Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.07.16.
2019. július 16., kedd
A NACIONALIZMUS NEM OLDJA MEG A PROBLÉMÁKAT, CSAK ELFEDI ŐKET – HARARI A 21. SZÁZADRÓL
ÁTLÁTSZÓ / SZAKIRODALOM
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.07.16.
Az ismert izraeli történész, Yuval Noah Harari legújabb könyve az emberiség előtt álló kihívásokat veszi sorra a technológiai fejlődéstől kezdve a gazdasági, ökológiai és politikai kérdésekig. A világ egyre bonyolultabb, az emberek pedig nem szeretik ostobának érezni magukat, ezért a tényekkel való szembenézés helyett inkább a múltba, a vallásba, és megkérdőjelezhető ideológiákba révednek...
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.07.16.
THE GUARDIAN: ORBÁN “KERESZTÉNY DEMOKRÁCIÁJA”
HUPPA
Szerző: MTI
2019.07.15.
„Orbán a kereszténységet arra használja fel, hogy erősítse szorítását Magyarországon” – ezzel a címmel közölt igen terjedelmes cikket a lap. Orbán jelenleg a harmadik mandátumát tölti, és egyre inkább szélsőjobboldali, migráció-ellenes retorikát használ, ahogyan bebetonozza az ország feletti, egyre inkább tekintélyelvű ellenőrzését.
Van azonban egy gond: az Orbán-kormány politikája nem nagyon keresztény – írta a szerző. Korábban Orbán „illiberális demokráciának” nevezte a rendszerét, de újabban áttért a „keresztény demokrácia” elnevezésre, miközben üzenete továbbra is a bevándorlás megakadályozásáról szól, valamint arról, hogy meg kell védeni az ostromlott Európát a kívülállókról – de ez az üzenet egyre inkább keresztény „csomagolásban” érkezik, mind külföldön, mind odahaza – írta a lap.
Felidézte, hogy az amerikai Függetlenség Napja alkalmából rendezett nagy fogadáson Orbán elmondta: Trump hatalomra jutásával végre átfedés mutatkozik Amerika és Magyarország értékei között. „Egyikünk sem hajlandó elfogadni a modern politika képmutatását, amely figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a kereszténység globálisan a legüldözöttebb vallás” – mondta Orbán.
A magyar katolikus egyház, amely a legnagyobb az országban, támogatja Orbán keményvonalas migrációs politikáját, noha a pápa gyakran felszólítja Európát, hogy legyen toleráns és megértő a menekülőkkel szemben. A magyarok 80 százaléka kereszténynek tekinti magét, de csak 15 százalékuk mondja, hogy rendszeresen jár templomba. „Orbán a késői nyolcvanas években került a politikába kommunistaellenes aktivistaként, akinek kevés ideje volt a vallásra, de a kilencvenes években megtalálta istent, és még a házasságát is újra megkötötte egyházi ceremóniával” – írta a lap. Azóta gyakran hivatkozott a keresztény értékekre, de ennek intenzitása az utóbbi időben fokozódott. Mostanság alig telik el hónap, hogy Orbán ne fogadna keresztény vezetőket a világ valamely tájáról, jövőre Budapesten lesz az Eucharisztikus Kongresszus – de még az Állami Operaház is keresztény évadot hirdetett...
Szerző: MTI
2019.07.15.
Van azonban egy gond: az Orbán-kormány politikája nem nagyon keresztény – írta a szerző. Korábban Orbán „illiberális demokráciának” nevezte a rendszerét, de újabban áttért a „keresztény demokrácia” elnevezésre, miközben üzenete továbbra is a bevándorlás megakadályozásáról szól, valamint arról, hogy meg kell védeni az ostromlott Európát a kívülállókról – de ez az üzenet egyre inkább keresztény „csomagolásban” érkezik, mind külföldön, mind odahaza – írta a lap.
Felidézte, hogy az amerikai Függetlenség Napja alkalmából rendezett nagy fogadáson Orbán elmondta: Trump hatalomra jutásával végre átfedés mutatkozik Amerika és Magyarország értékei között. „Egyikünk sem hajlandó elfogadni a modern politika képmutatását, amely figyelmen kívül hagyja a tényt, hogy a kereszténység globálisan a legüldözöttebb vallás” – mondta Orbán.
A magyar katolikus egyház, amely a legnagyobb az országban, támogatja Orbán keményvonalas migrációs politikáját, noha a pápa gyakran felszólítja Európát, hogy legyen toleráns és megértő a menekülőkkel szemben. A magyarok 80 százaléka kereszténynek tekinti magét, de csak 15 százalékuk mondja, hogy rendszeresen jár templomba. „Orbán a késői nyolcvanas években került a politikába kommunistaellenes aktivistaként, akinek kevés ideje volt a vallásra, de a kilencvenes években megtalálta istent, és még a házasságát is újra megkötötte egyházi ceremóniával” – írta a lap. Azóta gyakran hivatkozott a keresztény értékekre, de ennek intenzitása az utóbbi időben fokozódott. Mostanság alig telik el hónap, hogy Orbán ne fogadna keresztény vezetőket a világ valamely tájáról, jövőre Budapesten lesz az Eucharisztikus Kongresszus – de még az Állami Operaház is keresztény évadot hirdetett...
NAGY DURRANÁS LEHET A FACEBOOK-PÉNZ - 1,7 MILLIÁRD BANKKAPCSOLAT NÉLKÜLI ÜGYFÉLLEL KALKULÁLNAK
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.16.
Úgy tűnik, hogy a nemzetközi pénzvilág vezetői komolyan megriadtak a Facebook-pénz (Libra) megjelenésétől. A holnapi pénzügyi csúcson több aspektusból is tárgyalnak erről. A közösségi portál igyekszik kihúzni a kifogások méregfogát azzal, hogy megígérte: nem sietnek a felhasználókat nagyon gyors és olcsó fizetési szolgáltatással kecsegtető Librával.
Bár viták kereszttüzében állnak a bitcoin és a hozzá hasonló kriptovaluták, mindeddig igazán csak elkötelezett informatikusok, magas kockázatot vállaló spekulánsok, no meg az anonimitással visszaélő szervezett bűnözői körök fantáziáját keltette fel. A Facebook tavasszal bejelentett kriptovalutája, a Libra azonban mintegy 2,7 milliárd embert céloz meg, a Facebook felhasználóit. Nem csoda, hogy úgy látszik: a nemzetközi pénzvilág vezetői ezúttal komolyan megriadtak.
A G7-ek pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek szerdán a franciaországi Chantillyban kezdődő kétnapos találkozóján – az olyan határokon átnyúló szupermultik adóztatásának problémái mellett, mint a Google vagy éppen maga a Facebook - hangsúlyos programpontként tárgyalnak majd a Librának a globális pénzpiacra gyakorolt hatásáról...
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.16.
