Szerző: Amerikai Népszava
2019.07.03.
2019. július 3., szerda
ORBÁN ÜZLETET ÍGÉRT A MAGYAR CIVILEK KINYÍRÁSÁÉRT CSERÉBE - EGY IDEGEN ORSZÁG ELNÖKÉT AKARTA FELHASZNÁLNI SAJÁT NÉPE, A MAGYAR EMBEREK SZABAD SZERVEZŐDÉSEI, A MAGYAR CIVIL TÁRSADALOM ELLEN
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.07.03.
A hazaárulás tipikus esete történt, amikor Orbán az amerikai elnöknek üzletet, sok százmillió dolláros fegyvervásárlást ajánlott, ha segít abban, hogy magyar civilszervezetek ne kaphassanak közvetlenül pénzt a Norvég Alaptól. Orbán Viktor egy összeesküvésre tett kísérletet saját polgárai ellen, magyar emberek által létrehozott, közcélokat szolgáló, jótékonysági tevékenységre alapított civilszervezetekkel szemben. Orbán arra kérte Trumpot, hogy intézze el, a Norvég Alap csak a kormányon keresztül támogathasson bárkit, a támogatottak körét Orbán határozhassa meg, cserébe egy hatalmas fegyverüzletet ajánlott.
A civilek elleni támadások a magyar polgárok olyan szabad szerveződései ellen irányulnak, amelyek nincsenek a kormány és személyesen Orbán Viktor ellenőrzése alatt. Ez a magyar civil társadalom elleni támadás, méghozzá egy külföldi állam segítségével. Példátlan, hogy Orbán egy idegen ország segítségét kéri a magyar emberekkel szemben.
A magyar civiltársadalom a Norvéd Alapból olyan támogatást kap, amelyet az Európai Unió felzárkóztatási programja keretében ad. A Norvég Alap 97 százalékát Norvégia biztosítja, de a pénz az Európai Unió fejlesztési projektjeihez tartozik, és 16 uniós tagállam a kedvezményezettje. A nem szabad országokban szokásos, hogy a civilek külföldi támogatását kriminalizálják, mintha a civil szervezetek külföldi érdeket képviselnének, holott az adott országban működő diktatórikus hatalom kívánja a társadalmi szabadságot és önszerveződést korlátozni. Aki a Norvág Alap támogatását ellenséges célú támogatásnak minősíti, az magát az Európai Uniót minősíti ellenséges célúnak. Mivel az Unió a demokratizálódást és a társadalmi szabadságot segíti, Orbán ezeket tekinti ellenséges dolognak, ez azonban alaptörvény ellenes...
Szerző: Amerikai Népszava
2019.07.03.
TGM: INTELMEK FÁRADT FÖLHÁBORODÓKHOZ
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.07.03.
„Mi háborítja fel a szellem emberét? Semmi esetre sem személyes ügy. [...] Valami személyen túli kell hozzá, valami általános elvi.”
Ezt írja Bálint György a magyar publicisztika leghíresebb darabjában, amelynek a címe: „Intelmek kezdő felháborodókhoz”. Megjelent a Gondolat c. folyóirat 1936. októberi-novemberi számában.
Az író így folytatja:
„Az elnyomott, kizsákmányolt emberek tömegét a személyes sérelmek rendszeres, koordinált tömege teszi harcossá: a tömegnél a személyes és az általános, a gyakorlati és az elvi oszthatatlanul egy. Az entellektüelnél, akinek gondolkozása és munkája magányos jellegű, más a helyzet. A tömeg személyes sérelme az ő számára elvi sérelmet jelent, és csak ezen keresztül válik személyes élménnyé. A tömeg ügye az ő személyes ügyévé lesz – ha azzá segíti a megfelelő elvi funkció, a felháborodás. [...] Nincs magasrendű felháborodás elmélet nélkül. Tudni kell bizonyos dolgokat: csakis így háborodhattok fel egy hazug ember, egy csúnya szobor, egy pongyola gondolat vagy egy hazug, csúnya és pongyola társadalom ellen.”
Évek, bizony már hosszú évek óta háborog a magyar értelmiség jobbik fele, olykor szinte az egésze a jelenlegi igazságtalan rendszer pusztítása ellen. Ez a háborgás olykor hangos, mostanában néma. Tavaly decemberben a baloldali diákok megmutatták, hogy nemcsak magukért, hanem a munkásokért is föl tudnak háborodni – mozgalmukat aztán jámborul hagyták kisajátítani a szánalmas ellenzéki (polgári) pártok által, s emiatt eljelentéktelenedett, elhallgatott, csaknem megszűnt. A „hivatásos politikusok” kutyakomédiát csináltak belőle.
De hát számtalan elporlott pillanatnyi mozgalom névtelen és láthatatlan sírján taposunk a Feledés nevezetű nagy temetőben...
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.07.03.
Ezt írja Bálint György a magyar publicisztika leghíresebb darabjában, amelynek a címe: „Intelmek kezdő felháborodókhoz”. Megjelent a Gondolat c. folyóirat 1936. októberi-novemberi számában.
Az író így folytatja:
„Az elnyomott, kizsákmányolt emberek tömegét a személyes sérelmek rendszeres, koordinált tömege teszi harcossá: a tömegnél a személyes és az általános, a gyakorlati és az elvi oszthatatlanul egy. Az entellektüelnél, akinek gondolkozása és munkája magányos jellegű, más a helyzet. A tömeg személyes sérelme az ő számára elvi sérelmet jelent, és csak ezen keresztül válik személyes élménnyé. A tömeg ügye az ő személyes ügyévé lesz – ha azzá segíti a megfelelő elvi funkció, a felháborodás. [...] Nincs magasrendű felháborodás elmélet nélkül. Tudni kell bizonyos dolgokat: csakis így háborodhattok fel egy hazug ember, egy csúnya szobor, egy pongyola gondolat vagy egy hazug, csúnya és pongyola társadalom ellen.”
Évek, bizony már hosszú évek óta háborog a magyar értelmiség jobbik fele, olykor szinte az egésze a jelenlegi igazságtalan rendszer pusztítása ellen. Ez a háborgás olykor hangos, mostanában néma. Tavaly decemberben a baloldali diákok megmutatták, hogy nemcsak magukért, hanem a munkásokért is föl tudnak háborodni – mozgalmukat aztán jámborul hagyták kisajátítani a szánalmas ellenzéki (polgári) pártok által, s emiatt eljelentéktelenedett, elhallgatott, csaknem megszűnt. A „hivatásos politikusok” kutyakomédiát csináltak belőle.
De hát számtalan elporlott pillanatnyi mozgalom névtelen és láthatatlan sírján taposunk a Feledés nevezetű nagy temetőben...
HA EGY KICSIT IS AD MAGÁRA, AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK NEMET KELL MONDANIA URSULA VON DER LEYENRE
MÉRCE
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.07.03.
A háromnaposra nyúlt maratoni alkudozásai után az uniós állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács végül teljesen felrúgta a csúcsjelölti rendszert, és nem az európai pártcsaládok „listavezetői” közül jelölt valakit az Európai Bizottság élére, hanem Angela Merkel német kancellár egyik legrégebbi és leghűségesebb szövetségesét, Ursula von der Leyent választotta erre a posztra.
Az EU intézményeiben sokféle logika érvényesül, a Tanács kétségtelenül a nemzetállami érdekek érvényesítésének terepe, mellyel szemben az Európai Parlament és a Bizottság inkább az összeurópai megfontolások érvényesítőjének számít. Utóbbi pedig talán a legnagyobb politikai befolyással rendelkező intézmény, az unió kvázi-kormányaként és kizárólagos jogszabály-előterjesztőjeként kiemelkedő szerepe van az uniós agenda alakításában. A Bizottság elnöki tisztsége tehát nem kis pozíció.
Ahogy a magyar sajtóban a 24.hu, a 444 és az Azonnali kiváló elemzései is egybehangzóan rámutatnak, a tagállami vezetők most egy olyan embert küldenének a Bizottság élére, akitől nem számítanak túl nagy akadékoskodásra, amikor a nemzetállami érdekekről van szó.
Azt már soha nem tudjuk meg, hogy Merkel tudatosan alakította úgy, hogy a nagy alkudozásból végül saját embere jöjjön ki győztesként – a Timmermans-terv, vagyis hogy egy szocialista megnevezésével teljesen kiakasztotta saját pártcsaládját, akik utána megszelídültek egy néppárti német jelölt nevének hallatán, kétségtelenül erre enged következtetni -, vagy csak véletlenül alakultak így a dolgok. Mindenesetre, ahogy már két hete is megjósoltam, az ilyen átláthatatlan tagállami alkudozásokból mindig ilyen középszerű, senkit nem zavaró jelöltek fognak kijönni.
Márpedig Ursula von der Leyen mindenképp csak középszerűnek nevezhető, nevéhez rengeteg botrány kötődik, plágiumvádtól, korrupciós kifizetéseken át gyenge miniszteri tevékenységig – igaz, a kancellárhoz való hűségének köszönhetően egyik botrány sem kimondottan ingatta meg pozícióját a CDU-n belül.
Az elmúlt ciklusban Jean-Claude Juncker, akiről egyébként napestig tudnék rosszakat mondani, legalább autonóm szereplőként, egy erős intézmény vezetőjeként politizált, érvényesíteni próbálta a Bizottság szempontjait, és a szabályokat áthágó tagállamokkal szemben is fel próbált lépni a rendelkezésére álló jogi keretek között – ebben egyébként Frans Timmermans volt az egyik legfontosabb embere.
Abban persze nincs semmi meglepő, hogy a tagállami logika szerint működő Tanács ilyen döntést hoz, az otthon (többé-kevésbé) demokratikusan megválasztott állam- és kormányfők nem akarnak konkurenciát saját maguknak egy erős bizottsági elnök személyében. A kérdés csupán az, hogy a spektrum másik végén, az összeurópai-föderalista logikát képviselő Európai Parlament mit lép erre.
A végső szó ugyanis a parlamenté, nekik egyszerű többséggel kell szentesíteniük a Tanács jelöltjét, feltehetően valamikor július közepén vagy második felében. Az EP-képviselők közül sokan felháborodtak a Tanács döntésén, még a német konzervatívok között sem aratott osztatlan sikert a dolog. A balközép S&D frakció vezetője, Iratxe García elfogadhatatlannak nevezte a szociáldemokraták számára a jelölést, ám arról nem nyilatkozott, vajon hogyan szavaz majd a frakciója.
Márpedig a kulcskérdés az S&D és a liberális frakció hozzáállása, nélkülük a Néppártnak nincs elegendő voksa a többséghez. Persze a Tanács által összeállított csomagból minkét pártcsalád kap valamit, a szocdemek az EP-elnökét adhatják, a liberálisok pedig a Tanácsét, plusz Franciaország az Európai Központi Bank elnökségét is megkapná ebben a szcenárióban...
Szerző: PAP SZILÁRD ISTVÁN
2019.07.03.
Az EU intézményeiben sokféle logika érvényesül, a Tanács kétségtelenül a nemzetállami érdekek érvényesítésének terepe, mellyel szemben az Európai Parlament és a Bizottság inkább az összeurópai megfontolások érvényesítőjének számít. Utóbbi pedig talán a legnagyobb politikai befolyással rendelkező intézmény, az unió kvázi-kormányaként és kizárólagos jogszabály-előterjesztőjeként kiemelkedő szerepe van az uniós agenda alakításában. A Bizottság elnöki tisztsége tehát nem kis pozíció.
Ahogy a magyar sajtóban a 24.hu, a 444 és az Azonnali kiváló elemzései is egybehangzóan rámutatnak, a tagállami vezetők most egy olyan embert küldenének a Bizottság élére, akitől nem számítanak túl nagy akadékoskodásra, amikor a nemzetállami érdekekről van szó.
Azt már soha nem tudjuk meg, hogy Merkel tudatosan alakította úgy, hogy a nagy alkudozásból végül saját embere jöjjön ki győztesként – a Timmermans-terv, vagyis hogy egy szocialista megnevezésével teljesen kiakasztotta saját pártcsaládját, akik utána megszelídültek egy néppárti német jelölt nevének hallatán, kétségtelenül erre enged következtetni -, vagy csak véletlenül alakultak így a dolgok. Mindenesetre, ahogy már két hete is megjósoltam, az ilyen átláthatatlan tagállami alkudozásokból mindig ilyen középszerű, senkit nem zavaró jelöltek fognak kijönni.
Márpedig Ursula von der Leyen mindenképp csak középszerűnek nevezhető, nevéhez rengeteg botrány kötődik, plágiumvádtól, korrupciós kifizetéseken át gyenge miniszteri tevékenységig – igaz, a kancellárhoz való hűségének köszönhetően egyik botrány sem kimondottan ingatta meg pozícióját a CDU-n belül.
Az elmúlt ciklusban Jean-Claude Juncker, akiről egyébként napestig tudnék rosszakat mondani, legalább autonóm szereplőként, egy erős intézmény vezetőjeként politizált, érvényesíteni próbálta a Bizottság szempontjait, és a szabályokat áthágó tagállamokkal szemben is fel próbált lépni a rendelkezésére álló jogi keretek között – ebben egyébként Frans Timmermans volt az egyik legfontosabb embere.
Abban persze nincs semmi meglepő, hogy a tagállami logika szerint működő Tanács ilyen döntést hoz, az otthon (többé-kevésbé) demokratikusan megválasztott állam- és kormányfők nem akarnak konkurenciát saját maguknak egy erős bizottsági elnök személyében. A kérdés csupán az, hogy a spektrum másik végén, az összeurópai-föderalista logikát képviselő Európai Parlament mit lép erre.
A végső szó ugyanis a parlamenté, nekik egyszerű többséggel kell szentesíteniük a Tanács jelöltjét, feltehetően valamikor július közepén vagy második felében. Az EP-képviselők közül sokan felháborodtak a Tanács döntésén, még a német konzervatívok között sem aratott osztatlan sikert a dolog. A balközép S&D frakció vezetője, Iratxe García elfogadhatatlannak nevezte a szociáldemokraták számára a jelölést, ám arról nem nyilatkozott, vajon hogyan szavaz majd a frakciója.
