcot magukra erőltetve figyelték. Azt is mondta, hogy éppen azért jött Magyarországra tanulni, hogy elkerülje az amerikai egyetemeken tandíjuk miatt adósságcsapdába kerülő barátai sorsát...
A FINN OKTATÁSI RENDSZER MAGYAR SZEMMEL (VIDEÓ)
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSOOLT
2019.07.31.
Nagy Krisztina Finnországban élő magyar pedagógus, aki Magyarországon dolgozott alternatív iskolákban, részt vett egy ilyen iskola alapításában is majd később a gyermekvédelemben. 2011-ben aztán családjával Finnországba költözött és azóta számos személyes élményt szerzett a híres finn oktatási rendszerről. Vele beszélgettem arról, magyarként hogyan látjuk a finn rendszert.
Részletek a videóban:
INGYEN MEGCSINÁLTUK, AMIRE A KÖZMÉDIA NEM VOLT KÉPES: ITT AZ ADATBÁZIS A MILLIÓS SZERZŐDÉSEIKRŐL
HVG ONLINE
Szerző: OROSZI BABETT
2019.08.01.
Az állami vállalatok egyik kedvelt trükkje, hogy a szerződéseikről szóló adatokat olyan formátumban osztják meg, hogy azokkal semmit sem lehet kezdeni. Hasonló játékot játszott az elmúlt években az MTVA is, a hvg.hu viszont az elmúlt hetekben kereshető adatbázist készített az adatokból, és az érdekesebbeket a Vizzu segítségével vizualizálta is. Kíváncsi, kik és mire talicskáztak ki sokmilliárd forintot a közmédiából? Kiderül alábbi cikkünkből, amelynek párját megtalálja a friss HVG-ben.
Tévécsatornákon, rádióadókon, internetes honlapokon, továbbá egy hírközponton keresztül ömlik ránk évek óta a közpénzből finanszírozott kormánypropaganda, hála az Orbán-kormány által megálmodott és azt teljeskörűen ki is szolgáló MTVA-nak, azaz a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak.
Az MTVA-hoz összesen 7 tévécsatorna (M1, M2, M3 - amely már csak online elérhető -, M4, M5, Duna, Duna World), 5 rádió (Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, Dankó Rádió, Nemzetiségi Rádió, Parlamenti Rádió) és több honlap tartozik (mediaklikk.hu, m4sport.hu, hirado.hu), valamint az MTI, amely ingyenesen szállítja a híreket más médiumoknak.
A tartalom széleskörű, a propaganda mellett sport-, szórakoztató, zenei és kulturális műsorok, beszélgetések, mesék, valamint sorozatok és filmek is szerepelnek a kínálatban. Mindez 2011 óta összesen csaknem 720 milliárd forintba került – ebből 586 milliárd közpénz - a költségeknek viszont csak a töredékét lehet részletesen nyomon követni abban a dokumentumcsomagban, amelyet az MTVA éppen az átláthatóság jegyében hozott nyilvánosságra. Ez az első fontos megállapítás, amelyet az után tehetünk, hogy összesítjük a közmédia 5 millió forintot meghaladó szerződéseit.
A lista azt a célt szolgálná, hogy az adófizetők megtudják, az MTVA kivel szerződött és mire, ami bár a mintegy 135 oldalnyi dokumentumból részben valóban kiderül, a tételek összesítése azonban a lehetetlenség kategóriáját súrolta, mivel a közmédia a listát olyan formátumban osztotta meg, hogy abban nem lehetett keresni, a tételeket nem lehetett partnerekre lebontva összesíteni, ahogy évekre sem. Kimutatásokat sem lehetett csinálni arról, hogy ki kapta a legtöbb pénzt, és mire.
A hvg.hu ezt megelégelve hetekkel ezelőtt először különböző internetes szövegfelismerő programok segítségével bevitte az összesen több mint 2400 tételt egy táblázatba, majd azokat átnézte és kijavította. Ezen túl volt, hogy az MTVA euróban és forintban is megadta az összegeket, amelyekhez néhol megjegyzéseket is fűzött, ezeket külön oszlopba kellett rendezni.
Ennek a folyamatnak a végén vált láthatóvá a végösszeg, amely 193 milliárd forint. Ekkora értékű szerződések szerepelnek tehát összességében az 5 millió forintot meghaladó szerződések listájában, ami a 720 milliárdos összköltségnek alig több mint a negyede.