Bár viták kereszttüzében állnak a bitcoin és a hozzá hasonló kriptovaluták, mindeddig igazán csak elkötelezett informatikusok, magas kockázatot vállaló spekulánsok, no meg az anonimitással visszaélő szervezett bűnözői körök fantáziáját keltette fel. A Facebook tavasszal bejelentett kriptovalutája, a Libra azonban mintegy 2,7 milliárd embert céloz meg, a Facebook felhasználóit. Nem csoda, hogy úgy látszik: a nemzetközi pénzvilág vezetői ezúttal komolyan megriadtak.
A G7-ek pénzügyminisztereinek és jegybanki vezetőinek szerdán a franciaországi Chantillyban kezdődő kétnapos találkozóján – az olyan határokon átnyúló szupermultik adóztatásának problémái mellett, mint a Google vagy éppen maga a Facebook - hangsúlyos programpontként tárgyalnak majd a Librának a globális pénzpiacra gyakorolt hatásáról...
KÁOSZ A TV2-NÉL: HIVATALOSAN IS ELADTÁK A CSATORNÁT, VALÓSZÍNŰLEG TÖBBSZÖR IS
G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.07.16.
Egészen döbbenetes kavarás zajlik a TV2-nél, az azonban most már biztos, hogy hivatalosan is új tulajdonosa van a kereskedelmi tévének. Június utolsó napjaiban ugyanis a januárban elhunyt Andy Vajna vagyonkezelő cége eladta az AV Progress nevű társaságot. Márpedig ez a cég a TV2 mögött álló tulajdonosi láncolat egyik tagja, így – legalábbis elvileg és papíron – a csatorna, sőt a teljes Fidesz-közeli tévés biznisz is új tulajdonoshoz került.
Ez az új tulajdonos pedig a BusinessHelp Kft., épp az a cég, amelyről három hónapja megírtuk, hogy 2016 óta közel 20 milliárd forintnyi előleget tett le a TV2-ért, így valójában már évek óta birtokolhatná a tévét. Csak eddig valamiért nem vették a nevükre a csatornát.
Most úgy tűnik, hogy ez megtörtént, érvényesítették ezt a jogot. A cégháló körül jogi kavarások miatt azonban könnyen elképzelhető, hogy valójában mégsem ők birtokolják a kereskedelmi tévét. A hivatalos iratok alapján ugyanis úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban a cégháló más vállalatai is tulajdonost váltottak...
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.07.16.
Ez az új tulajdonos pedig a BusinessHelp Kft., épp az a cég, amelyről három hónapja megírtuk, hogy 2016 óta közel 20 milliárd forintnyi előleget tett le a TV2-ért, így valójában már évek óta birtokolhatná a tévét. Csak eddig valamiért nem vették a nevükre a csatornát.
Most úgy tűnik, hogy ez megtörtént, érvényesítették ezt a jogot. A cégháló körül jogi kavarások miatt azonban könnyen elképzelhető, hogy valójában mégsem ők birtokolják a kereskedelmi tévét. A hivatalos iratok alapján ugyanis úgy tűnik, hogy az elmúlt hónapokban a cégháló más vállalatai is tulajdonost váltottak...
ORBÁNT CSAKIS A PÉNZ ÉRDEKLI, SEMMI MÁS
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.07.16.
...Tudósok százai kongatják a vészharangokat és szólítják fel arra a világ kormányait, hogy ha nem teszünk valamit, akkor felkészülhetünk arra, hogy az olajért vívott háborúkat fel fogja váltani a vízért vívott, ami vélhetően jóval halálosabb és pusztítóbb lesz mindenki számára. Noha az uniós vezetők egyre inkább dolgoznak egy terven a civilizáció megmentésével kapcsolatban, elképzelhető, hogy már késő. Az pedig már csak hab a tortán, hogy Orbán Viktor egyszemélyben megy neki bármiféle, az emberiség szempontjából sorsdöntő kérdésnek. Hogy mi lehet az oka?
"A céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk. Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!"
Már megint a hozzáférhető pénz a legfontosabb Orbánnnak, micsoda meglepetés! Csalódás is lett volna, ha nem ez áll a háttérben, komolyan. Kit érdekel az, hogy emberek milliói éheznek világszerte az aszály miatt? Kit érdekel, hogy egyre több helyen válik szinte elérhetetlenné a tiszta ivóvíz? Kit érdekel, hogy az elsivatagodás miatt egyre több ország élelemellátása kerülhet veszélybe? Megmondom, kit nem: Orbán Viktort. Még akkor sem, ha pontosan tudható az, hogy a klímaváltozás az egyik oka annak, hogy emberek milliói indultak útnak, hogy egy olyan ország felé vegyék az irányt, ahol még nem vették át a zöld legelők helyét a homoksivatagok. Ezeket az embereket egy kerítés már nem fogja megállítani, hiszen ők a saját és gyermekeik jövőjét féltik.
A döntés hátteréről tehát a magyarok nem tudhatnak meg semmit, miközben a gyermekeink jövőjéről van szó, hiszen ha Orbánék megvétózzák a megállapodás tervezetét – feltéve, hogy nem kapnak elegendő pénzt ahhoz, hogy szignózzák azt – akkor a gyermekeink jövőjére mondanak nemet. A családbarát magyar kormány, amely a keresztényi szeretet jegyében minden tárgyalóasztal közepére odaszarik, ha nem kapja meg azt, amit követel. Orbánt és kormányát soha nem érdekelte a környezetvédelem, sem a klímaváltozás, ezt eddig sem rejtették véka alá. Azonban a mostani vétó – ehhez a lengyel és cseh tiltakozás sem kell – sokkal több annál, mint hogy egy piciny ország nagyravágyó vezetője semmibe veszi a klímaváltozás tényét. Itt már emberek százmillióiról van szó, hiszen ha nem születik egységes megállapodás, úgy a francia, vagy német gyárak továbbra is korlát nélkül égethetnek szerves anyagokat, ezzel megpecsételve a civilizáció sorsát.
Továbbra is egy dolog fontos Orbánnak: pénz.
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.07.16.
"A céllal egyetértünk, de amíg nem látjuk, hol van erre a pénz, addig nem vállaljuk. Úgyhogy kezdjünk tárgyalni a pénzről!"
Már megint a hozzáférhető pénz a legfontosabb Orbánnnak, micsoda meglepetés! Csalódás is lett volna, ha nem ez áll a háttérben, komolyan. Kit érdekel az, hogy emberek milliói éheznek világszerte az aszály miatt? Kit érdekel, hogy egyre több helyen válik szinte elérhetetlenné a tiszta ivóvíz? Kit érdekel, hogy az elsivatagodás miatt egyre több ország élelemellátása kerülhet veszélybe? Megmondom, kit nem: Orbán Viktort. Még akkor sem, ha pontosan tudható az, hogy a klímaváltozás az egyik oka annak, hogy emberek milliói indultak útnak, hogy egy olyan ország felé vegyék az irányt, ahol még nem vették át a zöld legelők helyét a homoksivatagok. Ezeket az embereket egy kerítés már nem fogja megállítani, hiszen ők a saját és gyermekeik jövőjét féltik.