Márpedig a kulcskérdés az S&D és a liberális frakció hozzáállása, nélkülük a Néppártnak nincs elegendő voksa a többséghez. Persze a Tanács által összeállított csomagból minkét pártcsalád kap valamit, a szocdemek az EP-elnökét adhatják, a liberálisok pedig a Tanácsét, plusz Franciaország az Európai Központi Bank elnökségét is megkapná ebben a szcenárióban...
ORBÁN VIKTOR NŐÜGYEI
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.03.
Ugye, még emlékszünk arra, amikor néhány évvel ezelőtt Orbán Viktor egy újságíró kérdésére azt válaszolta: nőügyekkel nem foglalkozom. Amúgy az volt a kérdés, hogy igazak-e a híresztelések, miszerint változás várható a washingtoni nagyköveti posztnál, azaz, a miniszterelnök valóban leváltja-e Szemerkényi Rékát, az akkori nagykövetet? Erre jött a szellemesnek szánt, ám meglehetősen bugrisra sikeredett válasz: nőügyekkel nem foglalkozom.
Most meg itt az újabb nőügy. Egy hétgyerekes nő lesz az Európai Bizottság elnöke. Így kommentálja Orbán Viktor megmaradt magyarországi hívei felé, hogy totális vereséget szenvedett. Ursula von der Leyen-nek valóban hét gyereke van, ami tényleg tiszteletre méltó és meg is emeljük a kalapunk előtte. De Orbán is tudja, hogy a következő bizottsági elnökről nem ez a legfontosabb, amit tudni kell.
Hanem az, hogy amit képvisel, az homlokegyenest ellenkezik Orbán és a Fidesz politikájával. Először is, támogatja a melegházasságot, ami Orbánék esetében föl sem merül. Támogatja a menekültekkel való emberséges bánásmódot, olyannyira, hogy a menekültválság csúcsán egy időre maga is befogadott házába egy menekültet. Ez sem Orbánék szája íze szerint való történet, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy Ursula von der Leyen elkötelezett híve az Európai Egyesült Államoknak. Nem a Nemzetek Európájának, mint Orbán, hanem annak, hogy Európa nemzetei mind szorosabb kulturális és gazdasági közösséget alkossanak...
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.03.
Most meg itt az újabb nőügy. Egy hétgyerekes nő lesz az Európai Bizottság elnöke. Így kommentálja Orbán Viktor megmaradt magyarországi hívei felé, hogy totális vereséget szenvedett. Ursula von der Leyen-nek valóban hét gyereke van, ami tényleg tiszteletre méltó és meg is emeljük a kalapunk előtte. De Orbán is tudja, hogy a következő bizottsági elnökről nem ez a legfontosabb, amit tudni kell.
Hanem az, hogy amit képvisel, az homlokegyenest ellenkezik Orbán és a Fidesz politikájával. Először is, támogatja a melegházasságot, ami Orbánék esetében föl sem merül. Támogatja a menekültekkel való emberséges bánásmódot, olyannyira, hogy a menekültválság csúcsán egy időre maga is befogadott házába egy menekültet. Ez sem Orbánék szája íze szerint való történet, és akkor arról még nem is beszéltünk, hogy Ursula von der Leyen elkötelezett híve az Európai Egyesült Államoknak. Nem a Nemzetek Európájának, mint Orbán, hanem annak, hogy Európa nemzetei mind szorosabb kulturális és gazdasági közösséget alkossanak...
HADERŐ-EGYESÍTÉS – AJÁNLÓ A 168 ÓRA 2019. JÚLIUS 4-I SZÁMÁBÓL
168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2019.07.03.
Az előválasztó pártok fogadkoznak, hogy mostantól kitör közöttük a béke. Az ellenzéknek ugyanakkor továbbra sincs vezető ereje, csak ismert személyiségei és sikerre kiéhezett hívei. A vezetővé válás feladatának terhe most Karácsony Gergelyt nyomaszthatja vagy teheti erősebbé. Az Orbán-rendszer propagandagépezete bizonyára a helyzethez méltó figyelemmel igyekszik majd kifilézni Karácsonyt, akinek nemcsak túl kell élnie ezt, hanem a támadásokat visszájukra kell tudnia fordítani. Mindez azért nagyon fontos, mert kötésig állva a harmadik kétharmadban, az önkormányzati választás arról ad majd felvilágosítást, maradt-e remény arra, hogy az Orbán-rendszer leváltható legyen választás útján. A budapesti Isztambul bekövetkezése a rendszer számára is egészen mást jelentene, mint az, ha az ellenzék ismét leszalámizza magát még a választás előtt – írja elemzésében Lakner Zoltán. Az előválasztás győztesével Ónody-Molnár Dóra készített interjút. Karácsony Gergely azt mondja: „Nem szeretném, hogy Budapest a NER elleni csata terepe legyen, nem szeretném a várost háborúba vinni. De ha a Fidesz háborúzni akar, akkor meg fogok harcolni Budapestért.” Úgy fogalmaz, ha a város érdeke az, hogy kezet rázzon Orbán Viktorral, akkor kezet fog rázni vele. „Ha az öklömet kell rázni, akkor az öklömet fogom rázni” – teszi hozzá. Az ellenzéki főpolgármester-jelölt szerint ha az Orbán-kormány csorbítaná a Fővárosi Közgyűlés kompetenciáit, szűkítené a főpolgármesteri jogköröket, akkor nincs mit tenni, „ki kell menni a barikádokra”.
Renitens kapitány
Szanyi kapitány összecsomagolt Brüsszelben, lehordta a bútorokat, dossziékat a kisteherautó platójára. Elindult haza. Az utak dugig teltek német földön. Déltájban kapta a hírt, hogy az MSZP elnöksége hetekkel az EP-választás után megtorolja a méltatlan dühkitöréseit, amelyek eposzi terjedelmű levelek formájában fogalmazódtak meg. Párttagságát felfüggesztették, a Szanyi-ügyet (ma már van ilyen) a párt etikai bizottsága vizsgálja ki. Az önkormányzati választás küszöbén kinek kell egy ilyen regresszív hang? Szanyi szerint az akció pártjogi értelemben kétes, őt a kongresszus választotta alelnöknek, csak az mozdíthatja el. Egyáltalán nem tűnik kétségbeesettnek. Hogyan lett emberünk EP-képviselő? Bumfordi stílusát, provokatív akcionizmusát, újbalos antikapitalizmusát miért gondolja a baloldaliság attribútumának? Miként tört előre s miért futott zátonyra a kapitány hajója? Szanyi Tibor portréját Buják Attila rajzolja meg.
Bármivel szabad viccelni
A humor forrását sok esetben bizonyos kisebbségek kigúnyolása adja. A viccek kedvelt céltáblái a romák, a melegek, a rendőrök, az anyósok, a zsidók – megannyi sérülékeny társadalmi csoport. A politikai korrektség térhódítása előtt fel sem merült a kérdés a nyilvánosságban, hogy a kisebbségeket pellengérre állító humor vajon sérti-e az érintettek érzékenységét. Egy ideje viszont mintha túllendült volna az inga, legalábbis humoristák és jobboldali véleményvezérek sora panaszkodik arra, hogy a PC megöli a nyilvános humort, manapság már szinte senkinek a kárára nem szabad viccelődni. Holott szabad. Igaz, van néhány szempont, amire egy komikusnak is ügyelnie kell. Ezek közül a legfontosabb: senkit ne akarjon szándékosan bántani. Cseri Péter írása.
Áldozatazonosítók
Az áldozatazonosítók olyan családoknak segítenek, amelyek éppen a megoldhatatlannal szembesülnek – ez a mottójuk a magyar DVI-egység (Disaster Victims Identification) tagjainak, akiknek első bevetésük a májusi dunai hajóbaleset áldozatainak azonosítása volt. A Hableány tragédiája nemcsak a hozzátartozóknak, hanem a szakembereknek is súlyos lelki teher. Munkájukat nagyban segítette a dél-koreaiak ujjnyomat-nyilvántartása. Erről és az elmúlt hetek felkavaró élményeiről beszélgetett Dulai Péter az áldozatok azonosításában részt vevő két szakemberrel, Ajang Armin Farid igazságügyi fogorvos szakértővel és Petrétei Dávid rendőr őrnaggyal.
Patkós Irma hagyatéka
A Hollós utca 20.-ban Cegléd egyik nevezetes háza áll: Patkós Irma szülőháza. Ide vonult vissza idős korában a színésznő, és itt élt 96 éves koráig. 1996-ban halt meg, de végrendeletét már a nyolcvanas években megírta. Mivel örököse nem maradt, házát Cegléd városára hagyta, és végső kívánsága az volt, hogy otthona nyitva álljon mindenki előtt, akit érdekel a művészet és a kultúra, és az ingatlan alkotóházként működjön tovább. Fedezetként minden ingóságát – értékes bútorait, szőnyegeit, festményeit, arany ékszereit, pénzét – a köz javára hagyta örökül. A házban ma a Fiatal Alkotók Műhelye (FIAM) működik Sárközy Erzsébet festőművész vezetésével. S noha fontos közfeladatot látnak el, a jövőjük bizonytalan. Sándor Zsuzsanna írása.
A humor forrását sok esetben bizonyos kisebbségek kigúnyolása adja. A viccek kedvelt céltáblái a romák, a melegek, a rendőrök, az anyósok, a zsidók – megannyi sérülékeny társadalmi csoport. A politikai korrektség térhódítása előtt fel sem merült a kérdés a nyilvánosságban, hogy a kisebbségeket pellengérre állító humor vajon sérti-e az érintettek érzékenységét. Egy ideje viszont mintha túllendült volna az inga, legalábbis humoristák és jobboldali véleményvezérek sora panaszkodik arra, hogy a PC megöli a nyilvános humort, manapság már szinte senkinek a kárára nem szabad viccelődni. Holott szabad. Igaz, van néhány szempont, amire egy komikusnak is ügyelnie kell. Ezek közül a legfontosabb: senkit ne akarjon szándékosan bántani. Cseri Péter írása.
Áldozatazonosítók
Az áldozatazonosítók olyan családoknak segítenek, amelyek éppen a megoldhatatlannal szembesülnek – ez a mottójuk a magyar DVI-egység (Disaster Victims Identification) tagjainak, akiknek első bevetésük a májusi dunai hajóbaleset áldozatainak azonosítása volt. A Hableány tragédiája nemcsak a hozzátartozóknak, hanem a szakembereknek is súlyos lelki teher. Munkájukat nagyban segítette a dél-koreaiak ujjnyomat-nyilvántartása. Erről és az elmúlt hetek felkavaró élményeiről beszélgetett Dulai Péter az áldozatok azonosításában részt vevő két szakemberrel, Ajang Armin Farid igazságügyi fogorvos szakértővel és Petrétei Dávid rendőr őrnaggyal.
Patkós Irma hagyatéka
A Hollós utca 20.-ban Cegléd egyik nevezetes háza áll: Patkós Irma szülőháza. Ide vonult vissza idős korában a színésznő, és itt élt 96 éves koráig. 1996-ban halt meg, de végrendeletét már a nyolcvanas években megírta. Mivel örököse nem maradt, házát Cegléd városára hagyta, és végső kívánsága az volt, hogy otthona nyitva álljon mindenki előtt, akit érdekel a művészet és a kultúra, és az ingatlan alkotóházként működjön tovább. Fedezetként minden ingóságát – értékes bútorait, szőnyegeit, festményeit, arany ékszereit, pénzét – a köz javára hagyta örökül. A házban ma a Fiatal Alkotók Műhelye (FIAM) működik Sárközy Erzsébet festőművész vezetésével. S noha fontos közfeladatot látnak el, a jövőjük bizonytalan. Sándor Zsuzsanna írása.
UJJONGHATNAK A MAGYAR BEFEKTETŐK: CSAK ÚGY RÖPKÖDNEK A 10% FÖLÖTTI HOZAMOK
PORTFOLIO
Szerző: HUSZÁK DÁNIEL
2019.07.03.
Míg a tavalyi év végén sok befektető a világvégétől rettegett és csak úgy röpködtek a 10% feletti mínuszok, 2019-ben nagyon szépen visszapattantak a tőzsdék és ezt a gyönyörű hozamokból a magyar részvényalapok befektetői is bőven részesülhettek. A legjobban az orosz részvényalapok hoztak fél év alatt, a legkisebb árfolyam-ingadozást pedig a régiós részvényalapok befektetői tapasztalhatták:...
Szerző: HUSZÁK DÁNIEL
2019.07.03.
SOK VOLT DEVIZAHITELEST KIZÁRHATNAK A BABAVÁRÓBÓL - A HITELELENGEDÉS, A HOSSZABBÍTOTT FUTAMIDŐ IS KIZÁRÓ OK LEHET
AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.03.
Nagyon sok, a mostani piacinál magasabb terheket nyögő, vagy nagy nehézségek árán kiszabadult volt devizahiteles tekint fantasztikus lehetőségként a babaváró kölcsönre. A bankok ugyan erről nem szívesen beszélnek, de az eddig szerzett információk alapján az Azénpénzem.hu úgy látja, ebből a körből különösen sokan csalódhatnak.
A babaváró kölcsönnel (erről itt tájékozódhat) kapcsolatban lehetséges problémaként felmerült, hogy az új lehetőség hitelkiváltásra nem lesz használható. Mivel teljesen szabad felhasználású kölcsönről van szó, az ilyen megkötés értelmezhetetlen, de a probléma valós. Előfordulhat ugyanis, hogy a bank a meglévő és az annak kiváltására felveendő kölcsön törlesztési terhét együttesen veszi figyelembe a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) számítása során.
Az ezzel kapcsolatos gyakorlatra vonatkozó érdeklődésünkre a Sberbank üzleti titokra hivatkozott, a K&H pedig annyit mondott, hogy a hitelkiváltás ügyfelenként eltérhet a kiváltott hitel típusától függően. Az MKB nemes egyszerűséggel azt válaszolta, hogy „az MKB Banknál nincs hitelkiváltás, így nem releváns kérdés”. Sokkal biztatóbb tájékoztatást kaptunk a CIB-től. Ez a bank úgynevezett „zárt” hitelkiváltási folyamatot biztosít, azaz a kiváltott hitel törlesztőjével nem számolnak. Magyarázatként hozzátették még, hogy biztosítani tudják (ezt amúgy minden bank megteheti), hogy a kiváltott hitel rendezéséig az ügyfél nem fér hozzá a fennmaradó összeghez...
