2019. július 11., csütörtök

EL NE HIDD, HOGY MINDIG MINDENT MEGBOCSÁTUNK

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN ANNA
2019.07.11.


El ne hidd, hogy mindig mindent megbocsátunk. El ne hidd, hogy megtagadjuk minden álmunk! (Bródy János – Illés Lajos)

Eredetileg levelet vagy üzenetet készültem írni. Ám mindkettőt valakinek címezni kell, és itt el is akadtam. Sem a tisztelt, sem a kedves, sem a drága nem használható esetemben. Az úr megszólítás végképp nem…

Maradt az Ó,Viktor. Harmadik személyben fogok fogalmazni, mert a tegezéshez túl messze állunk egymástól, magázni pedig azokat szeretem, akikkel mindenféle furfangos viszonyban vagyok – elismerés, barátság, közelség, ilyesmik.

Ó,Viktor. A harmincas éveim elején jártam akkor, amikor úgy tűnt, új világ köszönt kicsiny hazánkra. Alma materem (munkailag), a mai Corvinus Egyetem, pont olyan forrongó fészke volt a sok reménynek, bizakodásnak, az új ötleteknek, mint az ELTE Jogi Kara, ahol egy fénylő csillag volt éppen születőben.

Minden elérhetőnek és lehetségesnek látszott – lehet, hogy csak a naiv fiatal oktatóknak és a még ártatlanabb egyetemistáknak tűnt úgy, hogy akár a miénk is lehet a jövő. De hittünk abban, hogy sok minden változni fog, jobb irányba. Nem, nem a szabadság-egyenlőség-testvériség szenthármasban, de egy nyitott, élhető, a civilizált Európához tartozó jövő lehetőségében.

Jöttek a csodák – többpártrendszer, ténylegesen szabad választások, cenzúra nélküli média, az elveik mellett kiálló politikusok, szovjetek kivonulása, – potyogott a mennyei áldás a népekre. Más egyéb is elkezdett dőlni persze, szinte azonnal… A lébiztonság megszűnése, a hatalom lehetőségétől megittasult szürkénél szürkébb talpnyalók hada, a szociális válság, a gazdasági elbizonytalanodás sok területen.

Azután jöttek a szürke hétköznapok, hol több, hol kevesebb eufóriával, tettük a dolgunkat, akik tudtuk. Akik nem, ők lassan a perifériára szorultak. Sokan élték meg nehezen a 90-es éveket, és az azután következő időszakot.

Úgy tűnt, a demokratikus intézmények megtanultak működni, több-kevesebb sikerrel. Miniszterek, kormányok és végrehajtó szervezetek vezetői váltották egymást, nagyobb részt csalások és visszaélések nélkül működtek a választások. Olyan állapot volt, mintha tényleg kezdenénk felzárkózni Európához. Kértük, vegyenek be minket a NATO-ba és az Európai Unióba (a szavazatukkal élni kívánó állampolgárok majdnem 84 százaléka voksolt akkor az EU-tagság mellett). Megtörtént.

A fénylő csillag mindeközben külföldön próbálta meg tökéletesíteni tudását, nem saját pénzből, hanem ösztöndíjból. Egy olyan ember által támogatva, akit később nem átallott megpróbálni évekig a sárba tiporni, megalázni – az ország ellenségévé kikiáltva saját mecénását. (Vajon hogy tud borotválkozni egy ilyen ember? Tükör nélkül is megy?)

De a tanulmányokat gyorsan ott kellett hagyni, idő előtt, mert szólított a Haza. Ha nem is szó szerint, de a hazai politikába bele kellett mászni, méghozzá nagyon, mert az USA elnökévé nem lehetett válni – ezt egyértelműen a tudomására hozta a professzora és az USA törvényei.

Harminc éve, Ó,Viktor. Azóta tart a szüntelen harc. Először a hatalomba kerülésért, azután ellenzékből a mások által elért eredmények tönkretételéért, az ellenzékből való kikerülésért, és immár kilenc éve a hatalomban való maradásért. És kilenc éve szinte mindenki más ellen folyik a harc, legyen az politikus, szervezet, fél világ. Elég ha nem tartja fénylő csillagnak Ó,Viktort, máris ellenség.

Soha nem számítottak az eszközök, Ó, Viktor. Az első négy éves regnálás kisebb stikliktől volt hangos – majdnem minden héten. Hiába, Európa akkor legfiatalabb miniszterelnöke még csak inaséveit töltötte a mesterek között. De nem tőlük tanult – készült a saját dicsőséges uralkodására. Volt nyolc év, Ó,Viktor, hogy révbe érjen az Alkotmány kicsinálása, a választási rendszer kiherélése, a megbízható csatlósok, vazallusok felkutatása, minden lehetséges bekebelezésének előkészítése. Sikerekben gazdag nyolc évnek tűnnek, így utólag – a fénylő csillag számára. Mára minden napra jutnak hatalmas visszaélésekről szóló információk – megérett a (rohadt) gyümölcs.

Közben a tervekből kimaradt az ország. Azok az emberek, akik itt élnek. Azok az emberek, akik eleinte jóhiszeműen, meggyőződésből – mondjuk – szavaztak arra, amire később félelemből, még később megtévesztve, korrumpálva, megfélemlítve. Az eszközök, hatalmon lévén, és a módszerek korlát nélkül rendelkezésre állnak. Ahogy alakul az óviktatúra, még egy darabig ez így is lesz.

Nem csak ezt nem lehet megbocsátani. Azt sem lehet elfelejteni, hogy voltak az elmúlt harminc évben egészen másmilyen vezetők is Akik, például, ilyeneket mondtak:...

AZ OSTROMLÓ - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2019.07.11.


Július 12-től kapható a Magyar Hang 2019. évi 28. száma! Olvasnivaló egész hétre! Keresse péntektől a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Ízelítő a tartalomból:

– Az ostromló – Karácsony Gergely „bugyiszaggató” mosolyról, lakhatásról, parkolásról, „baromságokra” elköltött pénzekről és a változást akarók többségéről. Interjú.

– Tehénfarm a sivatagban – Mi lett a Katarba szállított magyar tehenekkel?

– Egyetlen gyerek sincs az Erzsébet-táborban – Se mozgás, se diákok

– Harckocsik, Orbán és esély az értelmes párbeszédre – A noÁr néven rappelő Molnár Áron színész lemondta részvételét a Volton. Erről, illetve a fesztiválok, a zene, a művészek és a politika kapcsolatáról beszélgettünk. Interjú

Elveszti-e Pécset a Fidesz? Mi történt Pécsett az elmúlt tízéves Fidesz-uralom alatt, milyen esélyeik lehetnek a jelölteknek? Ennek jártunk utána

– Egyre több a külföldi albérlő Budapesten – Átlagosan évi 8 százalékos hozammal számolhat, aki ma bérbe adja lakását

– Több adó fizetésére buzdítják a katásokat – Meglepően gondoskodó levelet kaptak a katázó kisadózók a napokban a NAV-tól

– Újra részt venne a törvényalkotásban Vona Gábor – az egykori pártelnök a Magyar Hangnak mesélt rendhagyó projektjéről

– Büdzsé nélkül – Megszűnt az éjszakai rendészeti ügyelet a XV. kerületben

– Az én kis falum – Mi van és mi nincs a faluban?

– Erdogan megfenyegette Líbia erős emberét – Haftár tábornok utolsó erőfeszítést tesz Tripoli elfoglalására, ám a törökök által támogatott kormányt aligha tudja megtörni

– Kell-e nekünk a Libra? Vészesen közeleg az idő, amikor a Facebooknak az Egyesült Államok szenátusi bizottsága előtt kell számot adnia nemrég bejelentett digitális pénzéről

– Csoda történt? Románok tízezrei szavaztak az RMDSZ-re – Lukács Csaba díjnyertes munkája

– Humanitárius katasztrófa – megrendelésre. Aki elhitte a Balkán vezető politikusainak múlt évi ígéretét, miszerint 2019 a szerb–albán megbékélés éve lesz, annak csalódnia kell

2000: A Székely-ügy – A „dokumentumátadás” közben tetten ért honatya – Harminc év, harminc történet

– Háború a hústermelők és a műhúsgyártók között – Bár Magyarországon még kevés szó esik a műhúsról, az Egyesült Államokban már per is indult a hústermelők érdekeit védő egyik törvény miatt

– Méterekre Isten alkotásától – Orwell felrobbantotta volna, Dalí rohadó foghoz hasonlította: a hagyományos székesegyháznak indult Sagrada Família közel másfél száz év alatt a világ egyik leglátványosabb egyházi építménye lett

– Angyalföldi álmok – Hat évtizede indult a legendás rádiós „szappanopera”, a Szabó család

– „Takaró Mihály egyéni kezdeményezésére…” – Herczeg Ferencnek, Tormay Cécile-nek, Szabó Dezsőnek, Nyírő Józsefnek és Wass Albertnek el kell foglalnia méltó helyét a magyar irodalomtörténetben. Az ügyért tűzzel-vassal harcol Takaró Mihály. De mi vezérli, mi motiválja?