A döntés hátteréről tehát a magyarok nem tudhatnak meg semmit, miközben a gyermekeink jövőjéről van szó, hiszen ha Orbánék megvétózzák a megállapodás tervezetét – feltéve, hogy nem kapnak elegendő pénzt ahhoz, hogy szignózzák azt – akkor a gyermekeink jövőjére mondanak nemet. A családbarát magyar kormány, amely a keresztényi szeretet jegyében minden tárgyalóasztal közepére odaszarik, ha nem kapja meg azt, amit követel. Orbánt és kormányát soha nem érdekelte a környezetvédelem, sem a klímaváltozás, ezt eddig sem rejtették véka alá. Azonban a mostani vétó – ehhez a lengyel és cseh tiltakozás sem kell – sokkal több annál, mint hogy egy piciny ország nagyravágyó vezetője semmibe veszi a klímaváltozás tényét. Itt már emberek százmillióiról van szó, hiszen ha nem születik egységes megállapodás, úgy a francia, vagy német gyárak továbbra is korlát nélkül égethetnek szerves anyagokat, ezzel megpecsételve a civilizáció sorsát.
Továbbra is egy dolog fontos Orbánnak: pénz.
MAGYARORSZÁGON HALNAK MEG A LEGTÖBBEN RÁKBAN AZ EU-BAN, DE AZ ÖSSZES HALÁLOKBAN ROSSZUL ÁLL A HAZAI EGÉSZSÉGÜGY
168 ÓRA ONLINE
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2019.07.16.
A "családbarát kormányzás" sem cseng túl jól a szülési és csecsemőhalandósági adatok alapján.
Százezer lakosra vetítve Magyarországon a legtöbb, 345 a rákban elhunytak száma az Európai Unióban – derül ki az Eurostat legfrissebb halálozási statisztikáiból, amiben a 2016-os tagállami adatokat vetették össze.
A férfiak majdnem kétszer többen halnak meg rákban, mint a nők, százezer férfira vetítve 478 rák okozta haláleset történik, a nők között ez 262 haláleset. Megjegyezzük, a hazai orvosok rendre figyelmeztetnek, hogy a férfiak sokkal gyakrabban hagyják ki a szűrővizsgálatokat és csak a súlyosabb állapotukban fordulnak orvoshoz, amikor már nem munkaképesek, ez általános minden megbetegedésben.
Az összeurópai léptékben vezető haláloknak számító keringési megbetegedésekből fakadó halálesetek számában is a hatodik helyen állunk, 737 ilyen haláleset jutott százezer emberre. Sokat elárul, egy ebben a mutatóban az EU-hoz csak 2004 után csatlakozott államok foglalják el a rangsor nem épp megtisztelő első felét.
Ausztriában közel fele annyian halnak meg keringési betegségekben – például agyvérzésben, szívrohamban –, mint Magyarországon.
A "családbarát kormányzásnak" nem feltétlen jó hír, hogy a szülésből fakadó halálokok tekintetében 2016-ban Észtország után a második legrosszabb EU-tagállam voltunk, 0,23 nő halt bele a szülésbe százezerből. Azonban fontos ezt kiegyensúlyozva nézni, 2012-óta eltelt összes évet tekintve a középmezőnyben van a magyar egészségügy a szülésben elhunyt nők számát tekintve, ami szerencsére egyébként egyik ország tekintetében sem sok, persze relatíve. A csecsemőhalandósági mutatóban is sajnos inkább élmezőnybe tartozunk, a kilencedik legrosszabb a magyar egészségügy ezen mutatója...
Szerző: UNYATYINSZKI GYÖRGY
2019.07.16.
Százezer lakosra vetítve Magyarországon a legtöbb, 345 a rákban elhunytak száma az Európai Unióban – derül ki az Eurostat legfrissebb halálozási statisztikáiból, amiben a 2016-os tagállami adatokat vetették össze.
A férfiak majdnem kétszer többen halnak meg rákban, mint a nők, százezer férfira vetítve 478 rák okozta haláleset történik, a nők között ez 262 haláleset. Megjegyezzük, a hazai orvosok rendre figyelmeztetnek, hogy a férfiak sokkal gyakrabban hagyják ki a szűrővizsgálatokat és csak a súlyosabb állapotukban fordulnak orvoshoz, amikor már nem munkaképesek, ez általános minden megbetegedésben.
Az összeurópai léptékben vezető haláloknak számító keringési megbetegedésekből fakadó halálesetek számában is a hatodik helyen állunk, 737 ilyen haláleset jutott százezer emberre. Sokat elárul, egy ebben a mutatóban az EU-hoz csak 2004 után csatlakozott államok foglalják el a rangsor nem épp megtisztelő első felét.
Ausztriában közel fele annyian halnak meg keringési betegségekben – például agyvérzésben, szívrohamban –, mint Magyarországon.
A "családbarát kormányzásnak" nem feltétlen jó hír, hogy a szülésből fakadó halálokok tekintetében 2016-ban Észtország után a második legrosszabb EU-tagállam voltunk, 0,23 nő halt bele a szülésbe százezerből. Azonban fontos ezt kiegyensúlyozva nézni, 2012-óta eltelt összes évet tekintve a középmezőnyben van a magyar egészségügy a szülésben elhunyt nők számát tekintve, ami szerencsére egyébként egyik ország tekintetében sem sok, persze relatíve. A csecsemőhalandósági mutatóban is sajnos inkább élmezőnybe tartozunk, a kilencedik legrosszabb a magyar egészségügy ezen mutatója...
MEGSZAVAZTÁK, URSULA VON DER LEYEN AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÚJ ELNÖKE
MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2019.07.16.
Szerző: BOGATIN BENCE
2019.07.16.
Az Európai Parlament jóváhagyta Ursula von der Leyen elnökségét, így a következő öt évben ő lesz az Európai Bizottság elnöke. A volt német védelmi miniszter lesz az első nő ebben a pozícióban.
A Parlamentnek abszolút többséggel (azaz a képviselők fele plusz egy szavazat mellett) kellett jóváhagynia a Bizottság új elnökét.
A Parlamentnek abszolút többséggel (azaz a képviselők fele plusz egy szavazat mellett) kellett jóváhagynia a Bizottság új elnökét.
Nagyon szoros eredmény született: a 751 képviselőből 732-en szavaztak, közülük 383-an igennel 327-en pedig nemmel voksoltak, 22-en tartózkodtak, így a Parlament rábólintott a néppárti német politikusra.