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.03.
A babaváró kölcsönnel (erről itt tájékozódhat) kapcsolatban lehetséges problémaként felmerült, hogy az új lehetőség hitelkiváltásra nem lesz használható. Mivel teljesen szabad felhasználású kölcsönről van szó, az ilyen megkötés értelmezhetetlen, de a probléma valós. Előfordulhat ugyanis, hogy a bank a meglévő és az annak kiváltására felveendő kölcsön törlesztési terhét együttesen veszi figyelembe a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM) számítása során.
Az ezzel kapcsolatos gyakorlatra vonatkozó érdeklődésünkre a Sberbank üzleti titokra hivatkozott, a K&H pedig annyit mondott, hogy a hitelkiváltás ügyfelenként eltérhet a kiváltott hitel típusától függően. Az MKB nemes egyszerűséggel azt válaszolta, hogy „az MKB Banknál nincs hitelkiváltás, így nem releváns kérdés”. Sokkal biztatóbb tájékoztatást kaptunk a CIB-től. Ez a bank úgynevezett „zárt” hitelkiváltási folyamatot biztosít, azaz a kiváltott hitel törlesztőjével nem számolnak. Magyarázatként hozzátették még, hogy biztosítani tudják (ezt amúgy minden bank megteheti), hogy a kiváltott hitel rendezéséig az ügyfél nem fér hozzá a fennmaradó összeghez...
MAGYARORSZÁG SZÜRREÁLIS KÉPREGÉNNYÉ LETT
HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Barna
2019.07.03.
Ausztriában nagyon csalóka, hogy az ország közelsége, részben hasonló kulturális, történelmi gyökerei miatt, sok mindenben erősen emlékeztet Magyarországra, ám közben nagyon is más ország. Hat évvel ezelőtt ezekkel a sorokkal vezettem fel Barna posztját, aki akkor éppen hat éve élt Ausztriában. Azóta duplázott, lássuk, most hogyan látja ottani életét és főleg szülőhazáját 12 külföldön töltött év távlatából.
Két döntésem volt az elmúlt 12 évben, ami itt szóba jön. Egy: Magyarország elhagyása. Kettő: az osztrák állampolgárság megszerzése.
Egyiket sem bánom, sőt.
Az elmúlt pár hónapban volt egy pár eset, hogy bizony büszkén húztam ki magamat magyar barátok előtt, hogy na, ezért jó jogállamban és demokráciában élni. Röviden Ibiza és az új kormányfő. Azaz az osztrák kormányválság és annak a következményei.
Ezek ma elképzelhetetlen dolgok Magyarországon.
Magyarország egy fura, néhol még ismerős, de alapjáraton már tök idegen hely nekem, mint egy sztalker járok benne olykor-olykor, egyre ritkuló ütemben.
A világ nekem fura, szögezzük le idejekorán, még 5 éve is kiröhögtem volna azt, aki azt mondja nekem, hogy Donald Trump amerikai elnök lesz.
Azonban Magyarország még az előbbi eseményhez képest is szürreális pol-fiction képregénnyé változott. Tíz vagy 15 éve teljesen és komolyan hülyének néztem volna bárkit, ha csak lazán sacperkábéra megjósolja azt, ami ma Magyarországon folyik, nem csak az állampárt részéről.
Puzsér mint jelölt bármire?! Stadionépítés, Felcsút NB1. Korrupció (nyíltsága és mértéke) és egészségügy...
Kettő, azaz mind a kettő nagymamám nem „azelmúltnyolc“ évben, hanem Viktor pasa uralkodása alatt idén illetve tavaly halt meg.
Három kórházat láttam belülről. A Magyarország jobban teljesít plakát azóta is csak arcizom rándulásra és epegörcsre késztet. Ezt nálam bűnnek hívják, lehetne teátrálisan sok mindennek címkézni, de minek.
Kifejezetten rémületes, hogy mennyire megnyugtató, hogy további közvetlen családtagjaim nincsenek kitéve a veszélynek, hogy magyar egészségügyi létesítményt kelljen meglátogatniuk.
Ma már minden egyes magyarországi túra egy komoly kihívás nekünk, mondjuk például ha a gyermekeink kérdeznek, mert észrevesznek ezt-azt és nem értenek ezt-azt. Szemét mondjuk a játszótéren, emberek viselkedése a villamoson.
Döbbenetesen szembeötlő a szegénység például és annak a mértéke. Félelmetes a vonatról kinézni Hegyeshalom után. A nyomor ott száguld el a sínek mellett (is, meg a magyar felső-közép osztály mellett is). A gyermekeink pedig kérdeznek, mert az ő standardjaik hála a környezetünknek is, erősen mások.
A magyarországi viszonyokban nem jó vájkálni, de a különbség egyre elképesztőbb Ausztria és Magyarország között és mindegy, hogy egy köztévén futó EU-s választási műsor vagy egy stadion építéséről van szó (Linzben szeretne a LASK egy új stadiont és még pénze is lenne rá...). Az ORF és a MTVA nem említhetők egy lapon
Mindezek mellett tényleg majdnem teljesen mindegy mennyi egy doboz tej és mennyit kell dolgozni érte, bár persze különbségek még itt is vannak.
Ha lehet, ma már teljesen elkerülöm, elkerüljük a magyar közösségeket, mind élőben, mind a neten. A facebookos magyar csopiktól ments meg, uram, minket!
Ez nem volt jellemző rám/ránk, de ez is elképesztően megerősödött az utóbbi pár évben. Mindenhol sok a hülye és (ez nem jelenti azt, hogy én tökéletes, vagy csak akár jobb vagyok), de a Facebook valami olyan wunderwaffe-vé fejlődőtt a hülyék és kapzsik kezében, hogy inkább messzire futottam. Tőlük elsősorban.
Az valami varázslatos, ahogyan egyesek azt képzelik, hogy adott csoport adminjaként ők az urak és övék a pálya (és övék a pálya.)
Más? Budapesti (egykori) értelmiségiként meglehetősen durva burokban éltem, elképzelésem sem volt a nem csak vidéki, egyszerű emberek szellemi alulképzettségéről. Nem csak nyelveket nem beszélnek, szinte semmit sem akarnak megtanulni. Tisztelet a kivételnek.
Akikkel magyarokkal én itt találkozom, azok szinte kizárólag vagy szállítmányozás/teherfuvarozás, vendéglátás vagy építőipar területén dolgoznak és nagy többségük benne maradt a pózban.
A magyar pózban. Olcsón, okosba, feketén, magyarul.
Nem szeretnék visszaköltözni és elnézve az elmúlt kilenc évet nem is fogunk soha.”
Szerző: Határátkelő / Barna
2019.07.03.
Két döntésem volt az elmúlt 12 évben, ami itt szóba jön. Egy: Magyarország elhagyása. Kettő: az osztrák állampolgárság megszerzése.
Egyiket sem bánom, sőt.
Az elmúlt pár hónapban volt egy pár eset, hogy bizony büszkén húztam ki magamat magyar barátok előtt, hogy na, ezért jó jogállamban és demokráciában élni. Röviden Ibiza és az új kormányfő. Azaz az osztrák kormányválság és annak a következményei.
Ezek ma elképzelhetetlen dolgok Magyarországon.
Magyarország egy fura, néhol még ismerős, de alapjáraton már tök idegen hely nekem, mint egy sztalker járok benne olykor-olykor, egyre ritkuló ütemben.
A világ nekem fura, szögezzük le idejekorán, még 5 éve is kiröhögtem volna azt, aki azt mondja nekem, hogy Donald Trump amerikai elnök lesz.
Azonban Magyarország még az előbbi eseményhez képest is szürreális pol-fiction képregénnyé változott. Tíz vagy 15 éve teljesen és komolyan hülyének néztem volna bárkit, ha csak lazán sacperkábéra megjósolja azt, ami ma Magyarországon folyik, nem csak az állampárt részéről.
Puzsér mint jelölt bármire?! Stadionépítés, Felcsút NB1. Korrupció (nyíltsága és mértéke) és egészségügy...
Kettő, azaz mind a kettő nagymamám nem „azelmúltnyolc“ évben, hanem Viktor pasa uralkodása alatt idén illetve tavaly halt meg.
Három kórházat láttam belülről. A Magyarország jobban teljesít plakát azóta is csak arcizom rándulásra és epegörcsre késztet. Ezt nálam bűnnek hívják, lehetne teátrálisan sok mindennek címkézni, de minek.
Kifejezetten rémületes, hogy mennyire megnyugtató, hogy további közvetlen családtagjaim nincsenek kitéve a veszélynek, hogy magyar egészségügyi létesítményt kelljen meglátogatniuk.
Ma már minden egyes magyarországi túra egy komoly kihívás nekünk, mondjuk például ha a gyermekeink kérdeznek, mert észrevesznek ezt-azt és nem értenek ezt-azt. Szemét mondjuk a játszótéren, emberek viselkedése a villamoson.
Döbbenetesen szembeötlő a szegénység például és annak a mértéke. Félelmetes a vonatról kinézni Hegyeshalom után. A nyomor ott száguld el a sínek mellett (is, meg a magyar felső-közép osztály mellett is). A gyermekeink pedig kérdeznek, mert az ő standardjaik hála a környezetünknek is, erősen mások.
A magyarországi viszonyokban nem jó vájkálni, de a különbség egyre elképesztőbb Ausztria és Magyarország között és mindegy, hogy egy köztévén futó EU-s választási műsor vagy egy stadion építéséről van szó (Linzben szeretne a LASK egy új stadiont és még pénze is lenne rá...). Az ORF és a MTVA nem említhetők egy lapon
Mindezek mellett tényleg majdnem teljesen mindegy mennyi egy doboz tej és mennyit kell dolgozni érte, bár persze különbségek még itt is vannak.
Ha lehet, ma már teljesen elkerülöm, elkerüljük a magyar közösségeket, mind élőben, mind a neten. A facebookos magyar csopiktól ments meg, uram, minket!
Ez nem volt jellemző rám/ránk, de ez is elképesztően megerősödött az utóbbi pár évben. Mindenhol sok a hülye és (ez nem jelenti azt, hogy én tökéletes, vagy csak akár jobb vagyok), de a Facebook valami olyan wunderwaffe-vé fejlődőtt a hülyék és kapzsik kezében, hogy inkább messzire futottam. Tőlük elsősorban.
Az valami varázslatos, ahogyan egyesek azt képzelik, hogy adott csoport adminjaként ők az urak és övék a pálya (és övék a pálya.)
Más? Budapesti (egykori) értelmiségiként meglehetősen durva burokban éltem, elképzelésem sem volt a nem csak vidéki, egyszerű emberek szellemi alulképzettségéről. Nem csak nyelveket nem beszélnek, szinte semmit sem akarnak megtanulni. Tisztelet a kivételnek.
Akikkel magyarokkal én itt találkozom, azok szinte kizárólag vagy szállítmányozás/teherfuvarozás, vendéglátás vagy építőipar területén dolgoznak és nagy többségük benne maradt a pózban.
A magyar pózban. Olcsón, okosba, feketén, magyarul.
Nem szeretnék visszaköltözni és elnézve az elmúlt kilenc évet nem is fogunk soha.”
CSEH ELEMZŐ: ORBÁN NEM HITELES, A V4 NEM ERŐS SZÖVETSÉG - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE
KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.07.03.
A Politico és a Frankfurter Allgemeine Zeitung is úgy véli, hogy az Európai Unió vezetői posztjaiért folytatott pókerjátszma még nem ért véget Ursula von der Leyen német védelmi miniszter bizottsági elnöki jelölésével. A Fox News azt emeli ki, hogy von der Leyen Angela Merkel híve és hétgyermekes családanya. Az osztrák Der Standard egy cseh elemzőt szólaltat meg, aki szerint a V4 nem erős szövetség, Orbán Viktor pedig nem hiteles, amikor éppen a néppárti többségggel egybecsengő véleményt fogalmaz meg. Kárpáti János lapszemléje.
Meglepetés von der Leyen jelölése
Az erősen konzervatív Fox News, amely a nagy amerikai tévéhálózatok közül a leginkább tekinthető Donald Trump támogatójának, a BBC és az AP hírügynökség alapján számol be arról, hogy az uniós tagállami vezetők a német néppárti Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság elnökének. Kiemeli, hogy a jelölt – hét gyermek anyja – Angela Merkel kancellár követőjének számít, és személyének előtérbe kerülés meglepetés.
Ejtették a csúcsjelölteket
A Politico című amerikai hírportál európai kiadása arra hívja fel a figyelmet, hogy a választással az uniós tagállami vezetők egyfelől szakítottak az Európai Parlament által előnyben részesített, de először csak az öt évvel ezelőtti tisztújítás során alkalmazott gyakorlattal, az úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel, aminek az volt a lényege, hogy a nagy európai pártcsaládok előre megnevezték, kit szánnak a bizottsági elnöki posztra, és a tagállami vezetők már csak ebből a körből meríthettek, az európai választások eredményeinek figyelembe vételével. Annak nyomán, hogy a csúcsjelölti rendszert félretolták, a Politico szerint nem lesz könnyű az Európai Parlamenttel elfogadtatni Ursula Von der Leyen személyét. A döntés egyben szakítást jelent azzal az immár negyedszázados gyakorlattal is, hogy korábbi államfőt vagy kormányfőt ültetnek az európai bizottsági székbe – jegyzi meg az amerikai hírportál. A jelölt kormányzati tapasztalata ugyanis német védelmi miniszteri tisztségre korlátozódik.
Az elkövetkező órák azonban nem is von der Leyen személye miatt, hanem az Európai Parlament elnöki tisztségének a betöltése, a ma várható parlamenti szavazás miatt lesznek kritikusak – vélekedik a Politico, és megjegyzi: az állam-, illetve kormányfők eredetileg Szergej Sztanisev volt bolgár miniszterelnökre gondoltak, a földrajzi arányosság szempontjára tekintettel. Ennek az elgondolásnak az ejtése viszont akár a többi poszt betöltésére vonatkozó egész koncepciót felboríthatja...