– „Lehet, hogy én voltam idealista” – Nagyon korán kialakulnak az árkok, sokszor a fiatalok is belenőnek a megosztottságba – többek között erről beszélt lapunknak Tóth Krisztina. Interjú

– Rekorddöntésre készül Hosszú Katinka – A nyílt vízi úszással indul, majd reményeink szerint több magyar aranyéremmel zárul a vizes vb

– Pár másodpercre a selejtezőtől – Nem a belgák, hanem a britek ellen tört össze a női kosarasok olimpiai álma

Publicisztika:

Puzsér Róbert: A verés traumája – Érzékenység és érzéketlenség
Gulyás Balázs: Oszt jónapot – Orbántól tanulták a leckét: bátran tegyünk tönkre bárkit, legfeljebb később elvesztünk pár pert
Szerető Szabolcs: A várakozó
Dévényi István: Kádár János ránk tekint, és elégedetten bólogat
Rakusz Lajos: Polgárság nélkül akarunk polgári társadalmat
Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (55. rész)
Hegyi Zoltán: Kedves Michelangelo
Győrffy Ákos: András
Wekerle Szabolcs: Kerül
Gazda Albert: A nagyszőlősi punkok
– Torkos Matild: Aggódom Líviáért…
Marabu: Oly korban

Kritika:
– Kárpátalja! Jelen! – A kárpátaljai magyarság a XXI. században – esszék, tanulmányok
– Megváltás kizárva – Tóth Krisztina: Fehér farkas
– A jövő itt van, és sosem lesz vége – Évek alatt (Years and Years)
– Két világ határán – Tolnai Lajos: Új föld, új szerencse
– Darwin, a forradalmár – Stellan Ottosson: Darwin
– Az oroszok megint a spájzban vannak – Stranger Things

ORBÁN MOST NEM VÁGYIK PUTYIN ÖLELÉSÉRE

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.07.11.



Elmúlt az idei esztendő fele, és Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin még nem járt hazánkban, ugyanakkor pártunk és kormányunk vezetője sem tette tiszteletét Oroszország legfőbb vezetőjénél. Nem fogunk persze ettől még elmorzsolni egyetlen könnycseppet sem a szemünk sarkában, de azért érdemes figyelni arra, hogy Putyin legodaadóbb uniós szövetségese miként próbál lavírozni az EU és Oroszország között. A májusi választás óta mindenesetre csökkent Orbán mozgástere, ugyanakkor most az oroszoknak is fontos lenne a magyar kormányfő támogatása.

2013 óta hagyományosan Orbán-Putyin találkozóval indították az adott diplomáciai szezont az érintettek, ami azt jelezte, hogy hosszú távú stratégiai együttműködés alakult ki a magyar és orosz fél között az utóbbi években. Az idén még ki se tűzték a találkozó lehetséges időpontját, ami azt jelenti, hogy akár el is maradhat Putyin és Orbán szívélyes kézfogója 2019-ben. Ez persze nem jelentene tragédiát egyik fél számára sem, de a halogatás jelzi, hogy akadoznak a fogaskerekek az eddig olajozottan működő orosz-magyar együttműködésben.

Orbán – aki a kormány legújabb propagandafilmjében egy 30 éve elmondott beszédében éppenséggel hazaküldte a megszálló szovjet csapatokat – soha nem csinált problémát abból, hogy egykori ellenségekkel barátkozzon, vagy, ha az érdekei úgy kívánják, vesszen össze látványosan. Putyinnal azonban nem lehet játszadozni. A fura barátságnak ugyanis akkor van értelme, ha mind a két fél kézzel fogható hasznot húz belőle. Orbán a NATO és az EU kötelékein belül főként Ukrajna kárára támogatja az orosz érdekeket, Putyin pedig amellett, hogy olyan stratégiai beruházásokban érdekelt Magyarországon, mint Paks II., jóval szabadabban mozgathatja gazdasági érdekeltségeit itt, mint bármelyik másik EU-s országban.

De mit kapunk mi cserébe mindezért? Egyelőre csak találgatni lehet, milyen háttéralkuk állhatnak annak a hátterében, hogy látszat ellenére Orbán számára megéri ezt a barátságot fenntartani, sőt mélyíteni. Sok kedvezményt és támogatást ugyanis egyelőre nem kaptunk orosz barátainktól, a nemzetközi színtéren viszont folyamatosan két tűz közé kerül a magyar diplomácia, amikor saját szövetségesei ellenében az orosz érdekeket támogatja. Orbán láthatóan kivárásra játszik, mivel sem eltolni, sem jobban magához húzni nem taktikus egyelőre az orosz felet...


AMERIKAI „SÖTÉT PÉNZZEL” FINANSZÍROZHATJÁK ORBÁN ÉS SALVINI ÁLMÁT

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAGYAR HANG
2019.07.11.



Amerikai keresztény szervezetek milliárdokat pumpáltak az európai jobboldali és szélsőjobboldali pártokba az elmúlt évtizedben – írja a The New York Review of Books (NYBooks). Az amerikai magazin oknyomozó riportja annak járt utána, hogy miként emelkedtek ki az illiberális demokráciát hirdető európai politikai szereplők, és ehhez mennyiben járultak hozzá a tengerentúli keresztény-konzervatív mozgalmak. Az openDemocracy elnevezésű brit szervezettel együttműködésben készült cikkük szerint a keresztény értékek jelszavával legalább 50 millió dollár, vagyis körülbelül 15 milliárd forint „sötét pénz” került az írásban Matteo Salvini mellett Orbán Viktor személyével azonosított erőkhöz.

– Ez annak a jele, hogy Európa megváltozott – idézi a magazin Salvinit, aki az európai parlamenti választások urnazárását követően fejezte ki örömét a bevándorlásellenes erők diadala felett. – Legfőbb ideje, hogy megvédjük a zsidó-keresztény gyökereinket – mondta az olasz belügyminiszter. A NYBooks Salvini mellett Orbán Viktort idézi, aki szerint szintén új korszak köszöntött Európára.

Az új erők felemelkedését vizsgálva a lap egy ultra-konzervatív és szélsőjobboldali szereplőket összekapcsoló hálózatra bukkant, amelynek fontos szereplői az amerikai keresztény szervezetek.

A cikk szerint a pénzügyi támogatások, és politikai víziók mögött jól körvonalazható világnézeti elveket találni. A család, az élet és a szabadság értelmezései jelennek meg a felszínen azokban az intézkedésekben amelyek valódi célja a NYBooks szerint az LMBTQI emberek jogainak csorbítása, a gender-szempontok figyelmen kívül hagyása, és a nők kiszorítása a hatalomból...


ÍGY ÉLTÜNK 2018-BAN MAGYARORSZÁGON

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.07.11.


Valójában mennyit nőtt az ország gazdasági teljesítménye Orbánék 2010-es hatalomra lépése óta? Mennyire jött be a keleti nyitás? Mekkora esélye van a munkaerőpiacon annak, aki felsőfokú-, és mennyi annak, aki szinte semmilyen végzettséggel nem rendelkezik? Immár 25. alkalommal jelent meg a KSH éves összefoglalója az országról. Szinte minden kiderül belőle - 
mutatunk néhány példát.

A magyar GDP 2018-ban 4,9 százalékkal emelkedett, ami azt jelenti, hogy 2010-hez képest 23,1 százalékkal nőtt a magyar bruttó hazai termék. Persze nem minden ágazatban ugyanannyival: az építőipar például 40 százalékkal hízott meg, a mezőgazdaság 32,8, az ipari termelés 32,7, a fuvarozó szektor pedig 13,8 százalékkal az elmúlt nyolc évben.

A 4,9 százalékkal egyébként nemcsak az uniós átlagot (1,9 százalék) előztük meg jócskán, hanem a globálisat (3,6 százalék) is, ám a fő kérdés leginkább az, hogy meddig tartható ez a volumenű emelkedés. Szakértők szerint már nem sokáig, a következő években folyamatosan csökkeni fog a gyarapodás mértéke – az EU szerint idén 3,7, jövőre 2,8 százalékos lesz – márpedig erre szükség lenne ahhoz, hogy közelítsük az uniós átlagot az egy főre jutó GDP-ben. Merthogy az elmúlt években itt is sikerült előrelépni: amíg 2010-ben a magyar egy főre jutó GDP az EU-28-ak átlagának a 65 százalékát hozta, 2018-ban már 70-et. Persze másképp fest ez a kép, ha tudjuk, hogy ez is csak arra volt elég, hogy az uniós rangsor a 24. helyét foglaljuk el vele.