Mindettől függetlenül ebből is elég sok mindent meg lehet tudni. Például azt, hogy kik kapták ennek a 193 milliárd forintnak a jelentős részét. Elég kevés szereplő: 1068 szerződött parnerből csupán 54 cég. E vállalkozások 154 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket az MTVA-val, a fennmaradó 38 milliárd forinton pedig a többi, ezernél is több vállalkozás osztozott.
És hogy kik voltak a legnagyobb szereplők? Kiemelkedően magas összegre, mintegy 32 milliárd forintra szerződött az MTVA-val a Magyar Labdarúgó Szövetség. A közmédia ezt a pénzt főként sportközvetítési jogokra fizette ki. A második és harmadik tétel ugyancsak a sportról szól, a Hungaroring Zrt.-vel a Forma-1 közvetítéseire illetve a futamokkal kapcsolatos barterszerződésekre összesen 17 milliárd forint értékben szerződtek. Tízmilliárd forintnál többet költött el az MTVA az Európai Labdarúgó-Szövetségnél is, itt szintén sportközvetítések jogaira, valamint kis mértékben vonalhasználatra fizették ki a pénzt...
Szerző: OROSZI BABETT
2019.08.01.
Az állami vállalatok egyik kedvelt trükkje, hogy a szerződéseikről szóló adatokat olyan formátumban osztják meg, hogy azokkal semmit sem lehet kezdeni. Hasonló játékot játszott az elmúlt években az MTVA is, a hvg.hu viszont az elmúlt hetekben kereshető adatbázist készített az adatokból, és az érdekesebbeket a Vizzu segítségével vizualizálta is. Kíváncsi, kik és mire talicskáztak ki sokmilliárd forintot a közmédiából? Kiderül alábbi cikkünkből, amelynek párját megtalálja a friss HVG-ben.
Tévécsatornákon, rádióadókon, internetes honlapokon, továbbá egy hírközponton keresztül ömlik ránk évek óta a közpénzből finanszírozott kormánypropaganda, hála az Orbán-kormány által megálmodott és azt teljeskörűen ki is szolgáló MTVA-nak, azaz a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapnak.
Az MTVA-hoz összesen 7 tévécsatorna (M1, M2, M3 - amely már csak online elérhető -, M4, M5, Duna, Duna World), 5 rádió (Kossuth Rádió, Petőfi Rádió, Bartók Rádió, Dankó Rádió, Nemzetiségi Rádió, Parlamenti Rádió) és több honlap tartozik (mediaklikk.hu, m4sport.hu, hirado.hu), valamint az MTI, amely ingyenesen szállítja a híreket más médiumoknak.
A tartalom széleskörű, a propaganda mellett sport-, szórakoztató, zenei és kulturális műsorok, beszélgetések, mesék, valamint sorozatok és filmek is szerepelnek a kínálatban. Mindez 2011 óta összesen csaknem 720 milliárd forintba került – ebből 586 milliárd közpénz - a költségeknek viszont csak a töredékét lehet részletesen nyomon követni abban a dokumentumcsomagban, amelyet az MTVA éppen az átláthatóság jegyében hozott nyilvánosságra. Ez az első fontos megállapítás, amelyet az után tehetünk, hogy összesítjük a közmédia 5 millió forintot meghaladó szerződéseit.
A lista azt a célt szolgálná, hogy az adófizetők megtudják, az MTVA kivel szerződött és mire, ami bár a mintegy 135 oldalnyi dokumentumból részben valóban kiderül, a tételek összesítése azonban a lehetetlenség kategóriáját súrolta, mivel a közmédia a listát olyan formátumban osztotta meg, hogy abban nem lehetett keresni, a tételeket nem lehetett partnerekre lebontva összesíteni, ahogy évekre sem. Kimutatásokat sem lehetett csinálni arról, hogy ki kapta a legtöbb pénzt, és mire.
A hvg.hu ezt megelégelve hetekkel ezelőtt először különböző internetes szövegfelismerő programok segítségével bevitte az összesen több mint 2400 tételt egy táblázatba, majd azokat átnézte és kijavította. Ezen túl volt, hogy az MTVA euróban és forintban is megadta az összegeket, amelyekhez néhol megjegyzéseket is fűzött, ezeket külön oszlopba kellett rendezni.