Szerző: KLUBRÁDIÓ / KÁRPÁTI JÁNOS
2019.07.03.
Meglepetés von der Leyen jelölése
Az erősen konzervatív Fox News, amely a nagy amerikai tévéhálózatok közül a leginkább tekinthető Donald Trump támogatójának, a BBC és az AP hírügynökség alapján számol be arról, hogy az uniós tagállami vezetők a német néppárti Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság elnökének. Kiemeli, hogy a jelölt – hét gyermek anyja – Angela Merkel kancellár követőjének számít, és személyének előtérbe kerülés meglepetés.
Ejtették a csúcsjelölteket
A Politico című amerikai hírportál európai kiadása arra hívja fel a figyelmet, hogy a választással az uniós tagállami vezetők egyfelől szakítottak az Európai Parlament által előnyben részesített, de először csak az öt évvel ezelőtti tisztújítás során alkalmazott gyakorlattal, az úgynevezett csúcsjelölti rendszerrel, aminek az volt a lényege, hogy a nagy európai pártcsaládok előre megnevezték, kit szánnak a bizottsági elnöki posztra, és a tagállami vezetők már csak ebből a körből meríthettek, az európai választások eredményeinek figyelembe vételével. Annak nyomán, hogy a csúcsjelölti rendszert félretolták, a Politico szerint nem lesz könnyű az Európai Parlamenttel elfogadtatni Ursula Von der Leyen személyét. A döntés egyben szakítást jelent azzal az immár negyedszázados gyakorlattal is, hogy korábbi államfőt vagy kormányfőt ültetnek az európai bizottsági székbe – jegyzi meg az amerikai hírportál. A jelölt kormányzati tapasztalata ugyanis német védelmi miniszteri tisztségre korlátozódik.
Az elkövetkező órák azonban nem is von der Leyen személye miatt, hanem az Európai Parlament elnöki tisztségének a betöltése, a ma várható parlamenti szavazás miatt lesznek kritikusak – vélekedik a Politico, és megjegyzi: az állam-, illetve kormányfők eredetileg Szergej Sztanisev volt bolgár miniszterelnökre gondoltak, a földrajzi arányosság szempontjára tekintettel. Ennek az elgondolásnak az ejtése viszont akár a többi poszt betöltésére vonatkozó egész koncepciót felboríthatja...
„GAZDAGABBÁ TETTE AZ ÉLETÜNKET” EGY MENEKÜLT BEFOGADÁSA
EUROLOGUS BLOG
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2019.07.03.
Meglepetésre Ursula von der Leyen német védelmi miniszter lett a befutó az uniós kvázikormány elnöki helyéért dúló alkudozásban. Ő lehet az első nő és 1967 óta az első német az Európai Bizottság élén. A jelölésről az állam- és kormányfők dönthetnek, de megválasztania az Európai Parlamentnek kell...
...De mégis ki Ursula von der Leyen?
Ursula von der Leyen 61 éves. Ha bizottsági elnök lesz, gyermekkora helyszínére költözhet haza: Brüsszelben született, és fiatalként itt is nevelkedett, mert az apja bürokrataként dolgozott az EU-ban és elődszervezetében. Ernst Albrecht a CDU színeiben alsó-szászországi miniszterelnök lett, ami miatt a lánya álnéven volt kénytelen egyetemre járni, nehogy az akkoriban Németországban tomboló szélsőbaloldali terroristák célpontjává váljon. A férje Heiko von der Leyen orvosprofesszor, 1986-ban házasodtak össze.
Eredeti végzettsége szerint orvos, a diplomája megszerzése után a hannoveri nőgyógyászati klinikán végzett gyakorlatot, majd az orvosi egyetem járványügyi és népegészségügyi kutatóközpontjában dolgozott.
A hétgyermekes anya 2005-ben családügyi miniszterként került Angela Merkel kormányába, és azóta az egyedüli nő, aki végig valamilyen tárcát vezetett. Progresszív döntéseivel megnyitotta a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) a baloldali szavazók felé is: támogatta a bölcsődei-óvodai férőhelyek növelését, hogy a cégek irányító testületeiben női kvótát vezessenek be,
MEGVÉDTE A MELEGHÁZASSÁG INTÉZMÉNYÉT
és az országos minimálbért.
2009-ben a munkaügyre váltott, innen került egy élesebb kanyarral – hazájában első nőként – 2013-ban a védelmi minisztériumba. Azóta is kitart a poszton, ami kevés férfi elődjéről mondható el, bár az utóbbi idők alaposan megtépázták a népszerűségét...
Szerző: MÁRTON BALÁZS
2019.07.03.
...De mégis ki Ursula von der Leyen?
Ursula von der Leyen 61 éves. Ha bizottsági elnök lesz, gyermekkora helyszínére költözhet haza: Brüsszelben született, és fiatalként itt is nevelkedett, mert az apja bürokrataként dolgozott az EU-ban és elődszervezetében. Ernst Albrecht a CDU színeiben alsó-szászországi miniszterelnök lett, ami miatt a lánya álnéven volt kénytelen egyetemre járni, nehogy az akkoriban Németországban tomboló szélsőbaloldali terroristák célpontjává váljon. A férje Heiko von der Leyen orvosprofesszor, 1986-ban házasodtak össze.
Eredeti végzettsége szerint orvos, a diplomája megszerzése után a hannoveri nőgyógyászati klinikán végzett gyakorlatot, majd az orvosi egyetem járványügyi és népegészségügyi kutatóközpontjában dolgozott.
A hétgyermekes anya 2005-ben családügyi miniszterként került Angela Merkel kormányába, és azóta az egyedüli nő, aki végig valamilyen tárcát vezetett. Progresszív döntéseivel megnyitotta a Kereszténydemokrata Uniót (CDU) a baloldali szavazók felé is: támogatta a bölcsődei-óvodai férőhelyek növelését, hogy a cégek irányító testületeiben női kvótát vezessenek be,
MEGVÉDTE A MELEGHÁZASSÁG INTÉZMÉNYÉT
és az országos minimálbért.
2009-ben a munkaügyre váltott, innen került egy élesebb kanyarral – hazájában első nőként – 2013-ban a védelmi minisztériumba. Azóta is kitart a poszton, ami kevés férfi elődjéről mondható el, bár az utóbbi idők alaposan megtépázták a népszerűségét...
BARTUS LÁSZLÓ: A MI HÁRY JÁNOSUNK AZ UNIÓBAN - AMIKOR ORBÁNHOZ ELJUT A HÍR, HOGYAN DÖNTÖTTEK NÉLKÜLE, SZALAD A KURTA GÖRBE LÁBAIVAL A MAGYAR SAJTÓHOZ BESZÁMOLNI ARRÓL, MIT INTÉZETT EL
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2019.07.03.
Lassan népies színművet lehet írni a mi új Háry Jánosunk világra szóló történeteiből. Hogyan győzte le Orbán Viktor egy kezével a brüsszeli óriásokat, állított magyarokat tisztelő bizottsági elnököt, és szájának egyetlen leheletével megfutamította a Soros-bérenceket. A felcsúti népmesei hős úgy mesél a Brüsszelben történtekről, mintha még soha senki nem járt volna arra rajta kívül, és senki nem olvasna igazi híreket, csak magyar kormányzati propagandát. Orbán Viktor megígérte, és Orbán Viktor megcsinálta. Elintéztük, a vállalásainkat teljesítettük, eldöntöttük, megakadályoztuk.
Mióta Orbán Viktor meséivel etetik a magyar népet, nem lehet előadni a Háry Jánost, mert Háry János hőstettei sehol sincsenek ezekhez képest. Háry János nem nagyotmondó, hanem egy szürke unalmas realista Orbánhoz képest. Háry János szeretett lódítani, de annak voltak határai. Burkusországban sem lehetne olyan halandzsát előadni, hogy “fontos tartalmi kérdésekben foglaltunk állást a személyi döntésekkel kapcsolatban. Tudtuk tartani, amit vállaltunk, olyan személyek kerülnek az unió élére, akik jó eséllyel jó politikát folytatnak majd”. Orbánnak köze nem volt ezekhez, ő is a hírekből tudja.
A magyar ember ül a televíziókészüléke előtt, és ezt hallja. Elképzeli, ahogy Orbán Viktor szembeszáll Európa hatalmasságaival, egy kezével tolja befelé az ajtót, a másikkal szórja le a jelölteket a pódiumról, akik nem tisztelik a magyarokat. “Volt két olyan jelölt, amelyek Magyarország számára egyértelműen több mint rosszak lettek volna, akik korábban már bizonyították, hogy nem tisztelik a magyarokat. Ezt sikerült megakadályoznunk.” Felsóhajt a magyar ember, a Viktor győzött. Átszól a szomszédnak, hogy nem is egy, hanem két jelöltet is megakadályozott az Orbán Viktor, akik nem tiszteltek bennünket.
A magyar ember semmit nem tud arról, hogy a kettő közül az egyiket, Manfred Webert, Orbán az embereivel még legutóbb is megszavazta, de ha nem szavazza meg, Weber tőle még nyugodtan lehetett volna bizottsági elnök. Weber elnökségét Macron, a liberális francia elnök akadályozta meg, aki Orbán egyik legnagyobb ellenfele Brüsszelben, mégpedig azért, mert Weber megakadályozta, hogy Orbánt kirúgja a Néppárt. A másik jelölthöz Orbánnak annyi köze sem volt, mint az Epsom Derby befutójához. Akik pedig megfúrták Timmermans jelölését, azok a demokratikus utat a színfalak mögötti alkukra cserélték...
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2019.07.03.
Mióta Orbán Viktor meséivel etetik a magyar népet, nem lehet előadni a Háry Jánost, mert Háry János hőstettei sehol sincsenek ezekhez képest. Háry János nem nagyotmondó, hanem egy szürke unalmas realista Orbánhoz képest. Háry János szeretett lódítani, de annak voltak határai. Burkusországban sem lehetne olyan halandzsát előadni, hogy “fontos tartalmi kérdésekben foglaltunk állást a személyi döntésekkel kapcsolatban. Tudtuk tartani, amit vállaltunk, olyan személyek kerülnek az unió élére, akik jó eséllyel jó politikát folytatnak majd”. Orbánnak köze nem volt ezekhez, ő is a hírekből tudja.
A magyar ember ül a televíziókészüléke előtt, és ezt hallja. Elképzeli, ahogy Orbán Viktor szembeszáll Európa hatalmasságaival, egy kezével tolja befelé az ajtót, a másikkal szórja le a jelölteket a pódiumról, akik nem tisztelik a magyarokat. “Volt két olyan jelölt, amelyek Magyarország számára egyértelműen több mint rosszak lettek volna, akik korábban már bizonyították, hogy nem tisztelik a magyarokat. Ezt sikerült megakadályoznunk.” Felsóhajt a magyar ember, a Viktor győzött. Átszól a szomszédnak, hogy nem is egy, hanem két jelöltet is megakadályozott az Orbán Viktor, akik nem tiszteltek bennünket.
A magyar ember semmit nem tud arról, hogy a kettő közül az egyiket, Manfred Webert, Orbán az embereivel még legutóbb is megszavazta, de ha nem szavazza meg, Weber tőle még nyugodtan lehetett volna bizottsági elnök. Weber elnökségét Macron, a liberális francia elnök akadályozta meg, aki Orbán egyik legnagyobb ellenfele Brüsszelben, mégpedig azért, mert Weber megakadályozta, hogy Orbánt kirúgja a Néppárt. A másik jelölthöz Orbánnak annyi köze sem volt, mint az Epsom Derby befutójához. Akik pedig megfúrták Timmermans jelölését, azok a demokratikus utat a színfalak mögötti alkukra cserélték...
MIÉRT TŰNIK REMÉNYTELENNEK A MAGYAR POLITIKA?
MÉRCE
Szerző: MERKER IVÁN
2019.07.01.
...valószínűleg kevés olyan korszaka van a magyar történelem elmúlt két-háromszáz évének, amelyről annyira bizonytalan lenne a megítélésem, mint az 1989 és 2010 közötti durván húsz évről. Az egyetlen dolog, amelyben biztos vagyok, hogy valami végletesen elromlott, és ezért soha senki nem kért tőlem – tőlünk – bocsánatot.
Két, talán legmeghatározóbb élményem a magyar politikáról a 2016-os népszavazás és a 2018-as választás. 2016-ban nem mentem el szavazni. Épp akkor kezdtem meg a tanulmányaimat a Cambridge-i Egyetemen, és a kötelező egyetemi orientációs hétről való elkéredzkedés (természetesen elengedtek volna szavazni), és ki tudja, mennyi pénz elköltése meg idő eltöltése egy nagykövetségi szavazással nem igazán érte volna meg egy érvénytelen szavazatért.
Akkor tehát a telefonomon követtem az eseményeket. Akkor az derült ki, hogy a Fidesz képtelen volt megugrani a saját maga állította mércét, a népszavazási érvényességi küszöböt, majd kijelentették, hogy mégis „politikailag érvényes” volt a népszavazás. Azaz, történhet bármi, úgyis az lesz, amit épp Orbán Viktor óhajt.
A második élményem a tavalyi választás, amikor, mint ismeretes, már egy igen magas feldolgozottság mellett kezdtek el érkezni az eredmények, és vágott mellbe mindenkit az ellenzéki oldalon, hogy az aznapi, utólag nézve nem túl megalapozott elbizakodottság mennyire hiábavaló volt. Pedig tényleg nem hittünk el annál többet, mint hogy egy kicsit meg lehet szorongatni a Fideszt. Életem legmeghatározóbb politikai élménye azt sugallja, hogy teljesen értelmetlen dolog bármiben is reménykedni.
Persze, nem szabad engedni a „minden mindegy” nihilizmusának, de éppúgy fel kell ismernünk, hogy ez egy logikus reakció sokak részéről. A magyar politika valóban reménytelennek tűnik. Fel kell hát tennünk a kérdést, hogy hogyan jutottunk el idáig?