A GDP-növekedés motorja – az építőipar, a szolgáltatóipar és az ipari termelés bővülése mellett – a háztartások fogyasztásának 4,6 százalékos bővülése volt. (Az egyes szektorok teljesítményéről a cikkünk végén foglalkozunk részletese.) Ez részben az előző évek fizetésemelésének köszönhető, hiszen így több elkölthető jövedelemmel rendelkeztek a családok, de segített a megnövekedett hitelfelvételi kedv is. Mindez azt is jelenti, hogy a háztartások 18 százalékkal fogyasztanak többet, mint 2010-ben...

MÉSZÁROS LŐRINC NEM VALÓSÁGOS ÜZLETEMBER, AMIT A NEVÉRE ÍRNAK, ARRA ORBÁN TESZI RÁ A KEZÉT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.07.10.


A magyarországi sajtóban naponta jelennek meg híradások arról, hogy mit vásárol, milyen üzleti tranzakciókat hajt végre “Mészáros Lőrinc”, a vagyona pótlásához éppen milyen állami vagyont írnak a nevére. Az állami közbeszerzések százmilliárdjainak célja a feltőkésítés volt, hogy elfeledve e vagyon eredeti forrását, rablott voltát és korrupciós jellegét, “Mészáros Lőrinc” az államkasszából kilopott pénzből nevére vegye a lagnagyobb magyar iparágakat, nemzetstratégiai jelentőségű energetikai cégeket, közlekedést, sajtót, gyakorlatilag a magyar államot működtető erőforrásokat. Most már telefontársaságokat, bankokat, energetikai cégeket “vásárolnak”. Ez nemcsak bődületes bevétel, de totális kontroll is.

Ez állami pénzből megvalósított másodlagos és bújtatott “privatizáció”, ahol a vevő pénzét is a sokszor az “eladó” pozíciójában levő magyar állam biztosította, de nem állami tulajdonú stratégiai cégeket is az állami vagyonból kilopott pénzből vásárolnak meg. Létezik egy felcsúti illetékességű Mészáros Lőrinc nevű ember, aki az Orbán-maffia strómanja, akinek a nevén gyűjtik ezt a mérhetetlen vagyont, az egész magyar állam működtetéséhez szükséges eszközöket, de “Mészáros Lőrinc” gyakorlatilag egy fogalom. Az élő személynek fogalma nincs arról, hogy a neve alatt futtatott tranzakciók mit jelentenek.

A “Mészáros Lőrinc” név alatt végrehajtott ügyletek egy összehangolt terv és stratégia részei, amelynek lényege, hogy Orbán Viktor az általa vezetett bűnszervezettel (nevezzük a nevén: maffiával) birtokba vesz mindent, ami a totális hatalomgyakorláshoz, az ország feletti teljes kontrollhoz, és az anyagi erőforrások maximális kihasználásához szükséges. Orbán párt néven (“Fidesz”) választásnak álcázott hamis szavazáson indul, amelynek révén legitimnek mutatja az ország megszállását és kisajátítását. De ezzel nem elégszik meg, kisajátít mindent a tudománytól, a sporton, a kultúrán, a gazdaságon át a sajtóig és az igazságszolgáltatásig bezárólag.

Ennek a totális hatalmi megszállásnak és kisajátításnak az üzleti, gazdasági részét “Mészáros Lőrinc” nevén futtatják, mert kell egy név, de “Mészáros Lőrinc” inkább egy fikció. Ahogy Simicska Lajos esetében is azt tartották, hogy a kilopott vagyon, amit működtet, az ő nevén van, valójában a “közösségé” (a Keresztapa című filmben úgy mondaná Don Corleone, hogy a “családé”), ugyanígy a “Mészáros Lőrinc nevére írt vagyon sem Mészáros Lőrincé, hanem a “Családé”, az Orbán vezette maffiáé. Az döbbenetes, hogy ezt a teljesen világos bűnözést szó nélkül nézi az ország, és úgy tesz, mintha ez normális lenne...

ENGEDÉLY NÉLKÜL ÜZEMEL A LUPA-PARKOLÓ, 120 EZER EMBER IVÓVIZÉT VESZÉLYEZTETHETI A KÖRNYÉKEN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2019.07.11.


Gerendai Károly cége 2016 nyarán nyitott strandot a budakalászi Lupa-tónál, ami mellett egy parkolót is kialakított a látogatóknak. A parkoló vízbázisvédelmi terület, mert a környékbeli települések 120 ezer lakója a közeli kutakból kapja az ivóvizet. Emiatt a parkolót vízzáróvá kéne tenni, hogy az autókból semmilyen szennyeződés ne juthasson a talajba. Ez még mindig nem történt meg, de az idén már 1200 férőhelyesre nőtt parkoló ennek ellenére is működik, az üzemeltető szerint pedig a hatóságok és a vízbázist féltő civilek miatt késik a kivitelezés.

A Lupa tónál sokáig tilosban fürdőztek a budapestiek, de aztán Gerendai Károly cége, a Lupa Strand Kft. kibérelte az egykori bányató partjának jelentős részét, és 2016-ban strandot nyitott rajta. Rögtön kettőt is: a tó egyik részén egy csicsásabbat a vastagabb, és egy másik részen egy egyszerűbbet a vékonyabb pénztárcájú vendégeknek. A strand mellett a budakalászi önkormányzattól bérelt területen kialakítottak egy 275 férőhelyes parkolót is...

AKI AKARATTYÁN LAKIK, KENESEI UTCÁRA LÉP KI – BALATONI VAGYONVITA MATOLCSY GYÖNGYI FELSÉGTERÜLETÉN

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: KUPI GYÖRGYI
2019.07.11.


Ha egy balatonakarattyai lakos kilép a kertkapun, Balatonkenesén találja magát. Hogyan lehetséges ez?

MIvel a két település közti vagyonmegosztási per még nem zárult le, így utcái, terei, de még közigazgatási határa sincsenek a Balatonkeneséről öt éve, 2014-ben népszavazással levált Balatonakarattyának. Van viszont egy kormányhivatali felszólítása, hogy törvényes működése érdekében sürgősen alkosson meg néhány rendeletet.

Akarattyának nincs környezetvédelmi programja és nincs saját településfejlesztési koncepciója sem. A két rendeletet már rég meg kellett volna alkotnia a képviselő-testületnek, de mivel ezt nem tette meg, a Veszprém Megyei Kormányhivatal törvényességi felhívással élt, és felszólította a képviselő-testületet, hogy 2019. október 31-ig készítse el ezeket.

A falunak jogilag nincs saját területe

A képviselő-testület a kormányhivatalnak küldött levelében azt válaszolta, hogy önhibáján kívül nem tudja megalkotni a rendeletet. Bár októberben lesz öt éve, hogy Balatonakarattya levált Keneséről, azóta sincs ingatlan-nyilvántartási joga, jogi értelemben területe sincsen. Balatonkenese a törzsvagyont (közterületek, így az utcák, terek például) még részben sem adta át Balatonakarattyának, így a falu teljes területe Balatonkenese város tulajdonában áll – érvel az akarattyai polgármester...

SZOCIÁLIS CÉLÚ TERMÉSZETROMBOLÁS FOLYIK AZ ORRUNK ELŐTT - IRTJÁK A FÁKAT VERESEGYHÁZON, HIÁBA TILTAKOZNAK A CIVILEK

ZÖLD INDEX
Szerző: SIXX
2019.07.11.


Én aránylag későn, 2016 januárjában hallottam először arról, hogy valami baj van a veresegyházi fákkal. Nem mintha barlangban éltem volna, vagy nem érdekelne a környezetvédelem, csak valahogy nem tudatosult bennem, hogy az a pali, aki 2015-ben egy hátizsáknyi hideg élelemmel felmászott egy közel százéves fára, odaláncolta magát, és onnan üvöltött le a fa kivágására érkező napszámosoknak, az ugyanaz a Téglás Zoltán, aki az USA-ban pelikánokat ment, civilben meg mindenféle punkrock- és rockzenekar frontembere.

Három éve épp az állandó zenekarával, az Ignite-tal léptek fel a Barba Negrában, és a koncerteken megszokott pólókat, CD-ket, posztereket áruló pult szélén ott ült egy láthatóan megilletődött, középkorú úr, előtte egy kézzel írt papír.

"Fogadj örökbe fákat Versegyházon!"