Von der Leyent július elején jelölte az Európai Tanács a bizottsági elnöki pozícióra, miután a pártcsaládok csúcsjelöltjei közül senki sem tudott elegendő támogatást szerezni a tagállamok vezetőitől. Kompromisszumos jelölése kapcsán a csúcsjelölti rendszer abszolút kudarca is felmerült, amely egyben a háttéralkuk győzelmét is jelentette a demokrácia és a transzparencia felett. Több frakcióból is emiatt támadták a személyét, ám a szavazásig sikerült maga mellé állítania a képviselők többségét, a nagy frakciók közül a liberális Renew Europe és az a szocdem S&D is a mai napon deklarálta, hogy frakicóülésükön von der Leyen támogatása mellett foglaltak állást.
A német politikus a mai plenáris ülés előtt is felszólalt, utolsó, szavazást megelőző beszédében többek között humánusabb határokat, ambiciózusabb klímavédelmet, valamint igazságosabb európai gazdaságot és társadalmat ígért, erről itt írtunk bővebben...
Von der Leyent július elején jelölte az Európai Tanács a bizottsági elnöki pozícióra, miután a pártcsaládok csúcsjelöltjei közül senki sem tudott elegendő támogatást szerezni a tagállamok vezetőitől. Kompromisszumos jelölése kapcsán a csúcsjelölti rendszer abszolút kudarca is felmerült, amely egyben a háttéralkuk győzelmét is jelentette a demokrácia és a transzparencia felett. Több frakcióból is emiatt támadták a személyét, ám a szavazásig sikerült maga mellé állítania a képviselők többségét, a nagy frakciók közül a liberális Renew Europe és az a szocdem S&D is a mai napon deklarálta, hogy frakicóülésükön von der Leyen támogatása mellett foglaltak állást.
A német politikus a mai plenáris ülés előtt is felszólalt, utolsó, szavazást megelőző beszédében többek között humánusabb határokat, ambiciózusabb klímavédelmet, valamint igazságosabb európai gazdaságot és társadalmat ígért, erről itt írtunk bővebben...
VESZÉLYZÓNÁBA ÉRKEZTÜNK!
ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
Még a 70-es évek végén – az OMFB munkatársaként – beszámolót hallgattam meg a harrisburgi reaktorbalesetről. Mint egykor a KFKI atomreaktoránál dolgozó fizikus, meghökkenve szembesültem a reaktort irányító, magasan képzett szakemberek tanácstalanságával. Fogalmuk sem volt a valóságos helyzetről, a zavarok okairól, és csak a véletlen szerencsén múlt, hogy elkerülték a súlyosabb katasztrófát. Hasonló problémák – „megspékelve” egy slampos társadalom viselkedési kultúrájával – Csernobil esetében már súlyos katasztrófához vezettek.
Az HBO Csernobil-sorozata tényszerűen tárja a nézők elé a tervezés hibáit, a műszaki hiányosságokat, az önfeláldozás megrázó példáit, de a rendszer működésmódját is, amely szinte vonzotta a balesetet. Ám a film nem pusztán az atomerőművek kockázataira irányította rá – újra – a figyelmet, hanem a társadalmat fenyegető láthatatlan veszélyekre is. Életünket ugyanis már évtizedek óta váratlan „szerencsétlenségek” – az olajfúrótorony összeomlása, a bankválság, a súlyos ökológiai zavarok, a Boeing repülőgépek lezuhanása – szegélyezik. A bekövetkezett katasztrófák – reflexszerűen – beindítják az összeesküvés-elméletek „gyártását”. Már forgatják az ellenfilmet Csernobilról, amely a balesetet – a régi ellenségre – a CIA-ra akarná rákenni. Ezért nem pusztán elméleti jelentőségű, hogy megértsük napjaink sokasodó műszaki és gazdasági katasztrófáinak valódi, de rejtett okait.
Még a 70-es évek végén – az OMFB munkatársaként – beszámolót hallgattam meg a harrisburgi reaktorbalesetről. Mint egykor a KFKI atomreaktoránál dolgozó fizikus, meghökkenve szembesültem a reaktort irányító, magasan képzett szakemberek tanácstalanságával. Fogalmuk sem volt a valóságos helyzetről, a zavarok okairól, és csak a véletlen szerencsén múlt, hogy elkerülték a súlyosabb katasztrófát. Hasonló problémák – „megspékelve” egy slampos társadalom viselkedési kultúrájával – Csernobil esetében már súlyos katasztrófához vezettek. (Serhii Plokhy. 2018. Chernobyl: History of a tragedy. 2019.) Az elmúlt évtizedekben azonban mintha sokasodnának az efféle műszaki vagy gazdasági „balesetek”. A történtekről készített, a valóságot objektíven bemutató filmek – a Deepwater Horizon, a Krízis-pont vagy most a Csernobil – szembesítik az embereket a tragikus eseményekkel. Ám a megrázó sorsok és a szerencsétlen véletlenek elfedik a valódi kiváltó okot: magunk tettük kezelhetetlenül bonyolulttá világunkat, amely „melegágya” lett a katasztrófáknak.
A történelmet végigkísérték a tűzvészek, a hajó- vagy vonatszerencsétlenségek, az építmények összeomlásai. Ezeket azonban régen vagy az emberi gonoszság, illetve felelőtlenség, vagy valamilyen részegység meghibásodása idézte elő. A XX. század végének katasztrófái azonban mintha „maguktól” keletkeznének. A „rendeltetésszerű” működés során bekövetkezett szerencsétlenségeket nevezte Ch. Perrow „normális balesetnek”. Könyvében a XX. század végén megsokasodó baleseteknek egy új típusát azonosította. (Ch. Perrow: Normal Accidents: Living with High-Risk Technologies. 1984.) Az ember környezete – érvelt – áttekinthetetlenül komplexszé vált: alkotóelemei rendkívül sokfélék, és bonyolult módon kapcsolódnak össze. A különböző részek emellett szorosan csatolódtak egymáshoz: a hatások nem állnak meg a szervezetek vagy életszférák határainál, hanem – mint a dominósor dőlése – megállíthatatlanul terjednek tova. A rendszerek komplexitása és szorosan csatoltsága vezet arra, hogy a zavarok felerősödnek, kezelhetetlen válsággá fokozódnak, majd megállíthatatlanul katasztrófába torkollnak...
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2019.07.16.
Az HBO Csernobil-sorozata tényszerűen tárja a nézők elé a tervezés hibáit, a műszaki hiányosságokat, az önfeláldozás megrázó példáit, de a rendszer működésmódját is, amely szinte vonzotta a balesetet. Ám a film nem pusztán az atomerőművek kockázataira irányította rá – újra – a figyelmet, hanem a társadalmat fenyegető láthatatlan veszélyekre is. Életünket ugyanis már évtizedek óta váratlan „szerencsétlenségek” – az olajfúrótorony összeomlása, a bankválság, a súlyos ökológiai zavarok, a Boeing repülőgépek lezuhanása – szegélyezik. A bekövetkezett katasztrófák – reflexszerűen – beindítják az összeesküvés-elméletek „gyártását”. Már forgatják az ellenfilmet Csernobilról, amely a balesetet – a régi ellenségre – a CIA-ra akarná rákenni. Ezért nem pusztán elméleti jelentőségű, hogy megértsük napjaink sokasodó műszaki és gazdasági katasztrófáinak valódi, de rejtett okait.