Ennek a vizsgálatát pedig érdemes a rendszerváltással kezdeni, már csak azért is, mert ekkor tűntek fel a NER létrejöttéhez vezető utat meghatározó politikai szereplők. Hogy jutottunk idáig, hogy lett, ahogy TGM fogalmazott, a szabadság ígéretéből szellemi és fizikai roncstelep? És ami még fontosabb, mit tudunk tanulni mindebből? Hogyha az emberi jogi liberalizmus, ahogy Kis János fogalmazott, nem békülhet ki a nyomorúsággal, a társadalmi egyenlőtlenségekkel és az igazságtalansággal, akkor miért békült ki velük mindenki? Egyáltalán, hogyan lett az emberi jogi liberalizmusból Momentum-féle centrizmus?
Nyilván a válasz sokrétű, én azonban kiemelnék egyetlen egy hibát, amely, úgy érzem, meghatározó a harmadik köztársaságra vonatkoztatva: az, hogy az emberi jogi liberalizmus (a rendszerváltás számomra legszimpatikusabb „mainstream” irányzata), érthető történelmi tapasztalatok okán, nem várta el, hogy elveit az állam is magáévá tegye...
Szerző: MERKER IVÁN
2019.07.01.
Két, talán legmeghatározóbb élményem a magyar politikáról a 2016-os népszavazás és a 2018-as választás. 2016-ban nem mentem el szavazni. Épp akkor kezdtem meg a tanulmányaimat a Cambridge-i Egyetemen, és a kötelező egyetemi orientációs hétről való elkéredzkedés (természetesen elengedtek volna szavazni), és ki tudja, mennyi pénz elköltése meg idő eltöltése egy nagykövetségi szavazással nem igazán érte volna meg egy érvénytelen szavazatért.
Akkor tehát a telefonomon követtem az eseményeket. Akkor az derült ki, hogy a Fidesz képtelen volt megugrani a saját maga állította mércét, a népszavazási érvényességi küszöböt, majd kijelentették, hogy mégis „politikailag érvényes” volt a népszavazás. Azaz, történhet bármi, úgyis az lesz, amit épp Orbán Viktor óhajt.
A második élményem a tavalyi választás, amikor, mint ismeretes, már egy igen magas feldolgozottság mellett kezdtek el érkezni az eredmények, és vágott mellbe mindenkit az ellenzéki oldalon, hogy az aznapi, utólag nézve nem túl megalapozott elbizakodottság mennyire hiábavaló volt. Pedig tényleg nem hittünk el annál többet, mint hogy egy kicsit meg lehet szorongatni a Fideszt. Életem legmeghatározóbb politikai élménye azt sugallja, hogy teljesen értelmetlen dolog bármiben is reménykedni.
Persze, nem szabad engedni a „minden mindegy” nihilizmusának, de éppúgy fel kell ismernünk, hogy ez egy logikus reakció sokak részéről. A magyar politika valóban reménytelennek tűnik. Fel kell hát tennünk a kérdést, hogy hogyan jutottunk el idáig?
Ennek a vizsgálatát pedig érdemes a rendszerváltással kezdeni, már csak azért is, mert ekkor tűntek fel a NER létrejöttéhez vezető utat meghatározó politikai szereplők. Hogy jutottunk idáig, hogy lett, ahogy TGM fogalmazott, a szabadság ígéretéből szellemi és fizikai roncstelep? És ami még fontosabb, mit tudunk tanulni mindebből? Hogyha az emberi jogi liberalizmus, ahogy Kis János fogalmazott, nem békülhet ki a nyomorúsággal, a társadalmi egyenlőtlenségekkel és az igazságtalansággal, akkor miért békült ki velük mindenki? Egyáltalán, hogyan lett az emberi jogi liberalizmusból Momentum-féle centrizmus?
Nyilván a válasz sokrétű, én azonban kiemelnék egyetlen egy hibát, amely, úgy érzem, meghatározó a harmadik köztársaságra vonatkoztatva: az, hogy az emberi jogi liberalizmus (a rendszerváltás számomra legszimpatikusabb „mainstream” irányzata), érthető történelmi tapasztalatok okán, nem várta el, hogy elveit az állam is magáévá tegye...
„ORSZÁGTUDOMÁNYI ISMERETEK” - SPIRÓ GYÖRGY: EGYÉNI JAVASLAT. HUMORESZKEK. MAGVETŐ KÖNYV¬KIADÓ, BUDAPEST…
ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: KÁROLYI CSABA
2019.06.28.
Spiró György az első fülön ír arról, hogy egy író-olvasó találkozón kérték tőle: „Humorosat írjon! Azt szeretjük, a humorosat! Maga tud humorosat írni, azt írjon nekünk! Kérésüket komolyan vettem.” Jó vicc. Spiró tényleg tud humorosat írni, a maga módján. Ha volna még politikai kabaré (mely definíciója szerint ellenzéki dolog), különleges színfoltjai lehetnének Spiró humoreszkjei (ahogyan például Megyesi Gusztáv humoreszkjei is azok voltak!). A hivatalos nyelv jogi és igazgatásrendészeti vagy miféle groteszkjeit, az egzakt szabályozások képtelenségeit, az állami bürokrácia embertelenségét jól megmutatják ezek a szövegek. Minden hivatalosságban van valami borzasztó, ráadásul itt nagyrészt a „nemzeti”-nek nevezett politikai hivatalosság kifigurázása történik meg. Lehet, hogy az a baj, túlzottan ismerjük mindezt? Hogy túlzottan ránk telepszik? Minden esetre a hétköznapi valóságban is eléggé abszurd helyzetek túlhúzása (avagy mondjuk így: túltolása) kétségtelenül fáraszthatja az olvasót. Ezeknek a humoreszkeknek a közéleti üzenete erősebb, az esztétikai értéke csekélyebb.
Spiró Györgynek sok arca van. A rendkívüli ismeretanyagot görgető, ugyanakkor egyéni hangú és kivételesen izgalmas esszék, tanulmányok, kritikák olvasója kicsit más írói nyelvet ismerhet meg, mint a kor- és közönségérzékeny drámák nézője (netán olvasója), vagy a hihetetlenül profi novellák rajongója. Meg a zseniális Az Ikszek, az elragadó Fogság és a különleges A Jövevény, illetve a Messiások olvasója. Ha viszont valaki nem ezekre a regényekre gondol, hanem mondjuk A Jégmadárra, akkor már sejtheti, hova akarok kilyukadni.
Anélkül, hogy felmondanám most a Kerengőtől a Csirkefejen és a Koccanáson át a Diavolináig az egész életművet (ami lehetetlenség, olyan gazdag), arra szeretnék csak utalni, hogy van az írónak egy hangja a sok közül, amely kifejlett formájában először A Jégmadárban mutatkozott meg, és amely próbára teszi az olvasót. Agyament nevek, témák, helyszínek, nyakatekerten abszurd és fantasztikus történetek, a végletekig vitt fárasztó paródia és szatíra. Nagy formátumú regényben szerintem ennek a hangnak a forszírozása zsákutca. De rövidebb szépprózai művekben tud jól is működni. Meg rosszul is. Szerintem a Feleségverseny című kisregényben mindez nem működött jól. Az a disztópikus, szatirikus és parodisztikus kabarétréfa-sorozat művészileg sikertelen volt, talán mert túl sokat akart a szerző egyszerre. Eredeti víziókban megfogalmazni egy társadalom átfogó kritikáját és egy ország mindenre kiterjedő hanyatlástörténetét úgy, hogy közben sokszor olcsó viccek segítségével éreztesse a helyzet tragikusságát, pontosabban tragikomikusságát. A Kőbéka ellenben azt mutatta meg számomra, hogy lehet ezt jobban is csinálni. Ugyanazokkal a fogásokkal, ugyanazokból az elemekből fölépíthető üdítően szellemes mű is, amely az országon túl akár az egész világra kiterjeszthető képet ad (és melyben a túlzásokat, a gyengébb vicceket elnézzük, mert az egész mégiscsak elég jól működik).
Most nem kisregényt kapunk, hanem – ahogyan az alcím fogalmaz – humoreszkeket. Sok kicsi humoros írást, szám szerint harmincegyet. Jelen van bennük a paródia, a szatíra, a pamflet, abszurd történeteknek is gondolhatnánk őket, ha nem élnénk a mai magyar valóságban. Azaz társadalomkritikus szövegek ezek, erős politikai felhanggal. Néha azt hihetnénk, negatív utópia, amit olvasunk, de esetenként még a dátumok is figyelmeztetnek: a jelenben vagyunk.
Az írások legnagyobb része formailag valóban javaslat – egyéni javaslat, ahogyan a cím mondja – egy országgyűlési képviselő vagy más hivatalnok épp benyújtott tervezete azzal kapcsolatban, hogyan lehetne kreatívan még inkább kiforgatni sarkaiból az országot, néha egészen elképesztő ötletekkel. Hogyan kellene az „országtudományi ismereteket” bevezetni az általános iskolák ötödik osztályában, hogyan kellene megszervezni Budapest „védelmét”, hogyan lehetne „a konyhajellegű helyiségek energetikai költségeit” csökkenteni, hogyan kellene megszervezni „a magyar anyanyelvű magyar állampolgárok magyar nyelvvizsgájának rendjét”. Hogyan kellene szabályozni az évszakokat, a Nemzeti Színházat, a nyugdíjakat, a medvékkel való viselkedésmódot (nincsenek is medvék, ad notam: jönnek a migránsok). Hogyan kéne bevezetni a „levegőhasználati díjat” vagy a „szélrendeletet”. Hogyan kellene rendezni a vízügyet. Ez utóbbi régi-régi magyar írói kérdés, itt igen ironikusan kerül elő a Vízmagyar című szösszenetben.
Szerző: KÁROLYI CSABA
2019.06.28.
Spiró Györgynek sok arca van. A rendkívüli ismeretanyagot görgető, ugyanakkor egyéni hangú és kivételesen izgalmas esszék, tanulmányok, kritikák olvasója kicsit más írói nyelvet ismerhet meg, mint a kor- és közönségérzékeny drámák nézője (netán olvasója), vagy a hihetetlenül profi novellák rajongója. Meg a zseniális Az Ikszek, az elragadó Fogság és a különleges A Jövevény, illetve a Messiások olvasója. Ha viszont valaki nem ezekre a regényekre gondol, hanem mondjuk A Jégmadárra, akkor már sejtheti, hova akarok kilyukadni.
Anélkül, hogy felmondanám most a Kerengőtől a Csirkefejen és a Koccanáson át a Diavolináig az egész életművet (ami lehetetlenség, olyan gazdag), arra szeretnék csak utalni, hogy van az írónak egy hangja a sok közül, amely kifejlett formájában először A Jégmadárban mutatkozott meg, és amely próbára teszi az olvasót. Agyament nevek, témák, helyszínek, nyakatekerten abszurd és fantasztikus történetek, a végletekig vitt fárasztó paródia és szatíra. Nagy formátumú regényben szerintem ennek a hangnak a forszírozása zsákutca. De rövidebb szépprózai művekben tud jól is működni. Meg rosszul is. Szerintem a Feleségverseny című kisregényben mindez nem működött jól. Az a disztópikus, szatirikus és parodisztikus kabarétréfa-sorozat művészileg sikertelen volt, talán mert túl sokat akart a szerző egyszerre. Eredeti víziókban megfogalmazni egy társadalom átfogó kritikáját és egy ország mindenre kiterjedő hanyatlástörténetét úgy, hogy közben sokszor olcsó viccek segítségével éreztesse a helyzet tragikusságát, pontosabban tragikomikusságát. A Kőbéka ellenben azt mutatta meg számomra, hogy lehet ezt jobban is csinálni. Ugyanazokkal a fogásokkal, ugyanazokból az elemekből fölépíthető üdítően szellemes mű is, amely az országon túl akár az egész világra kiterjeszthető képet ad (és melyben a túlzásokat, a gyengébb vicceket elnézzük, mert az egész mégiscsak elég jól működik).
Most nem kisregényt kapunk, hanem – ahogyan az alcím fogalmaz – humoreszkeket. Sok kicsi humoros írást, szám szerint harmincegyet. Jelen van bennük a paródia, a szatíra, a pamflet, abszurd történeteknek is gondolhatnánk őket, ha nem élnénk a mai magyar valóságban. Azaz társadalomkritikus szövegek ezek, erős politikai felhanggal. Néha azt hihetnénk, negatív utópia, amit olvasunk, de esetenként még a dátumok is figyelmeztetnek: a jelenben vagyunk.
Az írások legnagyobb része formailag valóban javaslat – egyéni javaslat, ahogyan a cím mondja – egy országgyűlési képviselő vagy más hivatalnok épp benyújtott tervezete azzal kapcsolatban, hogyan lehetne kreatívan még inkább kiforgatni sarkaiból az országot, néha egészen elképesztő ötletekkel. Hogyan kellene az „országtudományi ismereteket” bevezetni az általános iskolák ötödik osztályában, hogyan kellene megszervezni Budapest „védelmét”, hogyan lehetne „a konyhajellegű helyiségek energetikai költségeit” csökkenteni, hogyan kellene megszervezni „a magyar anyanyelvű magyar állampolgárok magyar nyelvvizsgájának rendjét”. Hogyan kellene szabályozni az évszakokat, a Nemzeti Színházat, a nyugdíjakat, a medvékkel való viselkedésmódot (nincsenek is medvék, ad notam: jönnek a migránsok). Hogyan kéne bevezetni a „levegőhasználati díjat” vagy a „szélrendeletet”. Hogyan kellene rendezni a vízügyet. Ez utóbbi régi-régi magyar írói kérdés, itt igen ironikusan kerül elő a Vízmagyar című szösszenetben.
Néhány szöveg dramatikus jelenet, abszurd beszélgetés a szomszéddal, két rendőr párbeszéde egy hajléktalannal, egy orosz újságíró interjúja az íróval, egy politikai vitaműsor táncrendje, egy lakógyűlés nagyon is realista, azaz teljesen groteszk jegyzőkönyve. Egy-két szöveg újságokba való tudósítást imitál, illetve parodizál, van egy dalszöveg is (Az ügyintéző áriája) – ez távolról emlékeztet tán a Jönnek című régi-régi paródiára. Egy esetben, Az EU regény című írásban nem a magyar hatóságoknak, hanem az EU-nak a kifigurázása történik meg, igen szellemesen.