– állt rajta. Miért kell örökbe fogadni egy fát, érdeklődtem, és mi lesz, ha mondjuk hármat a nevemre veszek? Egyszer csak megáll egy kamion a ház előtt, hogy hoztuk a csemetéket, hova pakoljuk a kocsányos tölgyet? Nem – nyugtattak meg –, az örökbefogadás jelképes, mint az állatkertben, ahonnan dettó nem lehet hazavinni a gorillát, anyagi jellegű támogatásról szól, az adományokból pedig próbálják megakadályozni, hogy a fákat kivágja a polgármester. Három fát fogadtam örökbe, ha jól emlékszem, ötezer forintot fizettem, és valahol úgy éreztem, mintha effektíve tettem volna valamit a környezetvédelemért...

ÚJABB EP-FRAKCIÓK JELEZTÉK, HOGY NEM TÁMOGATJÁK URSULA VON DER LEYENT - ELKÉPZELHETŐ, HOGY VÉGÜL SZEPTEMBERRE HALASZTJÁK AZ EGYÉBKÉNT JÖVŐ KEDDRE TERVEZETT SZAVAZÁST

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MTI
2019.07.11.


Sem a zöld, sem a radikális baloldali EP-frakció nem támogatja a jövő heti szavazáson Ursula von der Leyen német védelmi miniszter jóváhagyását az Európai Bizottság élére. A két képviselőcsoport azután közölte ezt, hogy szerdán, illetve csütörtökön egyeztetést folytatott az európai uniós tagországok vezetői által előző héten Jean-Claude Juncker utódjául jelölt politikussal...

AZ OROSZOK MÁR NEM CSAK A SPEIZBAN....

HUPPA
Szerző: FÁBIÁN ANDRÁS
2019.07.11. 


Mi is többször foglalkoztunk már ezeken a hasábokon azzal a problémával, hogy az orosz titkosszolgálatok a hétköznapok, a napi politika szintjére emelték a titkos operatív akciókat, a hírszerzési piszkos trükköket. Lényegében nyíltan, vagy alig leplezetten avatkoznak be más országok belügyeibe. Lassanként már a választások befolyásolása is hétköznapi, bevett gyakorlattá válik. Ilyenkor persze mindenki rögtön az amerikaiakra és Trumpra gondol. A hitetlen Tamások meg akik nem akarják figyelembe venni a tényeket, vagy jobban szeretik, ha nem zavarják őket ilyen hülyeségekkel, tüstént készen állnak a válasszal: és a Mueller-jelentés?! Az sem tárt fel semmi ilyesmit!

Az a helyzet, hogy a Mueller-jelentést annak készítőin és az igazságügyi minisztérium néhány tótumfaktumán kívül még senki sem látta a maga egészében. A demokrata párti szenátorok és képviselők pedig mindeddig nem tudták elérni, hogy az illetékes bizottság meghallgassa a jelentés készítőit. A kiszivárgott hírek azonban arról szólnak, hogy Mr. Robert S. Mueller III. éppen nem azzal zárta le a vizsgálatot, hogy minden a lehető legnagyobb rendben lett volna… Az ilyen tendenciózus beállítások ellen a leghatározottabban tiltakozott. Van egy olyan sanda gyanúm, hogy meg fog még azzal a jelentéssel ismerkedni az amerikai közvélemény, csak kerüljünk kicsit közelebb a választások időszakához. Mindegy. Ez legyen Trump és az amerikaiak dolga. Az ő illetékeseik, hírszerző és elhárító tisztjeik, minden politikai ködösítés dacára nyilván tudják, hogy mi a dolguk. S ha tudják – teszik.

Tudták ezt Európában a franciák is, amikor náluk voltak napirenden a választások, meg is tették a szükséges intézkedéseket, lett is foganatja. A titkosszolgálatok természetéből fakadóan ugyanis, ha egy gyanú felmerül, akkor ott nincs helye-joga-lehetősége bárkinek elnézőnek lennie. Addig kell menni a nyomon, amíg el nem kapják és ki nem lövik a vadat. Az oroszok pedig, bár mesterei a szakmának, néha elég nagy barmokkal is kénytelenek együtt dolgozni (már elnézést kérek a kifejezésért). Mindenki gondoljon nyugodtan arra, akire csak akar. Már közhely, hogy az orosz politikai elit nem hajlandó megbocsátani a második világháború utáni kialakult rend felbomlását, befolyási övezeteinek és így világpolitikai tényezőként játszott szerepének elvesztését. Ráadásul ez a Szovjetunió felbomlásához, vagyis a tagköztársaságok elvesztéséhez is vezetett, s ezek a tagköztársaságok ma a fejlettebb nyugati társadalmakkal kötendő szövetségek felé ácsingóznak. Ezzel a birodalom tovább gyengül, a gazdasági és politikai ellenfél viszont folyamatosan erősödik.

Ez tarthatatlan és megbocsáthatatlan. Az új orosz nagyhatalmi doktrína azt a célt tűzte tehát maga elé, hogy belülről bomlassza a mindeddig viszonylag stabil európai és amerikai rendszereket. Ehhez pedig belső szövetségesekre volt szüksége. A szövetségest legkönnyebben a hataloméhes, ám szélsőségessége miatt szoros pórázon tartott szélsőjobb/szélsőbal megvásárlásával lehet megnyerni. A szélsőséges politikusoknak ugyanis határozott célja a status quo megváltoztatása: megdönteni a fennálló kormányt és a végletekig gyengíteni a meglévő szövetségi politikákat, leginkább az Európai Unióhoz és a NATO-hoz fűződő kapcsolatokat.

A titkosszolgálatok nagy csatája ez, ami mostanában már nem csak a színfalak mögött zajlik. Megjegyzem, megítélésem szerint helyesen tette, aki úgy döntött, hogy az ügyeket ki kell vinni a nyilvánosság elé...


SZÉLHÁMOSOK ORSZÁGA

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.07.11.

Kérem, örömhírrel szolgálhatok: a magyar név megint szép lett, méltó régi, nagy híréhez. Na, nem az eredetihez, amiről Petőfi beszélt, hanem a huszadik század első harmadában kialakulthoz, amikor is mi adtuk Európa szélhámosainak krémjét. És igen, újra kezd megcsillanni a magyar géniusz, újra jobban teljesítünk, kezdenek visszatérni Strasznov Ignác szép napjai.
A magyar nemzet mindig is kiváló csalókat, svindlereket és szélhámosokat tudott felmutatni, velünk született tehetségünk vagyon az átveréshez, azonban az Első Aranykor a huszadik század elején volt, körülbelül a harmincas évek közepéig: olyan tehetségeket adtunk a világnak, mint Hamrák János, aki eladta a Rottenbiller utcát, vagy a legendás Strasznov Ignác, aki európai csalókörútja után töltött rendes évi szabadságvesztése során képes volt még a lepoglavai fegyházból is pénzzé tenni a berendezést, mintegy rutinból és mellékesen.

Akkor élt a nagy Trebitsch-Lincoln Ignác is, aki a világ minden szélhámosságában érdekelt volt, még angol alsóházi képviselőnek is megválasztották egy időben, majd Sanghajban halt meg lámaként, bár néhány évvel elhunyta után még részt vett a fia temetésén. De nehéz idők jöttek, totális idők, körülményes volt csalni, bár az ötvenes években Hodács László megcselekedte a lehetetlent: sikeresen megnyergelte a szövetkezeti mozgalmat és éveken keresztül szélhámoskodott a saját „Hodács-rendszerű” kapitalista szocializmusával.

Aztán évtizedekig csak apróbb svihákok őrizték a Magyar Simlisek Lángját, alig parázslott, de most, most újabb Aranykor sejlik fel előttünk!

Csak idén annyi szélhámos bukott meg és olyan merész (bár egyelőre kidolgozatlan) ötletekkel, hogy bízvást elmondhatjuk: a szakma csillaga felívelőben van. Már halljuk a jövő dalát, már érkezik az új nemzedék, igaz, többnyire nem fiatalok, de velük csal, lop, sikkaszt a lelkünk, véreink ők, magyar csiligások...

AZ OROSZOK PÉNZELIK AZ EURÓPAI SZÉLSŐJOBBOT - ORBÁN IS TETT CÉLZÁST SIMICSKÁNAK ARRA, HOGY OROSZ ENERGETIKAI CÉGEK BURKOLTAN BÁRMIT MEGFINANSZÍROZNAK NEKI - ORBÁN IS KÉPBEN VAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.07.11.