Ennek a folyamatnak a végén vált láthatóvá a végösszeg, amely 193 milliárd forint. Ekkora értékű szerződések szerepelnek tehát összességében az 5 millió forintot meghaladó szerződések listájában, ami a 720 milliárdos összköltségnek alig több mint a negyede.
Mindettől függetlenül ebből is elég sok mindent meg lehet tudni. Például azt, hogy kik kapták ennek a 193 milliárd forintnak a jelentős részét. Elég kevés szereplő: 1068 szerződött parnerből csupán 54 cég. E vállalkozások 154 milliárd forint értékben kötöttek szerződéseket az MTVA-val, a fennmaradó 38 milliárd forinton pedig a többi, ezernél is több vállalkozás osztozott.
És hogy kik voltak a legnagyobb szereplők? Kiemelkedően magas összegre, mintegy 32 milliárd forintra szerződött az MTVA-val a Magyar Labdarúgó Szövetség. A közmédia ezt a pénzt főként sportközvetítési jogokra fizette ki. A második és harmadik tétel ugyancsak a sportról szól, a Hungaroring Zrt.-vel a Forma-1 közvetítéseire illetve a futamokkal kapcsolatos barterszerződésekre összesen 17 milliárd forint értékben szerződtek. Tízmilliárd forintnál többet költött el az MTVA az Európai Labdarúgó-Szövetségnél is, itt szintén sportközvetítések jogaira, valamint kis mértékben vonalhasználatra fizették ki a pénzt...
MÁS KULTÚRA
MÉRCE
Szerző: VARGA 'NEFELEJCS' GERGŐ
2019.07.27.
Tusványoson Bajkai István bejelentette, hogy meg kell regulázni az Airbnb-szállásadókat. El lehet merengeni annak a praxisán, hogy milyen lesz az, amikor a család ügyvédje a család egyik üzleti lábát szabályozza majd meg. Az ellenzék ugyanitt Niedermüller Pétert indítja a bulinegyedben, egyenest Brüsszelből, miközben a túlturizmusra senki az égadta világon nem akar megoldást találni, akkor sem, ha Budapesten emelkednek a kontinensen a legmeredekebben a lakásárak.
(Meglátjuk, hogy az egykor a témában a Fordulatba(!) író Niedermüller milyen radikális városkoncepciókkal rendelkezik. Eddig nem túl meggyőző, de ugyanakkor legalább az őspanamás Hunvald kilépett az MSZP-ből. Remek a hangulat, kiválóak a kilátások.)
Ez a nyár amúgy is különösen kibírhatatlanra sikerült: egy hétvége alatt kétszer is majdnem lehugyoztak részeg britek egy kocsma előtt, az építkezéseknek dübörögnek, de szombat hajnalban is. Az árak emelkednek mindenhol, és ha valakinek a folyamatos gürizés után kedve lenne elmenni szórakozni, úgy kell vadásznia azt is, annyira érezhető a razziákkal, bezárásokkal és egyéb szorongatott „színtér” tragikus helyzete, mintha tényleg egy kuktában forronganánk, csak egyre több moslékkal.
Legalább megszaporodtak azok a bulik, amelyek nem csak a szórakoztatásról szólnak, hanem mellette jótékonykodnak is – ennek eklatáns példája generációm kommersz nosztalgia-trash diszkója, a folyton teltházas NECCparty esete a hajléktalanokat segítő Food Not Bombssal, miközben a fővárosban újra elkezdték behordani a hajléktalanokat, megfegyelmezni őket a kereszténydemokrácia nevében hajléktalan mivoltuk alkotmányosan eredendő bűneiért.
(Hallom még mocorogni itt-ott az osztályöntudatot a zenészek körében. Első fecskék, de messze még a nyár: egyelőre elterjedtebb a hipsterkapitalizmus és a #ellenállás valamilyen egyvelege.)
Mindenesetre egy olyan furcsa átmeneti állapotban vagyunk, ahol a nagy P politika képtelen (vagy nem érdekelt) válaszokat adni a növekvő problémára, a nagy média egészen egyoldalúan számol be többnyire a dolgok állásáról, a művészek nagyja menekül a politikától (hisz a konfrontációt egyre kevesebben vállalják, vállalhatják be), a politika egyre erősebben vonul be a kultúrába, az eddigi aktivista-paradigmák (és csoportok meg emberek) pedig elfáradtak, kimerültek. Új intézmények, amelyek erre a helyzetre reflektálnának, még nem álltak fel – amik igen, azok a tudástermelés-központúságot tükrözik továbbra is (bár immár hangsúlyosabb átadási jelleggel).