És az utolsó szöveg már nem is javaslat, ott már nem tervezetről van szó, hanem a műben megvalósult és életbe lépett őrületről: a Levél a nyugdíjasoknak tizenkét lépésben taglalja, hogyan csinálja ki a Haza mélyen tisztelt idősebb Nemzettársait(társnőit)...
ITT OLVASHATÓ
ÉLET ÉS IRODALOM 2019/26. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM 2019/26. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
És az utolsó szöveg már nem is javaslat, ott már nem tervezetről van szó, hanem a műben megvalósult és életbe lépett őrületről: a Levél a nyugdíjasoknak tizenkét lépésben taglalja, hogyan csinálja ki a Haza mélyen tisztelt idősebb Nemzettársait(társnőit)...
ITT OLVASHATÓ
ÉLET ÉS IRODALOM 2019/26. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)
ÉLET ÉS IRODALOM 2019/26. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)
ORBÁN KIVÉGEZTE A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁT (IS)
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.07.02.
Széchenyi István, a legnagyobb magyar, létrehozta a Magyar Tudományos Akadémiát, Orbán Viktor, a legjelentéktelenebb és legaljasabb magyar, kivégezte a Magyar Tudományos Akadémiát. Technikailag a kutatóhálózat leválasztásával és “államosításával” kiüresítették az MTA-t, a maradékot pedig lépésenként ellehetetlenítik és felszámolják. A tudományos kutatást politikai célok és állami ideológia alá rendelték, felszámolták a tudomány szabadságát, amely a nemzeti önrendelkezés egyik alappillére.
Már az is nevetséges, hogy parlamenti döntés látszatát adhatják egy ilyen diktatórikus lépésnek, és vannak emberek, akik elhiszik, hogy ami a magyar Parlament épületében zajlik, az egy országgyűlés. Nem is beszélve azokról az “ellenzéki” politikusokról, és megbocsáthatatlan bűneikről, akik a jelenlétükkel ezt a hamis látszatot megdják Orbánnak, amikor felszámolja a Magyar Tudományos Akadémiát. Azt írják a magyarországi lapok, hogy “a parlament” megszavazta. Még az is hazug, hogy a “Fidesz” megszavazta, mert ilyen párt nem létezik. Az Orbán-vezette bűnszervezet nem politikai pártok módjára működik.
Állítólag “tüntetnek” az MTA épülete előtt, de ha valaki beletekint az élő online közvetítésbe, akkor sétálgató embereket lát és éppen egy gitáros énekelget. Nincsenek tisztában a magyar emberek a tüntetés fogalmával. Nem tudják, hogyan kell kifejezni a véleményüket. Nemhogy egy diktatúrában, de még egy demokráciában is hangot adnak, szó szerint, az ellenvéleményüknek. Akik gitározgatnak, s énekelgetnek, nem tudják, hogy amikor az ország diktátora felszámolja a tudomány szabadságát, osotba tökfilkók irányítása és kontrollja alá kényszeríti a tudományt, a kutatást, azzal az ország agyát bénítja le, és a jövőt számolja fel? Ilyenkor nem gitározni, hanem ordítani kell, és követ ragadni. Ez még fejlett demokráciákban is így van, nemhogy egy diktatúrában.
Ami ezután következik, az már csak aprómunka, ide-oda elbújtatva eltakarítják a maradék romokat, az áltudományos intézetek majd megalakítják az Orbán-féle illiberális akadémiát, amelyet mágiában, magyar őstörténetben hívő elmebetegek vezetnek majd, akiknek munkássága még az interneten is a szenny kategóriájába tartozott. A valódi tudósok, kutatók vagy feladják a kutatás szabadságát, és pénzt keresnek a NER-ben, vagy ha meg akarják tartani a szakmájukat, a kutatói szabadságukat, az emberhez méltó életüket, külföldre távoznak. Magyarország csak a tehetetlenek és a hülyék gyülekezőhelye marad, akik fölött egy bűnszervezet uralkodik, amely még azzal is megalázza őket, hogy mindezt “kereszténységnek”, “nemzetinek” és “államnak” nevezi, ahelyett, hogy megtisztelné őket egy géppuskasortűzzel...
Szerző: Amerikai Népszava
2019.07.02.
Már az is nevetséges, hogy parlamenti döntés látszatát adhatják egy ilyen diktatórikus lépésnek, és vannak emberek, akik elhiszik, hogy ami a magyar Parlament épületében zajlik, az egy országgyűlés. Nem is beszélve azokról az “ellenzéki” politikusokról, és megbocsáthatatlan bűneikről, akik a jelenlétükkel ezt a hamis látszatot megdják Orbánnak, amikor felszámolja a Magyar Tudományos Akadémiát. Azt írják a magyarországi lapok, hogy “a parlament” megszavazta. Még az is hazug, hogy a “Fidesz” megszavazta, mert ilyen párt nem létezik. Az Orbán-vezette bűnszervezet nem politikai pártok módjára működik.
Ami ezután következik, az már csak aprómunka, ide-oda elbújtatva eltakarítják a maradék romokat, az áltudományos intézetek majd megalakítják az Orbán-féle illiberális akadémiát, amelyet mágiában, magyar őstörténetben hívő elmebetegek vezetnek majd, akiknek munkássága még az interneten is a szenny kategóriájába tartozott. A valódi tudósok, kutatók vagy feladják a kutatás szabadságát, és pénzt keresnek a NER-ben, vagy ha meg akarják tartani a szakmájukat, a kutatói szabadságukat, az emberhez méltó életüket, külföldre távoznak. Magyarország csak a tehetetlenek és a hülyék gyülekezőhelye marad, akik fölött egy bűnszervezet uralkodik, amely még azzal is megalázza őket, hogy mindezt “kereszténységnek”, “nemzetinek” és “államnak” nevezi, ahelyett, hogy megtisztelné őket egy géppuskasortűzzel...
BISMARCK BEÁJULNA
444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.07.03.
Ha a modern német nagyhatalmi törekvések atyjának, Otto von Bismarcknak valaki elmondta volna a halálos ágyán, hogy majd 121 év múlva összeülnek Európa miniszterelnökei, hogy új főnököt válasszanak az összeurópai közigazgatásnak, és azok éjt-nappallá téve addig vitatkoznak, amíg a német hadsereg vezetőjét emelik pajzsukra, akkor valószínűleg nyugodtan indult volna a másvilágba.
A helyzet persze nem olyan egyszerű, mint az 1898-as füllel értelmezhető lett volna. Mégis szimbolikus erejű, hogy a német hadügyminiszter lesz várhatóan az Európai Bizottság következő elnöke, mert ez is mutatja, hogy a berlini kormány Európa legerősebb politikai szervezete.
Még akkor is ez a tanulság, ha ehhez az eredményhez Angela Merkel német kancellárnak valami egészen elképesztő produkciót kellett bemutatnia, mert három napon át azt adta elő, hogy ő nem német jelöltet akar, és nem is feltétlenül a saját pártjából valót. Hogy mást ne mondjunk, úgy lett Ursula von der Leyen német hadügyminiszterből bizottsági elnökjelölt, hogy a beszámolók szerint Merkel volt az egyetlen, aki nem rá szavazott, hanem finoman tartózkodott.
Hogy ez egy óriási színjáték része volt-e, vagy tényleg minden sokkal esetlegesebben alakult, mint az ránézésre hihető, az talán soha nem derül ki. Érdekes lesz még, hogy az Európai Parlament hajlandó lesz-e megszavazni Leyent, méltányolva a vasárnap estétől kedd késő délutánig tartó monstre tárgyalássorozatot, amit a tagállamok vezetői bemutattak. Hamarosan kiderül, viszont addig is érdemes átvenni, mennyi csavar volt ebben a történetben már eddig is.
Az egyetlen miniszter, aki 2005 óta Merkellel van
Érdemes rögzíteni hamar: Ursula von der Leyen az egyetlen politikus, aki Angela Merkel 2005-ben kezdődött kancellársága óta mindig miniszter volt Berlinben, és 2010-ben Merkel őt akarta államfőnek is megtenni, de ez nem jött össze. A 2013 óta hadügyminiszterként dolgozó Leyen a CDU liberális-balszárnyához tartozik, és ilyen értelemben sokkal közelebb áll Merkel politikai nézeteihez, mint a kancellár által hivatalosan több mint fél éve preferált Manfred Weber, a bajor CSU politikusa...
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.07.03.
A helyzet persze nem olyan egyszerű, mint az 1898-as füllel értelmezhető lett volna. Mégis szimbolikus erejű, hogy a német hadügyminiszter lesz várhatóan az Európai Bizottság következő elnöke, mert ez is mutatja, hogy a berlini kormány Európa legerősebb politikai szervezete.
Még akkor is ez a tanulság, ha ehhez az eredményhez Angela Merkel német kancellárnak valami egészen elképesztő produkciót kellett bemutatnia, mert három napon át azt adta elő, hogy ő nem német jelöltet akar, és nem is feltétlenül a saját pártjából valót. Hogy mást ne mondjunk, úgy lett Ursula von der Leyen német hadügyminiszterből bizottsági elnökjelölt, hogy a beszámolók szerint Merkel volt az egyetlen, aki nem rá szavazott, hanem finoman tartózkodott.
Hogy ez egy óriási színjáték része volt-e, vagy tényleg minden sokkal esetlegesebben alakult, mint az ránézésre hihető, az talán soha nem derül ki. Érdekes lesz még, hogy az Európai Parlament hajlandó lesz-e megszavazni Leyent, méltányolva a vasárnap estétől kedd késő délutánig tartó monstre tárgyalássorozatot, amit a tagállamok vezetői bemutattak. Hamarosan kiderül, viszont addig is érdemes átvenni, mennyi csavar volt ebben a történetben már eddig is.
Az egyetlen miniszter, aki 2005 óta Merkellel van
Érdemes rögzíteni hamar: Ursula von der Leyen az egyetlen politikus, aki Angela Merkel 2005-ben kezdődött kancellársága óta mindig miniszter volt Berlinben, és 2010-ben Merkel őt akarta államfőnek is megtenni, de ez nem jött össze. A 2013 óta hadügyminiszterként dolgozó Leyen a CDU liberális-balszárnyához tartozik, és ilyen értelemben sokkal közelebb áll Merkel politikai nézeteihez, mint a kancellár által hivatalosan több mint fél éve preferált Manfred Weber, a bajor CSU politikusa...
SZABAD SZEMMEL: ORBÁN POFONJA ÉS A MEGREPEDT UNIÓS DEMOKRÁCIA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE
NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.03.
Akad, aki csak a fejét fogja Ursula von der Leyen bizottsági elnöki jelölése miatt.
Die Welt: Európa is vereséget szenvedett
Financial Times: Merkel jelöltje ellenállásra számíthat
Hogy Christine Lagarde (az IMF volt vezetője) kerül a az EKB élére, az meglepetés, mert ugyan népszerű a nemzetközi pénzvilágban, de nincsenek tapasztalatai a monetáris politikában. Von der Leyennnel párban, árukapcsolásként kapja meg a tisztséget, ez volt az alku lényege Berlin és Párizs között. A német politikus nevét maga Emmanuel Macron francia elnök dobta be két napja. Frans Timmermans és Marghrete Vestager dán szocialista politikus alelnöki tisztséggel vigasztalódhat.
Libération: Orbán jól építi a főnöklátszatot
Orbán Viktor apró győzelmet aratott, hiszen meghiúsította a szocialista Frans Timmermans tervét és ez a keleti tagállamok növekvő befolyásáról árulkodik, írja a Libération. A magyar politikus a nacionalista front vezérének tekinti magát. Célja, hogy megakadályozza a túlságosan is föderalista EU kifejlődését. Saját sajtója szerint a holland jelölt felsülésében az játszott szerepet, hogy Orbán levelet írt a Néppárt elnökének, és ezzel a maga oldalára állította a párttársakat. Valójában azonban csupán azt vetette papírra, amit sok konzervatív gondol, hogy ti. nem kellene átengedni Jean-Claude Juncker székét egy szocialistának. Ügyesen belehelyezkedett abba a szerepbe, hogy ő a főnök a visegrádiakon belül. Hogy miért ellenzi Timmermanst? Mert az szerinte Soros György embere. Kovács Zoltán pedig egyenesen az amerikai milliárdos bábfigurájának minősítette. A kormánytábor kemény magja ezt el is hiszi, ám egyre több jobboldali választónak kezd elege lenni abból, hogy a hatalom ördögnek tünteti fel a befektetőt. Emellett a Bizottság alnöke a jogállamiság élharcosa, ő vezeti a küzdelmet Brüsszelben az illiberális rezsimek ellen. Nem véletlen, hogy Orbánt már a nevének hallatára kiveri a víz. Ám hogy most a holland kudarcot vallott csúcsjelöltként, az vitathatatlanul siker a magyar miniszterelnök számára.
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.03.
Die Welt: Európa is vereséget szenvedett
A német szocialisták vezetése elutasítja, hogy Ursula von der Leyen legyen a Bizottság következő vezetője, írja a Die Welt. A választást bírálja a CSU elnöke is, ám ő ezzel együtt támogatja a kereszténydemokrata politikust. Az SPD-nek az a fő kifogása, hogy az asszony nem szerepelt a csúcsjelöltek között, ám ily módon nem lehet az uniót demokratikusabbá tenni. A hármas társelnökség emlékeztet arra, hogy a lépéssel sérül a koalíciós szerződésnek az a pontja, miszerint erősíteni kell az Európai Parlament szerepét. A párt helyettes frakcióvezetője arról beszélt, hogy a védelmi miniszter gyengén muzsikált, ezért most Brüsszel segítségével próbálnak túladni rajta, ám ez botrányosan meggyengíti az EU-t.
A néppárti Manfred Weber viszont egyetért a döntéssel és felhívta a többi pártcsaládot Strasbourgban, hogy fogadják el a jelöltet. A bajor keresztény szociálisok vezetője ezzel szemben azt mondta, hogy a Néppárt eredeti választottjával egyben a demokrácia és Európa is vereséget szenvedett, mert a politikát már megint a hátsó szobákban csinálták. Markus Söder bajor miniszterelnök azonban jelezte, hogy megszavazzák von der Leyent, mert felelősséget éreznek az országért és a földrészért. De örvendezni nem fognak, mert ugyan a németek nyertek, de a kontinens a rövidebbet húzta. Szerinte azonban akik a döntést meghozták, azok nem tudták, mit is csinálnak.