Az európai és az amerikai szélsőjobboldal előretörése nem a liberalizmus válsága (“bukása, csődje”, sb.), hanem az orosz titkosszolgálat tevékenységének és Putyin finanszírozásának következménye. Orbán már a 2014-es elcsalt választás másnapján elszólta magát Simicska Lajosnak, hogy ha Simicska nem veszi meg neki az RTL Klubot, akkor megveszi a Roszatom, az orosz állami atomcég, amely alig néhány hónappal korábban mindenféle demokratikus döntés, pályázat nélkül megkapta a paksi atomerőmű bővítésének projektjét.

"Ez a szerződés tökéletesen egybevág azzal a modellel, amely nyilvánosságra került Salvini olasz szövetségesének oroszokkal való tárgyalásáról, amelynek keretében egy orosz olajcég csúsztatott volna pénzt az olasz fasiszta Salvini Liga nevű pártjához. A tárgyaláson név szerint is említik Orbánt, mint az európai szélsőjobboldal részét, amely arra szerveződik, hogy egész Európát fasizálja és orosz érdekek alá rendelje."

Az orosz titkosszolgálat propagandája terjeszti, hogy vége a liberális demokratikus jogállamoknak, a liberalizmus megbukott, és a melegekkel, az abortusszal szembeni uszítással hergelik a keresztényeket az emberi jogok és a liberális demokráciák ellen. A program végrehajtásához az orosz állam korrupt szélsőjobboldali politikusokat finanszíroz, mint amilyen Le Pen, Salvini, Orbán, és amilyen az oroszokkal való egyezkedésen ugyancsak lebukott volt osztrák alkancellár. Ezzel a ténnyel kellene szembenéznie az európai demokráciáknak és az Európai Uniónak, és megfelelő óvintézkedéseket tenni...

ÍGY VAGY ÚGY, DE MINDENKÉPP MEGSZÍVJÁK A BTMN-ES GYEREKEK

ABCÚG BLOG
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2019.07.09.


Két éve ilyenkor szavazta meg az Országgyűlés a “Taigetosz-törvény” néven elhíresült, a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek osztályzás alóli felmentését kivezető törvényt, az új szabályozás pedig a most lezárult tanév elején lépett életbe. Az Abcúgnak most nyilatkozó szakemberek nagyon eltérően beszéltek róla: egyikük szerint a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek számát növeli a BTMN-es gyerekek felmentésének megszűnése, mások szerint diákok továbbtanulási ambícióit töri le, ha nehézségeik miatt elkerülhetetlenül rosszabb jegyeket szereznek érettségi tárgyakból. Egy biztos: a BTMN-es gyerekeknél – az egyéni fejlesztés mellett – most a nevelési tanácsadó javasolta iskolai könnyítéseké a főszerep. Sokat segíthet nekik a tanulásban, ha a tanárok alkalmazzák ezeket.

Éppen most két éve, 2017 júniusában fogadta el az Országgyűlés a köznevelési törvénynek azt a módosítását, ami a 2018/2019-es tanévtől felmenő rendszerben megszüntette a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTMN) gyerekek osztályozás alóli felmentésének lehetőségét. A törvénytervezetet nyilvánosságra kerülésétől kezdve heves kritikák érték, a közfelháborodást jól mutatja, hogy “Taigetosz-törvény” néven híresült el a közbeszédben. Voltak, akik egyenesen “gyerekellenesnek” minősítették, amiért sok diszlexiás, diszkalkuliás, vagy diszgráfiás gyerek iskolai előmenetelét – a számukra egyik legfontosabb könnyítés elvételével – egyszerűen derékba töri az új szabályozás.

A törvénytervezetről szóló korábbi cikkünkben egy gyakorló gyógypedagógus segítségével szedtük össze, miért torzak ezek az állítások: a “disz”-es gyerekek nagy többsége ugyanis eleve nem BTMN-es tanulónak számít, hanem sajátos nevelési igényűnek (SNI). Ez a BTMN kategóriához képest magasabb fokú tanulási nehézséget: egyenesen tanulási zavart jelez, így az SNI-s gyerekek oktatása-fejlesztése is több erőforrást igényel. Nekik továbbra is fennáll az osztályozás alóli felmentés lehetősége. A BTMN-csoportban maximum olyan “disz”-es gyerekek lehetnek, akiknél ez a probléma nem tanulási zavar súlyosságú, hanem inkább tanulási nehézségnek minősíthető, azaz megfelelő fejlesztési és tanítási módszerekkel nem kellene, hogy zavarrá alakuljon.

Az ő, és más, például magatartási okokból BTMN-es gyerekek esetében szakmailag nem feltétlenül indokolt az osztályzás alóli felmentés. Sőt, a szóban forgó cikkünkben megszólaló érintettek azt mondták, az osztályzás alóli felmentés bizonyos helyzetekben többet árt, mint használ az iskolai fejlődésüknek.

Az osztályozás alóli felmentés azonban csak akkor mellőzhető – figyelmeztetett akkor gyakorló gyógypedagógus interjúalanyunk – ha az oktatásirányítás emellett biztosítja a BTMN-es gyerekek megfelelő tanórán kívüli, egyéni fejlesztését,

és a gyerekekkel foglalkozó tanárok alkalmazzák a nevelési tanácsadók könnyítési/méltányossági javaslatait.

Például: ha a gyerek írása problémás, inkább szóban felelteti, vagy több időt ad neki egy dolgozat megírására, esetleg segédeszközök – például az íráshoz számítógép – használatát engedélyezi...

KIRAKTÁK ANDY VAJNA EMBEREIT A VEZETÉSBŐL, ÉS KÖLTÖZIK IS A TV2 ANYACÉGE

G7
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.07.11.


Véglegesen megtörtént a hatalomátvétel a TV2-t birtokló Magyar Broadcasting Co. Zrt.-nél (MBC), amit mostantól egyszemélyben Mészáros Lőrinc bizalmasa, Alcsútdoboz fideszes alpolgármestere, Tima János irányíthat vezérigazgatóként. Tima kinevezésével egy időben lemondott tisztségéről az igazgatóság két, a néhai Andy Vajna embereként számon tartott tagja, Tremmel Zoltán és Kovács Andrea, akik közül utóbbi a társaság alapítása, előbbi a filmügyi biztos januári halála óta vett részt a cég irányításában.

Feleslegesen szenvedtek a cégvezetés átalakításával

A vezércsere – amiről az MBC június 28-i közgyűlésén döntöttek, és jelenleg a cégbírósági bejegyzésre vár – azért meglepő, mert az elmúlt hónapokban a társaságnál hosszan küzdöttek a cégbírósággal egy olyan cégvezetés felállításán, amelyben Vajna emberei és Tima is szerepet kaphat, és a jogszabályi előírásoknak is megfelel. Az alcsútdobozi alpolgármestert – aki számos Mészáros Lőrinchez köthető cégben ténykedik cégvezetőként vagy felügyelő bizottsági tagként – még áprilisban nevezték ki az MBC vezérigazgató-helyettesévé. Már az akkori döntések alapján lehetett látni, hogy a fontosabb döntéseknél nem lehet majd megkerülni Timát. Bár a pozíciója elnevezéséből nem erre lehetett következtetni, a cégiratok szerint nélküle sem a vezérigazgató, sem a cégvezető nem írhatott volna alá...

TÓTA W.: JOGUNK VAN TUDNI, MIRE KÉSZÜL BRÜSSZEL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2019.07.11.


Na lássuk azt a jogállamilag szigorúbb Európát!

"Elmagyarázni és majd hosszú bizottságokban ücsörögni és majd új munkabizottságot tartani, aztán majd kideríteni,hogy soha egyetlenegy törvényben nem tudunk megállapodni, mert újra csak azok a kompromisszumok születnek meg, ami lényegében a semmittevés kompromisszuma..."
Őszödi beszéd 12,14

Európának megvannak az eszközei – mondta a leendő bizottsági elnök Magyarországról, majd felvázolta, hogy már nemcsak néha-néha, hanem rendszeresen fognak jelentéseket írni, majd pedig az Európai Bíróság is ítél akár, persze ha alaposan megvizsgálta a körülményeket és fennforgásokat. Ezután pedig mindent meg kell próbálni, hogy az ítéletet be is tartsák az alaposan gyanúsítható tagállamok.

Már most javaslom, hogy álljon fel egy állandó sajnálkozóbizottság, amely apróbetűs közleményekben méltatlankodik, amiért a magyar és a lengyel kormány ívben szarik az eszközeikre.

De nem ám csak figyelmen kívül hagyja őket, hanem az egyébként hatástalan és hosszú évek alatt sehova se jutó ejnye-bejnyét nemzetellenes imperialista támadássá tupírozza, azonmód megvédi tőle a hazát, és mindezt adagonként hárommilliárdért kiplakátolja országszerte, amiből egy-másfelet a farzsebébe tömöcköl, és vesz belőle focicsapatot a legkisebb lányának is.