Még a 70-es évek végén – az OMFB munkatársaként – beszámolót hallgattam meg a harrisburgi reaktorbalesetről. Mint egykor a KFKI atomreaktoránál dolgozó fizikus, meghökkenve szembesültem a reaktort irányító, magasan képzett szakemberek tanácstalanságával. Fogalmuk sem volt a valóságos helyzetről, a zavarok okairól, és csak a véletlen szerencsén múlt, hogy elkerülték a súlyosabb katasztrófát. Hasonló problémák – „megspékelve” egy slampos társadalom viselkedési kultúrájával – Csernobil esetében már súlyos katasztrófához vezettek. (Serhii Plokhy. 2018. Chernobyl: History of a tragedy. 2019.) Az elmúlt évtizedekben azonban mintha sokasodnának az efféle műszaki vagy gazdasági „balesetek”. A történtekről készített, a valóságot objektíven bemutató filmek – a Deepwater Horizon, a Krízis-pont vagy most a Csernobil – szembesítik az embereket a tragikus eseményekkel. Ám a megrázó sorsok és a szerencsétlen véletlenek elfedik a valódi kiváltó okot: magunk tettük kezelhetetlenül bonyolulttá világunkat, amely „melegágya” lett a katasztrófáknak.
A történelmet végigkísérték a tűzvészek, a hajó- vagy vonatszerencsétlenségek, az építmények összeomlásai. Ezeket azonban régen vagy az emberi gonoszság, illetve felelőtlenség, vagy valamilyen részegység meghibásodása idézte elő. A XX. század végének katasztrófái azonban mintha „maguktól” keletkeznének. A „rendeltetésszerű” működés során bekövetkezett szerencsétlenségeket nevezte Ch. Perrow „normális balesetnek”. Könyvében a XX. század végén megsokasodó baleseteknek egy új típusát azonosította. (Ch. Perrow: Normal Accidents: Living with High-Risk Technologies. 1984.) Az ember környezete – érvelt – áttekinthetetlenül komplexszé vált: alkotóelemei rendkívül sokfélék, és bonyolult módon kapcsolódnak össze. A különböző részek emellett szorosan csatolódtak egymáshoz: a hatások nem állnak meg a szervezetek vagy életszférák határainál, hanem – mint a dominósor dőlése – megállíthatatlanul terjednek tova. A rendszerek komplexitása és szorosan csatoltsága vezet arra, hogy a zavarok felerősödnek, kezelhetetlen válsággá fokozódnak, majd megállíthatatlanul katasztrófába torkollnak...
ÉLET ÉS IRODALOM 2019/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM 2019/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM 2019/28. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
SÁMÁNOK ÉS KERESZTÉNY PAPOK JÁRJÁK A CSŰRDÖNGÖLŐT KÖZÖSEN A JELEN ÉS A JÖVŐ MEGÁSOTT SÍRJA MELLETT
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2019.07.16.
Nagyszerű dolog az, amikor az ember nyugodtan foglalkozhat a hobbijával. Sokan sokféle szórakozást találnak maguknak. Van, aki bélyeget gyűjt, más söröskupakot, gyufásdobozt, plüssöket, szalvétát, borokat, fogpiszkálót, ezernyi dolog ragadja meg az emberek fantáziáját. Vannak, akik nem gyűjtögetnek, hanem például barkácsolnak, festenek, hímeznek, tehát ők maguk hoznak létre valamit. A hobbi többnyire jó dolog és van egy közös jellemzője. Az emberek a szabadidejükben, saját pénzből, saját erőből és olykor a saját magánéletüket vagy kapcsolataikat kockáztatva, esetenként feláldozva élnek a szenvedélyüknek.
Akkor van nagy baj, amikor a hobbi túlterjeszkedik a magánélet keretein. Az pedig egyenesen tragédia, amikor egy egész ország azon kapja magát, hogy néhány megszállott hobbista rögeszméinek fogságába esett. Magyarországon pontosan ez történik. A miniszterek elnökének hobbija a foci. Meggyőződése, hogy az ember élete a fociról szól, a politika valójában sport, az országot úgy kell irányítani, mint egy csapatot. Egy véget nem érő meccsben él, van az ellenfél és a sajátjai, a feladat pedig a győzelem. Bármi áron. Miután már ott tart a dolog, hogy ebben a giga-meccsben a szabályokat is ő írja -visszamenőleg, utólag vagy éppen menet közben is – egészen félelmetes irányba haladunk.
Egy megrögzött hobbistát egyvalaki ért meg igazán: egy másik megrögzött hobbista. Ezért nem meglepő, hogy sorra bukkannak fel olyan figurák a politikában, a kormány körül, akik rögeszmésen hisznek valamiben és végre kiteljesedhetnek a megszállotságukban. Közpénzből. Magukkal rángatva egy egész országot. Emlékezzünk csak Kerényi Imrére, aki állítólag tehetséges rendező volt valamikor, de mégsem ezzel írta be magát a köztudatba, hanem az alaptörvény asztalával, az összelopkodott irodalmi művek nemzeti kiadásaival, a borzalmas festmények legyártatásával és halála előtt már egy elittábort tervezgetett a politikusok gyerekinek...
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: FORGÁCS ERZSÉBET
2019.07.16.
Akkor van nagy baj, amikor a hobbi túlterjeszkedik a magánélet keretein. Az pedig egyenesen tragédia, amikor egy egész ország azon kapja magát, hogy néhány megszállott hobbista rögeszméinek fogságába esett. Magyarországon pontosan ez történik. A miniszterek elnökének hobbija a foci. Meggyőződése, hogy az ember élete a fociról szól, a politika valójában sport, az országot úgy kell irányítani, mint egy csapatot. Egy véget nem érő meccsben él, van az ellenfél és a sajátjai, a feladat pedig a győzelem. Bármi áron. Miután már ott tart a dolog, hogy ebben a giga-meccsben a szabályokat is ő írja -visszamenőleg, utólag vagy éppen menet közben is – egészen félelmetes irányba haladunk.
Egy megrögzött hobbistát egyvalaki ért meg igazán: egy másik megrögzött hobbista. Ezért nem meglepő, hogy sorra bukkannak fel olyan figurák a politikában, a kormány körül, akik rögeszmésen hisznek valamiben és végre kiteljesedhetnek a megszállotságukban. Közpénzből. Magukkal rángatva egy egész országot. Emlékezzünk csak Kerényi Imrére, aki állítólag tehetséges rendező volt valamikor, de mégsem ezzel írta be magát a köztudatba, hanem az alaptörvény asztalával, az összelopkodott irodalmi művek nemzeti kiadásaival, a borzalmas festmények legyártatásával és halála előtt már egy elittábort tervezgetett a politikusok gyerekinek...