Martin Schulz, az EP korábbi elnöke úgy értékelte, hogy pofont kapott a Parlament, mert Orbán és a szélsőjobbos szövetségesei győztek. Hiszen kiütötték a nyeregből a szocialista Frans Timmermanst, aki a Bizottság második embereként irányította a Budapest és Varsó elleni jogállami eljárást a demokratikus alapjogok, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének korlátozása miatt. Ezzel együtt Schulz valószínűnek tartja, hogy von der Leyen lesz a befutó, mert vannak, akik meg akarják venni az Európai Parlamentet, pedig a jelölése hallatán az ember csak a fejéhez tud kapni.
Financial Times: Merkel jelöltje ellenállásra számíthat
Az unió vezető testülete most első ízben egy asszony jelölt a Bizottság élére, csak éppen Ursula von der Leyen ellenállásra számíthat az Európai Parlamentben több frakció részéről is, írja a Financial Times. Olyannyira, hogy tegnap Angela Merkel kancellárnak tartózkodnia kellett a szavazásnál, mert a német szociáldemokraták, a CDU koalíciós szövetségesei ellenezték a jelölést és a zöldek sem értenek egyet személyével. Viszont a kiválasztott a kancellár régi szövetségese, annak összes kormányában helyet kapott. A Néppárt rajta keresztül tartja meg a legjelentősebb tisztséget Brüsszelben.
Hogy Christine Lagarde (az IMF volt vezetője) kerül a az EKB élére, az meglepetés, mert ugyan népszerű a nemzetközi pénzvilágban, de nincsenek tapasztalatai a monetáris politikában. Von der Leyennnel párban, árukapcsolásként kapja meg a tisztséget, ez volt az alku lényege Berlin és Párizs között. A német politikus nevét maga Emmanuel Macron francia elnök dobta be két napja. Frans Timmermans és Marghrete Vestager dán szocialista politikus alelnöki tisztséggel vigasztalódhat.
Libération: Orbán jól építi a főnöklátszatot
Orbán Viktor apró győzelmet aratott, hiszen meghiúsította a szocialista Frans Timmermans tervét és ez a keleti tagállamok növekvő befolyásáról árulkodik, írja a Libération. A magyar politikus a nacionalista front vezérének tekinti magát. Célja, hogy megakadályozza a túlságosan is föderalista EU kifejlődését. Saját sajtója szerint a holland jelölt felsülésében az játszott szerepet, hogy Orbán levelet írt a Néppárt elnökének, és ezzel a maga oldalára állította a párttársakat. Valójában azonban csupán azt vetette papírra, amit sok konzervatív gondol, hogy ti. nem kellene átengedni Jean-Claude Juncker székét egy szocialistának. Ügyesen belehelyezkedett abba a szerepbe, hogy ő a főnök a visegrádiakon belül. Hogy miért ellenzi Timmermanst? Mert az szerinte Soros György embere. Kovács Zoltán pedig egyenesen az amerikai milliárdos bábfigurájának minősítette. A kormánytábor kemény magja ezt el is hiszi, ám egyre több jobboldali választónak kezd elege lenni abból, hogy a hatalom ördögnek tünteti fel a befektetőt. Emellett a Bizottság alnöke a jogállamiság élharcosa, ő vezeti a küzdelmet Brüsszelben az illiberális rezsimek ellen. Nem véletlen, hogy Orbánt már a nevének hallatára kiveri a víz. Ám hogy most a holland kudarcot vallott csúcsjelöltként, az vitathatatlanul siker a magyar miniszterelnök számára.
A LEGNAGYOBB MAGYAR MEGALAKÍTOTTA, A LEGPIRINYÓBB MŰVELTSÉGŰ FIDESZ-MAGYAROK KICSINÁLTÁK
KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.07.02.
131 igen
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.07.02.
53 nem
3 tartózkodás
A Fidesz-kétharmad szavazatával átment az MTA-törvény, jelentősen csorbult a Magyar Tudományos Akadémia szabadsága. Az MTA-tól augusztus elsejével veszik el a kutatóhálózatokat. Szél Bernadett kezdeményezi, hogy az ellenzéki képviselők forduljanak az Alkotmánybírósághoz a törvény miatt. Ehhez 50 aláírásra volt szükség.
Ez a hazaárulás. De azt is nyugodtan mondhatnám, ez Magyarország gyásznapja. Orbánék most már tényleg bármire képesek. Annyira be vannak trottyantva, annyira félnek az okosságtól, a művelt, gondolkodó emberektől, hogy saját eddigi szólamukat is képesek felrúgni egy kis biztonságért. Mert nekik ez most ezt jelenti. Az államosítással magukhoz ragadták a tudományos élet nagy szeletét: figyelni, pénzt kell kivenni ebből is maguknak. A világ szégyenére. Álnok banda, amelyiknek ezúttal nem számított a nagy magyar örökség sem. Akkor ne is vegyék szájukra Széchenyi István nevét. Aki bár a felsőtáblához tartozott, felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására, 1825-ben...
A Fidesz-kétharmad szavazatával átment az MTA-törvény, jelentősen csorbult a Magyar Tudományos Akadémia szabadsága. Az MTA-tól augusztus elsejével veszik el a kutatóhálózatokat. Szél Bernadett kezdeményezi, hogy az ellenzéki képviselők forduljanak az Alkotmánybírósághoz a törvény miatt. Ehhez 50 aláírásra volt szükség.
Ez a hazaárulás. De azt is nyugodtan mondhatnám, ez Magyarország gyásznapja. Orbánék most már tényleg bármire képesek. Annyira be vannak trottyantva, annyira félnek az okosságtól, a művelt, gondolkodó emberektől, hogy saját eddigi szólamukat is képesek felrúgni egy kis biztonságért. Mert nekik ez most ezt jelenti. Az államosítással magukhoz ragadták a tudományos élet nagy szeletét: figyelni, pénzt kell kivenni ebből is maguknak. A világ szégyenére. Álnok banda, amelyiknek ezúttal nem számított a nagy magyar örökség sem. Akkor ne is vegyék szájukra Széchenyi István nevét. Aki bár a felsőtáblához tartozott, felajánlotta birtokainak egyévi jövedelmét, 60 000 forintot egy Magyar Tudós Társaság megalapítására, 1825-ben...
ORBÁN, MERKEL, MACRON ÉS A TÖBBIEK: ÍGY ÁRULTÁK EL EURÓPA VEZETŐI AZ EURÓPAI UNIÓT
24.HU
Szerző: PETŐ PÉTER
2019.07.03.
Ha az euroszkeptikusok kétszer annyi mandátumot szereztek volna a május végi EP-választáson, mint azt tették, akkor sem tudtak volna több kárt okozni az Európai Unió eszméjének, versenyképességének, érdekérvényesítő képességének és jövőjének, mint azt a közösség huszonkilenc, több napra szobába zárkozó vezetője tette. Az állam- és kormányfők Donald Tusk elnök vezetésével letárgyalt kompromisszuma nyomán az Európai Bizottság vezetője a német Ursula von der Leyen, a tanács elnöke a belga Charles Michel lehet, a külügyi szolgálat vezetésével a spanyol Josep Borrellt bíznák meg, az Európai Parlament vezetését pedig a bolgár Szergej Sztanisevnek szánták, de őt pár órával később lényegében le is szedte saját szocialista frakciója. Az idáig vezető úttal és az elkészített csomaggal Európa vezetői simán elárulták az Európai Uniót.
Merkel veresége = Merkel győzelme
Arról, hogy hogyan jutottunk idáig, a teljes igazságot sohasem tudjuk meg, történetek versenye zajlik majd a nyilvánosságban, a titkok azonban titkok maradnak. Ám érdemes elképzelni a világot úgy, hogy nem Orbán Viktor körül forog. Emellett érdemes elgondolni, hogy nem csupán Magyarország vezetéséhez kell kimagasló politikai tehetség, hanem Európa legerősebb országának másfél évtizedes uralásához (lásd Angela Merkel és Németország esete), valamint ahhoz, hogy Európa másik nagyhatalmát valaki úgy vegye át, hogy semmi idő alatt roppantja meg a komplett pártrendszert és épít maga mögé hatalmas mozgalmat (lásd Emmanuel Macron és Franciaország). Ebben az esetben némi politikai fantáziával arra is juthatunk, a páros – és a spanyol Pedro Sanchez – oszakai megállapodása, amelynek kulcseleme, hogy Frans Timmermans lehet az Európai Bizottság elnöke, csali volt, amelyet mindenki bekapott...
Szerző: PETŐ PÉTER
2019.07.03.
Arról, hogy hogyan jutottunk idáig, a teljes igazságot sohasem tudjuk meg, történetek versenye zajlik majd a nyilvánosságban, a titkok azonban titkok maradnak. Ám érdemes elképzelni a világot úgy, hogy nem Orbán Viktor körül forog. Emellett érdemes elgondolni, hogy nem csupán Magyarország vezetéséhez kell kimagasló politikai tehetség, hanem Európa legerősebb országának másfél évtizedes uralásához (lásd Angela Merkel és Németország esete), valamint ahhoz, hogy Európa másik nagyhatalmát valaki úgy vegye át, hogy semmi idő alatt roppantja meg a komplett pártrendszert és épít maga mögé hatalmas mozgalmat (lásd Emmanuel Macron és Franciaország). Ebben az esetben némi politikai fantáziával arra is juthatunk, a páros – és a spanyol Pedro Sanchez – oszakai megállapodása, amelynek kulcseleme, hogy Frans Timmermans lehet az Európai Bizottság elnöke, csali volt, amelyet mindenki bekapott...
A HORTHY-RAJONGÓ, ZSIDÓZÓ TAKARÓ MIHÁLYRA BÍZTÁK A NAT HAZAFIASÍTÁSÁT
HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2019.07.03.
Az irodalomtörténész felel a hvg.hu információ szerint azért, hogy a 2020-ban bevezetendő Nemzeti alaptanterv humán műveltségterületeket érintő részeiben jobban tükröződjön a hazafias szemlélet. Hogy ez pontosan mit jelent, azt ősszel fogjuk megtudni.
A lovagkereszttel kitüntetett, nácibarát Takaró Mihály vezeti majd a közszolgálati televízió deklaráltan diákok és oktatók segítésére indított, M5 nevű ismeretterjesztő csatornájának egyik műsorát – írtuk a Comment.blog.hu történtekről elborzadva beszámoló bejegyzése nyomán 2016 szeptemberében.
Az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és a numerus clausus hívét, Tormay Cécile-t zseninek, a Nyugatot viszont „kis zsidó lapocskának” tartó, Kertész Imre magyarságát megkérdőjelező, Spiró Györgyöt embernek nehezen nevező irodalomtörténészről ezúttal azonban még lesújtóbb hírünk van: a hvg.hu információi szerint ugyanis Takaró vezeti azt a munkacsoportot, amelynek feladata, hogy a tavaly szeptemberben elkészült, de rögtön átdolgozásra ítélt új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében a kormánypártok ízlésének megfelelően írja át "hazafiasabbra" a humán műveltségterületeket – főként a magyar irodalmat és történelmet – érintő részeket...
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2019.07.03.
A lovagkereszttel kitüntetett, nácibarát Takaró Mihály vezeti majd a közszolgálati televízió deklaráltan diákok és oktatók segítésére indított, M5 nevű ismeretterjesztő csatornájának egyik műsorát – írtuk a Comment.blog.hu történtekről elborzadva beszámoló bejegyzése nyomán 2016 szeptemberében.
Az antiszemitizmusáról ismert Nyírő Józsefet és a numerus clausus hívét, Tormay Cécile-t zseninek, a Nyugatot viszont „kis zsidó lapocskának” tartó, Kertész Imre magyarságát megkérdőjelező, Spiró Györgyöt embernek nehezen nevező irodalomtörténészről ezúttal azonban még lesújtóbb hírünk van: a hvg.hu információi szerint ugyanis Takaró vezeti azt a munkacsoportot, amelynek feladata, hogy a tavaly szeptemberben elkészült, de rögtön átdolgozásra ítélt új Nemzeti alaptanterv (NAT) tervezetében a kormánypártok ízlésének megfelelően írja át "hazafiasabbra" a humán műveltségterületeket – főként a magyar irodalmat és történelmet – érintő részeket...
SZENT-IVÁNYI: ORBÁN NEM TÉNYEZŐ AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÚJ ELNÖKÉNEK MEGVÁLASZTÁSAKOR
MAGYAR HANG
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2019.07.02.
Hiába igyekszik továbbra is saját fontosságát hangsúlyozni Orbán Viktor az Európai Bizottság elnökének megválasztásával kapcsolatos tárgyalásokon, egyre kevesebb a befolyása azt követően, hogy az Európai Néppárt felfüggesztette tagságát. A Fidesz most azt az Ursula von der Leyent támogatja, aki korábban hitet tett az Európai Egyesült Államok mellett és élesen bírálta Magyarország migránspolitikáját.
Bár a hazafelé irányuló kommunikációból úgy tűnik, komoly szerepe volt Orbán Viktornak és a V4 országoknak abban, hogy Manfred Weber már szóba sem jön az Európai Bizottság jövőbeni vezetőjeként, erről szó sincs – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szent-Iványi István. A korábbi külügyi államtitkár szerint ebben az ügyben Emmanuel Macron szava döntött a G20 országok oszakai találkozóján, ahol Orbán és a V4-ek ott sem voltak. Japánban a francia elnök kategorikusan kizárta az Európai Néppárt frakcióvezetőjének támogatását az EB elnöki tisztére, amit Angela Merkel német kancellár a parlamenti erőviszonyok ismeretében el is fogadott.