Hát ki vagyunk segítve Ursulával. Tudod, mit csinálj az eszközeiddel, medve?

Jaj, de hát mit is tehetne az unió azon kívül, hogy jelentést körmölget, azt iktatja, évente katalogizálja, és egyébként nagyon sajnálja az egészet? Például a következőket.

Nonszensz, hogy az anomáliákat vizsgáló uniós szervek jelentései titkosak. Miféle idiotizmus úgy működtetni az OLAF-ot, hogy a kész jelentést odacsúsztatják az érintett ország kormányának, és rábízzák, közzéteszi-e? (Ugyanez vonatkozik az Európa Tanács korrupcióvizsgálatára is, amit épp most süllyesztettek el Orbán Ráhel bugyisfiókja mélyére.) De az is őrület, hogy a latorállamokban dübörgő EU-ellenes kampányokra közleményekben próbál válaszolni a megrágalmazott fél.

Az első lépés annak a képességnek a megteremtése, hogy az Európai Unió közvetlenül meg tudja szólítani az erkölcseikben leszakadó országok lakosságát. Ez nem magától értetődő feladat Angliából vagy Németországból nézve, mert ott a választók többsége szabad sajtót fogyaszt, amely – összességében – teszi a dolgát. Magyarországon már nem ez a helyzet: még ha ki is rakná az OLAF és a többi Sherlock a nyomozati anyagot, akkor is csak az ellenzéki értelmiséghez jutna el...

LÉKET KAPOTT A FŐVÁROSI LAKÁSPIAC? - NEM BIZTOS, HOGY HAT MAJD A MEGEMELT CSOK-HITEL

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.11.


Szabályosan leállt a lakáspiac – állítja az egyik ingatlanközvetítő. Elemzésük egyelőre néhány budapesti kerületről szól, de más megállapításokkal és figyelmeztetésekkel is egybecseng. Úgy tűnik, a befektetők elpártolása gyors és drasztikus változásokat is hozhat.

Az ingatlanpiacnak is betehet a nemzeti kötvény – írtuk meg korábban. Piaci szereplők véleménye szerint ugyanis a megemelkedett lakásárszint következtében a fővárosban lakáskiadással elérhető hozam négy százalékra szűkült. Így az olyan új kedvező hozamot biztosító megtakarítási konstrukciók, mint a Nemzeti Kötvény (Magyar Állampapír Plusz) érdemi megtakarításokat szívhatnak el az ingatlanpiacról. (A Magyar Állampapír Plusz átlagkamata 5 évre 4,95 százalék lesz. Erről részletesen itt írtunk.) Úgy néz ki, mindez a gyakorlatban valóra is vált.

Az Alapblogon már a hónap elején az ingatlanbefektetések alkonyáról írtak. A tehetősebbeket kiszolgálók a cikk szerint gyakran találkoznak olyan esettel, amikor épp ki kellett utalniuk valamilyen lakás vételár részletet. Ez mindig jó alkalmat adott az ügyfelekkel való beszélgetésre és tájékozódásra a témában. Azóta azonban, hogy a magyar állam bejelentette a megemelt kamatú lakossági állampapírok kibocsátását, illetve azok kamatadójának eltörlését (2019. március végén és április elején), egyetlen ügyfelük sem jelzett lakásvásárlási szándékot...

A GERINCTELENSÉG JUTALMA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.07.11.


A médiahatóság továbbra is tökéletesen képviseli Orbán Viktor és pártja érdekeit. Az elviekben független intézmény – amelynek vezetője nemrégiben 300 százalékos fizetésemelésnek örülhetett – azért létezik, hogy figyeljen a médiatörvények betartatására. Ilyen az is, hogy egy-egy kérdéses esetben megnézze, elegendő hangsúlyt kapott-e az ellenzéki, vagy független vélemények szerepeltetése is egy adott tv műsorban. Az, hogy ez mennyire nem megy a médiahatóságnak, már évek óta köztudott, hiszen ha jól végeznék a dolgukat, vélhetően olyan csatornák, mint a TV2 vagy az M1 ma talán már nem is működhetnének, hiszen a pártszimpátiájuk miatti büntetések mértéke lehetetlenné tenné. Ilyenről azonban szó sincs, annak ellenére sem, hogy sajtóperek százait indították ellenük, mivel szinte kizárólag csak a kormány véleményét hajlandóak közölni.

Ezúttal Ujhelyi István politikus vitt perre egy pár kérdéses ügyet, amelynek meghallgatásán nevetséges érvek hangzottak el a kormány , akarom mondani a médiahatóság részéről. Lássuk is miről van szó pontosan:...

BAZI NAGY GÖRÖG MOTOROZÁS

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Gábor
2019.07.11.


Szokás mondani, hogy Kréta az istenek szigete, csak egy kicsit kölcsönadták az embereknek. Irén és Gábor több mint két évtizede szerettek bele Görögországba, nemrég pedig gondoltak egy nagyot és úgy döntöttek, megpróbálják, milyen lenne hosszabban is ott élni. Ami azért nem kis bátorság a görög gazdasági körülményeket elnézve, igaz, nem a semmire mentek. Mindjárt kiderül az is, hogyan jön ide a motorozás.

„A történet évekre nyúlik vissza. Majd’ 25 éve járunk nyaranta Görögországba. Mindkettőnknek tetszett/tetszik a görög „virtus”, nem komplikálnak túl semmit, minden dakszi és endakszi.

Mindenre van megoldás, még ha egy kicsit tákolt is. Szeretjük, hogy soha nem rohannak, amikor nagyon siet/sietnek, egy fredo capuccino (ami kb. 50 perc) még belefér.

Két éve egy motoros túráról hazatérve, ami Evia szigetén volt, eltökéltük magunkban, hogy legalább 365 napot szeretnénk eltölteni itt. Életünket ebbe az irányba kormányoztuk, és az égiektől is rengeteg segítséget és iránymutatást kaptunk...

FEKETE NYÁJ

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: SZŰCS R. GÁBOR
2019.07.05.


Nagy érdeklődéssel kezdtem el olvasni Földi Bence Meddig tart a hitegetés? című írását az ÉS 2019. június 28-i számában a nyugat-balkáni térség európai integrációjáról. Érdeklődésem azonban rövidesen ellenkezéssé változott, a következők miatt:

1. A szerző azt fejtegeti, hogy amennyiben a nyugat-balkáni államokat az EU integrálja, kevesebb idő és mód jut a magyarországi korrupció vizsgálatára („talán kevesebb figyelem hárulna Magyarországra Brüsszelben”, továbbá: „nem Magyarország lenne az unió korrupciós fekete báránya”). Földi szerint tehát nem a magyarországi korrupciót kell felszámolni, hanem az arra irányuló figyelmet. Amellett, hogy ez súlyos tévedés, még súlyosabb azt hinni, hogy a „fekete bárány” per definitionem egyedi, vagyis csak egy darab lehet belőle. Ha még több, korrupcióval terhelt ország csatlakozik, nem egy fekete bárány lesz, hanem egy egész nyáj. Meglehetősen naiv dolog feltételezni: az unió simán felvesz tagjai közé még egy sor államot, amelyekről pontosan tudja, hogy korruptak, és azok is maradnak, hacsak nem azért, hogy ezzel kedvezzen az amúgy is szíve csücske Magyarországnak, nehogy már egyedül legyen szegény korrupt.

2. „...[A] nyugati segítség nem vagy csak nagyon lassan érkezik, ezért a kevésbé demokratikus, ellenben gyors döntéshozatalra képes Kína és Oroszország felé fordulnak, ha valamire szükségük van”. Nekem már ezzel az utolsó mondattal is gondom van: sem nemzetközi gazdasági kapcsolatokra szakosodott közgazdászként, sem volt diplomataként nem tudom értelmezni, azt, hogy „valamire szükségük van”. A jelek szerint elsősorban a NATO-ra volt szükségük. Oroszország ma hiába keresne támaszt vagy támaszpontot az Adrián: egyfelől Olaszország, másfelől Görögország, Albánia, Crna Gora (Montenegró) Horvátország, Szlovénia – mind NATO-tag. A beltenger tehát lezárult Moszkva előtt. Ez persze nem gyengíti az orosz ambíciókat: nem adják fel törekvéseiket sem Szerbiában, sem Koszovóban, sem Bosznia-Hercegovinában, sem másutt.