TAKARÓ MIHÁLY: ESTERHÁZY KULTÚRAROMBOLÓ, TEHÁT NEM KELL TANÍTANI
INDEX
Szerző: KOVÁCS M. DÁVID
2019.07.16.
Esterházy Péter kultúraromboló, tehát nem kell tanítani" – jelentette ki Takaró Mihály irodalomtörténész a 28. Jókai Mór Nyári Egyetemen Komáromban az Új Szó beszámolója szerint.
Takaró Mihály nem először mondott hasonlóan hajmeresztő dolgokat: ő volt az, aki az Echo TV-ben Kertész Imre magyarságát firtatta, valamint Petri Györgyre és Spiró Györgyre is vállalhatatlan módon hivatkozott egy másik tévéműsorban.
Takaró velük szemben olyan szerzők munkásságáért szokott lelkesedni, mint Nyirő József, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Wass Albert. "Takaró Mihály minden jó érzésű, becsületes ember számára vállalhatatlan, a konzervatív, jobboldali gondolkodásúak számára is; ő a szcéna legszélsőségesebb, leghírhedtebb alakja" – mondta róla korábban az Indexnek Závada Pál...
Szerző: KOVÁCS M. DÁVID
2019.07.16.
Takaró Mihály nem először mondott hasonlóan hajmeresztő dolgokat: ő volt az, aki az Echo TV-ben Kertész Imre magyarságát firtatta, valamint Petri Györgyre és Spiró Györgyre is vállalhatatlan módon hivatkozott egy másik tévéműsorban.
Takaró velük szemben olyan szerzők munkásságáért szokott lelkesedni, mint Nyirő József, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Wass Albert. "Takaró Mihály minden jó érzésű, becsületes ember számára vállalhatatlan, a konzervatív, jobboldali gondolkodásúak számára is; ő a szcéna legszélsőségesebb, leghírhedtebb alakja" – mondta róla korábban az Indexnek Závada Pál...
TGM: VÉGE
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.07.16.
A rezsim nem a barantázó pántürk ősdilettánsokat hozza helyzetbe, és nem is az Akadémia ingatlanvagyona érdekli, hanem az autoritáriusból a totalitárius szakaszba tartó fokozatos átfejlődés a célja – írja lapunknak Tamás Gáspár Miklós filozófus.
A nem létező köztársaság nem létező elnöke aláírta a Magyar Tudományos Akadémia szétmángorlását célzó törvényt, a törvényt kihirdetik – az Alkotmánybíróság valamit még piszmog rajta –, az alternatív iskolákat új törvénymódosítás hozza lehetetlen (és érthetetlen) helyzetbe.
A Természettudományi Múzeumot kivágják Budapestről (voltaképpen megszüntetik), a Néprajzi Múzeumot működésképtelenné tették, az Országos Széchényi Könyvtárat is elhelyezik valami rémes helyre, a műemlékvédelmet fölszámolták, a CEU-t elüldözték, a Corvinus (ex-Marx) közgazdasági egyetemet a tudományos alapon több ezer (!) éves magyar-kínai barátságról deliráló jegybankelnöknek és körének adományozták, vö. még MMA, PIM, 56-os Intézet, POSZT, Politikatörténeti Intézet stb., stb. – már írtam ezekről itt, de másutt is, korábban is, nem ismétlem meg. Az MTA problémáiról ld. pl. Kenesei István akadémikus írásait az ÉS-ben. Megjelent olyan vitairat is (Havas Ádámtól), amely – bár persze ellenzi a kormányzat lépéseit – mind az Akadémiával, mind az Akadémia védőivel szemben kritikus, ez roppantul üdvös szerintem...
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.07.16.
A nem létező köztársaság nem létező elnöke aláírta a Magyar Tudományos Akadémia szétmángorlását célzó törvényt, a törvényt kihirdetik – az Alkotmánybíróság valamit még piszmog rajta –, az alternatív iskolákat új törvénymódosítás hozza lehetetlen (és érthetetlen) helyzetbe.
A Természettudományi Múzeumot kivágják Budapestről (voltaképpen megszüntetik), a Néprajzi Múzeumot működésképtelenné tették, az Országos Széchényi Könyvtárat is elhelyezik valami rémes helyre, a műemlékvédelmet fölszámolták, a CEU-t elüldözték, a Corvinus (ex-Marx) közgazdasági egyetemet a tudományos alapon több ezer (!) éves magyar-kínai barátságról deliráló jegybankelnöknek és körének adományozták, vö. még MMA, PIM, 56-os Intézet, POSZT, Politikatörténeti Intézet stb., stb. – már írtam ezekről itt, de másutt is, korábban is, nem ismétlem meg. Az MTA problémáiról ld. pl. Kenesei István akadémikus írásait az ÉS-ben. Megjelent olyan vitairat is (Havas Ádámtól), amely – bár persze ellenzi a kormányzat lépéseit – mind az Akadémiával, mind az Akadémia védőivel szemben kritikus, ez roppantul üdvös szerintem...
BAYER FÉRFICSÓKOS KÉPZELETE
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.07.16.
Bayer Tagkönyv a saját magáról elnevezett televíziós izében azt visítozta kitartóan, nem tudja elképzelni, ahogy két férfi csókolózik. Akkor ne erőlködj, cseszd meg. – adhatnánk neki tanácsot, senki nem kényszerít ilyen képzelődésre, nem vagy te Micimackó, hogy egyfolytában gondolj. Ezt is mondhatnánk neki, de nem mondjuk, ugyanis az a vélekedésünk, hogy Bayer Tagkönyv (No.5.) akár a saját taknyába is belefulladhat mitőlünk, attól még nem hervadnak el a csillagok, mi több, a kenyér sem lesz három hatvan.
A közönségét is megszavaztatta ilyen elfuserált Cipollaként, hogy őket is irtózattal tölti el, ha két smároló pasit látnak. Nőkről ilyen kontextusban szó nem esett, mert gondolom, a leszbicsókra, és mellsimire fölizgulnak a keresztényi macsók, pedig ez a felállás sem a kedves vezető szíve szottya, nem a papa, mama, gyerekek, négy kerék, egy szoba, félcédula, szotyola szentéletű mix. Mindegy, a szeánsz célja az volt, hogy a megjelentekben és a nézőkben megerősítse a gyűlöletet, locsolgassa kicsit, ha kókadozna, készülne múlni.