Ez kiváló apropó arra, hogy valami teljesen másról beszéljek – elkerülve a ‘bezzeg Nyugaton’ olcsó megoldását, noha épp Berlinben kiharcolták az aktivisták (helyesebben: a radikálisok) az albérletárak befagyasztását, és nem kisebb céllal indítanak népszavazást, minthogy kisajátítsanak(!) a köz részére 250 000 lakást, és ennek felmérések szerint 54%-os a támogatottsága.
Triviális lenne azt mondani, hogy lehet ezt máshogy is. Most én csak arra törekszem, hogy valamennyire megvilágítsam: miért...
Szerző: VARGA 'NEFELEJCS' GERGŐ
2019.07.27.
Tusványoson Bajkai István bejelentette, hogy meg kell regulázni az Airbnb-szállásadókat. El lehet merengeni annak a praxisán, hogy milyen lesz az, amikor a család ügyvédje a család egyik üzleti lábát szabályozza majd meg. Az ellenzék ugyanitt Niedermüller Pétert indítja a bulinegyedben, egyenest Brüsszelből, miközben a túlturizmusra senki az égadta világon nem akar megoldást találni, akkor sem, ha Budapesten emelkednek a kontinensen a legmeredekebben a lakásárak.
(Meglátjuk, hogy az egykor a témában a Fordulatba(!) író Niedermüller milyen radikális városkoncepciókkal rendelkezik. Eddig nem túl meggyőző, de ugyanakkor legalább az őspanamás Hunvald kilépett az MSZP-ből. Remek a hangulat, kiválóak a kilátások.)
Ez a nyár amúgy is különösen kibírhatatlanra sikerült: egy hétvége alatt kétszer is majdnem lehugyoztak részeg britek egy kocsma előtt, az építkezéseknek dübörögnek, de szombat hajnalban is. Az árak emelkednek mindenhol, és ha valakinek a folyamatos gürizés után kedve lenne elmenni szórakozni, úgy kell vadásznia azt is, annyira érezhető a razziákkal, bezárásokkal és egyéb szorongatott „színtér” tragikus helyzete, mintha tényleg egy kuktában forronganánk, csak egyre több moslékkal.
Legalább megszaporodtak azok a bulik, amelyek nem csak a szórakoztatásról szólnak, hanem mellette jótékonykodnak is – ennek eklatáns példája generációm kommersz nosztalgia-trash diszkója, a folyton teltházas NECCparty esete a hajléktalanokat segítő Food Not Bombssal, miközben a fővárosban újra elkezdték behordani a hajléktalanokat, megfegyelmezni őket a kereszténydemokrácia nevében hajléktalan mivoltuk alkotmányosan eredendő bűneiért.
(Hallom még mocorogni itt-ott az osztályöntudatot a zenészek körében. Első fecskék, de messze még a nyár: egyelőre elterjedtebb a hipsterkapitalizmus és a #ellenállás valamilyen egyvelege.)
Mindenesetre egy olyan furcsa átmeneti állapotban vagyunk, ahol a nagy P politika képtelen (vagy nem érdekelt) válaszokat adni a növekvő problémára, a nagy média egészen egyoldalúan számol be többnyire a dolgok állásáról, a művészek nagyja menekül a politikától (hisz a konfrontációt egyre kevesebben vállalják, vállalhatják be), a politika egyre erősebben vonul be a kultúrába, az eddigi aktivista-paradigmák (és csoportok meg emberek) pedig elfáradtak, kimerültek. Új intézmények, amelyek erre a helyzetre reflektálnának, még nem álltak fel – amik igen, azok a tudástermelés-központúságot tükrözik továbbra is (bár immár hangsúlyosabb átadási jelleggel).
Ez kiváló apropó arra, hogy valami teljesen másról beszéljek – elkerülve a ‘bezzeg Nyugaton’ olcsó megoldását, noha épp Berlinben kiharcolták az aktivisták (helyesebben: a radikálisok) az albérletárak befagyasztását, és nem kisebb céllal indítanak népszavazást, minthogy kisajátítsanak(!) a köz részére 250 000 lakást, és ennek felmérések szerint 54%-os a támogatottsága.
Triviális lenne azt mondani, hogy lehet ezt máshogy is. Most én csak arra törekszem, hogy valamennyire megvilágítsam: miért...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)