Másfelől e törekvések aligha mennek át a gyakorlatba: orosz nagyberuházások a térségben nem vagy csak alig vannak, azok is főként a bank- és pénzügyi szektorban. Egyszerűen nem igaz, hogy Oroszország vagy Kína jelentősebb kereskedelmi partner lenne, mint az unió: Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina külkereskedelmében például az orosz részarány 8,9 százalék. A szerb külkereskedelem 63 százaléka most is az Európai Unó országaival bonyolódik le. (Itt jegyzem meg, hogy az úgynevezett integrá­ciós küszöb, tehát amikor már érdemes fontolóra venni az EU-tagság kérelmezését, a legtöbb szakember szerint 50 százalék). Ez annak ellenére van így, hogy Szerbia az egyetlen nyugat-balkáni ország, amelynek szabadkereskedelmi megállapodása van Oroszországgal. Az esetleges uniós csatlakozáskor ezt természetesen fel kell mondani. Ami a külföldi tőkebeáramlást illeti, Szerbiában mintegy 200 osztrák vállalat telepedett le, míg az orosz cégek száma csupán 50. Oroszország a szerbiai külföldi beruházók között a nyolcadik helyet foglalja el (arhiva.emins.org).

Kína már sokkal aktívabb, főként a beruházásokat illetően, elsősorban Szerbiában. Nyilvánvaló célja az Európai Unióba való bejutás, „a hídépítés az EU-ba”, azaz egyáltalán nem valamiféle öncél vagy csupán verseny az uniós cégekkel. Éppen ellenkezőleg: Kína számít a térség uniós tagságára, épp ez adja „nyomulásuk” értelmét és célját. Ráadásul a kínai cégek gyakran kijátsszák az uniós és a más, fogadó országbeli törvényeket, sokkal inkább alkalmaznak saját munkaerőt, mint a fogadó országbelit, hosszabb távon tehát kétséges, mennyire számítanak megbízható partnernek. Naivitás lenne azt hinni, hogy a nyugat-balkániak ezt ne tudnák (helda.helsinki.fi, www.topvesti.org).

Törökország érdeklődése is megcsappant a Nyugat-Balkán iránt, mióta az Erdog˘an-rezsimnek már nem célja az uniós csatlakozás.

3. „A demokratikusnak nevezett, de inkább bürokratikusnak tekinthető” európai uniós csatlakozással kapcsolatban azt azért hangsúlyozni kell, hogy ez egyfelől az unió számára mégiscsak biztosítékot jelenthet a közös szabályok átvételére, arra, hogy az új tagok nem bontják meg a már eddig elért eredményeket, nem gyengítik a közös szerzeményt (acquis communautaire), amelyet a tagállamok hosszas viták és olykor fájó kompromisszumok eredményeként hoztak létre. Ez persze korántsem jelenti azt, hogy az uniós intézményeket ne lehessen bírálni. Lehet és kell is. Ám az, mit sokan bürokráciának neveznek, huszonnyolc, azaz rövidesen már csak huszonhét ország lehetőleg minden körülményre kiterjedő, összehangolt álláspontja. A nem csatlakozásérett országok felvételének következményeit jól jelezték Románia, Bulgária, sőt, a hat évig egyfolytában gazdasági recesszióban lévő Horvátország problémái. Ennek figyelembevétele nem bürokrácia, hanem jogos óvatosság. Különösen most, mikor a Brexit és más ügyek súlyosan terhelik az uniót...


A KORMÁNYTÉVÉK LEGSÚLYOSABB ANYAGAI KERÜLTEK A HÉTEN BÍRÓSÁG ELÉ

444.HU
Szerző: erdelyip
2019.07.11.


(...) ha minden esetben valamely kihagyott véleményt beolvastatnánk, akkor ez egy parttalan dologhoz vezetne, minden Híradót egy helyesbítő Híradó követne

- többek között ezzel érvelt a Médiahatóság jogi képviselője szerdán délelőtt a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon a TV2 egyik tavalyi Híradójának védelmében.


Tavaly szeptember 12-én, miután az Európai Parlament kétharmados többséggel fogadta el a magyar jogállam problémáival foglalkozó Sargentini-jelentést, a TV2 Híradója több mint 10 perces blokkban foglalkozott a témával. Ebben idézték
- Orbán Viktor miniszterelnököt,
- Vejkey Imre KDNP-s frakcióvezető-helyettest,
- Deák Dániel politológust, a Figyelő akkori főmunkatársát,
- Szánthó Miklóst, a kormánypárti Alapjogokért Központ vezetőjét,
- Szájer József fideszes EP képviselőt,
- Deutsch Tamás fideszes EP képviselőt,
- Gál Kinga fideszes EP képviselőt,
- Kocsis Máté fideszes frakcióvezetőt,
- Szijjártó Péter külügyminisztert,
- az Orbán Viktor miniszterelnököt éltető internetes kommentelőket,
- és Lánczi Tamást, a Figyelő akkori főszerkesztőjét.

Viszont arra ezek mellett már nem jutott idő, hogy a jelentést megszavazó magyar ellenzéki képviselők álláspontját ismertessék, azon túl, hogy bemondták:

a magyar ellenzéki képviselők közül is többen Magyarország ellen szavaztak”,
majd név szerint felsorolták a jelentést megszavazó magyar politikusokat.

Az adás miatt Ujhelyi István szocialista EP képviselő fordult a Médiahatósághoz, mondván, hogy az adás sértette a televízió kiegyensúlyozott tájékoztatásra vonatkozó kötelezettségét.

Ebben az összefüggésben mondta a mai tárgyaláson a Médiahatóság jogi képviselője, hogy valami parttalan dologhoz vezetne, ha minden véleménynek helyt adnának a tévéhíradóban.

Az NMHH egyébként első körben azzal utasította el Ujhelyi panaszát, hogy a több mint 10 perces adásból igenis kiderült, hogy létezik a kormányétól eltérő álláspont, hiszen bemondták a műsorban, hogy

„a magyar ellenzéki képviselők közül is többen Magyarország ellen szavaztak”,
ezen túlmenően viszont a szerkesztői szabadságba történő beavatkozás volna előríni, hogy a 11 kormánypárti vélemény mellett mondjuk egy ellenzékit is ismertessenek.

Ujhelyi bírósághoz fordult a Médiahatóság döntése ellen, és nyert...

A NAGY ALKUDOZÁS MEGMUTATTA, HOGY VALAMI TÖNKREMENT AZ EURÓPAI DEMOKRÁCIÁBAN

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2019.07.11.


Ursula von der Leyen megválasztása végső soron a hatalomról szól. Azért érdemes ezzel kezdeni egy újságcikket, mert az Európai Unió kapcsán nagyon könnyű elveszni a kettős beszéd és a szólamok rengetegében, ahol úgy érezhetjük, hogy konkrét ideológiai elvárások akadályozzák az Európai Bizottság elnökjelöltjének megválasztását.

Sőt, már Ursula von der Leyen jelölése is a hatalomról szólt. Hiába gondolták sokan, hogy Manfred Weber,az Európai Néppárt csúcsjelöltje alkalmatlan a posztra, a tanács és a tagállamok vezetői azért ragadták magukhoz a jelöltek kinevezését, mert alapvetően mást gondolnak a bizottság szerepéről, mint amit az európai választók egy része.

Az Európai Bizottság a miniszterelnökök szemében kvázi adminisztratív testület, egy hivatal, amelynek végrehajtó és nem politikai szerepe van. Ebből a szempontból pedig számukra érthető is, hogy a végrehajtó szerv vezetőjét ők nevezik ki, hiszen minisztereket sem úgy választanak a kormányok, hogy megnézik, a győztes pártból ki kampányolt a belügyi posztra.

Antidemokrácia

Von der Leyen azért van most különösen nehéz helyzetben, mert pont ott áll, ahol az Európai Parlament és az EU-t alkotó tagállamok vezetőinek demokráciafelfogása találkozik. VDL, ahogy Brüsszelben, az akronimák mekkájában becézni kezdték, jelölése egyfelől végtelenül antidemokratikus, elmondom, miért:

Manfred Weber, Frans Timmermans, Bas Eickhout és a liberálisok jelöltjei azzal kampányolták végig az európai parlamenti választások előtti időszakot, hogy ha a legtöbb mandátumot kapják, akkor az ő csúcsjelöltjük lehet az Európai Unió kormányának vezetője. Az EP-választások pedig azért is különlegesek, mert ez az egyetlen olyan alkalom, amikor a háromszázötven millió európai választópolgár azzal a szándékkal szavaz politikusokra, hogy azok kifejezetten az Európai Uniót irányítsák...

JOBB MUNKAADÓ A MAFFIA, MINT EGY ÁTLAGOS MULTI?

HVG ONLINE
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2019.07.11.


Hogyan hat a gazdasági válság a heroin árfolyamára? Mennyivel olcsóbb most egy rabszolga, mint 170 éve? Miért csempésznek amerikai spermát Kanadába? Látványos eredményeket hoz, amikor a rendőrök mellett a gazdasági szakértők is elkezdik vizsgálni a feketepiacot.