– Ekkor került a képbe a szociáldemokrata holland Frans Timmermans, akit az oszakai találkozón résztvevő uniós vezetők közösen javasoltak a Bizottság élére, azonban a hírek szerint tíz ország is tiltakozik ellene, köztük a V4 országok. A szabályok szerint az elnök megválasztása akkor érvényes, ha legalább a tagországok háromnegyedét képviselő, s lakosság 65 százalékát tömörítő országok vezetői rábólintanak. S miután Timmermans ellen a hírek szerint tíz ország is tiltakozok, köztük a V4-ek, úgy tűnik, ő sem lehet az új elnök – fejtegette Szent-Iványi. Szerinte bár nagyon kicsi az esély, azért Timmermans megválasztása nem teljesen valószínűtlen. A hírek szerint ugyanis a korábban tilatkozó bolgárok végső esetben mégis csak megszavaznák a Timmermans jelölését, az ugyancsak a szociáldemokrata pártcsaládba tartozó szlovákok esetében is opció lehet ez, s bár Matteo Salvini olasz belügyminiszter határozottan tiltakozott a holland politikus ellen, az olasz kormányfő, Giuseppe Conte azonban nem teljesen elutasító ezzel a megoldással szemben...
Szerző: HAJDÚ PÉTER
2019.07.02.
Bár a hazafelé irányuló kommunikációból úgy tűnik, komoly szerepe volt Orbán Viktornak és a V4 országoknak abban, hogy Manfred Weber már szóba sem jön az Európai Bizottság jövőbeni vezetőjeként, erről szó sincs – nyilatkozta a Magyar Hangnak Szent-Iványi István. A korábbi külügyi államtitkár szerint ebben az ügyben Emmanuel Macron szava döntött a G20 országok oszakai találkozóján, ahol Orbán és a V4-ek ott sem voltak. Japánban a francia elnök kategorikusan kizárta az Európai Néppárt frakcióvezetőjének támogatását az EB elnöki tisztére, amit Angela Merkel német kancellár a parlamenti erőviszonyok ismeretében el is fogadott.
– Ekkor került a képbe a szociáldemokrata holland Frans Timmermans, akit az oszakai találkozón résztvevő uniós vezetők közösen javasoltak a Bizottság élére, azonban a hírek szerint tíz ország is tiltakozik ellene, köztük a V4 országok. A szabályok szerint az elnök megválasztása akkor érvényes, ha legalább a tagországok háromnegyedét képviselő, s lakosság 65 százalékát tömörítő országok vezetői rábólintanak. S miután Timmermans ellen a hírek szerint tíz ország is tiltakozok, köztük a V4-ek, úgy tűnik, ő sem lehet az új elnök – fejtegette Szent-Iványi. Szerinte bár nagyon kicsi az esély, azért Timmermans megválasztása nem teljesen valószínűtlen. A hírek szerint ugyanis a korábban tilatkozó bolgárok végső esetben mégis csak megszavaznák a Timmermans jelölését, az ugyancsak a szociáldemokrata pártcsaládba tartozó szlovákok esetében is opció lehet ez, s bár Matteo Salvini olasz belügyminiszter határozottan tiltakozott a holland politikus ellen, az olasz kormányfő, Giuseppe Conte azonban nem teljesen elutasító ezzel a megoldással szemben...
RÖHÖGŐ SZAVAZÓROBOTOK
HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.03.
Azt mondják, akik ott voltak, hogy a 131-ek között akadtak olyanok, akik röhögve szavazták meg a Magyar Tudományos Akadémia tönkre tételét. Hogy mi volt ezen annyira mulatságos, csak ők tudhatják. Talán szavazás közben eszükbe jutott egy jó vicc, esetleg egy szórakoztató történet a régmúltból. Két Soros-ügynök utazik a vonaton, azt mondja Kohn a Grünnek… Csakis így lehetett, mert az nem lehet, hogy az emberek képviseletére felesküdött képviselők ennyire cinikusak legyenek. Szánalmasak, szolgalelkűek. Hazaárulók.
Egyszer, sok idő múlva, majd szégyellni fogják magukat. Nem kicsit, nagyon.
És ha kérdezik őket, hogy miért szavazták meg a törvényt, ami kifosztotta a magyar tudomány legfontosabb fellegvárát, mellébeszélnek majd és maszatolnak.
Fiatal voltam, kellett a pénz, mondja majd valamelyikük az unokájának, aki azt kérdezi: nagypapa, hogy lehettél ekkora gazember?
Féltem fiam, mondja majd egy másik, ezért szavaztam én is a többiekkel. De hidd, el, belül egészen mást gondoltam. Magamban azt gondoltam, hogy fulladjon meg Orbán Viktor, lehetőleg máma még! De hangosan nem mertem ezt mondani édes gyermekem, mert hitel volt a házunkon, te még iskolás voltál, és sokba került a tandíj, mert drága magániskolába járattalak.
Gyáva, jellemtelen baromállat voltam világéletemben, mondja majd egy harmadik, egy a 131 közül, aki megszavazta a szégyenletes törvényt az MTA-ról. Már az óvodában is hányás volt a jelem, és felnőttként mindez csak fokozódott. Nem tehetek róla, küzdöttem ellene, megpróbáltam mindent, még pszichológushoz is elmentem egyszer, de ő sem tudott segíteni.
Mindenki mond majd valamit. Ha mentség nem is, magyarázat mindig akad. Hogy megtévesztették, és hogy mennyire bánja már. És ha nem ő szavazza meg, akkor megszavazza más. És higgyük el, hogy sokkal jobb, hogy ő szavazta meg, mintha más tette volna ugyanezt.
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.03.
Egyszer, sok idő múlva, majd szégyellni fogják magukat. Nem kicsit, nagyon.
És ha kérdezik őket, hogy miért szavazták meg a törvényt, ami kifosztotta a magyar tudomány legfontosabb fellegvárát, mellébeszélnek majd és maszatolnak.
Fiatal voltam, kellett a pénz, mondja majd valamelyikük az unokájának, aki azt kérdezi: nagypapa, hogy lehettél ekkora gazember?
Féltem fiam, mondja majd egy másik, ezért szavaztam én is a többiekkel. De hidd, el, belül egészen mást gondoltam. Magamban azt gondoltam, hogy fulladjon meg Orbán Viktor, lehetőleg máma még! De hangosan nem mertem ezt mondani édes gyermekem, mert hitel volt a házunkon, te még iskolás voltál, és sokba került a tandíj, mert drága magániskolába járattalak.
Gyáva, jellemtelen baromállat voltam világéletemben, mondja majd egy harmadik, egy a 131 közül, aki megszavazta a szégyenletes törvényt az MTA-ról. Már az óvodában is hányás volt a jelem, és felnőttként mindez csak fokozódott. Nem tehetek róla, küzdöttem ellene, megpróbáltam mindent, még pszichológushoz is elmentem egyszer, de ő sem tudott segíteni.
Mindenki mond majd valamit. Ha mentség nem is, magyarázat mindig akad. Hogy megtévesztették, és hogy mennyire bánja már. És ha nem ő szavazza meg, akkor megszavazza más. És higgyük el, hogy sokkal jobb, hogy ő szavazta meg, mintha más tette volna ugyanezt.
Valaki megmondhatná ezeknek a tahó tetveknek, hogy temetésen nem röhögünk.
Kivégzésen pláne nem.
Kivégzésen pláne nem.
A MESSZIRŐL JÖTT EMBER
REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.07.03.
Gyuszika, a falu hülyéje szaladt, ahogyan a lába bírta, és hírül vitte mindenkinek, bekiáltotta az összes portára, minden istállóba és valamennyi disznóólba, ha csodát akarnak látni, siessenek a kocsmába mind, mert ott van a messziről jött ember, ott ül a sarokban csuda dolgokat mesélve távoli, ismeretlen vidékekről, szörnyekről meg sárkányokról, vitézekről, szüzekről és valami különös ok miatt kisvasutakról is olyan erővel, hogy az ivó összes pókja is tátott szájjal figyeli mind a nyolc szemével. Sőt, a legyek is megálltak a levegőben.
Nosza, iramodtak a fess férfiak, letörölték a disznószart a csizmájukról, hátranyalták olajos hajaikat, ami volt nekik, asszonyok őrizésére intették a vak komondorokat, úgy csattogtak a föhenyen, mentek hosszú sorokban az ivóba, mert idegent még nem láttak errefelé, és ők sem voltak a templom tornyánál távolabb sohasem. És nem hazudott a Gyuszika, ott ült valóban a messziről jött ember gyönyörű, kockás ingben, gumicsizmája sem volt ganajos, hanem elbucskázott rajta a napfény, és ajkait nyalogatva mesélt a kocsmárosnak, hogy annak tátva volt a szája, és kilátszott mind az összes két foga is.
Beestek a fess férfiak az ivóba, úgy zuhantak be ajtón és ablakon át, megtöltötték a kocsma minden szegletét, és hallották, hogy a messziről jött ember valami brüsszeli országról mesél, amely túl van a templom tornyán, de még a békanyálas halastavon is, a kerek erdőnél is messzebb, ott, ahol az ég a földet éri, tehát a világ peremén. Csatákról mesélt a messziről jött ember, hogyan győzött ő mindig is a távoli brüsszeli országban, hogyan vágta le a sárkány kommunista fejeit, s habár azok mindig újra nőttek, de azért végzett velük valahogyan, mert egyszer csak nem volt több.
És akkor az egyik ganajos kételkedni óhajtván jelentkezett kérdésre ujjait mutogatva, s amint szót kapott, kategorikus imperatívuszokról érdekelődött, a hazugság természetéről, az igaz-hamis logikai ellentétpárjáról, és zárójelesen a párhuzamos világok szuperszimmetriájáról, de képen vágták őt, hogy ne zavarjon. Előkerült egy hegedű is, és szólt a magyar nóta, hogy elnyugodjanak a kedélyek, meg, hogy feledjék a bajkeverőt, és szóltak a messziről jött embernek, üljön le közéjük újra, és kezdje el a mesét szépen megint...
Szerző: Rezeda
2019.07.03.
Nosza, iramodtak a fess férfiak, letörölték a disznószart a csizmájukról, hátranyalták olajos hajaikat, ami volt nekik, asszonyok őrizésére intették a vak komondorokat, úgy csattogtak a föhenyen, mentek hosszú sorokban az ivóba, mert idegent még nem láttak errefelé, és ők sem voltak a templom tornyánál távolabb sohasem. És nem hazudott a Gyuszika, ott ült valóban a messziről jött ember gyönyörű, kockás ingben, gumicsizmája sem volt ganajos, hanem elbucskázott rajta a napfény, és ajkait nyalogatva mesélt a kocsmárosnak, hogy annak tátva volt a szája, és kilátszott mind az összes két foga is.
Beestek a fess férfiak az ivóba, úgy zuhantak be ajtón és ablakon át, megtöltötték a kocsma minden szegletét, és hallották, hogy a messziről jött ember valami brüsszeli országról mesél, amely túl van a templom tornyán, de még a békanyálas halastavon is, a kerek erdőnél is messzebb, ott, ahol az ég a földet éri, tehát a világ peremén. Csatákról mesélt a messziről jött ember, hogyan győzött ő mindig is a távoli brüsszeli országban, hogyan vágta le a sárkány kommunista fejeit, s habár azok mindig újra nőttek, de azért végzett velük valahogyan, mert egyszer csak nem volt több.
KULTÚRHARC ÉS HEGEMÓNIA: ÍGY SZORÍTOTTÁK KI A SZLOVÁK KÖZSZOLGÁLATI PÁTRIA RÁDIÓ SÁTRÁT A GOMBASZÖGI NYÁRI TÁBORBÓL
ÁTLÁTSZÓ / DO TOHO BLOG
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2019.07.03.
Erősödik a kultúrharc nemcsak Magyarországon, de a határon túli közösségekben is. A nyári hónapokban erre kiváló lehetőséget nyújtanak a különböző fesztiválok. Amíg Magyarországon történelemhamisító klipekkel manipulálták a fesztiválozókat, addig Szlovákiában nem engedik a politikailag másképp gondolkodó előadókat a magyarországi állampolgárok befizetett adójából is működő táborba.
Békeidőben egy közéleti-kulturális nyári táborszervező néhány nappal a rendezvény megnyitása előtt már csak azzal foglalkozik, hogy lesz-e az étlapon vegaburger is a szalonnás-tükörtojásos verzió mellett, egy magyar nyelvű kisebbségi rádió igazgatója pedig a demokratikus rendszerváltás közelgő harminc éves évfordulójára készíti el tematikus programfolyamát.
Az elmúlt napokban nemcsak az időjárás vált különösen forróvá a Kárpát-medencében. A szlovákiai magyar közéletben napok óta folyik a találgatás, vajon mi lehet az oka, hogy a szlovákiai közszolgálati Pátria Rádió idén nem kap lehetőséget a Gombaszögi Nyári Táborban, hogy felállíthassa sátrát, amelyben a rádió által meghívott vendégek fejtették volna ki szabadon véleményüket közéleti ügyekben.
Történetünk két főszereplője a tábor szervezője, a Sine Metu civil szervezet vezetője és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) politikusa, Orosz Örs, valamint Lovász Attila, a Pátria Rádió és a Szlovák Televízió Magyar Szerkesztőségének az igazgatója...
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2019.07.03.
Békeidőben egy közéleti-kulturális nyári táborszervező néhány nappal a rendezvény megnyitása előtt már csak azzal foglalkozik, hogy lesz-e az étlapon vegaburger is a szalonnás-tükörtojásos verzió mellett, egy magyar nyelvű kisebbségi rádió igazgatója pedig a demokratikus rendszerváltás közelgő harminc éves évfordulójára készíti el tematikus programfolyamát.
Az elmúlt napokban nemcsak az időjárás vált különösen forróvá a Kárpát-medencében. A szlovákiai magyar közéletben napok óta folyik a találgatás, vajon mi lehet az oka, hogy a szlovákiai közszolgálati Pátria Rádió idén nem kap lehetőséget a Gombaszögi Nyári Táborban, hogy felállíthassa sátrát, amelyben a rádió által meghívott vendégek fejtették volna ki szabadon véleményüket közéleti ügyekben.
Történetünk két főszereplője a tábor szervezője, a Sine Metu civil szervezet vezetője és a Magyar Koalíció Pártjának (MKP) politikusa, Orosz Örs, valamint Lovász Attila, a Pátria Rádió és a Szlovák Televízió Magyar Szerkesztőségének az igazgatója...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)