Az egészséges férfiember szükségszerűen homofób, ez volt a tudományos végkövetkeztetés. Aki tehát kellő iramban és elszánással nem megy neki vasvellával az olyannak, aki nem egy vak komondor szemüvegén (ez de jó) keresztül nézi a kajla világot, az beteg. Akkor igen nagy a baj Bayer Tagkönyv stúdióján kívül (plusz Fidesz-KDNP), meg fogunk mind dögleni. De, hogy Bayer Tagkönyv mért gondol mindig erre mégis, ha nem is akarja, nos ezt kellene nézegetni, némi látens homárság fölsejlik a drámában, de ez se érdekel.
Inkább az, hogy mostanság mért néz ki úgy az ország, mint egy bagzó nyulas katroc, ez delikátabb. Hogy más téma sincs, mint az erőszakolás, a nemzetszaporítás, férficsók és női csöcsök, mint egy végóráit élő birodalomban a hedonista pusztulás, de ezek már messzibb vizek, majd egyszer megnézzük azt is. Itt az a téma a lebutított országban, hogy ki kivel és hogyan toszik, majd ebből hány kis magyar születik, hogy kilegyen a támogatott kisbusz. Normális helyeken az ilyesmi magándolog, tesztoszteron meg ösztrogén kérdése, valamint a szerelemé...
Szerző: Rezeda
2019.07.16.
A közönségét is megszavaztatta ilyen elfuserált Cipollaként, hogy őket is irtózattal tölti el, ha két smároló pasit látnak. Nőkről ilyen kontextusban szó nem esett, mert gondolom, a leszbicsókra, és mellsimire fölizgulnak a keresztényi macsók, pedig ez a felállás sem a kedves vezető szíve szottya, nem a papa, mama, gyerekek, négy kerék, egy szoba, félcédula, szotyola szentéletű mix. Mindegy, a szeánsz célja az volt, hogy a megjelentekben és a nézőkben megerősítse a gyűlöletet, locsolgassa kicsit, ha kókadozna, készülne múlni.
Az egészséges férfiember szükségszerűen homofób, ez volt a tudományos végkövetkeztetés. Aki tehát kellő iramban és elszánással nem megy neki vasvellával az olyannak, aki nem egy vak komondor szemüvegén (ez de jó) keresztül nézi a kajla világot, az beteg. Akkor igen nagy a baj Bayer Tagkönyv stúdióján kívül (plusz Fidesz-KDNP), meg fogunk mind dögleni. De, hogy Bayer Tagkönyv mért gondol mindig erre mégis, ha nem is akarja, nos ezt kellene nézegetni, némi látens homárság fölsejlik a drámában, de ez se érdekel.
Inkább az, hogy mostanság mért néz ki úgy az ország, mint egy bagzó nyulas katroc, ez delikátabb. Hogy más téma sincs, mint az erőszakolás, a nemzetszaporítás, férficsók és női csöcsök, mint egy végóráit élő birodalomban a hedonista pusztulás, de ezek már messzibb vizek, majd egyszer megnézzük azt is. Itt az a téma a lebutított országban, hogy ki kivel és hogyan toszik, majd ebből hány kis magyar születik, hogy kilegyen a támogatott kisbusz. Normális helyeken az ilyesmi magándolog, tesztoszteron meg ösztrogén kérdése, valamint a szerelemé...
A VISEGRÁDI ORSZÁGOK KÖZÜL CSAK MI FOGADTUK TÁRT KAROKKAL AZ OROSZ HÁTTERŰ BEFEKTETÉSI BANKOT
ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.07.15.
Míg a magyar kormány maga hívta be az országba az orosz hátterű Nemzetközi Beruházási Bankot (International Investment Bank – IIB) és döntött úgy, hogy felajánlja, a pénzintézet tegye át székhelyét Budapestre, a három másik visegrádi ország a maga módján távolodni próbál tőle. Lengyelország 2000-ben hagyta el az IIB-t, Magyarországgal együtt, és azóta sem sikerült visszakapnia a befizetett pénzt. Csehország is fontolgatta a kilépést, de a lengyel példa eltántorította őket a döntéstől. Ám Prága nem hajlandó minden kedvezményt megadni az IIB alkalmazottainak, amit Magyarország igen. Pozsonyban a bank helyi irodája okozott az elnökig érő politikai konfliktust...
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.07.15.
LEGFELJEBB EGY-KÉT ÉV NYUGDÍJKORHATÁR EMELÉS LEHETSÉGES
HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.07.16.
„Felesleges riogatni az embereket” – ezzel a felütéssel kezdte a beszélgetésünket Baráth Gábor, a Nyugdíjintézet egykori főigazgatója, amikor arról a hírről kérdeztük, hogy milyen realitása van a nyugdíjkorhatár felemelésének, ráadásul hetvenkét évre. A szakember ezt mindenféle szempontból megalapozatlannak tartja, sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem politikailag nem indokolt egy ilyen lépés.
Egész egyszerűen hülyeségnek minősítette, mondván, hogy már hosszú évek óta látjuk a demográfiai vonulatokat. Ez a képlet adott, fogalmazott, majd hozzátette, ennek figyelembevételével történt meg a korhatár kiigazítása. Ennek a következménye, hogy három év múlva már egységesen 65 év lesz az öregségi nyugdíjkorhatár. 2022-t követően, néhány éven belül újból nekiállni emelni a korhatárt, nem lehet reális Baráth szerint „Ez nem jelenti azt, hogy nem kell vele foglalkozni, nem kell korszerűsíteni a nyugdíjrendszert, de az egy sokkal komplexebb feladat” – szögezte le Baráth.
Azt is hozzátette, hogy 2030 után érdemes felülvizsgálni a rendszert, de a mostani demográfiai helyzet egyáltalán nem magyarázza az olyan döntést, amely rapid módon emelné 72 évre a korhatárt. Úgy véli, egy ilyen súlyú lépés rettenetes megrázkódtatásnak tenné ki a társadalmat, ráadásul nincs is szükség rá...
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.07.16.
Egész egyszerűen hülyeségnek minősítette, mondván, hogy már hosszú évek óta látjuk a demográfiai vonulatokat. Ez a képlet adott, fogalmazott, majd hozzátette, ennek figyelembevételével történt meg a korhatár kiigazítása. Ennek a következménye, hogy három év múlva már egységesen 65 év lesz az öregségi nyugdíjkorhatár. 2022-t követően, néhány éven belül újból nekiállni emelni a korhatárt, nem lehet reális Baráth szerint „Ez nem jelenti azt, hogy nem kell vele foglalkozni, nem kell korszerűsíteni a nyugdíjrendszert, de az egy sokkal komplexebb feladat” – szögezte le Baráth.
Azt is hozzátette, hogy 2030 után érdemes felülvizsgálni a rendszert, de a mostani demográfiai helyzet egyáltalán nem magyarázza az olyan döntést, amely rapid módon emelné 72 évre a korhatárt. Úgy véli, egy ilyen súlyú lépés rettenetes megrázkódtatásnak tenné ki a társadalmat, ráadásul nincs is szükség rá...