Görögország szép lassan magához tér a válság után, és ezt már a kábítószerfüggők is érzik. A heroin ára 2006-ban 75 dollár volt, ez 2012-re 18-ra esett vissza, és azóta is "csak" 26 dollárra drágult egy grammnyi szer ára. Németországban nem volt "visszaesés" a válság idején sem, igaz, ott 2006-ban jóval olcsóbb volt a görögországinál, de azóta 46-ról 53 dollárnyi euróra drágult a heroin.

A gazdaság kutatói fel is tették a kérdést: ha a kvarcóra ára beleszámít az inflációba, akkor a kábítószereké miért nem? Ha emberek óriási pénzeket költenek el illegálisan, akkor azt hogyan kell figyelembe venni a GDP számításakor? És egyáltalán, ha néhány pechesebb országban a maffia majdnem olyan erős, mint 
az állam, mit kezdjünk ezzel a ténnyel, amikor a gazdasági mutatókat számoljuk?
...

SZABAD SZEMMEL – AZ EU-BARÁT KÖRÖK GYORSAN A TACCSVONALON KÍVÜLRE TETTÉK A FIDESZ MEGBÍZOTTAIT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.11.



Politico 

A nagy pártok erőteljesen gátolják Strasbourgban, hogy euroszkeptikus politikusok kerüljenek irányító tisztségekbe az Európai Parlamentben, épp ezért több bizottságban fel is függesztették a szavazást, hogy kigolyózzák a szélsőjobbos, illetve populista jelölteket. Az erőfeszítések természetesen feldühítették a másik oldalt és még az is lehetséges, hogy veszélybe kerül az egész csomag az EU következő vezetése ügyében. A Konzervatívok és Reformerek PiS-es frakcióvezetője máris jelezte, hogy kiállhatnak a terv mögül, miután Szydlo volt lengyel kormányfő nem lehetett a Foglalkoztatási Bizottság elnöke. Az antidemokratikus erőknek 135 mandátumuk van, ám a másik félnek 519, és utóbbi tegnap meg is mutatta az erejét. Így megbuktatta a Mezőgazdasági Bizottság élére kiszemelt francia képviselőt és helyette egy néppárti jelöltet választott meg. Felsült egy másik francia is, aki a jogi ügyekkel foglalkozó testületet szerette volna vezetni. Szájer József hiába emlékeztette a tagokat a szóbeli megállapodásra és a szokásjogra. A többiek nem kívánták szerephez juttatni a Salvini-Le Pen-féle frakció emberét éppen abban a bizottságban, amely a mentelmi jog feloldásáról dönt. Az EU-barát körök gyorsan a taccsvonalon kívülre tették a Fidesz megbízottait. A polgári szabadságjogokkal foglalkozó testületben kilőtték Hidvéghi Balázst, és a helyére a francia zöldet akarnak. Viszont Deutsch Tamás alelnökké léphetett elő a Költségvetési Ellenőrző Bizottságban.

Közép-Európában mostanában az emberek tiltakoznak, illetve úgy voksolnak, mintha elegük volna a korrupt, demagóg tekintélyelvűek uralmából, és lehet, hogy a jelenség ragadós, azaz a hullám a populizmus ellen fordul. Ezt írja az előző, demokrata amerikai kormányzat egyik volt magas rangú külügyi tisztségviselője, aki Európa-szakértő. Jeffrey Stacey szerint váratlan fordulatot vesz a liberális nemzetközi rend, valamint a populista uszítók küzdelme. Mint írja, a jelek szerint a régió a liberális erők visszatérésének terepe lesz, miután legalább 10 országban szavazták ki a hatalomból a populistákat, tartottak nagy megmozdulásokat, illetve álltak ki határozottan Moszkva ellen. A legérdekesebb a történetben Szlovákia, ahol minden előrejelzésre rácáfolva tavasszal egy kevésbé nagyhangú, nyugatos újonc foglalhatta el az államfői tisztséget. Lengyelországban többségében a liberális jelöltek nyerték meg az utóbbi időben a helyi választásokat. Bulgáriában visszakerült a kormány élére a NATO- és EU-barát Bojko Boriszov. Zuzana Caputová győzelem azután fellelkesítette az ellenzéket Csehországban is. Magyarország, Románia, Moldova és Grúzia szintén jelentős populista-ellenes megmozdulásokat élt át mostanában. A magyarok tavasszal nagy számban mentek ki az utcára, hogy tiltakozzanak Orbán Viktor ellen, akiről az a hír járja, hogy korrupt, rossz gazdálkodásával aláássa a demokráciát, azon kívül lecsap a sajtóra. Nyugat-Európa sem teljesen mentes a liberális változásoktól, lásd Finnországot, Dániát, Svédországot. A spanyol szocialisták könnyedén lenyomták a populista riválist. Ausztriában jó esélyei vannak Alexander Kurznak, miután kidobta a koalícióból az FPÖ-t. Végül pedig a görögöknél leszerepelt a szélsőséges Arany Hajnal. A kérdés, mennyire bizonyul tartósnak ez az irányzat, de ezt majd az idő mutatja meg. Az biztos, hogy a demagógok általában gyengén teljesítenek, ha hatalomra kerülnek. Továbbá minél inkább csörteti a kardot Oroszország, annál kevésbé válnak túl populistává az olyan államok, mint Lengyelország. Végül pedig az előretörő liberális, zöld és más pártok határozottan populista-ellenes politikát kínálnak a földrészen. És az azért látszik, hogy a liberális nemzetközi rendet érték ugyan veszteségek, de nagymértékben mégis érintetlen maradt.

FT 

Az EU-nak továbbra is megvan a lehetősége, hogy legyűrje a tornyosuló kihívásokat, de a jelek szerint immár a politikai akarat is adott hozzá. Ezt írja a Blackrock, a világ legnagyobb vagyonkezelőjének egyik korifeusa, aki korábban a Valutaalapnál dolgozott. Isabelle Mateos y Lago úgy véli, hogy fordul a populista hullám, megáll a folyamat, mármint hogy Európában egyre rosszabbul mennek a dolgok. Az elmúlt hónapokban reményt adott a szlovák, a finn, a dán és a spanyol választások kimenetele. Görögországban kikapott a szélsőbalos Sziriza, a neonáci Arany Hajnal pedig kipenderült a parlamentből. Az olaszoknál az erőviszonyok módosulása folytán a populista koalíció békülékenyebb a pénzügypolitika kérdésében. Európában feltartóztatták a populista nyomulást, ellenben előretörtek az uniópárti zöldek. Utána sikerült viszonylag gyorsan megtalálni az integráció új vezetését. Így most várhatóan tapasztalt, kifejezetten integrációbarát politikusok irányítják majd a Bizottságot, a Tanácsot, a közös külügyeket, de legfőbbképpen az EKB-t. De nagy gondot jelent továbbra is a gazdaság, továbbá, hogy az USA elfordul a kontinenstől, meg az is, hogy mi lesz Kínával a nemzetközi kereskedelemben. És akkor még ott van Boris Johnson, aki megállapodás nélküli Brexitet akar. De ha egységes, akkor Európa sokat el tud érni, legyen szó a klímaváltozásról vagy a nagy technológiai cégek megregulázásáról.

A tudósítás szerint az Orbán szoros szövetségesének számító Mészáros Lőrinc az egyik legnagyobb boltot üti nyélbe mostanság, amikor a résztulajdonában lévő 4iG megveszi a tízszer nagyobb T-Systemst a német Telekomtól, igaz egyelőre nem publikus, mennyiért. Hozzáteszi, hogy az egykori gázszerelő nagyokat kaszál az európai alapokból, illetve az állami szerződésekből, amelyek érintik szinte az összes ágazatot. Nem is titkolta, hogy felemelkedését a jó szerencsének és Orbán Viktornak köszönheti. De most már szinte nincs olyan terület, ahol ne volnának vállalkozásai: az építőiparban, az ingatlanpiacon, az idegenforgalomban, az élelmiszeriparban, a mezőgazdaságban, a bankszektorban, aminek eredményeként emelkedik a profit és a részvényár. Az egész ügylet azért meglepő első ránézésre, mert a 4iG-nek tavaly 373 embere volt és éves bevétele 48 millió dollárt tett ki. A T-Systems eladásai ezzel szemben csaknem tízszer akkorák - 1600 alkalmazott közreműködésével. De hát a vevő már régóta mondogatja, hogy be akar törni a telekommunikáció területére. Az ellenzék ugyanakkor jó ideje azzal vádolja Mészárost, hogy az Orbán strómanja, ezt azonban a miniszterelnök tagadja...