SZABAD SZEMMEL: WEBER ÉS VON DER LEYEN LESZERELNÉK ORBÁNÉK EGYIK LEGFONTOSABB ÉRVÉT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.16.
Süddeutsche Zeitung
FAZ
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.16.
Megválasztása esetén a Bizottság elnöki tisztének várományosa kulcskérdésként kezelné a jogállamiság betartását. Ez abból a két levélből derül ki, amelyben már tegnap közzétette legfontosabb elképzeléseit, bár von der Leyen csak ma délelőtt mondja el programadó beszédét az Európai Parlamentben – a szavazás este lesz. Eszerint a demokrácia ügyében nem tart lehetségesnek semmiféle kompromisszumot. Támogatja Manfred Weber javaslatát, hogy hozzanak létre európai mechanizmust és annak segítségével kövessék nyomon, a tagállamok mennyire tartják tiszteletben a közös normákat. Így minden évben jelentés készülne az egyes kormányok teljesítményéről ezen a területen. Az újság megjegyzi, hogy az indítvány egyre népszerűbb, mivel nem sok eredmény hozott Magyarország és Lengyelország ellen a 7-es paragrafus alapján indult eljárás, sőt, diplomaták szerint csak mérgezte a légkört. Ám ha minden tagországot szemügyre vesznek, akkor Budapest és Varsó nem hivatkozhat kettős mércére, a térséggel szembeni előítéletekre. Ennél a pontnál a német politikus úgy véli, hogy senki sem tökéletes, ám csatlakozik ahhoz az ötlethez, hogy a jogsértéseket a jövőben brüsszeli támogatások csökkentésével torolják meg. A rendszert 2021-től léptetnék életbe.
„Élete beszédét” tartja ma Strasbourgban Von der Leyen, mert a megválasztása borotvaélen táncol, és mindenek előtt azt kell bizonyítani az EU-párti erőknek, hogy nincs rászorulva Orbán Viktor vagy a PiS segítségére. Elvileg 374 voks elegendő a megválasztáshoz, de ha nem szed össze legalább 400 szavazatot, akkor igencsak bizonytalan többségre támaszkodhat a következő öt évben. Így meg kell győznie a szociáldemokratákat és a liberálisokat, hogy nem lesz puhakezű a jogállam ügyében. Csakhogy aligha nélkülözheti az euroszkeptikus Reformisták és Konzervatívok támogatását, márpedig abban benne van a lengyel kormánypárt 24 képviselője is. Ha alulmarad, akkor nyárra megbénul az unió intézményrendszere, a kormányoknak más jelöltet kell találniuk. Az azonban mindennek ígérkezik, csak könnyűnek nem. És alighanem elölről kell kezdeni az egész egyezkedést a posztok elosztásáról. Ellenben ha győz, akkor igen lényeges az arány. De a Parlament mindenképpen nyomást tud gyakorolni a Bizottságra a leendő biztosok meghallgatása során. Úgy hírlik, hogy főként a magyar, a lengyel és az olasz jelölt számíthat kemény erőpróbára.
A lap úgy foglalja össze a von der Leyenről megjelent magyar sajtóelemzéseket, hogy azok túlnyomó része szerint a bajor politikus Orbán Viktor „találmánya”, azaz a miniszterelnöknek sikerült a legutóbbi EU-csúcs legdrámaibb pillanatában keresztül vinnie a javaslatot. Azaz újfent igazolta, hogy milyen briliáns tárgyaló, és hogy a jelölt megválasztása tökéletesen megfelel az ország és V4-ek érdekeinek.. A jelentés nyomban hozzáteszi, hogy magyar média elsöprő hányada az évek során, így vagy úgy a jobboldali populista kormány kezébe került, ez a magyarázata az események egyoldalú tálalásának. Érthető persze, hogy a visegrádiak igyekeztek megakadályozni Timmermans győzelmét, csakhogy a holland politikus minden valószínűség szerint az új Bizottságban is a jogállamiság felelőse lesz. Ugyanakkor az a tény, hogy von der Leyen a meghallgatások során nem sok konkrétumot árult el arról, mit kíván tenni az illiberális demokráciák ügyében, leginkább arról tanúskodik, hogy pragmatikus álláspontra helyezkedett a szavazás előtt. A lap szerint a még megmaradt néhány független magyar hírportál aláhúz több olyan tényezőt, ami nem okvetlenül felel meg Orbán elképzeléseinek a német vezető törekvéseiben. Így azt, hogy támogatja a szövetségi Európát, és hogy bírálta a magyar kormányt a menekültekkel szembeni embertelen bánásmód miatt. De több cikk is felveti az alkalmasságát, valamint azt, hogy az állam- és kormányfők semmibe vették a csúcsjelölti rendszert.
FAZ
Palkovics László azt állítja, hogy lényegesen javul az akadémiai kutató intézetek önállósága, mivel elkerülnek az MTA-tól és közvetlenül a Parlament alá rendelik alá őket. A miniszter, aki pár napja még elismerte, hogy alaptalanul hivatkozik a tudományos kutatás megszervezésének német példájára, most megint azt fejtegette, hogy ez nagyjából úgy van, ahogy azt Németországban a Max Planck-intézeteknl kialakították, és csak erősödik az autonómia. A riporter kétkedő kérdésére kijelentette, hogy az Akadémián ül 500 ember, aki mindent csinál, csak nem vezeti ezeket az intézeteket. Hozzátette, hogy az új irányító testület gondolatát a másik fél vetette fel. És szerinte nem lesz semmi gond annak elfogulatlansága körül. Úgy látja, annak nincs különösebb jelentősége, hogy a tagokat a miniszterelnök nevezi, az csak technikai lépés. A miniszter alaptalannak tartja a német Rektori Konferencia elnökének bírálatát. Kitart amellett, hogy nálunk most ugyanaz történik, mint a németeknél, az NDK megszűnése után, amikor is leválasztották a kutató hálózatot az ottani Akadémiáról. (Az újságíró előzőleg arra mutatott rá, hogy ott felszámolták az állami befolyást, nálunk viszont éppen az ellenkezője zajlik.) Palkovics azt bizonygatta, hogy majd megnyugszanak a kedélyek, ha kiderül, kik a jelöltek. Mellesleg csaknem egyharmaduk nem is magyar. Egyben tagadta, hogy az MTA annak idején csupán 54 percet kapott az egész reform véleményezésére. Szerinte a javaslatot már két nappal korábban eljuttatták a címzettekhez, így azok meg is vitatták. Az e-mail csupán a választ sürgette. (Ezt Lovász László MTA-elnök többször cáfolta.) Ugyanakkor most cáfolta, hogy a kormánynak bármi köze lenne a Magyar Nemzetben és a Magyar Hírlapban megjelent állításokhoz, miszerint az Akadémiánál Soros-zsoldosok dolgoznak...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)